Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-20 / 38. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES AZ OLVASD SZEMÉVEL Írástudók felelőssége Korántsem könnyű mesterség az újságírás. Gyakorlói közül sokan mondogatják, hogy hálásabb szakmák is vannak, a világon. Ugyanis nem kis teher az írott szó súlyai Szinte naponta tapasztaljuk, milyen hatása van annak, amit írtunk. Azt is, hogy ez nem mindig éri el kívánt hatását. Ez is csak az előbbi megállapítás igazát bizonyítja. "\ Mit is várnak a sajtótól, tehát konkrétan lapunktól, a Szabad Földművestől is? Mindenekelőtt tudósítást az eseményekről, magyarázatot arról is, ami a hírek mögött rejlik. Csakhogy vannak, akik nem érik be a hírekkel, vagy elégedetlenek velük. Ha például arról írunk, hogy az üzletekbe megkésve érkezik a zöldség és a gyümölcs, mert a termelőhelyekről is későn szállítják el, egyesek kétségbe vonják a lap érettségét, pedig ez a tény valakiket bosszantóan érint. Nyesegetni kell a vadhajtásokat az élet minden területén, mert ahogy a minap írtuk, még „vannak, akik elsajátítják embertársaik munkájának gyümölcsét, mivel többet birtokolnak a közösség által kitermelt javakból, mint amennyire munkájuk után igényt tarthatnának“. Necsak azt írjuk meg — tanácsolta is rögtön egy traktoros ismerősöm —, hogy még a szövetkezetekben is találhatók „vámszedők“, hanem azt is tegyük becsületesen szóvá, hogy a tagok túlnyomó többsége egy ujjal sem nyúl hozzá a közös tulajdqnhoz. Igaz, válaszoltam, de ha csak ilyesmiket olvasnának lapunkban, esetleg unalmasnak tartanák. Az olvasók pedig azt igénylik, hogy az újság legyen izgalmas, olvasmányos, hitelesen tudósítson az eseményekről. AZ élet azonban inkábbb ne legyen túl izgalmas, hiszen úgyis eleget idegeskedtünk a mezőgazdaságban a szeszélyes időjárás miatt, ne izgassuk fölöslegesen a dolgozókat. Vagy: tessék egy viszonylag nyugalmas országról szenzációhajhászás nélkül csupa izgalmasat írni. Mert az ügye természetes, hogy lapjainkban — lapunkban szó sem lehet a burzsoá sajtóra jellemző kapitalista ízű szenzációhajhászásról, Mi a szocialista rendszerben, érdekeinek megfelelően csinálunk újságot. Tömegtájékoztatási eszközeink szocialista államunk és a CSKP kezében levő fontos eszközök, s mint ilyenek az eszmei-politikai és nevelő ráhatás óriási erejét képviselik. A kommunista sajtónak a többi tömegtájékoztatási eszközzel együtt hazánkban is nagy része van a párt politikájának megvalósításában, a szocialista tudatformálásban. Vagyis: az újságírók ugyanazt az ügyet szolgálják hivatásukkal, mint a munkások, mérnökök, orvosok, politikusok, pedagógusok, művészek, szövetkezeti elnökök és földművesek. Nálunk általában olcsók az újságok, viszont nem mondhatjuk ezt az újságpapírról. Így hát e téren is jogos követelmény a takarékoskodás. Például mi értelme volna közölni egy nyegle fiatalember „háborgását", hogy milyen időket is élünk. A sajtó egyébként is arra szolgál, hogy értelmes emberek értelmes írásait közölje, mert azokat is értelmes emberek fogják olvasni, s azt olvassák ki belőlük, ami valóban bennük van, nem pedig azt, ami nincs bennük. Persze, mi tagadás, írunk, írdogálunk mindenről a világon. Írásaink gyakran sikert is aratnak. Nem számítva az emberek bizonyos csoportját. Ugyanis éppen azoknak -nem tetszik egy-egy írás, akikről éppen szól. Ilyenkor azzal érvelnek: „máskor olyan helyesen rátapintunk az igazságra, fején találjuk a szöget, de most nagyot tévedtünk. Azt is állítják, bírálunk, amikor dicsérni kellene, és fordítva. Elvétve előfordulhat ilyesmi, de mentségünkre szolgáljon: tapasztalatból tudjuk, szép hazánkban korántsem minden munkahelyen százszázalékos a teljesítmény. A kommunista újságírók viszont mindig száz százalékot szeretnének nyújtani. A Szabad Földműves munkaközösségének is az a vágya, hogy a lehető legtöbbet használjon annak az ügynek, amely mellett elkötelezte magát. Hétről hétre jó lapot csinálni nem könnyű dolog. Nem kis teher az írót szó súlya, amit egy alkalommal egy orvos ismerősöm azzal is érzékeltetett, hogy talán ezért is élnek legrövidebb ideig az újságírók. Tanácsolta is: kevesebb izgalmat, több sétát, úszást. Pusztába kiáltott szó. Büszkék vagyunk rá, hogy a pártsajtó hatévtizedes hagyományait ápolhatjuk napjainkban. Úgy érezzük, meg is becsülik munkánkat. Hazánkban sok százezer példányszámban jelennek meg hírlapok és folyóiratok. Ezért állítjuk, sajtónk legnagyobb ünnepe az, hogy egész évben olvassák. Ebben pedig pozitív szerepük van az újságíróknak, akik az idei sajtónapon az írott szóért való felelősséget továbbrai s vállalva, együtt ünnepelnek olvasóikkal. KANIZSA ISTVÁN A Szövetségi Postaügyi Mi** nisztérium a Csehszlovák Rádióval és a Csehszlovák Televízióval karöltve szeptemberben és októberben olyan akciót bonyolít le, melynek során megállapítják, mely háztartásök nem vétették még nyilvántartásba rádió- vagy tévékészüléküket. Ennek alapján írásbeli figyelmeztetést kapnak azok az összpontosított számlabefizetők, akik rádió- vagy tévé-illetéket nem fizetnek. A nyomtatvány hátsó oldalán az érintettek bejelenthetik vevőkészülékeiketés a kitöltött nyomtatványt leadhatják a postán vagy átadhatják kézbesítőjüknek. Ha a figyelmeztetésre nem reagálnak, további szigorúbb hangneműt kapnak. Az akció olyan statisztikai megállapítások alapján indul, hogy bizonyos számú állampolgár nem tesz eleget rádió- vagy A Szövetségi Postaügvi Minisztérium közleménye tévé-készülékei bejelentési kötelességének. E vevőkészülékek kötelező nyilvántartása a Szövetségi Postaügyi Minisztériumnak az 1964/110. törvénytárt számú távközlési törvény 22, paragrafusa alapján kiadott 1974/13. számú hirdetményéből következik. Reméljük, hogy a vevőkészülékek bejelentésének elmulasztása nem szándékosan történik. Az előírások be nem tartásának egyik oka például az a helytelen feltevés, hogy a kis hordozható tévékészüléket nem kell postai nyilvántartásba bejelenteni. Ezért újra ismételjük, hogy az elemforrásból táplált kis hordozható tranzisztoros vevőkérszüléket is kötelesek bejelenteni, amennyiben a háztartásból semmilyen vevőkészüléket bem vétettek nyilvántartásba. Külön nyilvántartásba vételre tartozik azonban az autóba szerelt vevőkészülék, mely után külön díjat kötelesek fizetni. A készülékek rendes bejelentésével és az előírt díjak fizetésével állampolgári kötelességüknek tesznek eleget annak érdekében, hogy köztársaságunkban elmélyüljön a pénzügyi rend. JOGI TANÁCSOK ------------------------------------------------Milyen adót kell fizetni? Hozzánk intézett leveleikben többen ismételten érdeklődnek, milyen adót kell fizetniük (milyen rendelkezések értelmében) a háztáji gyümölcs- és zöldségtermelés után, illetve az állattenyésztésből származó bevétel után, beleértve a méhészkedést is. Bevezetőben meg kell említeni, hogy a kérdéses bevételek esetében elsősorban az 1974/103. számú mezőgazdasági adótörvény és ennek 1974/ 106. számú végrehajtási rendelete jön Számításba. Ritkább esetekben, amikor az adózó évi tiszta bevétele (a leszámítható ráfordítás összegének levonása után) több mint évi húszezer korona, a lakosság bevételeinek megadóztatásáról Szóló 1965/141. számú törvény (daii Z príjmov obyvateľstva) szerint kell áz adót kivetni. Az utóbbi adótörvény szerint kiszámított adó tételei magašabbák. A FÖLDADÓ Az említett 1974/103: számú adótörvény szerint a lakosság (fizikai személyek) is köteles földadót fizetni (darí z pozemkov). A földadó alól mentesülnek a ház melletti telkek, ha azok területe a beépített részt levonva nem haladja meg a 800 négyzetmétert. Az üdiilőházak (víkendházak) melletti telkeket illetően, ezek tulajdonosa vagy használója akkor mentesült a földadó alól, ha a beépített rész leszámítása után a telek területe nem nagyobb 400 négyzetméternél. A földadó alól mentesek az olyan ház melletti kertek, amelyek beszámítódnak a háztáji földbe, ha azok területe nem haladja meg a 800 négyzetmétert. A háztáji föld után a földadót az efsz rója le, de joga van beszedni a földet használó tagjaitól. A földadó összege a legjobb minőségű föld esetében ezer, a legroszszabbé esetében évi ötven korona. A FÖLDJÖVEDELMI ADÚ Míg a földadót a használt föld nagysága szerint a minőségi, osztálynak megfelelően kell fizetni, a mezőgazdasági' adótörvény szerint a lakosság (fizikai személyek) a termelésből eredő bevétel után főldjövedelmi adót (daň z príjmov občanov z poľnohospodárskej výroby) is tartozik fizetni. Ezen adó alól mentesülnek az efsztagok és állami gazdasági dolgozók, mert nekik ugyanis a háztáji földjükből származó bevételük és természetbeni juttatásaik után nem kell adózniuk. Am az efsz-tagok és állami gazdasági dolgozók is tartoznak föld jövedelmi adót fizetne különleges növénytermesztési és állattenyésztési termelésük után. Különleges növénytermesztésnek számít a komló, szőlő, dohány, zöldség termesztése, mindenfajta magtermelés, vlrágtermelés, sampinyon(csiperkagomba) termelés stb. Különleges állattenyésztésnek számít a méhészkedés is (15 kaptáron felül), a prémes és laboratóriumi állatok tenyésztése. A háziállatok tenyésztése akkor esik adó alá, ha azt nem mezőgazdasággal foglalkozó személyek űzik, vagy egyébként mezőgazdasági foglalkozású személyek (beleértve az efsz-tagokat és az állami gazdaságok dolgozóit is), ha ezt a tevékenységet olyan terjedelemben űzik, amely nincs arányban növénytermesztésükkel. Főldjövedelmi adó alá esik még a melléktevékenységből (fuvarozás, fakitermelés stb.) származó bevétel is. Ilyen tevékenységnek kell tekinteni például a tejtermékek előállítását, a bortermelést (beleértve a saját fogyasztást isi), faszerszámok és eszközök készítését. Ha az ilyen melléktevékenység nem ideiglenes, idényjellegű, hanem állandó jellegű, akkor a lakosság jövedelmének megadóztatására vonatkozó, magasabb adótételeket tartalmazó 1965/141. számú törvény alapján kell az adót fizetni. A földjövedelmi adónak két faja van. Az egyik a kérdéses területre előirt hozamkulcs alapján kiszámított bevétel. A legjobb földek hozama hektáronként négyezer korona. A hozamkulcsot a helyi nemzeti bizottságon lehet az egyes telkekre, földekre vonatkozóan megállapíttatni. A földjövedelmi adó másik faja a különleges termelésből eredő földjövedelmi adó. Ezt az előző év tiszta tényleges bevétele alapján kell kiszámítani és megfizetni. Az említett melléktevékenységből és a termelésből származó bevételt az egyébként megállapított adóösszeg 50 százalékos emelésével kell megadóztatni. A különleges növénytermesztést és állattenyésztést illetően, ha az adőző személy nem tudja a ráfordított kiadások összegét hitelt érdemlő módon igazolni, a szőlőtermesztés esetében л termés értékének 40 százalékát, másfajta növénytermesztés esetében 30, az állattenyésztés esetében pedig a felét kell ráfordított költségnek elismerni. E költségátalány leчояп szeptember 20. Harci hagyományok ápolói M emrégen emlékeztünk meg a ” Szlovák Nemzeti Felkelés 3G. évfordulójáról. Ehhez a történelmi eseményhez fűződik a csehszlovák légierő harci hagyományainak dicső fejezete is. Légierőnk története sajátos. A háború első éveiben minimális feltételek voltak megalakulására, de a CSKP vezetőségének céltudatos erőfeszítésével és a szovjet hadvezetés támogatásával, Lopdon nemtetszése ellenére is sikerűit a Szovjetunióban létrehozni csehszlovák légiegységet. Pilótáink kiképzése kezdettől fogva harci feladatok teljesítésére és a szárazföldi hadsereggel való együttműködésre irányult. A kiképzés befejezése után 1944 júniusában megalakult az I. csehszlovák vadászrepülő-ezred, melyet júliusban áthelyeztek a frontra. Még mielőtt bekapcsolódhatott volna a harcokba, híre érkezett a Szlovák Nemzeti Felkelésnek. így aztán, előzetes felderítés után, szeptember 17-én az ezred a Zvolen melletti repülőtéren szerencsésen földet ért. Az akciót pontosan, zavaró körülmények nélkül bonyolították le, s ennek emlékét hirdeti évente a légierők napja. Az ezred harcosai másnap már megtámadták a piešťanyt repülőteret, ahonnan a fasiszta repülők bevetésre indultak a felkelők ellen. Az ezred harci tevékenységének fő tartalma az ellenség szárazföldi céljainak bombázása volt. Nagyszerű eredményeiért magas kitüntetésekben részesült. Október végén megkapta a „Zvolení“ címet és az 1939-es Csehszlovák Hadikeresztet. Az ezred további tevékenységét á Szovjetunióban alakult I. csehszlovák vegyes légi hadosztály keretében fej» tette ki. Különösen kitüntette magát az Ostraváért, Opaváért és Český Téšínért vfvott harcokban. Példát mutatott harci erkölcsével és harcművészetével, hazaszeretetének és internacionalizmusának számtalan tanújelét adta. A csehszlovák légierő további fejlődésében ápolja és gyarapítja e hagyományokat. Tagjai tevékenyen támogatják és megvalósítják a CSKP politikáját, fokozzák politikai érettségüket és készenlétüket a szocialista haza és a szocialista közösség védelmére. Elmélyítik harcművészetüket, a korszerű technikát, amellyel a párt/ gondoskodása folytán, népünk jóvoltából és a Szovjetunió és hadserege hatékony segítségével rendelkeznek. A csehszlovák néphadsereg ma áN dozatos, kezdeményező és bátor pilótákkal, rendkívül harcképes légierővel rendelkezik. Megbízhatóan őrzik hazánk légiterét, a Varsói Szerződés védelmi közössége és az agresszív NATO közötti fontos határszakaszt. A csehszlovák légierő tagjai készek hatékonyén teljesíteni a többi bonyolult és Igényes hanvédelmi feladatot is, ezzel internacionalista küldetést is teljesítenek. A légierők napja a repülőgépipari dolgozóknak is ünnepe, hiszen mindennapi becsületes és áldozatos' munkájukkal ők is a XV. pártkongreszszuson kijelölt feladatok következetes teljesítésére törekszenek, s ezzel segítenek feltételeket teremteni légierőnk tevékenységére. JÄN MIČÄTEK Elmélyülő együttműködés jegyében gratislava, a Szlovák SZK fővárosa volt a színhelye annak a nagyszabású tanácskozásnak, amelyet a szocialista államok postaügyi és távközlési szervezete tagállamainak postaügyi és távközlési miniszterei tartottak. A szervezet 12. miniszteri ülésén Rudolf Rohliöek szövetségi miniszterelnök-helyettes, Vlastimil Chalupa szövetségi postügyi,miniszter és helyettesei is részt vettek. Á tanácskozás napirendjén olyan konkrét intézkedések szerepeltek, amelyek a szocialista államok postaigazgatóságai az említett területen folytatandó együttműködésének elmélyítésére szolgáinak. , Megvitatták további együttműködésük távlatait. A küldöttek figyelme főként a nemzetközi távközlési, rádióösszeköttetési és tranzit kapcsolások minőségének javítására és megbízhatóságának fokozására, a rádió- és televíziós közvetítésekkel kapcsolatos közös eljárás pontosítására, továbbá a tudományosműszaki együttműködés elmélyülésével összefüggd egyéb problémakörre összpontosult. A postaügyi és távközlési együttműködési. szervezet 1T 12. ülésszakán részt vevő minisztereket fogadta Peter Colotka, az SZSZK miniszterelnöke. Nagyra értékelte a szervezet közel 23 éves tevékenységét, hozzájárulását a KGST-tagországok távközlésének fejlesztéséhez, együttműködésük elmélyítéséhez. A küldöttségek nevében Asot Badasev szovjet miniszterhelyettes köszönte meg a fogadást. számítása után állapítható meg az adó alá eső tiszta bevétel összege. A földjövedelmi adó kulcsa: 3000 koronáig 5 százalék; 3000 és 6000 korona között 150 korona, plusz a háromezer koronán túli összeg 7 százaléka; 6000 és 9000 korona között 360 korona, plusz a hatezer koronán túli összeg tíz százaléka; 9000 és 14 000 korona között 660 korona, plusz a kilencezer koronán túli összeg 15 százaléka; 14 000 és 20 ezer korona között 1410 korona, plusz a 14 ezer koronán túli összeg 22 százaléka. Azok adóját, akiknek gondozásában nincs kiskorú gyermek, tíz százalékkal emelik. Azok adóját, akik melléktermelésből vagy ideiglenes tevékenységből, fogyasztói eladásból vagy magából a mezőgazdasági termelésből aránytalanul magas összegű bevételhez jutottak (például fólia alatti intenzív termesztéssel és piaci értékesítéssel), ötven százalékkal lehet emelni. Ezzel szemben a ,65 évnél Idősebbek, csökkent munkaképességűek esetében az adót kezelő helyi nemzeti bizottság legfeljebb 50 százalékkal csökkentheti az adót. Földjövedelmi adót a mentesítés említett esetein kívül minden olyan földhasználó köteles fizetni, akinek a mezőgazdasági termelésből származó bevételei után megállapított évi adóalap meghaladja a 400 koronát. Ha az ilyen földhasználónak alföldből és minden más forrásból (kereset, nyugdíj stb.) származó bevétele nem haladja meg az évi 3000 koronát, nem köteles adót fizetni. A főldjövedelmi adót a terület után már az említett hozamkulcs alapján kell kiszámítani. A különleges növénytermesztésből és állattenyésztésből származó bevételt az előző naptári évben elért tényleges gazdasági eredmény alapján a ráfordítás leszámításával nyert összeg szerint kell megadóztatni. Az adóvalloniést legkésőbb minden év február 15-ig kell beadni. Az adót maga az adózó köteles kiszámítani, s ennek húsz százalékát április 30-ig, 30 százalékát augusztus 30-ig, 50 százalékát pedig november 30-ig köteles befizetni. A húszezer koronánál magasabb bevételek megadóztatása. Mint már az elején Is említettük, ha a különleges növénytermesztésből és állattenyésztésből származó évi tiszta bevétel összege (a ráfordítás leszámítása után) meghaladja a húszezer koronát, akkor az adót az így elért tiszta bevétel alapján a magasabb adókulcsot tartalmazó, a lakosság bevételeinek megadóztatására vonatkozó 1965/141. számú törvény alapján kell hasonló módon bevallani, kiszámítani ás leróni. A teljesség kedvéért közöljük a magasabb évi bevételek tiszta adótételeit: 18 és 28 ezer korona között 4000 korona, plusz a 18 ezer koronát meghaladó összeg 45 százaléka; 28 és 46 ezer korona között 8500 korona, plusz a 28 ezer koronát meghaladó összeg 55 százaléka; 46 ezer korona fölött 18 400 korona, plusz a 46 ezer koronát meghaladó összeg 65 százaléka. Ha az adózó nem gondoskodik senkiről, adóját 40 százalékkal emelik. Iparszerűen űzött kereseti tevékenység esetében az adó 30 százalékkal magasabb. Az adóvaliomást minden naptári év után január 31-ig kell beadni és ezen időpontig kell befizetni az adót. Az említett adatokat a helyi nemzeti bizottság kezeli. , Dr. FÖLDES JÓZSEF I
