Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-09-20 / 38. szám

1980. SZEPTEMBER 20. * 38. szám. * , XXXI. évfolyam * Ara 1,— K£a A társadalom szolgálatában Ismét sajtónapot ünnepiünk. A szocialista sajtó mun­katársai és olvasói ünnepéről emlékezünk meg. Még­hozzá az idén rangosabban, mert az ünnepségek egy nagy évfordulóhoz kapcsolódnak: hatvan évvel ezelőtt szeptember 21-én jelent meg az első hazai kommunista lap, a Rudé právo első száma. A 6Ö-as szám pedig egy további évfordulóra figyelmeztet: jövőre ünnepli pár­tunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásá­nak 60. évfordulóját. Szerves, dialektikus egységben fonódnak össze e té­nyek. A kommunista sajtó az öntudatos munkástömegek akaratából született. Pontosabban a hajdani szociálde­mokrata pártban szervezett, de e párt opportunista, reformista, megalkuvó politikájával elégedetlen párt­tömegek radikalizálódása, baloldalt útkeresése tette szükségessé új típusú, sajátos pártsajtó létrehozását. Olyan sajtóét, amely a marxizmus—-leninizmus szilárd eszmei platformján áll, s biztos iránytűként utat mutató tanok szellemében cselekszik, harcol, leleplez, mozgósít, alkotásra serkent. . Így született meg az opportunizmus és a kispolgárt megalkuvás posványába süllyedt Právo lidu szociálde­mokrata központi lap helyett a forradalmi, bolsevik irányzatú Rudé právo. Születése szimbolikus jellegű is volt: nem csupán egy új irányzatú és szerkezetű lap látott napvilágot, hanem ez a lap akkor tűnt fel a politikát küzdőtéren, amikor valamennyi szociáldemok­rata párt válaszút előtt állott, merre tartson. Bennra­gadjon a jobboldaliság fertőjében, vagy az oroszországi bolsevikok példáját követve, radikalizálődjék és felsora­kozzék további osztályküzdelmek megvívására a bur­zsoázia ellen. A Rudé právo akkor jelent meg, amikor a párttagság a XIII. pártkongresszusra készült, melyen a jobboldali vezetés meg akarta erősíteni opportunista vonalát, viszont az elégedetlen tömegek a párt bolsevi­­zálódását követelték, konkrétan azt, hogy a felvétel 21 feltételét elfogadva, a szociáldemokrata baloldal kérje felvételét a Kommunista Internacionáléba. Azért tértünk ki e történelmi előzményekre, hogy vi­­lágosabbá váljék, a szocialista sajtó szerepe eleve szer­vesen összefüggött a dolgozók társadalma vezető erejé­nek, a kommunista pártnak megalakulásával, küzdel­meivel, győzelmével és mai országirányftó küldetésével. A lenini bolsevik sajtó példáját követve munkássaj­tónk mindenkor a párt szilárd fegyvertársa, a néptö­megek érdekeinek szószólója, a közvélemény formálója volt. A Rudé právo ős a vele egyidőben alakult szlová­kiai Pravda chudoby és a többi pártlap, köztük a nem­zetiségi újságok is, mint a Kassai Munkás, mindenek­előtt a párt eszmei tisztaságáért, a szociáldemokrata maradványok ellen küzdött, melyek fékezték a proleta­riátus osztályharcának kibontakozását, megbékélést hir­dettek a burzsoázia osztályuralmával. Különösen nagy Szerepet játszott a pártsajtó és általában a szocialista irányzatú sajtó a huszas évek végén a párt bolsevizá­­l'ódásában, amikor a gottwaldi vezetőség került a párt élére. A szocialista sajtó szívesen látott vendég volt a műm káscsaládokban akkor, amikor másfajta, hívatlan ven­dégek, a végrehajtók kopogtattak a szegényes hajlékok­ban, amikor a burzsoázia kapitalista rendszerre leépí­tett gyárakat és tömegével hajtotta ki az utca köveze­tére a munkásokat. f A szocialista sajtó hatalmas erőforrása éppen a pro­letár internacionalizmus volt, melynek legragyogóbb példáival addig csak Szovjet-Oroszországban találkoz­hattunk. Leleplezte a burzsoá nemzeti elnyomás lénye­gét s rámutatott, hogy a csehszlovákiai proletariátus­nak, az elnyomott dolgozó tömegeknek közös az érde­kük, ez pedig együttes fellépést, harcot kíván az ugyan­csak közös érdekekből összetömörülő burzsoázia ellen. Találóan állapította meg annak idején Gottwald elvtárs, hogy ha az elnyomott és, kizsákmányolt dolgozó töme­gek jogokat és szabadságot akarnak, akkor nem tart­hatnak Eszterházyval, sem Henleinnel, sem Stfíbrnývel és társaikkal, hanem csakis összefogva, a prágai urak­tól harcolhatják ki követeléseik teljesítését. Valóban ez volt az elnyomottak harca internacionalizmusának lé­nyege. Ugyanez az internacionalizmus érvényesült és hatotta ét a tömegek mozgalmát a harmincas években is, ami­kor a hitleri fasizmus előretörése vészesen fenyegette Európát és hazánkat. A párt szava, sajtójának szava nem veszett a pusztába. Nagygyűlések, nem utolsó sor­ban a szlovákiai magyarság vágtornóci béketüntetése, mindennél ékesebben fejezték ki, hogy dolgozóink nemzetiségi hovatartozástól függetlenül készek elszán­tan védelmezni államukat. A náci megszállás idején a párt volt az antifasiszta ellenállás lelke, illegális sajtóján keresztül szólt a tö­megekhez. Lelket öntött a csüggedőkbe, ösztönzött, tá­jékoztatott a való helyzetről, harcra mozgósított a fa­siszta bitorlók ellen. A győzelem után újabb nagy küldetés hárult a párt­­sajtóra, a haladó, szocialista sajtóra: erős fegyverként segíteni a pártot a legyőzött burzsoázia restauráciős kí­sérleteinek visszaverésében, a munkáshatalom megszi­lárdításában. Ezt a harcot koronázta győzelemmel 1948 Februárja. A párt fő eszmei fegyvere, a sajtő, ezután sem pihen­hetett babérjain. Következett a szocialista átalakulások kora, mely nem kisebb küzdelmet jelentett. A munkás­­osztály sajtójának szerepe mindinkább az építés elő­mozdítására tevődött át. Teljesen kibontakozhatott leni­ni meghatározású hármas szerepe. Ott találjuk a sajtót az újjáépítés minden szakaszán, az ipari dolgozók fel­ajánlási mozgalmainak szervezésében, s ott találjuk a sajtó elkötelezett dolgozóit a szövetkezeti mozgalom leglelkesebb propagálói között. Ezzel méltán folytatták a náci koncentrációs táborokban és vesztőhelyeken mártírhalált halt elődeik, kollégáik örökét. Napjaink országépítési és társadalom-fejlesztési fel­adatai igényesebbek. Az újságíróktól is felelősségtelje­sebb hozzáállást, nagyobb hozzáértést, elkötelezett poli­tikai munkásságot követelnek. Vonatkozik ez mind a párt mezőgazdasági politikája céljainak érvényesítésére, a7 energiagazdálkodással, a nagyobb fokú hatékonyság­gal, jobb minőséggel és exportképességgel kapcsolatos feladatok megoldásának szorgalmazására, az irányítás új elveinek propagálására és gyakorlati átültetésére, mind szocialista rendszerünk és országunk rendületlen békepolitikája elveinek méltó, következetes és elvhű propagálására. Mi, a sajtó doigozői, ezen a napon újra szilárdan el­kötelezzük magunkat, hogy hívek maradunk hivatásunk­hoz, eszmei tisztaságú társadalmi küldetésünkhöz, s mindenkor az első sorokban fogunk küzdeni a párt mutatta célok eléréséért, újabb magaslatok meghódítá­sáért a fejlett szocialista társadalom építésében. LÖRINCZ LASZLÖ Az idén szeptember hu­­szonharmadika és hu­­szonnyolcadika között kerül sor Bratislavában 'a Kultúra és Pihenés Parkban a Coneco ’80 nemzetközi építőipari kiállítás­ra. Ezt a kiállítást kétévenként rendezik meg, az idén heted­szer. Az idei Coneco ’80 kiállí­tás abban különbözik az elő­zőektől, hogy az idén az építő­anyagokon kívül lakberendezé­seket is bemutat, továbbá olyan lakáskiegészítő berendezéseket és tárgyakat, amelyek megfe­lelnek a mai ember életstílusá­nak, igényeinek. E nagyszabású seregszemlén a csehszlovák építőipari és más vállalatokon kívül a szo­cialista országok is részt vesz­nek. Legnagyobb területen a Szovjetunió állítja k* legújabb gyártmányait. A Coneco ’80 ki­állítás rangos helyet foglal el nemzetközi tekintetben is. Le­hetőséget nyújt Csehszlovákia és a szocialista országok épí­tészeti színvonalának összeha­sonlítására s a helsinki konfe­rencia határozatai szellemében lehetővé teszi a nem szocialista országok vállalatainak részvéte­lét. Svájc, Belgium, Svédország, Nagy-Brítannia, az NSZK külön pavilonokban mutatják be leg­újabb termékeiket. Meg kell jegyeznünk, hogy a Coneco ’80 nemzetközi építő­anyag- és lakberendezési kiál­lítás nem általános keresztmet­szetét igyekszik nyújtani az egyes országok építészetének, hanem a korszerű építészet főbb irányvonalait szándékszik bemutatni. A kiállítás alapvető célja:, megismertetni a nagykö­zönséggel az építőanyag-gyártás új módszereit, irányzatait és Coneco'80 céljait. Olyan épftőanyagökat, építőelemeket és építkezési módszereket kíván felvonultat­ni, amelyek meggyorsítják az építkezést. Ezenkívül olyan épí­tőelemek, építőanyagok, külön­féle konstrukciók és energeti­kai berendezések bemutatására kerül sor, amelyek csökkentik a hő elillanását, az energia­­fogyasztást az új típusú válla­lati és családi lakásokban. Az építőanyagokat, és az előre gyártott építőelemeket össze­szerelt állapotban, vagy éppen szerelés, beépítés közben lát­hatjuk. Különálló építőelemek, épületszerkezetek, továbbá ka­­nalizációs berendezések bemu­tatására is sor kerül az egy hétig nyitva tartó kiállításon. A kiállítás fő célja az, hogy a látogató betekintéstt nyerjen az 1981—1985 közötti időszak építőiparának legújabb prog­resszív módszereiről, nagy súlyt helyez a vállalati és családi házak esztétikai kivitelezésére. Mit láthatunk a kiállításon? Az egyes pavilonokban megte­kinthetjük az építőelemek gyár­tására alkalmas nyersanyagot, az egyes építőipari vállalatok termékeit, mint amilyen pél­dául a cement, a mész, az az­besztcement-gyártmányok, kerá­miai termékek, könnyűfém-kon­strukciók, az építkezéshez szük­séges gépek és gépsorok, la­káskiegészítő ipari és vegyi termékek (üveg, kerámia, fa; fridzsider, mosógép, villany- és olajkályha stb.). Az egy hétig nyitva tartó ki­állítás idején több szimpozion­­ra, filmvetítésre, szakelőadásra is sor kerül. A kiállítás végén csehszlovák szakemebrekből ál­ló bíráló bizottság értékeli a kiállítást, és tíz kristálypohár­­ral, valamint húsz elismerő ok­levéllel jutalmazza azokat a kiállított tárgyakat, amelyek legjobban megfeleltek a köve­telményeknek. A kiállítás ré­szét képezi a Stavivá nemzeti vállalat elárusító központja, a­­hol a kiállított tárgyakat az érdeklődők helyben megvásá­rolhatják. A vállalat az áru házhozszállításáról is gondos­kodik. *—nt— NYÁRUTÓI GONDOK A fura időjárás sokszor megtréfált bennünket ebben az esztendőben. Ré­gen volt és reméljük soká lesz, hogy szeptember derekán még aratunk. Pe­dig a mezőgazdasági termelésben az egyik alapkövetelmény, hogy ami megtermett, ne vesszen kárba. Most mégis úgy néz ki, hogy sokhelyütt nem érik be a gabona, tehát csak ta­karmányként tudják használni. Ilyen gondok főleg a kelet-szlovákiai kerü­letben és Közép-Szlovákiában vannak. Sok objektív okkal magyarázható a károsodás, de azzal ■ is, hogy egyes mezőgazdasági üzemekben nem fejtet­tek ki ojyan igyekezetét a termény betakarításában és hasznosításában, mint amennyit ez a fontos munka megkövetelt volna, Szerencsére a nyu­gat-szlovákiai kerület sok gazdasága rekordtermést ért el gabonából, s így nem lesz különösebb gondunk a vető­maggal, a jő minőségű kenyérgaboná­val és abraktakarmányban sem szű­kölködünk. A földet művelő nép sokszor pa­naszkodik, mert harcban van az idő­járással, mjvel nincs „kalap“ a sok százezer hektár fölött. Ennek ellené­re, vagyis a tetemes károk ellenére sem lehetünk borúlátóak. Már most megállapíthatjuk, hogy a hatodik ötéves terv teljesítéséhez jelentősen hozzájárult az idei esztendői A mező­­gazdasági dolgozók szorgalma, a tár­sadalmi összefogás csökkentette az időjárás okozta lemaradást. A múlt évhez viszonyítva jól halad a szalma betakarítása, s ez jó hatással van a talajelökészítésre, amely a jövő évi termés szempontjából nagyon jelen­tős. A repce már a földbe került. A mezőgazdasági üzemek irányítói tu­datosították, milyen fontos az agro­technikai határidő betartása. Az őszi vetések magágyának előkészítése a­­zenban több gazdaságban vontatottan halad. Nem mindenhol használják ki optimálisan az adott lehetőségeket. A vetőszántásban nem gondoskodtak a traktorok két műszakos üzemelésének megszervezéséről. Pedig ha jobban szerveznék a talaj előkészítését, talán egvszerannvit is fel lehetne szántani naponta. Mivel késett a gabona beta­karítása, a szántást feltétlenül rövl­­debb idő alatt kell elvégezni, mint az elmúlt években. S ezt a követelményt pedig csak a két műszak, vagy hosz­­szahbított műszak szentesítésével lehet teljesíteni. Sokkal rugalmasabban ké­ne ezt a fontos kérdést is megoldani. Mivel az ősziek betakarításának ideié is eltolódott, bár igaz, a silózás már megkezdődött és ez sok szállító eszközt leköt — most kellene egy kissé jobban „megnyomni a gombot , meggyorsítani a vetőszántás és az Is­­tállőtrágya kihordásának ütemét is, mert ha megkezdődik a cukorrépa és a szemes kukorica betakarítása, ak­kor mér nehéz lesz behozni a téma* radást. Minden szakember jól tudja* mit jelent a szervestrágya a mező­gazdasági termelésben. Tudják, de egyes helyeken mégsem igyekeznek e fontos tápanyag kihordásával. ]ó­­néhány esztendővel ezelőtt sokan azt hitték, hogy a műtrágyával minden pótolható. Ez a helytelen nézet már megdőlt. Ezért nehezen érthető, hogy egyes gazdaságok miért nem fordí­­tanak több gondot az istállótrágya kihordására. Az elkövetkező hetek legfontosabb teendője a cukorrépa betakarítása lesz. A cukor alapanyagának a ki­ásása sem megy a terv szerint. A cukorgyárak szakemberei azt javasol­ják, hogy néhány nappal halasszák el a répa betakarítását. Igaz, a cukor­gyárak már felkészülve várják az új termést, de nem mindegy, milyen lesz a cukortartalom. Néhány kellemes őszi nap még növelheti a répa cukor­­tartalmát. Örök téma a burgonya betakarítás sának sürgetése. A csapadékos idő miatt a fontos mindennapiból elég sok vész kárba. Ezért is fontos a burgonya betakarításának a meggyor­­sítása. Közismert, hogy ezt a fontos feladatot a mezőgazdasági üzemek a saját dolgozóikkal nehezen tudják megoldani. -Egyszóval szükség van a társadalmi összefogásra. De időben és nem pedig késő ősszel. S ha már igénybe vesszük a diákok segítségét, akkor már szeptemberben, amikor még kellemesebb az idő is, lehet bri­gádokat szervezni, és nem kell majd a hidegben, sárban dolgoztatni. A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumának növénytermesztést irá­nyító bizottsága nyíltan feltárta azo­kat a negatív jelenségeket, amelyek hátráltatják a sürgős tennivaló elvég­zését. Megállapította azt Is, hogy az eléggé rapszódikus időjárás ellenére mindenből jó termés várható. Az vi­szont a mezőgazdasági dolgozók szor­galmán és a jól szervezett társadalmi összefogáson múlik, hogy a megter­mettből minél kevesebb vesszen kár­ba.

Next

/
Thumbnails
Contents