Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-09-13 / 37. szám

1980. szeptember 13, SZABAD FÖLDMŰVES 11 t 4 Kiállítás, amely rangot szerzett a világáén ÖSSZEFOGLALÓ A 69. ORSZÁGOS MEZÖGAZDASÄGI ES ÉLELMISZERIPARI VÄSÄRRÓL Budapesten, a Kőbányai Vásárköz­pont fellobogózott főtere, a díszes fő­­bejáró, a látogatók tömege előre sej­tette: A 69. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár nem min­­donnapos élményt.' gazdag ismeret­­anyagot nyújt majd az érdeklődőnek. Dr. Kovács Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a kiállításról így nyilatkozott: „Az érintett minisz­tériumok, a tudományos intézetek, a termelőszövetkezetek, az állami gaz­daságok, az élelmiszeripari vállala­tok, a szocialista, tőkés és fejlődő országok óriási ismeretanyagot, esz­közt mutattak be a rendezvényen. A nagyszabású, gazdag kiállítás hű tü­körképe fejlett, világszínvonalú me­zőgazdaságunknak“. A kiállítás területe az idén több' mint százézer négyzetmétert foglalt el. A rendezvényen százhárom hazai kiállító és huszonnégy ország képvise­lője vett részt és számtalan tudomá­nyos újdonságot, érdekességet muta­tott be. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium központi bemu­tatórészlege huszonhétezer négyzet­­méter fedett és negyvenhatezer négy-* zetméter szabad kiállítási területet foglalt el. A külföldi kiállítók is jó­val nagyobb területen állíthatták ki termékeiket, mint korábban. A kiál­lítás rendezői az eddiginél jobban használták ki a vásár területét, s át-* tekinthetőén helyezték el a gazdag anyagot. Az összefoglaló terjedelménél fogva nem nyújthat az olvasónak teljes ké­pet a kiállításról. Ezért ágazatok sze­rint csoportosítva foglaljuk össze a látottakat, a bemutatott érdekessége­ket ОФ0 Növénytermesztés: Szakemberek ez­rei ismerkedtek meg a magyar mező­­gazdaság növénytermesztésének ered­ményeivel, újdonságaival és távlatai­val. Az érdeklődő a propagációs táb­lákon feltüntetett következő adatokra figyelhetett fel: Magyarország össz­területének ötvennégy százaléka szántóföld. Ez annyit jelent, hogy me­zőgazdaságilag művelhető területe a többi európai országhoz viszonyítva a legnagyobb. Magyarország búzatermelése az el­múlt időszakban dinamikusan fejlő­dött. Ezért a kiállítók nagy figyelmet szenteltek a búza nemesítésében és termesztésében elért eredmények részletes bemutatásának. A búzater­melés fejlődését legjobban tükrözi az export növekedése, ami az össz­­búzatermésnek pontosan húsz száza­léka. Egy külön kiállítási részleg a magyar búzafajták választékát mutat­ta be. Ugyanis Magyarországon foko­zott figyelmet fordítanak a búzane­mesítésnek. Ennek köszönhető, hogy a köztermesztésben levő fajták ter­mőképessége hat tonna hektáronkénti átlagtermés között ingadozik. Magyarország kukoricatermesztése ma már világviszonylatban rangos helyet foglal el. A látogató megtud­hatta: Az egy millió tonna fellett ter­melő országok rangsorában Magyar­­ország évek óta a negyedik-hatodik helyen van, holott a kukoricatermő övezet északi határán helyezkedik el. A Nádudvari Kukorica és Iparnö­vény Termelési Rendszerközpont nyezőként említhető, főleg a kisker­­tészkedők érdeklődése az új, a hala­dó iránt, s ennek Magyarországon nagy jelentősége van. Ugyanis a kis­­kertészkedők számottevő mértékben járulnak hozzá az ország zöldség- és gyümölcsellátásához. A kertészeti részlegen számos új­donsággal ismerkedhettek meg- a lá­togatók. Abból kiindulva, hogy a téli hónapokban termelt primőr zöldség jelentősége évről évre fokozódik, a kiállítók egy egész sor könnyűszer­kezetű, horgonyzott lemezből készült üvegházat mutattak be, melyeket né­hány nap alatt fel lehet állítani az előregyártott betoncöiöpökre. Ilyen például a „Termál“ típusú üvegház, melynek hő- és vízellátása teljesen automatizált, vagy a Deforch licenc alapján gyártott üvegház, melyet új­fajta hőszigetelővel látták el. Persze, a műszaki érdekességek mellett ter­mesztői újdonságok is helyet kaptak. A kiállítás zöldségtermesztő terüle­tein és szőlőültetvényeiben korszerű technológiai és szaporítási módszerek egész sorát mutatták be a szakembe­rek. A rövid ismertetés után nézzünk néhány adatot, érdekességet: Magyar­­ország mezőgazdaságilag művelhető területének 8,4 százalékán kertészeti termelés folyik. A kertészeti ágaza­tok közül a szőlő-, a gyümölcs- és a zöldségtermelés nagyjából azonos a­­rányban részesül az össztermelésben, de nem elhanyagolható a dísznövé­nyek szerepe sem. Az ország mező­részletesen ismertette elért eredmé­nyeit. Hosszas értékelés helyett hadd említsük meg azt, hogy míg a rend­szerközpont 1973-baa huszonnyolc, addig 1979-ben már háromszázötven­egy partnervállalatot csoportosított. Ez egyben az iparszerű kukoricater­mesztés nagyarányú elterjedését je­lentette Magyarországon. Az brszág cukorrépa-termesztése népgazdasági jelentőségű. A kiállítás növénytermesztési előadói büszkén tájékoztattak arról, hogy az 1979-ben életbe lépett mennyiség és cukortar­talom szerinti felvásárlás pozitív vál­tozásokat eredményezett a cukorrépa termesztésében. A tapasztalatok szerint Szlovákia egyes mezőgazdasági üzemeiben ide­genkednek a napraforgó termesztésé­től. Reméljük, a kiállításon részt ve­vő hazai szakembereket buzdítja majd az a tény, hogy a magyar gazdasá­gok szívesen foglalkoznak e jól jöve­delmező iparinövény termesztésével, melyet kétszázezer hektáron termesz­tenek. A szakemberek a továbbiakban megismerkedhettek a korszerű ter­mesztési módszerekkel, valamint az újnemesítésű ipari növényfajtákkal. © • © Állattenyésztés: A kiállítás szemlél­tető eszközei közé tartoztak a minta­ként felépített állattartó telepek, me­lyek főleg könnyűszerkezetes elemek­ből készültek, s összesen ötezerötszáz négyzetméternyi területet foglaltak el. A bemutatott tenyészlovak iránt főleg a külföldi látogatók érdeklőd­tek, és számos adás-vételi szerződést kötöttek meg. Az Agárdi Agrokomplex Vállalat által kiállított szarvasmarha­istállóban rekord hasznosságú álla­tokat tekinthettek meg a látogatók. Külön épületben helyezték el a spe­ciális szaporítási módszerrel, a zigó­­ta-átültetéssel „előállított“ állatokat. Az őshonos állatfajokat szintén köny­­nyűeliemes — a jövő istállóinak neve­zett objektumokban — helyezték el a kiállítók. A látogatók megismerked­hetek a magyar szürke szarvasmarha, a rackajuh, a mangalica és az egy­kori híres tyúkfajták elődjeivel. Az állattenyésztéssel kapcsolatban érdekes adatokkal ismerkedhetett meg a látogató: Például míg Magyar­­ország vágóállat-termelése 1975-ben másfél millió, addig 1979-ben már kétmillió tonna volt. Az ötödik ötéves terv első négy évében a nyersterme­­lés értéke mintegy tizenhárommil­­liárd forinttal növekedett, ami 4,3 szá­zalékos növekedésnek felel meg éven­ként. A hústermelésben elért kiváló eredményeket bizonyítják a követke­ző adatok is: Dániában kétszáztizen­öt, a Magyar Népköztársaságban száznegyvenhét, Hollandiában százhu­szonöt kilogramm az egy főre jutó hústermelési átlag, ami egyben any­­nyit jelent, hogy világviszonylatban e téren Magyarország a második he­lyet foglalja el. © 9 0 Kertészet: Mind a magánemberek, mind'a szakkáderek körében a ker­tészeti kiállító részleg iránt óriási érdeklődés mutatkozott. Pozitív tó­A nagyszabású kiállításon mezőgazdasági szakemberek ezrei gyűjtöttek új ismereteket. gépesítés elmúlt tíz esztendejének legfontosabb állomásairól, egyben út­mutatást .adott a hatodik ötéves terv célkitűzéséről. Megtudhattuk például, hogy a magyar agráripar évente két­százmillió forint értékű ipari eredetű A Rába IH—6200-as univerzális vetőgépet a növénytermesztők csodálták meg. A szerkezet munkaszélessége 12,8 méter, tárcsás tolóhengerrel van ellátva s műtrágyázó és talajfertőtlenítő berendezéssel rendelkezik. gazdasági és élelmiszeripari kivitelé­nek közel egyharmada kertészeti ter­mék. © © © Műszaki bemutató: Az OMÉK mű­szaki kiállításának egy része doku­mentációs anyagot ismertette az ér­deklődőkkel, amely tájékoztatott a anyagot használ fel, s az ország me­zőgazdasági gépeinek, berendezései­nek értéke 95 milliárd forint. A gépe­sítés fejlődése révén az elmúlt tíz év során a felére csökkent a növényi termékek előállítására fordított em­beri munka. Az utóbbi három évben až erőgépek kapacitása huszonkét százalékkal növekedett, és az idén már,megközelíti a 9,5 millió lóerőt. A bemutató második része „üzem­­fenntartás“ név alatt szerepelt. Itt láthattunk egy háromezer hektáros gazdaság részére tervezett diagnoszti­kai állomást, továbbá egy gépjavító műhely szerelőcsarnokát. A mérő- és vizsgáló műszereket a magyar ipar korszerű termékeiből az AURASZ, a HITEKA, a MIKRÖZ stb. gyártmányai­ból válogatták össze. Az „üzemfenn­tartás“ többi területén fényképes do­kumentációs anyag volt látható. szeripari termékeit mutatta be a ki* állításon. A látogatók érdeklődését is kedvező helyet biztosít Magyarom szágnak a mezőgazdasági termelés-* ben. © © 0 Élelmiszeripar: A kiállításon Cseh-* szlovák részről megjelent Pavel Jonáš, a CSSZSZK Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának el-* nöke is. Hadd idézzük szavait: „A magyar és a csehszlovák mezőgazda-« ság és élelmiszeripar között több te* rületen kedvező lehetőség kínálkozik az együttműködés elmélyítésére. A ki-« állításon látottak alapján elsősorban a hús- és a baromfiiparban, a nö-« vénytermesztésben, valamint a zöld-« ség- és gyümölcstermesztésben ked­vező feltételek adódnak a Pirosabb kapcsolatok megteremtéséhez“. Az élelmiszeripar kiállító részlegén a gabona-, a cukor-, az olaj-, a kon-« zerv-, a bor-, a dohány- és a söripar, továbbá a hús-, a tej-, a tojás- és a baromfiipar termékeivel, technológiai újdonságaival és módszereivel ismer-« kedhettek meg“a látogatók. Itt mutat-« ta be legújabb termékeit az élelmi-«* szeripari gépgyár is (ÉLGÉP), amely* nek neve a világpiacon is közismerte A gasztronómiai kiállítás 6r.iási si* kert aratott a látogatók körében, ahol a magyar konyha specialitásaival is* merkedhettek meg. A látogatók táp* lálkozási szaktanácsadón is részt ve* hettek, s megismerkedhettek a kor* szerű táplálkozást szolgáló élelmisze* rekkel is. _ _ © © © Külföldi kiállítók: A legutóbbi —* 1975-ben rendezett — OMÉK-hez vi* szonyítva nagymértékben erősödött a kiállítás nemzetközi jellege. Az akko­ri huszonhét külföldi kiállítóval szemben az idén jóval többen vettek részt a rendezvényen. A KGST-tagországok között folyta* tott együttműködés eredményeivel a kiállítás egyik legnagyobb csaríioká* ban különböző dokumentációs anya* gokon keresztül ismerkedhettek meg a látogatók. A kiállítók bemutatták Kuba, Mongólia és Vietnam mezőgaz­daságának érdekességeit is. A szocialista országok közöl a Szovjetunió kiállítása foglalta el a legnagyobb területet, ahol főleg tu* dományos jellegű bemutatón ismer* hette meg a látogató a fejlett szov* jet mezőgazdaságot. Csehszlovákia elsősorban élelmi* A kertészkedők megszámlálhatatlan újdonsággal találkozhattak: a felvételen látható, földdel teli fólia konténereken szamócát termesztett a feltaláló. Ä Fatip-S típusú sertéstartó volt az érdeklődés. istálló iránt óriási (A szerző felvételei) Nagy érdeklődést keltett az ener­giagazdálkodás kérdésével foglalkozó részleg. Táblázatok, diagramok mu­tatták be a különböző ágazatok ener­giaráfordítását, a tüzelőolaj-szükség­let jövőbeni lehetőségeit. Itt találkoz­tunk például a következő adattal is: Magyarországon a mezőgazdasági ter­melés energiafogyasztása az elmúlt tizenöt évben négyszeresére emelke­dett. A műszaki bemutató leglátványo­sabb része a „gépfelvonultatás“ volt. Ennek egyik érdekessége az volt, hogy immár muzeális gépeket is be­mutattak, s így a nézők láthatták a fejlődés egyes szakaszait. Az érdek­lődők többek között megtekinthették a Rába—20-as traktort, s a mai Rába- Steiger Cougart-II-t. Főleg külföldi látogatók számára volt érdekes, hogy a magyar mezőipar számos gépet gyárt kooperációban más országok­kal, vagy Ucencben. A prioritásra va­ló törekvés a jelenben és a jövőben látogatók főleg a világhírű söriparunk termé* kei, a kiváló édesipari készítmények, a hús-, a zöldség- és a gyümölcskon* zervek keltették fel. A tőkés országok közül az NSZK kiálítói foglalták el a legnagyobb területet. Ezt a kiállítási részleget olyan közismert nevek képviselték, mint a Claas OHG, a Daimler Benz, a Köckner-Humboldt-Deutz a gépgyár* fásban vagy a BAST és a Bayer AG a vegyiparban. о © © Ha csupán néhány szóban akar* nánk jellemezni a hatvankilencedik Országos Mezőgazdasági és Élelmi* szeripari Vásárt, az így hangzana: Világszínvonalú, esztétikai szempont­ból is figyelemreméltó, rangos, jól szervezett rendezvény volt, amely egyben fémjelezte a KGST-országok mezőgazdaságának magas fejlettségi színvonalát is, KALITA GABOR

Next

/
Thumbnails
Contents