Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-13 / 37. szám
Rántott sajtos patisszon. Hozzávalók (4 személyre): 4 db 6—7 cm átmérőjű patisszon, 2 tojás, 10 dkg szitált zsemlemorzsa, 5 dkg parmezán jellegű reszelt sajt, só ízlés szerint és a kisütéshez 3 dl olajs. A vékonyan meghámozott patisszonokat félujjnyi vastag szeletekre vágjuk, gyöngén megsózzuk, és félórai állás után lecsöpögtetjük. Majd a szeleteket zsemlemorzsába, utána pedig reszelt sajttal, elkevert, sózott, felvert tojásba forgatjuk. Bő, forró olajban vagy zsírban pirosra sütjük és kapor- vagy paradicsommártással tálaljuk^ Kelkáposzta tejfölösen, megsütve. Egy közepesen nagy kelkáposztát köménymagos, sós vízben megfőzünk vagy gőzben megpárolunk,- de csak anynyira, hogy szét ne essen, aztán a levét szitán lecsurgatjuk. A fejet négyfelé vágjuk, torzsáját kiszedjük és a kelt kizsírozott tűzálló tálba rétegezztik ügy, hogy minden sort meglocsolunk tejföllel. Két evőkanál zsírban halványra pirítunk három evőkanál zsemlyemorzsát a tetejére szórjuk és sütőbe téve kissé átsütjük. Tojásgyümöics (padlizsán, törökparadicsom) rántva. Hozzávalók (5 személyre): 1 kg tojásgyümölcs, 2,5 dl olaj, 5 dkg liszt, 0,5 dkg só, 3 tojás, 0,20 dl tej, 10 dkg zsemlemorzsa. A tojásgyümölcsöt meghámozzuk, leöblítjük, kb. 1 cm vastag karikákra vágjuk, megsózzuk és 16—20 percig állni hagyjuk. Közben elkészíthetjük a masszát: a tojásokat felverjük, habverővel elkeverjük, hozzáadjuk a fele lisztet, sőt, végül a tejet, összekeverjük, és ügy panírozzuk, mint a rántott húst: lisztben, tojásban és zsemlemorzsában. Lassabban sütjük a húsnál. Paradicsommártással, tartármártással kitűnő. Hamis vesevelő — karfiolból. Egy fej apróra vágott hagymát zsírban megfonnyasztunk, meghintjük pirospaprikával, egy csipetnyi majoránnával, jól elkeverjük és 2—3 evőkanál vízzel föleressztjük. A karfiolt rózsáira szedjük, jól megmossuk ős a hagymás, paprikás zsírban i— mindig egy kevés vizet öntve alá — puhára pároljuk, majd zsírjára sütjük. Tálalás előtt ráöntünk 4—5 tojást, óvatosan elkeverjük, hogy a karfiol ne törjön össze, megsózzuk és addig hagyjuk a tűzön, amíg a tojás rántottaszerű nem lesz. Céklasalátát adjunk hozzá. I Jk múlt év márciusában á ** CSKP KB 13. plénuma nyomatékosan hangsúlyozta, hogy minden talpalatnyi földet használjunk ki az önellátás elérése érdekében, s ennek az érvényesítését az állami szervekre bízta. Szükséges tehát, hogy mindazon földeket, amelyeknek bekapcsolása a nagyüzemi termelésbe valamilyen oknál fogva nem lehetséges, átadják a kertészkedők szervezetének, esetleg más társadalmi vagy tömegszervezetnek megművelésre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kertészkedők szövetségének tagjai a zöldség- és a gyümölcstermesztésben a gyöngébb minőségű talajokat is jól kihasználják, ezért elsősorban nekik kell felkínálnunk megművelésre a maradék földeket. A CSSZSZK kormányának 294/76-os számú rendelete értelmében az eltelt két évben leltározták a mezőgazdasági nagy üzemek földjeit. Megállapították, hogy egyes körzetekben sok a nagyüzemileg nem hasznosítható talaj. Ilyen földekből több száz hektár alkalmas a kisüzemi, vagyis háztáji kertészkedésre, s ezért az illetékesek úgy határoztak, hogy átadják ezeket a földeket a kertészkedők szövetségének megművelésre. Legutóbb a Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági Bizottságának értekezletén a képviselők elfogadták a MÉM-nek azt a döntését, amely a szóban forgó maradék földeket kertészkedésre, gyümölcs-, esetleg takarmánytermesztésre a társadalmi szervezetek rendelkezésére bocsátja. Az Állami Erdőgazdaság tulajdonát képező maradék földekkel és a többi hasznosítható területekkel együtt Szlovákiában mintegy ezer hektárt használhatnak fel kisüzemi kertészkedésre. Az illetékes tárcák a kerületi mezőgazdasági és az állami szervekkel együttműködésben arra hivatottak, hogy a maradék földeket művelés céljából átadják a kertészkedők szövetségének, esetleg más társadalmi és tömegszervezetkenek. Erre a kerületi szervek a MÉM május 10-i rendelete értelmében kötelesek. A közelmúltban fölkerestem jozef Hagara agrármérnököt a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság mező- és vízgazdálkodási osztályvezetőjét, hogy érdeklődjem, hol tartanak a maradék földek kisüzemi hasznosításában. -, «—* A fizikai leltározás első szakaszának adatanyaga azt mutatja, hogy kerületünkben háromszázhatvankét hektár maradék földet adhatunk' át a kertészkedők szövetségének :— jegyezte meg Hagara elvtárs. — A dolog azonban nem ennyire egyszerű. A rendelkezések értelmében a szóbanforgó területet a következő év végéig kell átadnunk. A leltározás második szakasza még nem zárult le, tehát ki kell várnunk a végleges eredményeket, s aztán dönthetünk érdemben. • Már tudjuk, hogy több mint háromszáz hektár átadható kisüzemi művelésre, mire tehát a kivárás? f—i Az első félévben kilencvennégy hektárt már átadtunk a kertészkedők szövetségének s ha a maradék földek a városok körzetében terülnének el, akkor nem okozna gondot mintegy ezer hektár terület átadása. Bonyolítja a helyzetet, hogy a maradék földek a városoktól 25—30 kilométer távolságra vannak, s a falvaktól is meglehetősen messze esnek. Ennél fogva az emberek nem szívesen vállalják a távoli területek megművelését. Ez a magyarázata, hogy az első félévben gyengébb eredményt értünk el az elosztásban, mint vártuk. ф Mit tesznek, ha esetleg a kertészkedők nem vállalják a legfrissebb adatok alapján a gyomirtással jól állunk. Járásainkban minden szervezetet szemmel tartanak a nemzeti bizottságok és szükség esetén beavatkoznak. Felhívásokat, figyelmeztetéseket küldenek a gyomtalanítás elmulasztóinak. ф Nincs lehetőség a bírságolásra? — De van. Ezt azonban csak végső esetben alkalmazzák, ha muszáj. Hagara elvtárs előkereste a legfrissebb jelentéseket, és elém tette. Belelapoztam a vaskos adatanyagba és az egyik lap áttekintésekor elámultam. A nemzeti bizottságok ugyanis a felhívások és figyelmeztetések tömbkelegét küldték a föl-Hol tartónk a maradi földek basznositasaNom? felkínált területek megművelését. — Tudjuk, hogy minden talpalatnyi föld hasznosításáról gondoskodnunk kell. Ha esetleg a szervezett kertészkedők nem vállalkoznak a távolabb eső maradék földek megművelésére, akkor felkínáljuk azokat a kisállattenyésztőknek, s ha azok sem, akkor a vadásztársaságoknak, vagy szerződésese alapon olyan személyeknek — például szövetkezeti tagoknak, — akik vállalkoznak ezeknek a területeknek a megművelésére. ф Milyen sorrendben adják ót a maradék területeket? — Október közepén lezárul a fizikai leltározás második szakasza. tgy a városok körüli maradék földeket október közepétől adjuk át a kertészkedők szövetségének, hogy előkészíthessék a talajt. Akkora pontos és megbízható adatok gyűlnek össze, és módunkban áll, hogy érdemben intézkedjünk. ф Kerületi méretben melyik járásban megoldott a maradék földek hasznosítása és melyikekben nem? — A maradék földek ésszerű hasznosításában az érsekújvári (Nové Zámky) járás az élre tört, ott mindössze huszonnyolc ár gazda nélküli maradék földet tartanak számon. Ezt követi a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás 2,4 hektárral, a komáromi (Komárno) pedig három hektárral. A többi járásokban, persze, még akad megművelésre alkalmas maradék föld bőven. • Ezek az adatok megbízhatóak? — Nincs miért kételkednünk bennük, mert a fizikai leltározást politikai és szakmai szempontból megbízható emberek —< bizottságok — végzik. Mi a kerületről képtelenek lennénk megállapítani egy-egy járás valóságos helyzetét. ф Hol tartanak a földek gyomtalanításában? — Ennek érdekében minden tőlünk telhetőt megtettünk. A dek használiónak, mert elmulasztották a gyomtalanítást. A pénzbírságolást azonban kerületi viszonylatban csak a galánta (Galanta) járásban alkalmaztak. Az egyik esetben hét-, a másikban pedig háromezer korona büntetést szabtak ki a gyomirtás elmulasztása miatt. Más járásokban, persze nem azért nem folyamodtak a bírságoláshoz, mert az szükségtelennek bizonyult, hanem azért, mert kényelmesebb néhány vérszegény felhívás elküldése, mint mondjuk a jogos bírságolás. HOKSZA ISTVÁN A kertészkedők jelentősen hozzájárulnak gyümölcs- és zöldségeliátási gondjaink enyhítéséhez, Fotó: —bor аФа A^A A^A * A kisállattenyésztők céltudatos tevékenységének köszönve falvainkon egyre több az állatokkal benépesített udvar, ól és istálló. Így van ez a Patonyok közé beékelődő Mihályfán (Michal na Ostrove) is. zélandi fehér és a nagy csincsilla a jellemző. Dicsérőleg kell szólnunk a baromfitenyésztők eredményes munkájáról is, akik haszonállataik kiválasztásánál elsősorban a termeiőképesésgre tojás, hús f— vannak figyelemmel, s ügyelnek természetesen a fajtatisztaságra is. A naposcsibéket leginkább az udvarnoki (Dvorníky na Ostrove) keltetőből szerzik be. A tenyésztett fajták közül legelterjedtebb a hemsír és a plimut. A legeredményesebb tenyésztői munkát Pongrácz Etel folytat, aki évente ezer darab tojást értékesít. A szervezeten belül egyre népszerűbb a díszmadártenyésztés. A díszmadártenyésztők közül elsősorban dr. Emanuel Nogát kell kiemelnünk, aki a hozzáértő tenyésztői Tavalik Cecília: Huszonnyolc birkát tartunk s bizony sok szénát kell gyűjtenünk, mert ez a falka mindig éhes. ködésére is szükség lenne —s fokozni lehetne ebben a faluban is a kisállattenyésztők állatthizlalási kedvét. A könnyűipar nyersanyagellátottságának biztosítása szempontjából is értékelnünk kell a juhtenyésztők céltudatos tevékenységét. A szervezet legeredményesebb juhtenyésztői Tavalik Cecília és Sidó József. A kolónián (Kolónia — Michal na Ostrove) lakó Tavalik Cecília százötvenhét kilogramm tiszta gyapjút értékesített. Férje Tavalik Sándor a járási ármentesítő vállalatnál dolgozik, s számukra nem okoz gondot a nyári zöldtakarmány és a téli időszakra szükséges jó minőségű széna biztosítása. A huszonnyolc juhból álló állományt szemlélve az agilis juhtenyésztő örömmel nyugtázta a juhtenyésztés jövedelmezőségét. Nem könnyű feladat a kisállattenyésztés szervezése, korszerűsítése, s bizonyos ágazatokban az értékesítés zavarainak elhárítása sem. A szervezeti élet nélkül ma már nehezen képzelhető el a kisállattenyésztők termelési lehetőségeinek a hasznosítása. Ez a felismerés vezetett el Mihályién iá oda, hogy a korábbinál szervezettebben, átgondoltabban lássanak hozzá a kisállattenyésztők támogatásához. Örömteli* hogy az anyagi támogatás mellett, a szervezeti élet is egyre élénkebb ebben a csallóközi falucskában. A vezetőség —• Pongrácz Sándor elnök irányításával — ma már szaktanácsadással is igyekszik az állattartók segítségére lenni. Ennek egy része az állategészségügyre és a takarmányozásra vonatkozik, másik része pedig a tartási körülmények korszerűsítésére. Példájuk igazolja, hogy mire képes az emberi leleményesség, a szakértelem és az összefogás. CSIBA LÁSZLÓ munkával alapot teremt arra, hogy a falu fiataljaiban is kialakuljon a kisállattenyésztéshez való helyes viszony. A szerződéses szarvasmarha- és sertéshizlalással Varga József, Molnár László, Molnár János, Mezei József, Mezei Lajos, Czucz János, Czucz József és Czucz István foglalkozik. Amióta bevezették a szerződéses állattartást, sokat fejlődött a kistermelés két ágazata. A szerződéses sertéshizlalás továbbfejlesztéséről szólva Orbán Lajos elmondotta, hogy gyakran okoz számukra fejtörést a választott malacok beszerzése. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a feltételek biztosításával, — ehhez azonban a mezőgazdasági nagyüzemek segítőszándékára és együttmü-Orbán Lajos a nyúltenyésztők szakcsoportjának fáradhatatlan örökmozgó vezetője, aki ott van mindenütt, ahol tanácsra, segítségre van szükség, elmondotta, hogy a kisállattenyésztok helyi szervezete 1965-ben alakult, mindössze húsz taggal. Ma már ötvenegyen vannak, s tavaly 900 darab nyulat értékesítettek, de a szerződéses szarvasmarba- és sertéshizlalás, valamint a baromfi- és a juhtenyésztés terén is jó eredményeket értek el. Az idén kétezeregyszáz darab nyál értékesítésére kötötttek szerződést s ezt a fél év eredményei alapján hatvan százalékra teljesítették. Az élenjáró nyúltenyésztők között van Perényi Károly — a szervezet titkára és pénztárosa —, Molnár Béla, Varga József, Farkas Lajos, Álló Nándor és Donauer János, akik mindenekelőtt a fajtatiszta tenyésztést, a fajták feljavftását és nemesítését, a szigorú tenyészkiválasztást, valamint a tartási körülmények javítását tartják szem előtt. Állományukra elsősorban az újßS Ш 3 Orbán Lajos, a helybeli szövetkezet raktárosa szenvedélyes nyúltenyésztő. A faluban ö szervezi a nyúlfeivásárlást. Pongrácz Etel tyúktenyésztéssel foglalkozik. Kádek Gábor felvételei. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■!
