Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-09-13 / 37. szám

Rántott sajtos patisszon. Hoz­závalók (4 személyre): 4 db 6—7 cm átmérőjű patisszon, 2 tojás, 10 dkg szitált zsemle­­morzsa, 5 dkg parmezán jelle­gű reszelt sajt, só ízlés szerint és a kisütéshez 3 dl olajs. A vékonyan meghámozott pa­tisszonokat félujjnyi vastag szeletekre vágjuk, gyöngén meg­sózzuk, és félórai állás után lecsöpögtetjük. Majd a szelete­ket zsemlemorzsába, utána pe­dig reszelt sajttal, elkevert, só­zott, felvert tojásba forgatjuk. Bő, forró olajban vagy zsírban pirosra sütjük és kapor- vagy paradicsommártással tálaljuk^ Kelkáposzta tejfölösen, meg­sütve. Egy közepesen nagy kel­káposztát köménymagos, sós vízben megfőzünk vagy gőz­ben megpárolunk,- de csak any­­nyira, hogy szét ne essen, az­tán a levét szitán lecsurgatjuk. A fejet négyfelé vágjuk, torzsá­ját kiszedjük és a kelt kizsíro­zott tűzálló tálba rétegezztik ügy, hogy minden sort meglo­csolunk tejföllel. Két evőkanál zsírban halványra pirítunk há­rom evőkanál zsemlyemorzsát a tetejére szórjuk és sütőbe téve kissé átsütjük. Tojásgyümöics (padlizsán, tö­rökparadicsom) rántva. Hozzá­valók (5 személyre): 1 kg to­jásgyümölcs, 2,5 dl olaj, 5 dkg liszt, 0,5 dkg só, 3 tojás, 0,20 dl tej, 10 dkg zsemlemorzsa. A tojásgyümölcsöt meghá­mozzuk, leöblítjük, kb. 1 cm vastag karikákra vágjuk, meg­sózzuk és 16—20 percig állni hagyjuk. Közben elkészíthetjük a masszát: a tojásokat felver­jük, habverővel elkeverjük, hozzáadjuk a fele lisztet, sőt, végül a tejet, összekeverjük, és ügy panírozzuk, mint a rántott húst: lisztben, tojásban és zsemlemorzsában. Lassabban sütjük a húsnál. Paradicsom­mártással, tartármártással ki­tűnő. Hamis vesevelő — karfiolból. Egy fej apróra vágott hagymát zsírban megfonnyasztunk, meg­hintjük pirospaprikával, egy csipetnyi majoránnával, jól el­keverjük és 2—3 evőkanál víz­zel föleressztjük. A karfiolt ró­zsáira szedjük, jól megmossuk ős a hagymás, paprikás zsírban i— mindig egy kevés vizet önt­ve alá — puhára pároljuk, majd zsírjára sütjük. Tálalás előtt ráöntünk 4—5 tojást, óvatosan elkeverjük, hogy a karfiol ne törjön össze, megsózzuk és ad­dig hagyjuk a tűzön, amíg a tojás rántottaszerű nem lesz. Céklasalátát adjunk hozzá. I Jk múlt év márciusában á ** CSKP KB 13. plénuma nyomatékosan hangsúlyozta, hogy minden talpalatnyi földet használjunk ki az önellátás el­érése érdekében, s ennek az érvényesítését az állami szer­vekre bízta. Szükséges tehát, hogy mind­azon földeket, amelyeknek be­kapcsolása a nagyüzemi terme­lésbe valamilyen oknál fogva nem lehetséges, átadják a ker­­tészkedők szervezetének, eset­leg más társadalmi vagy tö­megszervezetnek megművelésre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kertészkedők szövetsé­gének tagjai a zöldség- és a gyümölcstermesztésben a gyön­gébb minőségű talajokat is jól kihasználják, ezért elsősorban nekik kell felkínálnunk meg­művelésre a maradék földeket. A CSSZSZK kormányának 294/76-os számú rendelete ér­telmében az eltelt két évben leltározták a mezőgazdasági nagy üzemek földjeit. Megálla­pították, hogy egyes körzetek­ben sok a nagyüzemileg nem hasznosítható talaj. Ilyen föl­dekből több száz hektár alkal­mas a kisüzemi, vagyis háztáji kertészkedésre, s ezért az ille­tékesek úgy határoztak, hogy átadják ezeket a földeket a kertészkedők szövetségének megművelésre. Legutóbb a Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági Bizottsá­gának értekezletén a képvise­lők elfogadták a MÉM-nek azt a döntését, amely a szóban forgó maradék földeket ker­tészkedésre, gyümölcs-, esetleg takarmánytermesztésre a társa­dalmi szervezetek rendelkezé­sére bocsátja. Az Állami Erdőgazdaság tu­lajdonát képező maradék föl­dekkel és a többi hasznosítha­tó területekkel együtt Szlová­kiában mintegy ezer hektárt használhatnak fel kisüzemi kertészkedésre. Az illetékes tárcák a kerületi mezőgazdasá­gi és az állami szervekkel együttműködésben arra hivatot­tak, hogy a maradék földeket művelés céljából átadják a ker­tészkedők szövetségének, eset­leg más társadalmi és tömeg­­szervezetkenek. Erre a kerületi szervek a MÉM május 10-i ren­delete értelmében kötelesek. A közelmúltban fölkerestem jozef Hagara agrármérnököt a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottság mező- és vízgaz­dálkodási osztályvezetőjét, hogy érdeklődjem, hol tartanak a maradék földek kisüzemi hasz­nosításában. -, «—* A fizikai leltározás első szakaszának adatanyaga azt mutatja, hogy kerületünkben háromszázhatvankét hektár ma­radék földet adhatunk' át a kertészkedők szövetségének :— jegyezte meg Hagara elvtárs. — A dolog azonban nem ennyire egyszerű. A rendelkezések ér­telmében a szóbanforgó terüle­tet a következő év végéig kell átadnunk. A leltározás második szakasza még nem zárult le, tehát ki kell várnunk a végle­ges eredményeket, s aztán dönthetünk érdemben. • Már tudjuk, hogy több mint háromszáz hektár átad­ható kisüzemi művelésre, mire tehát a kivárás? f—i Az első félévben kilenc­vennégy hektárt már átadtunk a kertészkedők szövetségének s ha a maradék földek a váro­sok körzetében terülnének el, akkor nem okozna gondot mintegy ezer hektár terület átadása. Bonyolítja a helyzetet, hogy a maradék földek a váro­soktól 25—30 kilométer távol­ságra vannak, s a falvaktól is meglehetősen messze esnek. Ennél fogva az emberek nem szívesen vállalják a távoli te­rületek megművelését. Ez a ma­gyarázata, hogy az első félév­ben gyengébb eredményt ér­tünk el az elosztásban, mint vártuk. ф Mit tesznek, ha esetleg a kertészkedők nem vállalják a legfrissebb adatok alapján a gyomirtással jól állunk. Járá­sainkban minden szervezetet szemmel tartanak a nemzeti bi­zottságok és szükség esetén be­avatkoznak. Felhívásokat, fi­gyelmeztetéseket küldenek a gyomtalanítás elmulasztóinak. ф Nincs lehetőség a bírsá­golásra? — De van. Ezt azonban csak végső esetben alkalmazzák, ha muszáj. Hagara elvtárs előkereste a legfrissebb jelentéseket, és elém tette. Belelapoztam a vas­kos adatanyagba és az egyik lap áttekintésekor elámultam. A nemzeti bizottságok ugyanis a felhívások és figyelmezteté­sek tömbkelegét küldték a föl-Hol tartónk a maradi földek basznositasaNom? felkínált területek megművelé­sét. — Tudjuk, hogy minden talp­alatnyi föld hasznosításáról gondoskodnunk kell. Ha eset­leg a szervezett kertészkedők nem vállalkoznak a távolabb eső maradék földek megműve­lésére, akkor felkínáljuk azo­kat a kisállattenyésztőknek, s ha azok sem, akkor a vadász­társaságoknak, vagy szerződé­sese alapon olyan személyek­nek — például szövetkezeti ta­goknak, — akik vállalkoznak ezeknek a területeknek a meg­művelésére. ф Milyen sorrendben adják ót a maradék területeket? — Október közepén lezárul a fizikai leltározás második sza­kasza. tgy a városok körüli maradék földeket október kö­zepétől adjuk át a kertészke­dők szövetségének, hogy elő­készíthessék a talajt. Akkora pontos és megbízható adatok gyűlnek össze, és módunkban áll, hogy érdemben intézked­jünk. ф Kerületi méretben melyik járásban megoldott a maradék földek hasznosítása és melyi­kekben nem? — A maradék földek ésszerű hasznosításában az érsekújvári (Nové Zámky) járás az élre tört, ott mindössze huszonnyolc ár gazda nélküli maradék földet tartanak számon. Ezt követi a dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járás 2,4 hek­tárral, a komáromi (Komárno) pedig három hektárral. A többi járásokban, persze, még akad megművelésre alkalmas mara­dék föld bőven. • Ezek az adatok megbíz­hatóak? — Nincs miért kételkednünk bennük, mert a fizikai leltáro­zást politikai és szakmai szem­pontból megbízható emberek —< bizottságok — végzik. Mi a ke­rületről képtelenek lennénk megállapítani egy-egy járás va­lóságos helyzetét. ф Hol tartanak a földek gyomtalanításában? — Ennek érdekében minden tőlünk telhetőt megtettünk. A dek használiónak, mert elmu­lasztották a gyomtalanítást. A pénzbírságolást azonban kerü­leti viszonylatban csak a ga­­lánta (Galanta) járásban alkal­maztak. Az egyik esetben hét-, a másikban pedig háromezer korona büntetést szabtak ki a gyomirtás elmulasztása miatt. Más járásokban, persze nem azért nem folyamodtak a bírsá­goláshoz, mert az szükségtelen­nek bizonyult, hanem azért, mert kényelmesebb néhány vér­szegény felhívás elküldése, mint mondjuk a jogos bírságolás. HOKSZA ISTVÁN A kertészkedők jelentősen hoz­zájárulnak gyümölcs- és zöld­­ségeliátási gondjaink enyhíté­séhez, Fotó: —bor аФа A^A A^A * A kisállattenyésztők céltuda­tos tevékenységének köszönve falvainkon egyre több az álla­tokkal benépesített udvar, ól és istálló. Így van ez a Pato­­nyok közé beékelődő Mihály­­fán (Michal na Ostrove) is. zélandi fehér és a nagy csin­csilla a jellemző. Dicsérőleg kell szólnunk a baromfitenyésztők eredményes munkájáról is, akik haszonálla­taik kiválasztásánál elsősorban a termeiőképesésgre tojás, hús f— vannak figyelemmel, s ügyelnek természetesen a fajtatisztaságra is. A naposcsi­béket leginkább az udvarnoki (Dvorníky na Ostrove) keltető­ből szerzik be. A tenyésztett fajták közül legelterjedtebb a hemsír és a plimut. A legered­ményesebb tenyésztői munkát Pongrácz Etel folytat, aki éven­te ezer darab tojást értékesít. A szervezeten belül egyre népszerűbb a díszmadárte­nyésztés. A díszmadártenyész­tők közül elsősorban dr. Ema­nuel Nogát kell kiemelnünk, aki a hozzáértő tenyésztői Tavalik Cecília: Huszonnyolc birkát tartunk s bizony sok szénát kell gyűjtenünk, mert ez a falka mindig éhes. ködésére is szükség lenne —s fokozni lehetne ebben a falu­ban is a kisállattenyésztők ál­­latthizlalási kedvét. A könnyűipar nyersanyagel­látottságának biztosítása szem­pontjából is értékelnünk kell a juhtenyésztők céltudatos tevé­kenységét. A szervezet legered­ményesebb juhtenyésztői Tava­lik Cecília és Sidó József. A kolónián (Kolónia — Mi­chal na Ostrove) lakó Tavalik Cecília százötvenhét kilogramm tiszta gyapjút értékesített. Férje Tavalik Sándor a járási ármentesítő vállalatnál dolgo­zik, s számukra nem okoz gon­dot a nyári zöldtakarmány és a téli időszakra szükséges jó minőségű széna biztosítása. A huszonnyolc juhból álló ál­lományt szemlélve az agilis juhtenyésztő örömmel nyugtáz­ta a juhtenyésztés jövedelme­zőségét. Nem könnyű feladat a kis­állattenyésztés szervezése, kor­szerűsítése, s bizonyos ágaza­tokban az értékesítés zavarai­nak elhárítása sem. A szerve­zeti élet nélkül ma már nehe­zen képzelhető el a kisállatte­nyésztők termelési lehetőségei­nek a hasznosítása. Ez a felis­merés vezetett el Mihályién iá oda, hogy a korábbinál szerve­zettebben, átgondoltabban lás­sanak hozzá a kisállattenyész­tők támogatásához. Örömteli* hogy az anyagi támogatás mel­lett, a szervezeti élet is egyre élénkebb ebben a csallóközi falucskában. A vezetőség —• Pongrácz Sándor elnök irányí­tásával — ma már szaktanács­­adással is igyekszik az állat­tartók segítségére lenni. Ennek egy része az állategészségügyre és a takarmányozásra vonatko­zik, másik része pedig a tar­tási körülmények korszerűsíté­sére. Példájuk igazolja, hogy mire képes az emberi lelemé­nyesség, a szakértelem és az összefogás. CSIBA LÁSZLÓ munkával alapot teremt arra, hogy a falu fiataljaiban is ki­alakuljon a kisállattenyésztés­hez való helyes viszony. A szerződéses szarvasmarha- és sertéshizlalással Varga Jó­zsef, Molnár László, Molnár János, Mezei József, Mezei La­jos, Czucz János, Czucz József és Czucz István foglalkozik. Amióta bevezették a szerződé­ses állattartást, sokat fejlődött a kistermelés két ágazata. A szerződéses sertéshizlalás továbbfejlesztéséről szólva Or­bán Lajos elmondotta, hogy gyakran okoz számukra fejtö­rést a választott malacok be­szerzése. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a feltételek biz­tosításával, — ehhez azonban a mezőgazdasági nagyüzemek segítőszándékára és együttmü-Orbán Lajos a nyúltenyésztők szakcsoportjának fáradhatatlan örökmozgó vezetője, aki ott van mindenütt, ahol tanácsra, segítségre van szükség, elmon­dotta, hogy a kisállattenyész­­tok helyi szervezete 1965-ben alakult, mindössze húsz taggal. Ma már ötvenegyen vannak, s tavaly 900 darab nyulat érté­kesítettek, de a szerződéses szarvasmarba- és sertéshizla­lás, valamint a baromfi- és a juhtenyésztés terén is jó ered­ményeket értek el. Az idén kétezeregyszáz darab nyál értékesítésére kötötttek szerződést s ezt a fél év ered­ményei alapján hatvan száza­lékra teljesítették. Az élenjáró nyúltenyésztők között van Pe­­rényi Károly — a szervezet tit­kára és pénztárosa —, Molnár Béla, Varga József, Farkas La­jos, Álló Nándor és Donauer János, akik mindenekelőtt a fajtatiszta tenyésztést, a fajták feljavftását és nemesítését, a szigorú tenyészkiválasztást, va­lamint a tartási körülmények javítását tartják szem előtt. Ál­lományukra elsősorban az új­ßS Ш 3 Orbán Lajos, a helybeli szövetkezet raktárosa szenvedélyes nyúltenyésztő. A faluban ö szer­vezi a nyúlfeivásárlást. Pongrácz Etel tyúktenyésztéssel foglalkozik. Kádek Gábor felvételei. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■!

Next

/
Thumbnails
Contents