Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-09-13 / 37. szám

# A mák férgescdését elő­idéző máktokbarkó ellen nem­csak rovarölő szerekkel lehel védekezni, írja a Kertészet és Szőlészet 22. számában Fejes István hódmezővásárhelyi kert­barát. Bodzavirágot kell gyűj­teni és kétszer egymás után ki­főzni, majd a nyert főzettel kell bepermetezni a virágzó mákot. Munkaigényes módszer, de előnye, hogy még véletlenül sem tehetünk kárt a méhek­­ben. Persze, a barkókat sem pusztítjuk, csupán elriasztjuk a máktól. Ezért ha a virágzás elhúzódik vagy az eső lemossa a permetet, akkor azonnal meg kell ismételni a kezelést. Ismerkedés, barátkozás — egyelőre a kerítés védelmet nyújtó drótszövetén kérésztől. Fotó: —bor ф A bordóilével kezdődött. A kertészkedök közül bizonyá­ra csak kevesen tudják, hogy a rézgálicból és égetett mószből készített,, mélykék színű, lúgos kémhatású bordódét (rézmész­­lé) a világon első ízben 1882- ben használták gombaölő hatá­sú növényvédő szer gyanánt. Ma már világszerte több ezer fele gyomirtó és növényvédő szer készül. Csupán Csehszlová­kiában 536 féle készítmény használata engedélyezett. Eze­ket a vegyszereket 288 féle ha­tóanyagból 115 gyártó vállalat készíti. • Szőlőtörköly, mint ener­giaforrás. Ausztriában érdekes kísérletet folytattak a szőlőtör­köllyel: hőnyerésre használták. A törkölyt szellőztethető silókba helyezték, ahol a Humicula nevű gomba — nagy tömegben elszaporodva — a maradék cu­korból észtert képez, s az meg­gátolja a tárolt törköly rom­lását. Az eljárás során a tör­kölyt speciális rekeszekbe rak­ják, ahol az penészedni kezd. A rekeszeken olyan csöveket vezetnek keresztül, amelyekben víz kering. A penészedé tör­kölyben annyi hő keletkezik (60—65 C-fok), hogy egy köb­méternyi anyag egy hónapig elegendő egy közepes lakás melegvíz-ellátásának biztosítá­sához. . 0 Lassan hízni fognak tőle, nem pusztulni. A rovarölő ha­tású vegyületek elterjedt hasz­nálata következtében a rovarok egyre ellenállóbbakká válnak, írja a „Der Spiegel“. A kalifor­niai Riverside város egyetemé­nek tudósai azt állítják, hogy körülbelül 400 féle rovar már legalább egy olyan szernek el­lenáll, amely korábban elpusz­tította. Figyelmet érdemlő az a megállapítás, hogy az ellenálló fajok száma az utóbbi tíz év­ben megkétszereződött. A river­­sidei laboratóriumban a kísér­leti légy már olyan hatalmas adag DDT-nek is ellenállt, a­­mely korábban ötvenezer ha­sonló legyet is elpusztított. A megoldást egyesek a rovarok alkalmazkodó képességének számítógépes előrejelzésében látják. д z utóbbi hónapokban sok ^ kertészkedő nehezmé nyezte, hogy a szakboltokban nem lehet a meztelen csigák irtására szolgáló hatásos szert kapni. Jogos a panasz, hiszen a rendkívül szeszélyes, csapa­dékban gazdag időjárás hatá­sára nagyon elszaporodtak a kártevők, ezért a korábban gyártott és forgalmazott Lima­­cid készítményt elkapkodták a kertészkedök, a készlet kime­rült, az új készítmény forgal­mazása pedig sokáig váratott magára. Egy ideig csak annyit tudtunk, hogy a Szovjetunióból érkező készítmény csomagolá­sát a pardubicei Chema nem­zeti vállalat fogja végezni. Az­tán jött a hír, hogy az új ké­szítmény Metaldehyd 5 G elne­vezéssel kerül forgalomba. Nemrég örömmel nyugtáztam, hogy a bratislavai szakboltok­ban máris kapható. A kertekben károsító puha­testűek közül a kerti meztelen csigák és az éti csigák okoz­nak legtöbb kárt és bosszúsá­got: megrágják a dísznövények hagymáját, gumóját, lyukat rág­nak a zellerbe, megrágják a növények szárát és lombját, a zsenge növényeket olykor tel­jesen elpusztítják. Később a té­lire elvermelt, pincében tárolt zöldségben, gyümölcsben tesz­nek kárt. A kertészkedök jobb híján úgy védekeztek a kárté­tel ellen, hogy a csigajáralokat behintették mészporral, hamu­val vagy tűlevelű fák lombjá­val. Ez azonban nem sok ered­ménnyel járt. Mások nedves ruhadarabokat, cserepeket he­lyeztek el a kertben és nappal összegyűjtötték az alattuk meg­búvó csigákat, így gyéritették a kártevők állományát. A tudományos megfigyelések során bebizonyosodott, hogy a metaldehid (szilárd halmazál­lapotú, kristályos acetaldehid, a „spirituszkocka“ alapanyaga) eredményesen hasznosítható a Oj készitminv a meztelen csigák elten puhatestütek elleni harcban. Hatására a csigák fokozzák а nyúl kakiválasztási, végül is annyi nedvességet veszítenek, hogy belepusztulnak. A forgalmazott készítmény jellegzetes metaldehid-szagot árasztó, világoskék szemcsézett anyag. A szag a csalétekhez csalogatja a csigákat, amelyek nemsokára fokozott nyálkakivá­­lasztásba kezdenek. A szer elő­nyei közé tartozik, hogy vfzben nem oldódik. Viszont az ember­re is mérgező! Ezért lehetőleg munkaruhában és feltétlenül kesztyűben dolgozzunk vele, s munka közben ne együnk, ne dohányozzunk és ne igyunk IBMBETBTia semmit. Munka után és evés előtt szapannal és meleg víz­ben alaposan mossuk meg a kezünket. A szembe vagy a bőr­re került vegyszert vízsugárral távolítsuk el. Ha véletlenül a szánkba kerül a készítményből, és később gyomorfájást, foko­zott nyálképződést, hányingert, hőemelkedést, görcsös fájdal­mat érzünk vagy felfúvódást tapasztalunk, azonnal igyunk meg fél ftter langyos vizet és igyekezzünk hányást előidézni, majd furduljunk orvoshoz, és azt is közöljük vele, hogy me­­taldehiddel dolgoztunk. Mindez egyébként a tasakra nyomtatott használati utasításban is sze­repel. Must pedig lássuk, hogyan is kell használni ezt az ígéretes, új készítményt. A Metaldehid 5 G valamennyi puhatestüt kár­tevő irtására felhasználható. A szemcsézett készítményből a csigák által előszeretettel láto­gatott területeién négyzetméte­renként 150—300 grammot kell kis kupacokra osztva elhelyez­ni. A vegyszert közvetlenül a földre vagy valamilyen alátétre szórhatjuk, mégpedig úgy, hogy a kupacuk egymástól 60 cm re vagy legfeljebb egy méter tá­volságra legyenek, és lehetőleg összefüggő sávot alkossanak. Egy négyzetméterre 2—4 vegy­szer halmocskát kell számítani. Vigyázat! A készítményből so­ha na kerüljön az élő növé­nyekre vagy a tárolt termény­re! A Metaldehyd 5 G száraz és meleg időben nyújt legjobb eredményt. A hideg és nedves időben, főleg eső és harmat után kijuttatott szer hatásfoka lényegesen kisebb. Ugyanez ér­vényes az Uvegházakra, a fólia­sátrakra és a melegágyakra is, ahol általában nagy a relatív páratartalom. Csapadékos idő után vagy szükség esetén me­leg időben is ajánlatos megis­mételni a kezelést. Az új készítményt a kertész­kedök, a háztáji zöldség- és gyümölcstermelők számára is megfelelő, félkilós csomagolás ban (ára öt korona) forgal­mazzák a szakboltok. (dek| WMII AJ ,i igen, ne sajnálja az időt és a *■ fáradságot, tegyen kísérletet a tartósításával. Ha csak rövid ideig akarja tárolni, akkor várja meg, amíg a tejsavas er­jesztés során fogyaszthatóvá érik az uborku, utána szedje ki a gyümöl­csöket az erjesztőedényből, a levet szűrje meg, az uborkát rakja literes kompótos vagy Omnia poharakba, öntse rá az átszűrt uborkalét és a Szereti a kovászos uborkát? poharakat kösse vagy zárja le, majd tegye a hűtőszekrénybe. Tapasztala­tom szerint így akár két-három hétig is eltartható a kovászos uborka, kü­lönösebb minőségi romlás nélkül. Hu ennél hosszabb ideig szeretné tárolni a finom csemegét, akkor a tejsavas erjesztést követően vagy vegyszerek segítségével kell tartósí­tani, vagy kompótos poharakba át­rakva csírátlanítani kell az uborkát. A vegyszeres tartósítást Petői se­gítségével végezzük. A már kieresz­tett vagy a még nem egészen kész kovászos uborkát átrakjuk tiszta po­harakba, rászűrjük a levét, amihez literenként legfeljebb fél tasak Petőit kevertünk. A poharak felöntésekor az uborka levét gyakran keverjük meg, mert a vegyszer (benzoesav) hideg vízben rosszul oldódik, s ha nem ke­­vergetjük, akkor a kristályos anyag leülepedik és hatóanyagot alig tar­talmazó uborkalét öntünk a tartósí­tandó gyümölcsre. A benzoesav gátat vet a további erjedésnek és a rotha­dásnak, de a penészek és a gombák ellen csak részben nyújt védelmet, ezért a poharakat teljesen tele kell tölteni lével, hogy kiszorítsuk a leve­gőt. A csírátlanítással- történő tartósí­tás biztosabb. A még teljesen ki nem erjesztett uborkát leöblítjük, poha­rakba rakjuk, rászűrjük a levét (esetleg ízesítjük), majd a lezárt po­harakat vizet tartalmazó edénybe ál­lítjuk és megkezdjük a csírátlanítást. A vizet lassan melegítsük^ hogy az uborkából és a léből elillanhasson a széndioxid. A víz hőmérséklete kb. 30 perc múlva érje el a 70 C-fokot, s ezen a hőmérsékleten a literesnél nagyobb poharakat harminc, az en­nél kisebbeket húsz percig kell csl­­rátlanítani. Utána kiszedjük a poha­rakat a vízből és hagyjuk szabadon kihűlni. Végezetül még talán annyit: a ko­vászos patisszon (csillagtök) legalább olyan finom, mint az uborka. Ha már kísérletezünk, tegyünk próbát ezzel az egyre közkedveltebb zöldségfélével is. Beszerzése nem okozhat különö­sebb gondot, hiszen a városi piaco­kon az idén már elég gazdag a kíná­lat. (bor) Mihályfán (Michal na Ostrove) másfél évtizede alakult meg a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szö­vetségének helyi szervezete, melynek tagjai az utóbbi években főleg a nyúltenyésztés fejlesztését szorgalmazzák.. A nyulászok tavaly kilencszáz vágóérett házinyulat adtak el a felvásárló válla­latnak. Felvételünkön a hetvenéves Farkas Lajos bácsit mutatjuk be. Cikkünk a szakrovat harma­dik oldalán. Kádek Gábor felvétele. A jé tojó későn vedlik Az egyéves és ennél idősebb tyúkok vedlésére törvénysze­rűen nyár végén kerül sor. A tyúkok értékelése, elbírálása surán a vedlést csak a második évben veszik figyelembe. A természetes tollváltást több tényező befolyásolja. Ezek kö­zül a hőmérséklet, a páratarta­lom, a fényviszonyok, a takar­mányozás és a pajzsniirigy hor­montermelése játszik legfonto­sabb szerepet. Vedléskor csök­ken a tyúkok nemi tevékeny­sége, és bár nem szűnik meg teljesen, de lényegesen kisebb lesz a tojástermelés. S ami fel­tétlenül figyelmet érdemel: ilyenkor az állatok sokkal ér­zékenyebbek a hőingadozásra. A tollcsere a nyakon veszi kez­detét, majd a test hátsó része, a szárnyak és a test egyéb ré­szei vedlenek. Sok tenyésztő úgy vélekedik, hogy a vedlő — és csak kevés tojást termelő — tyúkok keve­­^ sebb és rosszabb minőségű ta­karmánnyal is beérik. Ez, ter­mészetesen, helytelen felfogás. A vedlő baromfi szervezetében mély élettani változások tör­ténnek. Általában csökken az állatok étvágya is, tehát a megszokottnál is jobb minőségű takarmányt kell nekik kínálni. Könnyen megfigyelhetjük, hogy a vedlő állatoknál csökken a mozgékonyság és az élő tömeg is. A vedlés időtartama, lefolyá­sának gyorsasága igen sok té­nyezőtől függ. A vedlés normá­lis lefolyásában a takarmány­nak igen fontos szerepe van. A kutatási és a gyakorlati ta­pasztalatok egybehangzóan iga­zolják, hogy a sok fehérjét tartalmazó takarmányféleségek (napraforgó, lenmag stb.) ete­tése hatására a vedlés meg­gyorsul, a toll gyorsabban fej­lődik. A tollváltás és a tojásterme­lés egymással szoros kapcso­latban van. Általános érvényű megfigyelés, hogy azok a tyú­kok, amelyek korán és hosszan vedlenek, sokkal kevesebb to­jást termelnek, mint azok, ame­lyek későn kezdenek vedleni és rövidebb idő alatt kicserélik tollruhájukat. A jó tojós tyúk ugyanis nemcsak későn vedlik, hanem gyorsan is. Ez azzal magyarázható, hogy azok a té­nyezők, amelyek elősegítik a jó termelőképességet (pl. az állat szilárd egészségi állapota, jó szervezete, kiváló takarmány­­értékesítő képessége) egyúttal a gyors vedlést is biztosítják. A nagyon rossz tojóknál az év bármely szakában találhatunk új tollakat. Az ilyen tyúkok megtojnak néhány tojást, utána szünetet tartanak a termelés­ben s közben elhullatnak né­hány tollat, aztán ismét tojni kezdenek. Ez az állapot gyak­ran hónapokig is elhúzódik. Az első „tojóév“ vége felé, szeptember elején vagy dere­kán a tyúkokat kiválogatjuk. Ilyenkor a tollazat állapota már jól megmutatja, vajon a tyúk kitartó termelő-e? A ko­rán vedlő tyúkoknál most nö­vekedő új tollakat találunk, melyeknek a zászlaja sima, fé­nyes, a szára pedig nagy és telt. Az öreg tollak szára ke­mény és csaknem átlátszó. A korán vedlő tyúkok szeptember közepére befejezik a tollvál­tást, viszont a későn vedlők csak októberben vagy novem­berben kezdik kicserélni a tol­láikat. A vedlés tehát támpontul szolgálhat az állatok kiváloga­tásához és az új állomány ki­alakításához. Persze nem sza­bad megfeledkezni arról, hogy a jó tojóknál is lehet hosszan tartó a tollváltás, ha az álla­tok a vedlés idején nem kap­nak elegendő jó minőségű ta­karmányt. K. Molnár Fereno «HHHIHIHUnHIH

Next

/
Thumbnails
Contents