Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-09-13 / 37. szám

1980. szeptember 13., SZABAD FÖLDMŰVES Csehszlovákiai magyar irodalom A táj, ahol szegénység-szagú gyer­mekkoromat éltem, ma is idilli. A neve: Bodrogköz. Három fo­lyó: a Tisza, a Latorca és a Bodrog határolja, itt kanyarog a nádasokat ringató Ticce is, melynek rekettye­bokrai közt emlékeim ezüst madarai ma is ott tanyáznak. Líra és emlék zsong itt mindenütt. Szülőfalum, Lelesz (Leles) ha­tárának hajdan több mint kétharma­da papi bírtok volt. A faluban sok béres, zsellér, agrárproletár, ács és kőműves élt. Ilyen vándoréletet élő kőműves volt az apám is, aki 1935-tő! tagja a kommunista pártnak. Így ez is döntően meghatározta a családon belüli nevelésemet és egész világ­szemléletemet. A bratislavai Magyar Tannyelvű Pedagógiai Gimnáziumban szereztem meg a pedagógiai képesítést. Aztán újságíró lettem, az Oj Ifjúság szer­kesztőségében dolgoztam, majd más­fél évtizedig mint pedagógus a szülő­földemen. Ma újra a fővárosban élek, az Gj Szó szerkesztője vagyok. Valahol már leírtam, hogy az édes­anyám, amikor meghalt, még kétéves sem voltam. Így lett a szülőföldem a második édesanyám. Gyermekkorom szabad idejét, ha csak tehettem, a természetben töltöttem. A természet nagy templomában éreztem igazán jól magamat. A bodrogközi jegenyék, a Latorca-parti fűzek szinte családtag­ként nőttek a szívemhez. Ezek küldik ma is felém a gyermekkor fényjeleit. Török Elemér Azt hiszem, talán így érthető, miért őrzöm ma is emlékeimben úgy a szü­lőföldemet, mint egy drága anyaké­pet. Ezzel az anyaképpel szivemben járom különös sorsú életem görön­gyös útjait. Így kapcsol össze emlé­ket, jellemet, embert formáló tudatot benne a szülőföld, s kap meghatározó szerepet verseimben. TÖRÖK ELEMÉR: J? Csörögnek az órák utolsó órei az éjszakának elindulok reménykedve az első madárfütty közelébe................. a hajnal arca épp most dereng fel pávatollnál ékesebb színekkel a' rét roppant gyöngyöző váza halakat villant a tó érzik a fényt a füvek gyökerek csigaszarvak böködik az eget burrogó vadgalambok Elhagytalak hogy jegenyéiddel beárnyékoljam verseimet s asszonyaid törékeny derekára fűzzem fényed aranyló szálait micsoda csendet teremtő hangok szinte hallani mint kotor fénybotjaival a nap a bokor sárguló levelei közt megyek virág-lázas réten égi fények bűvöletében s szoktatom magam konok hűségre a messzi útról újra hazatérve hol zenévé tisztul minden köröttem ebben ag ősi józanító csöndben mentem békességgeddel tele te mindenségem csillagtengelye mentem csendesen anyaképeddel szívemen s vittem sorsom keresztjét szép volt pedig veled együtt lennem elálmodozni meleg tenyeredben s nézni a pipacsok pirosló villámát a nyár zöld fodrai közt elmentem világosságodból legszebbik tavaszom évadán magammal vittem a krumpliföldek szegényszagát s reményed ringó kalászait mentem mint hegyre fel kongtak bennem nagy fekete bánatok akár a halottat kísérő harangok hányszor fölsírt bennem mint erdőidben egykor a tárogató elmúlásunk tudata te Esze Tamás talpasait bújtató országok határát megleső Ticcékkel koszorús Bodrogköz s reményed föl-fölcsillanó fénye adott mindig Qrszágnyi erőt a tékozló szenvedéshez Már borzong a sötétség a rakottyák sátra alatt ahol gyermekkorom ezüst madarai tanyáznak lassan elhamvad az alkonyi szikra csend hull a tájra kövér rajokban vadkacsák húznak vigyázva ring a nád fölötte lebegve pihen a mindenség ■klag у Márton festőművész sok­­gyermekes család sarjaként 1901-ben született Komáromban (Ko­márno). A rajz és a festészet iránti tehetsége mér gyermekkorában meg­mutatkozott. A padlóra mozdonyokat rajzolt, s naphosszat ezeket néze­gette. Szeretettel emlékszik vissza tanító­jára Pató Flórisra, aki felfedezte ben­ne a tehetséget. Az elemi iskola har­madik osztályától kezdve a termé­szetben festett, illetve népi motívu­mokat rajzolt. Tanítói és osztálytársai „piktornak“ hívták, s ezt 6 akkor még gúnynévnek vette. Fiatalon megismerkedett Harmos Károllyal, aki figyelmét a tájképfes­tésre terelte. A Budapesti Iparművé­szeti Főiskola elvégzése után vissza­tért szülővárosába, ahol műterem nél­kül alkotott. Karle Sándor gimnáziu­mi tanár intézte el, hogy a jelenlegi Dunamenti Múzeum épületének to­ronyszobájában festhessen. Először ember- és állatanatómiai tanulmányo­kat végzett és aktokat festett. Tanul­mányozta a legelő méneseket, gulyá­kat, sőt megnyúzott állatokat is. Mint művész már akkor érezte, hogy figu­rális kompozíciókat festeni és rajzol­ni csak az anatómia tanulmányozása után lehet. Közben segédkezett Harmos Károly festőművész magániskolájában is. Lörincz Gyula nemzeti művész főis­kolás korában gyakran betért a to­ronyszobába, és elismeréssel nyilatko­zott Nagy Márton tanulmányairól. Amikor Komáromban megalakult a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztá­lya az egyesület vezetősége felfigyelt Nagy Márton alkotásaira, s az ifjú művészt ösztöndíjasként bécsi tanul­mányútra küldte. A tanulmányút elő­segítette további fejlődését. A „Kira­katnéző“ és a „Szombat délután“ című olajfestményein már a bécsi hatás érezhető. Komárom a szegény sorsú, de te­hetséges művészeknek megadta az erkölcsi megbecsülést és az anyagi támogatást. Nagy Márton a város illetékeseinek köszönve Olaszország­ban és Franciaországban végzett ta­nulmányokat. A tanulmányút befeje­zése után a modern impresszionizmus és expresszionizmus irányzatai mutat­koznak a Bányászok, a Majális, a Há­ború, a Játszó gyermekek, a Téli ki-A nép festője Nagy Márton festőművész „Majális“ című festménye előtt. kötő, A szónokló Major, az illegális nyomdá és az Önarckép című mű­vein. Nagy Mártont a munkásmozgalmi témákon kívül vonzotta a csallóközi táj és a parasztság élete is. A színek tükrözik leginkább a festőművész lel­kivilágát. Uralkodó színe a kék, és annak változatai, a többi szín pedig részben a témát, részben pedig a mű­vész pillanatnyi hangulatét fejezi ki. A „Balatoni halászok“ című na­gyobb méretű festményében a halá­szok vörösbarna színeivel és a Bala­ton üde zöld színével az ellentéteket fejezi ki. Az égbolt liláskék színe kedélyes hangulatot kölcsönöz a kép­nek. A „Feleségem“ című olajfestmé­nyében a szerény, házias, családját szerető asszonyt formálja meg, az is­meretlen új környezetben. A „Párt­titkárnő“ című festményét piros szín­nel festi meg, a vászonra vitt arc üde és derűs a boldog szocialista jö­vőbe vetett hitet sugallja. Rézkarcai közül említést érdemel az „Anatómiai óra“ és a „Háború el* len“ című müve. Tájképein gyakori a tehenek és á lovak ábrázolása. Az állatok iránti szeretete abból adódik, hogy gyer-i mekkorában Komáromban gyakran látta a gazdák legelőre vonuló tehe* neit. A művész több pályázatot nyert* s tervei közül többet meg is valósi* tottak. Terve alapján készült а ко* máromi temetőben lévő, Mártírok em* lékmüve, és a városi menházban el* helyezett vörös márvány emléktábla* amellyel pályadljat nyert. Számtalan kiállítása és önálló tárlata volt Prá* gában, Kassánf Košice), Bratislava* ban és Érsekújváron (Nové Zámky) Művészete sokirányú, s munkássá* gában mindig hű maradt a munkás* osztályhoz. Műveiben az egyszerű em* bér és a proletariátus lelkivilága tűk* röződik vissza. Megérdemli, hogy az ifjú nemzedék megismerje munkássá* gát. Kép és szöveg: PhDr. Hofer Lajoú Legyen a zene mindenkié A HUNGAROTON HANGLEMEZ HETEKRŐL Talán a címben szereplő jelszó jel­lemezhetné legfrappánsabban a Hun­garoton Hanglemez Hetek fő célkitű­zését. A rendezvény a Magyar Hang­lemezgyártó Vállalat kezdeményezé­sére az idén immár harmadízben vá­lik a magyar zenei élet nagy jelentő­ségű eseményévé. Sajnálatos tény, hogy hazai magyar sajtónk sem ta­valy, sem tavaly előtt egyetlen sort sem szentelt ezeknek a rendezvé­nyeknek. Az idén szeptember 12. és október 1. között kerül sor a Hunga­roton Hanglemez -Hetek megrendezé­sére. A Magyar Hanglemezgyártó Vál­lalat célja ezzel az immár évente hagyományosan megrendezésre kerü­lő akcióval az, hogy újabb híveket toborozzon a komoly és klasszikus muzsikának, hogy a zenebarátokat és hanglemezgyűjtőket érről évre a ze­netörténet összes korszakaiból válo­gatott legnépszerűbb vagy különleges ritkaságszámba menő remekművekkel ajándékozza meg. Az egyébként drá­gább Hungaroton lemezújdonságokat a Hungaroton Hanglemez Hetek tar­tama alatt kedvezményes 50-forintos áron árusítják a szaküzletek, de az újdonságokon kívül a Magyar Hang­lemezgyártó Vállalat a lemezgyűjtők figyelmébe ajánlja teljes repertoárját is, amely több mint ezer Hungaroton, Qualiton és Pepita-lemezbői áll. Az idén azért kerül sor ismét a Hungaroton Hanglemez Hetek meg­rendezésére, mert az eddigi két alka­lommal ennek az akciónak óriási si­kere volt. Mi, a csehs^ovákiai zene­barátok és hanglemezgyüjtők nagyon örülnénk, ha a sikeres magyarors?ági kezdeményezés a mi hanglemezgyártó vállalatainkat is hasonló rendezvé­nyek megvalósítására ösztönözné. Az idei Hungaroton Hanglemez He* tek alkalmával tizenkét új kiadvány között válogathatnak a zenekedvelők. A magyar zeneszerzők közül egy-egy Liszt-, Bartók- és Kodály-lemez kerül kiadásra. A Magyar Rádió és Televí­zió Énekkarának és Szimfonikus Ze­nekarának, valamint Hidy Péter (he­gedű), Lehôtka Gábor (orgona), Kin­cses Veronika, Takács Klára, Gulyás Dénes és Polgár László előadásában, Lehel György vezényletével megjele­nik Liszt „Koronázási miséje“, melyet a zeneszerző I. Ferenc József magyar királlyá koronázása alkalmára irt. Bartók művei közül a „Gyermekek­nek“ című dalciklus kerül kiadásra, a Telefunken cégtől átvett felvételen Ránki Dezső, a világhírű fiatal ma­gyar zongoraművész előadásában. Oj felvétel készült Kodály „Háry János“ szvitjéből, a másik lemezoldal „Con­­certo-zenekarra“ című művét tartal­mazza. Ez a lemez is a hanglemez hetek alkalmából kerül kiadásra. A felvétel a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarával és a Magyar Állami Hangversenyzenekarral ké­szült, vezényel Ferencsik János. A világ zeneirodalmát a Hungaro­ton Hanglemez Hetek kiadványaiban Johann Sebastian Bach, Vivaldi, Gluck és Haydn képviseli. Joseph Haydn „A Megváltó hét szava a keresztfán“ című oratóriumát és a „Salve Regina“ című művét német és latin nyelven A búcsiak tavaly példát mutattak abban, hogy milyen műsort kell bemu­tatni az aratás befejező ünnepségén. Megpróbálták, sikeresen felölelni а község és az efsz krónikáját. Foto: —tt**« Kincses Veronika, Takács Klára, Ко* rondy György, Gregor József és Lan* tos István, valamint a Budapesti Kó* rus és a Magyar Állami Hangverseny* zenekar adja elő, Ferencsik János vezényletével. Két profillemez Is sze* repel a hanglemez hetek újdonságát között. Megjelenik a „Klemperer Bu* dapesten“ című sorozat első lemeze* melyen a világhírű karmester, Otto Klemperer Bach „Magnificat“ és „V. brandenburgi verseny“ című műveit vezényli a szólisták, a Budapest Kó* rus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara előadásában. A másik pro* fillemez Kocsis Zoltán zongoraművész 1971—78 között készült koncertfelvé* teleit tartalmazza: Liszt, Bartók, Schönberg, Schubert, Chopin és Rahmaninov egy-egy művét. Végezetül három igazi „hanglemez* csemegére“ szeretném felhívni az ér* deklődők figyelmét. Az egyik egy hé* rom lemezből álló album, mely a „Magyar hangszeres népzene“ címet viseli és Sárosi Bálint neves magyar népzenekutató összeállításában hét* ven felvételen mutatja be a magyar népzene hangszereit és hangszeres darabjait. Á másik két kiadvány nem is zenei felvétel, elsősorban a költé­szet kedvelői számára készült, de a' iemezgyűjtők is bizonyára mint re* mek különlegességet fogadják majd a kiadványokat. Az egyik lemez, mely a „Varietas delectat“ — A változatos* ság gyönyörködtet — címet viseli két verset tartalmaz több művész előadd* sában. Az egyik lemezoldalon Odry Arpád, Somlay Artur, Gábor Miklós, Mensáros László és Latinovics Zoltán szavalja Vörösmarty Mihály „A vén cigány“ című költeményét, a másik lemezoldalon pedig a magyar színmű* vészét négy kiválósága: Básti Lajos* Major Tamás, Bessenyei Ferenc és Sinkovits Imre adja elő József Attila „Ódáját“. Öt lemezből álló album a másik kiadvány, mely „Világlíra“ címmel került kiadásra. Mintegy 140 költő — az ókor költőitől a modern irányzatok képviselőiig — verseit a legkiválóbb magyar műfordítók tol* mácsolásában közel negyven magyar előadóművész adja elő, köztük olyan kiválóságok, mint Csernus Mariann, Ruttkai Éva, Bessenyei Ferenc, Gábor Miklós, Kállai Ferenc, Latinovics Zol* tán és még sokan mások. A Magyar Rádió felvételeiből készült lemezalbu* mot Lator László — Siklós Olgával együtt szerkesztette, a kiadványt —< „irodalmi kalauza“ egészíti ki. Mint a fentiekből is kitűnik, bősé* ges a választéka az idei Hungaroton Hanglemez Heteknek. Az immár ha* gyományossá váló sikeres és hasznos rendezvényhez, a komoly zenét kitű­nően propagáló nagyszerű akcióhoz sok sikert kívánunk és jövőre várjuk a folytatást! SÁGI TÓTH TIBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents