Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-13 / 37. szám
\ SZABAD FÖLDMŰVES .1980. szeptember 13. Várva-várt győzelem Ä Bősi (Gabčíkovo) Állami Gazdaságban nagyszabású aratúiinnepélyt rendeztek. Ez érthető, hiszen a gabonatermesztésben kiváló eredményt értek el~, és a gazdaság dolgozói joggal érdemelték meg, hogy egy kellemes délutánt, estet töltsenek el a parkban és olyan csemegében is legyen részük, mint egy izgalmas labdarúgómérkőzés. Az elhalasztott I. forduló mérkőzést játszották, amelyen az állami gazdaság kerületi bajnoksága I. A osztályában szereplő csapata mérte össze az összhang a fiúk között, és nem csak együtt játszanak, hanem a baráti viszony is kialakul. Valamenynyiüknek egy a célja: jó játék és győzelem. — A jövőben is számítunk arra, hogy a dunai erőmű munkásai közül az érdeklődő fiatalokat bevonjuk a sportéletbe — szólt közbe Fekete Zoltán, a testnevelési és sportszervezet elnöke, az állami gazdaság igazgatóhelyettese. Jó, baráti a kapcsolatunk a Gabčíkovo—Nagymaros vízlépcsőrendszer építőinek szakszervezetéerejét, tudását a régi riválissal, az ugyanabban a bajnoki osztályban szereplő felsőpatonyi (Horná Potőű) tizeneggyel. Hétköznap délután is szépszámú közönség volt kíváncsi a bajnoki pontokért folyó küzdelemre. A hősiek eddig kevés szerencsével szerepeltek a magukat jó, képzett játékosgárdával képviseltető felsőpatonyiak ellen. Talán ebből kifolyólag — a kiváló gyepszőnyegű, méregzöld erdőköntössel körülölelt pályán — kissé kapkodva kezdődött a mérkőzés. De aztán megnyugodtak a kedélyek, és vérbeli labdarúgóvetélkedőt láttunk. A fiúk egyik részről sem ismertek elvesztett labdát és kilencven percen keresztül teljes erőbedobással játszottak. Csak az utolsó negyedórában dőlt el a mérkőzés sorsa. A hősiek játékát koronázta a siker, 3:2 arányban legyőzték a riválist, végre sikerült, amire már olyan régen vártak. Nem csoda hát, ha nagy volt az öröm a hazai játékosok és a lelkes szurkoló tábor körében. Érthetően, Horváth József pedagógus, a fáradhatatlan edző is elégedett volt a csapat teljesítményével. — Kilenc éven keresztül mindig keserű szájízzel hagytuk el a pályát, ha a patonyiak ellen játszottunk. Most végre egy nehéz mérkőzésen megtört a jég. Minden mérkőzésre lelkiismeretesen igyekszünk felkészülin, és ha valamelyik fiúnak nincs valami különös elfoglaltsága, rendszeresen részt vesz az eléggé kemény edzéseken. Erre az összecsapásra még sokoldalúbban igyekeztem fizikailag és pszichikailag is felkészíteni a csapat tagjait. Lehetett itt látni, hogy a fiúk mindent beleadnak. Ha a Fortuna egy kicsit mellénk áll, nagyobb arányban is győzhettünk volna, hiszen két esetben a kapufáról pattant le a labda. • Csak helybeliek játszanak a csapatban? — Azt nem mondhatnám. Még Žilináról származó játékosunk is van. A nagy építkezés során egyre több labdarúgást kedvelő fiatal kerül községünkbe, és mi a tehetséges focistákat szívesen felkaroljuk. Például Štefka Ján, Krnáč Miki jóformán egy szót sem tudnak magyarul, de nagyon jól beilleszkednek a csapatba. • És a helybeli játékosok, jó szemmel nézik a szlovák fiúkat? Ez csak természetes. A mieink közül legtöbben perfekt beszélnek szlovákul, s így szót értenek. Nagyon jó vei, mindenben, így a sporttevékenységben is. ф Van megfelelő utánpótlása a csapatnak? — A már említett import lehetőségek mellett van egy jó képességű ificsapatunk, amely szintén az I. A osztályban szerepel, méghozzá jól, a táblázat élcsoportjába tartozik. A kölyök csapatok is helytállnak a kerületi és a járási bajnokságban, ami azt jelenti, hogy az utánpótlással nem lesz különösebb gondunk. Nálunk a labdarúgó-sport igen nagy közkedveltségnek örvend. A helyi nemzeti bizottság védnöksége alatt még az öreg fiúk is bajnokságban szerepelnek, és a tizennégy csapat között becsülettel helytállnak. # Anyagi gondjaik nincsenek? — Nem panaszkodhatunk. A jelentősebb labdarúgómérkőzéseken sokszor van ezren felüli néző, és ez szép pénzt hoz a házhoz. Az eladott jegyekből közel hetvenezer korona az évi bevétel. Igaz, sokba kerül az utazás, de azért az anyagiak sosem akadályozzák a sportoiók tevékenységét. Ha szükség van rá, az állami gazdaság az erkölcsi támogatás mellett pénzügyileg is segíti a sporttevékenységet. • Vannak más szakosztályok is a sportszervezetben? — A labdarúgáson kívül tevékenykedik a sakk, az asztalitenisz és a természetjáró (turisztikai) szakosztály. Eddig bizonyos nehézségekbe ütközött a szakosztályok tevékenysége, mert nem volt központi helyiségük. A közelmúltban adtuk át rendeltetésének a választási programban tervezett korszerű épületet, amely nem csak szociális célokat szolgál majd, hanem az egyes szakosztályok is helyet kapnak benne. Emellett lehetőség nyílt további szakosztályok klubjainak a megalakítására. Nagyon szeretnénk létrehozni a női kézilabda csapatot és az atlétikai szakkört. Rövidesen hozzálátunk az atlétikai pálya építéséhez, vagyis a tömegsportnak újabb teret nyitottunk. Emellett lesz egy nagyon kultúrált szórakozó helyiségünk, amelyet a közeli napokban adunk át rendeltetésének. A közel kétmillió korona költséggel, sok társadalmi hozzájárulással létrehozott, korszerű sportlétesítmény kapcsán joggal bízunk benne, rogy községünk fiataljai,' a sportvezetők még többet hallatnak magukról a jövőben. Tóth Dezső A Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. Kongresszusa határozatainak és a Szlovák Szocialista Köztársaság Művelődésügyi Minisztériuma által meghatározott feladatok teljesítése komoly munkavállalást kiván a CSEMADOK központi és járási bizottságától, valamint alapszervezeteitől. Habár ezeknek a feladatoknak a teljesítése sok áldozatot, odafigyelést igényel a cél — a kultúra és az internacionalizmus tüzének éltetése, a dolgozó ember szellemi felemelése a legszebb célok egyike, amiért, küzdeni, harcolni érdemes. Hogy ezeknek a feladatoknak a teljesítéséhez hogyan járul hozzá a CSEMADOK Galántai Járási Bizottsága és ennek alapszervezetei, arra az alábbiakban kívánunk feleletet adni. A NÉPMŰVELÉS — KORPARANCS! A CSEMADOK XII. Országos Közgyűlése határozottan kimondta: A járási bizottságoknak még intenzívebben kell munkálkodniuk azon, hogy a tagság világnézeti nevelésének területén mindig jobb és jobb eredmények szülessenek. Pásztor Ferenc, a járási bizottság titkára szavaiban azt vázolta, hogy ezen a vonalon a közgyűlés óta milyen eredmények születtek: — A gyors társadalmi fejlődés, a bonyolult nemzetközi helyzet mindig igényesebb feladatok elé állít minket. A világnézeti nevelés területén szüntetlenül keressük azokat a formákat, melyek segítségével a leghatásosabban dolgozhatunk az említett cél érdekében. Munkaterv alapján a helyi szervezeteink megemlékeznek a jelentősebb évfordulókról. 1978-ban az évfordulók jegyében került megrendezésre a IV. Országos Énekkari Fesztivál —. a Kodály-napok és a Csehszlovákia 60 éve címmel meghirdetett vetélkedő. A világnézeti nevelést szolgálja a NOSZF, a Csehszlovák—Szovjet Barátsági Hónap keretén belül kifejtett tevékenységünk, melyet minden évben külön-külön munkaterv rögzít. Tavaly ez alkalomból harminchárom irodalmi estet, huszonkilenc szerzői estet, negyvenöt könyvkiállítást rendeztünk, ahol negyvenötezer korona értékben adtunk el könyvet. Ideológiai népnevelő munkánk során számos előadást rendeztünk, melyek többnyire élénk vitával zárultak. Államapparátusunk nagy gondot fordít arra, hogy ifjúságunk szocialista nevelése, á szervező munkába való bevonása minden vonalon eredményes legyen. — A járási bizottság és az alapszervezetek milyen munkát fejtenek ki e téren? — Tagságunk világnézeti nevelésének nagyon fontos részét képezi az ifjúságunk szocialista nevelése, mert ezek a fiatalok előbb-utóbb vezető szerepet töltenek majd be, s a jövő kovácsai lesznek. Tagjaink részére ideológiai előadásokat tartunk, emellett persze, a legjobb nevelési eszköznek tartjuk azt, hogy bevonjuk őket minden tevékenységbe, legyen szó kulturális munkáról vagy vezető szerepről. Azokban az alapszervezetekben, ahol a vezetőség tudja, hogy hol van a helyük a fiataloknak, ott a kulturális munka folytonossága biztosított. Jókán (Jelka) például a tagság negyvennyolc százalékát fiatalok teszik ki, Nagyfödémesen (Veiké tHany) hetven százalékát, Szelőcén (Selice) harminchat százalék a fiatalok aránya. Sajnos, vannak olyan alapszervezeteink is, melyek eddig nem tettek komolyabb lépéseket annak érdekében, hogy nőjön a fiatalok részvétele a szervezeti életben. Azonban számuk mindig kisebb, ^mi a járási bizottság jó munkájáról is tanúskodik. —- A felnőttoktatás, az iskolán kívüli nevelés a CSEMADOK feladatai közé is be van sorolva ... — Természetesen — folytatta Pásztor elvtárs. Mindennapi létünk egyik legfontosabb feladata ismeretanyagunk állandó bővítése. Napjainkban számos olyan problémával találkozunk, melyek néhány évtizede, vagy néhány esztendeje még ismeretlenek voltak. A fejlődéssel lépést tartani tagjaink is csak úgy tudnak, ha gyarapítják tudásukat, ha mi ebben megadjuk számukra a lehetőséget, a kellő segítséget. Ezen a munkaszakaszon 1978-ban öt, 1979-ben pedig tizennégy előadást tartottunk. Az előadások számának növekedése részben a tudományos ismereteket terjesztő albizottságok létrehozásának köszönhető. Persze, azt is el kell mondani, hogy munkánk ezen a téren még eredményesebb lehetne, ha e^jyes alapszervezeteink jobban kihasználnák a lehetőségeket, ha többször igényelnék előadóink szereplését. Nemegyszer ÖSSZEFOGLALÓ A CSEMADOK GALÄNTAI (GALANTA) JÁRÁSI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS HELYI SZERVEZETEINEK TEVÉKENYSÉGÉRŐL hónapok eltelnek azzal, hogy neves, úgymond „túlfrekventált“ bet--vagy külföldi előadó után kutatnak, akí objektív okok miatt rendszerint nem jelenik, meg a rendezvényen. Amint azt a titkár elvtárs vázolta, a különböző szakköri tevékenység az elmúlt években szép eredményeket hozott. A szakkörökben, tanfolyamokon több százan bővítették szaktudásukat, új ismereteket szereztek. A járási népművelési központtal a Szocialista Akadémia járási bizottságával, a Jednota Fogyasztási Szövetkezettel, a Szülők és Iskolabarátok Szövetségével karöltve az elmúlt két évben olyan eredmények születtek, amelyek valóban említésre méltók. Alsó- és Felsőszeliben (Dolné, Horné Saliby), Jókán és Vágkirályfán (Králové nad Váhom) a gyermekneveléssel, a pályaválasztás promlémáival kapcsolatos előadássorozatot rendeztek. A kertészkedők szövetségével közösen Szelőcén, Zsigárdon, (Žiharec), Diószegen (Sládkovičovo) a helyi szervezetek gyümölcsészeti szakkört alakítottak. Nádszegen (Trstice) és Királyrévben (Kráľov Brod) társastánc és illemtanfolyamat szerveztek. Szintén Nádszegen és Vágán (Váhovce) sütő-főző, Feketenyéken (Cierná Voda) és Nagyfödémesen szabó-varró tanfolyamon vehettek részt az ügyeskezű asszonyok. A népművelési munka egyik fontos részét képezi a felnőttek irodalmi ismereteinek bővítése. A járásban — a CSEMADOK szervezésében — ezen a téren szép eredményeket értek el. A könyvterjesztés, az irodalmi emléknapok mindig több és több ember érdeklődését váltják ki. A színvonalasan megrendezett vetélkedők szintén az irodalom megszerettetése, népszerűsítése jő eszközének bizonyultak. EREDMÉNYEK A NÉPMŰVÉSZETI MOZGALOM TERÜLETÉN Aki figyelemmel követi a csehszlovákiai magyar népművészeti tevékenységet, az bizonyára tudja: A CSEMADOK szervezésében a galántai járás műkedvelői ott vannak minden népművészeti seregszemlén, eredményeik kiválóak. A járás fő erősségeként a színjátszást említhetjük. Erről jának, a járási dramaturgiai tanács munkájának lényegét, melynek tagjai egyben az egyes csoportok rendezői is: Az évad folyamán általában hat alkalommal ülésezik, ahol a felkészüléssel kapcsolatos problémák megbeszélésekor szót kapnak hivatásos színházak rendezői is. S, hogy említsünk egy-két számot is megjegyzem, hogy csoportjaink az utolsó két évben összesen hetvenhét előadást tartottak, melyeket tizennyolcezer ötszázötvepöt néző tekintett meg. A színjátszók mellett jelentős helyet foglal el az esztrád mozgalom. Két év alatt tizenkilenc csoport hatvanhat alkalommal mutatta be műsorát, melyet tizenötezer hétszáztíz kultúrát kedvelő ember tapsolt végig. A járás területén az énekkari mozgalomnak szintén régi hagyományai vannak. Az utóbbi években erre a tevékenységre óriási hatással volt a felnőtt énekkarok országos fesztiválja, a rendszeresen megtartott Kodálynapok. Az utóbbi elődöntőjének koszorú pályázatán a diószegiek arany-* -a galántaiak pedig ezüstkoszorú minősítést kaptak. A Kodály-napokon is kiválóan szerepeltek kórusaink, így tovább öregbítették a járás jó hírét. Az ének-zenei mozgalomban az 1979-es évben a fő hangsúlyt a járási táncdalfesztivál, valamint a járási énekkari fesztivál sikeres megrendezése jelentette, melyeket a járási népművelődési központtal és a SZISZ járási bizottságával közösen rendeztek., A járás énekkarainak jó munkája ideológiailag is jelentős: Csaknem az összes állami ünnep alkalmából rendezett keretműsorban felléptek. Végül, de nem utolsó sorban szükséges megemlíteni: A járásban énekkari mozgalomról nem igen beszélhetünk anélkül, Hogy meg né említenénk a diószegi Pintér Ferenc karnagy, a galántai Ágh Tibor népdalgyüjtő-karnagy nevét, akik hosszú évtizedek óta állnak a mozgalom élén. A járás táncegyütteseinek munkájáról Mézes Rudolf így szólt: — Talán más járásokra ez tiem jellemző, de minálunk hosszú éveken keresztül egy bizonyos együttes „viszi a prímet“ messze magamögött hagyva a többieket. Emlékszem, 1960- ban a deáki Győzelmes Üt együttes szlovákiai méretben is nagy sikert ft A galántai járás tánccsopórtjai már évek óta sikeresen szerepelnek a jelentősebb népművészeti fesztiválokon is. (A szerző felv.) a műfajról —• melynek, itt már sok évtizedes hagyománya van — Mézes Rudolf, a járási bizottság instruktora szólt: — Habár szép eredményekkel dicsekedhetünk, én mégis a gondjainkkal kezdeném. Járásunkban a műkedvelő színjátszó mozgalom az utóbbi években különböző okok miatt — a csoportok és az előadások számát figyelembe véve — csökkenő tendenciát mutat. Természetesen ennek megvoltak a sajátos okai. Jól tudjuk, hogy falusi viszonyok között egy színdarabot betanulni nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. Ha egy csoport idáig eljut, fellépnek a következő problémák: Ha a csoport kapcsolatok hiányában nem tud a környező falvak vezetőivel szót érteni, nem tudja „eladni“ a műsorát, így képtelen a darab anyagi kiadásait fedezni. Mivel jól ismerjük ezeket a gondokat, saját kapcsolatainkat felhasználva, metodikai tanácsokkal komoly segítséget nyújtottunk a csoportoknak, aminek ma már meg is van az eredménye. Annak ellenére, hogy még a befutott műkedvelő csoportjaink is — mint az idén a vágkirplyfaiak — kihagynak egy-egy idényt, évente mégis nyolc-tíz csoportunk aktív munkát fejt ki és számos előadást rendez. S ez bizony járási méretben említésre méltó eredmény. Szükségesnek tartanám megemlíteni színjátszómozgalmunk fő irányítóaratott. Később a galantai csoporY szinte a hivatásos együttesek színvonaláig verekedte fel magát. Jelenleg a legjobb a diószegi Oj Hajtás tánccsoport, melynek koreográfusa Varga Ervin, vezetője Karsai Tibor. Ok az utóbbi években hatszor vettek részt a Zselizi (Želiezovce) országos népművészeti fesztiválon, ahol minden alkalommal dobogós helyezést értek el. Ez olyan tartós eredmény, amilyennel az én felmérésem szerint egyetlen csehszlovákiai magyar tánccjsoport sem rendelkezik. Járási bizottságunk egyik legnagyobb gondja az, hogy említett csoportjaink legtöbbje alkalomszerűen lép fel, amit rendszerint vagy a pénz, vagy az „energiahiány“ hoz magával, Mi jól ismerjük ezt az állapotot, így konkrét feladatokat tűznek ki az említett gondok mihamarabbi megoldása érdekében. XXX Zárószóként szükségesnek tartom kihangsúlyozni: A CSEMADOK Galántai Járási Bizottsága a párt vezető szerepének érvényesülése mellett példásan együttműködik az állami és a társadalmi szervekkel, kulturális intézményekkel. Csak így, szoros együttműködéssel érhették el a fent említett eredményeket, csak így éltethetik tovább a kultúra és az internacionalizmus lángját. KALITA GABOR A kultúra és az internacionalizmus tűzet éltetni kell!
