Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-09-13 / 37. szám

SZABAD FOLDMOVES

,1980. szeptember 13L

2

(Folytatás az 1. oldalról)

Jó termelési eredményekről számolt be Sedlák elvtárs, az Ostrovi Efsz elnöke is. Hangsúlyozta, hogy a kísérleti parcellákon elért 80—90 mázsás hektárhozam arra utal, hogy a gabonatermesztés idei eredményei —. kedvező időjárás esetén — a jövőben is elérhetők lesznek, s azokat túl is lehet szárnyalni.

A vitában szót kért az AGROTECHNIKA nemzeti vállalat igazgatóhelyettese is. Jogosnak minősítette a jjótalkatrész-ellátással kapcsolatos bíráló szavakat. Ugyanakkor azonban kijelentette azt is, hogy azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyek szorosan együttműködnek vállalatukkal, az ellátásban tapasztalható fogyatékosáságok kevésbé voltak érzékelhetők, ígérte, hogy az Agrotechnika dolgozói minden lehetőt elkövetnek a bírált fogyatékosságok kiküszöbölése céljából.

A gabona raktározásával és szállításával kapcsolatos sajátos problémákról a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat vezérigazgatója, Michalik elvtárs beszélt. Többek között arra is figyelmeztetett, hogy a gabona jelentékeny részét ideiglnesen a mezőgazdasági üzemekben kell raktározni.

Á vitaösszefoglaló zárszót Miloš Jakeš elvtárs, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára tartotta. Mielőtt azonban kitért volna a mezőgazdasági termelés további fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre, tolmácsolta a jelenlévőknek Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnökünk elvtársi üdvözletét és jókívánságait.

Gabonatermesztésünk idei eredményeit értékelve Jakeš elvtárs hangsúlyozta: jő eredményeket értünk el. Ogy néz ki, hogy az idén teljesítjük a tervünket, mivel feltételezhetően gabonából 10 millió 100 ezer tonnát

takarítunk be. A mezőgazdasági termelés további fejlesztésének célja, mint mondotta, továbbra is az önellátottság színvonalának emelése és a közellátás állandó javítása. A fejlődés feltétele pedig a termelés további ésszerű összpontosítása és szakosítása, a kooperációs viszonyok fejlesztése, a dolgozók kezdeményezőkészségének teljes kibontakozása, valamint a tudományos-műszaki vívmányok termelésbeni következetes meghonosítása. — A mezőgazdaság tervszerű fejlesztéséhez azonban az egész társadalomnak, főleg a szolgáltatásokat nyújtó termelési szférának is hozzá kell járulnia . mondotta Jakeš elvtárs.

Beszéde további részében Jakeš elvtárs hangsúlyozta, hogy a 7. ötéves tervidőszak folyamán rendkívüli figyelmet kell szentelni a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésének és annak, hogy megteremtsük a kedvező feltételeket a személyenkénti és évi 80 kilogramm húsfogyasztás távlati stabilizálásának. Ez utóbbi megköveteli a sertéstenyésztés és hizlalás jelenlegi színvonalának megtartását az erőtakarmánnyal való takarékosság további fokozása mellett, a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését úgy, hogy belátható időn belül országos átlagban száz hektár mezőgazdasági területre legalább hetvenhat darab szarvasmarha jusson. Ezt a feladatot azonban csak úgy tudjuk teljesíteni, s csak úgy tudjuk a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti összhangot megteremteni, ha a mezőgazdasági üzemek mindegyike előtérbe helyezi a tápanyagdús tömegtakarmányok termesztését. A növénytermesztés további fejlődésének feltétele, mint mondotta, a tudományos ismeretek céltudatos alkalmazása a termelésben. Hogy ezen a téren jó eredményeket érjünk el, szükséges az agrokémiai vállalatok építésének meggyorsítása.

Beszéde további részében Jakeš elvtárs a szerződéses állattartás és hizlalás kistermelői szinten való fejlesztésének szükségességét hangsúlyozta. A félreértések elkerülése végett, azonban megállapította, hogy a kistermelői szerződéses állattartás fejlesztését nem az egységes földmüvesszövetkezetek és állami gazdaságok takarmánybázisára alapozva képzeljük el, hanem úgy, hogy a nemzett bizottságok a nagyüzemi termelésben kihasználhatatlannak minősíthető, elhanyagolt földeket a szerződéses állattartás iránt érdeklődő személyeknek utalják ki megművelésre. A továbbiakban felhívta a mezőgazdasági üzemek figyelmét arra, hogy gondoskodniuk kell a hús- és a tejforgalmazási tervük folyamatos teljesítéséről, tehát az áruforgalmazási tervfeladataik teljesítése nem összpontosulhat az év utolsó hónapjára, mert akkor az őszi hónapokban zavart okoznának a közellátásban.

Jakeš elvtárs zárszavában foglalkozott a pótalkatrészekkel való ellátással is. Egyértelműen jogosnak minősítette az ellátásban mutatkozó fogyatékosságok bírálatát, és kijelentette, hogy az illetékes vállalatoknak a CSKP KB ide vonatkozó határozatát feltétlenül teljesíteniük kell. Beszéde befejező részében Jakeš elvtárs az őszi munkákra való felkészülésnek a szükségességét hangsúlyozta. Mint mondotta, az őszi mezőgazdasági munkák, főleg a cukorépa, a kukorica és a burgonya betakarításának időbeni eltolódása szükségessé teszi, hogy a mezőgazdasági üzemeknek a védnökségi üzemek, a nemzeti bizottságok, a tömeg- és társadalmi szervezetek hatékony segítséget nyújtsanak, hogy kisegítő munkaerőké toborzásával járuljanak hozzá a gazdag termés veszteségmentes és gyors betakarításához.

(pathó)

AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGI TAGJÁNAK ES TITKÁRÁNAK, JÁN JANIK ELVTÁRSNAK BESZÉDÉBŐL

lat húzni az aratás és az őszi munkák között — mondotta Janik elvtárs. s— S látni kell azt is, hogy az őszt mezőgazdasági munkák, a nagy menynyiségű termény betakarítása, a talajelőkészítés, az ősziek vetése stb. a felételezhető kedvezőtlen időjárás miatt igényesebb szervezőmunkát követelnek. Az őszi munkák jelentőségét növeli az, hogy a 6. ötéves tervidőszak utolsó évéről, és a 7. ötéves tervidőszak megkezdéséhez szükséges jő feltételek megteremtéséről van sző. Alapkövetelmény az őszi munkák idején, hogy minden vállalatban és minden munkahelyen kihasználjanak minden órát és minden napot a termények veszteségmentes betakarítására és arra, hogy ami megtermett a földeken, meg legyen védve a károsodás ellen a raktárakban, hogy hasznosítva legyen a cukorgyárakban, a keménvítő, a szeszgyártó és a konzerviparban. A takarmányalapban rendkívüli szerepe van a kukoricának, amely az idén jó termést ígér. A szemes kukorica betakarítása megköveteli a betakarítógépek előkészítését, a szárítóberendezések ijzemelésének és a raktározási lehetőségeknek megteremtését, valamint az irányítő- és szervezőmunka további javítását. Számolni lehet azzal, hogy egyes termelési körzetekben bizonyos kukorica hibridek beérése késni fog. Azt azonban alaposan meg kell gondolni, hogy milyen hibrid lesz besorolva a silókukorica közé. S mivel az idén tömegtakarmányból lényegében nincs hiány, így nincs ok arra serp, hogy a szemes kukoricát silókukoricává minősítsék. A továbbiakban hangsúlyozta Janik elvtárs, hogy a hazai kukoricavetőmag termelésének az idén sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni, mint eddig bármikor.

A cukorrépa termesztésével és betakarításával kapcsolatban megjegyezte, hogy haladéktalanul gyommentesíteni kell a cukorépaföldeket, vagyis kedvező feltételeket kell teremteni a termés gépi betakarítására és a betakarítási veszteség, korlátozására. Abból a célból, hogy elérjük a tervezett mennyiségű cukrot egy hektárról, a répa beérésí idejének ismeretében és azzal összhangban ki kell dolgozni és be kell tartani a betakarítás ütemtervét. Megemlítette továbbá, hogy az idén a diószegi cukorgyár (Sládkovičovo) körzetében be lesz vezetve á cukortartalom szerinti felvásárlási ár, s ez az intézkedés a jövő évben egész Szlovákiára vonatkozik. Beszéde további részében a burgonya, a napraforgó, a lucerna harmadik esetleg a negyedik kaszálata betakarításának és gondos kezelésének alapos megszervezésére figyelmeztetett. Hangsúlyozta azt is, hogy a károsult keletszlovákiai mezőgazdasági üzemeknek hatékony segítséget kell nyújtani. Nemcsak most, a gabonabetakarítás idején, hanem hozzá kell járulni a takarmSnybázisuk létrehozásához, tömegtakarmányok, széna, lucernallszt, pelett, szilázs, szenázs, répaszelet és szalma szállításával, és részükre szükséges lesz vetőmagot is szállítani.

Az őszi munkákra való alapos felkészüléssel összefüggésben Janik elvtárs részletesen beszélt a zöldség- és a gyümölcs veszteségmentes betakarításának szükségességéről, és hangsúlyozta, hogy a feldolgozó iparnak minden lehetőt el kell követnie abból a célból, hogy a termékek károsodását megakadályozza, a felkínált termékeket átvegye és feldolgozza, hogy ilyképpen biztosítsa a lakosság szükségletének kielégítését és megteremtse a terv teljesítésének feltételeit.

Beszéddé befejező részében Janik' elvtárs hangsúlyozta, hogy a jövő évi termés feltételeit az ősz folyamán hozzuk létre. Majd tényekkel bizonyította, hogy az őszi mezőgazdasági munkákban is döntő szerepe lesz a technikának. — Nyíltan megmondom, hogy nem vagyunk elégedettek a technikai eszközök előkészítésével és félő, hogy több gép tétlenségre lesz kárhoztatva. Ezért ismételten felhívással fordulunk az illetékes reszortokhoz és kereskedelmi szervezetekhez, hogy gyorsított ütemben, vagyis mellébeszélés és elodázás nélkül gondoskodjanak a szükséges pótalkatrészek biztsításéról és az új gépek kompletizálásárúl. A CSKP KB Elnöksége, a Nemzeti Front KB és á Szövetségi Kormány felhívással fordult a dolgozókhoz. Ennek alapján a mezőgazdasági üzemek elvárják, hogy az ipari üzemek, a hivatalok és a társadalmi szervezetek hatékony segítséget nyújtsanak részükre az őszi mezőgazdasági munkák idején.

Beszéde bevezető részében Janik elvtárs a mezőgazdasági termelés idei tervfeladatainak teljesítését értékelte. Megállapította, hogy a 6. ötéves tervidőszak utolsó évében Célul tűztük ki a mezőgazdasági össztermelés 8,6, ezen belül a növénytermesztés 18,3, az állattenyésztés 0,8 százalékos növelését, s azt, hogy az állami alapokba 4,6 százalékkal több árut vásárolunk fel. Amennyiben az időjárás nem zavarja meg az őszi munkákat, vagyis nem károsítja a terményt, úgy ezeket a feladatokat alapjában véve teljesítjük — mondotta janik elvtárs. Majd így folytatta: — Komoly intézkedéseket kellett tennünk az állattenyésztés szakaszán, amelyek jó eredményekhez vezettek. Ezt bizonyítja az is, hogy a tojás kivételével az állattenyésztési áruforgalmazási tervnek minden mutatóját teljesítjük. Természetes, hogy ez kedvező hatással van a 6. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok teljesítésére is. Az előzetes számítások szerint a hús és a tej áruforgalmazásában csupán egy-két százalék lemaradással számolunk, de a baromfihús és a tojás felvásárlását túlteljesítjük. Pozitív jelenség, hogy az évi átlag tejhozam az említett időszak folyamán 2821 literről 3100 literre növekedett. Az is, hogy az idén átlagban közel két malaccal többet választunk el kocánként, s hogy a száz tehéntől nevelt borjak száma a 88,5-ről 94 darabra növekedett. Több mutatóban a stagnálás jelei tapasztalhatók. így például a hízósertések, a hízómarhák, a pecsenyebaromfi napi súlygyarapodásában, ez okozza azt, hogy a 6. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok teljesítésében némi hiány mutatkozik. Az persze igaz í— mondotta Janik elvtárs —, hogy részletereményeket értünk el, mégpedig az egy termékegységre felhasznált erőtakarmány mennyiségének csökkentésében. Például egy liter tej kitermeléséhez már nem harmincöt, hanem csupán huszonhét dekagramm, egy kiló marhahús kitermeléséhez az egykori 3,19 helyett 2,22 kg erőtakarmányra volt szükségünk. Csökkenő tendencia mutatkozik az állattenyésztés egyéb szakaszain is az erőtakarmányok mennyiségének alakulásában. Persze, az hiba, hogy e téren a mezőgazdasági üzemek és az egyes járások között még mindig lényeges különbségek vannak.

AKADÁLYOK ÉS AZOK LEKÜZDÉSE A FÖLDEKEN

Az idei év nagyon bonyolult helyzetet teremtett a növénytermesztés részére. A tenyészidő folyamán egész sor akadályt kellett leküzdeni elmondotta Janik elvtárs. Ez a körülmény az irányító és a szervező munka szakaszán hatékony intézkedéseket követelt. Hiszen, mint tudjuk, a múlt ^vi szeptemberi szárazság megnehezítette a talaj előkészítését, az ősziek vetését, a trágyázást és a mélyszántást. A mezőgazdasági technika, főleg a vontatott eszközök, ügy mint az ekék, boronák, hengerek, simítók és vetőgépek mind fizikailag, mind pedig morálisan szinte teljesen elhasználódtak. Ennek következményeit aztán megéreztük a tavaszi munkák idején, sajnos, érezni fogjuk az őszi időszakban iš. A tavaszi időjárás sem volt kedvező a mezőgazdaságra. A tavasz késése miatt kénytelenek voltunk sok esetben, főleg azonban a kelet-szlovákiai kerületben módosítani a vetési tervet.

Mint ismeretes, az önellátottságunk színvonalának komplex emelése céljából nagy jelentőséget tulajdonítunk kifogástalan minőségű tömegtakarmánybázisra épülő szarvasmarhatenyésztésünk fejlesztésének. Kedvező jelenség, hogy ennek a feladatnak a teljesítéséhez, az eléggé szélsőséges időjárás ellenére, megteremtettük a feltételeket. A tömegtakarmányok betakarítása, persze, sok problémával járt. Módosítani kellett az előre meghatározott technológiát, vagyis szénakészítés helyett nagy mértékben a szenázs és a szilázs készítése került előtérbe. Egyes körzetekben a rendkívül sok eső rontotta a takarmányok minőségét, s ott a takarmányozási technológiában bizonyos változtatásokra lesz szükség.

Az aratás két-három héttel később kezdődött, mint az előző években. Az persze igaz, — mondotta Janik elvtárs .-— hogy a tenyészidő eltolódása a gabona jobb beéréséhez, minőségének lényeges javulásához vezetett elsősorban is a nyugat-szlovákiai kerületben. Nagy gondot okozott az idei aratás. Kihatott a munkaszervezésre, a kooperációs kapcsolatpkra és az aratásban alkalmazott technikai eszközök átcsoportosítására. Helyesen cselekedtek azok a mezőgazdasági üzemek, ahol a kooperációs viszonyok nyomán kötött egyezményeket közvetlen aratás előtt felülvizsgálták, a követelményeknek megfelelően módosították és arra törekedtek, hogy elsősorban is az északi körzetekből kapjanak az aratáshoz minél nagyobb segítséget.

Az aratásban használt technikai eszközök üzemelési képességével kapcsolatban helyes lesz, ha a Mezőgazdtsági és Élelmezésügyi Minisztérium felülvizsgálja és a szállító vállalatokban feltárja az évről évre ismétlődő pótalkatrészhiány okait. Tarthatatlan állapot, hogy a nagyteljesítményű gépek hosszabb ideig kihasználatlanul állnak, sok esetben kicsiségek, például ékszíjhiány miatt.

A munkánk minőségének a mércéje až eredmény. A helyzet ismerete alapján már rtiost állíthatjukj hogy gabonából jő termést értünk el, ás túlszárnyaljuk az 1974. évi rekorderedményeket. Rendkívül jő eredményt elsősorban is a nyugat-szlovákiai kerületben értek el. Egyértelműen hangsúlyozhatjuk, hogy jő eredményeket főleg azokban a járásokban és mezőgazdasági üzemekben értek el, ahol biztosítani tudták az aratáshoz szükséges technikai eszközök menyiségét és azok maximális kihasználását, s így az aratást rövid idő alatt befejezték. Így volt ez a nyugat-szlovákiai kerületben és részben a közép-szlováikai kerületben is. A kelet-szlovákiai kerület azonban a szeszélyes időjárás, a rendkívül sok eső, a talaj elázása stb. miatt nagy gondokkal küzd, s az említett körülmények kihatással vannak a termelési eredményekre is. A terméknek nemcsak a mennyisége csökkent, hanem lényegesen romlott a minősége is.

A gabonatermesztés idei eredményei meggyőznek bennünket arról, hogy búzából és sörárpából jó minőségű, nagyhozamú fajták állnak rendelkezésünkre, és nagy a választék, melyben ott található az Istra, a Solaris, az Amika, SK—2 Loo, a Slávia, továbbá a szovjet Jubilejnaja, Iljicsovka és a Mironovszkája. jelesre vizsgáztak árpafajtáink is, vagyis a Spartan, Kozál, Safir, Opál, Diabas az Atlas és a további fajták. Most az a fontos, hogy a magtermesztő szervezetek garantálják az említett gabonafajták jó genetikai tulajdonságait, s hogy gondoskodjanak a szükséges mennyiségű vetőmag felvásárlásáról, tisztításáról, pácolásáról és arról, hogy a vetőmagvak agrotechnikai határidőn belül rendeltetési helyükre kerüljenek. Persze, ezt elő kell segíteniük a mezőgazdasági üzemeknek is azáltal, hogy a vetőmag elszállításáról időben gondoskodnak.

Az aratás befejezésével a mezőgazdasági üzemekben számvetést készítenek. Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a termés felelősségteljes összegezését nagyon komolyan kell venni. Arről van sző, hogy mezőgazdasági üzemeink hiteles képet adjanak a száraz és tisztított gabona mennyiségéről, hogy pontos adatokból lehessen kiindulni a termelés és a fogyasztás összehangolásénál.

MEG KELL KEZDENI AZ ŐSZI MUNKÁKAT

ľ- Az idén nehéz lenne határvona-Erkölcsi

Az AGROKOMPLEX ’80 Országos Mezőgazdasági Kiállításon immár ötödik alkalommal került sor a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legkiválóbb feltalálóinak és újítóinak méltó kitüntetésére.

Az ünnepélyes rendezvényen Ing. Alfonz Marko CSc., a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tudományos-műszaki fejlesztési osztályának igazgatója rövid beszámolóban kiemelte az újító és feltaláló mozgalom jelentőségét a tudományosműszaki fejlesztésben. Méltányolta az anyagmegtakarftásban, valamint a munka hatékonyságának és minőségének növelésében elért eredményeket, amelyek az újítók és a feltalálók kezdeményző, áldozatkész tevékenységének köszönhetők.

A reszort dolgozói csak az elmúlt esztendőben 7398 újítási javaslatot nyújtottak be, ami az 1974-es évhez viszonyítva ötvennégy százalékkal, a mezőgazdaságban pedig százhat százalékkal több. A megvalósított újítási javaslatok össztársadalmi értéke meghaladta a százkilencvenmillió koronát. A találmányok és újítások gyakorlati érvényesíséte egyetlen egy év alatt lehetővé tette hétszáz dolgozó, körülbelül kétszázötven tonna fém és közel tízezer tonna üzemanyag megtakarítását.

Az idei első félévben az újító és feltaláló mozgalom még szélesebb körben bontakozott ki. Ezt tanúsítja az a tény, hogy a múlt év valóságához vlszenyítva a benyújtott újítójavaslatok száma tizennyolc, a feltalálásoké pedig negyvennyolc százalékkal növekedett.

A beszámoló rámutatott arra, hogy az elért ereményekkel koránt sem lehetünk elégedettek. Ugyanis még mindig jelentős aránytalanságok tapasztalhatók az egyes termelési-gazdasági egységek, járások és üzemek között. Ezért a jövőben az eddiginél még felelősségteljesebb hozzáállást kell tanúsítani az illetékeseknek az újítójavaslatokra és találmányokra vonatkozó előírások tüzetes betartásában, valamint a benyújtott javaslatok megítélésében és jutalmazásában. E tekintetben még következetesebb munkát szükséges kifejteni a mezőgazdaságban#

Ezidáig a mezőgazdasági és az élelmiszeripari szférában tíz dolgozót jutalmaztak meg az „érdemes újító“ kitüntetéssel. Ezért örvendetes, hogy az ünnepélyes rendezvényen az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma első ízben adományozta az aranyéremmel járó „érdemes feltaláló“ kitüntetést, mégpedig Ing. Zdeelismerés

пёк Diabaj kandidátusnak, a Rovinka pri Bratislave-i Mezőgazdasági Gépesítési Kutatóintézet tudományos dolgozójának, aki tizennyolc szabadalmazott találmány alkotója és több találmány társszerzője. A magasfokú elismerést az újszerű vágőszerkezet kialakításáért — a hüvelyesek betakarítőgépein — érdemelte ki. Találmánya jelentős devizamegtakarítést jelent népgazdaságunk számára, mert a vágőszerkezetet eddig tőkés országokból importáltuk.

„Az érdemes újító" kitüntetést ketten vették át az ünnepi aktuson. Július Kotry, a nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozója az etetővályút választó egykaros,'önműködő rögzítővel ellátott, automatikusan szabályozható berendezésért, amelyből már huszonötezer darabot legyártottak és sikeresen alkalmaztak a gazdaságokban. A hetvenegy éves újító négy szabadalmazott találmány társszerzője is.

František Kováő, a Trenőianská Teplá-i Cukorgyár termelési-gazdasági igazgatóhelyettese a magas kitüntetést tizenkét elfogadót újítási javaslatával érdemelte ki, melyek egymillió koronát meghaladó anyagmegtakarítást eredményeztek egy éven belül.

Megérdemelt erkölcsi elismerésben tizenegy szervezet harminc dolgozója részesült, akiknek nevét a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legkiválóbb újítóinak jegyzékébe iktatták be, örvendetes, hogy közöttük mezőgazdaságban dolgozók neve is szerepelt, így például František Varga, az Agrokomplex nagymegyeri (Calovo) gazdaságának és Ján Kiss, a őiőerovcei szövetkezet dolgozója.

A magasfokú erkölcsi elismerés, de nem utolsósorban a kitüntetett, élenjáró feltalálók és újítók követésreméltő példája minden bizonnyal hozzájárul majd a többi dolgozó alkotó tevékenységének még nagyobb arányú kibontakoztatásához.

i—klm-HELYREIGAZÍTÄS

A lapunk 36. számának első oldalán bekezdett és a második oldalon folytatott „Kihasználni a termőhelyi adottságokat“ című írás hatodik bekezdésének közepe táján közölt mondatba sajnálatos hiba csúszott. így helyesbítjük: Kimunkálás után kipermetezzük a Treflan, illetve a Synfloran gyomirtószert és bekeverjük a talajba.

Teljesítjük a példás helytállást igénylő feladatokat