Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-13 / 37. szám
Szabad Földműves а г szszk mezőgazdasági Es ElelmezEsOgyi minisztériumának hetilapia 1980. SZEPTEMBER 13. 37. szám. XXXI. évfolyam Ara 1,— Kčs Időszerű kérdés '— Nem érdemes az embernek törni magát. A lógós Is annyit ke« res, mint aki becsületesen dolgozik — hallja az ember itt-ott a kézlegyintéssel kísért kifakadásokat. S ilyenkor aztán csödöt mond minden igyekezet. Nem használ a felelősségtudatra és a fennkölt ideálokra való hivatkozás. A becsapott ember hajthatatlan marad. Kijelenti, hogy ó nem fog többet dolgozni, többet áldozni a közösségért, mint más. . Csak akkor, ha megfizetik! Bonyolult egy problémai És az is marad egyes munkahelyeken mindaddig, míg a munkamegosztásban nem differenciálják az embereket, s míg a bérezésben a szó legszorosabb értelmében, nem érvényesítik a jutalmazás szocialista elvét. E kérdés megoldását elodázni sehol sem lenne helyes. Mert a megoldás halogatása, az egyenlőség elvének helytelen értelmezése és gyakorlása, a kezdeményező- és alkotókészség lanyhuláséhoz, a munkaerkölcs hanyatásához vezet. Az öt ujjunk sem egyforma. Az egyik rövidebb, a másik hosszabb. Valahogy Így néznek ki a kisebb, nagyobb munkaközösségek is. Egy-egy közösségen belül vannak erősek és gyengék, ügyesek, leleményesek és azoknak ellentétei, a hivatásuk, vagyis a munkakörük betöltésére Jól és kevésbé jól felkészültek. Ezért az ideális megoldás az lenne, ha mindenki az egyéni képességeinek megfelelő munkakörben dolgozhatna. Ezt mindenki nagyon jól tudja! S ez a törekvés uralja már a mezőgazdasági dolgozók közötti munkamegosztást is. Persze, nem mindenhol egyértelműen. S főleg azokban a gazdaságokban nem, ahol munkaerőhiány miatt egyelőre még az a nézet uralkodik, hogy „azt kell szeretni, aki van“. Ez a körülmény azonban nem zárja ki, sőt mi több, megköveteli a munkateljesítmény mennyisége és minősége szerinti jutalmazás elvének a lehetó legszigorúbb betartását. Csak így lehet a valóban helytállókat megnyugtatni, kezdeményezőkészségüket fokozni és csak Így léhet az egyébként jó biszemű, de szakmai tekintetben még járatlanabb, munkaaktivitásban kevésbé Jeleskedő dolgozókat a jó példák követésére sarkallni. Az egvenlísd! természetesen olyan munkahelyeken a legveszélyesebb, ahol a dolgozók létszámához viszonyítva sok a „bújócskát“ játszó ember. Tehát olyan személy, aki szeret kifarolni a munkából. A mezőgazdasági üzemekben is vannak ilyenek. Néhány gazdaságban eléggé szép számban. Sokszor nehéz felismerni őket, mert mesterien tudják leplezni árnyoldalukat. Hangoskodnak, s gyakran a legjobb elképzelések helyességét is kétségbe vonják. Igyekeznek aláásni a példás dolgozók érdemeit és tekintélyét, váltig bizonygatva, hogy azok jobb, kedvezőbb feltételek között dolgoznak, úgy tűnik, mintha ők lennének az igazság felszentelt bajnokaii De elóbb-utóbb rájövünk, hogy „kilóg a lóláb“. Persze, ennek feltétele, hogy az emberek magatartását, helytállását necsak a szavaik, hanem a cselekedeteik, vagyis a munkájuk alapján ítéljük meg. Hányszor, de hányszor rájövünk arra, hogy a nagy szavak mögött kis tettek, jövedelem-zsugorító tettek vannak! Hej, de gyakran találkozhatunk még ilyen jelenségekkel a mezőgazdasági termelés minden területén s az egyes munkafolyamatok egyedi vizsgálatakor is. Egyes mezőgazdasági üzemekben megdöbbentő eredményre jutnának, ha úgy egyszer istenigazából felmérnék és Összegeznék azt a jövedelemkiesést, amit mondjuk egy év folyamán a „kifarolók“ okoznak például azáltal, hogy mostohán bánnak a gondjaikra bízott eszközökkel; h£gy csak tessék-lássék módon gondozzák a növényeket; hogy elhanyagolják az állatok gondozását; hogy szennyezik és vizezik a tejet stb. Persze, nemcsak a „sorkatonák“ között vannak jövedelem-zsugorítók. Itt-ott felismerhetők a vezetők soraiban is. Sok példával lehetne ezt bizonyítani, de a jövedelem-zsugorításnak a legtipikusabb formája talán a felelősséggel járó kezdeményezésekből való kifarolás! íme, lássunk egy példát, amely bár jónéhány évvel ezelőtt történt, de aminek rokonvéltozataival napjainkban is találkozhatunk. A szovjet búzafajták térhódításának Idején történt. Akkor, amikor már az egész Csallóköz mezőgazdasága bebizonyította, hogy a szovjet búzafajtákat nem véletlenül nevezzük nagyhozamúaknak, hanem azért, mert hektáronként 10—15 métermázsával nagyobb termést adtak, mint a hazai, hagyományos bűzafajtáink. S amikor már a vetőmag beszerzése sem okozott gondot! Közvetlenül aratás utáni időszakban meglátogattam az egyik jóhírnevű szövetkezetét, amely következetesen és makacsul ragaszkodott a hazai búzafajták termesztéséhez. Abban az évben a dunaszerdahelyí járás átlaghozama meghaladta a negyven métermázsát és voltak olyan gazdaságok is, ahol ötven métermézsán felüli termést takarítottak be a vetésterület minden hektárjáról. Az említett jóhírnevű szövetkezetben a hazai búzafajták csupán huszonhét mázsás hektárhozamot adtak. A szövetkezet vezetősége éppen a 380 hektárra tervezett vetésterület dűlőnkénti elosztását szorgalmazta és elmélkedett az agronómus javaslata felett, aki akkor ismertette a búzavetések tervezett fajta^zerkezetét. Többek között megjegyezte azt is, hogy kísérlet képpen tíz hektáron szovjet búzafajtát fognak termeszteni. — Vajon miért nem az egész területen?-----tettein fel csak úgy szerény megjegyzésként a kérdést. — Hej, elvtárskám — mondja az agronómus —, mi nem akarunk rízikózni. Hiába mondtam, hogy a rizikót már vállalták mások. S hiába bizonygattam — papíron ceruzával —, hogy mennyivel növekedne jövedelmük, ha rám'hallgatnának. Minden úgy lett, ahogyan az agronómus akarta. S mi lett az eredmény? önkéntes lemondás több mint 600 ezer korona jövedelemről. Ugyanis arról a tíz hektáros parcelláról, ahova szovjet búzafajtát vetettek 12 métermázsával nagyobb hektárhozamot takaríthatak be, mint a hagyományos hagai búzafajtákkal bevetett 370 hektárról. Ügy hiszem, hogy ez a pértia fényesen bizonyítja, hogyan idézhet elő jövedelemzsugorodást az olvan vezető, aki kifarol a rizikóvállalással járó felelősség alól. A jelenségek sokasága tehát arra figyelmeztet, hogy nagyon helytelen lenne eltűrni a termésnövekedést gátló, jövedelemzsugorító cselekedeteket, mert azok felmérhetetlen károkat okoznak a közösségnek, az egész társadalomnak. PATHÖ KÁROLY A mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók szlovákiai aktíva-értekezletének elnöksége. FELHÍVÁS A mezőgazdasági és az élelmiszeripari dolgozók akti vaértekezlete, amely a Szlovák Nemzeti Felkelés 3fi évfordulójának alkalmából volt megtartva Nyitrán; érté kelte az aratási munkákat, a mezőgazdaság és az élei miszeripar feladatainak teljesítésében elért eddigi ered ményeket és meghatározta az őszi mezőgazdasági mun kákkal kapcsolatos feladatokat. Rendkívüli jelentőséget tulajdonit a CSKP KB Elnöksége, a Nemzeti Front Központi Bizottsága, valamint a szövetségi kormány felhívásának, amely a mezőgazdasági dolgozókat és hazánk dolgozóit általában, a mezőgazdasági munkák rugalmas és minőségi végzéséhez szükséges feltételek megteremtésére figyelmezteti. Az értekezlet résztvevői pozitívan értékelik azt a segítséget, amelyet a mezőgazdaságnak az ipari üzemek és hivatalok dolgozói, valamint a társadalmi szervezetek tagjai, főleg a fiatalok nyújtottak, s ami egyértelműen bizonyítja, hogy a közellátás javítását hazánkban társadalmi feladatnak tekintjük. A központi szervek felhívásának szellemében az egységes földmüvesszövetkezetek elnökei, az állami gazdaságok, az élelmiszeripari vállalatok és szolgáltató vállalatok igazgatói tudatosítják, hogy a mezőgazdasági dolgozókra igényes feladatok hárulnak, s egyben kötelezik magukat arra, hogy mindent elkövetnek abból a célból, hogy a betakarítandó őszieket megvédjék a károsodástól; hogy a betakarítási munkákban, a termékek raktározásában és feldolgozásában, valamint a jövő évi jó gabonatermés feltételeinek megteremtésében az elmélyült felelősségérzettel párosuló hatékonyság érvényesüljön. A legfőbb figyelmet a gépek és a további termelő« eszközök maximális kihasználásának, a saját munkaerőforrások és a kisegítő munkaerők optimális kihasználó« sának szentelik. Elvárják, hogy a gépipar irányító szervei gyors és hatékony intézkedéseket tesznek a mezőgazdasági internek technikai ellátásának javítása céljából. Az irányítás minden fokán a figyelmet az anyagiműszaki ellátás biztosítósára, a segítségnyújtás koordinálására, az őstermelés, a feldolgozó ipar és a kereskedelem kooperálásának fejlesztésére, s a felmerülő termelési kérdések rugalmas megoldására összpontosítják. , A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Szocialista Ifjúsági Szövetség szervei és szervezetei megteremtik a munkakezdeményezés és a szocialista verseny teljes kibontakozásának feltételeit az őszi munkák és a mezőgazdaságra háruló termelési feladatok sikeres teljesítése céljából. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói meg vannak győződve arról, hogy az őszi mezei munkák időszakában legalább olyan hatékony segítséget kapnak a társadalomtól, mint kaptak az aratás idején. Az aktívaértekezlet résztvevői ezúttal ünnepélyesen kijelentik, hogy minden lehetőt elkövetnek а Б. ötéves tervidőszak utolsó évére előirányzott igényes feladatok teljesítésért. A mezőgazdasági és élelmiszeripari kompplexum dolgozói az élelmiszerellátás színvonalának emelésével köszöntik a CSKP közelgő XVI. kongresszusát) A MEZÖGAZDASÄG1 ÉS AZ ÉLELMISZERIPAR VEZETŐ DOLGOZÓINAK SZLOVÁKIAI ÉRTEKEZLETE Teljesítjük a példás helytállást igénylő feladatokat Nagy jelentőségű tanácskozásra jöttek össze a múlt hét közepén Nyitrán a mezőgazdaság és az élelmiszeripar vezető dolgozói. Értékelték a gabonatermesztés idei eredményeit, összegezték az aratási munkák folyamán szerzett tapasztalatokat és megtárgyalták, körvonalazták azokat az intézkedéseket, amelyeket az őszi mezőgazdasági munkák sikeres végzése céljából a mezőgazdasági és az élelmiszeripari szférában érvényesíteni kell. A tanácskozást Joxef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára nyitotta meg és vezette. A tanácskozáson jelen volt Miloš jakeš, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára, Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja és a KB titkára, Ignác Janók, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára, Jozef Nágr, szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Rudolf Vanőo, az SZLKP KB osztályvezetője és Ján Janovic, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere. Lenárt elvtárs, az SZLKP KB első titkára megnyitó beszédében köszönetét mondott a mezőgazdasági dolgozóknak az aratási munkákban való példás helytállásukért és a gabonatermesztésben elért rendkívül jó eredményekért. A főbeszámolót Ján' Janik elvtárs tartotta. A vita keretében elsőként Jaroslav Algaier, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője kért szót. Ismertette a kerület gabonatermesztési tapasztalatait és eredményeit. Hangsúlyozta, hogy az 5,5 tonna hektárhozam-átlag a kerületben rekordtermésnek minősíthető és a mezőgazdasági dolgozók jó munkáját tanúsítja. Emil Špaldoň akadémikus, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanszékvezető tanára felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a termelési eredmények az agrotechnikai követelmények betartásának jelentőségét bizonyítják. A termelési tapasztalatokból kinidulva javasolta, hogy már az idei gabonavetés idején helyes lesz bővíteni az őszi árpa vetésterületét és minden lehetőt el kell követni a talaj gyommentesítése céljából. 4 A vitában felszólalt Galgóczy Tibor, a Nagykaposi (Veľké Kapušany) Egységes Földművesszövetkezet elnöke is. Tájékoztatta a jelenlevőket azok« ról a hatalmas károkról, amelyeket a Kelet-szlovákiai síkságon a rendkívül sok eső, az árvíz és a talajvíz okozott. Hangsúlyozta, hogy a károsult mezőgazdasági üzemek számítanak arra, hogy a társadalomtól jelentős és hatékony segítséget, anyagi támogatást kapnak. A Kelet-szlovákiai Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, Mikita elvtárs az aratási munkák menetéről adott részletes áttekintést. Köszönetét mondott azért a hatékony segítségért, amelyet a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei a kelet-szlovákiai mezőgazdasági üzemeknek nyújtanak, majd a helyzetet jellemezve megállapította, hogy a kelet-szlovákiai kerületben még mindig ötezer hektár gabona van elárasztva vízzel. A Zemianske Kostofany-i Állami Gazdaság igazgatója, Kozák elvtárs jelentette, hogy ez a gazdaság rekordtermést takarított be. Felszólalásában részletesen ismertette azokat a problémákat is, amelyeket a gép- és a pótalkatrésszel való ellátásban tapasztalható fogyatékosságok okoznak. Sürgette az említett fogyatékosságok mielőbbi kiküszöbölését. (Folytatás.a 2. oldalon)
