Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-06 / 36. szám
1980. szeptember 8. SZABAD FÖLDMŰVES' 13 Munkatársaink tollából Külső munkatársaink a múlt hetekben arról . tudósítottak, hogyan teljesítették egyes gazdaságokban az árutermelés és forgalmazás időtervét, Ynit tettek a bőséges takarmányalap létrehozása érdekében, vagy milyenek a következő időszak teendői. A beérkezett írásokból a leglényegesebbet kiragadva az alábbiakat közöljük: MÉG MINDIG VANNAK TARTALÉKOK Három szövetkezet kivételével (Abelová, Málínec, Lehôtka) a járás többi gazdasága sikeresen teljesítette tejtermelési időtervét. A losonci (Lučenec) járásban a forgalmazott tejnek több mint nyolcvan százalékát első, több mint tizenöt százalékát második minőségi osztályban értékesítették. A legjobb eredményt a galsai (Holiša), a buzitai, a rapi (Rapovce) szövetkezet és a Füleki (Fiľakovo) Állami Gazdaság érte el. Járási méretben több mint egymillió liter tejet, 42 tonna vágómarhát, 134 tonna vágósertést, 90 tonna vágójuhot és 229 tonna vágóbaromfit adtak közellátási célokra terven felül. Tény, hogy a hústermelés szakaszán több gazdaságban nem használták ki a lehetőségeket. Ellenben nagyon jó példát mutatott a Füleki Állami Gazdaság, az ábelováí, a buzitai és a sőregi (Surice) szövetkezet. A sertéshús-termelésben viszont a sőregi, a poltári és más gazdaságok értek el jó eredményt a fél kilós napi darabonkénti súlygyarapodással. „ Csák István GAZDAG TERMÉS TAKARMÁNYOKBÓL Az ógyallai (Hurbanovo) szövetkezetben Időben begyűjtötték az évelő takarmányokat. )án Pollák agrármérnök, a szövetkezet elnöke ezzel összefüggésben az alábbiakat mondotta: — Ebben az évben nagyon kedvező feltételeink voltak a takarmányok termesztésére. Ebben jelentős segítséget nyújtott a májusi csapadék... A készlet tehát gazdag. Lesz mit etetni télen. Persze évközben is jut takarmány az állatoknak bőven, s így a napi átlagos tejhasznosság túlszárnyalta a tizenegy litert. Ez arra enged következtetni, hogy az évvégi eredmény szintén jó lesz. így kedvező feltételek alakulnak a következő évek termelési sikereihez is. Kolozsi Ernő Ésszerű módszer a szalmafeltárás A „T 150 K“ kerekestraktor kiváló munkaeszköze a PLN 35 öttestű előhántós eke. A kettő együttvéve kitűnő szolgálatot tesz szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban. A szalma takarmányozásra való alkalmassá tételére különféle feltáró eljárásokat dolgoztak ki. Közülük a pelletálás és a brikettezés rendkívül energiaigényes és drága műszaki berendezést igénylő. A kémiai feltáráshoz a nátrium-hidroxid vizes oldatét használják. Az adatok szerint 100 kilogramm szalmához 2—4 kilogramm nátrium-hidroxid a legmegfelelőbb. Ez a lignin- és a kutin-anyagűkat oldhatóvá teszi, s ezáltal az emésztőnedv enzimjei könnyen hozzáférnek a cellulózhoz, továbbá a nátriumsók lúgos hidrolízise biztosítja a bendő megfelelő pH-ját. így a szalma emészthetősége 40 százalékról 70 százalék fölé is emelkedhet. A nátronlúgos feltárás hátránya, hogy a szalma szappanos ízű lesz, és az állatok nem szívesen fogyasztják. Továbbá a technológia Is bonyolult, különleges munkavédelmi követelményeket támaszt. NÖVELI A NYERSFEHÉRJETARTALMAT Az ammónia a nátriumhoz hasonlóan beépül a lignin- és kutinmolekulákba, s ezáltal nemcsak a cellulóz emészthetőségét javítja, hanem növeli a szalma nyersfehérje-tartalmát is. esetben a letakarás előtt meg kell várni a kazlak kellő tömörödését. A fóliStakarékosság érdekében célszerű szorosan tömött bálákból készíteni a kazlakat. A szalma nedvességtartalma n^fn játszik szerepet. A szalmakazlak nagyságát és alak-* ját a rendelkezésre álló fólia méretei határozzák meg. Ügyeljünk arra, hogy a kazlak teteje csúcpos legyen, ezáltal a csapadékvíz felgyülemlését megakadályozhatjuk. Nagyon fontos, hogy akkora kazlakat építsünk, hogy a takarófóliából minden oldalon legalább 70—80 centiméteres szegély érjen le a talajra, hogy földdel rög-* zíthessük a fóliát, és légmentesen zárhassuk. Vitatott kérdés, hogy a kazal alá helyezett fólia szükséges-e. Kísérletek szerint nyugodtan elhagyható, az ammónizált szalma nyers-* fehérje-tartalma így sem volt alacsonyabb, mint az alul-felül fóliázott kazlaknál. A KEZELÉS IDEJE A cseppfolyós ammóniát a fóliával teljesen lezárt kazlakba fecskendezzük be. A fecskendőt a fólián keresztül szúrjuk a kazalba, a talaj felett körülbelül egy méter magasságban. A munka végén a fólián ejtett rést leragasztjuk. A cseppfolyós ammónia 1. táblázat: Az ammónia beépülése. Mintavétel ideje hetekben Kezelés 0 2 4 8 8 Ellenőrző 2,60 2.50 2,50 2,50 2,50 Cseppfolyós ammónia 2,60 9,71 13,75 14,05 14,79 2. táblázat: Az ammónizált szalma beitartalmi értéke. A „COQ 01“ szólőkombájn a nagyüzemi szőlészetek hasznos gépe. Igénybevételével sok emberi erőt lehet megtakarítani. évek sikereit Göndör Anna 61, Mária Kochavecová pedig 59 dekás súlygyarapodást ért el átlagosan, ami nagyon jó eredmény. A kocagondozók közül Ján Pokorný és Vida Mária tűnt ki jó eredménnyel. Mindketten tíznél több malacot választottak el kocánként. Sertéstenyésztési ágazatunk 16 tagú szocialista brigádja Mária Jaroáová agrármérnök vezetésével a költségek csökkentésére és a termelés hatékonyságának a növelésére, valamint a környezet szépítésére törekedik. Az eltelt időszakban a sertéshús kilójának termeléséhez 3,75 kiló erőtakarmányt használlak, s ez jó eredménynek számít. HOGYAN TOVÁBB? ф Az elmondottakból ügy tűnik, hogy a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évét minden téren sikeresen zárják. Feltételezhető, hogy ez jó kiinduló alapul szolgál a hetedik ötéves tervidőszak kerettervéhez? — fordultam az elnökhelyetteshez. — Igen, az 1980-as év már felkészülés a következő tervidőszakra. Nagy vonalakban feltérképeztük a teendőket. Engedtessék meg azonban, hogy főleg a termelést kisegítő ágazat feladatait ecseteljem, s elnökünk körvonalazza a termelés teendőit. Úgy határoztunk, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban a mezőgépek azonos típusainak használatára térünk át. jelenleg ugyanis több géptípusunk is van, és ez gondot okoz a pótalkatrészek beszerzésében s a gépek javításában. Ez adott indítékot ahhoz, hogy a jövőben azonos típusú traktorokat és gabonakombájnokat, valamint egyéb gépeket használjunk a termelésben. Ezzel párhuzamosan korszerűsítjük gépjavító központunkat is, hogy mindennemű generáljavítást elvégezhessünk, saját szükségletre pótalkatrészt javíthassunk és készíthessünk. Ez az esztendő sok mindenre megtanított. Jó pár éve gazdálkodunk, azonban a pótalkatrészellátásban még soha nem fordultak elő ilyen áthidalhatatlan problémák, mint ebben az évben. Ez a „magad uram, ha szolgád nincs“ megoldásra kényszerít bennünket. A gépjavítómühelyt úgy szereljük fel, hogy mindennemű javítást elvégezhessünk. Ez kényszerítő körülmény. Ha szavatolná valaki, hogy a jövőben lesz elegendő pótalkatrész, akkor esetleg elképzeléseinket módosíthatnánk. Erre azonban nem látunk biztosítékot. A következő öt évben' szarvasmarháink részére ú| istállókat építünk és azok gépesítését is megoldjuk. A régi istállókat pedig korszerűsítjük. A környezet védelme céljából lebetonozzuk mezei trágyatelepeinket, és ezzel a szerves anyag tápanyagkészletét is megtartjuk. Minden igyekezetünkkel arra törekszünk, hogy segítsük a termelő ágazatok fellendítését. ф Milyen termelési teendőkkel számolnak a hetedik ötéves tervidőszakban? — érdeklődtem a szövetkezet elnökétől. — Kerettervünk felöleli az ágazatok teendőit. A következő öt évben kalászosokból — évi, átlagban — 2,5, borsóból pedig négy mázsás hektárhozam növekedéssel számolunk. Ilyen hozamtöbblet elérése kavicsos talajainkon nem kis feladat. Elhatároztuk, hogy a következő öt évben csökkentjük a terimés takarmányok vetésterületét és növeljük a hektárhozamot. Évelő takarmányszénából például 100 mázsás hektárhozam elérésével számolunk. Tervbe vettük, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban felújítjuk őszibarack ültetvényeinket, hogy idényben jó minőségű árut szállíthassunk a fővárosnak. Szántóterületünkből jelenleg 350 hektárt öntözhetünk. Szélsőséges száraz években ez nagy mértékben segítette a növények vízigényének a kielégítését. A következő öt évben — ennek a tudatában — újabb kétszázhúsz hektárt hálózunk be öntözőrendszerrel. Az Öntözőgazdasági Kutatóintézettel, továbbá a Mezőgazdasági Gépesítési Kutatóintézettel nagyon jó kapcsolatot építettünk ki. Sokat segítettek problémáink megoldásában. Közreműködésükkel négy Fregat öntözőberendezést szereztünk be. A következő években ezekkel öntözhetjük az évelő takarmányokat, a füves keverékeket, a silókukoricát és a kalászosok egy részét. Erre alapozzuk növénytermesztési ágazatunk termelésének a fellendítését. —■ Már szóba került, hogy az állattenyésztésben a tejtermelés és a vágómarha tenyésztés fellendítése a célunk. A takarmánytermesztést ehhez igazítjuk. A járási program azonban számol a sertéshús-termelés területi összpontosításával és szakosításával. Így ebben az ágazatban — a hetedik ötéves tervidőszak végéig — a jelenleginek a felére korlátozzuk a hústermelést, és nagyüzemileg a választott malacnevelésre térünk át. A választott malacokat — szerződésre — a hústermelő gazdaságoknak adjuk el. A termelésben dolgozóink kezdeményezésének a kibontakoztatására, a munkakörnyezet tökéletesítésére törekedünk. Ezt a célt követjük az új istállók építésével és a régiek felújításával, a géppark korszerűsítésével, illetve azonos típusok beszerzésével is. Bízunk benne, hogy törekvéseink a termelés hatékonyságénak szüntelen növekedésében jutnak kifejezésre. ф Mit tett az ellenőrző bizottság a tervek sikeres teljesítése érdekében? — tudakozódom tovább, ezúttal az ellenőrző bizottság elnökétőL — Az időben történő következetes ellenőrzéseknek és elemzéseknek is az eredménye, hogy a forgalmazás időtervét sikeresen teljesítettük. Tudatosítottuk ugyanis, hogy az ellenőrzés az irányítás szerves része, s a jövőben is ehhez tartjuk magunkat. Magától értetődő, hogy az év hátralevő részében is arra törekedünk, hogy a tervek teljesítéséhez, sőt túlszárnyalásához minden segítséget megadjunk. Ha ez sikerül, akkor elmondhatjuk, hogy szövetkezeti tagságunkkal karöltve megalapoztuk a következő ötéves tervidőszak sikereit is. A fentiek azt bizonyítják, hogy ,a szövetkezet jő úton halad a tervek teljesítésében. Nem vitás, hogy a tőlük független problémák gátolják a termelés kibontakozását. Szükséges tehát, hogy az illetékesek mindent megtegyenek a pótalkatrész „kálvária“ felszámolása érdekében. Ezzel nagyon jó szolgálatot tennének a mezőgazdaságnak. Hoksza István Megnevezés Ellenőrző Ammónizált szalma Szárazanyag °/o 86 86 Nyers fehérje % 2,6 14,8 Nyers zsír % 1,5 1,5 Nyers rost % 41,8 41,4 Nyers hamu V» 5,0 5,2 N-mentes kivonat % 32,5 33,0 Kalciumoxid °/o 0,24 0,23 Foszfor % 0,07 0,07 Kiindulásként laboratóriumi vizsgá1 latot végeztek. Exszikkátor edény aljára tömény ammónium-hidroxidot teszünk, és a fölötte levő légtérbe helyezzük a szalmát. Az edényt lefedjük, és meghatározott időközökben mintát veszünk a vizsgálatokhoz. Az ammónia beépülését, nyersfehérjében kifejezve, az 1. táblázat mutatja. Látható, hogy az ammónizált szalma nyersfehérje-tartalma körülbelül hat hét múlva eléri a 14 százalékot, az eredeti értéknek az ötszöröséti A kísérletből kiszámítható, hogy a szalma légszáraz súlyára vonatkoztatott légköri nyomáson 2—2,5 százalék ammóniát képes kémiailag megkötni. A 2. táblázat az ammónizált szalma főbb beitartalmi értékeit mutatja. Az ammónizálás -a beitartalmi tényezők közül a nyersfehérjében idézett elő lényeges változást. FÖLIAS TAKARÄS Az ammonizáláshoz legalkalmasabbak a szalmabálák, de ä nem bálázott szalma is megfelelő. Ez utóbbi az injektorban gyorsan párolog, és jól felszívódik a szalmában. A szakszerűen végzett munka gyors és veszélytelen. A hathetes kezelési időszak után a kazalról el lehet távolítani a fólíájt. Egy-két napi szellőztetés után a kémiailag nem kötött ammónia teljesen eltávozik, és a szalma felhasználható. Fontos, hogy etetéskor ne érződjék az ammóniaszag. A kezelt szalma illata és külleme nem változik, sőt frissesége konzerválódik. Adatok szerint emészthetősége 50 százalékkal nő. Nyersfehérje-tartalma — a vizsgálatok szerint — eléri a 11—12 százalékot. A karbamidnál sokkal jobban tudja pótolni a protein- és fehérjehiányt, és sokkal olcsóbb. A feltárt szalmát kísérletileg növendékbikákkal etették. A tapasztalatok szerint az állatok szívesen fogyasztották. Az egy napra jutó átlagos súlygyarapodás az ammónizált szalmát fogyasztó állatoknál 925 gramm, az ellenőrzött állatoknál 716 gramm volt. (M. M.) Lézer a mezőgazdaságban is! Ot éve kísérleteznek Kazahsztánban gabona- és zöldségféléknek lézeres besugárzásával. A kísérleteket az egyszínű vörös fényt adó héliumneon gázlézerrel végzik. Az egyik kísérletsorozatban terepjáró járműre szerelt lézerberendezéssel sugározták be a növényeket, mégpedig este és éjjel. Az így kezelt 80 hektáros kísérleti kukoricatáblákon átlagban 80 tonnával többet arattak, mint az ellenőrzési területen. A lézeres besugárzás hatására nemcsak a terméshozam lett nagyobb, hanem fokozódott a növényeknek a betegségekkel szemben ellenállóképessége is, és néhány nap pai megrövidült az érés időtartama Folynak a kísérletek a vetőmag be sugárzására Is; itt a magvak futósza iagon haladnak cl a lézersugár alatt Egyszeri besugárzásra 15—20 száza lékos termésnövekedést szavatolnak a kutatók, kétszeri besugárzás hatására már 25—36, háromszorira pedig akár 45 százalékos termésnövekedgs is elérhető. A kiváló eredményeken felbuzdulva 1978-tól már tíz kísérleti állomást vontak be a vizsgálatba, s így most különböző talaj- és időjárási övezetekben próbálják ki, hogy mennyire eredményes az eljárás. Az eddigi ismeretek szerint az a leghatásosabb, ha a vetőmagvakat kétszer, háromszor, némelykor többször is besugározzák. Ez utóbbi esetekben azonban a vetőmagvakat kétkét besugárzás között pihentetni kell. A kutatók persze azt is vizsgálják, hogy a lézerbesugárzás után milyen változások mentek végbe a növények sejtjeiben és szöveteiben, (£. T.)
