Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-09-06 / 36. szám

1980. szeptember В. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Augusztus 23-án ütinepí köntösbe öltözött Sókszelöce (Selice). A kora délutáni órákban, a színpompás vi­rágcsokrokkal díszített művelődési ház nagytermében összesereglett a szövetkezet tagsága, hogy részt ve­gyen a gazdaság fennállásának im­már harmincadik aratási ünnepélyén. Örömteli volt az új kenyér ünnepe. Hiszen rekordtermést értek el, s ez­által a galántal járás gabonaterme­lőinek csoportjába, a harmadik helyre kerültek. Büszkén nyújthatták át a szövetkezet vezetőségének és a vendégeknek — köztük jelen volt RNDr. Tibor Bohdanovský kandidá­tus, az SZSZF Szlovákiai Bizottságá­nak alelnöke — az aranyszínű kalá­szokból font koszorúkat. Tamaskovics Károly, a szövetkezeti elnök a beszámolóban tömören mél­tatta azt a nagyarányú változást, a­­mely a szövetkezet termelésében, éle­tében az elmúlt harminc év alatt végbement. A gyors ütemű fejlődés következtében — amely főleg a nagyarányú gépesítés, a korszerű ter­melési módszerek érvényesítésében jutott kifejezésre — a mezőgazdasági riyerstermelés többszörösére, az alap­eszközök értéke pedig tízszeresére növekedett. A továbbiakban az elnök elvtárs az első.félév eredményeit ér­tékelte. A növénytermesztés szakaszán fél­éves tervüket százkilenc százalékra teljesítették. Ez mindenekelőtt an­nak köszönhető, hogy gabonából gaz­dag termést értek el s a tervezett 57,8 mázsa hektárhozammal szemben 85,75 mázsa átlagtermést értek el, annak ellenére, hogy a kedvezőtlen időjárás következtében a gabonaterü­let egy részét altalajvíz borította. Hogy a szövetkezet gabonatermesz­tésében milyen óriási változás állt be az elmúlt tíz esztendőben, azt a hek­tárhozamok fokozatos növekedése tükrözi. A jobb áttekintés érdekében érdemes megemlíteni legalább né­hány statisztikai adatot: A gazdaság­ban 1970-ben 40,2, 1974-ben — ami­kor országos viszonylatban a legjobb termést értük el — 61,9, 1975-ben 53, f— az idén pedig 69,51 métermázsa volt az őszi búza átlaghozama. A szinte kimeríthetetlen lehetőségekre, amelyek a jelenlegi búzafajtáinkban rejlenek, fényes bizonyítékul szol­gált az a,tény, hogy a Jubilejnája b® zafajtából 83,49 mázsa szemet csé­peltek ki hektáronként. A valóban dicséretre méltó ered­ményhez főleg az járult hozzá, hogy az előző év őszén igen kedvező fel­tételeket teremtettek az idei gazdag termésnek. Agrotechnikai határidőben és minőségileg végezték el a talaj­előkészítést, a vetést, s megkülönböz­tetett figyelmet szenteltek a növény­­ápolásnak. Nem lehet megfeledkezni azokról a dolgozókról sem, akik önfeláldozó, fáradtságot nem ismerő munkájuk­kal lehetővé tették, hogy a gabona­betakarítást tizenegy napon belül be­fejezzék, mégpedig minimális szem­veszteséggel. A kombájnosok közül külön dicséret illeti meg Tóth Mik­lóst, Balha Gyulát és segédjüket, Ku­­bicska Istvánt, akik nemcsak a bel­­üzemi versenyben érték el a legna­gyobb teljesítményt és a legalacso­nyabb szemveszteséget, hanem a vyš­­kovi járás Ivanovíce na Hanej-i Efsz­­ben is — ahol tizenhárom napig arat­tak, — öregbítették a sókszelőcei kombájnosok jó hírnevét. A morvaországi szövetkezettel már tizenöt éve tartják a jó baráti kap­csolatot, ahonnan az idén is hat kom­bájn érkezett a szövetkezet segítsé­gére. A cseh kombájnosok is kiváló munkát végeztek. Természetesen ba-4 rátl segítségüket a sókszelőceiek Is kellőképpen viszonozták. Mészáros József főgépesítőtői meg­tudtam, hogy a gabonabetakarításban elért gyors és minőségi munkát je­lentős mértékben elősegítette az idén első ízben alkalmazott, pontozást módszeren alapuló préráiumrendszer Is. A legmagasabb, azaz a tízes pont­számot azok a kombájnosok érhették el, akik betartották a megkövetelt haladási sebességet, nem lépték túl az egy százalékos szemveszteséget, betartották a tarlómagasságot és ügyeltek arra, hogy kombájnjuk min­den tekintetben tökéletesen üzemel­jen. A megszabott kritériumok betar­tását egy külön bizottság napqpta értékelte. Az évek során többféle prémiumrendszert alkalmaztak, de véleményük szerint ez vélt be a leg­hatásosabban. A traktorosok és a gépkocsivezetők is serényen dolgoztak. A gabonaszál­lítók közül a legnagyobb teljesít­ménnyel Szitás György, Likó János és Bogdán Ferenc dicsekedhetnek. A szalmabegyűjtést végző traktorosok közül Szombat Ferenc és Kiss László érte el a legjobb eredményt. Habár az elnök bíráló szavaiból kiderült, hogy a szövetkezet dolgozói a szal­mabegyűjtésben lemaradtak. Ezért még nagyobb erőfeszítésre, társadal­mi összefogásra hívta fel mind a .tagságot, mind a község tömegszerve­zeteit, hogy a ma már értékes takar­mánynak számító szalma gazdag ter­mését is mielőbb biztonságba helyez­zék. Sajnos, az állattenyésztés szakaszán nem sikerült minden feladatot mara­déktalanul megvalósítani, s a terve­zett nyerstermelést 95,5 százalékra teljesítették. A lemaradást többnyire objektív tényezők idézték elő. A bábi baromfitelepen az első negyedévben baromfipestis fertőzés következtében több mint huszonegyezer-ötszáz álla­tot likvidáltak, s ennek következté­ben nem teljesítették a tojás eladási tervét. Habár a tehenek fejési átlaga jobb volt a tervezettnél, a tejterme­lésben is bizonyos lemaradás mutat­kozott, mert a tehénállomány bővíté­sében nem érték el az előirányzott szintet. Ezzel szembeh a hús eladási tervét túlteljesítették. Figyelemre mél­tó eredménynek számít, hogy a múlt év valóságához viszonyítva valameny­­nyi terméknél — a marhahús kivé­telével — lényegesen jobb minőséget értek el. Jgy például az eladott tej összmennyiségét első minőségi osz­tályban értékesítették, ami nem kis mértékben növelte a gazdaság jöve­delmét. Grécz Tibor közgazdász részletes gazdasági elemzéséből kiderült, hogy az első félév gazdasági mérlege meg­lehetősen kedvezően alakult. Így pél­dául a tervezettnél nagyobb teljesít­ményt értek el, és a félévet egymil­lió koronát meghaladó nyereséggel zárták. A közgazdász felhívta a tag­ság figyelmét arra is, hogy az állat­­tenyésztés szakaszán az önköltségek magasabbak voltak a tervezettnél, ezért az év hátralevő hónapjaiban is fokozott figyelmet kell szentelni az önköltség csökkentésének. Mindent összevetve: a sókszelőcei szövetkezet dolgozói eredményesen zárták a félévet. Habár még számta­lan igényes feladattal, nehézséggel kell megbirkózniuk — hiszen az őszi termények betakarítása, a jövő év termésének megalapozása még előt­tük áll, — minden előjel arra utal, hogy az év végén még jobb eredmé­nyekkel dicsekedhetnek. Ennek pedig legjobb biztosítéka az emberek aka­­ra és fokozott munkakedve. Az ünnepi ülés végeztével megér­demelt szórakozás járt jutalmul a szorgalmas, munkáját becsülettel vég­ző tagságnak. Minden bizonnyal va­lamennyi résztvevőnek sokáig emlé­kezetében marad a színvonalas mű­sor, melyet a bratislavai színészek, szlovák és magyar népdalok, ropogós csárdások, cigányrománcok és bű­vészmutatványok színes csokrából ál­lították össze. A műsort vidám tánc­­mulatság követte. Klamarcsik Mária agrármérnök Kampány a javából Amikor a kampányról olvasunk, hallunk, önkéntelenül a cukorrépa fel­dolgozása jut eszünkbe. Pedig a nyári és az őszi időszakban a konzerv­gyárakban is „kampány“ van a javából! Így van ez a Közép-Szlovákiai Konzerv- és Szeszgyárak losonci (Lu-őenec) üzemében is ,ahol július dere­kától kezdve teljes ütemben beindult az eltevési uborka tartósítása. A nyersanyagot nemcsak a losonci, hanem a szomszédos járásokból is ide­szállították. A konzervgyár dolgozói három műszakban dolgoztak, hogy a tetemes mennyiségű uborkát — amelyből az idén igen gazdag volt a termés — mielőbb feldolgozzák. Csak a losonci járás mezőgazdasági üzemeivel és kistermelőivel hétszáznegyven tonna átvételére kötötték meg a szerződést, a valóságban azonban több mint négyezer tonnát dolgoznak fel. A kon­zervgyárnak jelentős segítséget nyújtottak az idénymunkások, de főleg a fiatalok, akik az ifjúság nyári aktivitása keretében kapcsolódtak be a munkába. A konzervgyárban készített uborkakonzerveknek nemcsak hazánkban, hanem külföldön is jó a hírneve. Itt gyártják például a közismert „Znoj­­mia“ tartósított uborkát. Az idén egy újabb termékkel a „Dia“ uborka konzervvel gazdagítják a piacot. Az üzemben fokozott figyelmet szentel­nek a gyártmányok minősége javításának, hogy jó hírnevüket továbbra is megtartsák. Csák István Oíitások és találmányok Az AGROKOMPLEX ’80 Országos Mezőgazdasági Kiállításon Pavol Bie­­lik agrármérnöktől a mezőgazdasági újítások és találmányok sorsáról ér­deklődtem. A kérdezett szívesen szol­gált magyarázattal és adatokkal. Meg­említett, hogy a kiállításon bemuta­tott tizenöt találmányt és huszonöt újítást mintegy hatvan 'javaslatból a társadalmi hasznosság sorrendjében választották ki. Ezek közül több fi­gyelmet érdemel: Gustáv Pauer diplomás építőtech­nikus például találmányainak és újí­tásainak kicsinyített példányait ab­ban a reményben sorakoztatta fel, hogy felkeltse velük a szakavatott látogatók érdeklődését. Hasznos újí­tásai és találmányai között említhető a gumikerekeken vontatható könnyű szerkezetű fedett juhszállás, amely szükség esetén termény szárítására és raktározására is felhasználható. Egy másik újításával a tehénistállók rácspadozatának új megoldására hív­ja fel a figyelmet. A fémből készített rácselemekre képlékeny, plasztikus anyagból készült csövek felhúzását tanácsolja, amelyek az állatok fekvő­­'helyzetében helyettesítik a gumimatra­cot. Hasznosnak ítélhető az építő­­technikus kétszintes megoldású ket­reces sertéshizlaldája (kicsinyített változatban van bemutatva, továbbá az a „rácsozott“ pótkocsi is, amelyet, szálastakarmánnyal vagy szilázzsal való megtöltés után nem kell ki­üríteni, mert az állatok a kocsiról elfogyasztják a táplálékot. Az épí­tőtechnikus újításainak társadalmi haszna abban domborodik ki, hogy minden megoldásával üzemanyag és villamosenergia megtakarítására töre­kedik. Újításai ugyanis energia fel­­használása nélkül hasznosíthatók. Felkelti a mezőgazdasági dolgozók, főleg a gépesítési és a növényter­mesztési ágazatvezetők érdeklődését a sárői (Šárovce) „Béke“ szövetkezet gépesítési ágazatvezetőjének, Lőrincz Lajosnak és Vladimír Harmadynak vetőgép újítása is. A magajáró, negy­vennyolc soros tárcsás vetőgép meg­szerkesztéséhez az SZK—4-es kom­bájn alvázát és némely részeit hasz­nálták fel. Kabinjaként nagyon meg­felelő egy járvaszecskázó fülkéje. A hidraulikával üzemelő gép szekrényé­be a hajdani kombájn magtartályából, egy közbeiktatott szerkezet automati­kusan átömlesztheti a vetőmagot. A vetőmag magtartályát időközönként kell csak feltölteni. Ezáltal sok idő takarítható meg, gyorsabban végezhe­tő a vetés művelete, tehát a napi tel­jesítmény harminc százalékkal növel­hető. Felfigyeltem a kiállított tárgyak között egy furcsa szerkezetre. Bielik elvtárs hozzám sietett és magyarázta, hogy az nem más, mint a Diószegi (Sládkovičovo) Vetőmagtermesztő Ál­lami Gazdaság dolgozójának, Pavol Švirc agrármérnöknek a szabadalma. A berendezéssel gépesíthető a maghozó cukor- és takarmányrépa ültetése, teljesen kiküszöbölhető az ültetés kézi művelete. Ezzel a munkaterme­lékenység a korábbinak a többszörö­sére növelhető. A Hronské Kosihy — Cajkov-i szö­vetkezet dolgozójának, Miroslav Smol­­ka agrármérnöknek a szőlő begyűjté­sében hasznostíható, gombnyomással magasra emelhető magajáró konté­­nerje szintén lehetőséget nyújt a be­rendezés általános elterjesztésére. Hasznát vehetik főleg a nagyüzemi szőlészetre berendezkedett gazdasá­gokban, mert az a kordon rendszer­ben telepített szőlősorok között köny­­nyen közlekedhet terhével. A beren­dezéssel több pótkocsiból álló „sze­relvényre“ fordítható a borszőlő, hogy azt elszállíthassák a feldolgozó üzem­be. Ján Kopča és Emil Mordiak olyan hidraulikus SPZ—180-as fűkaszát szerkesztett, amely a Zetor 6945 ke­rekes traktorra szerelve biztonságo­san dolgozhat a lejtős területeken. A két újító a fűkasza gazdasági hasznát abban látja, hogy igénybevételével a füvet olyan területekről is begyűjt­­hetik, ahol korábban csak kézi ka­szával dolgozhattak az emberek. Csupán néhány példányt mutattunk be az AGROKOMPLEX ’80 Országos Mezőgazdasági Kiállításra kiválasz­tott hasznos újításokból, abban a re­ményben, hogy más mezőgazdasági üzemekben is kövessék a jó példát és felhasználhassák az újítók tapasz­talatait. i Tény, hogy minden kornak voltak és vannak úttörői. Korunk újítóinak és feltalálóinak képzelet- és alkotó erejét a tudományos-műszaki hala­dás térhódítása ösztönzi, ám az alko­tói kedvet sokszor némely gépek hiá­nya is kikényszeríti. így a korábbi elképzelések korszerű gépek formá­jában testet öltenek. Ezért becsüljük meg az újítók áldozatkész munkáját, s ahol csak lehet támogassuk őket. HOKSZA ISTVÁN A sáról szövetkezet újítóinak vetógépe. A Diószegi Vetőmagtermesztő Állami Gazdaság feltalálójának szabadalma. A Hronské Kosihy—Cajkov-i szövetkezet dolgozójának újítása. ]án Kopča és Emil Mordiak újítása. Fotó: ír-hai=s

Next

/
Thumbnails
Contents