Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-06 / 36. szám
1980. szeptember В. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Augusztus 23-án ütinepí köntösbe öltözött Sókszelöce (Selice). A kora délutáni órákban, a színpompás virágcsokrokkal díszített művelődési ház nagytermében összesereglett a szövetkezet tagsága, hogy részt vegyen a gazdaság fennállásának immár harmincadik aratási ünnepélyén. Örömteli volt az új kenyér ünnepe. Hiszen rekordtermést értek el, s ezáltal a galántal járás gabonatermelőinek csoportjába, a harmadik helyre kerültek. Büszkén nyújthatták át a szövetkezet vezetőségének és a vendégeknek — köztük jelen volt RNDr. Tibor Bohdanovský kandidátus, az SZSZF Szlovákiai Bizottságának alelnöke — az aranyszínű kalászokból font koszorúkat. Tamaskovics Károly, a szövetkezeti elnök a beszámolóban tömören méltatta azt a nagyarányú változást, amely a szövetkezet termelésében, életében az elmúlt harminc év alatt végbement. A gyors ütemű fejlődés következtében — amely főleg a nagyarányú gépesítés, a korszerű termelési módszerek érvényesítésében jutott kifejezésre — a mezőgazdasági riyerstermelés többszörösére, az alapeszközök értéke pedig tízszeresére növekedett. A továbbiakban az elnök elvtárs az első.félév eredményeit értékelte. A növénytermesztés szakaszán féléves tervüket százkilenc százalékra teljesítették. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy gabonából gazdag termést értek el s a tervezett 57,8 mázsa hektárhozammal szemben 85,75 mázsa átlagtermést értek el, annak ellenére, hogy a kedvezőtlen időjárás következtében a gabonaterület egy részét altalajvíz borította. Hogy a szövetkezet gabonatermesztésében milyen óriási változás állt be az elmúlt tíz esztendőben, azt a hektárhozamok fokozatos növekedése tükrözi. A jobb áttekintés érdekében érdemes megemlíteni legalább néhány statisztikai adatot: A gazdaságban 1970-ben 40,2, 1974-ben — amikor országos viszonylatban a legjobb termést értük el — 61,9, 1975-ben 53, f— az idén pedig 69,51 métermázsa volt az őszi búza átlaghozama. A szinte kimeríthetetlen lehetőségekre, amelyek a jelenlegi búzafajtáinkban rejlenek, fényes bizonyítékul szolgált az a,tény, hogy a Jubilejnája b® zafajtából 83,49 mázsa szemet csépeltek ki hektáronként. A valóban dicséretre méltó eredményhez főleg az járult hozzá, hogy az előző év őszén igen kedvező feltételeket teremtettek az idei gazdag termésnek. Agrotechnikai határidőben és minőségileg végezték el a talajelőkészítést, a vetést, s megkülönböztetett figyelmet szenteltek a növényápolásnak. Nem lehet megfeledkezni azokról a dolgozókról sem, akik önfeláldozó, fáradtságot nem ismerő munkájukkal lehetővé tették, hogy a gabonabetakarítást tizenegy napon belül befejezzék, mégpedig minimális szemveszteséggel. A kombájnosok közül külön dicséret illeti meg Tóth Miklóst, Balha Gyulát és segédjüket, Kubicska Istvánt, akik nemcsak a belüzemi versenyben érték el a legnagyobb teljesítményt és a legalacsonyabb szemveszteséget, hanem a vyškovi járás Ivanovíce na Hanej-i Efszben is — ahol tizenhárom napig arattak, — öregbítették a sókszelőcei kombájnosok jó hírnevét. A morvaországi szövetkezettel már tizenöt éve tartják a jó baráti kapcsolatot, ahonnan az idén is hat kombájn érkezett a szövetkezet segítségére. A cseh kombájnosok is kiváló munkát végeztek. Természetesen ba-4 rátl segítségüket a sókszelőceiek Is kellőképpen viszonozták. Mészáros József főgépesítőtői megtudtam, hogy a gabonabetakarításban elért gyors és minőségi munkát jelentős mértékben elősegítette az idén első ízben alkalmazott, pontozást módszeren alapuló préráiumrendszer Is. A legmagasabb, azaz a tízes pontszámot azok a kombájnosok érhették el, akik betartották a megkövetelt haladási sebességet, nem lépték túl az egy százalékos szemveszteséget, betartották a tarlómagasságot és ügyeltek arra, hogy kombájnjuk minden tekintetben tökéletesen üzemeljen. A megszabott kritériumok betartását egy külön bizottság napqpta értékelte. Az évek során többféle prémiumrendszert alkalmaztak, de véleményük szerint ez vélt be a leghatásosabban. A traktorosok és a gépkocsivezetők is serényen dolgoztak. A gabonaszállítók közül a legnagyobb teljesítménnyel Szitás György, Likó János és Bogdán Ferenc dicsekedhetnek. A szalmabegyűjtést végző traktorosok közül Szombat Ferenc és Kiss László érte el a legjobb eredményt. Habár az elnök bíráló szavaiból kiderült, hogy a szövetkezet dolgozói a szalmabegyűjtésben lemaradtak. Ezért még nagyobb erőfeszítésre, társadalmi összefogásra hívta fel mind a .tagságot, mind a község tömegszervezeteit, hogy a ma már értékes takarmánynak számító szalma gazdag termését is mielőbb biztonságba helyezzék. Sajnos, az állattenyésztés szakaszán nem sikerült minden feladatot maradéktalanul megvalósítani, s a tervezett nyerstermelést 95,5 százalékra teljesítették. A lemaradást többnyire objektív tényezők idézték elő. A bábi baromfitelepen az első negyedévben baromfipestis fertőzés következtében több mint huszonegyezer-ötszáz állatot likvidáltak, s ennek következtében nem teljesítették a tojás eladási tervét. Habár a tehenek fejési átlaga jobb volt a tervezettnél, a tejtermelésben is bizonyos lemaradás mutatkozott, mert a tehénállomány bővítésében nem érték el az előirányzott szintet. Ezzel szembeh a hús eladási tervét túlteljesítették. Figyelemre méltó eredménynek számít, hogy a múlt év valóságához viszonyítva valamenynyi terméknél — a marhahús kivételével — lényegesen jobb minőséget értek el. Jgy például az eladott tej összmennyiségét első minőségi osztályban értékesítették, ami nem kis mértékben növelte a gazdaság jövedelmét. Grécz Tibor közgazdász részletes gazdasági elemzéséből kiderült, hogy az első félév gazdasági mérlege meglehetősen kedvezően alakult. Így például a tervezettnél nagyobb teljesítményt értek el, és a félévet egymillió koronát meghaladó nyereséggel zárták. A közgazdász felhívta a tagság figyelmét arra is, hogy az állattenyésztés szakaszán az önköltségek magasabbak voltak a tervezettnél, ezért az év hátralevő hónapjaiban is fokozott figyelmet kell szentelni az önköltség csökkentésének. Mindent összevetve: a sókszelőcei szövetkezet dolgozói eredményesen zárták a félévet. Habár még számtalan igényes feladattal, nehézséggel kell megbirkózniuk — hiszen az őszi termények betakarítása, a jövő év termésének megalapozása még előttük áll, — minden előjel arra utal, hogy az év végén még jobb eredményekkel dicsekedhetnek. Ennek pedig legjobb biztosítéka az emberek akara és fokozott munkakedve. Az ünnepi ülés végeztével megérdemelt szórakozás járt jutalmul a szorgalmas, munkáját becsülettel végző tagságnak. Minden bizonnyal valamennyi résztvevőnek sokáig emlékezetében marad a színvonalas műsor, melyet a bratislavai színészek, szlovák és magyar népdalok, ropogós csárdások, cigányrománcok és bűvészmutatványok színes csokrából állították össze. A műsort vidám táncmulatság követte. Klamarcsik Mária agrármérnök Kampány a javából Amikor a kampányról olvasunk, hallunk, önkéntelenül a cukorrépa feldolgozása jut eszünkbe. Pedig a nyári és az őszi időszakban a konzervgyárakban is „kampány“ van a javából! Így van ez a Közép-Szlovákiai Konzerv- és Szeszgyárak losonci (Lu-őenec) üzemében is ,ahol július derekától kezdve teljes ütemben beindult az eltevési uborka tartósítása. A nyersanyagot nemcsak a losonci, hanem a szomszédos járásokból is ideszállították. A konzervgyár dolgozói három műszakban dolgoztak, hogy a tetemes mennyiségű uborkát — amelyből az idén igen gazdag volt a termés — mielőbb feldolgozzák. Csak a losonci járás mezőgazdasági üzemeivel és kistermelőivel hétszáznegyven tonna átvételére kötötték meg a szerződést, a valóságban azonban több mint négyezer tonnát dolgoznak fel. A konzervgyárnak jelentős segítséget nyújtottak az idénymunkások, de főleg a fiatalok, akik az ifjúság nyári aktivitása keretében kapcsolódtak be a munkába. A konzervgyárban készített uborkakonzerveknek nemcsak hazánkban, hanem külföldön is jó a hírneve. Itt gyártják például a közismert „Znojmia“ tartósított uborkát. Az idén egy újabb termékkel a „Dia“ uborka konzervvel gazdagítják a piacot. Az üzemben fokozott figyelmet szentelnek a gyártmányok minősége javításának, hogy jó hírnevüket továbbra is megtartsák. Csák István Oíitások és találmányok Az AGROKOMPLEX ’80 Országos Mezőgazdasági Kiállításon Pavol Bielik agrármérnöktől a mezőgazdasági újítások és találmányok sorsáról érdeklődtem. A kérdezett szívesen szolgált magyarázattal és adatokkal. Megemlített, hogy a kiállításon bemutatott tizenöt találmányt és huszonöt újítást mintegy hatvan 'javaslatból a társadalmi hasznosság sorrendjében választották ki. Ezek közül több figyelmet érdemel: Gustáv Pauer diplomás építőtechnikus például találmányainak és újításainak kicsinyített példányait abban a reményben sorakoztatta fel, hogy felkeltse velük a szakavatott látogatók érdeklődését. Hasznos újításai és találmányai között említhető a gumikerekeken vontatható könnyű szerkezetű fedett juhszállás, amely szükség esetén termény szárítására és raktározására is felhasználható. Egy másik újításával a tehénistállók rácspadozatának új megoldására hívja fel a figyelmet. A fémből készített rácselemekre képlékeny, plasztikus anyagból készült csövek felhúzását tanácsolja, amelyek az állatok fekvő'helyzetében helyettesítik a gumimatracot. Hasznosnak ítélhető az építőtechnikus kétszintes megoldású ketreces sertéshizlaldája (kicsinyített változatban van bemutatva, továbbá az a „rácsozott“ pótkocsi is, amelyet, szálastakarmánnyal vagy szilázzsal való megtöltés után nem kell kiüríteni, mert az állatok a kocsiról elfogyasztják a táplálékot. Az építőtechnikus újításainak társadalmi haszna abban domborodik ki, hogy minden megoldásával üzemanyag és villamosenergia megtakarítására törekedik. Újításai ugyanis energia felhasználása nélkül hasznosíthatók. Felkelti a mezőgazdasági dolgozók, főleg a gépesítési és a növénytermesztési ágazatvezetők érdeklődését a sárői (Šárovce) „Béke“ szövetkezet gépesítési ágazatvezetőjének, Lőrincz Lajosnak és Vladimír Harmadynak vetőgép újítása is. A magajáró, negyvennyolc soros tárcsás vetőgép megszerkesztéséhez az SZK—4-es kombájn alvázát és némely részeit használták fel. Kabinjaként nagyon megfelelő egy járvaszecskázó fülkéje. A hidraulikával üzemelő gép szekrényébe a hajdani kombájn magtartályából, egy közbeiktatott szerkezet automatikusan átömlesztheti a vetőmagot. A vetőmag magtartályát időközönként kell csak feltölteni. Ezáltal sok idő takarítható meg, gyorsabban végezhető a vetés művelete, tehát a napi teljesítmény harminc százalékkal növelhető. Felfigyeltem a kiállított tárgyak között egy furcsa szerkezetre. Bielik elvtárs hozzám sietett és magyarázta, hogy az nem más, mint a Diószegi (Sládkovičovo) Vetőmagtermesztő Állami Gazdaság dolgozójának, Pavol Švirc agrármérnöknek a szabadalma. A berendezéssel gépesíthető a maghozó cukor- és takarmányrépa ültetése, teljesen kiküszöbölhető az ültetés kézi művelete. Ezzel a munkatermelékenység a korábbinak a többszörösére növelhető. A Hronské Kosihy — Cajkov-i szövetkezet dolgozójának, Miroslav Smolka agrármérnöknek a szőlő begyűjtésében hasznostíható, gombnyomással magasra emelhető magajáró konténerje szintén lehetőséget nyújt a berendezés általános elterjesztésére. Hasznát vehetik főleg a nagyüzemi szőlészetre berendezkedett gazdaságokban, mert az a kordon rendszerben telepített szőlősorok között könynyen közlekedhet terhével. A berendezéssel több pótkocsiból álló „szerelvényre“ fordítható a borszőlő, hogy azt elszállíthassák a feldolgozó üzembe. Ján Kopča és Emil Mordiak olyan hidraulikus SPZ—180-as fűkaszát szerkesztett, amely a Zetor 6945 kerekes traktorra szerelve biztonságosan dolgozhat a lejtős területeken. A két újító a fűkasza gazdasági hasznát abban látja, hogy igénybevételével a füvet olyan területekről is begyűjthetik, ahol korábban csak kézi kaszával dolgozhattak az emberek. Csupán néhány példányt mutattunk be az AGROKOMPLEX ’80 Országos Mezőgazdasági Kiállításra kiválasztott hasznos újításokból, abban a reményben, hogy más mezőgazdasági üzemekben is kövessék a jó példát és felhasználhassák az újítók tapasztalatait. i Tény, hogy minden kornak voltak és vannak úttörői. Korunk újítóinak és feltalálóinak képzelet- és alkotó erejét a tudományos-műszaki haladás térhódítása ösztönzi, ám az alkotói kedvet sokszor némely gépek hiánya is kikényszeríti. így a korábbi elképzelések korszerű gépek formájában testet öltenek. Ezért becsüljük meg az újítók áldozatkész munkáját, s ahol csak lehet támogassuk őket. HOKSZA ISTVÁN A sáról szövetkezet újítóinak vetógépe. A Diószegi Vetőmagtermesztő Állami Gazdaság feltalálójának szabadalma. A Hronské Kosihy—Cajkov-i szövetkezet dolgozójának újítása. ]án Kopča és Emil Mordiak újítása. Fotó: ír-hai=s
