Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-23 / 34. szám
SZABAD FOLDMOVES, 1980. augusztus 23. Minőségi változásokért így készül a földművesszövetség a komáromi járásban a CSKP Központi Bizottságának ideológiai és a politikai nevelő munka fokozását előirányzó határozatának teljesítésére. A CSKP Központi Bizottságának az Ideológiai és a politikai nevelés kérdéseivel foglalkozó ülése és határozatai továbbra is élénken foglalkoztatják a társadalmi szervezeteket, melyek a maguk vonalán lebontják a határozatokat, konkretizálják tennivalóikat. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Komáromi (Komárno) Járási Bizottsága a szövetség politikai nevelő küldetésében fő célul tűzte ki a szövetkezeti tagokra irányuló nevelő ráhatás fokozását, a tömegpolitikai munka javítását, hogy ezzel is hozzájáruljon a munkás-paraszt szövetség erősítéséhez, a dolgozók társadalmi osztályainak kölcsönös közeledéséhez, s hatásosabban vegyen részt a pártpolitika magyarázásában és megvalósításában. A szövetség járási szervezetei e cél elérésének eszközét az agitációs és propaganda tevékenység, a társadalmi és kulturális nevelőmunka, valamint a szakköri foglalkozás hatásosabbá tételében látják. Természetesen, a nevelőmunkában különleges figyelmet szentelnek a fiatal szövetkezeti tagok nevelésének és képzésének. A központi bizottság határozatából eredő feladatokat a szövetség járási bizottsága abban határozta meg, hogy a Nemzeti Front szerveivel és szervezeteivel szorosan együttműködve szilárdítani fogják a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségét, hatásos nevelőmunkával ápolják a szocialista hazafiságot és az internacionalista érzést, előtérbe helyezik a szövetkezeti dolgozók jogi és honpolgári nevelését, a tömegpolitikai ráhatás egyéb formáival hozzájárulnak a munkához való szocialista viszonyulás kialakításához, előmozdítják a szövetkezeti földművesek tevékenyebb részvételét az irányításban s így a szocialista és a szövekezeti demokrácia kibontakoztatásában. A szövetség nevelő ráhatása a munkakezdeményezés és a szocialista versenyszellem kibontakoztatására fog irányulni. E célnak rendelnek alá minden eszközt és formát is, s ebben nagy szerephez jut a kulturális és a társadalmilag hasznos szakköri tevékenység. Az említett célok elérését célzó feladatok a párt korábbi központi bizottsági üléseinek is bizonyos problémakörben elfogadott határozatiból indulnak ki. Így fontos funkciója van a közgazdasági propagandának meg a szemléltető agitációnak, amely arra hivatott, hogy támogassa a dolgozók kezdeményezésének és versenymozgalmának kibontakozását, a hetedik ötéves terv feladatainak zökkenőmentes megkezdését, a tudományos-műszaki fejlődés vívmányainak gyakorlati érvényesítését, az ésszerű takarmánygazdálkodás elsajátítását, az irányítás színvonalának emelését, a munkamódszerek tökéletesítését minden fokon, valamint az igényesség szellemének erősödését. Kidomborodik, hogy az ilyen irányú ráhatás egyik célja az is, hogy a mezőgazdasági dolgozók fokozottabban részt vegyenek a Nemzeti Front választási programjainak megvalósításában. A szakoktatásnak is nagy szerep jut az említett törekvésben. A vonatkozó párthatározatok szellemében a szövetség járási bizottsága oda fog hatni, hogy tartalmilag és formailag javuljanak, tökéletesedjenek a szövetkezeti munkaiskolák, minél többen szerezzenek szakmunkás minősítést. E célra a televízió képesítő tanfolyamait is felhasználják. A szövetkezeti szakmunkásokat azután fokozatosan „céltanfolyamokon“ képezik tovább, a hallgatók gyakorlati beosztásának és funkciójának megfelelően. Az előadésos propaganda és a tapasztalatcserepropaganda továbbra is napirenden szereplő feladat. A tervekben, természetesen, a megjelölt eszmei-nevelési célok elérésének anyagi biztosítására is gondolnak. A kultúra további fontos területe a vázolt elképzelések érvényesítésének. A kibontakoztatandó kulturális tevékenység fő célja a szövetkezeti tagok nagyobb fokú öntudatosságának, társadalmi elkötelezettségének kialakítása, annak elérése, hogy nagyobb társadalmi felelősséget erezzenek a mezőgazdaság fejlődéséért, a szocialista demokrácia és kultúra kibontakozásáért. Ennek a tevékenységnek keretében nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunió és a szocialista közösség békepolitikája értelmezésének, annak, hogy büszkeségre neveljék polgártársainkat a szocialista építősikerekre és rendszerünk humánusságára. Fontos célkitűzés továbbá, hogy különösen a szövetkezeti utánpótlás tegye magáévá az „éljünk és dolgozzunk szocialista módon“ elvet. A kulturális nevelés keretében fontos feladatát látja a szövetség abban, hogy megismertesse tagjait népeink, valamint a szocialista országok népei kulturális és történelmi emlékeivel és értékeivel, e célra használják ki a szövetkezeti kirándulásokat, turizmust. A szocialista életmód és munkaszemlélet kialakításában igen nagy szerepük van a szocialista munkabrigádoknak. Ezért a kulturális nevelőmunkában is előtérben áll a jó kezdeményezések felkarolása, a jó példák propagálása, az elvtársi kapcsolatok ápolása a munkahelyeken és a magánéletben, továbbá a kulturális öntevékenység felkarolása — együttesek alakítása, falusi képképzőművészeti és egyéb kiállítások rendezése, népszokások ápolása, a' társadalmi aktivitás serkentése és nem utolsó sorban a vallás még tapasztalható befolyásának tompítása. Ez a munka kiterjed a múlt haladó hagyományainak, emlékeinek a gyűjtésére, szövetkezeti krónikák vezetésére, a forradalmi hagyományok szobáinak létesítésére stb. Lényeges helyet kap e tevékenységben a sajtó és a könyvterjesztés, valamint a propagandakiadványok felhasználása is. Végül a szövetkezeti nevelőmunka lebecsülhetetlen területe a sporttevékenység, a testnevelés, mely tömegjellege miatt nagy lehetőségeket kínál az eszmei ráhatás erősítésére. A szövetkezetekben űzött, sporttevékenység mellett a falusi sportegyesületek közreműködnek majd rendszeresen a nagyobb szabású testnevelési és sportnapok szervezésében, s e téren is bővítik együttműködésüket a Nemzeti Front szervezeteivel. Szép elképzelések, feladatok tömkelegé, csak erő, lendület és kitartás kell teljesítésükhöz. A szövetség járási bizottsága arra is gondol, hogy a jó szándék ne maradjon papíron, ezért az irányítás valamennyi fokán aktívát, állandó munkacsoportot létesít a kifejtett elvek és tervek megvalósításának ellenőrzésére. LŰRINCZ LÄSZLÖ Harcos életút A festői Zobor alján lakik egy földszintes házban Perényi Béla, az egykori hentessegéd, akivel a minap harcos bolsevik életútjáról beszélgettünk. — Nem szívesen beszélek magamról, azt sem tudom, ki a legöregebb elvtárs Nyitrán, azt azonban tudom, hogy én vagyok az utolsó élő interbrigadista... — hárítja el természetes szerénységgel unszolásomat. 1898-ban született Nyitrán, apja szegény fényképész volt, aki a nyomor elől Amerikába menekült. Ott is szegénységben pusztult el, nem is gondolhatott rá, hogy kivigye családját. Fia az első világháborúban orosz hadifogságba esett, itt talált utat a bolsevikok pártjába. 1919-ben Magyarországra került, s jelentkezett a vörös hadseregbe. A 17. dandárnál szolgált, mely egy időben Székesfehérvárott állomásozott. — Ideiglenesen lefoglaltuk a püspöki palotát. A szintén nyitrai származású Prohászka püspöknek a haja szála sem görbült meg. Két kényelmes szobát hagytunk neki, hogy nyugodtan dolgozhasson, pedig tudtuk, hogy esküdt ellenségünk, — emlékezik a múltra Perényi Béla. Végigharcolta a Tanácsköztársaság frontjait. 1921-ben Baranyából tért haza szülővárosába, Nyitrára. Azonnal belépett a fiatal kommunista pártba, melynek akkori nyitrai elnöke Neumann lakatos volt, alelnöke Dobrotina István kőműves, titkára pedig Marek Culen, a későbbi képviselő. — A párt V. kongresszusa után erősebb pártmunkát fejtettünk ki. Egyike voltam azoknak, akik az új program értelmében szervezték a népfrontot. König Géza és Kántor Miklós elvtársakkal együtt részt vettem a Ružový Dvor-i sikeres sztrájk megszervezésében. Később fokoztuk a harcot a feltörő fasizmus ellen. Akkor a fasiszta párt 1936-ban gyűlést akart rendezni és Gajda tábornok is eljött, hogy beszédet mondjon, a Káptalan utcából felvonuló fasisztákat már az Andrásdomb alatt megtámadtuk és szétvertük. A nyílt utcán húztuk le róluk a fekete ingeket. Gajdénak a járási főnök tanácsolta, hogy mielőbb szedje a sátorfáját. — Amikor Franco tábornok fellázadt a Spanyol Köztársaság ellen, s a párt önkénteseket toborzott a spanyol demokrácia megvédésére, azonnal jelentkeztem. Tizennyolcán indultunk városunkból. Mellettem esett el Winkler péksegéd, akiről ma utcát neveztek el Nyitrán. — A katonaságnál tüzér voltam, itt a Iégelhárítóknál kaptam beosztást. Egy ízben a legendás Lukács tábornokkal — Zalka Mátéval is találkozhattam. Főként a kikötőket védtük a hírhedt Condor légió bombázóinak szűnni nem akaró támadásai ellen. Utoljára El Rossa kikötőjét védelmeztük ... — A polgárháború után Franciaor-Ferényi Béla a szerző társaságában. szágba internáltak minket. Csehszlovákia náci megszállása után beléptem a külföldi csehszlovák hadseregbe. Később német hadifogságba estem. Csak a háború végén szabadultam fel. Rögtön hazasiettem. Perényi Béla 1946-ban pártmunkára jelentkezett. Különféle feladatokat teljesített, majd a Veiké Zálužie-í pártiskola gazdasági vezetésével bízták meg. Itt, az egykori Eszterházy-kastélyban plántálták a fiatalokba a szocializmus elveit. Most kórház van az épületben. Perényi elvtárs később a Zobor alá költözött, itt él megelégedetten, kiegyensúlyozottan. — Most, túl a nyolcadik évtizeden, azt üzenem fiataljainknak, szeressék és becsüljék a szabadságot, a hazát, melyért nehéz harcokat vívtunk. Es sose felejtsék, hogy mindez a Szovjetunió segítségével sikerült... MARTONVÖLGYI LÄSZLÖ Helytállnak Diószegen (Sládkovičovo) nyilvános pártgyűlésen értékelték a Nemzeti Front választási programjának teljesítésére tett vállalások megvalósulását. A város- és falufejlesztési program keretében a lakosság közel háromezer egyéni és hetven kollektív vállalást tett. Ezek megvalósítására 332 ezer óra társadalmi munkát végzett, 23 millió korona értékű müvet alkotva. A lakosság aktivitásának fő területe az iskolai étkezde, a halottasház, a gázvezeték két szakaszának, egy erdei nyaralónak, a honvédelmi háznak építése volt. Hozzáláttak új művelődési otthon létrehozásához. A hnb költségvetéséből pénzelte az ifjúsági és pionírház, valamint a nyugdíjasok klubja és a régi moziterem felújítását. Sajnos, a választási program teljesítésében gyenge pontok is mutatkoztak, mert nem teljesítették maradéktalanul a lakásépítési feladatokat, s a tavalyi mulasztást az idén kell pótolniuk, az idén fokozottabban törődnek új bölcsődék és óvodák létesítésével is, főként az új negyedekben. A választási program teljesítésében elért sikerekhez társul a politikai nevelőmunka is, melyben a hnb mellett a tömegszervezetek, iskolák, klubok ctb. is derekasan részt vettek. Nagy Mihály JOGI VÁLASZOK C. P., Martovce: A szőlőtermelés különleges növénytermesztésnek számít, és az ilyen bevétel után (saját fogyasztását is beleértve) az efsz-tag szintén földjövedelmi adót tartozik fizetni. Adóját feltehetően jól számították ki. Egyébként a Szabad Földműves a közeljövőben (ilyen bevételeket illetően) az adózásról majd részletesebb tájékoztatást közöl. Mi a különbség? T. K.: Kérdése, van-e különbség a munkaviszonyban dolgozók és az efsz-tagok nyugdíjbiztosítása között? Az 1975/121. számú társadalombiztosítási törvény és annak 1975/128. számú végrehajtási rendelete már egységesen állapítja meg a munkaviszonyban és szövetkezeti tagsági viszonyban dolgozók nyugdíj- és járadékigényeit.' A közvetlenül korábban érvényes törvényes rendelkezések még eltérőek voltak: a munkaviszonyban dolgozókra az 1964/101. számú törvény és az 1964/102. számú végrehajtási rendelet vonatkozott, az efsz-tagokra pedig (esetleg a tagsági viszony nélkül az efsz-ben tartósan dolgozókra is — akkor ez még lehetséges volt —) az 1964/103. számú törvény és az 1964/104. számú végrehajtási rendelet. Ezeken az alapvető rendelkezéseken kívül még számos további kiegészítő és módosító rendelkezés volt érvényben. A korábbi, 1964/103. számú törvény az efsz-ek szociális biztosításáról több olyan rendelkezést tartalmazott, amelyek értelmében a szövetkezeti tag nyugdíjigényéhez a korhatár elérésén kívül lényegesen kevesebb tagsági évet (20) kellett igazolnia, mint a munkaviszonyban dolgozóknak (legalább 25 évet). Az eltérő rendelkezések indokoltak voltak, mivel az efsz-ek csak 1949 után alakultak meg. Az efsz-ek gazdasági erősödése folytán az efsz-ben végzett munkát az efsz-ekről szóló 1975/122. számú .törvény csaknem azonosan bírálja el a munkaviszonyban dolgozókéval, és csaknem azonos jogai és kötelezettségei vannak az efsz-tagoknak, mint a Munkatörvénykönyv alapján a munkaviszonyban dolgozóknak. Ez tette lehetővé, hogy 1978. január 1-től lényegében azonosak a szövetkezeti dolgozók és a munkaviszonyban dől-* gozók nyugdíj- és járadékigényei. Az előző külön rendelkezés miatt az új törvény természetesen több átmeneti rendelkezést is tartalmaz. Téves azonban az a magyarázat, hogy valamilyen megkülönböztető előírások vonatkoznának az efsznyugdíjasokra. Így például az újabb módosító rendelkezések alapján az a dolgozó vagy efsz-tag, aki nyugdíjigényének elérése után, de nyugdíj folyósítása nélkül tovább dolgozik azért, hogy egy-egy évi további munkája után emelkedjék nyugdíja a nyugdíjigénye keletkezésekor redukált átlagfizetése hét százalékával, ha az számára kedvezőbb, igényelheti, hogy nyugdíját a tényleges nyugalomba vonulása előtti utolsó öt vagy tíz év átlaga alapján állapítsák meg. K. J., Hontianska Vrbica: A kérdéses szőlő nyilván háztájiba számító szőlő volt. Ázt a kérdést, hogy édesanyja a kérdéses szőlőt megtarthatja-e, feltehetően csak az efsz alapszabálya alapján tudják eldönteni, jár-e és milyen nagyságú háztáji föld. Ugyancsak az efsz-ben tisztázandó, hogy a kérdéses szőlőt az 1975/122. számú szövetkezeti törvény 36. paragrafusának 2. bekezdése értelmében nem nyilvánították-e nem egyesített (nem társított) földnek. Közös szövetkezeti gazdálkodásra nem egyesítik, illetve nem adják szövetkezeti tulajdonba: a) azokat a földeket és egyéb termelőeszközöket, amelyek a tag szövetkezetbe lépésekor, esetleg ezek későbbi megszerzésekor már a szövetkezet vagy más szocialista szervezetek használatában vannak, b) azokat a földterületeket, amelyeken személyes tulajdonban tartható épületek vannak, udvart vagy ház nélküli kertet alkotnak, a község belterületén (intravillán) fekszenek, ha terjedelmük nem haladja meg a 0,10 hektárt. A mintaalapszabályzat, meghatározhatja azt is, hogy rendkívüli esetben milyen feltételek mellett nem kerül sor a 0,10 hektárt meghaladó kertterület egyesítésére. Ha nem ilyen, társítástól mentesített területről van szó, dkkor a kérdéses területre apjuk halála után ts fennáll a szövetkezet használati joga, s vele (a szőlővel) csak az efsz hozzájárulásával rendelkezhetnek. Valószínű, hogy az utóbbi esetben a háztáji használatára való igényük megszűnt és legfeljebb a beruházások megtérítését igényelhetik a szövetkezettől. Dr. F. J. Elismerés mezőgazdaságunk kiváló képviselőjének Viliam Š a 1 g o v í č, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Ľudovít Pezlár, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára a múlt héten fogadta az 50. születésnapját ünneplő JOZEF GALAT, a áoporűai Győzelmes Február Efsz elnökét, a Szocialista Munka Hősét. A jubilánsnak átadták az SZLKP Központi Bizottságának és az SZNT Elnökségének levelét, amelyben kiemelik áldozatos közéleti és politikai tevékenységét, melyet a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjeként, mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának elnökeként, valamint az SZNT Elnökségének tagjaként fejt ki. A levél kiemeli a jubiláns tevékeny hozzájárulását a szocialista mezőgazdaság fejlesztéséhez. Még tart a nyár... Az idén groteszkül hathat az ilyen megállapítás, mert nem is tudjuk, mikor kezdődött a nyár, de feltételezve a szép koraőszt, valószínűnek tartjuk, -hogy -embertársaink nagy része még ilyenkor is meríteni fogja szabadságát. Ha nem éppen tengerparton, akkor hegyekben, vagy esetleg külföldi utazáson keresi majd a kikapcsolódást a mindennapi gondokból. A nyári örömökbe olykor üröm is vegyül. Például akkor, ha nyaralásról hazatérve, polgártársunk azt tapasztalja, hogy távollétében hívatlan látogatók jártak lakásában és megszabadították értékeitől. Közrendészetünk, a múlt évek tapasztalataiból kiindulva, az ilyen eshetőségekre is gondol, s a maga hatáskörében eleve megtette a megelőző intézkedéseket. Mindamellett kérései és néhány jó tanáccsal fordul az érdekeltekhez, hogy ezeket megszívlelve valóban gondmentesen nyaraljanak. Például ne legyen feltűnő, hogy huzamos időn át senki sem tartózkodik a lakásban, nem üríti ki a postaládát. A lehúzott rolettától vérszemet kaphatnak a rosszban sántlkálők, a csengő vagy telefon, melynek jelzésére senki sem reagál, szintén felhívhatja a figyelmet az alkalomra. E téren sokat segíthetnek a jószomszédi kapcsolatok, bizonyos szívességek elintézése, felfigyelés a lakóházban ténfergő gyanús idegenekre. Természetesen ajánlatos eleve biztonságba helyezni a nagyobb értéktárgyakat. Persze, a sátortáborokban nyaralóknak sem árt az óvatosság; noha a közrendészet megelőző intézkedéseket foganatosított főként visszaeső bűnöző és más gyanús egyének társadalomellenes működése ellen a turisztikai jelentőségű területeken. Az úgynevezett vadcserkészek (trampok) táborozása sem csúszhat ki a rend őreinek megfigyelése alól. Az autóstoppal való utazás sem minden esetben veszélytelen, különösen a fiatal nők szempontjából. A rendőrség erre a veszélyforrásra is nyomatékosan figyelmeztet. Ott, ahol nyaralók tömegesen verődnek össze, lehetőség nyílik tisztességtelen üzletelésre is. Volt, aki azzal fizetett hiszékenységéért, hogy hamis külföldi valuta birtokába jutott. Az ilyesmi ugyan ritkaság, de azért előfordul. Lényeges felismerés, hogy hasonló gazdasági bűntettek elkövetése a közelmúlt statisztikai adatai szerint cigány polgártársakat terhelt. A nyár örömeit kísérő veszélyforrások rejlenek a fürdőzésben is. Különösen az ilyen szeszélyes nyáron, mint a mostani. Az idény kezdetéig körülbelül tizenöten lelték halálukat folyóvízben. A legtöbb esetben meggondolatlanság következtében. Erről sem szabad megfeledkeznünk, mert még tart a nyár, s a feladatok teljesítése életerős, ép embereket vár. t-im—i
