Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-16 / 33. szám
L 12 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. augusztus 18. eszks; Irányú tenyészete részére Itt nevelik a kocasüldőket, mert évente 930 kocát tartanak, hogy elegendő malacot nevelhessenek a nagyhizlalda részére. Az utóbbi tenyészet kocáitól 17-nél több malacot választottak el a múlt évben, s idén [első félévben) kilencnél több a kocára jutó választási átlag. A tenyészállatvásárokon a múlt évben 928 tenyészsertést adtak el. A tenyészkanok közül 7 darab ER, 19 darab Ea, 41 darab pedig Eb osztályzatot ért el. A kanok darabjáért átlagosan több mint 6700, a kocák darabjáért pedig 3200 koronát kaptak Tény, hogy a tenyészállatnevelés mind a tenyésztőtől, mind a gondozó tói szakértelmet, pontosságot, fegyel met igényel. Csak így lehet eredmé nyes és kifizetődő. Ebben a tekintet ben remekelt a gazdaság. Nagyon természetes, hogy az állattenyésztés felügyelőségtől, az állategészségügy tői, a jmi-től, a minisztériumtól és a kutatóktól ezen a szakaszon is nagy segítséget kaptak. így következetesen váltják valóra a tudományos programot. NEM JELLEMZŐ, DE NAGY HASZNOT HOZ — A juhtenyésztés a körzetre nem jellemző, mégis érdemes vele foglalkozni — említette az,igazgató. — A gazdaságban három nyájat tartunk. Az alapállományt 600 merinói anyajuh képezi. Közülük két nyáj ,— azaz 400 darab — a törzstenyészet, a többi pedig haszonirányú állomány. Ezen a szakaszon huzamos idő óla következetes tenyészmunkát folytat nak, kiváló minőségű törzskönyvezelt merinói anyákat és kosokat nevelnek, főleg eladásra. Eddig a tenyészanya neveléséhez nem rendelkeztek korszerű feltételekkel, tervbe vették azonban egy 1000 férőhelyes Movis típusú juhszállás építését. Arra törekednek, hogy minél jobb legyen a gyapjúhozam. Az állomány hasznosságának fokozatos javulása céljából a Szovjetunióból importált merinói apaállatokat használják fedeztetésre, hogy a leszármazottak örökölhessék az apai vérvonal minden jó tulajdonságát. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy mind a tenyészanyag nevelésében, mind a gyapjú- és a hústermelésben szép sikereket érnek el, mert következetesen betartják a Trenéíni Juhtenyésztési Kutatóintézet, valamint az állategészségügyi felügyelőség szakembereinek tanácsait. A múlt évben huszonöt tenyészkost adtak el és darabjáért több mint 3200 koronát kaptak, ugyanakkor 5,5 kiló gyapjút értékesítettek egy-egy állatra számítva. Amint látjuk a Bajesi Állami Gazdaságban a tudományosan megalapozott ismeretek gyakorlati alkalmazása nem újdonság. A termelés minden szakaszán meggyőződhetünk róla, hugy következetesen valósítják meg a CŠKP XV. kongresszusa irányelveiből rájuk háruló feladatokat. A tudomány ismereteit eszközként hasznosítják a célkitűzések megvalósítása érdekében. HOKSZA ISTVÁN KGST-ORSZAGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Nitrogénmíitrágyázássaf javítható-e a búza sütőipari értéke? kereinek köszönhető. Az első félévben például Hudy István több mint 13, Lapos István és Berta Gyula pedig több mint 12 liter tejet ért el tehenenként naponta. Ez a siker magától értetődően a gondos tenyésztői, állategészségügyi és a tudományos ismeretek következetes érvényesítésének is köszönhető. A jmi zootechnikusai, az állattenyésztési felügyelőség s az állategészségügy dolgozói gyakran látogatják az állami gazdaság farmjait, és mindennemű kérdés megoldásában segítenek. Ezzel párhuzamosan a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet szakemberei módszertani tanácsokkal időközönként ,ellátják a gazdaság vezetőit. Irányítják például a párosítást. Jelenleg a kanadai típusú fekete-tarka vérvonalból származó apaállatok közül a NEC-4, az NX-9 és az NX-8 típusokat használják az állomány minőségének további feljavításában. Ez azt jelenti, hogy ennek az állománynak nagy jövője van. — Jó színvonalat értünk el az üszőnevelés terén is, — említette Takács Gábor agrármérnök, állattenyésztési ágazatvezető. — Az üszőborjakat részben saját célra, a törzsállomány felújítására, részben más vállalatoknak neveljük. Ide sorolható például a nitrai Agrokomplex vállalat és a sládečkovcei szövetkezet is. A bikaborjakat nem tartjuk meg, hanem hizlalásra más gazdaságoknak eladjuk. ÉLVONALBAN A gazdaság sertéstenyészete a nyugat-szlovákiai* kerület élvonalába tartozik. Az újtagi farmon a törzstenyészetben 80 darab fehérnemes vérvonalból származó kocát tartanak, s ebben az állományban tenyészkoca-süldőket nevelnek saját célra és eladásre. Ezen a farmon Ján IlCík és Vrabec Béla évi átlagban 20—22 malacot választ el, a tenyészsüldőket pedig Nehnra László szép sikerrel gondozza. A gyótvai farmon 40 durock és landrace kocából álló tenyészetet tartanak fenn apaállatok nevelésére. Az utóbbi időben a tenyészállatvásárokon nagy az érdeklődés a durock és a szintetikus vérvonalból származó apaállatok iránt, s úgy tűnik, hogy a jövőben a gazdaság ezen vérvonalak tenyésztését szorgalmazza. A haraszti farmon 150 kocából álló szaporító tenyészetük van. A gazdaság haszon-Állatállományunk hasznossága di- j namikus fejlesztésének ágazatonkénti i komplex programja — a CSKP XV. i kongresszusának az irányelveiből ki- < indulva — legidőszerűbb feladatként a fogyasztók igényeinek bőséges, rugalmas kielégítését helyezi homlok- j térbe. Mezőgazdasági üzemeink a ki- ( emelt célt oly módon valósíthatják ; meg, ha a saját termelésű tömegta- i karmányokat optimálisan kihasznál- i ják, nem vonakodnak a tudományo- j san megalapozott tenyésztéstechnikai j és biológiai módszerek gyakorlati i megvalósításától, ideértve a célt tö- ] kötetesen szolgáló tenyészaflyag és i haszonirányú keresztezést is. i i TUDOMÁNYOS ELTÖKÉLTSÉGGEL т í A Bajesi (Bajé.) Állami Gazdaság- ; ban a nemesítői és a hasznosságéi- « lenőrző munkának mély gyökerei * vannak. Az első lépéseket tulajdon- ; képpen 1956-ban tették meg kellő r tudományos ismerettel. A folytatás ; pedig a fekete-tarka lapálymarha cél- i irányos tartása és keresztezése lett. >— Több mint egy évtizede inten- i zíven és tudományos elkötelezettség- 1 gél foglalkozunk a fekete-tarka la- i pálymarha tenyésztésével és az álló- 1 mány hasznosságának szüntelen nö- ; vetésével — jegyezte meg dr. Kosz- \ tyanko Antal, az állami gazdaság j Igazgatója. ť Az NDK-ból néhány év alatt 1150, I Hollandiából pedig 75 darab vemhes ] üszőt szereztek be — központi hozzá- j Járulással —, hogy felülmúlhassák a hazai szlovákrtarka tehenek hasznosságát. Ezzel tehénállományuknak a 80 százaléka fekete-tarka származék, 20 százaléka pedig szlovák-tarka ma- j radt. 1 A keresztezéssel azt a célt követik, J hogy egy új típusú, tej-húshasznú j állományt alakítsanak ki, és e törek- I vést, a pontos munkát, szép siker < koronázza. Ma a törzsállományban i tartott 1400 körüli tehén mindegyike 1 a hasznosság ellenőrzés első fokoza- t tánál tart, jó súlyátlagot és tejhasz- 1 nosságot ér el. A múlt évben például ; egy tehén átlagában 3582 liter tejet ] termeltek, s egy liter tejre 27 deka- t gramm erőtakarmányt fogyasztottak, i A hatodik ötéves tervidőszak utolsó i évének első felében azonban az egy tehénre jutó tejátlag 1916 liter lelt, s egy liter termeléséhez 21 dekagramm erőtakarmányt használtak. Ez a kedvező átlag a tehenészetben kibontakoztatott szocialista verseny sí-A KGST-országokban nagy pénzügyi és anyagi ráfordításokat eszközölnek a műtrágyák gyártásának fo! kozására, mert ezekkel nagy termés’ hozamok érhetők el. Ehhez kapcsolódóan a feladat olyan optimális nitrogéndózis megállapítása, amely lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló í nitrogénműtrágyát maximális hatás, fokkal alkalmazzák. Ugyanakkor nagy . figyelmet fordítanak a termés minő( ségére is. ' Az utóbbi időben több kísérlet arra i Irányult, hogy a nitrogénműtrágyákkal hassanak a búza sikértartalmára, amely jelentős mértékben meghatározza sütőipari értékét. Az első kísérletet 1938-ban Selke végezte, aki a késői nitrogénfejtrágyázást a szem fehérjetartalma növelésének egyik módszereként tekintette. Munkáiban figyelmét a szemminőségre összpontosította. Az 1951-től végzett kísérletek adatait elemezve I.inser már 1960-han megállapította, hogy a kedvező nitrogéndózis növeli a tészta energiáját. Növekszik a tészta elasztikussága, víznyelő képessége és stabilitása. Javul sütőipari tulajdonsága. Véleménye szerint egyes kísérleti eredmények alapján feltételezhető, hogy a növelt gliadintartalom kedvezően hat a búza sütőipari értékére. A búza sütőipari tulajdonságaival kapcsolatos jelenlegi ismeretek jól bizonyítják, hogy a sütőipari termékek minőségét a fehérje mennyisége és minősége, ezen belül a siker minősége határozza meg. Valamennyi európai KGST-országban egyeztetett kísérleteket állítottak be annak tanulmányozására, hogy a különféle nitrogéntrágyázási variánsok miként befolyásolják a búza sütőipari tulajdonságait. A variánsok kiválasztása úgy történt, hugy figyelembe vették a műtrágyák mennyisé. géről, a kiszórás idejéről, az öntözés hatásáról, a talaj és éghajlati viszonyok hatásáról és a fajták válasz, reakciójáról kapott információkat. Az adatok magukba foglalják az NDK-ban, Bulgáriában, Magyarországon, Lengyelországban, a Szovjetunió-1 ban és Csehszlovákiában kapott eredményeket. A szem minőségi tanulmányozását egyeztetett módszerek, illetve a Gabonakémiai Nemzetközi Társaság szabványai alapján végezték. Mivel az abszolút számadatok, különösen a nyersfehérje-tartalom tekintetében az ökológiai feltételek széles spektruma miatt jelentősen ingadoznak, a nyersfehérje-tartalom és más bélyegek közötti kapcsolatot csak egyes relativ értékek révén lehetett kifejezni. A vizsgálatok első szakaszába a fehérjefelhalmnzódás alapvető kérdéseit irányított nitrogénműtrágyázás viszonyai között tanulmányozták. A kísérletek azt mutatták, hogy az NDK-ban 180 kg/ha-ig növelt teljes nitrogénadagok egyszeri kiszórása a fehérjetartalom szignifikáns növekedését idézi elő. A Szovjetunió európai részén eltérő talaj- és éghajlati viszonyok között végzett kétéves kísérletek azt mutatták, hugy az őszi és tavaszi N-kiszórás már érezhető fehérjetartalom-növekedést eredményezett. A kikalásznlás fázisában alkalmazott trágyázást nem kíséri a fehérjetartalom további növekedése. Fontos kérdés, hogy a különböző búzafajták miként reagálnak a nitrogéntrágyázásra. A Mironovszkaja 808 és a Grana fajták példája, (mely fajták jelentősen eltérnek egymástól a szemminőség tekintetében) azt mutatja, hugy a nitrogénadagok növelése azonos feltételek közt növeli a fehérjetartalmat. A nemzetközi összehasonlító kísérletek keretein belül IX búzafajtát tanulmányoztak, ezek lényegében azonosan reagálnak a nitrogén műtrágyázásra. A fehérjetartalom Irányított növelésének további .problémája az öntözés. A kísérleteket az NDK-ban végezték öntözéssel és anélkül. Az alábbiakban leírt átlagadatokból kitűnik, hogy az öntözés hatását a fehérjetartalom szintjében nem éreztük. A kísérleteket három helyen, három húzafajtával, 15 trágyázási variánssal végezték. Év Fehérjetartalom, c/i öntözés nélkül öntözéssel 1975 13,66 13,64 1976 15,1.2 14,94 1977 12,73 12,63 Dán minta alapján most kifejlesztettek egy olyan készüléket, amellyel egyszerre 20 telién tejmintá ját lehet megvizsgálni, a nemzetközileg is elismert megbízható mastitest próba felhasználásával. A cserélheti tárgylemezzel egyidejűleg húsz tej mintát lehet elhelyezni, s az eljárás alkalmas egy tögynegyed, valamint a 4 negyedből összefejt egyedi elegyte] vizsgálatára. Kezelése rendkívül egy szerű, gyorsan elsajátítható:_,a meg adott mennyiségű tejhez azonos mennyiségű reagensei kell mérni. A2 elektromos árammal működő készü lék fél percig keveri az így elkészí tett mintákat, s ezt követően azok elbírálhatók. A keverés és elbírálás művelete közben a segédszemélyzet már a következő tárgylemezt készítheti elő. Elképzelésünk szerint a készülékkel a jövőben szélesebb alapokra he-KÁROK KELETKEZNEK? A tőgygyulladások felderítése A szabad szemmel nem látható, csupán laboratóriumi módszerekkel felderíthető szubkliníkal jellegű tőgygulladások azért veszélyesek, mert létükről a gazdaságok általában nem Is tudnak. E hirtelen fellépő betegség által okozott gazdasági kár igen jelentős. Az anyagi kár több tényezőből tevődik össze. A leglényegesebb a beteg tehenek átlagosan 10 százalékos tejhozamcsökkenése, de jelentős a tejipari feldolgozás nehézségei következtében előálló veszteség is. A betegséget elsősorban környezet- és fejéshigiéniai hiányosságok, fejéstechnológial hibák segítik elő. Az ellene való védekezés elsősorban ezeknek a hibáknak a felkutatására, illetve megszüntetésére épül. A szervezett védekezés keretében pedig ezenkívül fő cél a megelőzés. A szubklinikai tőgygyulladások felderítésére irányuló laboratóriumi eljárások igen sokfélék. Közülük is az egyik legfontosabb a tej sejtszámának, illetve sejttartalmának a meghatározása. Ez alkalommal a tejet kémiai anyagokkal hozzák össze és a kialakult kémiai reakció alapján következtetnek a sejtszámra, ezért is nevezzük az ide tartozó eljárásokat közvetett módszernek. A közvetlen módszernél az erre alkalmas, elsősorban elektronikus készülékkel megszámlálják a sejteket. Ezek az elektronikus sejtszámlálők rendkívül drágák, ezért a közvetett eljárásokat alkalmazzák. A nagyüzemi tehenészetek nagyszámú állata miatt azonban e vizsgálatok rendkívül nagy megterhelést jelentenek a laboratóriumoknak. Rossz gépekkel nem célszerű dolgozni. Helyesebben: rosstul kijavított és üzemeltetett gépekkel nem lehet pontos és jó munkát végezni. Ez minden mezőgépre érvényes, de főleg a növényvédelemben használtakra, mert alapjában véve a kijuttatott vegyszerek mennyiségétől függ a termésátlag; a jó vagy a rossz növényvédelem tehát meghatározója a termelés gazdaságosságának is. A környezetvédelem és a gazdaságosságra való törekvés követelménye, hogy vegyszereket csak szükséges adagban juttassunk ki. A többlet környezetszennyeződést okozhat, és kórokkal járhat. A terebesi (Trebišov), kassal (Košice) és a rozsnyói (Rožňava) járás több szövetkezetében panaszkodtak a növényvédelem felületessége miatt. Az elgyomosodott cukorrépa-, napraforgó-, mák- és burgonyatáblák jól bizonyítják a növényvédelmi munka minőségét. A gépek karbantartását tehát nem végzik becsülettel, a szűrőket és a szórófejeket nem tisztítják és nem szabályozzák szükség szerint. Magam is láttam, amint a szerelők, a traktorosok gyakran kombinált fogóval és bicskával piszkálják a szórófejeket, így tágítják ki a réseket, s emiatt nagy csöppek kerülnek a növényekre, s a gép több vegyszerkészítményt szór ki a szükségesnél. A terebesi járás egyik főraktárosa említette: Érthetetlen, hogy az idén a vegyszerekre a szövetkezetük nagyobb összeget költött, mint a múlt évben, pedig a szántóterület nem növekedett. Érdemes lenne kiszámítani, hogy a vegyianyagok szükségesnél nagyobb menynyiségű kijuttatásával drága pénzért milyen mértékben szennyezzük a környezetet. Ez megkívánná, hogy gondoskodjunk a növényvédő gépekkel dolgozók megfelelő ösztönzéséről. Jelenleg sok helyen területteljesítmény vagy kijuttatott mennyiség szerint javadalmazzák a traktorost, holott a vegyszerezés minőségi munkának számit. Ilyen feltételek között érthető, hogy a traktorost nem érdekli a minőség, a szőrásegyenletesség, hanem csak a kiszórt mennyiség. Néhol az is előfordul, hogy a tábla szélén az árok mélyére kiengedik a vegyszer egy részét. Vagy pedig ami még ennél is rosszabb: az egyik táblára túlzottan sokat permeteznek, a másikra pedig keveset, és mindkét esetben nagy károk keletkeznek. A lelkiismeretlen munka tehát dupla kárral jár. Károsodik a szövetkezet vagy az állami gazdaság, niert a vegyszert nem hasznosították kellő eredménnyel és hatásfokkal, és károsodik, mert a termésátlag nem éri el a tervezett színvonalat, t^íilés^ ét; gliadinra való megoszlásában, ezek eltérő molekulasúlyuk miatt eltérnek egymástól konzisztencia és elasztikusság tekintetében. Olyan jól süthető húzafajtáknál, mint a Mironovszkaja 81)8, az Iljicsevka, a Szadovo 1 és az Alcedo, a gliadin százaléka a sikerben kissé nő a nyersfehérje-tartalom növekedésével összefüggésben, bár ez a kapcsolat nem túlságosan szignifikáns (korrelációs koefficiens r = + 0,5). Az összefüggéseket azért vizsgáltuk, hogy ezek alapján levonjuk a következtetést: a fehérjetartalom irányított növelése egyetlen esetben sem képes a rosszul süthető búzát jól süthetővé alakítani. Természetesen nem húzhatunk pontos határt a jól és a rosszul süthető búza között. Vannak átmeneti fajták, amelyek a konkrét körülményektől függően kedvezőtlenül vagy kedvezően reagálnak a trágyázásra. Ezért tanulmányozni kell az elismerésre javasolt új fajták reakcióját és ezt ki kell mutatni a fajtadokiimenlációban. Végül is vizsgáljuk meg, hogy miként befolyásolja a megnövekedett fehérjetartalom a búzakenyér minőségét. A vizsgált jól süthető búzafajtáknál a kenyér térfogata a fehérjetartalom növekedésével nőtt. Vegyük tehát tudomásul, hogy a fehérjetartalom nitrngéntrágyázás révén történő növelése nem javítja a rosszul süthető búza sütőipari értékét. A jól sülhető búza fagyasztói értéke szinte nem változik vagy kissé javul. Következésképpen nem kifejezetten szükségszerű a fehérjetartalom növelése a műtrágyák célirányos felhasználása útján a gabona minőségének javítása céljából. A műtrágyázás mindenekelőtt olyan intézkedés, ami a terméshozam növelésére és a szem fehérjetartalmának fokozására szolgál, amit nagy fehérjetartalmú takarmánykeverékek előállításához használnak. A fehérjetartalom növekedése a szemben a jól süthető búzafajtáknál mindkét felhasználási irány igényeinek megfelel. Jó a kenyérgabona és jó a takarmánygabona szempontjából is. —KNA—BE — lyezhető a tőgygyulladásök elleni védekezés. Egyrészt a viszonylag olcsó, készülékkel szélesebb körben fel lehet szerelni a vizsgáló laboratóriumokat, másrészt a nagyobb tehenészeti telepek, rendszergazdák saját készülékkel vagy készülékekkel folyamatosan elvégezhetik a tehenészetek úgynevezett kontrollját. Így a vizsgáló laboratóriumok számára — az eddigi évi többszöri ellenőrzése helyett — elegendő lesz az egyszeri általános vizsgálat, illetve a gazdaságok saját eredményei alapján csak a nagy pozítivitású tehenészeteket kell ellenőrizni. A gazdaságok pedig saját, rendszeres vizsgálati eredményeik birtokában, ha a gyors próbával sok beteg állatot fedeztek fel, azonnali környezet- és fejéshigiéniai ellenőrzést végezhetnek a szubklinikai tőgygyulladásokat kiváltó tényezők felkutatására és megszüntetésére. K. J. Vizsgáljuk meg a nitrogénkijuttatással növelt fehérjetartalom hatását a sütőipari érték különböző mutatóira. Figyelembe kell venni, hogy a nitrogén kiszórásának időpontja kizárólagosan a fehérje mennyiségén mutatkozik meg. A vizsgálatok rámutatnak arra, hogy nincs kapcsolat a trágyázási variánsok és a sütőipari tulajdonságok minőségi mutatói közt, hogyha az utóbbiak nem függnek a fehérjetartalomtól. A búza gazdaságilag értékes bélyegeinek minden változása — amit a trágyázás idéz elő — csak a fehérjetartalom szintjén át serkenthető, nem pedig a nitrogén kiszórásának ideje vagy pedig az adagok időbeni elosztása révén. Megállapítást nyert, hogy a nitrogént a növények fehérje formájában asszimilálják. A nyers- és a tiszta fehérje közötti korrelációs koefficiens r = + 0,99. A fajták között jelentős különbségeket tapasztaltak a sikér gluteninre
