Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-29 / 48. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. november 29. BESZÉLGETÉS BÉLÁN JÖZSEF ÚJÍTÓVAL Kapom a tanácsot: Bélán Jóskát keressem valahol ott, ahol a traktorok dolgoznak. A határjárásból még nem jött vissza, most a silőzókhoz vagy a cukorrépaszedőkhöz ment. Látták a terepjáróval erre is, arra is. A felesége mondja: — Felkelt már öt óra előtt. Közben hazaugrott reggelizni, de ment is tovább. így van ez tavasztól késő őszig, sokszor még télen is. Amíg keressük, mesélnek róla. Ö az, aki jól dolgozó ifjúsági gépesítő brigádot szervezett. Mondják: kemény ember, szigorú, aztán ugyanazzal a hangsúllyal mondják, hogy jó ember, megértő. Nekem is ismerős, akiről mesélnek. Láttam hangulatot teremtő vidám munkaértekezleten, hallottam vitatkozni munka közben, és beszélt is nékem az életről. Most, hogy leülhetünk végre egymással szemben, kérdezhetném, hogy nem fáradt-e, — délhez közeledünk, — hajnal óta van talpon, de mondja, hogy mi dolga lesz még délután, és rájövök, hogy felén sincs még a napnak. — Nézd, az ember addig él, amíg terve van, indulatai, céljai vannak. 0 Hogyan lettél újító? Kávé kerül az asztalra, ízesíteni az emlékezést. — Húsz évvel ezelőtt kaptam az első megbízatást az újításra, akkor még a királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) gépállomáson dolgoztam, mint körzeti gépesítő. Akkor a volt főnökömtől, Kacsmárik Józseftől sokat tanultam, aki már akkor kiváló újító volt. A későbbiekben pedig a példaképem Sponták Gyuri barátom volt, akit most is csodálni tudok. A mái napig ötven újításom van, harmincat beadtam és mind elfogadták. 0 Miért újítasz? Pénzért, elismerésért vagy azért, mert szükségét érzed? — Hogy is mondjam. Az anyagi elismerés jólesik. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ellensége vagyok a pénznek. Engem a következő vezérel: a mezőgazdasági termelésben mindig előbbre kell lépnünk. Ezért igyekszem keresni, kutatni az új, a jobb, hasznosabb megoldásokat. Járok-kelek a gazdaságban, figyelem a munkát. És nem tagadom azt sem, jólesik, ha elismernek. jó érzés tölt el, új megoldásokra serkent. Gondolom, nem véletlenül neveztek ki tizennyolc évvel ezelőtt a Királyhelmeci Állami Gazdaságban főgépesítőnek, az új átszervezés óta pedig a növénytermesztési főüzemág vezetőjének. Úgy érzem, ezzel az újítói munkámat is elismerték. Ki ne örülne annak, ha elismerik? 0 Azt hallottam, hogy az újításokból lassan „meggazdagodsz“? Igaz ez? — Ez enyhén szólva túlzás.v Amit az újításaimért kapok, azt a családra költőm. A feleségem tanítónő, jól keres, gyűjteni nem akarok magamnak. Sokat költők könyvekre, újságokra és tanulmányi (kirándulásokra. Az idén is jártam Jugoszláviában, Bulgáriában és Magyarországon, egy-egy ilyen tanulmányi út elég sokba kerül. Tizenhat éve vagyok nős, a feleségem megértő, nem panaszkodhatom, jól élünk. Mindenre telik. 0 Úgy tudom, hogy az állami gazdaság mellett létezik egy újítási bizottság. Szerinted milyen egy ideális újítási előadó? — A gazdaságunk mellett tíz éve létezik újítási bizottság, melynek előadója képzett, érti a szakmáját, jól gondozza az újításokat. A bizottság havonta ülésezik. A beadott újítás sorsáról tizenöt napon belül döntenek, sőt a járási szervek is egy hónapon belül válaszolnak a beadott újítással kapcsolatban. Az újítási bizottság előadója a technikai dokumentációt kidolgozza, ami az újító számára komoly segítséget jelent. Az állami gazdaság igazgatósága mindennemű anyagi és erkölcsi támogatást megad az újítónak. Tehát az újítás zöld utat nyert. 0 Az eddig alkalmazott újításaidnak mennyi a népgazdasági haszna? — Ezt még nem számoltam. Négy éve foglalkozom komolyabban újítással. Mostanáig mintegy 10 ezer korona körül kaptam az újításokért. Sok újításom idényjellegű. A szőlőmetsző géppel kacsolatos újításomat országszerte alkalmazzák. Díjat nyert, a sorsáról a felsőbb szervek rövidesen döntenek. 0 Az újításaidért kaptál-e már kitüntetést? — Az idén Žilinán tartották az újítók országos értekezletét, melyen jómagam is részt vettem. Az 1979-es évi újításaimért szlovákiai méretben első lettem, amiért elismerő oklevelet és 2500 korona pénzjutalmat kaptam. 0 Íróktól, művészektől szokták kérdezni: milyen alkotáson dolgozik? Te erre mit válaszolnál? — Ami a fejemben van, csak félkész, félsiker. Hosszabb időt venne igénybe, ha most ezekről szólnék. Több megoldásra váró kérdés foglalkoztat. Az ekevascsere elég problematikus, sok időt vesz igénybe. Ha ezt sikerülne megoldani, könnyebbé válna a fizikai munka, gyorsabban menne az ekevascsere. A paradicsomlévonal ésszerűssítése foglalkoztat a légtől: bet. Ezzel kapcsolatban már sikerült piódosításokat végezni, de még sok probléma megoldásra vár. 0 Az újítómozgalom a szocialista brigádmozgalom része. —- Ez valóban így igaz. Annak idején megbíztak egy ifjúsági gépesítési csoport megszervezésével. Ezt a megbízatást sikerült megoldanom. Ma ennek a központi ifjúsági gépesítési csoportnak 56 tagja van, köztük én is. Nyolc újítót tartunk nyilván, több csoportos újításunk van. Ez is mutatja, hogy az újífömozgalom él, éé bizonyítja, hogy a brigádok fontos feladatuknak érzik az újítás ügyét. 0 Van-e olyan újításod, amelyet másutt is alkalmaznak? — Van, de nagyon kevés. Újításaim nagyobb többsége — mint már említettem — idényjellegű, így a népgazdasági értéke is egy üzemen belül kisebb, de ha járásszerté, netán országszerte alkalmaznáík, akkor a népgazdasági értékük is sok millió koronára rúgna. Szerintem anyagilagerkölcsilég is ösztönözni kellene azokat, akik az új módszerekkel, korszerű technológiai eljárásokkal dolgoznak. Érdekeltté kellene tenni őket az eredményekben. Végeredményben ők valósítják meg az újító újítását. Kevés csak az elképzelés, a jó újítás. Valójában a termelés „hozza“ az anyagi értéket. Köszönöm a beszélgetést. Illés Bertalan Irányvonalunkat, eredményeinket nem titkoljuk A komáromi (Komárno) járásban egy szövetkezet elnökével beszélgetve elismeréssel szóltam gazdaságuk szemléltető — felvilágosító tevékenységéről, mire a vezető szerényen csak ennyit válaszolt: „Irányvonalunkat, eredményeinket nem titkoljuk ...“ . A komáromi járás mezőgazdasági üzemeiben a szemléltető agitáció és a gazdasági propaganda területén javulás állt be. Nem véletlenül, ugyanis az illetékesek tuda tosították: a felvi lágosító-meggyőző tevékenységnek ez a módja formálja az emberek gondolkodásmódját, politikailag is, gazdaságilag is irányi mutat, ezáltal — közvetve — elősegíti a termelés hatékonyabbá tételét. A gazdaság: propaganda területén az említett járásban is nagy szerepet játszanak az egy-két gépelt oldalon megjelentetett szövetkezeti híradók, melyek konkrét adatokkal alátámasztva tájékoztatják a dolgozót a legfrissebb eredményekről, vázolják a jövő időszak feladatait, felhívásokat közölnek stb. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az efféle propagációs eszköz igen hatásos. U- gyanis, ha például két hasonló munkakörülmények között dolgozó brigád eredményeiben jelentős különbségek mutatkoznak, ez A szövetkezeti irodák üléstermeiből, a politikai előadások színhelyéről nem hiányozhatnak szocialista közösségünk szimbólumai ményes tevékenységet kifejtő szövetkezeti tagok képei kerülnek, összesen kilenc mezőgazdasági üzemben Főiskolások nemzetközi együttműködése A XI. Nemzetközi Tudományos Diákkonferencia megrendezésére éppen abban az időszakban került sor, amikor a KGST tagállamok megkezdték távlati terveik megvalósítását annak érdekében, hogy tudományos módszerekkel feltárják és kihasználják a termelés még nem föltárt szakaszait. A főiskolások nemzetközi együttműködésé részeleme annak az integrációnak, amely a KGST tagállamok között a tudomány területén folyik. A Tudományos Diákkonfereftciát hagyományosan a Bratíslavai Közgazdasági Főiskola rendezi. A nemzetközi verseny résztvevői diákok, akik munkáikban a népgazdaság irányításával, a matematikai módszerek és számítástechnika alkalmazásával, valamint a termelési ágazatok — ezen belül a mezőgazdaság — problémáival foglalkoznak. A verseny elmúlt évfolyamaiban állandóan növekszik a nemzetközi alkotóközösségek munkáinak jelentősége. Pósa Lajos mérnök javaslatára tavaly létrejött egy ilyen munkaközösség a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és a Bratislava! Közgazdasági Főis kola között. Öt lelkes fiatal — Rácskai Jolán, Sőrés Erzsébet, Hajdú Zoltán Magyarországról, valamint Mikolai Edit és Néveri György Csehszlovákiából — alkotja ezt a közösséget. Múlt évi együttműködésük gyümölcsöző volt. Pályázati munkájuk „A koncentráció és a specializéció fejlődése Nyugat-Szlovákiában és Győr-Sopron megyében“ cinknél — megnyerte a nemzetközi versenyt. Ennek hatására elhatározták, hogy az idén még behatóbban foglalkoznak a mezőgazdaság aktuális problémáival. Új tudományos munkájuk a tavalyira épül, „A kooperációs kapcsolatok fejlődése a magyar és a szlovák mezőgazdaságban“ címen. A témát több részben dolgozták ki. Az első részt közösen készítették el, melyben á munkamegosztás és a kooperáció általános lehetőségeivel foglalkoznék. A további részekét külön-külön az egyes országok konkrét feltételei szérint dolgozták ki. Ezékben a horizontális és vertikális kooperáció és integráció fejlődésével foglalkoznak. A befejező részben összefoglalják a szerzett tapasztalatokat, rámutatnak a közös — és az eltérő — vonásokra. Munkájuk legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy konkrét javaslatot tesznek a tapasztalatok hasznosítására. A diákok az elért eredményekben sokat köszönhetnek tanáraiknak, főleg Pósa Lajos mérnöknek, aki irányította munkájukat és tanácsaival segített leküzdeni a nehézségeket. Bízunk benne, hogy a nemzetközi diákcsoport új pályázati munkájával szintén jó eredményt ér el, ami új lendületet adhat további munkájukhoz. Tóth Ildikó főiskolai hallgató A forradalmi hagyományok színvonalasan berendezett szobáinak megvilágított üvegpaneljei, a fényjelzésekkel ellátott propagációs táblák, hatásos eszközei kommunista irányvonalunk, hagyományaink és fejlődésünk ábrázolásának 1 (a szerző felvételei) Azok az irkák, amelyek mostanában elég gyakran eszembe jutnak, nem a gyerekkor éveibe vezetnek vissza, hanem valamivel közelebbi időkbe. A tintaceruzával telerótt füzeteket úgy huszonöt-huszonnyolc esztendővel ezelőtt a szövetkezeti irodákban láttam. Negyven lapjukkal az irattárat helyettesítették, őrizve minden fontos adatot, határozatot, intéznivalót. Mondhatnám azt is némi túlzással: a szocializmus alapjai lerakásának legtöbbet tartalmazó dokumentumai voltak ezek a többnyire kockás irkák. Azóta sokféle szempontból fejlődtünk. Magától értetődően lejárt a nehézkes írással teleszántott füzetek kora, ma minden helyen gépírónő van, szabályos jegyzőkönyvek készülnek, a leveleket közgazdasági technikumban tanított hivatalos formában vetik papírra, a jelentések stílusa egyre jobban igazodik az előírt hivatalos nyelvhez. Manapság már határozattal szabályozzák, mennyi lehet egy-egy előterjesztés terjedelme. Ez járásonként változik. Es ezt vagy betartják, vagy nem. Gyakran előfordul, hogy a mezőgazdasági üzemekhez regény vastagságú paksamétát hoz a posta a meghívóval együtt. De kinek van arra ideje, hogy alaposan áttanulmányozza? A minap a nagykaposi fVeiké KapušanyI szövetkezetben jártam, és az állattenyésztési főágazatvezetővel szerettem volna beszélni, de a beszélge-Papirtenier tés elmaradt, mert egy kimutatáson dolgozott, melyet az illetékes testű-leihez kértek három példányban. Tudok olyan állami gazdaságot, ahol minden jelentést minimálisan háromszor gépelnek le. Egyszer lediktálja az illetékes ágazatvezető, majd bemutatja a föágazatvezetőnek. ö javítgat rajta, ezért át kell írni, mert javított példányt nem kaphat kézhez a főmérnök. Az Ő javításai után ismét gépelés következik, így mehet az igazgatóhoz, majd letisztázva kerül a felettes szerv postájába. Járásszerte rohamosán növekszik a papírfogyasztás. Anton Vidíš mérnök, a Munkaérdemrendet viselő smiianyi szövetkezet elnöke mondta, hogy míg 1975-ben az év alatt hétszáz papír érkezett a járási szervektől, addig ez év első felében már ezerhatszázon felül, amelyre válaszolniuk keleti. Nemrég egyik tekintélyes szövetkezet elnökétől kértem néhány adatot. Elfeledkezett róla, pedig másnap el kellett utaznia, indulás előtt jutott csak eszébe. Nem baj, azért nem érdemes a kocsiból kiszállnia, nyugtattam, majd az üzemgazdásztól, az ágazatvezetőkről megkapom a szükséges számbkat. Legyintett, s felhatalmazott, hogy kérjem el a titkárnőtől a szekrénykulcsát, nyúljak be az íróasztala hal felső fiókjába, találok ott egy piros fedelű füzetet, abban benne van minden, ami kell. Nem akarom követendő példaként állítani ezt az esetet — ámbár Kiválóan gazdálkodó szövetkezet vezetőjéről van szó —, de talán mindenütt széjjelnézhetnénk a magunk háza táján: nem írnak-e, iratnak tele hivatalos szövegekkel túlságosan és fölöslegesen sok papírt? i. b. mind a felettesek, mind a tagok számára figyelmeztetőül szolgál: A gyengébb eredményeket elért csoport munkáján változtatni kell. A járásban több olyan gazdaság van, ahol rendszeresen megjelentetik a szövetkezeti híradót, vagy az idénymunkák alkalmával minden egyes dolgozó kézhez kapja a helyi újságot, ezen gazdaságok közé tartozik a búcsi (Búé), a hetényi (Chotín), a marcelházi (Marcelová), az ógyallai (Hurbanovo) és még több más mezőgazdasági üzem. A jó eredmények hirdetésének, politikai küldetést betöltő jelszavak közlésének bevált formája a „panelpropagáció“, ahol a közlés jelmondatos táblák segítségével történik. A járás legtöbb szövetkezetében megtalálható a „legjobb dolgozók galériája“, ahová a munkájukat becsületesen végző, s minden vonalon eredrendezték be a forradalmi hagyományok szobáját, többek között a gutái (Kolárovo), a naszvadi (Nasvad) és a hetényi szövetkezetben. Annak ellenére, hogy az illetékesek az utóbbi években nagy munkát végeztek a szemléltető agitáció és a gazdasági propaganda vonalán, technikai problémák adódtak. Arról van szó, hogy a jelenlegi nyomdatechnika és az anyagellátás alacsony színvonalú. A járási népművelési intézetnek, a jnb kulturális osztályának — mely szervek viselik a fő felelősséget ezen a vonalon — a jövőben meg kell szüntetnie az ilyen jellegű gondokat. Mivel a közgazdasági propaganda, a szemléltető agitáció közvetve részét képezi a termelésnek, a szövetkezetekben, állami gazdaságokban nagyobb gondot kell fordítani ezek továbbfejlesztésére. KALITA GÁBOR
