Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-26 / 4. szám

fiz örökzöld növények termesztéséről Aki nem figyeli alaposan a természetet, különösen télen, nem is tudja, hogy erdeinkben, kopár domboldalainkon, a szik­lák között és egyéb helyeken mennyi szép örökzöld növé­nyünk van. Sokan úgy gondol­ják, hogy a fenyőkön, a boros­tyánon kívül nincs más örök­zöld növény. Ha ugyanis a vi­­rágkedvelök tudnák, hogy mi­lyen könnyen varázsolhatnának a télbe is életet jelentő zöldet, biztosan termesztenék őket. A kérdés csupán az, hogy hányat ismerünk belőlük. Nos, erről van szó. Egynéhányat ismertet­nék, legalább ízelítőül... A kerti bambuszok egyike­­másika romantikus hatásiá. S a­­nii időszerű: jó télálló, örök­zöld növények. Á kiskertekben történő termesztésnél óvatosan kell bánni velük. Ugyanis az a rossz tulajdonságuk, hogy a föld alatti indákkal hamar ter­jeszkednek, amit azután elég nehéz megakadályozni. Olyan talajt kívánnak, amely a jó ker­ít földtől csak annyiban külön­bözik, hogy lazább, homoko­sabb és több humuszt tartal­maz. A füldkeverékhez érett trágyát is adhatunk. Legcélsze­rűbb azonban a talajukat fél évig komposztálni. Ennek ösz­­szetétele: egyharmad rész szal­mádon trágya, egyharmad rész lomb-, illetve komposztföld és egvharmad rész tőzegkorpa. Az így kezelt föld minden olyan tápanyagot tartalmaz, amelye­ket (a sziklás és hanga növé­nyek kivételével) akár a lom­bos, akár a tűlevelű örökzöldek egészséges fejlődésükhöz meg­kívánnak. A komposztkészítés során különösen az átforgatás­kori öntözés fontos. Egy másik, már kevésbé Is­mert örökzöld a sás (Carex), amely teljesen télálló. A talaj­ban nem válogatós, sokféle faj­tája ismeretes. A C. maxima pendula például 70 cm magasra nő. A madárhúr (Cerastium) olyan télizöld, amely a földön messzire kúszó, virága fehér színű. Vigyázzunk, a sovány, vizet áteresztő talajra is alkal­mas. A tápdús talajon levele nem lesz fehérgyapjas, hanem inkább zöldben hajlott. A C. dammeri (C. humifusa) alig 10 cm magas, a földre simuló, sű­rű bokor. Levelei fényesen sö­tétzöldek. Virága fehér vagy skarlátpiros színű. Értékes tu­lajdonsága, hogy a talajba csak egy-egy helyen kapaszkodik, így olyan növényeknek is helyet ad, amelyek kora tavasszal át­törik magukat a lomb sátorán, virágoznak, majd ismét vissza­húzódnak a „szőnyeg“ alá. Szik­lák között is igen hatásos. Az örökzöldek közül ez állja leg­jobban a telet. így folytathat­nánk a zanóttal (Cytius), a bo­­rosztánnal (Daphne), a mag­csákóval (Dryas octopetala) stb. További örökzöld a hamiscip­rus (Chamaecyparis), amely a talajban nem válogatós. A hi­deget is igen jól bírja. Lombo­zata inkább a tujákhoz, mint a hazai fenyőinkhez hasonló. Elő­nye, hogy nincsenek kártevői, ami sajnos fenyőinkről már ko­rántsem mondható el. Ennek is igen sok fajtája van. Az ore­­gonciprus (Ch. lawsoniana) 40 —50 cm magasra nő, ezért a kiskertekbe inkább megfelelő változatait ültessük ki. A Ch. fletberi lassan fejlődő, sűrű lombú, oszlopos alakú, kékes­zöld hajtásokkal bíró, érdekes, szép fenyő. A Ch. minima glan­ca tömör, kékeszöld , törpe, gömb alakú és mint a Ch. örök­zöldek általában, ez is a fagy­­gyal és a napfénnyel szemben ellenálló. A gondozás tekintetében igénytelen például az erika (Erica), a kutyatej (Euphorbia) stb. A borostyánnal (Hedera) kapcsolatban megjegyezném: ahhoz, hogy akár hosszú ideig is életben maradjon, kevés gon­dozást igényel. De ahhoz, hogy szép is legyen, ápolni és met­szeni kell. A túlságosan hosszú hajtásokat tőből kell kivágni. A beérett hajtásokat nyár végén körülbelül 20 cm-es darabokra vágjuk fel és homokos földdel töltött cserepekbe ötösével dug­ványozzuk. Árnyékos helyen tartva hamarosan begyökerez­nek. Késő ősszel már a kijelölt helyükre ültethetjük őket, vagy a szobában télen át nevelhetjük a növényzetet. Néhány örökzöld (például a tuja, az Iberis sempervirens stb.) télen is megtartja üde zöld színét. Ezek különösen havas időben szépen díszlenek. Vannak olyanok Is (például a mahónia), amelyeknek levelei a kora téli hidegtől pirosra vagy barnásra színeződnek. Fu­tó növény a borostyán, amely a kopár talajt könnyen beborítja* Néhány növény, így például a varjúháj, alatta is jól érzi ma­gát, de eme tulajdonságával osztoznak az erdei liliom, a jácint és sok más, szép virág­nak a hagymái, illetve a gumói is. Az örökzöldek között soknak a színe szürke, ezüstös, de van fehér színű is. Mindegyik fajta megkívánja, hogy a kert talaja fejlődésükhöz megfelelő legyen. Az örökzöldek termesztésétől tehát nincs okunk idegenkedni. Szépségükért, hasznosságukért megérdemlik, hogy kertjeinket, parkjainkat díszítsük velük. Be­fejezésül azonban egy jótanács: Ha termeszteni szeretnénk őket, gondosan tanulmányozzuk át szakleírásukat. Van ilyen szak­­irodalom is bőven. Olvasásuk, tanulmányozásuk legalábbis megér annyi fáradságot, mint a kerti virágok termesztésének ismertetése. Márcsak azért is, mert mind ezeknek, mind pedig az örökzöldek termesztésének már sok évtizedes hagyománya von ... KMOSKÖ LÄSZLÖ mérnök Növényvédő szerekről kertbarátoknak ARB0R0L M NÖVÉNYVÉDŐ SZEREKRŐL KERTBARÁTOKNAK Hatóanyag: 5% DNOC (4,6-dínitro-orto-krezol) és 3 % fen­­son. Ez utóbbi atkaölő hatású. Mindkét hatóanyag egy spe­ciális, ásványi eredetű olajban oldódik, innen származik az „Arborol M“ megnevezés. Figyelmeztetés: Az 56/1967-es számú kormányrendelet értel­mében az egyéb mérgek csoportjába sorolható. A méhek és halak számára mérgezői Használata az ivóvíz-készletek máso­dik körzetébe tartozó területeken tilos! A gyúlékony anyagok III. csoportjába tartozik. Felhasználás: A gyümölcsfák és a bokrok kártevőire, így például a levéltetvek, a levélbolhák, az araszoló lepkék és a takácsatkák tojásaira, a pajzstetvek lárváira stb, érintkezés, illetve belélegzés útján hat. Közvetlenül a rügypattanás előtti időszakban végzett permetezés a bimbólyukasztó almamolvok ellen Is hatásos. A készítmény meggátolja a fák törzsén talál­­ható mohák és zuzmók fejlődését, növekedését. Tekintettel ar­ra, hogy bizonyos gyomirtó hatása is van, a későbbi időszak­ban nem tanácsos használata, mert károsíthatja, leperzselheti a fák, bokrok levélzetét. Ugyanez a veszély állhat fenn azok­nál a korai levélfakadású növényeknél is, amelyeket a fák alatt, illetve azok közvetlen szomszédságában termesztünk. A gyümölcsfák és a bokrok esetében az áttelelő kártevők különböző fejlődési szakaszai ellen 2, a kaliforniai pajzstetvek ellen pedig 4 %-os oldat formájában engedélyezett a hasz­nálata. Gyártó vállalat: A neratovicei SPOLANA nemzeti vállalat. A készítmény — literes csomagolásban — 11 korona 50 fil­lérért vásárolható meg. A száfoszaporitö anyagok ni arairól A kertbarátoknak bizonyára már feltűnt, hogy a Csehországi és a Szlovákiai Arhivatal által megállapított új árakkal jelen­tősen felemelték a szőlőszapo­rító anyagok, így az alanyvesz­­sző, a szelektált rügyek, a sző­lőoltványok árát. Magyarázatul csak ennyit: A szőtőoltványok termesztésével kapcsolatos ed­digi eredmények nem fedték a szükségletet. Ennek egyik oka az idejét múlt, régi, nem meg­felelő árrendszer volt, amely a termelőket nem ösztönözte kel­lőképpen az oltványkészítés fo­kozására. A szőlészeti és borá­szati kutatóintézetek, valamint a fent említett árhivatalok fel­tételezik, hogy az új árak be­vezetésével megszűnik a kedve­zőtlen helyzet és várhatóan javulás áll be mind a nagyüze­mek, mind pedig a kistermelők szaporító anyaggal való ellátá­sában. Az árhivatalok a 78/7— 1979-es számú rendelet alapján szabályozták a szaporító anya­gok nagy- és kiskereskedeinti árát: Így a 021-712-es szám alatt az oltáshoz szükséges vad­­etanyvesszük, a 021-736-ns szám - alatt a szelektált szőlőrügyek, a 021 -722-es szám alatt a gyö­keres szőlőoltványok, a 021-723- as szám alatt pedig a gyökeres aianyvesszők árát módosítot­ták ... Az árjegyzékben megszabott árakat a termelők és átvevők ré­szére mint a megengedett leg­magasabb árat engedélyezték hazánk területére. Ezek a árak azonban csak a hazai előállítá­sú termékekre, szaporító anya­gokra vonatkoznak. A behoza­talból származókra egyedi úr­­előírások vonatkoznak. Különleges rendelkezés: Az a termelő üzem, amely az oltva nyokat a téli időszakra tárolja január elsejétől — raktározás költség címén — ezer darabon ként száztizenhat koronát fel számíthat! Nagy kereskedőim árat csak azon átvevőknek le bet számlázni, amelyek forgat mi adó nélkül jogosultak vásá rolni. Kiskereskedelmi áron számláznak azon átvevőknek, akik nem jogosultak a a fent említett kivételre, tehát a kis­termelőknek is. Az új árrendelet életbelépte­tésével hatályát veszti a Slovu­­sivo vezérigazgatósága által ki­adott 1/77-es számú és a prágai Oseva vállalat által kiadott 2/74-es számú érjegyzékl Kivonat a szőlőoltványokra vonatkozó 46-3602-es számú Csehszlovák Szabványból: 1. A szőlőoltványnak egészsé­gesnek, tehát nem károsított­­uak, nem kiszáradtnak, harmat­gyökerek nélkülinek és jól be­gyökerezettnek kell lennie. A gyökereknek az alanyon körkö­rösen kell elhelyezkedniük. A rügynek az oltás helyén az egész vágási felületen jól ösz­­szeforrottnak kell lennie az alannyal. 2. A szőlőoltvány nem lehet két évesnél idősebb és az aláb­bi követelményeknek kell meg­felelnie: az oltvány hossza a kihajtott rügyig............................................ a hajtások hossza , a jól beérett rügyek száma a hajtásokon . • • . . a gyökerek száma * > az egyes gyökerek hossza > I min. oszt. 35 cm 20 cm 5 db 4 db 15 cm 11. min. őszi. 35 cm 10 cm 3 db 3 db 10 cm Az új árak, koronában nagykeresk. kiskeresk. 1000 db 1 db vadalanyvessző .... 1065 — —* szelektált rügyek, a szelekció fokozata szerint: Ш. 124,— a—t II. 189,— — I. 259 — — gyökeres oltványok Hl. 1. M. O. 7590,— 11.70 II. M. O. • 5980,— 9 20 II. I. M. 0. 7840,— 12.10 II. M. 0. 6200,-9.50 I. I. M. 0. 8040,— 12.40 II. M. o. 6520 — 10,— gyökeres alanyvessző . > • 3290 — — Megjegyzések: Az oltványok­nak három csoportban való ár­különbözetei a rügyek szelektá­lást fokától függnek. Például á legalacsonyabb, a fll-as számú a kezdeti szelektálásból szár­mazó rügyekre, az I-es számú, tehát a legmagasabb, pedig már a klón-szelekcióból származó rügyekre vonatkozik. Mint már annyiszor, most is felhívjuk a kertbarátok figyel­mét arra, hogy csak államilag ellenőrzött faiskolából szerez­zék be az ülttőanyagot, lehető­leg a szövetségen keresztül! Sok bosszúságot okoztak már a kistermelőknek a nem megbíz­ható helyről vásárolt oltványok, főleg akkor, amikor például a Rizlingszilvániként (Müller- Thurgau) vásárolt oltvány Ezer­jó lett. Akik maguk állítják elő аж oltványokat, azok figyelmébe csak azt tudom ajánlani, hogy a direkttermő fajták (például a Bakó, a Noah stb.) nem felel­nek meg, mint alanyvesszők. Ha nem tudunk a talajadottsá­goknak megfelelő alanyvesszőt beszerezni, akkor inkább mel­lőzzük a szaporítást, mert az amúgy is eléggé igényes munka. Bízva abban, bogy az új árak nagyobb kedvet adnak a szapo­rító gazdaságoknak, faiskolák­nak az oltványkészítéshez, a jö­vőben lesz elegendő és jó mi­nőségű ültetőanyag, amiből bi­zonyára bővebben jut majd a házikertekbe isi VARGA JÓZSEF, Búi* «£♦ «j» «J* *2« *2» *2« »2**2» »2« *2» «2* *J* *J* *J* ♦J* <J> *2* «J« *2* *J* «8» «8* «2* «J» *2* »2* *2* *J* *5« «8» *2* *2* ♦♦♦ •«* ♦♦♦ ♦♦♦ *2* *2* *2* *2* *2* *2* *8* *♦* *2* Ф NÖVÉNYVÉDELMI ALAPISMERETEK Az őszibarack tafrinás levélfodrosodása Jl z őszibarack egyik legis­­mértebb és legveszélye­sebb betegsége. Az Időjárástól függően bárhol súlyos követ­kezményekkel Járó fertőzést okozhat. A tünetek a levélen, a hajtáson és a gyümölcsön ész­lelhetők. A fertőzött fiatal leveleken kezdetben apró piros foltok jelennek meg. Később a levél lemeze megvastagodik, ráncoló­dik, fodrossá válik. Ezek a tü­netek néha a levélnek csak egy bizonyos részére, máskor azon­ban az egész levélfelületre ki­terjednek. A levelek törékennyé válnak, térfogatuk és nagysá­guk megnövekedik. A hajtásuk megvastagodnak és pirosas szí­nű árnyalatot vesznek fel. A gyümölcsön pirosas szinü apró hólyagok keletkeznek, aminek következtében a gyümölcs el­rothad. Az évek során a fa le­gyengül, megindul a mézgáso­­dási folyamat, az ágrészek el­pusztulnak, súlyos esetekben pedig az egész fa kipusztul. A fertőzés kialakulásában döntő szerepe van a terület fek­vésének. A déli fekvésű, meleg ’ejtőkön viszonylag kisebb a fertőzöttség. Ellenben a mély fekvésű, hűvös és nedves völ­gyekben szinte évente számolni kell a betegség fellépésével. A gomba (Taphrina defor­mans) elleni sikeres védekezés érdekében ismerni kell az idő­járásnak a betegség lefolyására gyakorolt hatását. A fenológiai állapotok és az időjárási ténye­zők ismeretében ugyanis küny­­nyebben megítélhetjük a várha­tó fertőzés erősségét és a véde­kezés szükségességét! ■ A gomba hőigénye aránylag alacsony, 4—5 C-fok hőmérsék­leten már fertőzőképes. További feltétel, hogy a levél felülete nedves, a levegő páratartalma pedig magas legyen. Az említet­tekből kiindulva — amennyiben rügypattanáskor vagy közvetle­nül utána esős az idő, a hő-A л a *2* A -2* *2* *** * * mérséklet pedig —2 és +7 C- fok között ingadozik — számít­hatunk a fertőzés bekövetkezé­sére. Ilyen esetekben azonnal kell védekezni! Ha az Időjárás a további napokon Is hasonló, nyolc-tíz nap elteltével ismétel­jük meg a permetezést. Nagyon veszélyesek a deres, fagyok napok Is, amelyek ked­vezőtlenül hatnak az ősziba­rackfák fejlődésére. Ugyanis akadályozzák az egészséges, gyors ütemű fejlődést, így a fa a gombával szemben fogéko­nyabbá válik. Ha rügyfakadás idején az időjárás száraz, meleg, a véde­kezés nem szükséges! A későbbi időpontban — a gomba fejlődésének — egyrészt a külső körülmények nem ked­veznek, másrészt a levelek epi­dermisze annyira megvastago­dik, hogy ellenállóbbak lesznek gombával szemben és így csökken a fertőzés veszélye. VÉDEKEZÉS ' A téli, úgynevezett lemosó permetezésre a Sulka 4—5 szá­zalékos, rügypattanáskor pedig a Polybarit 3 vagy a Kupri­­kol 50 0,6 %-os oldatát hasz­nálhatjuk. Megjegyzés: Rügypat­tanás .után a Kuprikol 50 hasz­nálata az őszibaracknál tilos! Ha pirosbimbős állapotban a kezelést meg kell ismételni, úgy a következő készítmények kö­zül választhatunk: Ventura (0,1 —0,2 %), Dithane M-45 (0,3 %), Orthocid 50(0,2%). Az őszibarack tafrinás le­­vélfodrosodására kedvező évjá­ratokban a virágzás alatt Is szükségessé válhat a védekezés* Ha a virágzás hosszantartó, el­húzódó, még akkor is célszerű védekezni, ha már előzőleg permeteztünk a betegség elő­idézője ellen. Ilyenkor az Or­thocid 50 0,2 %-os oldatát hasz­nálhatjuk. . FULAJTÁR PÉTER mérnök (♦*!♦♦!♦ •>♦> ♦2** л л «2» »2» A »2» *2* A •** A A A »2-

Next

/
Thumbnails
Contents