Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-26 / 4. szám
\ Palántanevelés házilag Tél végén, tavasr kezdetén mindig a szaporítóanyag a kertész legnagyobb gondja. Mert ha vásárolja, legtöbbször nem azt a fajtát kapja, amelyiket szeretné, és nem akkor, amikor ideje van elültetni, A palántaneveléshez viszont valamilyen berendezés szükséges. Régebben melegágynak, melegszekrénynek nevezték azt a létesítményt, amelyben biofütéssel (trágyával) nyerték a szükséges meleget. A földbe süllyesztett melegágy vagy mélyszekrény fald téglából, a föld felszínén levő része, valamint az ablakok keretei fából készültek, üvegfedéssel. Méretét az ablak nagysága szabta meg: általában 100 X150 cm-es ablakokból tetszőlegesen állították össze. Mélysége legalább 75 cm volt, amelyből 30 cm-t tett ki a trágya vastagsága, 20 cm-t a földréteg, az ablak alatti légtér pedig legalább 25 cm-es volt. Ilyen melegágyat még ma is készítenek a kertészkedők; ablakát ma már fóliával is borítják. Ha érett komposzttrágyát használnak alapanyagnak (amely nem fejleszt megfelelő mennyiségű hőt), akkor hidegágyat lehet készíteni. Ez február végétől használható. A hajtatószekrényeket külföldön készen árusítják, itthon házilag készíthető, fából vagy sík eternitből, ugyancsak fóliaborítású ablakokkal. Ha nem süllyeszthető a földbe, akkor körkörösen olyan vastag szigetelőrétegről kell gondoskodni, amilyen magas a szekrény fala. Egy ilyen berendezésben vagy a Nap melegével gazdálkodunk (s ebben az esetben csak márciustól hasznosíthatjuk palántaneveléssel), vagy elektromos fűtést készíthetünk hozzá. Egy 100X150 cm-es ablak alatti Falvaink többségében még mindig a fa keretű, biofűtésű és az üveggel, illetve fóliával fedett melegágyakban nevelik a palántákat. 20—25 cm vastag légtér kellő, 18—22 C fokra történő fűtéséhez 120 W elegendő. Ez 3 kW/24 óra energiafogyasztás. A fólia alagút az utóbbi években egyre terjed. A legkülönbözőbb méretekben építenek ilyeneket országszerte — az egészen alacsonytól a járható, két méter magas fóliasátorig. Házikertekben attól függően válasszuk meg a méretét, hogy milyen növényeket, illetve palántákat kívánunk benne nevelni, illetve termeszteni. A fólia alagút ötven-százötven cm széles, negyven-hatvan cm magas és tetszőleges hoszszúságú lehet. A kereskedelemben kapható alumínium és acélvázas fólia sátrak a kistermelők számára túl nagy méretűek, ezért tanácsos a kívánt méretű alagutat házilag előállítani. A fólia különféle szélességben kapható; a vázat, illetve bordázatot is elkészíthetjük magunk. Palástnak a 0,1 mm vastagságú polietilén és PVC-fólia egyaránt jó; a váz készítéséhez a 3,8—4,2 mm vastag, horganyzott acélhuzalt, 16 min átmérőjű ke meny PVC csövet, esetleg künynyen hajlítható mogyoró- vagy fűzvesszőt is használhatunk, de megfelel a fűrészelt, keskeny, hajlékony léc is. Palántaneveléshez minden igényt kielégít a fólia alagút. Fólia hajtatóágyat akkor készítsünk, ha kényelmesebben akarunk dolgozni. Ez lehet 2— 3 m széles és 70—90 cm magas, tetszőleges hosszúságú. Ehhez azonban már erősebb tartószerkezet szükséges. Az ilyen létesítményben nemcsak palántát nevelhetünk, hanem korai termesztés is lehetséges. A fóliás létesítmények elkészítési módját részleteiben nem ismertetjük. Csupán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a fóliát mindig feszesre kell kifeszíteni, mert a víz kívül-belül csak így csuroghat le róla. Ellenkező esetben a fólia csöpög, és a fölösleges víz mindig azonos helyen, leginkább a növényekre jut. Egyébként a palást belső felén lecsapódó pára (a kondenzvíz) hasznos, szigetelő hatású a külső hőmérséklettel szemben. A kisméretű fólia alagutat fűteni nem tudjuk, ezért ilyet csak akkor állítsunk fel, amikor a Nap melegét használhatjuk fűtésre. A nagyobb méretű fóliasátorban már berendezkedhetünk olajkályhás fűtésre is. Fóliqházat is készíthetünk. Egy ilyén kis házban megnevelhetők a palánták, és előhajtathatók mindazok a dísznövények, amelyek télire telelőben voltak, például a muskátli, dália stb. Az ilyen sátorba növényasztalt is állíthatunk, erre helyezhetők a paláutanevelő edények, a többi növény pedig a földre kerül. Olajkályhával vagy elektromos berendezéssel (üthetünk. Az elektromos fűtés nagyon alkalmas a palántaneveléshez. Előnyei: tiszta, kényelmes, a hőmérséklet könnyen szabályozható vele, a berendezés hosszú élettartamú. Mintegy 150 W/m2 szükséges ahhoz, hogy a hidegre érzékeny egynyárink és zöldségfélék palántáit fölneveljük. Elengedhetetlen a fűtőberendezés alatti gondos szigetelés. A hajtatószekrényben például legalsó rétegként öt cm vastag drénréteget terítünk (ez lehet durvább zúzott kő, téglatörmelék, kavics stb.). Erre egy legalább két cm vastag kemény habszivacs lemezt kell helyezni, a víz elvezetésére 1 cm átmérőjű lyukakkal. Ezt alufóliával fedik le és erre kerül a fűlőkábel, törésmentesen, egymáshoz nem túl sűrű görbületekkel fektetve. A kábelre hőtakarónak öt cm vastagságú homokréteget terítenek, 0,3 mm-es szemcseátmérőjű folyami homokból. S végül a legfelsőbb réteg a mintegy 30 cm-es termőtalaj. Az elektromos fűtés csatlakozódugóját — az öntözővíz okozta zárlat veszélye miatt — mindig a berendezésen kívül csapadéktól védetten kell fölszerelni. Az elektromos áram hozzávezetése legalább három méter magasan kifeszített kábellel vagy földkábellel történhet, 24 voltra letranszformálva. (S. B. M.) Néhány kertbarát a koraiságra való tekintettel és veszélymentesen fóliasátor alatt létesít melegágyat. Többek között Sebők Ferenc, tűri (Rúbaň) kertbarát is ezt a módszert alkalmazza. Fotó: —blm Az egytörzsű tőkealakok kialakítása A moldvai tapasztalatok szerint a törzses tőkealak lehetővé teszi az összes munkaigényes műveletek gépesítését, a hozam 1,3—1,6-szorosára történő növelését és a munkaráfordítás felére csökkentését. A tőkék gyorsított kialakítása csak teljesen egyöntetű, egészséges, minősített szaporítóanyag és készlettrágyázás esetén végezhető el. Fontos a talaj- és növényápolási munkák teljes összehangolása. Ez lehetővé teszi a törzs és a karok kialakítását már a második évben. Ezek a tőkék már a második évben teremnek, hozamuk a harmadik évben eléri a 25—45 t/ha-t. Az erős növekedésű fajták végleges kialakítása tovább tart, mint a gyenge növekedésűeké. (Sadov. Vinogr.) A Fuchsiák virágoztatása A Fuchsiák virágképződésével kapcsolatosan már számos vizsgálatot végeztek, melyek eredményei eddig ellentmondásosak voltak. A legtöbb Fuchsia fajta obiigát hosszúnappalos növény. Megállapították, hogy igen szoros az összefüggés a hosszúnappalos periódus tartama és a virágok száma között, továbbá, hogy a hosszúnappalos szakaszban csupán a spektrum világosvörös komponense hatékony. Ugyanakkor a rövidnappalos periódusok végén a sötétvörös fény erősen serkenti a hosszanti növekedést. Ennek kiküszöbölésére növekedésgátló szert alkalmaznak. Kitűnt, hogy ötszöri B9 kezelés hatására a növények százszázalékban virágoztak rövidnappalos körülmények között. (M. V.) 1 Kiérkezett a számvetések “ időszaka. Kiskertészeti vonalon a kertbarátok az évzáró taggyűléseken megtárgyalják a múlt évi tevékenységről szóló jelentést, a felmerült problémák, nehézségek megoldásának lehetőségeit és új, népgazdasági szempontból is jelentős feladatokat határoznak meg a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében. Ez utóbbinak már évről-évre egyik fontos láncszeme a megtermelt áru felvásárlása. Ezzel kapcsolatban megjegyezném, hogy az utóbbi években inkább az adásvételi kapcsolatokkal voltak problémák, mintsem a zöldségfélék termelésével. Nemrégiben — fél év elteltével — ismét ellátogattunk a ZELENINA bratislavai vállalati igazgatóságának dióspatonyi (Orechová Potôň) üzemébe. Tudniillik a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban kedvező kapcsolat jött létre a felvásárlók és a kistermelők között. Csöilei Lajos elvtárssal, a felvásárló üzem kereskedelmi igazgatóhelyettesével és Csivre Károly főagronómussal a múlt év célkitűzéseiről beszélgettünk ... Tavaly az említett felvásárló üzem a járás huszonnyolc kiskertész - szervezetével kötött adásvételi egyezményt. A legjobb, legaktívabb szervezetek közé tartozik többek között a helybeli, a Szlovákiai Kiskertészek Szövetségének dióspatonyi helyi szervezete. A tagok 1082 tonna áru értékesítésére kötöttek szerződést. A valóságban a felvásárló üzem ezerháromszáznegyven tonna terméket vásárolt fel tőlük, közel 7 millió korona értékben! A madi kertbarátok 482 tonna áru értékesítését vállalták, a valóság azonban csak 348 tonfta volt. A lemaradást azzal lehet indokolni, hogy évközben Albáron (Dolný Bar) új szervezetet alakítottak, ahová jónéhány tagtárs átállott, mert helyben korábban nem volt szervezet Az albári kertbarátok a leszerződött mennyiséghez viszonyítva százötven tonna termékkel többet adtak a közellátásnak, így pótolták a madi szervezet viszonylatában felmerült, nem szubjektív okokra visszavezethető lemaradást. A gellei (Holice) helyi szervezet vezetőségére és tagságára a színvonalas szervezői munka jellemző. Tavaly a dióspatonyi felvásárló üzemnél 1 millió 300 ezer korona értékű árut értékesítettek. Az udvarnoki (Dvorníky) kertbarátok a leszerződött 167 tonna termékkel szemben 190 tonnát értékesítettek, aminek pénzbeli értéke meghaladta a nyolcszázezer koronát. Említést érdemelnek még 'a nyáradi (Topofovec) és a nyárasdl (Topofníky) kertbarátok. Az előbb említett szervezet tagjai 1 millió 131 ezer, az utóbbiak pedig 1 millió 100 ezer korona értékű terméket értékesítettek. Természetesen, a többi helyi szervezet tagjai is kisebbnagyobb mértékben hozzájárulezt az összeget (például a dióspatonyi kertbarátok esetében a 140 ezer koronát) a tagdíjból visszamaradó összeggel együtt a legtöbb esetben továbbfejlesztési célra hasznosítják. Sok helyütt lehetőségeket teremtenek arra, hogy a háztáji kerteket traktorral szántatják meg, a vetőmagvakat 50, a fóliát pedig 30—40 százalékos kedvezményes áron juttatják a kertbaráA járás zőldségtermésének egynegyedét adják tak a zöldségfélék termeléséhez ős sikeres felvásárlásához. összegezve a kertbarátok odaadó, fáradságos, és népgazdasági szempontból is jelentős munkáját, elmondhatjuk, hogy 1979-ben a dióspatonyi felvásárló üzemnél négyezerötszáz tonna terméket, többségben zöldséget értékesítettek, több mint 16 millió korona értékben. Az említett mennyiség a járás zöldségtermésének egynegyedét képezi! A felvásárló üzem a helyt szervezeteknek az évi áruforgalom értékének 2 százalékát visszatéríti! A helyi szervezetek toknak, és még így sorolhatnánk tovább. A ZELENINA dióspatonyi üzeme már a múltban is, de az idén is jelentős részt vállal az SZSZK fővárosának ellátásából. Itt főleg a hétfői, illetve a pénteki és szombati napokra történő áruszálításra kell gondolnunk. Ezt a feladatot az üzem dolgozói a kertbarátok jó munkájának eredményeként példásan teljesítették. A felvásárló üzemből ezen kívül úgyszólván az egész ország területére szállítanak zöldségféléket, többségben vasúti vagonokhan. Csöilei elvtárs többek között megjegyezte azt is, hogy a kiskertészek sok esetben olcsóbban állítják elő a zöldségféléket és ami még lényegesebb, frísss állapotban, tisztán és a minőségi követelményeknek megfelelően szállítják az árut az átveőlielyre. Pozitívumként emelhető ki az is, hogy a termelt zöldségfélék választéka széleskörű és a munkaigényesebbf a nagyüzemi termelésben problémát okozó zöldségfélék termelésének részaránya is kielégítő. Az idén hozzávetőlegesen 4800 tonna zöldség felvásárlásával számolnak a kertbarátoktól. A kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésbe további hét helyi szervezet tagsága kapcsolódott be. A helyi szervezetek által még a múlt év augusztusában — előzetesen — beterjesztett szerződéskötési javaslatokat feldolgozták, majd a kívánalmaknak megfelelően, december végéig megkötötték az idei évre érvényes szerződéseket. A felvásárló üzem illetékes dolgozóinak véleménye szerint egyik oldalról sem merültek fel különösebb problémák! A felvásárló üzem képviselői rendszeresen ellátogatnak a helyi szervezetek évzáró taggyűléseire, ahol szívesen elbeszélgetnek a kertbarátokkal. Ezen kívül iskolázásokat tartanak, amelyre viszont a helyi szervezetek képviselőit is meghívják. E kölcsönös együttműködés is bizonyítja, hogy a dunaszerdahelyi járás kertbarátai, a helyi szervezetek vezetői jó szervezők, szívügyüknek tekintik a kertészkedéstl BARA ЬАЬШЗ) Tél a háztáji kertekben. Fotó: —blm