Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-26 / 4. szám

\ Palántanevelés házilag Tél végén, tavasr kezdetén mindig a szaporítóanyag a kertész legnagyobb gondja. Mert ha vásárolja, legtöbb­ször nem azt a faj­tát kapja, amelyi­ket szeretné, és nem akkor, amikor ideje van elültetni, A palántanevelés­hez viszont vala­milyen berendezés szükséges. Régeb­ben melegágynak, melegszekrénynek nevezték azt a lé­tesítményt, amely­ben biofütéssel (trágyával) nyer­ték a szükséges meleget. A földbe sül­lyesztett melegágy vagy mélyszekrény fald téglából, a föld felszínén levő része, valamint az ablakok keretei fá­ból készültek, üveg­fedéssel. Méretét az ablak nagysága szabta meg: általá­ban 100 X150 cm-es ablakokból tetsző­legesen állították össze. Mélysége legalább 75 cm volt, amelyből 30 cm-t tett ki a trágya vastagsága, 20 cm-t a földréteg, az ablak alatti lég­tér pedig legalább 25 cm-es volt. Ilyen melegágyat még ma is készítenek a kertészkedők; ablakát ma már fóliával is bo­rítják. Ha érett komposzttrá­­gyát használnak alapanyagnak (amely nem fejleszt megfelelő mennyiségű hőt), akkor hideg­ágyat lehet készíteni. Ez feb­ruár végétől használható. A hajtatószekrényeket kül­földön készen árusítják, itthon házilag készíthető, fából vagy sík eternitből, ugyancsak fólia­­borítású ablakokkal. Ha nem süllyeszthető a földbe, akkor körkörösen olyan vastag szige­telőrétegről kell gondoskodni, amilyen magas a szekrény fala. Egy ilyen berendezésben vagy a Nap melegével gazdálkodunk (s ebben az esetben csak már­ciustól hasznosíthatjuk palánta­neveléssel), vagy elektromos fűtést készíthetünk hozzá. Egy 100X150 cm-es ablak alatti Falvaink többségében még mindig a fa keretű, biofűtésű és az üveggel, illetve fóliával fedett melegágyakban nevelik a palántákat. 20—25 cm vastag légtér kellő, 18—22 C fokra történő fűtésé­hez 120 W elegendő. Ez 3 kW/24 óra energiafogyasztás. A fólia alagút az utóbbi években egyre terjed. A legkü­lönbözőbb méretekben építenek ilyeneket országszerte — az egészen alacsonytól a járható, két méter magas fóliasátorig. Házikertekben attól függően válasszuk meg a méretét, hogy milyen növényeket, illetve pa­lántákat kívánunk benne nevel­ni, illetve termeszteni. A fólia alagút ötven-százöt­­ven cm széles, negyven-hatvan cm magas és tetszőleges hosz­­szúságú lehet. A kereskedelem­ben kapható alumínium és acél­vázas fólia sátrak a kisterme­lők számára túl nagy méretűek, ezért tanácsos a kívánt méretű alagutat házilag előállítani. A fólia különféle szélességben kapható; a vázat, illetve bordá­zatot is elkészíthetjük magunk. Palástnak a 0,1 mm vastagsá­gú polietilén és PVC-fólia egy­aránt jó; a váz készítéséhez a 3,8—4,2 mm vastag, horganyzott acélhuzalt, 16 min átmérőjű ke meny PVC csövet, esetleg küny­­nyen hajlítható mogyoró- vagy fűzvesszőt is használhatunk, de megfelel a fűrészelt, keskeny, hajlékony léc is. Palántaneve­léshez minden igényt kielégít a fólia alagút. Fólia hajtatóágyat akkor ké­szítsünk, ha kényelmesebben akarunk dolgozni. Ez lehet 2— 3 m széles és 70—90 cm magas, tetszőleges hosszúságú. Ehhez azonban már erősebb tartószer­kezet szükséges. Az ilyen léte­sítményben nemcsak palántát nevelhetünk, hanem korai ter­mesztés is lehetséges. A fóliás létesítmények elké­szítési módját részleteiben nem ismertetjük. Csupán arra sze­retném felhívni a figyelmet, hogy a fóliát mindig feszesre kell kifeszíteni, mert a víz kí­­vül-belül csak így csuroghat le róla. Ellenkező esetben a fólia csöpög, és a fölösleges víz min­dig azonos helyen, leginkább a növényekre jut. Egyébként a palást belső felén lecsapódó pára (a kondenzvíz) hasznos, szigetelő hatású a külső hő­mérséklettel szemben. A kisméretű fólia alagutat fűteni nem tudjuk, ezért ilyet csak akkor állítsunk fel, ami­kor a Nap melegét használhat­juk fűtésre. A nagyobb méretű fóliasátor­ban már berendezkedhetünk olajkályhás fűtésre is. Fóliqházat is készíthetünk. Egy ilyén kis házban megnevel­­hetők a palánták, és előhajtat­­hatók mindazok a dísznövé­nyek, amelyek télire telelőben voltak, például a muskátli, dália stb. Az ilyen sátorba növény­asztalt is állíthatunk, erre he­lyezhetők a paláutanevelő edé­nyek, a többi növény pedig a földre kerül. Olajkályhával vagy elektromos berendezéssel (üthe­tünk. Az elektromos fűtés nagyon alkalmas a palántaneveléshez. Előnyei: tiszta, kényelmes, a hőmérséklet könnyen szabályoz­ható vele, a berendezés hosszú élettartamú. Mintegy 150 W/m2 szükséges ahhoz, hogy a hidegre érzékeny egynyárink és zöldségfélék pa­lántáit fölneveljük. Elengedhe­tetlen a fűtőberendezés alatti gondos szigetelés. A hajtató­szekrényben például legalsó ré­tegként öt cm vastag drénréte­­get terítünk (ez lehet durvább zúzott kő, téglatörmelék, kavics stb.). Erre egy legalább két cm vastag kemény habszivacs le­mezt kell helyezni, a víz elve­zetésére 1 cm átmérőjű lyukak­kal. Ezt alufóliával fedik le és erre kerül a fűlőkábel, törés­mentesen, egymáshoz nem túl sűrű görbületekkel fektetve. A kábelre hőtakarónak öt cm vas­tagságú homokréteget teríte­nek, 0,3 mm-es szemcseátmé­rőjű folyami homokból. S végül a legfelsőbb réteg a mintegy 30 cm-es termőtalaj. Az elektromos fűtés csatlako­zódugóját — az öntözővíz okoz­ta zárlat veszélye miatt — min­dig a berendezésen kívül csa­padéktól védetten kell fölsze­relni. Az elektromos áram hoz­­závezetése legalább három mé­ter magasan kifeszített kábellel vagy földkábellel történhet, 24 voltra letranszformálva. (S. B. M.) Néhány kertbarát a koraiságra való tekintettel és ve­szélymentesen fó­liasátor alatt léte­sít melegágyat. Többek között Se­bők Ferenc, tűri (Rúbaň) kertbarát is ezt a módszert alkalmazza. Fotó: —blm Az egytörzsű tőkealakok kialakítása A moldvai tapasztalatok sze­rint a törzses tőkealak lehetővé teszi az összes munkaigényes műveletek gépesítését, a hozam 1,3—1,6-szorosára történő növe­lését és a munkaráfordítás fe­lére csökkentését. A tőkék gyorsított kialakítása csak tel­jesen egyöntetű, egészséges, mi­nősített szaporítóanyag és kész­lettrágyázás esetén végezhető el. Fontos a talaj- és növény­ápolási munkák teljes össze­hangolása. Ez lehetővé teszi a törzs és a karok kialakítását már a második évben. Ezek a tőkék már a második évben te­remnek, hozamuk a harmadik évben eléri a 25—45 t/ha-t. Az erős növekedésű fajták végle­ges kialakítása tovább tart, mint a gyenge növekedésűeké. (Sadov. Vinogr.) A Fuchsiák virágoztatása A Fuchsiák virágképződésével kapcsolatosan már számos vizs­gálatot végeztek, melyek eredményei eddig ellentmondásosak voltak. A legtöbb Fuchsia fajta obiigát hosszúnappalos növény. Megállapították, hogy igen szoros az összefüggés a hosszúnap­palos periódus tartama és a virágok száma között, továbbá, hogy a hosszúnappalos szakaszban csupán a spektrum világos­­vörös komponense hatékony. Ugyanakkor a rövidnappalos pe­riódusok végén a sötétvörös fény erősen serkenti a hosszanti növekedést. Ennek kiküszöbölésére növekedésgátló szert alkal­maznak. Kitűnt, hogy ötszöri B9 kezelés hatására a növények százszázalékban virágoztak rövidnappalos körülmények között. (M. V.) 1 Kiérkezett a számvetések “ időszaka. Kiskertészeti vonalon a kertbarátok az év­záró taggyűléseken megtárgyal­ják a múlt évi tevékenységről szóló jelentést, a felmerült problémák, nehézségek megol­dásának lehetőségeit és új, népgazdasági szempontból is je­lentős feladatokat határoznak meg a hatodik ötéves terv­időszak utolsó évében. Ez utób­binak már évről-évre egyik fon­tos láncszeme a megtermelt áru felvásárlása. Ezzel kapcsolat­ban megjegyezném, hogy az utóbbi években inkább az adás­vételi kapcsolatokkal voltak problémák, mintsem a zöldség­félék termelésével. Nemrégiben — fél év eltelté­vel — ismét ellátogattunk a ZELENINA bratislavai vállalati igazgatóságának dióspatonyi (Orechová Potôň) üzemébe. Tud­niillik a dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járásban kedve­ző kapcsolat jött létre a felvá­sárlók és a kistermelők között. Csöilei Lajos elvtárssal, a fel­vásárló üzem kereskedelmi igazgatóhelyettesével és Csivre Károly főagronómussal a múlt év célkitűzéseiről beszélget­tünk ... Tavaly az említett felvásárló üzem a járás huszonnyolc kis­kertész - szervezetével kötött adásvételi egyezményt. A leg­jobb, legaktívabb szervezetek közé tartozik többek között a helybeli, a Szlovákiai Kiskerté­­szek Szövetségének dióspatonyi helyi szervezete. A tagok 1082 tonna áru értékesítésére kötöt­tek szerződést. A valóságban a felvásárló üzem ezerháromszáz­negyven tonna terméket vásá­rolt fel tőlük, közel 7 millió korona értékben! A madi kertbarátok 482 ton­na áru értékesítését vállalták, a valóság azonban csak 348 tonfta volt. A lemaradást azzal lehet indokolni, hogy évközben Albáron (Dolný Bar) új szerve­zetet alakítottak, ahová jóné­­hány tagtárs átállott, mert hely­ben korábban nem volt szerve­zet Az albári kertbarátok a le­szerződött mennyiséghez viszo­nyítva százötven tonna termék­kel többet adtak a közellátás­nak, így pótolták a madi szer­vezet viszonylatában felmerült, nem szubjektív okokra vissza­vezethető lemaradást. A gellei (Holice) helyi szer­vezet vezetőségére és tagságára a színvonalas szervezői munka jellemző. Tavaly a dióspatonyi felvásárló üzemnél 1 millió 300 ezer korona értékű árut érté­kesítettek. Az udvarnoki (Dvor­­níky) kertbarátok a leszerző­dött 167 tonna termékkel szem­ben 190 tonnát értékesítettek, aminek pénzbeli értéke megha­ladta a nyolcszázezer koronát. Említést érdemelnek még 'a nyáradi (Topofovec) és a nyá­­rasdl (Topofníky) kertbarátok. Az előbb említett szervezet tag­jai 1 millió 131 ezer, az utób­biak pedig 1 millió 100 ezer korona értékű terméket értéke­sítettek. Természetesen, a többi helyi szervezet tagjai is kisebb­­nagyobb mértékben hozzájárul­ezt az összeget (például a diós­patonyi kertbarátok esetében a 140 ezer koronát) a tagdíjból visszamaradó összeggel együtt a legtöbb esetben továbbfejlesz­tési célra hasznosítják. Sok he­lyütt lehetőségeket teremtenek arra, hogy a háztáji kerteket traktorral szántatják meg, a vetőmagvakat 50, a fóliát pedig 30—40 százalékos kedvezmé­nyes áron juttatják a kertbará­A járás zőldségtermésének egynegyedét adják tak a zöldségfélék termelésé­hez ős sikeres felvásárlásához. összegezve a kertbarátok odaadó, fáradságos, és népgaz­dasági szempontból is jelentős munkáját, elmondhatjuk, hogy 1979-ben a dióspatonyi felvá­sárló üzemnél négyezerötszáz tonna terméket, többségben zöldséget értékesítettek, több mint 16 millió korona értékben. Az említett mennyiség a járás zöldségtermésének egynegyedét képezi! A felvásárló üzem a helyt szervezeteknek az évi áruforga­lom értékének 2 százalékát visszatéríti! A helyi szervezetek toknak, és még így sorolhat­nánk tovább. A ZELENINA dióspatonyi üze­me már a múltban is, de az idén is jelentős részt vállal az SZSZK fővárosának ellátásából. Itt főleg a hétfői, illetve a pén­teki és szombati napokra törté­nő áruszálításra kell gondol­nunk. Ezt a feladatot az üzem dolgozói a kertbarátok jó mun­kájának eredményeként példá­san teljesítették. A felvásárló üzemből ezen kívül úgyszólván az egész ország területére szál­lítanak zöldségféléket, többség­ben vasúti vagonokhan. Csöilei elvtárs többek között megjegyezte azt is, hogy a kis­kertészek sok esetben olcsób­ban állítják elő a zöldségfélé­ket és ami még lényegesebb, frísss állapotban, tisztán és a minőségi követelményeknek megfelelően szállítják az árut az átveőlielyre. Pozitívumként emelhető ki az is, hogy a ter­melt zöldségfélék választéka széleskörű és a munkaigénye­­sebbf a nagyüzemi termelésben problémát okozó zöldségfélék termelésének részaránya is ki­elégítő. Az idén hozzávetőlegesen 4800 tonna zöldség felvásárlásával számolnak a kertbarátoktól. A kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésbe további hét helyi szervezet tagsága kapcso­lódott be. A helyi szervezetek által még a múlt év augusztu­sában — előzetesen — beter­jesztett szerződéskötési javasla­tokat feldolgozták, majd a kí­vánalmaknak megfelelően, de­cember végéig megkötötték az idei évre érvényes szerződése­ket. A felvásárló üzem illetékes dolgozóinak véleménye szerint egyik oldalról sem merültek fel különösebb problémák! A felvásárló üzem képviselői rendszeresen ellátogatnak a he­lyi szervezetek évzáró taggyűlé­seire, ahol szívesen elbeszélget­nek a kertbarátokkal. Ezen kí­vül iskolázásokat tartanak, a­­melyre viszont a helyi szerve­zetek képviselőit is meghívják. E kölcsönös együttműködés is bizonyítja, hogy a dunaszerda­helyi járás kertbarátai, a helyi szervezetek vezetői jó szerve­zők, szívügyüknek tekintik a kertészkedéstl BARA ЬАЬШЗ) Tél a háztáji kertekben. Fotó: —blm

Next

/
Thumbnails
Contents