Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-26 / 4. szám
főbeszámolót. kihangsúlyozta, az egyesülés szerű Élni tudnak a szabadsággal Hétszáz évesnél is időWbb Kelet-Szlovákián Szirénfalva (Ptrukša). De az odaérkező elé nem holmi ósdi falukép tárul. Az aszfaltozott közutakat járdák szegélyezik. Sok az emeletes ház. Korszerűek a középületek. Jakab Sándor, Rendezettek a hnb-elnök parkok. — Valaha szalmatetös vályogfalú házak voltak a faluban. A települést erdők vették körül. A határt többnyire viz borította. Nehezen éltünk, nagyon nehezen. És szűkösen. Sok volt az olyan porta, ahol három esalád is lakott. A felszabadulás után mindössze százhúsz családi ház volt, s a lakosok száma alig érte el a hétszázat. Ma 1B0 családi ház van, s a lélekszám meghaladja a hétszázat — tájékoztat JAKAB Sándor, aki már huszonhat éve tölti be a hnb-elnök tisztségét. Az ismeretanyag szerzéséhez megjött az étvágyam. — Régen mivel foglalkozott a lakosság? — Többnyire bérelt földön gürcöltek az emberek. Alig volt néhány középparaszt a faluban. A lakosok jelentős része napszámba járt, meg erdőre fát vágni. A Latorca gyakori áradása rendszerint elvitte a termést, ami megmaradt, azt meg csónakkal kellett betakarítani. Jellemző az akkori idők nyomorúságára: kukoricáskenyeret ettünk, meg máiét, puliszkát. A 40-es évek elején a lakosság egyharmada teljesen eladósodott, sokan elvándoroltak a faluból ... A helyzet a felszabadulás után kicsit jobbra fordult. A parlagon heverő kerteket telkesítettük, a fiatal házasok így új házakat építhettek, nem kellett tovább együtt &zoroskodni az öregekkel. Azt, hogy a felszabadulás utáni évtizedekben, a lakosok mintegy 90 százaléka már új családi házba költözött, Matyi Dezső hnb-titkártól tudom meg. Azt viszont a saját szememmel is látom, hogy utcánként sok az emeletes családi ház. De aki ragaszkodott a régihez, az ts módosított rajta, hozzáépített. A szövetkezet húsz évvel ezelőtt alakult. Ettől kezdve számítják az igazi fellendülés idejét a faluban. Hiszen azóta szabályozták a Latorcát, lecsapolták a mocsaras területeket. Villanyt kapott a falu, meg jó utakat. Két új híd épült: Az itteni emberek hamar megértették: a szövetkezetben a boldogulás lehetősége. Az innen származó személyi jövedelem évről évre alakította formálta a faluképét. A fiataloknak továbbtanulási luehetőséget nyújtott. Az itteni keserves múlt, majd a mai gyors fejlődés alakította ki az egészséges lokálpatriotizmust. Amikor a művelődésháza épült, ott szorgoskodott a falu apraja-nagyja. Akárcsak az új óvoda építésénél. Ki fuvarozott, ki téglát rakott, ki maltert kevert. Továbbá felépült egy korszerű üzlet és vendéglő, valamint tűzoltószertár, tej- és kenyérüzlet. Társadalmi munkával hozták létre a víztartályt. Ahol valamikor halásztak az emberek, most szép park van. Üj sportpálya is épült öltözővel, zuhanyozóval — szintén társadalmi munkával. Ebből a teremtőalkotó munkából természetesen nemcsak a lakosok, hanem a községvezetők is részt vállaltak, tették a dolgukat. — * — Egy falu átalakulását azonban nemcsak az új házakon, korszerű középületeken mérhetjük le, hanem a lakosok életmódjának változásán is. Mert, mit ér az új, pompás, szép ház, ha szegényes a belső berendezése. Márpedig Szirénfalván jut erre pénz, sőt még a színes televízió vásárlása sem okozhat anyagi gondot. — Valamikor a Szirén-patakban sulykolták a ruhát — folytatja tájékoztatását az elnök. — Ezt mór lassan az idősebb emberek is elfelejtik, mert az automata mosógép a divat. Nehezen számolható össze az autótulajdonosok száma. Sok a telefon a családi házakban. Az alapiskolában —• 1—4 osztály összevonva — két pedagógus neveli-tanítja a 38 gyereket. Az egész nap üzemelő óvodában 30 gyerekről gondoskodnak az ovónénik. Míg a falufejlődés adatait sorolta büszkén a hnb-elnök, a fiatalok 90 százalékának ingázása — a faluból eljárása — viszont kissé elszomorította. Jómagam viszont megértem a helyzetet: mert mit is csinálna itt napközben a vegyész, a villamossági mérnök, az egyetemet végzettek, akikből van jónéhány, s munkaköre máshova köti. — Agrármérnök vagyok — újságolta Pásztor Ernő —, így nem volt nehéz elhelyezkednem a mezőgazdaságban, ahol jól érzem magam, és nem vágyom máshova. Megbecsülnek. S szép, korszerű családi házat építettem. Szeretem a falumat. A fiatalok legtöbbje a vajáni hőerőműben és a SLOVNAFT vegyi művekben tevékenykedik. Az idősebb férfiak a vasútnál dolgoznak. Azért a mezőgazdaságban mindig van annyi fiatal. amennyire szükség van. Az 1960-ban épült művelődési ház már szűknek bizonyul. Hogyne bizonyulna annak, hiszen itt van a hnb, a könyvtár, sőt az ifjúsági klub is. A CSEMADOK-szervezet tagjai itt készülnek fel a kulturális rendezvényeken való fellépésre. Ügy tűnik az idevetődőnek, hogy a szirénfalvaiak nagyobb könyvtárat érdemelnének, olvasóteremmel együtt. Tavaly például négyezer könyvet kölcsönöztek. Régebben minden tömegszervezetnek volt kultúrcsoportja; jelenleg a CSEMADOK és a SZISZ helyi szervezetéé működik. Gyakran szerepelnek a különböző járási rendezvényeken, de az országos versenyeken is dicsőséget szereztek falujuknak. Például Zselizen (Želiezovce), Gombaszögön, ahol mindig óriási tapssal jutalmazza fellépésüket a hálás közönség. Mint ahogy azt M a r c z I Mária is említette, jelenleg a Dalol a nyár című vígjátékkal vendégszerepeinek a környező községekben. A falu politikai életének tartalmáról 40 párttag gondoskodik, azon fáradozva, hogy a felsőb pártszervek elvárása kielégítést nyerjen, s lakosság gyarapíthassa politikai ismereteit, formálódjék világszemlélete — a követelményeknek megfelelően. — jjc —< Talán több szám került az írásba a kelleténél, de bármilyen ékes szónál jobban érzékelteti, bizonyítja egy Ungvidéki falu fejlődését, átalakulását a felszabadulás utáni 3S év alatt. ILLÉS BERTALAN» Értékelték munkájukat 0 Készülődnek a zárszámadásra 0 Máris az 1980-as év pénzügyi-termelési tervén munkálkodnak 0 A tervcélok egyike: 4000 literes fejési átlag elérése ф A mezőgazdasági termelésre nem éppen a legkedvezőbb volt a múlt esztendő: a kora tavaszi fagy és az őszi szárazság — amely elég hosszan tartott —, sok problémát, nehézséget, kárt okozott. Ennek ellenére a dercsikai (Jurová) székhelyű Barátság szövetkezetben aránylag sikeres esztendőt hagyot^maga mögött a mintegy 600 főnyi tagság. Tekintettel a tagság nagy létszámára, ezért a Duna menti községek szövetkezeti tagjai Bakán, a többi meg Királyfiakarcsán (Kráľovské Kračany) tartotta az évzáró taggyűlést. Az előbbi helyen a termelési problémákról, eredményekről, az 1980-as év igényes feladatairól Bartal Rudolf elnökhelyettes, az utóbbiban pedig Kovács István mérnök, a szövetkezet elnöke tartotta a hasznos vitát Ebbe a. mezőgazdasági üzembe öt kisebb szövetkezet egyesült, mégpedig a bakai, a nádasdi (Trstená na Ostrove), a dercsikai (Jurová), az egyházkarcsai (Kostolné Kračany) és a királyfiakarcsai. Az egyesülés, tehát 1976 januárja óta a szövetkezet négyezer hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodott egészen 1978*ig; ekkor mintegy félezer hektárral lett a terület kisebb, a Bős— nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésének megkezdése miatt. Am attól függetlenül, hogy a mezőgazdasági földterület kisebb, a szövetkezet tartja termelési szintjét, sőt egyes szakaszokon fokozni kívánja azt. Az évzáró taggyűlés napján jártunk mindkét községben, hogy részt vegyünk mindkét tanácskozáson. Kovács mérnök beszámolójában többek között A dercsikai szék-* helyű Barátság sző* vetkezet tagsága értékelte múlt évi gazdálkodásának eredményeit, bírál“ ta a hibákat, fo* gyatékosságokat, feltárta a rejtett tartalékokat, levonta a megfelelő tanulságokat, s megállapíthatta: érdemes fegyelmezetten, lelkiismeretesen, jól dolgozni..» Fotó: Fogas Ferenc, Dunaszerdahely, óla első ízben zárt a Barátság eredményes évet. Ezt annak köszönhetik, hogy lényegesen javult a gazdaságirányítás, a munkaszervezés, a tagság már összeszokott, egységesebbé vált. Az egyes termelési szakaszokról a szakágazetvezetők számoltak be nyílt hangnemben, nemcsak az eredményekről, hanem a problémákról, hibákról, nehézségekről is szólva. Megállapítást nyert az is, hogy az egyes sikertelenségeket nem lehet mindig a kedvezőtlen időjárásra hárítani. Csakis úgy lehet még eredményesebb a gazdálkodás, ha többször nézünk önmagunkba, a hibák okát пеги mindig másokban keresve. A Barátság szövetkezet jelentős lépést tett előre a tejtermelésben: a több mint négymillió liter tejet, amelyet a múlt évi termelési terv előirányzott, már november 22-én teljesítették, sőt az év végéig jelentősen túlszárnyalták. Az idei tejtermelés! tervük már 4000 literes fejési hozamszintet irányoz elő. Sok szó esett az évzáró taggyűléseken a hústermelésről, al takarmányozásról, annak észsználősáről. Jelenleg az idei éves termelésipénzügyi terv készül, melybe bevonják az egyes termelési ágazatok dolgozóit is, hogy érvényesülhessenek az értékes tapasztalataik, ötleteik, kezdeményezőkészségük, s még“ ínkább magukénak tekintsék a tervet, melynek a tavalyinál is igényesebb feladatait kinek másnak, mint a széles tagságnak kell valóra váltani, *—ii—-1980. január 28. SZABAD FÖLDMŰVES Bddig jobbára a példásan gaz- K dálkodó mezőgazdasági üzemek sorába tartozott a nagykürtös! (Veľký Krtíš) járásbeli ipolybalogi (Balog nad Ipľom) szövetkezet. A jelenleg három termelőegységből -i a helyiből, az inámiből (Dolinka) és az Ipolykesziből (Kosihy nad Ipľom) — álló szövetkezet legjövedelmezőbb, fő termelési ágazata a növénytermesztés, viszont az állattenyésztés különböző okok miatt lemaradt. Az alábbiakban mégis az állattenyésztésről szólunk. No meg arról is, miként vélekednek az újabb, küszöbön levő egyesülésről (annál is inkább, mert a szövetkezetek egyesítését a jövő, 7. ötéves tervidőszakban nem szorgalmazzák egyáltalán az illetékes felsőbb szervek — az idei évre is már csupán csak egyetlen egyesítést hagytak jóvá Szlovákiában, kerületenként. Vagyis, Közép-Szlovákiéban épp az ipolybalogi egyesül a szécsénkel (Sečianky) Ipolymente szövetkezettel. FORDÍTOTT SORREND Általában a mezőgazdasági üzemekben az állattenyésztés a jövedelmezőbb, fő termelési ágazat. A szóbanlevő szövetkezetben viszont a növénytermesztés hozza a legtöbb pénzt a közös kasszába, különösen az utóbbi években. Mi ennek az oka? Legfőképp az, hogy ez a szövetkezet már évek óta férőhelyhiánnyal küzdött. Nagy üggyel-bajjal azután mégiscsak sor került két 600 férőhelyes, BIOS típusú sertéshizlalda építésére. Mi okozta a legnagyobb bajt, problémát? Hát az, hogy egyik hizlalda sem készült el a tervezett határidőre; pontosabban — az egyik fél, a másik egy évet késett. Az 1200 sertés ideiglenes szálláshelyre kényszerült, kedvezőtlen körülmények közé..-. A másik baj: nem volt a szövetkezetnek malacfialtatőja, illetve kocatelepe. A fordított sorrend tehát itt következett be. Először ezt kellett volna építeni, hogy a sertéshizlaláshoz legyen malacutánpótlás, lehetőleg saját nevelésből. Hajlottak a „jótanácsra“, s így épültek fel a sertéshizlaldák. Malac? Köztudott, hogy nincs elegendő Szlovákia számos járáséban. Így a nagykürtöslben sincs. Mit tehettek a rászoruló szövetkezetek, köztük az ipolybalogi is...? Rendeltek ók sebb volt a tavalyelőttinél... Még egy dolog nyomta rá bélyegét a sertéstenyésztésre: а КАНУВ és Tetra fajtájú sertések számára nem nyújtottak megfelelő szakértelemmel párosuló gondozást s takarmányozást, így azután véres hasmenés ütötte fel a fejét, s dűlt több éven át. Ennek áz lett a kára, hogy már az első évben a sertéstenyésztésben 12 százalékos elhullást tartottak nyilván... Ebből a betegségből már a sertéstenyésztésnek sikerült kigyógyulnia, mivel felkészültebbek a szakemberek, literes fejési átlagot. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezet — ha nem is nagyoT sokkal, de túlteljesítette tejterme'iési tervét. . Persze, az eredmény jő, de nem azt jelenti, hogy továbblépésre már nincs lehetőség. Igenis, van! Ezt a rendszeres és arányos, selejtezés, a fajtajelleg, a jő takarmányalap és a megfelelő takarmányozási technika, valamint a példás fejőkollektivák lelkiismeretes, jő munkája lehetővé teszi. Ilyen fejőkollektíva az ipolybalogi, amely Szalai Margit vezetésével már LEGYŐZIK A NEHÉZSÉGEKET Bizakodva néznek a jövőbe ugyan a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járástól, dehát egyet sem kaptak ebből a „hiánycikkből“, amt manapság a nemesfémmel vetekszik. Már hogy is bírná az egyetlen csallóközi járás azt a keresletet kielégíteni, ami az utóbbi néhány évben a malacok iránt megnyilvánul több szlovákiai Járás részéről...? így adódott aztán az az áldatlan helyzet, hogy a balog! szövetkezet illetékes vezetői a szék helyett a földre huppantak. Mivel a tervet kíméletlenül előírták számukra a sertéshústermelésre vonatkozólag, malac híján a sertéshizlalda dolgozói 45 tonna hússal maradtak adósai a közellátásnak. Ebből anyagi káruk is származott, körülbelül háromnegyedmilliő koronával lett a közös kassza szegényebb. Tavaly valamelyest javult a helyzet, amikor már csak kétszáz malaccal volt kevesebb a tervezettnél. A múlt évben már a sertéshústermelés kevesebb problémát okozott, eredményelelkilsmeretesebb, hozzáértőbb az állatgondozók munkája, takarmányozási technikája. EMELKEDŐ TEJHOZAM Lényegesen jobb a helyzet a szövetkezet szarvasmarhatenyésztésében. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul a borjúnevelés eredményessége: például 460 a tehenük, s 200 üsző vár a tehénsorba állításra. Mivel a szarvasmarhaállományukhoz viszonyítva kevés a meghatározott tehénlétszám, a jmi illetékes szakemberei ezt a helyzetet mérlegelhetnék, vagyis a jelenlegi létszámtervet módosíthatnák, gyarapítva a tehenek számát. A tehéntörzsállománynak mintegy 65—70 százaléka szlovák-tarka fajtájú, a többi fekete-tarka lapálymarha. Tehát a fajtajelleget tekintve, jónak mondható. Az utóbbi két évben öszszesen 320 literrel növekedett a fejési átlag, s tavaly már elérte a 3345 litert, vagyis a tehenenkénti napi 9,17 bekapcsolódott a szocialista brigádmozgalomba, továbbá az inámi fejők, akik ugyancsak e nemes mozgalomba bekapcsolódásuk lehetőségeit latolgatják. Hasznukra válna — még az inámi kocagondozóknak isi — ha ugyanazt tennék, amit a balogi tehenészek, illetve fejők tettek. Bár a fejőknek a múlt évben teljes mértékben nem sikerült a kötelezettségválallásukat teljesíteni: terven felül 30 ezer liter helyett 20 ezer liter tejet termeltek. Ez azonban semmiképp se szegje kedvüket. Hazánk felszabadulása 35. évfordulóját úgy ünnepük meg a legméltóbban, ha a tervezettnél több tej kitermelésére törekszenek. Tekintet nélkül arra, hol lesz a hét falu szövetkezeti tagjait egyesitő mezőgazdasági nagyüzem székhelye, központja. VÉLEMÉNYEK — ELLENVÉLEMÉNYEK Mint már az előbbiekben az újabb egyesítést említettük, ezzel kapcsolat“ ban jócskán megoszlanak a vélemények; az egyik úgy vélekedik: „Ügy kell ez az újabb egyesítés nekünk, mint ablakosnak a hanyattesés ...“; a másik nem ennyire borúlátó, így vélekedik: „Még nagyobb felelősség hárul majd a 4500 hektáros szövetkezet vezetőire, szakembereire; dehát ez ezzel jár ...“. így igaz ez! Mármint az utóbbi vélemény. Nagyobb lesz a társadalmi elvárás, a létszámban lényegesen gyarapodó tagságban nem lehet majd úrrá a széthúzás, annál inkább az egységre, az eredményes, jó munkára, az igényes feladatok fel“ tétlen teljesítésére törekvés. Természetesen, a nagyobb mezőgazdasági üzem irányítása még alaposabb szakmai-politikai és szervezési felkészültséget követel valamennyi vezetőtől, s rugalmasabb szervezést a szakemberek és középfokú káderek részéről. Ez utóbbiakra is kell, hogy nagyobb felelősség háruljon az eddi“ ginéi, hiszen a megnövekedett fel“ adatok is nagyobbak, igényesebbek lesznek. Ezt illik — legalábbis illenék! —i minél előbb tudatosítani. A mezőgazdasági nagyüzemben még“ inkább csökken a személyes kapcsolatok lehetősége. Ez azonban semmiképp sem jelentheti az ellenőrzésről való lemondást. A gazdaságirányítás, valamint az üzemszervezés tökéletes!“ tését feltétlenül előtérbe kell helyez“ ni, s olyan embereket állítani felelős posztokra, akik fejlődőképesek, tanulékonyak, éles észjárásúak, s kellő szakmai-politikai felkészültséggel, gyakorlati tapasztalatokkal — és jó szervezőkészséggell — rendelkeznek. Vagyis, olyan embereket, akik már „felnőttek“ vagy képesek „felnőni“ az új, a megnagyobbodott .közös gaz“ daság követelményeinek teljesítéséhez, a feladatok valóra váltásához. N. Kovács István
