Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-26 / 4. szám

SZABAD FÖLDMŰVES. 1980. január í'í. A figyelan központjában az ember Az óra mutatója pontosan delelőt jelzett, amikor a sáról (Sárovce) Béke EEísz székháza előtt tülkölni kezdett az autóbusz. i—i Ez nálunk az ebédre szólító „harangszó“ — magyarázta Béres Ká­rolyné, a szövetkezet társadalmi és nevelő tevékenységének felelőse. < Az üzemi étkezdébe az egyes telepek­ről autóbusszal szállítjuk a dolgozó­kat. így megkíméljük őket a hosszas gyaloglástól, s persze ez jelentős idő­megtakarítást is jelent. De tartson velem — invitált ■— legalább megkós­tolja üzemi konyhánk főztjét. Azután magával tartok a lévai buszhoz. Útközben megtudtam, hogy az ét­kezde egész év folyamán üzemel. A főidényben kétszáz-kétszázötven ebé­det készítenek naponta. Azok számá­ra, akiket a csúcsmunkák idején sür­get az idő, az ebédet a mezőre ki­hordják. Az ízlésesen berendezett üze­mi étkezdében a szövetkezet dolgozói valóban higiénikus és kulturált körül­mények között étkeznek. Erről ma­gam is meggyőződtem. Az autóbuszmegálló felé iparkodva egy egész utcasort képző új egyeme­letes házak előtt haladtunk el. — Ezeket mind a szövetkezet épí­tette a dolgozói számára >— mutatta büszkén Béres Károlyné. — Szövetke­zetünk nagy gondot fordít a dolgozók szociális gondoskodására. Évente ki­rándulásokon vesznek rész s üdülte­tésben, gyógykezelésben részesülnek, gyermekeik pedig pionírtáborokban nyaralhatnak. Mindezt úgy igyekszünk megszervezni, hogy minden dolgozóra legalább kétévenként sor kerüljön. A töb mint hétszáz dolgozót szám­láló szövetkezetben, amely három község Sáró, Garamvölgy, Tőre * határát öleli fel, nemcsak a szociális gondoskodásra fordítanak nagy fi­gyelmet, hanem a tagok és a közsé­gek társadalmi, kulturális és sport­életével is törődnek. A két nagyközségnek — Sáró, Ga­ramvölgy — egy-egy labdarúgó-csapa­ta van. A szövetkezetből Hlinöik František az efsz személyzeti osz­tályának vezetője — toborozza ezekbe a fiatalokat. Hiszen ő a sportegyesü­let elnöke. Nem véletlen, hogy a szövetkezet fiataljai szép számban ki­veszik részüket a falu sportéletéből. A szövetkezet minden tekintetben tá­mogatja a labdarúgócsapatokat. A szociális-kulturális alapból évente hozzávetőlegesen ötvenezer koronával járulnak hozá a sportfelszerelés be­szerzéséhez, a sportolók összpontosí­tott edzéséhez és a mérkőzések meg­rendezéséhez. De a sportpályák kar­bantartásához, korszerűsítéséhez is hozzájárulnak anyagilag és munkával egyaránt. Sárón a lmb-vel együttmű­ködve minden év május 9-én sportna­pot rendeznek. Ekkor több labdarúgó­­csapat méri össze erejét. •— Támogatásunkat a sportegyesület tagjai igyekszenek meghálálni, vissza­fizetni, — folytatta Béres Károlyné. — Csúcsmunkák idején, amikor szö­vetkezetünknek minden erős kézre szüksége van, sokat segítenek a szé­na behordásában, a szalma betakarí­tásában, kazlazásában, vagy a kerté­szetben a paprika szedésekor. Szíve­sen segédkeznek a tavaszi „nagytaka­rításban“ is, főleg az állattartó tele­peken a környezet rendezésében és szépítésében, vagy a vasgyűjtésben, amelyben tavaly jeleskedtek. A sport iránti érdeklődésből, a csa­patok meglehetősen jó helyezéséből, az efsz-el való kiváló együttműködés­ből ítélve, csak kárát íátom annak-, hogy a futballon kívül más sportágat nem létesít, nem támogat a sport­egyesület, vagy a szövetkezet. Pedig véleményem szerint megvolna rá a lehetőség. Ezzel szemben dicséret illeti a szö­vetkezet asszonyait, akik gyermekeik­kel együtt szorgalmasan készülnek a spartakíádra. Béres Károlyné is azon huszonegy édesanya közé tartozik a szövetkezetből, akik sok elfoglaltsá­guk mellett szakítottak időt arra is, hogy kicsinyeikkel tornásszanak, s majd részt vegyenek a járási spar­­takiádon. A szövetkezet a Nőszövetséggel és a CSEMADOK-kal együttműködve ak­tívan részesedik a három község kul­turális és társadalmi életében. Mind­két nagyközségben egy szlovák és egy magyar énekkar tevékenykedik. A kétnyelvű énekkarok sikere a két falu között megoszlik. Míg Sárón a szlovák énekkar, addig Garamvölgyön a magyar menyecskekórus hírneve túlszárnyalta a Garamvölgye határát és az egész lévai (Levice) járásban, de talán ezen is túl közismertté vált. Csak természetes, hogy egy olyan j szövetkezetből, ahol úgyszólván a dől- ^ gőzök fele nő, szép számban találha­tók a négy énekkarban szövetkezeti asszonyok Is. A szövetkezet vezetősége anyagilag és erkölcsileg egyaránt támogatja az énekkarokat. Segítséget nyújt a kü­lönböző rendezvények szervezésében, s ha útra kelnek a „dalos menyecs­kék“, akkor ingyenesen rendelkezé­sükre bocsátja az autóbuszt. A három falu kulturális életének fellendítése mellett az énekkaroknak jelentős sze­repük van a társadalmi életben Is. Megtudtam, hogy a menyecskekórus részt vesz a hnb polgári ügyek testü­letének rendezvényein, így például az esküvőkön, a névadókon és polgári temetéseken. A SZNF 30. évfordulójá­nak tiszteletére mindkét község mű­velődési otthonában színvonalas kul­turális műsort rendeztek. A sáról szlovák énekkar pedig a nemzetközi gyermekév alkalmából kulturális mű­sor keretében szebbnél-szebb népda­lokkal szórakoztatta a fiatalokat és felnőtteket egyaránt. E két rendez­vény csupán töredéke annak a tevé­kenységnek, mellyel az énekkarok a sokszor már feledésbe borult népda­lokat, néphagyományokat ápolják. — Habár Sárón és Garamvölgyön van művelődési otthon, Tőrén pedig a szövetkezet hozzájárulásával most épül — magyarázta Béres Károlyné — a falusi ember a városival szem­ben még mindig hátrányban van a művelődésben, a kulturális élet szem­pontjából. Ezt a hiányt igyekszünk a szövetkezeti tagoknak pótolni azáltal', hogy különböző rendezvényekre, szín­házi előadásokra jegyeket vásárolunk számukra. Hogy a szórakozást is ma­gasabb szintre emeljük, az idei far­sangban első ízben reprezentatív bált rendezünk. A társadalmi, kulturális tevékenységet, s a sportot tovább akarjuk fejleszteni, hogy ezáltal is több lehetőséget nyújtsunk a szövet­kezeti tagoknak a kulturált szórako­zásra, a művelődésre, a testedzésre. Végezetül csupán annyit: Nem cso­da, hogy a sáról szövetkezetben sok a fiatal, s nem küzdenek munkaerő­­hiánnyal. Hiszen a sokoldalú szociál gondoskodás párosulva az élénk tá sadalmí, kulturális élettel, a sporto­lási és szórakozási lehetőséggel, kel­lemessé teszi az életet s visszatartja, helyhez köti a dolgozókat, főleg a fiatalokat. Törvényszerű, hogy ott, ahol az emberek elégedettek, jól megy a munka is. Ez pedig a szövet­kezet eredményeiben is szembetűnően visszatükröződik. Klamarcsik Mária «*• «j» •*« *> «J* »J« »3« *3» *3« *3* «J* »3» «J* <C» *** *3» «J* ♦J* *t* *3* *** *** «J« » «• . \ < . A* Az elmúlt év végén adták át rendeltetésének Komárom— Singellő (Letecké pole) lakótelepén a korszerű hatvan fé­rőhelyes óvodát a cigányszármazású gyermekek számára. Az óvoda környékének parkosításába bekapcsolódtak a ci­gányszármazású szülők is. Foto: Andriskin f, •3* *3* »j* »3* <» *3» »3* »3» *1* «3» *з* *з* *з* ••• *з* *i* *1* *** »з* *** *з* *3* *3* »з* *** *»* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ •• A SZÖVETKEZETI KRÓNIKA — AZ ESZMEI-POLITIKAI MUNKA KIEGÉSZÍTŐJE Korunk tanúi A szakszervezetek mintáiéra A CSKP KB 13. plenáris ülésének, valamint az efsz-ek IX. országos kong­resszusának határozatai értelmében a Szövetkezett Földművesek Szövetsége Központi Bizottsága jóváhagyta a SZFSZ szervezeti felépítésének alap­elveit, \ amelyek a szakszervezetek szerkezeti rendszeréből indulnak ki. Az intézkedések arra irányulnak, hogy a SZFSZ szervezetei nagyobb arányban részesedjenek a szövetkeze­tek termelési)és gazdasági feladatai­nak teljesítésében, valamint társadal­mi tevékenységük fejlesztésében. Már ebben az esztendőben hazánk hat járásában :— Pribram, Chrudim, Kroméfiž, Olomouc, Levice, Košice — sor kerül a szövetség szervezeti fel­építésének az új irányelvek szerinti prőbavizsgálatára. Bukoven Pavol, a SZFSZ Lévai Já­rási Bizottságának titkára arról tájé­koztatott, hogy az új szervezeti fel­építés irányelveinek gyakorlati érvé­nyesítésének előkészületei folyamat­ban vannak és az évzáró taggyűlése­ken való jóváhagyásuk után járás­­szerte megkezdik a próbavizsgálatát. Meglehet, hogy az év folyamán több módosításra is sor kerülhet,‘hiszen az irányelveket a szövetkezetek sajátos körülményeihez kell módosítani, s lét­­jogosultságukat majd a gyakorlat váltja be. A járásban azonban már megvan a konkrét elképzelés a SZFSZ szerve­zeti felépítéséről az egyes szövetke­zetekben a Vefký Ďúr-1 Efsz példáján, amely mlntagazdaságként szerepel. Ezért nem árt legalább tömören ösz­­szefoglalni milyenek is az elképzelé­sek. Úgy, mint az üzemekben, vállala­tokban szakszervezeti vonalon az alpaegységet az egyes részlegek képe­zik, a szövetkezetekben is hasonlóan a SZFSZ termelési részlegei, munka­­csoportjai alakulnak, amelyek egy­­egy egységes munkahely kollektíváját tömörítik össze. így például az állat­tenyésztésben egy gazdasági udvar dolgozói, a növénytermesztésben pe­dig a kertészeti vagy dohánytermesz­tőcsoport, továbbá a javítóműhely dolgozói stb. önálló szövetségi részle­get képeznek, amelynek az élén a csoport tagjai közül választott rész­­legbizalfnl áll. Az egyes részlegek alapvető tevékenysége közé tartozik majd az, hogy aktivizálják a szövet­kezeti tagokat és dolgozókat a terme­lési feladatok teljesítésében, ügyelje­nek a dolgozók megfelelő munkakö­rülményeire és problémáikra, továbbá gondoskodjanak megfelelő politikai és szakmai fejlődésükről. Legalább egyszer havonta taggyűléseket tartsa­nak, amelyek egybeköthetők a terme­lési értekezletekkel is. A SZFSZ részlegek-csoportok tevé­kenységében igen fontos szerep há­rul a szakaszbizalmíra, aki az efsz vezetőivel és tísztségkarával szorosan együttműködik. Feladatkörébe tarto­zik a dolgozók politikai nevelése és aktivizálása a feladatok teljesítésére, a kötelezettségvállalások kiértékelése. Felelősség hárul rá a munkakörülmé­nyek javítása, a munkabiztonsági és egyéb előírások betartása tekinteté­ben Is. Ezen túlmenően az egyes al­bizottságokkal együttműködve javas­latot terjeszt elő a gyógykezelés, az üdültetés, a szociális támogatás stb. ügyeiben Is. A SZFSZ részlegeinek-munkacso­­portjainak tevékenységét a SZFSZ részlegbizottságat irányítják, amelyek a szövetkezetek területi-termelési egy­ségeiben létesülnek. Ez lehetővé teszi a hnb szerveivel és a Nemzeti Front alakulataival való együttműködésüket. A bizottság tagjait a szövetkezetek taggyűlése választja, s számukat a szövetkezet belső szerkezete — össz­hangban az egyes albizottságokkal —i határozza meg. A SZFSZ részlegbizottságainak leg­fontosabb feladata az lesz, hogy se­gítséget nyújtsanak a szövetkezetek­nek a tervfeladatok teljesítésében, valamint az egyes albizottságokkal együttműködve biztosítsák az efsz-ek társadalmi és a SZFSZ hatásköréből eredő tevékenységet. Tevékenységüket részletezve, a SZFSZ részlegbizottságai gondoskod­nak a dolgozók kezdeményezőkészsé­ge és a szocialista versenymozgalom fejlesztéséről. Hatékony segítséget nyújtanak a szocialista brigádoknak és serkentik a dolgozókat feladataik teljesítésében. Ellenőrzik a munkabiz­tonsági, egészségvédelmi és tűzbiz­tonsági előírások betartását, aktivi­zálják a dolgozókat a munka- és élet­­környezet folyamatos javítására és szépítésére, intézkednek a dolgozók jogos szociális követelményeinek ér­dekében, továbbá gondoskodnak a szövetkezeti dolgozók politikai-szak­mai neveléséről és társadalmi-kultu­rális tevékenységükről. A SZFSZ részlegbizottságainak te­vékenységét a szövetkezet plnöke, vagy elnökségi tagja Irányítja és el­lenőrzi. Az új szervezeti felépítéssel kap­csolatos feladatok igényesek. Buko­­ven elvtérs szavai szerint azonban a szövetkezetek vezetősége és dolgozót jó hozzáállást tanúsítanak, hiszen az alapelvek, az intézkedések gyakorlat­ban való meghonosítása, a termelési feladatok teljesítését, a szövetkezeti demokrácia elmélyítését, a kezdemé­nyezőkészség fejlesztését és a tömeg­politikai munka széleskörű kibonta­koztatását segítheti elő. i—kim— Szocialista mezőgazdaságunk három évtizedét az elmúlt évben számtalan rendezvénnyel ünnepeltük meg. Meg­emlékeztünk Szlovákia első földmű­­vesszövetkezeteinek megalakulásáról, a földterületek egyesítéséről, íalvaink szocialista építésének nehéz idősza­káról. S éppen ez alkalomból egyre jobban tudatosítjuk azt a talán sze­rény, de mégis jelentős hozzájárulást szocialista mezőgazdaságunk építésé­hez, amelyet,a szövetkezeti krónikák­nak tulajdoníthatunk. Fűképp jelentősebb események, év­fordulók alkalmából lapozzuk át e krónikát, hogy segítségükkel elevenít­sük fel az elmúlt évek eseményeit, felújítsuk az emlékeket azokról az időszakokról, amelyek végérvényesen a múltat jelentik. A szövetkezeti krú­­nikáknak különleges varázsuk van. Feljegyzéseikből a régmúlt napok és események hangulata elevenedik fel. Az idősebbek számára a múltat idézi, a fiatalabbaknak viszont segít abban, hogy tökéletesebb képet alkothassa­nak annak keletkezéséről és fejlődé­séről, amit ma természetesnek tarta­nak. Korszakunkban e történet írásá­nak társadalmi jelentősége kétségte­len. E krónikák tanúbizonyságot szol­gáltatnak, hiteles dokumentumot je­lentenek, történelmileg pontos képet rajzolnak nemzeteink éleiének e- fon­tos időszakáról. Szilárd támpontot nyújtanak a történelmi kutatás szá­mára, kellő hatást gyakorolnak dol­gozóink öntudatára. A későbbi korok számára megőrzik mezőgazdasági ter­melésünk fejlesztéséért vívott forra­dalmi harcunkat és ennek eredmé­nyeit, a gazdálkodás basznának és a szövetkezeti tagok életszínvonalának növekedését, társadalmi és kulturális fejlődésüket, valamint a szövetkezeti gazdálkodás hatását szocialista fal­­vaink lakossága életének megváltozá­sában. E krónikák éppen ezért egye­nesen hivatottak arra, hogy az eddi­ginél jobban felhasználjuk az eszmei­politikai ráhatás fokozására. Ne hagy­juk, hogy a szekrénybe zárva poro­sodjanak. Ezerkilencszázhetvennégy óta, ami­kor a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége első ízben értékelte efsz-eink krónikáit, szövetkezeteink jelentős változáson mentek át. E változások közül különösen a szövetkezetek ősz-Teljesített vállalások — jó eredmények szevonása, integrálása érintette jelen­tős mértékben a szövetkezeti króni­­kákát. Az efsz-ek számának csökkené­sével párhuzamosan csökkent a kró­nikák száma is. Az eredetileg nyil­­vántartott ötszáznegyven krónika nap­jainkig körülbelül háromszázra apadt. Pontosabban kifejezve: a szövetkeze­tek integrálása nyomán a krónikák száma is megcsappant s ez bizonyod szervezési intézkedéseket követelt meg a krónikák vezetése kérdésében is. Sajnálatos, hogy ezzel kapcsolatban nem minden járásban fordítottak kellő figyelmet a szövetkezet krónikásai-* nak módszertani irányítására, kikép­zésére, valamint a krónikák rendsze­res kiértékelésére. Ez végeredmény­ben megmutatkozott e szövetkezeti krónikák múlt évi értékelése alkalmá­val. Az értékelő bizottság a Szövet-* kezeli Földművesek Szövetségének szlovákiai bizottsága, az SZSZK Kul-* túrügyi Minisztériuma, a nitrai Szlo­vák Mezőgazdasági Múzeum és a Szlovák Tudományos-műszaki Társa­ság képviselőiből tevődött össze. A krónikák értékelésekor figyelembe vették ezek tartalmi összetételét és a fontosabb események időrendi feljegy­zését, ami a krónikák vezetésének egyik legnehezebb feltétele. A szocia­lista építés időszakában történelmileg értékes eseményeket többé-kevésbé megfelelő formában dolgozzák fel és jegyzik be a krónikások. Hasonlókép­pen igen következetesen kísérték fi­gyelemmel az egyének és a szocialista brigádok tagjai érdemeinek megörö­kítését, amellyel ezek a szövetkezet fejlődéséhez járultak hozzá. Ugyanígy a legjobb dolgozók tevékenységének népszerűsítését is figyelemmel kísér­ték, hiszen ők mutattak példát áldo­zatkész és lelkiismeretes munkájuk­kal a szövetkezet többi tagjának. Az elmúlt öt esztendő legjobb kró­nikájaként a nyitraivánkai (Ivánka pri Nitre) Fejlődés (Rozkvet) Eísz krónikáját értékelték. A második he­lyezett a prievidzai járás Nedožery községének Horná Nitra nevű szövet­kezete, a harmadik pedig a piešťanyi Družba szövetkezet lett. Az elmúlt évben végrehajtott érté­kelés is megmutatta, hogy ott, ahol gondosan, következetes figyelemmel vezetik a szövetkezet krónikáját, ott jó munkájuk eredményével büszkén dicsekedhetnek. A szövetkezeti króni­kák vezetésének szükségessége külö­nösen akkor lép előtérbe, ha össze­hasonlítjuk számukat a Szlovákia szerte vezetett községi krónikák szá­mával. Ez utóbbiak a szövetkezeti krónikáknak csupán egyharmadát te­szik ki. Ezért a szövetkezeti króni­kák gyakorlatilag falvaink egyre gaz­dagodó életének, a fejlődést tükröző változásainak legfőbb adattárát, tör­ténelmi dokumentumát jelentik. P. M. A Csilizköz (MedziCilizie) Efsz az óév utolsó napján megtartott aktívá­ján értékelte a szocialista brigádok munkáját és „A legjobb brigádnapló­ért“ elnevezésű verseny eredményeit. A jelenlevők örömmel állapították meg, hogy a brigádmozgalom fejlesz­tésében a szövetkezet előrelépett, ami hozzájárult a termelési feladatok időelőtti teljesítéséhez is. Halász János mérnök, a szövetkezet elnöke a kötelezettségvállalások eredményeit is fejtegette. A kötelezettségvállalások összértéke 1 millió 877 ezer 300 korona volt, s ezt az egyes csoportok 3 millió 58 ezer 500 koronára teljesítették. A szocialista brigádok a ter­melési feladatokat 1 millió 632 ezer 900 koronára teljesítették, s emellett 828 ezer korona értékben erötakarmányt és egyéb anyagot is megtakarítot­tak. Az állatelhullást 187 ezer 800 korona értékben csökkentették, s újító­­javaslataik értéke meghaladta a 203 ezer koronát. Ezenkívül az élet- és munkakörnyezet javítása érdekében tizenkétezer brigádórát dolgoztak le. A szövetkezet harmincegy brigádjának 364 tagja tudatosította, hogy a XV. pártkongresszus határozataiból eredő feladatok teljesítése nagymérték- j ben függ munkájuk minőségétől is. Ennek eredményeképpen széleskörű munkakezdeményezés bontakozott ki, amely a hatodik ötéves terv utolsó évére tervezett feladatok teljesítésére irányul, valamint a hatékonyság és a munkatermelékenység fokozására, a tartalékok feltárására összpontosul. Terézia Vareőková

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents