Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-26 / 4. szám
1980. Január 28. SZABAD FÖLDMŰVES. Ülésezett a KGST Végrehajtó Bizottsága A műit héten Moszkvában háromnapos ülést tartott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamokat az állandó képviselők, a kormányok elnökhelyettesei képviselték. Hazánk küldöttségét RUDOLF ROHLl- ČEK, szövetségi miniszterelnök-helyettes, Csehszlovákia állandó képviselője, a végrehajtó bizottság elnöke vezette. A KGST Végrehajtó Bizottsága 93. ülésének napirendjén a KGST 32. és 33. ülésszakán hozott határozatok végrehajtásának a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításának kérdései szerepeltek. Áttekintették az együttműködés időszerű feladatait, a különböző programok végrehajtásának és előkészítésének menetét. Beszámolót hallgattak meg például a atomenergia felhasználására irányuló együttműködés eddigi eredményeiről, a soron következő feladatokról. Megvitatták a tagországok gazdasági és tudományos-műszaki együttraűködésének időszerű kérdéseit, valamint az 1981—1985. évi kölcsönös együttműködés alapvető irányait. A végrehajtó bizottság határozatot hozott arról, hogy a KGST megemlékezik VLAGYIMIR ILJICS LENIN, a kommunista- párt és a szovjetállam megteremtője születésének 110. évfordulójáról. előkészületei rek, a LEMP Központi Bizottságának első titkára is részt vett. A beszámoló és küldöttválasztó taggyűlések már szeptember óta folytak a pártalapszervezetekben, december közepén pedig vajdasági pártkonferenciák kezdődtek. verenitása és függetlenséga elvének, a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elvének tiszteletben tartását. Fontos pozitív tényezőnek tekintik, hogy folytatódik a szovjetfrancia kapcsolatok fejlődése. Hangsúlyozzák: a jövőben Is amellett foglalnak állást, hogy országaik politikai, gazdasági, műszaki és kulturális együttműködése hosszú távon dinamikusabban és kiegyensúlyozottabban fejlődjék. A közlemény kidomborítja, hogy a szocializmus nagymértékben járul hozzá az imperializmus ellen, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi felszabadulásért vívott küzdelem fejlődéséhez. A szocializmus építése a föld sok országában különböző formákban történik, és különböznek a szocializmus győzelméhez vezető utak is. A két párt fontos tényezőnek tekinti az imperialistaellenes erők együttműködésének megszilárdítását, összehangolt tevékenységük fejlesztését. „A szovjet és a francia kommunisták között a barátság és a nemzetközi szolidaritás testvéri kapcsolata áll fenn, amely a függetlenségen az egyenjogúságon ás a be nem avatkozáson alapul — szögezi le a közös közlemény. Mindkét párt úgy vélt, hogy az álláspontok eltérése, a véleményeltérés nem lehet akadálya annak, hogy együttműködjenek a közös, alapvető célok elérésében. E célok közé tartozik a békéért, a leszerelésért, a nemzetközi együttműködésért vívott küzdelem, a nemzetközi szolidaritás a kommunista pártokkal, a társadalmi és a nemzeti felszabadítás minden erejével.“ A közlemény kifejezésre juttatta', hogy a két párt elégedett a tárgyalások gyümölcsöző eredményeivel és jellegével, kölcsönösen arra törekszenek, hogy fejlesszék együttműködésüket a Szovjetunió és Franciaország munkásosztályának, népeinek érdekében. Д z imperialista világnak a szovjetország ellen indított legújabb antikommunista propagandakampánya valamelyest élezte a nemzetközi feszültséget. Kardcsörtető beszédek hangzottak el Washingtonban, Carter elnök különféle „megtorló“ lépéseket helyezett kilátásba a Szovjetunió ellen. E helyzetben határozott szovjet állásfoglalást, helyzetmagyarázatot és a jövőt illetően józan derűlátást, biztos vonalvezetést jelentettek Leonyid BREZSNYEVNEK, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának a moszkvai Pravda kérdéseire adott válaszai. Az általános helyzetet jellemezve Brezsnyev elvtárs kijelentette: A pártnak a békére, az enyhülésre irányuló vonala megvalósításának, az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusán meghatározott békeprogram valóra váltásának során sok mindent sikerült elérni. Ha hagy általánosságban fogalmazunk, akkor a legfontosabb, amit elértünk, az, bogy sikerült megszakítani a tragikus körforgást — világháború — rövid lélegzetű béke —< világháború. A hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján azonban jelentősen bonyolultabbá vált a nemzetközi helyzet. Ezért az imperialista erők, mindenekelőtt az Egyesült Államok meghatározott körei a felelősek. A- zok, akik a feszültség enyhítését akadálynak tekintik annak útjában, hogy megvalósítsák agresszív elgondolásaikat, háborús pszichózist keltsenek, és beavatkozzanak más népek belügyeibe. Azok az erők felelősek ezért, aklkben mélyen megrögződött az a megszokás, hogy minden ceremónia nélkül viselkednek más országokkal szemben, úgy cselekedjenek a nemzetközi életben, mintha nekik minden meg lenne engedve. A főtitikár ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy az említett erők az utóbbi időben új hosszú távú fegyverkezési programokat erőszakolnak, új katonai támaszpontokat hoznak létre .messze távol az Egyesült Államok határaitól, így a Közel-Keleten és az Indiai-óceán térségében, létrehozzák az úgynevezett „gyorshadtestet“, a katonai beavatkozás politikájának ezt az eszközét. Brezsnyev elvtárs említést tett a Bécsben aláírt SALT-1I. szerződés elleni aknamunkáról is, s megállapította, hogy Carter elnök azzal a döntésével, hogy meghatározatlan időre befagyasztják a szerződés kongresszusi vitáját, újabb vonással egészítette ki ezt a káros folyamatot. A főtitkár válaszai az afganisztáni eseményekre is kitértek. 1978 áprili-Január 26-án születésnapját ünnepit az Indiai Köztársaság. Pontosan harmincéves. 1950-ben ugyanis ezen a napon szűnt meg a három évig fennállt domínium státusa és lett teljesen független állam, s a brit uralkodót képviselő indiai alkirály helyét köztársasági elnök foglalta el a republikánus rendszert választó új állam élén. Az indiai óriás, Hindusztán-félsziget legnagyobb állama tehát most második születésnapját ünnepli. Am nem tehetjük, hogy ne említsük meg az elsőt is, mely a három évvel korábbi augusztus 15-hez kapcsolódik. Ennek fontossága ugyanis nemcsak abból következik, hogy évszázados gyarmati elnyomatás után egy félmilliárdos nép domínium keretében teljes önkormányzatot kapott, hanem abból is, hogy ez olyan keretek között játszódott le, amelyek hosszú távon kihatottak az óriás állam további fejlődésére, s azoknak a politikusoknak a személyisége, akik az új India születése körül bábáskodtak, szintén döntő hatással volt az indiai állam politikájának alakulására. Befejeződtek a LEMP Vili. kongresszusának A Lengyel Egyesült Munkáspárt radomi vajdasági konferenciájával befejeződtek a LEMP VIII. kongresszusának előkészületéi. A kongresszus februárban Varsóban ül össze. A radomi pártkonferencián. Edward Gie-Együttesen a haladásért A hónap első tiz napjában, amikor az imperializmus és a nemzetközi reakció szűnni nem akaró propaganda hadjáratot indított az afgán nép forradalmának segítséget nyújtó és az iráni nép elidegeníthetetlen jogai mellett síkraszálló Szovjetunió ellen, sor került Georges Marchais-nak, a Francia Kommunista Párt főtitkárának, illetve az általa vezetett pártküldöttségnek moszkvai látogatására. Ez azért lényeges, mert a találkozón fontos megállapítások és állásfoglalások hangzottak el. A szovjetfrancia pártközi tárgyalásokról kiadott közlemény megállapítja: mindkét párt úgy véli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet meghatározó vonása az a változás, amely a béke, a nemzeti függetlenség és a szocializmus javára megy végbe az erőviszonyokban. Ilyen körülmények között až imperializmus nem képes úgy tevékenykedni, mint korábban. Ennejc ellenére igyekszik felhasználni minden rendelkezésére álló eszközt, hogy megőrizze pozícióit, s megpróbálja megakadályozni a haladás erőinek előbbre jutását. Ezért a közlemény szorgalmazza, hogy energikusan vissza kell verni az imperializmus antikommunista kampányát. A két párt úgy véli, „jelenleg megvan a lehetőség a fegyverkezési verseny megszüntetésére a fegyverzet fokozatos csökkentéséhez való áttérésre. A két párt tagjai a jövőben is küzdenek e magasztos cél eléréséért“. Leszögezték: feltétlenül szükséges, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak a NATO-határozatnak a megakadályozására, amelynek értelmében új amerikai rakétákat telepítenek Európába, és folytatni kell az erőfeszítéseket a feszültség csökkentésére. Nagy fontosságot tulajdonítanak a küszöbönálló madridi találkozó előkészítésének és megtartásának. Hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi légkör megjavítása feltételezi a népek szu-VADNYUGATI SZELLEMBEN Az amerikai vezetők fennen hangoztatják, hogy Washingtonnak „joga“ van a fegyveres beavatkozásra mindenütt, ahol ezt „célszerűnek“ tartja. (V. Fomicsev rajzaj. Dzsavaharlal Nehru, az indiai nép nagy fia, a haladó polgárság képviselője, mély hazafias átszellemüléssel és a jövőbe vetett hittel mondta az új állam alkotmányoző gyűlésében: „Eljön az a pillanat, ritka pillanat a történelemben, amikor kilépünk a régiből az újba, amikor egy korszak véget ér, amikor egy nemzet oly sokáig elnyomott lelke szárnyalni kezd ...“ Költői megfogalmazás, de a gyakorlat sokkal prózaibb volt. A brit gyarmattartók tudták, hogy ki kell vonulniuk, valamennyi gyarmattartónál jobban és korábban felfogták az idők szavát s úgy ürítették ki állásaikét, hogy az egykori gyarmatokat a volt anyaországhoz fűző köldökzsinór ne szakadjon el, szándékosan úgy vonták meg a független India határait és olyan örökséget hagytak az új vezetőkre, hogy kezdettől fogva veszélyben forgott az új nemzeti állam léte és békéje. A gyarmatosítők ugyanis felosztották „birtokukat“, mégpedig vallási alapon. Nem valami Jószándékkal, éppen ellenkezőleg. A hindu vallási többségű Indiában és a mesterségesen összetákolt mohamedán többségű Pakisztánban ugyanis maradt olyan vallási kisebbséget alkotó népesség, hogy a viszály forrása nem szűnt meg. Két köztársaság létesítése a szubkontinensen csak a A Mi külpolitikai irányvonal megingathatatlan LEONYID BREZSNYEV NYILATKOZATA ' sában Afganisztánban forradalom ment végbe. Az afgán nép saját kezébe vette sorsának intézését, a függetlenség és a szabadság útjára lépett. A mült erői azonban felsorakoztak a forradalom ellen. Az afgán nép magától értetődően maga is megbirkózott volna velük, azonban a forradalom első napjaitól kezdve szembe találta magát a külső agresszióval, a belügyeibe történő durva külső beavatkozással. Ezernyi és ezernyi, külföldön felfegyverzett és kiképzett lázadót, egész fegyveres alakulatokat dobtak át Afganisztán területére. Az imperializmus, csatlósaival együtt, a gyakorlatban hadüzenet nélküli háborúba kezdett a forradalmi Afganisztán ellen. Az agresszorok Afganisztán elleni tevékenységét Amin is elősegítette: a hatalmat megragadva kegyetlen elnyomást indított az afgán nép széles rétegei, a párt- és katonai káderek, az értelmiség és a muzulmán papság képviselői ellen, vagyis azok ellen a rétegek ellen, amelyekre az áprilisi forradalom támaszkodott. A folyamatos fegyveres beavatkozás, u reakciós külső erők messzire menő összeesküvése azt a reális fenyegetést támasztotta Afganisztánnal szemben, hogy elveszíti függetlenségét, imperialista katonai felvonulási területté változtatják országunk déli határát. Más szavakkal: elérkezett az a pillanat, amikor már hallgatnunk kellett a baráti Afganisztán kormányának kérésére, ha másként tettünk volna, lehetővé tettük volna az agresszív erőknek, hogy megismételjék mindazt, amit például Chilében tettek, ahol vérbe fojtották a nép szabadságát. Ha nem így jártunk volna el, az azt jelentette volna, hogy közömbösen nézzük, hogyan jön létre déli határunkon a szovjet állam biztonsága ellen irányuló veszélyes fenyegetés tűzfészke. Számunkra nem volt könnyű az a határozat, hogy szovjet katonai kontingenst küldjünk Afganisztánba. A párt központi bizottsága és a szovjet kormány azonban felelőssége teljes tudatában cselekedett, figyelembe vette a helyzet valamennyi összetevőjét. Brezsnyev elvtárs ezzel kapcsolat' véres vallásháborúnak vetett véget, de nem az ellenségeskedésnek. A problémákkal terhes, megoidásuk** kai küszködő India a mai napig követendő példát mutató mintaképe az ázsiai földrész államainak. Külpolitikájának alapja a békés egymás mellett élés és el nem kötelezettség. Nehéz volt érvényt szerezni ennek az elvnek. Az imperialisták gyarmati politikájának örökségeként nem egy véres viszály támadt India és az imperialisták zsoldjában korántsem el nem kötelezett politikát folytató Az indiai óriás I születésnapján szomszéd, Pakisztán között. Lássuk például Pakisztán többszöri kasmiri betörését, időnként megújuló területi követeléseit, a Kelet-Pakisztán elválásakor, Bangladéš állam születésekor támadt viszályt és az ugyancsak ismétlődő kínai terjeszkedési kísérleteket. Az indiai külpolitika további sarkköve a szovjetbarátság, sokoldalú gazdasági együttműködés a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. Belpolitikai téren az ország életének vezető erejévé vált Indiai Nemzeti Kongresszus célja a legégetőbb problémák megoldása volt: a kasztrendszer maradványainak eltörlése, a foglalkoztatottság biztosítása, illetve a munkanélküliség enyhítése, az éhség leküzdése, bonyolult népesedési problémák megoldása. Azért említjük ezt, mert az Indiai Köztársaság annak jegyében ünnepelheti születésnapját, hogy háromévi rövid .politikai intermezzo után ismét Indira Gandhi asszony Indiai Nemzeti Kongresszus (I) pártja alakított kormányt és állt az ország élére. Szokatlan jelzés egy párt neve után, de tudnunk kell, hogy 1969-ben szakadás történt Nehru pártjában. A konzervatív öregek elfordultak Nehru lányától, Indira Gandhitól és ortodox szárnyat alkotva, különpártként Indultak a politikai életben, olykor olyan erőkkel is szövetkezve a Gandhi asszony vezetése alatt álló párt ellen, amelyekkel a múltban nagy ellentéteik voltak. Indira Gandhi reformjaival haragította magára a jobboldalt. Gondoljunk csak a maharadzsák, a reakciós múlt utolsó pillérei rangjában kitért az imperialista propagan» da, rágalomhadjárat mesterkedéseire* Farizeus magatartás minden olyan ki* sáriét, amikor azok kiabálnak $ „szovjet fenyegetésről“, azok lépnek fel a nemzetközi erkölcs védelmező* jének szerepében, akiknek bűnlistá* ján ott van a Vietnam elleni „szeny* nyes háború“, akik az Ujjúkat sem mozdították, amikor a kínai agresz* szórók fegyveresen betörtek a szociai lista Vietnamba, akik évtizedek óta katonai támaszpontokat tartanak fenn Kuba földjén, akik a forradalmi iráni néppel szemben kardcsörtető kijeién* téseket tesznek, blokáddal fenyegetőz* nek, nyílt katonai nyomást gyakorol* nak rá. Valóban van beavatkozás Af* ganisztán belügyeibe, s erre még az olyan magas és tiszteletre méltó in* tézményt is felhasználják, mint az ENSZ. A történtekből Brezsnyev elvtárs azt a következtetést vonja le, hogy, „a világon mindinkább joggal az a kép alakul ki az Egyesült Államokról, hogy a nemzetközi kapcsolatok terén nem megbízható partner, olyan állam* amelynek vezetése kész bármely pii* lanatban megsérteni nemzetközi köte* lezettségeit, egy tollvonással semmis* sé tenni az általa aláírt szerződése* két és megállapodásokat“. A főtitkár azonban mindjárt megjegyezte: „Ma* gától értetődő, hogy az Egyesült Al* lamok kormányzatának ez a maga* tartása korántsem okoz nekünk olyan kárt amilyenre kezdeményezői nyíl* ván számítottak.“ Brezsnyev elvtárs válaszaiban vé* gül megerősítette, hogy az enyhülés irányzata, a népek akarata minden akadály ellenére utat tör. Hangoztat* ta: A szovjet emberek és a külföldi barátaink bizonyosak lehetnek abban, hogy a lenini külpolitikai irányvonal megingathatatlan. Ez az irányvonal összekapcsolja a következetes béketörekvéseket az agresszió határozott visszaverésével. Ez az irányvonal az elmúlt évtizedekben igazolta önmagát, ehhez tartjuk magunkat a jövőben is* Erről az irányvonalról senki sem té* ríthet le bennünket. nak eltörlésére és vagyonának álla* mosítására, a nagyszabású államosí* tásokra, amelyek sok bankot, pénz* intézetet és biztosítót érintettek, aí lakosság társadalmi és jogi egyenlőségét célzó intézkedésekre, a kaszt* rendszer törvényes eltörlésére stb. A megrögzött hagyományok, szokások ellen azonban nehezebb küzdeni, mint egyszerű törvényhozási aktussal papíron megoldani a kérdéseket. Itt voltak még a hinduista vallás előítéletei* például a „szent állatok“ kultusza* mely szintén kerékkötője volt annak* hogy Indira Gandhi kormánya enyhítsen a lakosság élelmezési problémáján. A bonyodalmakat még az i3 fokozta, hogy a lakosság, az elma* radott néprétegek körében nem találtak megértésre Gandhi asszony születésszabályozási akciói (a túlnépesedés India egyik legsúlyosabb gondja). Az elégedetlenség három évvel ezelőtt a reakció malmára hajtotta a vizet, s a konzervatív politikai csoportok a külföldi kapitalista államok, elsősorban Anglia reakciós köreinek támogatására találtak, mert Gandhi asszony államosítási és einem* kötelezettségi politikája szálka volt az imperialisták szemében. így történt, hogy a konzervatív * erők összefogtak, az Indira Gandhi vezette Nemzeti Kongresszus ellen, amely a kommuriisták támogatását is elvesztette, és 1977-ben megbuktatták a 11 éve kormányzó miniszterelnök-asszonyt. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a Kongresszus párt vereségéhez a Gandhi-kormányzat bizonyos túlkapásai is hozzájárultak, főként az 1975-ös rendkívüli állapot bevezetésekor elkövetett törvénysértések, melyekre a reakciós és konzervatív körök nagyon érzékenyen reagáltak. < Az ellenzékbe vonult, illetve a politikai élettől egy időre visszavonult índira Gandhi azonban még ezután is veszélyes maradt a jobboldal számára. Többször idézték a törvény elé és próbálták koholt vádak alapján elmarasztalni. Gandhi asszony igazsága azonban győzött. A Kongresszus helyébe lépő Dzsa* nata Párt körüli tömörülés botcsinálta szövetségnek bizonyult és széthullott. Sem Deszai kormánya, sem á következő kormányok nem voltak képesek megoldani India belső problémáit, így a januári választásokon Gandhi asszony fölényes győzelmet aratott és már megalakította 14-tagú kormányát. Lőrincz László
