Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-05 / 1. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. Január 3. Az olimpia évében Békés versengés az ötkarika jegyében Négy esztendővel ezelőtt a XXI. Olimpián résztvevők így búcsúztak egymástól Montreáiban: „Viszontlátásra 1980-ban Moszkvában“. A sporttörténelemben először kerül sor szocialista országban a nyári olimpia megrendezésére. A Szovjetunió, az utóbbi évtizedek sportnagyhatalma, a világ legnagyobb országa kapta meg a XXII. Olimpia megrendezésének jogát. Ez nemcsak elismerést jelent, hanem még olyan hatalmas országra is komoly feladatokat ró, ahol a sportlétesítmények ezreit hozták létre a szocializmus építése során. Az idén megrendezendő világméretű nagy sporteseményre (július 19.— augusztus 3. között) a Szovjetunió öt nagy városában Tallinnban, Kijevben, Leningrádban, Minszkben és természetesen Moszkvában kerül sor. Leningrádban, Minszkben és Kijevben a labdarúgóselejtezőket és csoportmérkőzéseket játsszák. Tallinn pedig a vitorlázóversenyek színhelye lesz. A többi versenyszámok megrendezésére a Szovjetunió fővárosában, Moszkvában kerül sor. Az olimpiai játékok, már az időszámítás előtt mintegy ezer évvel kezdődtek el. Semmilyen írás nem maradt fel arról, mikor rendezték meg Olümpiában az első vetélkedést, amely minden bizonnyal csak futószámokból állott. Később sokoldalúbb lett a vetélkedő, birkózással és ökölvívással bővült a legjobbak erő- és ügyességi versenye. Az ókori utolsó olimpiára 1. u. a 300-as évek végén került sor, és aztán hosszú időre szünetelt a testkultúrát szolgáló nemes vetélkedés. Az újkori olimpiát néhány európai sportszerető ember fáradhatatlan kezdeményezése, anyagi hozzájárulása hozta létre és 1896-ban bonyolították le Athénban. Azóta több mint nyolcvan esztendő telt el, és a világháború borzalmas esztendeitől eltekintve, négyévenként rendszeresen összemérték erejüket a világ legjobb sportolói. Volt olyan olimpia is (1936-ban Berlinben), ahol a nemes békés vetélkedőt más célokra akarták felhasználni. A hitleri fasiszta diktatúra propagandája saját erejének fitogtatását tűzte ki célul, kiindulva a felsőbbrendűség alapgondolatából. Kirobbantották a második világégést, s utána csak 1948-ban rendezték meg az olimpiai játékokat Londonban. Valójában mégis az 1952-ben Helsinkiben megrendezett nyári olimpiai játékokat tekinthetjük egy új korszak megnyitójának. Ekkor kapcsolódott be a nemes vetélkedőbe a világ legnagyobb szocialista országa, a Szovjetunió. Már az első szereplésük óriási meglepetést hozott az ezertó országában, és a szovjet sportolók azóta is a világ-ranglista első helyén állnak. De a Szovjetunió mellett a szocialista országok közül további négy szintén az első tizenkettő között van az elmúlt negyedszázad ranglistáján. Ezt leghűbben az éremelosztás bizonyítja. Ez a táblázat meghazudtol minden olyan állítást, hogy a szocializmust építő országokban nem törődnek kel-Ország neve arany ezüst bronz 1. Szovjetunió 258 221 204 2. Egyesült Államok 254 184 168 3. Német Dem. Közt. 89 57 55 4. Magyar Népköztár. 61 63 75 5. japán 58 44 47 6. Olaszország 49 51 56 7. Ausztrália 46 35 44 8. Lengyelország 33 31 56 9. Svédország 33 29 30 10. Német Szövet. Közt. 28 34 43 12. Csehszlovákia 27 23 20 tőképpen a sportfejlesztéssel. Azt hiszem, az idei olimpiai játékok még jobban igazolják majd a szocialista országok sportolóinak rátermettségét. Hiszen Kuba, Románia és Bulgária sportolói szintén felsorakoztak a világ legjobbjai közé, és ezt minden bizonnyal az olimpián is igazolják. Az ázsiai szocialista országok közül a Kínai Népköztársaság is újból szerepel az olimpiai vetélkedőn. A világ lakosságának legnagyobb létszámú országa egyetlen alkalommal a helsinki olimpiára küldött versenyzőket. Azóta az ismert tajvani problémák miatt nem szerepeltek a kínai versenyzők. A szocialista országok mindig síkra szálltak, hogy a kínai nép képviselője a KNK legyen. Végül ez valóra vált, és a kínaiak mintegy háromszáz versenyzővel képviseltetik magukat a Moszkva-i olimpián. Remélhető, hogy Kína szereplése a nemzetközi sport fejlődése szempontjából is nagy jelentőségű lesz, hacsak az országot irányító szélsőséges politikusok, ezt a sporteseményt nem akarják felhasználni más célokra! A nagy világvetélkedűre több mint 130 országból mintegy 12 500 versenyzőt várnak a Szovjetunióba, akik 21 sportág 203 számában mérik össze erejüket, tudásukat, ügyességüket. Ahhoz, hogy az élsportolók a legjobb körülmények között versenyezhessenek, a meglévők mellett sok új sportlétesítmény kellett, ezért szám szerint 99-et hoztak létre, ebből hetvenötöt Moszkvában. Hatalmas, minden igénynek megfelelő sportkomplexumok épültek fel a fővárosban. Az olimpiai falut több mint száz hektáros területen építették fel. A sportolók elszállásolási lehetősége az eddigi olimpiák történetében c legjobb lesz, és mindent úgy oldanak meg, hogy semmi ne zavarja a versenyzők nyugalmát. A szállodák közelében lesz a vendégipari kombinát, ahol négyezer ember étkezhet egyidőben. Természetesen lesz ott egy nagy áruház, szolgáltatási vállalat, orvosi rendelő, hangversenyterem, mozi, könyvtár, táncterem, sportlétesítmények gyakorláshoz, és még sok minden szolgálja a sportolók kényelmét, nyugodt felkészülését. Az olimpiára 300 000 külföldi turistát várnak, s a számukra 1 700 000 jegyet adnak el a szovjet utazási irodák. E szám nagyságára utal az a tény, hogy Montreál csak 230 000 vendéget fogadott. Több új szálló épült Moszkvában, hogy a vendégeket kényelmesen elhelyezzék. De a meglövő és az újonnan épült szálló sem elegendő, ezért igénybe veszik az egyetemek, főiskolák internátusait, amelyeknek a berendezéseit felújítják. A jó ellátás érdekében a meglevők mellett 17 000 étkező vendéget befogadó éttermeket építenek, s a nyári ideiglenes étkezőhelyeken egyszerre 25 000 ember ülhet az asztalhoz. Az olimpiai játékokra való felkészüléssel egyetemben felépült egy hatemeletes sajtóközpont. A sajtóközpontot a legkorszerűbb technikai eszközökkel szerelik fel, és ez a centrum biztosítja a többi sportkomplexummal az összeköttetést. Több mint hétezer újságíróra számítanak, s meg kell oldani, hogy a lehető legjobb körülmények között dolgozhassanak. Az olimpiai játékokat műholdak révén 18 csatornán sugározza a televízió (ez éppen duplája a montreálinak). így minden sporteseményt egyenes tévéadásban nézheti az öt kontinens sokmillió nézője. A Szovjetunió nagy erőfeszítéseket tesz és tett az olimpiai játékok sikeres lebonyolításáért. A fáradhatatlan munkának minden bizonnyal meglesz az eredménye és a XXII. nyári olimpiai játékok a népek, nemzetek közötti békét, barátságot erősítik majd. —tt— Bánfai Tibor plasztikáiról több alkalommal jelent meg értékelés, ismertetés. Közéletünk megbecsült személyisége lett. Rangját, szobrászatának rokonszenves vonásaival vívta ki idehaza és határainkon túl. Ojabb müveiben is sajátosan ötvöződik a megmunkálás fegyelem és az ábrázolásnak egyszerűsége. Szoborportréinak megjelenített arcvonásaiban lélektani jellemzésre törekszik. Steiner Gábor mellszobrának a fej jellegzetes formájára szinte rárajzolta a részleteket, hogy ezzel is hangsúlyozza a bronzöntvény fakturális újításait. Steiner markáns szemöldöke, mélyen beágyazott szemeinek érdekes árnyékolást ad, s ezzel kitűnő hangulatot teremt az elgondolkodó forradalmár arckifejezésének. Az arcnak élesebb rajzban megmintázott realisztikus vonásai, egyben Steiner Gábor osztályharcos helytállását is jellemzik. Őszintén örülünk, hogy Bártfai Tibor elvállalta ennek a másfél méteres bronzszobornak az elkészítését, mert egy olyan ízléssel és szobrászati tudással alkotott művet szemlélhetünk majd szülővárosában, amely az Embert és általa alkotójának egyéniségét is hibátlanul tükrözi. A klasszikus hagyományokat sajátosan érvényesítő Steiner Gábor szobra közérthető művészi megnyilatkozás. Ünnepélyes leleplezését 1980. május 14-re, a CSKP Komáromi Szervezeténak alakuló évfordulójának emlékére tervezik. Steiner Gábor egész életén át kitartóan küzdött a Kommunista Párt célkitűzéséért. Ő alapította meg Komáromban a helyi alapszervezetet. Több éven keresztül volt a KP nemzetgyűlési képviselője. Munkásságának elismeréséül 1929-ben a CSKP V. kongresszusán beválasztották a bolsevizált gottwaldi központi bizottságba. Az igazságért nem jelszavakkal, hanem megcáfolhatatlan érvek, tények felsorakoztatásával küzdött. Arra törekedett, hogy a csehszlovákiai magyarok tisztánlátását ne homályosítsa el az irredenták nacionalista uszítása, és a kapitalista rendszer viszonyai között a jogfosztottság és a nemzetiségi el-* nyomás okát az emberek ne a köztár-* saság más nemzetiségű lakosaiban, hanem az osztályelnyomásban, a búr-* zsoá rendszerben lássák. Egyre meg-* győzőbben bizonyította, hogy a nem-* zetiségi elnyomás elsősorban szociális kérdés és a munkás-parszthatalom csak akkor teremthető meg, és biztosítható tartósan, ha a dolgozó nép nemzetiségi és faji hovatartozására való tekintet nélkül összefog, és egy-* ségesen a proletár nemzetköziség el« vének jegyében vívja meg harcát. Steiner Gábor, a magyar származású internacionalista és, csehszlovák hazafi a dolgozó nép ügyét szolgálta. A felszabadulást, a munkásosztály győzelmét sajnos, már nem érhette meg. Életét 1942-ben a koncentrációs táborban gyilkos golyó oltotta ki. Suchy M. Emil A Magvar Területi Sziohüz és Thalia Színpadának ianuari játékterve 8. Kedd: íalovo (Nagymegyer) — Egy lócsiszár virágvasárnapja (19.00) 9. Szerda: Košice (Kassa) — Clízia (19.00) 10. Csütörtök: Komárom (Komárno) —Egy lócsiszár virágvasárnapja (15.00) Rimavská Seč (Rimaszécs) Clízia (17.00) 11. Péntek: Komárom (Komárno) ■— Egy lócsiszár virágvasárnapja (19.00) 12. Szombat: Üenkovce (Csenke) — Egy lócsiszár virágvasárnapja (19.00) 13. Vasárnap: Horná Potöíí (Felsőpatony) — Egy lócsiszár virágvasárnapja (19.00) 15. Kedd: Dvory n/Zitavou (Udvard) — Revizor (19.00) 17. Csütörtök: Želiezovce (Zseliz) — Revizor (19.00) Košice (Kassa) *— Clízia (19.00) 18. Péntek: Okoč (Ekecs) — Revizor (19.00) 19. Szombat: Topoľníky (Nyárasd) — Revizor (19.00) Gemerská Hôrka (Gömörhorka) f—> Clízia (19.00) 20. Vasárnap: Marcelová (Marcelháza) — Revizor (19.00) 22. Kedd Dunajská Streda (Dunaszerdahely) — Egy lócsiszár vrágvasárnapja (13.30, 24. Csütörtök: Dunajská Streda (Dunaszerdahely) — Egy lócsiszár visárgvasárnapja (13.30, 19.30) Košice (Kassa) — Varrenné mestersége (19.00) 25. Péntek: Komárno (Komárom) — Egy lócsiszár virágvasárnapja (19.30) 26? Szombat: Horné Saliby (Felsőszél!) — Egy lócsiszár virágvasárnapja (19.00) Gemerská Vés (Harkács) — Varrenné mestersége (19.00) 27. Vasárnap: Čičov (Csicsó) — Egy lócsiszár virágvasárnapja (19.00) Rožňava (Rozsnyó) >— Varrenné mestersége (19.00) 29. Kedd: Dolné Saliby (Alső'szeli) — Revizor (19.00) Műsorváltozás jogát a színház fenntartja! >*♦ «“* ♦** •*♦ .*i .*« »*. ♦*« «*♦ **i «♦, «*, Találkoztál! olvasóikkal A VIII. Fábry-napok keretén belül a szádalmásí (Jablonov nad Turňou) CSEMADOK-szervezet meghívta Cselényi László és Simkó Tibor költőket író-olvasótalálkozóra. Sokáig emlékezetes lesz az AIK tanulói számára a Simkó Tiborral való beszélgetés. A költő, aki a Tikiriki. takarak c. verseskönyvében közölt verseket együtt játszotta a gyerekekkel, igazán belopta magát a gyermekek szívébe. Ilyen igazi baráti találkozó még rém vo Szádalmáson. A költő me tanította a gyermekeket mai modern versek érteim zésére, szavalására, játék san szerettette meg velük * Irodalom ezen műfaját, sok ragyogó szempár, az ö feledt mosoly azt bízón) tóttá, hogy nem nehéz me találni az utat a gyerm kék felé, ha valaki igazé szereti őket, és jó pedagógi is. Farkas Rózí Szobrot állítanak szülővárosában Steiner Gábornak Értékelték a kultúrmunkát tk Losonci (Lučenec) Városi Nem** zeti Bizottság a választási program teljesítése érdekében minden évben egységes kulturális munkatervet dolgoz ki, mely magában foglalja a városi művelődési központ, valamint a peremkerületek, Pinc (Pincina), Videfalva (Vidina), Miksi (Mikušovce) művelődési házának, a CSEMADOK és MATICA helyi szervezeteinek, valamint a Moszkva filmszínháznak kulturális tevékenységét. A vnb plénuma a kitűzött feladatok teljesítését a tavalyi év mérlege alapján értékelte s megállapította, hogy a kulturális intézmények, a CSEMADOK és a MATICA helyi szervezeteinek a közreműködésével eredményesen teljesítették a kitűzött feladatokat. A lakosság kulturális igényeinek és szórakozásának kielégítésére a városi művelődési központ öt színházi előadást szervezett. A zvolení J. G. Tajovský Színház — három, a kassai (Košice) THÄLIA Színház pedig két alkalommal vendégszerepeit. A könnyűzenét kedvelők részére tíz, a komoly zenét igénylők részére pedig öt alkalommal rendeztek koncertet. Nem feledkeztek meg a nemzetközi gyermekévről sem. A gyermekek részére ingyenes színházi előadást szerveztek. A zvolení színház nagy sikerrel mutatta be a „Fekete királynő“ című mesejátékot. A népművészetet kedvelő nézők sem panaszkodhatnak. A kulturális intézmények dolgozói és a társadalmi szervezetek az ő igényükről sem feledkeztek meg. A város lakossága ebben az évben ismét gyönyörködhetett a Szlovák Állami Népdalegyüttes, a Szovjet Belügyminisztérium, a békéscsabai népiegyüttes és a hazai műkedvelő együttesek műsorában. A város kulturális életében fontos szerepet tölt be a Moszkva filmszínház is. A filmszínház vezetősége minden évben megrendezi a dolgozók filmfesztiválját. A nyári fesztivál gazdag programját közel tizenegyezer néző tekintette meg. A városi művelődési központ is fokozatosan bővíti tevékenységét. Irányításával hatvankét tagú leánykórus és tizennyolc tagú tánccsoport működik, s egyre gazdagabb a szakköri tevékenység is. A kulturális élet kibontakoztatásában eredményesen bekapcsolódnak a CSEMADOK és a MATICA szervezetei is. Kulturális és népművelő munkájukat a vnb plénuma is pozitívan értékelte. A CSEMADOK főleg az irodalmi nevelés, a népművelés és a haladó hagyományok őrzése, ápolása terén fejt ki aktív tevékenységet. Az elért eredmények mellett azonban szólnunk kell a hiányosságokról is. Évek óta nem működik a CSEMADOK városi szervezetének színjátszó csoportja, a szebb napokat is megért táncegyüttesről is csak múlt időben beszélhetünk, s az utóbbi időben az irodalmi színpad is keveset hallatt magáról. ** A kultúra és a népművelés terén nagy feladat hárul a városban levő két nagy üzem, a Pofana és Nehézgépipari Művek' losonci üzemrészle* gének klubjaira is. A Polana üzemi klubja több éves hagyományokkal rendelkezik. Sajnos, az utóbbi években már nincs színjátszó csoportja, s a táncegyüttese is megszűnt. Irodalmi színpada viszont eredményes munkával igyekszik feledtetni a nagyhírű Timrava színjét-* sző csoport ténykedését. A klub irodalmi színpada tavaly nagy sikerrel mutatta be L. I. Brezsnyev elvtárs Kisföld című regényének kisszínpadi változatát. A Nehézgépipari Művek losonci gyáregységének üzemi klubja öt éves múltra tekint vissza, sajnos, ténykedése még az előbbi klubénál is szeré-* nyebb. Az eredményesebb inunka érdeké* ben a városi nemzeti bizottság taná* csónak mielőbb közös nevezőre kell hoznia a városban működő üzemi klu* bok ténykedését. Megfelelő szakmai tanácsadással, a munka ellenőrzésével és rendszeres értékelésével pedig segíteni kellene a színvonalasabb kul* túrmunka alapjainak lerakását. 4**£ A város üzemeiben egyre több vi* déki lakos talál munkalehetőséget, s táplálkozik a város meglevő kulturális és szellemi értékeivel. Tehát ebből a szempontból sem mindegy, hogy a járási székhelyen milyen a kulturális élet. Csák István /
