Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-19 / 3. szám
1980. ganuár 19. .SZABAD FÖLDMŰVES. .11 Fogyasszunk több zöldséget és gyümölcsöt, de hogyan!? m. Az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma az SZSZK kormányának 378/77-es számú rendelete értelmében 1978 augusztus 24-én előterjesztette az 1979-es évre szóló igényeket. Ezek alapján az illetékes vállalatoknak és szervezeteknek közel 295 ezer tonna zöldséget és 95 ezer tonna gyümölcsöt kellett volna felvásárolniuk. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma ezt követően — a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok részére — szétírta az előzetes termelői és felvásárlási feladatokat. Az adásvételi szerződések megkötésének végső határidejét december 31-vel jelölték meg... Az 1979-es évre szóló állami végrehajtó terv azonban 310 ezer tonna zöldség és 110 ezer tonna gyümölcs kitermelését és felvásárlását adta feladatul a МЁМ-nek, amely ezeket az új feladatokat csak december hatodikán írta szét. Ennek következtében az adásvételi szerződések megkötését sem tudták határidőre elvégezni. Nehezen érthető viszont a zöldség- és gyümölcskereskedelmi vezérigazgatóság és a többi felvásárló vállalat felelős vezetőinek az a magatartása, hogy a MÉM tájékoztatása után nem módosították felvásárlási feladataikat. Röviden fogalmazva: nem vették figyelembe az államig terv irányelveitl Ennek értelmében az adásvételi szerződéseket — végső soron — csak 289 eze^ tonna zöldség és közel 74 ezer tonna gyümölcs felvásárlására kötötték meg! Az ilyen esetek azonban nemcsak az 1979-es, hanem a korábbi évekre is jellemzőek voltaki Fogyatékosságok a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságokra történő feladatok szétírásával kapcsolatban is 'előfordulnak. Ennek során — az SZSZK kormányának 378/77-es számú rendelete értelmében — ugyanis nemcsak az éghajlati adottságokat, a termelési tapasztalatokat és a körzetesítés alapfeltételeit kellett volna figyelembe venni, hanem a zöldség- és gyümölcsfélék termelésére jutó önköltségek nagyságát is. Ez utóbbit például 1977-ben mindössze tizennyolc, egy évvel később ötven, tavaly pedig már majdnem minden mezőgazdasági üzemben figyelemmel kísérték. A MÉM dolgozói azonban megfeledkeztek ezeknek az eredményeknek az értékeléséről és a feladatok szétírásánál történő felhasználásáról ... Továbbra sem megoldott a kistermelőkkel, kertbarátokkal történő adásvételi kapcsolatok, egyezmények megkötése. Ez szerintünk szintén a komolyabb fogyatékosságok közé sorolható, hiszen manapság az SZSZK- ban a kertbarátok a zöldségmennyiségnek 47, a gyümölcsmennyiségnek pedig 69 százalékát termelik! A felvásárló szervezetek, vállalatok nem teljesítették az SZSZK kormányának B4/77-es számú rendeletét sem, melynek értelmében a kistermelőkkel távlati gazdasági egyezményeket kellett volna megkötni. Ilyen vagy hasonló egyezményt ugyanis még egy felvásárló szervezet sem kötött! A zöldségfélék felvásárlása az 1979-es év első felében is kedvezőtlenül alakult. A felvásárló vállalatok a tervezett feladatoknak csak 89,3 százalékban tettek eleget! A ZELENINA vállalatai a múlt évben — hasonlóan, mint a korábbi években — nem teljesítették a hajtatott, üvegházi zöldségfélék tervezett felvásárlását. Adásvételi szerződéseket a tervezett mennyiségnek mindössze egynegyedére kötöttek, a valóság — 2274 tonna — azonban még ennél is kevesebb volt. Csupán az érdekesség kedvéért megemliteném, hogy januárban 22, februárban 8, márciusban 229, áprilisban pedig 1885 tonna ilyen terméket vásároltak fel a termelőktől. Az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának dolgozói a felülvizsgálás során megállapították, hogy a hajtatott zöldségfélék termesztésére hivatott —. fűthető — üvegházak kihasználása nem a kívánalmaknak megfelelő. A közel harminc hektár alapterületű üvegházaknak ugyanis csak 62 százalékát használják zöldségfélék hajtatására, a többi területen virágot termesztenek. A helyi gazdálkodás vállalatainak birtokában ezen kívül további — összesen harminc hektár alapterületű — üvegházak vannak, de ezekben is csak virágot termelnek. A MÉM fejlesztési tervezetének értelmében 1980. végéig 42 hektáron kellett volna üvegházakat építeni Szlovákiában, de a beruházási keretek hiánya következtében előreláthatólag ez a feladat sem valósul meg. Már néhány éve előforduló fogyatékisságnak számít, hogy a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet és a ZDROJ üzlethelyiségeiben még a kedvező termelés és felvásárlás ellenére sincs elegendő mennyiségű és kellő választékú áru. Ez főleg a ZELENINA vállalatainak áruszállításában tapasztalható hiányosságokkal, az üzlethelyiségek vezetőinek nem megfelelő magatartásával és az árurendelés rendszerében fellelhető fogyatékosságokkal, valamint a ZELENINA vállalatainak és az üzlethelyiségek közötti helytelen kapcsolatokkal indokolhatól A felülvizsgálás eredményei alapján a bratislavai zöldség- és gyümölcsáruházban is komoly fogyatékosságok fordultak elő. Elsősorban nem megfelelő az áruház eddigi szervezési rendszere, az áru megfelelő mennyiségének, minőségének és választékának biztosítása stb. A fogyatékosságok ezen kívül azzal is indokolhahatók, líogy a ZELENINA bratislavai vállalata és üzeme nem fordít kellő figyelmet az irányítás színvonalára. A bratislavai zöldség- és gyümölcsáruháznak, valamint az SZSZK fővárosa további harminc kiválasztott üzlethelyiségének csomagolt áruval történő ellátásában tavaly a Dunaszerdahelyi AGROFRIGOR Közös Mezőgazdasági Vállalatnak is részt kellett volna vennie. Sajnos, a kezdet nem ezt igazolta. A zöldség- és gyümölcskereskedelmi vállalatok trösztjének, a ZELENINA bratislavai vállalatának és az AGROFRIGOR vállalat vezető dől- -. gozói még a több ízben megtartott tanácskozások ellenére sem jutottak közös nevezőre. Végül az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága dolgozóinak javaslatára a MÉM mellett működő, a zöldség- és gyümölcsfélék termelését és felvásárlását irányító bizottság múlt évi augusztusi ülésén döntés született a csomagolt termékek szállításával kapcsolatban. Az AGROFRIGOR szeptemberben kezdte meg az ilyen áruféleségek Bratislavába szállítását! Tekintettel arra, hogy a hazai zöldség- és gyümölcstermelés nem fedezi az igényeket, a zöldség- és gyümölcskereskedelmi vállalatok trösztje rendszeresen külföldi behozatallal számoll 1977-ben például több mint 24 ezer tonna zöldséget és több mint 25 ezer tonna gyümölcsöt, egy évvel később több mint 18 ezer tonna zöldséget és több mint 22 ezer tonna gyümölcsöt, tavaly pedig közel 16 ezer tonna zöldséget és közel 29 ezer tonna gyümölcsöt importáltunk. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás fokozásával párhuzamosán javítani kellene a vásárlóknak nyújtandó „szolgáltatásokat“. Itt elsősorban a részben előkészített (például csomagolt) termékek árusításának növelésére gondolunk! Sajnos, ezzel kapcsolatban is csak azt mondhatjuk, hogy nem kielégítő! Ugyanis az érdekelt vállalatok és szervezetek nem teljesítették a csomagolói tevékenység fejlesztési tervezetének feladatait. Lényegében ugyanez mondható el az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma által a zöldség és a burgonya részbeni előkészítésével kapcsolatban meghatározott feladatok teljesítéséről is! Az utóbbi évek tapasztalatai alapján arra következtethetünk, hogy a fogyasztók, a vásárlók egyre jobban érdeklődnek a csomagolt áruféleségek iránt. Sajnos, ez a „szolgáltatás“ is stagnál, főleg a ZELENINA vállalataiban tapasztalható következetlen irányítói munka eredményeként. Ehhez még az is párosul, hogy a gépkezelők nem rendelkeznek kellő szakismeretekkel és tapasztalattal, ami a csomagológépek gyakori meghibásodásában jut kifejezésre. A zöldség- és gyümölcskereskedelmi vezérigazgatóságon azt a helytelen gyakorlatot alkalmazzák, hogy a többségben külföldről behoztot csomagoló gépsorokat előzetes kipróbálás és értékelés nélkül vásárolják meg. Néhány esetben nem megfelelő helyen üzemeltetik ezeket a gépsorokat! A csomagológépek sokfélesége következtében nem tudják megoldani a helyes kezelést és a szervizszolgálatot. Az említettek alapján ezért nem véletlen, hogy a valutáért megvásárolt gépsorokat mindössze 20—30 százalékban használják ki, s csupán egy műszakban üzemeltetik. Például a ZELENINA Banská Bystrica-i vállalatának üzemei hat csomagoló gépsorral rendelkeznek. Égy-egy gépsort hetvennyolcban mindössze 81,5 napon át üzemeltettek! Elsődleges feladat a gépek karbantartása (Folytatjuk) Ismerjük az Sl mertékegyseg-rendszert ? Szinte kivétel nélkül minden új esztendő hoz kisebbnagyobb változásokat az életünkben. Ez .alól az idei év sem kivétel. Hogy csak egy példát említsek, az új esztendővel gyökeres változás áll be az évek hosszú során beidegződött mértékegység-rendszerünkbe. Ugyanis január 1-től kizárólag és végérvényesen az Sí nemzetközt mértékegység-rendszer alkalmazása törvényes. Nem újkeletű dologról van szó. Hiszen 1971-ben világviszonylatban elfogadták az Sí rendszer alapelvett, valamint fokozatos bevezetéséhez szükséges intézkedéseket. Hazánkban már 1975-ben kiadott kormányrendelet értelmében az Sí rendszer mértékegységeit kell alkal: mazni. Természetesen a nagyarányú változást nem lehetett egyik napról a másikra érvényre juttatni, hanem több lépcsőben meghatározott terv szerint fokozatosan kellett életbe léptetni. így például a kormányrendeletet követő években valamennyi oktatási szinten a műszaki mértékegység-rendszer mellett párhuzamosan az Sí rendszert is tanítják. Az iparban, a műszaki tervezésben is egyre több helyen ezen mértékegységeket alkalmazzák. Az elmúlt esztendőtől kezdve kizárólag az új mértékegységeket mutató mérőszerek kerülhetnek forgalomba a régieket pedig az új rendszernek megfelelő mérőskálával kell ellátni. Már e néhány példa ts bizonyítja, hogy nem csekély feladatról volt szó. Am a legnehezebb feladat most vár ránk, ugyanis az Sí rendszert be kell vinni a köztudatba. Habár a hétköznapi életben a változás kevésbé érezhető — mert a távolságot továbbra is méterben, kilométerben, az időt másodpercben, percben, órában, bevásárláskor az élelmiszert kilogrammban, az italt literben, hektóliterben, de még ha betegek vagyunk a lázat is Celzius-fokban mérjük, s ha az új mértékegységrendszer többnyire a tudományos, a műszáki dolgozókat, a tervezőket és az oktatókat érintik, mégis szükséges megemlíteni egynéhány olyan mértékegységet, amelyet a mai napig sok helyütt helytelenül használnak. A másik nyomatékos ok, miért szükséges erről szót ejteni, az, hogy a gyorsütemű műszaki fejlődés következtében ma már alig akad olyan terület, ahol ne dolgoznának V Л ♦♦♦ mértékegységekkel. Ez teljes mértékben vonatkozik a mezőgazdaságra is. Hiszen a korszerű gépek, berendezések, gépjavítőműhelyek üzemeltetése, de a számtalan újítási javaslat is nélkülözhetetlenné teszi az új mértékegységek használatát. Sajnos, éppen ezen a területen a legnehezebben töri át magát a köztudatba. Mert gyakran még a hivatalos kimutatásokban, a tervekben a termények mennyiségét vagonban, a hektárhozamot mázsában állapítják meg, holott a törvényes mértékegység a kilogramm vagy a tonna. Tehát ettől az évtől kezdve — csak a legfontosabbakat említve — a súlyerő mérésekor a kílopond helyett a newtont (N), a lóerő helyett a kilowattot (kW), a nyomás mérésekor az atmoszféra helyett a pascalt (Pa), a munka, az energia értékelésekor a kalória helyett a joule-t (J) kell használni. A hő műszaki mérésénél, vagyis az anyag hőmérsékletének a megállapításakor a Celcius-fokot Kelvinnel (K) helyettesítjük. Az Sí rendszerben nem szereplő, de ideiglenesen engedélyezett mértékegységek például a hektár (ha), az ár (a), továbbá a légnyomás értékét is egyelőre még atmosférában (atm) mérjük. Habár az idősebb korosztálynak igen nehéz lesz áttérnie a beidegződött műszaki mértékegység-rendszerről az Sí rendszerre, mégis a saját jól felfogott érdekükben, de a közösség érdekében is át kell hidalni az ezzel járó nehézségeket. Az Sí rendszer alkalmazására vonatkozó rendelet nem öncélúan született, hanem ezidáig egyedülálló, világviszonylatú nemzetközt összefogásnak az eredménye, amelynek óriási, ma még beláthatatlan előnyét talán fel sem tudjuk mérni. Hiszen a világ minden részén az egységes mértékegység-rendszer bevezetése szinte korlátlan lehetőségeket tár'fel a szabványosításban, a termékek paramétereinek állandósításában, a termelés hatékonyságának növelésében, a minőség javításában, a nemzetközi tudományos-műszaki kutatás bővítésében, de nem utolsó sorban az árucsereforgalom felgyorsításában. Meglehet, hogy az Sí mértékegység-rendszer éppen olyan forradalmias lesz, mint a száz évvel ezelőtt létrejött méter-kilogramm rendszere. Klamarcsik Mária mérnök Szocialista mezőgazdaságunk fejlődése során a gép- és traktorállomások több fejlődési szakaszon mentek keresztül. A szervezési változások sok esetben nem vezettek a várt eredményekhez, a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott szolgáltatások nem voltak megfelelő színvonalon. A CSKP XIV. kongresszusa határozatának értelmében 1972. január elsején létrejött a gép- és traktorállomások, valamint a mezőgazdasági javítóüzemek termelési-gazdasági egysége. Fő célja az volt, hogy a gépjavítások háromlépcsős rendszeré- ■ nek kiépítésével, a mezőgazdasági üzemekkel együttműködve, megoldják a gépjavítás összpontosítását és szakosítását, s ezáltal biztosítsák a korszerű gépek és berendezések rugalmas javítását és karbantartását. Azóta aránylag hosszú idő telt el Az elmúlt időszak elért eredményeiből több hasznos tapasztalatot szűrhetünk le. Felmérjük, milyen előrehaladás történt a gép- és traktorállomások fejlesztésében, melyek azok a tényezők, amelyek gátolják munkájukat, s milyen intézkedésekre került sor a fogyatékosságok eltávolítása érdekében. Erről a Galántai Gép- és Traktorállomás vezető dolgozói így szá*<- mólnak be: — Az ezerkílencszázhetvennyolc*♦* ban kiadott és jóváhagyott irány«> elvek- értelmében a gép- és trak♦J* torállomás elsődleges feladata a gépjavítás — mondotta Beloviő Ľudovít igazgató. — De nem ke*♦* vésbé fontos feladatunk az állat- V tenyésztés gépesítése, amely elsősorban hűtő- és fejőberendezések «J* karbantartására, javítására, ellen- X őrzésére és az új technológiai gépsorok beszerelésére irányul. *| Ezenkívül komoly feladatokat »* teljesítünk a növénytermesztési ♦»♦munkálatok gépesítésében is. ♦*» Sorrendben az utolsó, de ugyan>»csak fontos feladatnak tartjuk a tej szállítására szolgáló alumínium J tartályok gyártását. Ezeket a tartályokat az országban egyedül mi ♦«♦gyártjuk a megrendelők részére. *$► Szlovákiai viszonylatban végezzük »♦»az önjáró silókombájnok generál- Jí javítását, a nagy nyomású szalma; prések generáljavítását pedig a Vnyugat- és a közép-szlovákiai ke♦í*rület részét-e vállaljuk. Ezen tűl«J* menően az eddiginél nagyobb fi,♦» gyeimét fordítunk a kis szériában ľ készülő gépek és berendezések, f mint például a gaboóatartátyok, a ' * különféle ketrecek stb. gyártására, ♦J*amelyeket gépiparunk belátható időn belül nem képes biztosítani. ár — A járás keretében a mezőgaz. dasági üzemek részére nyújtunk különböző szolgáltatást — veszi át J»#a szót Ibolya Sándor termelési részlegvezető. — Ez a szolgáltatás főleg a tejhűtő- és fejőberendezés beszerelésében és karbantartásáéban nyilvánul meg. Nagy kapaci«-„tásű gépeket, illetve berendezéseiket szerelünk be az új és az ét- J alakított istállókba. Legutóbb például a zsigárdi (Ziharec) földművesszövetkezetben két darab Bakó ♦{►jelű hűtőtartály beszerelését végeztük. *♦* — Az állattenyésztés gépeiről, ♦í’gépi berendezéseiről komplex mó•*< dón igyekszünk gondoskodni — kapcsolódott a beszélgetésbe Bartalský Rudolf. — A tej minőségének megőrzését a fejő- és hűtő- V berendezések megfelelő állapota ♦J*teszi lehetővé. A javulás érdekédben már hét darab korszerű hűtőtartályt szereltünk be azokban a gazdaságokban, ahol erre megvolt a lehetőség. Igaz, a járás gazdasá- Vgaiban új tehénistállók is épületek, amelyek már korszerű beren♦J»dezéssel rendelkeznek, de ahhoz, »♦»hogy a járásban a te] hűtése, il- J letve kezelése megoldódjék, még hét darab tejhűtőre lenne szükség. VA feltétel adott, tehát minden bizonnyal még ebben az évben beszereljük, s így reméljük, hogy a .^felvásárolt tej minősége tovább J javul. Természetesen a régebbi tí‘pusú istállókban, ahol kicsi az állomány, ott továbbra is a hagyó•>mányos tejhűtőket alkalmazzák. -;«Ogy véljük, hogy ezeknek a berendezéseknek a karbantartását, ellenőrzését kielégítően végezzük. Nem lehetünk elégedettek a .fejőberendezések műszaki állapotával. Ezért lényegesen nagy figvelmet fordítunk felújításukra, az *'elavult típusúak kicserélésére. Éhéhez az igényt a mezőgazdasági üzem nyújtja be, aszerint, hogy költségvetési terve lehetővé teszi-e vagy sem. A fejőberendezésék felújítását nem lehet egy esztendő alatt elvégezni, hiszen ehhez a beruházási kereten túl a berendezést is be kell szerezni a gyártó vállalattól. Mivel a korszerűsítés elengedhetetlen követelmény, el kell érnünk azt, hogy a technika még jobb segítőtársunk legyen igyekezetünkben. A legújabb típusú fejőberendezések —mint a DZ—9 az DZ—100 — (a DZ típusúak közül a legjobban beváltak) javítják a fejőtechnikát és megkönnyítik a pótalkatrész beszerzést. Nem panaszként említem, az alkatrészek hiányát mi is érezzük. . Habár minden lehetőt megteszünk a helyzet javítása érdekében, ez az igyekezet nem kecsegtet nagy sikerrel. Ezért úgy véljük, hogy az eddiginél még nagyobb figyelmet kell fordítanunk a fejőberendezések rendszeres műszaki ellenőrzésére, karbantartására. A traktorállomás megfelelő számú szakképzett dolgozóval rendelkezik, amit a rendszeres Iskoláztatás segítségével ért el. A gépesítési csoport e tekintetben folyamatosan igyekszik kielégíteni a mezőgazdasági üzemeket.. Fordított a helyzet egyes gazdaságokban, ahol a korszerű berendezésekkel dolgozó személyek- nem minden esetben rendelkeznek megfelelő szakmai tudással, olyan gyakorlattal, ami a berendezések hibátlan működését biztosítaná. A jövőben azt szeretnénk, ha az állattenyésztés dolgozói tanfolyamokon növelnék szaktudásukat, hogy a korszerű gépi berendezések kezeléséhez értsenek, mert ezáltal a berendezések meghibásodását sok esetben megelőzhetik. —t Komoly feladatok várnak ránk a növénytermesztés szakaszán is — veszi át ismét a szói Ibolya elvtárs. — A mezőgazdasági üzemek részére növényvédelmet és tápanyagpőtlást végzünk. Továbbá részt veszünk az egyes idénymunkákban és segítséget nyújtunk a szállításban. Újabb feladatunk a gépek idényjavítása, amit ebben az évben kezdünk meg a szakosított műhelyekben. A téli Időszakban a nagy teljesítményű gépek — gabonakombájnok, szalmaprések, permetezőgépek stb. javítását végezzük. A javítások időbeni elvégzése érdekében az úgynevezett holt szezonban, azokat a, traktorosokat, akik a gépjavításhoz értenek', átcsoportosítjuk á szakosított műhelyekbe. — A pozitív eredmények mellett rá kell mutatni azokra a fogyatékosságokra is, amelvek hátráltatják a gépjavítást — folytatja a beszélgetést Pozsonyi László kereskedelmi igazgatóhelyettes. — A javítások menetét az alkatrészhiány késlelteti — mondotta. Például a silókombáinok javításánál az alkatrészellátás nem volt kielégítőd Ez annyit jelent, hogy a háromnegyedév végéig az alkatrészeket! az Agrotechnika Kereskedelmi Vállalat mindössze hetvenöt százalékban szállította le. Ennek következtében kritikus a helyzet a késtartó csavarokkal való ellátásban. Meg kell jegyezni, hogy olyan csavarokról van szó, amelyeket az üzemen belül nem tudunk legyártani- Ez megnehezíti a javítást. Mivel' külföldi gépről van szó, az alkatrészeket is a külföldi partner szállítja. Ezenkívül több hazai alkatrész beszerzése is nehézségekbe ütközik. A traktorállomás dolgozói' keresik a megoldást, és nagy mennyiségű pótalkatrészt kénytelenek maguk gyártani; több alkatrészt felújítással tesznek használhatóvá. A traktorállomás az alkatrészek felújítási tervét túlteljesítette: több mint 500 ezer korona értékű alkatrészt felújított. Ezzel is iparkodik enyhíteni a gondokon. Tény, hogy a mezőgazdaság gépesítése egyre nagyobb igényeket támaszt a gépek kezelésével, karbantartásával és javításával szemben. A gépi eszközök ésszerű és hatékony kihasználásában, a gépek karbantartásában fontos szerepet töltenek be a gép- és traktorállomások. Remélhető, hogy az újabb intézkedések, a kidolgozott tervek és a helyzet javítását célzó javaslatok meghozzák a várt, a kedvezőbb eredményt i Nagy Teréz
