Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-28 / 26. szám
1380. június 28. SZABAD FÖLDMŰVES Örökzöld probléma a zöldség- és gyümölcsellátás!? Többet tettel, mint beszéddel X közelmúltban hazánk legnagyobb konzervgyára, a SLOVL1K nemzeti vállalat érsekújvárí (Nové Zámky) üzemegysége volt a színhelye annak a vitában gazdag sajtóértekezletnek, amelyen Ladislav Čupik mérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettese a zöldség- és gyümöcstermesztés, felvásárlás és ellátás idei, valamint távlati fejlesztési programjáról tájékoztatta az újságírókat. Habár az üzem kihalt csarnokai jelezték, hogy a rajtra kész gépsorok beindításával még várniuk kel, amíg az első feldolgozásra kerülő zöldség, a zöldborsó beérik, s csupán a gyermektápkészítő részlegen zakatoltak a gépek, körülöttük szorgoskodtak az asszonyok, mégsem véletlenül gyűltek itt össze a termelők, a feldolgozók, és a kereskedelem képviselői. Hiszen a konzervgyár Szlovákia legproduktívabb zöldség- és gyümölcstermelő járásaiból — főleg Érsekújvár és Komárom (Komárno) s— dolgozza fel a termékeket, s éppen ezért itt a legszembetűnőbben domborulnak ki mindazon problémák, melyek a zöldség- és gyümölcstermesztésben, felvásárlásban, értékesítésében merülnek fel s évről évre a lakosság folyamatos ellátásában, a nyersanyag hasznosításában komoly gondot okoznak. ELŐTÉRBEN A ZÖLDSÉGES GYÜMÖLCSTERMESZTÉS Eddig ha valamelyik zöldség- és gyümölcsféléből hiány volt, ezt behozatalból fedeztük, a többletterméssel pedig valljuk be őszintén nem gazdálkodtunk mindig ésszerűen, s ennek következtében jelentős értékek vesztek kárba. Sokhelyütt e probléma megoldása, habár bosszúságot is okozott, szinte megszokott gyakorlattá vált. Ma már viszont másképpen kell gondolkodnunk, cselekednünk. Világviszonylatban a zöldség és a gyümölcs iránt fokozódott a kereslet. Mind a tőkés, mind a szocialista országok a lakosság szükségletét saját forrásukból igyekeznek fedezni, ezért nem szívesen exportálnak. Ha ehhez még hozzávetjük az évről évre roha-, mosan növekvő világpiaci árakat, akkor valóban megfontolandó kérdés, vajon mi előnyösebb számunkra. A behozatal-e, vagy kielégíteni a szükségletet saját termésünkből? — Közgazdasági helyzetünk megköveteli, hogy az utóbbi lehetőség mellett döntsünk, s megtegyünk mindent, a zöldség- és gyümölcstermesztés gyorsabb ütemű fejlesztése érdekében, még akkor is, ha ez más növények termesztésének a rovására menne. Természetesen a fejlesztést nem lehet csupán tervezéssel, határozatokkal megoldani, hanem sürgősen meg kell teremteni a megfelelő műszaki és gazdasági feltételeket, vonzóbbá tenni a zöldség- és gyümölcstermesztést a termelők számára. A feltételeket pedig nem szavakkal, hanem tettekkel kell létrehozni, hangoztatta Cupik elvtárs. Az utóbbi években tapasztalt termésingadozás, a terméstöbblet esetén felhalmozódott gondok, a rugalmatlan, de nem egy esetben bizonytalan adás-vételi kapcsolatok, a sokszor előnytelen értékesítési lehetőségek elkedvetlenítik a termelőket. Nem beszélve arról, hogy a zöldségtermesztés kézi munkára egyik legigényesebb ágazata a növénytermesztésnek. Vegyünk csak egy példát: Míg 100 kiló búza kitermelésére csupán 18 perc emberi munkát fordítanak, addig egy hektárnyi zöldség termesztése 600—800 óra verítékes emberi munkát követel. Magától értetődő, hogy a zöldségtermesztés fejlesztése olyan szemléleti és szervezési változásokat követel, melyek révén elsődleges helyre kerül a növénytermesztés szakaszán. Ez pedig számtalan kérdés megoldását teszi szükségessé. ELŐBB A FELTÉTELEKET MEGTEREMTENI — AZUTÄN SZAKOSÍTANI A számtalan probléma közül talán a legégetőbb kérdés a zöldségtermesztés gépesítésnek megoldása, a szakemberképzés és az adás-vételi kapcsolatok módosítása úgy, hogy ezek mind a termelő, mind a felvásárló részéről minden tekintetben a fogyasztó érdekét szolgálják. Az adott lehetőségek, az anyagi és gépi eszközök ésszerű kihasználását nehezen lehetne elképzelni a zöldségtermelés szakosítása nélkül. Nem újkeletű dologról van szó. Hiszen a zöldség- és gyümölcstermesztés tekből szállítani, mint ma. Ez az észszerű megoldás óriási gazdasági előnnyel járna: Számottevő üzemanyag megtakarítását eredményezné, a másik oldalon részben tehermentesítené a déli körzetek gazdaságait s lehetővé tenné, hogy ezek nagyobb arányú primőr és meleg éghajlatú zöldségek termesztésére szakosodjanak. HATÉKONYABB EGYÜTTMUKODES t— NAGYOBB ÉRDEKELTSÉG Ahhoz, hogy a kijelölt szakosított gazdaságok teljes felelősséggel és elkötelezettséggel teljesíthessék feladatukat az idén olyan intézkedés lépett életbe, amelynek értelmében az adásvételi szerződéseket már az ősz folyamán, tehát a harmadik negyedév végéig meg kell kötni. Az intézkedés fő célja az, hogy a gazdaságoknak elegendő idő álljon rendelkezésükre mindazon feltételek megteremtésére é— a talajelőkészítésre, a vegyszerek, Az érsekújvári (Nové Zámky) konzervgyárban két műszakban gyártfák a keresett bébiételeket, s egy műszakban körülbelül hatvanezer palackot töltenek meg. A konzervgyárban nagy figyelmet szentelnek a termékfelújításnak. A felújított és az új termékek az idén az adják. 1976-os fejlesztési programja értelmében a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok feladatul kapták aszakosított gazdaságok létrehozását. Sajnos, ezt a komoly feladatot csupán papíron, a gazdaságok feltételeit figyelmen kívül hagyva hajtották végre. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma által végzett elemzés fényt derített arra, hogy a szakosított gazdaságok közül aránylag nagy számban fordulnak elő olyanok, ahol nem voltak és nincsenek megteremtve az eredményes termesztéshez szükséges feltételek. A másik oldalon viszont akadtak olyan gazdaságok, ahol kiváló lehetőségek kínálkoztak a zöldség- és gyümölcstermesztés bevezetésére, s ezeket az üzemeket mégsem sorolták a szakosított termelők listájára. A zöldség- és gyümölcstermesztés jelenlegi fejlesztési programja figyelembe vette az említett hiányosságo kat s részletes helyzetelemzés nyo mán, a feltételeknek megfelelően je lölik ki a zöldség- vagy a gyümölcs termesztésére alkalmas gazdaságokat E problémakör megoldásában tekin tetbe veszik az egyes kerületek és járások természeti adottságait is. Fel vetődött ugyanis az a kérdés, miért ne lehetne azokat a zöldségféléket, amelyek bírják a zordabb éghajlatot a Közép.-szlovákiai kerület járásaiban is termeszteni. Hajdanában ott is termesztettek zöldséget és gyümölcsöt s nem kellett mindent a déli körzeössztermelésnek nyolc százalékát a gépek, a vetőmagok beszerzésére stb. — melyek lehetővé teszik a szerződésileg meghatározott termékmenynyiség biztosítását, s határidőn belül! szállítását. Ezen túlmenően az eddigi gyakorlattól eltérően a szerződéseket nem egy, hanem öt évre kötik meg, ami egyrészt nagyobb elkötelezettségre, felelősségteljesebb munkára kötelezi a termelőket, másrészt pedig biztonságosabbá teszi az áru értékesítését, ami tulajdonképpen az adásvételi kapcsolatok elmélyítését szolgálja. A fejlesztési koncepció fokozott követelményt támaszt az integrációs kapcsolatok elmélyítése a termelők és a felvásároló vállalatok, főleg a Zelenina között. Ezidáig nagyon is leegyszerűsítve értelmezték a Zelenina vezetői az integráció fogalmát. A felvásárló vállalatoknak is tudatosítaniuk kell, hogy a jövőben az átvett termékek menyisége és minősége létkérdést jelent majd számukra. Hiszen az ökonómiai eszközök rendszerének módosítása is azt a célt szolgálja, hogy fokozza az érdekeltséget, a termelés hatékonyságának növelésében, népgazdaságunk minden ágazatában. A integrációs kapcsolatok elmélyítése érdekében a felvásárlónak — akár a Zeleninának, akár feldolgozó iparnak — fokozott segítséget kell nyújtania a gazdaságoknak a szakemberképzésben, a szaktanácsadásban, a legújabb tudományos ismeretek gyakorlati érvényesítésében. Olyan gazdaságokban, ahol hozzávetőlegesen ötven zöldségfélét is termesztenek, elképzelhetetlen, hogy az agronómusok, csoportvezetők minden egyes zöldség termesztési technológiáját ismerjék. Ezen túlmenően hathatós támogatást kell nyújtaniuk a gazdaságoknak a gépek beszerzésében és a szervizszolgálatban. Ha az integráció elmélyítéséről beszélünk nem lehet figyelmen kívül hagyni a vetőmagvakat és ültetvényeket forgalmazó kereskedelmi vállalatokat sem (SEMEX, SEMPRA) melyeknek a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a gyümölcs- és zöldség fajtaválasztékának bővítésére. Sajnálatos módon ez a kérdés az utóbbi időben háttérbe szorult. A kereskedelem csupán a termelők és a felvásárlók érdekeit képviselte, s ennek következtében több értékes zöldség- és gyümölcsfajta teljesen eltűnt a piacról s ezáltal szegényebbé vált az áruválaszték. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy az értékesítési árak módosítására is szükség lesz, mert a jelenlegi árpolitika több negatív jelenséget von maga után. Bizonyos mértékben lehetővé teszi egyes gazdaságok előnybe részesítését mások rovására. Az árpolitikának elsősorban is azt a célt kell szolgálnia, hogy szabályozza a termesztési idény előtti — vagyis a primőr — és az idény utáni termények felvásárlását, az előre megállapodott szerződések alapján s ezáltal gátat vessen • epe« kulációknak, a veszteségeknek és serkentse a termelőket, a felvásárlókat egyaránt a termesztési idény ■ megnyújtására. Természetesen a fogyasztók folyamatos ellátásához jő minőségű, friss és választékos áruval kell hozzájárulni és e célból még sok kérdést kell megoldani. Így például az áru szállításának jobb, rugalmasabb szervezését, megfelelő tárolók biztosítását* a feldolgozó kapacitások bővítését. Számtalan lehetőség kínálkozik a termények tartósítása terén is. Szinte jelentéktelen mértékben használjuk ki például a mélyhűtés lehetőségét, amely tartósítás szempontjából jobban megfelel az ésszerű táplálkozás követelményeinek, mint a hagyományos konzervgyártás. A KISTERMELŐKRE IS GONDOLJUNK A zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésével kapcsolatban nem lehet megfeledkezni a kistermelőkről sem. Ma a SZGYSZ komoly partneré a felvásárló vállalatoknak. Így például az idén is amikor a zöldség felvásárlása a nagyüzemekből igen kedvezően alakult, s a tervezett 310 ezer tonnából 305 ezer tonna szerződésileg biztosított, így is a hátralevő 8—10 ezer tonnát a kistermelőktől vásárolják fel. A gyümölcstermesztésben, ahol a nagyüzemekben a helyzet sokkal kedvezőtlenebb — az elavult* kiöregedett ültetvények miatt, s ahol nagyobb arányú változás csak a hetedik ötéves terv időszakban várható i— a tervezett mennyiségnek több mint ötven százalékát a kertészkedők biztosítják. Az adatok világosan bizonyítják, hogy a kiskertekben milyen óriási tartalékok rejlenek. A kertészkedők tevékenységének megfelelő irányításával és összehangolásával a nagyüzemi termelőkkel — gondol itt az ésszerű munkamegosztásra az értékesítési problémák megoldá: val, a termelési kedv fokozásé' erős bázist lehetne teremteni a zö ség- és gyümölcstermesztés fejlesz se, valamint az önellátottság kéri sének megvalósítása érdekében. KLAMARCSIK MARIA mérn „Éltető föld“ ’80 Az idén augusztus 23-a és szeptember 27-e között immár nyolcadszor kerül megrendezésre České Budéjovicén az „Éltető föld“ elnevezésű országos mezőgazdasági kiállítás a „Hazánk békés építésének harmincöt szabad éve“ jelszó alatt. E nagyszabású rendezvényen betekintést nyerhetnek a látogatók a csehszlovák mezőgazdaság, az erdő- és vízgazdálkodás és az élelmiszeripar berkeibe. A szocialista országok részvétele által pedig megismerkedhetnek azzal, hogy barátaink milyen eredményeket érnek el e fontos népgazdasági ágazatokban és miként fejlesztik azokat. A kiállítás eszmei mondanivalója a CSKP XV. kongreszsusának határozataira támaszkodik. Célja, hogy az elért eredmények propagálásával hozzájáruljon a jobb eredmények eléréséhez, a lakosság ésszerű élelmezéséhez. Nemcsak a mezőgazdasági szakembereket, hanem bizonyára a kiállítás valamennyi látogatóját érdekelni fogják azok a kiállított tárgyak, amelyek mezőgazdasági üzemeink növénytermesztését és állattenyésztését képviselik. Megláthatjuk, a mezőgazdasági üzemek több ezer dolgozója kezdeményezésének és politikai elkötelezettségének eredményeit. A kiállított tárgyak tematikai rendszerben mutatják be többek között a termőföld védelmének fontosságát, s ehhez kapcsolódik a gabona, a kukorica, a zöldség, a gyümölcs és egyebek beszági kerület a növény- és gyümölcszen a részlegen a Prágai Állami Energetikai Felügyelőség nyugat-csehországi Gázipari Koncern plzeúi vállalata és a LTKOB libereci termelőszövetkezet képviselteti magát. A látogatók megismerkedhetnek itt az ellenőrzési módszerekkel, a fütő- és energiatakarékosság kérdéseivel, az energetikai fogyasztóberendezések működésével és a fogyasztás mérésének módszereivel stb. Szabad területen bemutatásra kerül a „napkolektor“ berendezés, amely tükrök segítségével hasznosítja a napenergiát. A České Budéjovice-i mezőgazdasági kiállításon részt vesz a Szovjetunió, a Bolgár Népköztársaság, az NDK, a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság. A Szovjetunió több mint száz géppel és gépi berendezéssel lesz képviselve а В pavilonban. Mint újdonságot láthatják a látogatók a SZPSZ—4,2 réparakodót. A tavalyi nagy érdeklődés miatt az idén is kiállítják a KSKU—6 kukoricabetakarító kombájnt, továbbá a kerekes és lánctalpas traktorokat és más gépeket. A szovjet kiállítási részleg teljes áttekintést nyújt azokról az eredményekről, amelyeket a szovjet szakemberek a mezőgazdaság, az erdő- és vízgazdálkodás, az élelmiszeripar és a környezetvédelem területén elértek. Ugyancsak bemutatják a Szovjetunió és a többi szocialista ország KGST-ben folyó együttműködésének eredményeit. Az eddigi hét kiállítást már 4 millió 448 ezer csehszlovák és külföldi látogató tekintette meg. Minden bizonnyal az idén is sok látogatója lesz ennek a nagyszabású kiállításnak. fe-Ut-e Június derekán még javában folyt a félkész ételek készítése, de a gyár már felkészült a zöldborsó feldolgozására is. fKádek Gábor felvételei) termesztést, a növénytáplálást és a lótenyésztést stb. mutatja be. A délcsehországi kerület a gabonafélék és a szálastakarmányok korszerű termesztését érzékelteti. A gép- és traktorállomások fő célja, hogy a kiállításon képet adjanak fejlődésünk iránvonaláról, a gépjavítás új módszereiről. A gép- és traktorállomások gépjavító részlegei évente több mint hatvanezer szakember továbbképzését biztosítják, s mintegy nyolcszáz tanulót képeznek ki ezen a szakaszon. A jelenlegi időszakban kétezerháromszázöten gépalkatrészt képesek felújítani, ezzel nagyban hozzájárulnak a pótalkatrészek takarékos felhasználásához, a javítási költségek csökkentéséhez. A kiállított tárgyak teljes képet adnak a látogatóknak a gép- és traktorállomások és a gépjavítók eddigi tevékenységéről. A főbb kiállítási tárgyak között láthatunk majd kísérleti gabonabetakarító, valamint a szálastakarmányok begyűjtésére alkalmas korszerű gépeket, gépsorokat. A Sigma Olomouc az idén is termékeinek egész sorát mutatja be. Legújabb gyártmányai közé tartoznak a vízmelegítők, az öntözőberendezések, a különféle víztartályok, a kézi pumpák, a permetezők, a gépszivattyúk stb. Az energetikai kiállítási részleg fő mondanivalója az lesz, hogy a mezőgazdaságban hogyan kell ésszerűen felhasználni az energiaforrásokat, E-l
