Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-19 / 3. szám
Miért Ниток a kftesedés? Bogár Márton szerény családi háza mögött parányi udvar húzódik. Telezsúfolva ólakkal, ketrecekkel. Ottjártamkor a házigazda sorra nyitogatta az ólakat, s jogos büszkeséggel mutogatta kedvenceit. Hirtelenében azt sem tudtam, mit csodáljak meg jobban: a kiállítási példánynak beillő új-zélandi nyulakat, a hampshire tyúkokat, vagy a tarka tollazatú, pompázó színekben játszó egzotikus madarakat. Ezen kívül galambtenyésztéssel is foglalkozik a lelkes kisállattenyésztő. — Az állatok iránt gyermekkorom óta vonzódom .— vallotta magáról. — Már nyolcéves koromban kezdtem galambtenyésztéssel foglalkozni. Később e kedvtelésem a nyúl- és a baromfitenyésztésre is kiterjedt. Persze, eleinte csak úgy amatőr módon. Társaimmal gyakran csereberéltem, hogy egy-egy apróáliatból minél több érdekes, különleges fajtát vagy példányt szerezhessek. Közben szorgalmasan böngésztem a szakirodalmat, mert a kisállattenyésztés sikere a szakszerű gondozáson múlik. A ma már tapasztalt kisállattenyésztő inkább kevesebb — egy, legfeljebb két *—i fajtát tenyészt, de arra törekszik, hogy fajtatiszta állománya egészséges legyen, vagyis olyan, hogy bármelyik példány még a kiállításokon is megállja a helyét, amelyekre gyakran el is jár. Odaadó tenyésztői munkájáért élete során sok elismerő oklevelet és díjat kapott. A tenyésztői munkájában igyekszik a hasznosat egybekötni a kellemessel. Ezért a nyúltenyésztésben a húshasznosság növelésére irányítja a fő figyelmet. Tapasztalata szerint a húsnyúltenyésztésre legalkalmasabbak a fehér üj-zélandl és a fehér kaliforniai fajta keresztezett Utódai. A tyúktenyésztésben a hampshire fajtát részesíti •Oj-zélandi fehér anyaállat kicsinyeivel. Fotó: —blm lőnyben, mert jó tojó és hústenyésztésre is alkalmas. Volt már „A“-tenyészete is, de tavaly az állományát betegség miatt fel kellett számolnia panaszolta sajnálkozva. XXX Bogár Márton nemcsak lelkes kisállattenyésztő, hanem a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének aktív funkcionáriusa is. Mind a gálántai járási bizottságban, mind az SZKSZ deáki (Diakovce) helyi szervezetében a titkári posztot tölti be. A sok többletmunkát akkor is győzte idővel, amikor a deáki szövetkezet könyvelője, majd később a hnb elnöke volt. Betegség miatt idő előtt rokkantsági nyugdíjba kellett vonulnia, de ennek ellenére mindkét titkári funkcióban továbbra is megmaradt. Habár eredetileg Bogár Márton tenyésztői munkája felől akartam érdeklődni — a faluban őt tartják a legjobb, legeredményesebb kisállattenyésztőnek — nem tudtam ellenállni, hogy ne érdeklődjem a helyi szervezet tevékenységéről is. A házigazda azonban szívesebben beszélt a járási viszonylatban elért eredményekről, mint a helyi szervezetről. Hogy miért? — azért, mert a helyi szervezet tevékenységével nincs és nem is lehet megelégedve. Nem is kellett sokat mondania, hiszen a valóságra fény derült egy pár számadat összehasonlításából is. A nyúltenyésztés járási viszonylatban rohamosan fejlődött. Míg 1977-ben csupán tizenötezer nyulat adtak el a nitrát Branko Közös Mezőgazdasági Vállalatnak, addig az elmúlt esztendőben már harmincnégyezer élónyulat értékesítettek. Ezzel az eredménnyel Szlovákiában a harmadik helyre kerültek. A jó eredményhez elsősorban a királyrévi (Kráfov Brod), a nádszegi (Trstice), a Sókszelőcei (Selice) és a peredi (Tešedikovo) helyi szervezetek járultak hozzá. Mindegyikük a múlt év háromnegyed évében több mint ezer élőnyulat értékesített. A deáki helyi szervezet százhét tagja közül nyúltenyésztéssel csupán tizenöten foglalkoznak, és a felvásárolt mennyiség nem haladta meg a négyszáz darabot. A szervezet tagjainak többsége tyúktenyésztéssel fogtálkor zik. Kacsát, libát, sajnos, egyre kevesebben tartanak. A baromfitenyésztés színvonala arány-* lag alacsony. Csupán két kisállattenyésztőnek van ^“-tenyészete. Járási viszonylatban a helyzet kedvezőbb, s összesen százharmincöt „A“-tenyészetet tartanak nyilván. E tekintetben a tomašikovoi helyi szervezet az élenjáró, ahol harminc törzsállomány van. De jó ered-* ménnyel dicsekedhet a vágselylyei (Sala), a páti és a galántai l-es számú helyi szervezet is. —> A helyi szervezetünk tagjai kevés érdeklődést tanúsítanak a színvonalasabb tenyésztői tevékenység iránt — mondotta Bogár elvtárs. — Pedig erre a feltételek megvannak. A tenyészállatok beszerzése nem okoz komolyabb gondot, s takarmánykeverékekkel is megfelelően el vagyunk látva. Saját tapasztalatomból mondhatom, hogy a húsnyulak tenyésztése igen kifizetődő, de a tyúkok törzstenyészete is sok előnnyel jár. önkéntelenül is felvetődik a kérdés, vajon miben rejlik az érdeklődés hiánya, az az önmagából adódó lelkesedés, amely a kisállattenyésztőre olyannyira Jellemző? Véleményem sezrínt az emberekben szunnyadó tenyésztői kedvet fel lehet ébreszteni, nagyobb aktivitásra serkenteni. Természetesen ehhez szükséges, hogy a helyi szervezet vezetősége is nagyobb aktivitást - tanúsítson az apróállatok tenyésztésének népszerűsítése érdekében, és szakelőadások keretében ismertessék meg a tagokkal az apróállatok szakszerű gondozásának alapvető és a tenyésztői munka módszereit. A jó példák népszerűsítésével, a szakismeretek bővítésével a különböző rendezvények szervezésével, de nem utolsó sorban a társadalmi munkában való közös részvétellel minden bizonnyal sikerülne a tenyésztői kedvet növelni, s ezáltal a kisállattenyésztés színvonalát fokozni! KLAMARCSIK MÄRIA mérnök Ы emrégiben Kiss Vilmos galambtenyésztővel beszélgettem. Röviden vázolta, hogy az érsekújvári (Nové Zámky) postagalamb-tenyésztők r egyesülete már mintegy ötvenéves múltra tekint vissza. Jelenleg nyolcvan tagja van. Kiss elvtárs már húsz éve tagja az egyesületnek, de már azelőtt is foglalkozott galambtartással, ötven fajtatiszta galambot tart, | melyek közül negyvennel ver- | senyez. Tavaly tizenhárom versenyen vett részt. Közülük a legértékesebb a lengyelországi hosszútávú nemzetközi verseny volt. Erről a versenyről legjobb galambja elsőnek tért haza. ♦ Miért tenyészti a postagalambokat? — tettem fel a kérdést Kiss elvtársnak. — Ez a kedvtelésem, szeretem, ha a galambok a versenyeken jól szerepelnek * mondotta a galambtenyésztő. ►— Vérbeli galambtenvésztb Ki«a Vilmos a postagalambok társaságában. (A szerző felv.T 1978-ban a szlovákiai csapatbajnokságon három jó helyezést értem el galambjaimmal. A postagalambok a legjobb eredményeket 3-től 6 éves korig érik el. Mint ahogy mindenben vannak kivétnek, úgy itt is akadnak. Volt már olyan galambom is, amely már jóval Idősebb volt, mégis jól szerepelt... Kiss Vilmos a többi postagalamb-tenyésztő nevében Is megjegyezte, hogy a felsőbb szervektől nagyobb támogatást várnak, főleg a juttatott galambeleség növelésével kapcsolatban. Hazánkban már régi hagyománya van a postagalambászatnak. Szinte egyetlen olimpiai galambversenyen sem fordult elő, hogy tenyésztőink nem helyezkedtek volna el az érmesek közötti PhDr. HOFER LAJOS A „Növényvédelmi alapismeretek“ című fej alatt a mai számunkkal kezdődően egy új sorozatot indítunk. Ennek szervezésénél az a gondolat vezérelt bennünket, hogy a kistermelők, a kertbarátok a tünettani leírások alapján hatékonyabban vehessék fel a harcot a betegségekkel és a kártevőkkel szemben. A szakcikkek második részében ismertetjük a védekezési eljárásokat.,, színűek és elmaradottabbak a fejlődésben. Csak alapos megfigyelés után látható, hogy a megtámadott növényeknek a talajjal érintkező része rothadt. A palántadőlés negyedik tünettípusa a szár és a gyökerek rothadásában mutatkozik meg. Ez általában a kifejlett palántákon figyelhető meg, melyek szárai bizonyos részben már elfásodtak és a gombák- csak a legfelső sejtréteget képesek megtámadni. Gyakran az ilyen palántákat is kiültetik az állandó helyükre, ahol azonban a fejlődésben elmaradottak, s termést egyáltalán nem, vagy nagyon keveset adnak .,. A betegség előidézői talajlakő gombák. Az irodalomban mintegy negyven gombafaj ismeretes, melyek palántadőlést okoznak. Leggyakrabban azonban a Pythium és a Rhizoctonia gombafaj a betegség előidézője. Biológiájukról annyit feltétlenül tudni kell, hogy a Pythium fertőzőképessége alacsony hőmérsékleten (15—18 C-fok) a legerősebb, és a növényeket általában a lombleveles korig támadja meg. A Rhizoctonia főleg a 28 C-fok körüli hőmérsékleten fertőz, és a növényeket csak a szikleveles korig károsítja. Általában a magos páratartalom, a nedves környezet az, amely hozzájárul a betegség gyors terjedéséhez. VÉDEKEZÉS A palántadőlés ellen egész sor megelőző óvintézkedés ismeretes. Egyik ilyen megelőző védekezési mód a talaj, illetve a magtakaró föld fertőtlenítése. Házikertekben főleg, a Formalin, az Orthocid 50, a „TMTD“ és a Brassicol használata jöhet számításba. A formalinból 2 %-os oldatot készítsünk (95 liter viz + 5 liter formalin). Palántadőlés Ezt vagy más néven a palántavészt a növények „gyermekbetegségének“ is szokták nevezni. Csírázástól a négy-hat valódi levél állapotig egész sor kultúrnövényt támad meg. A betegségnek négy tünettípusa ismeretes. Az első, amikor a támadás a fiatal csirát i—- a magból való kibújástól a talaj felszínének eléréséig í—- éri. A csírán barnás-fekete pont mutatja a fertőződést, melynek következtében a leendő növény, elpusztul. Miután a fiatal növényke áttörte a talaj felszínét, mutatkozik meg a második, a legismertebb körkép. A fiatal szárnak a talajjal érintkező részén vizenyős folt jelenik meg, amely kezdetben ugyan kicsi, később azonban gyűrű formájában az egész szárat átfogja. A megtámadott rész megbámul, és a növény kidől. A kórkép általában foltokban jelentkezik, s mivel a palánták a sűrű vetés következtében megtámasztják egymást, a betegség kezdetben nehezen vehető észre. A harmadik tünettípus a dohányon fordul elő. Itt a megtámadott növények világosabb {»«j* «j» «j* »*« *2» *2* »2« «2* *2* «J* *** *** «J* *2* *J* «J* *J* «j* «J* *2* «j» «J* *2» «J* *2* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ 4 A talaj fellazítása után 15—20 cm mélyen (négyzetméterenként hat-nyolc liter oldatot számítva) locsoljuk be az elmunkált területet, majd fóliával két-három napra takarjuk lej Az így kezelt területre csak két-három hét elteltével palántázhatunk, illetve vethetünkj Mielőtt azonban ehhez hozzálátnánk, a villanyrezső forró lapjára szórjunk egy marék földet a kezelt területről. Amenynyiben érezzük a formaldehid szúrós szagát, folytassuk még a szellőztetést... A magtakaró föld fertőtlenítésére az Orthocid 50 (1 kgü köbméter) vagy a „TMTD“ (2 kg/köbméter] készítményt használhatjuk. A Brassicol-ból 30—- 40 grammot használjunk négyzetméterenként. Ezzel a készítménnyel azonban nem kezelhetünk olyan területet, amelyen uborkát, illetve dinnyét szándékozunk termeszteni! Vetés után beöntözéssel védekezhetünk a palántadőlés ellen. Erre a célra a Perozin 75 В 0,5 %-os oldatát vagy a Perozin 75 В + a Fundazol 50 WP, 0,08 %-os oldatát használhatjuk. A Fundazol készítményt önmagában lehetőleg ne használjuk, mert a Pythium gombafaj ellen hatástalant Ha a növényállományban Is szükséges védekezni, akkor előbb a fertő*zött foltról (a folt szélein levő egészséges palántákkal együtt}" távolítsuk el a növényzetet, s a fertőzött foltot öntözzük be az Orthocid 50 0,3 vagy a Dithane M—45 0,25 + a Fundazol 0,08 %-os oldatával. Itt egy négyzetméter területre egy liter permetlevet kell számítani. A megtámadott növényzetet ritkábban, de bőségesen öntözzük. Nagyon fontos a megfelelő szellőztetés, a magas páratartalom kerülése. fulajtar péter mérnök JA Szlovákiai Kisállattenyész** tők Szövetsége iarkani helyi szervezetének tagjai évről-évre kimagaslóbb eredményeket érnek el a tenyésztésben és az értékesítésben egyaránt. Ezt a múlt évi eredmények értékelése is igazolja. Tavaly 1743 élónyulat értékesítettek a nitrai BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalatnál, több mint 78 ezer korona értékben. Ha ehhez hozzáadjuk a tenyésztők tulajdonában levő tenyészállomány, az év folyamán a saját fogyasztás céljából levágott nyulak és a továbbtenyésztésre eladott nyulak értékét, a tényleges érték a fent említett összeg kétszeresét tenné ki. Az eredmények azonban jobbak is lehetnének, ha az értékesített nyulak ntán járandó nyúltáp időben megvásárolható lenne. Sajnos, szinte minden negyedévben késik a táp leszállítása. így történt ez a múlt év harmadik negyedében is. A köbölkúti (Gbelce) te г ni én у fel vásárló üzem csak december második hetében szállította le a nyúltépot. Ez persze nem az említett üzem hibája, ugyanis nem ott készítik a tápot. A bírálat a járási üzemet érinti, amely ugyan időben megkapja az igénylést, de a valóraváltás rendszerint Késik..! A baromfitenyésztés terén a termékek értékesítése minimális volt, ha azt koronában fejezzük ki. Mindössze hat tenyésztőnek van elismert állománya. A Nová Vieska-i helyi szervezet keltetőjében több mint 3300 tojást keltettek ki. Persze Eredményes évet zártak! Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, bogy nem minden kisállattenyésztőnek van saját takarmánya, egyéb úton meg a beszerzése költséges. A nyúltáphoz egyébként csakis a kiutalás révén juthat a tenyésztő. Az egyoldalú takarmányozás következményeként ugyanis meghosszabbodik a tenyésztési idő, ezzel egyidejűleg pedig növekedik az önköltség és csökken a hasznosság. Tanácsos lenne, ha a nyulak felvásárlása és a nyúltáp juttatása közti határidőt a minimálisra csökkentenék, mert mindkét fél érdeke a baromfitenyésztés hasznosságát nemcsak a tenyésztojások ára, hanem a kiskereskedelembe eladott tojások ára, a vágócsirkék és a saját használatra elfogyasztott tojások ára, valamint a tyúkállomány tényleges értéke adja meg. Ha az említetteket egybevetjük, ^ akkor a baromfitenyésztés tényleges haszna megközelítőleg azonos a nyúltenyésztésével, ami a huszonkilenc taglétszámú szervezetnél már jó eredménynek mondható. A galambok és az egzotikus madarak tenyésztése még nem éri el a kívánt szintet. Fajtatiszta galambtenyészettel csak VARGA Imre és CSUPORT Béla foglalkozik. Az előbbi fehér kingeket, az utóbbi pedig német postákat és komáromi bukókat tart. Varga Imrének ezen kívül még van két pár kacagó gerléje, egy pár papagája _ és hat aranyfácánja. A tagok közül egyébként tizenkilencen foglalkoznak házinyúl-tenyésztésseL Mindannyian az új-zélandi fehér fajtát részesítik előnyben. A nyúltenyésztők hiányolják a kerámiából készölt etető- és itatóvályúkat. Az utóbbi időben nem lehet megvásárolni az üzletekben. Pedig ezek használata jelentős takarmány-, illetve abrakmegtakarítással jár... A Sarkani kisállattenyésztőknek meg van a tenyésztési kedvük. Ha ez az említett, érdekelt felek támogatásával párosul, az idei eredményesség tovább növekedhet. Ennek pedig mind az egyén, mind a társadalom egyaránt hasznát látja! TÉGLÁS FERENC, Sarka«
