Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-28 / 26. szám
1980. júnins 28, .SZABAD FÖLDMŰVES. Szűnjék meg a fegyverkezési hajsza! A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÄLLAMAI PARLAMENTI KÉPVISELŐINEK TALÄLKOZOJA MINSZKBEN Alapvető érdek az egvüttmiiiifós erősítése 3 A múlt héten Minszkben, Belorusszia fővárosában konzultatív tanácskozást folytattak a Varsói Szerződés tagállamainak parlamenti képviselői. Megivtatták az enyhülési folyamat elmélyítéséért, a biztonság megszilárdításáért, a leszerelésért és az országok közötti egyenjogú együttműködés fejlesztéséért folyó harc fokozásának kérdéseit. A tanácskozáson részt vett csehszlovák küldöttséget Alois Indra, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke vezette. A tanácskozást Alekszej Sityikov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa SzöVetségi Tanácsának elnöke nyitotta meg és üdvözölte a vendégeket. Az ülésen felolvasták Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a részvevőkhöz intézett üdvözlő levelét. „A minszki találkozó újabb tanúbizonysága annak, hogy a szocialista országok népeinek képviselői tudatában vannak az európai és az egyetemes béke iránti nagy felelősségüknek“, — írja Brezsnyev elvtárs. A Varsói Szerződés immár 25 éve megbízhatóan védelmezi a testvérnépek forradalmi vívmányait. Tagállamai más békeszerető országokkal, az egész haladó nemzetközi közvéleménnyel együttműködve hatalmas munkát végeztek, hogy utat törjenek a nemzetközi feszültség enyhülésének, ami megfelel a világ valamenynyi népe érdekeinek. Az imperializmus és a reakció erői napjainkban megpróbálják aláásni az enyhülést, meggyorsítani a fegyverkezési hajszát, feléleszteni a hidegháború légkörét. A szocialista országok, a világ népei azonban elegendő elszántsággal és akarattal rendelkeznek ahhoz, hogy visszautasítsák ezt a veszélyes politikát. A Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé legutóbbi tanácskozásán akcióprogramot javasolt, amelynek célja nyugodt, helyes irányba terelni az eseményeket. Népeink jól tudják, mit jelent a háború. Emlékét őrzi Belorusszia is, ahol az önök találkozójára sor került. A háború eeseményei nem ismétlődhetnek meg! Azokat a hatalmas anyagi és intellektuális forrásokat, amelyeket az emberiség ma a fegyverkezési' hajszára fordít, a békés szükségletek szolgálatába lehet és kell álítaní. Kívánom, hogy az önök találkozója a szocialista országok testvéri együttműködésének további erősödését szolgálja e magasztos cél eléréséért folytatott harcban“. Az első felszólaló, Alekszej Sityikov egyebek között megállapította, hogy a szocializmus pozícióinak erősödése, a népek nemzeti felszabadító mozgalmának fejlődése, a békéért és az enyhülésért harcoló erők szilárdulása nincs ínyére a nyugati országok, s mindenekelőtt az Egyesült Államok legreakciósabb köreinek. Ezek az erők támadást Indítottak az enyhülés ellen. Az enyhülés és a béke ügyére nézve a legnagyobb veszélyt azonban az a NATO-döntés jelenti, amelynek értelmében új, közepes hatótávolságú amerikai nukleáris rakétákat helyeznek el Nyugat-Európában. Sityikov hangoztatta, hogy ha a NATO érvényteleníti ezt a döntést vagy legalábbis felfüggeszti végrehajtását, akkor megkezdődhetnek a tárgyalások az Európában telepített közepes hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek csökkentéséről. Alois Indra elvtárs felszólalásában emlékeztetett Csehszlovákia nyugati szövetségeseinek 1938-as müncheni árulására, melyből népeink levonták a logikus következtetéseket. Népeink szabadon döntöttek az igazi demokráciához, a szocializmushoz vezető út, a Szovjetunióval való örök szövetség és testvéri együttműködés mellett. Ennek logikus folytatása részvételünk a Vasói Szerződés szervezetének létrehozásában és tevékeny együttműködésünk állandó erősítésében. Hangoztatta: A jelenkor alapvető kérdéseire világos választ adott a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének májusi ülése, melynek záróokmányait parlamenti téren is közös akcióprogramunknak tartjuk. * A záródokumentumok elfogadásával befejeződött a találkozó hivatalos része. Részvevői felhívással fordultak Európa és a világ valamennyi országának parlamentjéhez. Felszólítottak minden parlamentet és képviselőt, tegyenek erőfeszítéseket a nemzetközi helyzet javítására. Hangsúlyozták, hogy a szembenállás politikájával alternatívaként állítsák szembe a békeszerető népek és országok együttes akcióját. A felhívás megállapítja, hogy a békével és az enyhüléssel szemben álló erők tevékenysége következtében veszélybe kerültek a nemzetközi biztonság szilárdítása terén elért kedvező változások. Az enyhülést ellenző erők féktelen fegyverkezési hajszára törekednek, gátat akarnak vetni a békés nemzetközi együttműködésnek. Az európai és világbékére nézve különösen nagy veszélyt jelentenek az új amerikai nukleáris rakétafegyverek nyugat-európai telepítésére vonatkozó döntések. A dokumentum kifejezi aláíróinak azt a reményét, hogy Európa és a világ valamennyi állama konstruktív választ ad a Politikai Tanácskozó Testület legutóbbi kezdeményezéseire, melyek nagy nemzetközi visszhangot váltottak ki. Különösen fontos az a javaslat, hogy valamennvi világrész államainak vezetői csúcstalálkozón vitassák meg a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit, s határozzák meg a nemzetközi feszültségforrások felszámolásának módjait. A részvevők végül felszólították Európa és a világ minden parlamentjét és képviselőjét: tevékenyen segítsék elő, hogy megállapodások jöjjenek létre a fegyverkezési hajsza megfékezésével kapcsolatos valamennyi, döntésre megérett kérdésben. Mielőbb ratifikálják a már megkötött vonatkozó megállapodásokat, beleértve a SALT—II. szerződést, s küzdjenek, hogy a nemzetközi enyhülés a világ valamennyi térségére kiterjedjen. (Folytatás az 1. oldalról] pedig a KGST és az Európai Gazdasági Közösség tárgyalásairól. A beszámolóhoz hozzászólt a bolgár, a magyar, a vietnami, az NDK-beli, a kubai, a mongol, a lengyel, a román, a szovjet, a jugoszláv és a csehszlovák küldöttség vezetője. A szovjet kormányfő felszólalásában hangoztatta, hogy a béke és a haladás Ügyét szolgálja a KGST is. Tevékenysége arra irányul, hogy fejlessze az egyenrangú nemzetközi együttműködést, szilárdítsa az enyhülés anyagi alappilléreit, s ezáltal javítsa a nemzetközi politikai légkört. Tervgazdálkodásunk, külkereskedelmünk állami monopóliuma, a kölcsönös együttműködés elmélyítése lehetővé teszi számunkra, hogy jelentős mértékben elhatároljuk magunkat a tőkés világban kialakult gazdasági helyzet kedvezőtlen hatásaitól. Ugyanakkor az újratermelés feltételei olyan újabb követelményeket támasztanak velünk szemben, amelyek nemcsak külső tényezőkkel függnek össze. A szocialista gazdaságnak alkalmazkodnia kell ehhez. Erről tanúskodnak azok a nehézségek, amelyekbe a KGST-országok az elmúlt években ütköztek. Továbbra is előtérben marad az energia, a fűtőanyag, a nyersanyag problémája, amelyeknek megoldására sok közös intézkedést tettünk. A KGST-országok, amelyek főként saját tartalékaikra támaszkodnak, alapjában sikerrel oldják meg ezt a problémát. Az együttműködés szocialista elveiből kiindulva nem engedtük meg az árak spontán változását a kereskedelemben. Mindazonáltal országaink összeegyeztetett politikájában természetesen számolni kell a nemzetközi energetikai és nyersanyaghelyzet változásának objektív tényezőivel; a tüzelő- és nyersanyagtermelés költségnövekedésének törvényszerűségével, a tartalékok felújíthatatlanságával. A jelenlegi helyzet előreláthatóan a nyolcvanas évekre megköveteli a gazdálkodás sokoldalú intenzitásának növelését. Az elkövetkező ötéves tervidőszak és a nyolcvanas évek gazdasági problémáinak megoldására van egy fontos eszközünk: a tudományos és műszaki fejlesztés meggyorsítása, a műszaki színvonal emelése és őzen az alapon a társadalmi termelés hatékonyságának növelése. Ezeknek a feladatoknak kell alárendelnünk együttműködésünk további fejlesztését, — mondotta Koszigin elvtárs. A KGST XXXIV. ülésszaka háromnapos tanácskozás után határozathozatallal és közlemény jóváhagyásával befejezte munkáját. Ezt követően megtartotta 96. ülését a KGST Végrehajtó Bizottsága. Jelen voltak a tagországok képviselői, a KGST titkára és Jugoszlávia küldötte. A végrehajtó bizottság megvitatta a XXXIV. ülésszak határozatát és intézkedéseket foganatosított végrehajtására. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök fogadást adott a KGST-ülésszak részvevőinek tiszteletére. A fogadáson Gustáv Husák és Alekszej Koszigin elvtárs pohárköszöntőt mondott. Husák elvtárs a világbéke és a nemzetközi haladás érdekében történő termékeny együttműködésre emelte poharát. Koszigin elvtárs hangsúlyozta, hogy népgazdaságfejlesztési terveink egyeztetése, integrációs és együttműködési programjaink a békeharc oszthatatlan részei. Az ülésszak tanácskozásának eredményeit összegező KÖZLEMÉNY megállapítja, hogy az ülésszakra olyan időben került sor, amikor a KGST-tagállamok befejezik 1976—< 1980. évi népgazdasági terveik teljesítését. Néhány országban már sor került a kommunista és munkáspárt kongresszusára, amelyen a következő ötéves időszakra és távlatilag is kitűzték a társadalom és a gazdaság fejlődésének fő irányait. Más országokban pedig aktív készülődés folyik a pártkongresszusra, és kijelölik a szocializmus és a kommunizmus építésének további feladatait. A KGST-országoknak a szocializmus és a kommunizmus építése folyamán elért sikerei és együttműködésük tapasztalatai alátámasztják a marxizmus —leninizmus eszméinek életképességét és nem szűnő jelentőségét. Ezeket az eszméket alkotó módon valósítják meg minden ország körülményei között, s ezeknek erősödő befolyásuk van a nemzetközi helyzet alakulására. Az ülésszak részvevői megállapították, hogy a Varsói Szerződés aláírása óta eltelt 25 esztendőben e védelmi szervezet tagországai más államokkal, valamennyi békeszerető erővel együttműködve biztonságosan és hatékonyan teljesítik létfontosságú feladatukat, hogy megakadályozzák háború kirobbanását Európában, előmozdítsák a béke megőrzését, a nemzetközi feszültség enyhülését, az országok egyenjogú, békés együttműködésének fejlesztését, Az ülésszak kiemelte a Varsói Szerződés tagállamai 1980. május 15-í nyilatkozatának és felhívásának jelentőségét. Ez a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdítására, az enyhülési politika folytatására, a katonai enyhülésnek politikai enyhüléssel való kiegészítésére, a lázas fegyverkezési hajsza korlátozására, a leszerelésre, elsősorban nukleáris leszerelésre, a vitás kérdések békés rendezésére, az erőpolitikának a nemzetközi kapcsolatokból való kiiktatására, a népek biztonságának és függetlenségének erősítését célzó akciók nagyszabású programjára vonatkozott. A küldöttségek ismételten kifejezték, hogy hívek a helsinki záróokmány elveihez és ajánlásaihoz. Hangsúlyozták: aktívan kell készülni a helsinki értekezleten részt vett országok képviselőinek küszöbön álló madridi találkozójára, ennek konstruktív megrendezésére azzal a céllal, hogy folytatódjék és tovább mélyüljön az enyhülési folyamat, szavatolják az európai földrész biztonságát és minden területen tovább bontakozzék ki az európai országok népeinek egyenjogú együttműködése. A közlemény a továbbiakban rögzíti a tagországok fejlődésének sikereit, bizonyító legfőbb számadatokat. Így például megállapítja, hogy a nemzeti jövedelmük 1975-höz viszonyítva 1979-ben 19, ipari termelésük 23 százalékkal nőtt. A legtöbb KGST- országban leggyorsabban a műszaki haladást meghatározó és a termelés hatékonyságának fokozódását biztosító ágazatok fejlődtek. A KGST-tagországok mezőgazdasági termelésének átlagos volumene 1976 és 1979 között — az 1971 és 1975 közötti időszakhoz viszonyítva — 9 százalékkal nagyobbodott. A tagországok külkereskedelmi forgalma 1979-ben az előző évhez viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt s elérte a 196 milliárd rubelt. Ebből 111 milliárd rubelt a tagországok kölcsönös árucsereforgalma képvisel. A kölcsönös szállítások zöme a tagországok többségének importszükségleteit fedezte a legfontosabb fűtőanyagokból, nyersanyagokból, anyagokból, valamint gépekből és berendezésekből. Egyetértettek abban, hogy a nemzeti tervező szervek és a KGST tervezési együttműködési bizottsága fokozzák erőfeszítéseiket a tervegyeztető munkák mielőbbi befejezése végett, a tagországok fűtőanyag-, nyersanyag- és energia-szükségletének, valamint gépek és berendezések iránti keresletének jobb kielégítésére, a külkereskedelmi forgalom volumenének növelésére, a nemzetközi áruszállítások feltételeinek javítására. Az ülésszak megvitatta a KGST- szerveknek a legfontosabb gépek és berendezések gyártásszakosítása és e téren való kooperációja fejlesztésében és elmélyítésében kifejtett tevékenységét, főként azokkal a gépekkel kapcsolatban, amelyek a tagországokban biztosítják a műszaki haladást, valamint az energia-, fűtőanyag-, nyersanyagtermelést és gépgyártást, a rádiótechnikai és vegyipar, a közlekedési eszközök és a mezőgazdaság termelésének növekedését. A gyártásszakosítás és a kooVasil Bifak, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára az MSZMP Központi Bizottságának meghívására a múlt héten kétnapos látogatást tett Budapesten. Megbeszélést folytatott Övári Miklóssal és Gyenes Andrással, az MSZMP Központi Bizottságának titkáraival. Szovjet egységeket vontak ki Afganisztánból A TASZSZ jelentette, hogy a Szovjetunió és az afgán kormánnyal történt megállapodás értelmében több katonai egységet kivon Afganisztánból, mert jelenlétük jelenleg már szükségtelen. A TASZSZ az Afganisztánban ideiglenesen állomásozó szovjet katonai csapatok főparancsnokságára hivatkozva közölte e hírt. peráció terén jelenleg több mint 120 sokoldalú és több mint 660 kétoldalú egyezmény valósul meg. Csak a gépiparban több mint tízezer termékfajtára terjed ki a gyártásszakosítás. A közlemény a továbbiakban hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni a tagországok együttműködését a kiváló minőségű anyagok gyártásában, A KGST-tagországok küldöttségeinek vezetői az ülésszakon egyezményt írtak alá új számítástechnikai eszközök kifejlesztése terén folytatandó sokoldalú nemzetközi szakosításról és kooperációról. A következő öt esztendőben növelik korszerű számítástechnikai berendezéseik kölcsönös szállításának volumenét, mégpedig megduplázódik az 1976 és 1980 közötti Időszak volumene. Határozatot fogadtak el a tagországok területein folytatandó távlati földtani kutatások, a felmért készletek növelésének biztosítása, fűtőanyagok és más ásványi nyersanyagfélék kölcsönös szállítása, a fűtőanyagkitermelő és feldolgozó iparágak korszerű, takarékos és nagy termelékenységű berendezésekkel való ellátása és további új energiatartalékok céltudatos felhasználása terén folytatandó együttműködés kiszélesítéséről. Kormányközi keretmegállapodást írtak alá a tagországoknak a kőolajfeldolgozás hatékonyabbá tétele végett folytatandó együttműködéséről. Megállapították, hogy nagy előrehaladás történt új termékek gyártásának bevezetésében. Megállapították, hogy a KGST-orszögök hatékonyan segítették a Vietnami Szocialista Köztársaságot, a Kubai Köztársaságot és a Mongol Népköztársaságot gazdasági életük fejlesztésének meggyorsításéban és hatékonyságuk fokozásában. Elmélyült és tökéletesedett a KGST és Jugoszlávia együttműködése is. Huszonkét munkaterületen több mint 70 egyezményt és szerződést valósítanak meg a sokoldalú gyártásszakosításban és kooperációban, valamint a tudományos-műszaki együttműködés keretében. Folytatódott a KGST sikeres együttműködése a Finn Köztársasággal. A KGST szintén együttműködött az Iraki Köztársasággal és a Mexikói Egyesült Államokkal. A KGST-tagországok az internacionalizmus elveivel összhangban két- és sokoldalú segítséget nyújtanak a szocialista fejlődés útjára lépett, valamint más fejlődő országoknak. .Kifejezték szolidaritásukat a fejlődő országoknak azzal a törekvésével, hogy kivívják gazdasági függetlenségüket. Az ülésszak kiemelte a KGST-tagországoknak azt a kitartó törekvését, hogy fejleszteni kívánják együttműködésüket más országokkal annak érdekében, hogy a nemzetközi munkamegosztás elmélyüljön az igazságosság, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Kifejezték a KGST készségét, hogy a béke és a haladás érdekében bővítsék együttműködésüket a KGST-hez nem tartozó országokkal, valamint a nemzetközi gazdasági szervezetekkel. Az Afgán Demokratikus Köztársaság kormányának kérésére az ülésszak úgy döntött, hogy az afgán fél megfigyelőként részt vehet a KGST tevékenységében. A szívélyes elvtársi légkörben és a nézetazonosság jegyében lezajlott megbeszéléseken véleménycserét folytattak a nemzetközt helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről és a szocialista építőmunka tapasztalatairól. Hangsúlyozták, hogy a két testvérpárt a szocialista közösség országaival, a kommunista és munkáspártokkal a béke és a haladás minden hívével együtt kész további erőfeszítéseket tenni a nemzetközi enyhülés, a béke és a biztonság védelme és megszilárdítása érdekében. Megállapították, hogy eredményesen fejlődik a két párt, a két ország népeinek sokoldalú együttműködése, testvéri barátsága. Megerősítették, hogy a CSKP és az MSZMP a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján tovább fejleszti a két párt, a két ország gyümölcsöző kapcsolatait- Bifak elvtársat Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is fogadta. KÉTSZÍNŰ HOZZÁÁLLÁS Rogers amerikai tábornok, az európai NATO-csapatok főparancsnoka nyíltan kijelentette, hogy az Egyesült Államok a vegyi fegyverek betiltásáról most folyó tárgyalások ellenére fokozza gyártásukat és erre ösztönzi szövetségeseit is. (Kukrinyikszi rajza) Baráti eszmecsere
