Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-28 / 26. szám
2 SZABAD FÜLDMCVES 1980. Június 28. Szlovákia a fokozatos fejlődés útján A SZLOVÁK NEMZETI TANÄCS JÓVÁHAGYTA A TAVALYI ZÁRSZÁMADÁST + Ú} BlRÄK KINEVEZÉSE A' Szlovák Nemzeti Tanács a múlt héten megtartott 16. ülésén megvitatta és jóváhagyta az 1979. évi zárszámadást. A tanácskozáson, amelyet Viliam Šalgovič, az SZNT elnöke irányított, jelen volt Jozef Lenárt, a GSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára és Peter Colotka, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a szlovák kormány elnöke. Az első napirendi pont az SZSZK tavaly zárszámadásának megvitatása volt. Az erre vonatkozó javaslatot František Mišeje pénzügyminiszter terjesztette elő. Expozéjában jellemezte a múlt évi gazdálkodás körülményeit, azokat a nehéz feltételeket, amélyek különösen a fűtőipari és energetikai ágazatra, valamint a kedvezőtlen időjárás következtében a mezőgazdasági termelésre hatottak ki. A kormány és a többi irányító szerv intézkedései, a dolgozók áldozatvállalása és kezdeményezése hozzájárultak a nehézségek enyhítéséhez. Az eredmények a gazdaság fejlődését, az életszínvonal emelkedését bizonyítják, noha a tervezett szintet nem értük el. Szlovákiában tavaly a társadalmi össztermék 3,7, a nemzeti jövedelem 3,5 százalékkal, tehát az állami tervben előirányzott mértékben nőtt. Az ipari térmelés öt, az építőipari 5,4, a mezőgazdasági termelés pedig két százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. Viszont sem a hazai piac, sem a külkereskedelem szempontjából nem javult az áruszállítás szerkezete. Az eredményekre kihatott, hogy a hatékonyság fokozásában és a minőség javításában nem teljesítettük feladatainkat. A gazdaságfejlesztési eszközök ráfordítása nem járt a várt eredménnyel, nem sikerült fokoznunk ;az alapanyagok és nyersanyagok ki-eknázását. A tervezetthez viszonyítva á^Mankatermelékénység• fs lassabban 'emelkedett. ‘ - t-.ir.Ennék ellenére tövább bővült a társadalmi fogyasztás anyagi-műszaki alapja, sikerült megőriznünk életszínvonalunkat. A lakosság pénzbevétele 4,4 százalékkal nagyobbodott, s felhasználását a kiskereskedelmi forgalom árualapja lényegében fedezte. A költségvetési gazdálkodásban teljesítettük a tervfeladatokat. A bevétel 67 milliárd 800 millió korona, a nyereség-növekedés dinamikája 15 százalékos volt, nagyobb az országos átlagnál. A költségvetési kiadásokat mindössze 0,2 százalékkal léptük túl, s a nemzeti bizottságok gazdálkodását is kiegyensúlyozottság jellemzi. Az általános költségek csökkentésében most sem sikerült teljesítenünk feladatainkat. Az ötéves tervidőszak négy éve alatt 2 milliárd 800 millió koronával léptük túl a költségeket. Főként a vezetők nem fordítottak nagyobb gondot az alapanyagok és energia gazdaságos felhasználáséra. A tervmutatókhoz viszonyítva a bérköltségek alakulásában is nagyobb eltérések mutatkoznak. Aránylag sok a csekély jövedelmezőségű és nagytermelési veszteségekkel dolgozó vállalat. E helyzet orvoslására a kormány konkrét intézkedéseket foganatosított. Egyes vállalatok és termelési gazdasági egységek tavalyi gazdálkodási eredményeinek értékelése azt mutatta, hogy a termelési folyamat szervezésében előforduló fogyatékosságok döntő többségéért elsősorban a gazdasági irányító szervek felelősek. A szociális és kulturális kiadásokat illetően, az állami költségvetésből és a nemzeti bizottságok költségvetéséből 44 milliárd koronát fordítottunk ilyen célokra, vagyis az összes kiadásoknak 55 százalékát, 19 milliárd korona a szociális ellátást, hét és fél milliárd korona az oktatásügy fejlesztését szolgálta. Ezzel kapcsolatban az expozé kiemelte, hogy a nemzeti bizottságok a XV. pártkongresszus irányvonalának szellemében nagyobb gondot fordítottak óvodák építésére. Tavaly 502 óvodai osztály létesült, így aztán a 3—5 éves gyermekek 77 százalékát mér’el tudjuk helyezni. A kiemelt építkezéseket jobban teljesítettük, mint az előző években, s a tervezettnél 647 lakással többet adtunk át rendeltetésének. Az elmaraJOGI PROPAGANDA Társított földek átengedése ideiglenes használatra Egészen más célt követ a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés céljára gazdaságosan és célszerűen fel nem használható társított földek ideiglenes átengedése, mint a társított földek átengedése szocialista mezőgazdasági szervezetnek mezőgazdasági használatra. Itt olyan társított földek felhasználásáról van szó, amelyek a szocialista mezőgazdasági termelés céljára nem használhatók fel gazdaságosan és célszerűen. Az ilyen földeket a szövetkezet ideiglenes, mégpedig mezőgazdasági és nem mezőgazdasági használatra átengedheti más szocialista állami vagy szövetkezeti szervezetnek. Például ideiglenes raktározás céljára, építkezési anyagkezelő helyként. Átengedheti még társadalmi szervezetnek, például a Kiskertészek Szövetségének, a Kisállattenyésztők Szövetségének, a SZISZ szervezetének stb. esetleg saját tagjainak is, akiknek nincs saját kertjük. Az ilyeneknek a szövetkezet csak olyan társított földeket engedhet át, amelyek nem használhatók fel gazdaságosan és célszerűen szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelésre, a község beépített részében (intravillán) terülnek el, s elvben nem lépik túl a 0,10 hektárt. Szövetkezeti földeket más személynek nem lehet átengedni (bérbe adni). Társított földek ilyen átengedése ideiglenes használatra csakis írásbeli szerződés alapján történhet. A szerződést járási mezőgazdasági igazgatóság előzetes véleményezése után a járási nemzeti bizottság beleegyezésével kell megkötni. Az ideiglenes átengedés térítéses és térítésmentes is lehet. Társított földek állami, szövetkezeti, társadalmi szervezetnek vagy saját . kerttel nem rendelkező szövetkezeti tagnak ideiglenes használatra való átengedésére vonatkozó szerződésben — új jogszabályozás alapján — meg kell egyezni az ideiglenes használat módjáról és időtartamáról, esetleg a megfelelő bérleti díjról. A társított földek ideiglenes használata a megállapodásban szereplő idő elteltével, vagy a a megszüntetésére vonatkozó megegyezéssel, esetleg a jnb döntésével ér véget abban az esetben, ha a szövetkezet részéről ideiglenes használatra átengedett föld ellentétben van a szerződésben leszögezett használati móddal vagy a társadalmi érdekkel. Társított földeknek nem mezőgazdasági célú ideiglenes használatra történő esetleges átengedése esetén be kell tartani a mezőgazdasági földalap védelmére vonatkozó jogi előírásokat. A mezőgazasági szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos jogszabályok nem rendezik kifejezetten a szövetkezeti tag háztáji gazdasága és társított ' földnek általa való mezőgazdasági célú ideiglenes használata közötti kölcsönös viszony kérdését. Az efsz-ek mintaszabálya 3. bekezdésének 3. cikke értelmében a háztáji gazdaság terjedelmébe beleszámítják a nem társított kertet is, hogy ne támadjanak egyenetlenségek egyrészt a háztáji gazdasággal és nem társított saját kerttel is rendelkező szövetkezeti tagok, másrészt pedig azok között, akiknek háztáji gazdaságot utaltak ki és társított földet mezőgazdasági célú használatra ideigleneseit átengedtek neki (vagyis ugyanúgy, mint nem saját kertet). Másrészt viszont a háztáji gazdaság terjedelmébe bele kell számítani a szövetkezeti tagnak idoiglenes használatra átengedett társított földet is, hogy szabad idejét érdeklődésének olyan megfelelő tevékenységgel tölthesse, amelyet más tagok a saját kertjükben végeznek. Az efsz nem szövetkezeti tagnak nem engedhet át ideiglenes használatra (bérletre) olyan földeket, amelyekre szövetkezeti használati joga van. JUDr. MICHAL ÚURDIAK Veterán képviselő dás miatt bírált építkezések között szerepel a strážskei Chemko, a polomkai faipari kombinát, a rádió bratislavai új épülete és néhány más létesítmény. Az előirányzott beruházási összegeknek csak 98 százalékát merítették ki. A beruházásokkal kapcsolatban bírálat érte megvalósításuk szerkezetét. Az új kapacitások nem készülnek el határidőre, ami aztán kedvezőtlenül hat ki a gazdasági és társadalmi fogyasztás fejlődésére. Az expozét az a határozott gondolat hatotta át, hogy gazdaságunk fejlesztésében érvényesítjük a szocializmus építésének kijelölt irányvonalát és fokozatosan megvalósítjuk pártunk gazdasági és szociális programját. František Mišeje pénzügyminiszter expozéját élénk vita követte, melyben a felszólalók rámutattak a gazdasági életünkben, így az építkezéseken, a beruházások terén, az áruellátásban és választékban stb. megnyilvánuló fogyatékosságokra. A hatékonyabb irányítás és tervezés kérdéseivel is foglalkoztak. A vita František Mišeje zárszavával fejeződött be, majd a Szlovák Nemzeti Tanács jóváhagyta az 1979. évi szlovákiai állami zárszámadást, mely 67 milliárd 854 millió 852 ezer korona bevételt és 67 milliárd 847 millió 777 ezer korona kiadást mutat ki. A Szlovák Nemzeti Tanács ezután alkotmányjogi bizottságának indítványára több szlovákiai bíró kinevezését hagyta jóvá, majd jóváhagyólag meghallgatta elnökének beszámolóját az SZNT Elnökségének a 15. ülés óta kifejtett tevékenységéről. A Szlovák Nemzeti Tanács 16. ülése ezzel befejezte tanácskozását. Ezt követően összeült az SZNT Elnöksége és a belügyminiszter, meg a népi ellenőrzési bizottság elnöke jelenlétében a Csehszlovák Autóforgalmi vállalat által, — a hatodik ötéves tervidőszakban lebonyolított szlovákiai személyszállításról, anyagi-műszaki bázisának a 7. ötéves tervben való fejlesztésére vonatkozó elképzelésekről, a közúti teherszállítási eszközök kihasználása ellenőrzésének eredményeiről, az üzemanyag-fogyasztási takarékosságról szóló jelentést, illetve tájékoztatást hallgatott meg. Megvitatta továbbá, hogyan hajtotta végre az SZNT 1979 végéig a CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatában megjelölt programot, továbbra is fő feladatként kiemelve a törvényhozó és ellenőrző szervek munkájának hatékonyságát, a kezdeményezést, majd az SZNT októberi ülése előkészítésének megvitatása- és jóváhagyása után befejezte munkáját. Mészáros Gyula huszonöt évig dolgozott a Nagylégi (Lehnice) Efsz-ben. Huszonöt éven át raktáros és pénztáros volt. Két éve nyugdíjas, de még mindig félnapos munkaerő. Mészáros elvtárs nemcsak jó dolgozó, hanem az egyik legismertebb képviselő is Nagylégen. Immár harminc éve folyamatosan tölti be ezt a tisztséget. Közben újabb feladattal is megbízták. 1962 óta a hnb alelnöke, helyi gazdálkodási albizottságának elnöke, öt éve pedig a jnb tanácsának a tagja. Évek hosszú során folytatott szívós küzdelmének, kitartó munkásságának az eredménye, hogy szülőhelye takaros község lett. Az eltelt három évtized alatt teljesen megváltozott a falu arculata, változtak az emberek is, akik ma már kulturúlt körülmények között élnek. — Valamikor Nagylég és a környező falvak népe szegény volt. A falu népe 35 évvel ezelőtt éhezett. Ma minden család összkomfortos családi házban lakik, minden harmadig meg gépkocsival dicsekedhet, — tekint vissza. Igen, 35 évvel ezelőtt mozdult el a holtpontról az élet. Akkor milliók indultak el gyalog munkába a gyárakba, a földekre, ma meg különböző márkájú autókon járnak haza. Traktor nyergében ül az egykori zsellér fia, géppel vet és arat a földművelő. A szövetkezet fokozatosan gyarapodott és emelkedett a lakosság életszínvonala is. Aszfaltutak és betonjárdák vonulnak a faluban. Az autóbusz is megáll, hogy felvegye utasait. Villanyfény világít a virágos utcákban, vezetékből jön a friss víz és a JOGI VÁLASZOK Csúsztatott szabad idő Sz. V.: A csúsztatott szabad időt —> a fizetési hirdetmények szerint — túlórák elszámolása helyett még a kérdéses hónapban kell kivenni. (Kivételesen, megállapodás szerint idény után.) Ebben az esetben esetleges egyoldalú döntése kifogásolható. Nézetünk szerint az ön és a fel'ügyelőnő között (nem az ön hibájából) elromlott viszony miatt nehezen munkából izzadtan hazatért munkásember fürdőkádba bújik. Gombamódra szaporodnak a családi házak, de a középület is több. Kilencévfolyamos szlovák és magyar tannyelvű iskolája, óvodája, művelődési otthona van a falunak. Társadalmi összefogással a falufejlesztési akció keretében épültek. — A társadalmi munkával ledolgozott órákat nem is tudtuk nyilvántartani, — jegyezte meg Mészáros elvtárs. — Távlati terveik? — A közeljövőben felépül egy új üzletház, melyben vendéglátó is helyet kap. Ezt a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Jednota fogyasztási szövetkezet építi. Most épül az új községháza, bölcsődét is nyitunk, mert e célra alakítjuk át a régi iskolaépületet, s így megoldódik a férőhelyhiány. További nagyobb akciót nem tervezünk, persze a falu csinosítása mindennapi feladatunk. A mégváltozott életkörnyezetben, az anyagi jólétben új gondok és problémák adódnak. Gondoskodunk a magukra hagyott idős emberekről, a széteső családok gyermekeinek elhelyezéséről. A szociális bizottság figyelemmel kíséri a rosszul élő családok életét, szükség esetén javasolja a gyermekek intézeti elhelyezését és gondozását. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az antialkoholista küzdelemnek, mert a káros szendvedély mint társadalomellenes jelenség csak terjed. Ezért többet kell törődnünk az ifjúság nevelésével, szórakozásával, gondoskodnunk kell arról is, hogy az emberek, különösen a fiatalok hasznosan töltsék el szabad idejüket. i—nt-ч tudna e munkahelyen nyugodt légkörben dolgozni. A felmondás okát nem közli (valószínűleg fegyelemsértés), s ha a felmondást annak indokolatlansága miatt meg akarná támadni, a dunaszerdahelyi járásbíróságon kellene legkésőbb a felmondási határidő lejártától számított három hónapon belül keresetet beadni. Természetesen, már korábban is beadhat ilyen keresetet. Ebben az esetben közölnie kellene a munkaadó válálattal, hogy ragaszkodik munkaviszonya további fenntartásához. Ebben az esetben is ajánlatos a dunaszerdahelyi ügyvédi tanácsadó iroda (Advokátska poradňa) valamelyik tagját megbíznia képviseletével. Dr. F. J« A z utóbbi időben mind több szó ** esik az ésszerű gazdálkodásról, a takarékosságról, a belső tartalékok jobb kihasználásáról. A tőketerebesi (Trebišov) járás helyi nemzeti bizottságai is szem előtt tartják e célok elérését. Nem kis dologról van szó: évi 542 millió korona pénzeszközzel, tekintélyes álló- és forgóeszközökkel gazdálkodnak. Több mint négyezer személyt foglalkoztatnak a nemzeti bizottságok és intézmények. Mire megy a sok pénz? — Erről nyilatkozik Ondrej Oleiiák, a jnb alelnöke. — Olyan alapvető lakossági szükségletek kielégítésére költünk, mint a lakásépítés, egészségügyi és szociális intézmények, kulturális intézmények létesítése, közművesítése, gyermekintézmények berendezése. Természetesen a nemzeti bizottságok gazdálkodásával szemben is megnagyobbodtak a követelmények, hiszen a jogos igényeket is csak az adott lehetőségeken belül tudjuk kielégíteni. — Hogyan érvényesül járásukban az ésszerű gazdálkodás elve? — A járási nemzeti bizottság máris intézkedett, hogy a helyi nemzeti bizottságoknál az ésszerű gazdálkodás elemei kerüljenek előtérbe, hogy a szigorú takarékossági követelmények itt is érvényesüljenek, minden koronát ésszerűen adjanak ki. Továbbra is kiemelt feladat az alapvető igények kielégítése, a lakásépítés, kórházak bővítése, gyermekintézmények létesítése, a közművesítés. Űj követelmény a meglevő és gazdaságosan felújítható épületek rendbe hozása. Ki kell elégíteni az új telepek lakosságának igényeit. Javítandó a beruházási tevékenység, mert e téren gyakran találkozunk tervszerűtlenséggel, a célok pontatlan megjelölésével, indokolatlan többletköltségekkel, gyakran indokolatlanul hosszú az átfutási idő. — Hogyan segíti a lakosság a nemzeti bizottságok munkáját? — Járásunk lakossága évről évre jelentősebben járul hozzá saját erőforrásainak felhasználásával a települések fejlesztéséhez. Csak a társadalmi munka értéke meghaladja az évi Takarékosság a nemzeti bizottságok gazdálkodásában 63 millió koronát. A jövőben méginkább számítunk a lakosság aktivitására, mert ezzel olyan feladatok valósíthatók meg, melyek megoldása központ? pénzeszközökkel lehetetlen. — Hogyan érvényesül a takarékosság a költségvetési gazdálkodásban? — Népgazdaságunk helyzete szükségessé tette, hogy a kormány a költségvetés felhasználásával kapcsolatban szigorításokat léptessen életbe. Ez közvetlenül érinti a nemzeti bizottságok és intézményeik pénzügyi lehetőségeit. A mérsékeltebb, de így is jelentős nagyságrendű pénzeszközökből a jobb ellátás úgy biztosítható, ha már a tervezésben érvényesül a jobb megválogatás, a szükségletek helyes rangsorolása. A költségvetési gazdálkodásban is fokozottabban kell előtérbe állítani a társadalompolitikai szempontból fontos, a lakosság széles körét érintő alapvető feladatokat, mint amilyen a betegellátás, a gyermekintézmények, öregek gondozása, a községfejlesztési feladatok teljesítése. Az alapellátás pénzügyi fedező tét a jövőben mennyiségileg és minőségileg is magasabb szinten kell biz-“ tosítani. Költségvetési gazdálkodás sunkban viszont sok mérsékelhető, halasztható kiadás is előfordul. Emellett energia-megtakarításra, gazdaságos fűtési és világítási rendszerek bevezetésére, egészséges hő- és fénynormák betartására kell törekednünk. — Tehát a takarékossági intézkedések széles skálájáról van szó? — így igaz. A pénzeszközök haté» kony felhasználása nemcsak a gazdasági vezetők, a pénzügyi dolgozók feladata, hanem a szakmai irányítást ellátó szakembereké — orvosoké, mérnököké, pedagógusoké, népművelőké is. Valamennyi szakember az irányítása alatt álló területen felel az előirányzatok betartásáért. Am még ina is találunk olyan intézményeket, amelyek nem érvényesítik ezt az elvet. — Tehát a jövőben jobban fel kell figyelni a rejtett tartalékokra. — Természetesen. Tartalékaink vannak az intézményhálózat szervező és irányító rendszerének további töké-« lesílésében. Az évekkel ezelőtt megkezdődött iskolaintegráció eredményei már konkrétan lemérhetők. Más területen is kevesebb volna a probléma, ha a kulturális, sport- és egyéb intézményeket kellőképpen kihasználnák. Igény is, lehetőség is van ezek több irányú hasznosítására. A nemzeti bizottsági intézményhálózat irányításának korszerűsítésére már intézkedési tervet dolgoztunk ki, s ennek végrehajtása gyakorlatilag is megkezdődött. Állandó feladat az ésszerű és célszerű takarékosság, a rendelkezésre álló pénz hatékonyabb felhasználása a nemzeti bizottságok gazdálkodásának minden területén. így a csökkent lehetőségek ellenére, a jövőben is magasabb szinten elégíthetjük ki az igényeket. ILLÉS BERTALAN (
