Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-28 / 26. szám

1980. JÜNIUS 28. * 26. szám. * XXXI. évfolyam * Ara 1,— Kčs Alapvető érdek a; együttműködés erősítése A KGST XXXIV. ÜLÉSSZAKÁNAK TANÁCSKOZÁSAI A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIV. ülésszaka, mely a múlt héten tanácskozott, számunkra annál jelentősebb volt, hogy színhe­lyének megválasztása az idén Prágára esett. A külügyminisztérium székhá­zában, a Černfn-palotában lezajlott tanácskozáson mind a tíz állam ma­gas szintű küldöttséggel képviseltette magát. A tagállamok küldöttségét ál­talában a kormányfő vezette, a meg­figyelői státusú Jugoszláviáét a szö­­veségi végrehajtó tanács alelnöke. Vendégként, megfigyelői minőségben jelen voltak Afganisztán, Angola, Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Laosz és Mozambik kép­viselői. Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára is részt vett az ülésszakon. A testület a napirend értelmében megvitatta a tavalyi moszkvai ülés­szak óta kifejtett tevékenységét; a tagállamok 1981—1985. évi népgazda­sági terveinek egyeztetésére irányuló munka menetét, továbbá a hosszú tá­vú együttműködési célprogramok és más integrációs intézkedések megva­lósításának kérdéseit; a KGST-tagálla­­mok sokoldalú együttműködésének és a tanács munkájának jobb szervezé­sére vonatkozó irányelvek végrehaj­tását, főként a tagállamok nemzet­közi gazdasági szervezeteinek haté­konyságát illetően. Az első és harma­dik kérdéscsoportról Rudolf Rohlíček szövetségi miniszterelnök-helyettes, a KGST végrehajtó bizottságáak soros elnöke, a második napirendi pontról pedig Nyikolaj Bajbakov szovjet mi­niszterelnök-helyettes, a KGST terve­zési-együttműködési bizottságának el­nöke által előterjesztett jelentés vi­tatták meg a küldöttségek. Lubomir Strougal szövetségi minisz­terelnök üdvözlő beszédében hangoz­tatta, hogy a KGST létezése és egész eddigi tevékenysége érzékletesen pél­dázza a népek közötti kapcsolatok lenini elveit, meggyőzően kifejezi a szocialista internacionalizmust, a nemzeti és nemzetközi érdekek elv­­szerű érvényesítését, és fontos ténye­zőül szolgál a közös célok — a szo­cializmus és a kommunizmus építése, a világbéke megszilárdítása .— eléré­sében. A KGST egyéves tevékenységéről előterjesztett jelentés szólt a tagor­szágok fejlődéséről, megemlítve, hogy külkereskedelmünk tavaly 12 száza­lékkal növekedett, egymással lebo­nyolított árucseréjük pedig 7,7 száza­lékkal emelkedett és elérte a 111- milliárd rubel értéket. Ismertette azt a munkát, amelyet a végrehajtó bi­zottság a jelenlegi ötéves tervidő­szakra érvényes sokoldalú integrációs intézkedések terve és a hosszú távú célprogramok megvalósítása, valamint a nemzetközi termelési szakosítás és kooperáció fejlesztése terén végzett, majd áttekintést adott a többi KGST- állam által a kubai, a mongol és a vietnami népgazdaság gyorsabb fej­lesztéséhez nyújtott segítségről, végül (Folytatás a 3. oldalon) Tanácskozik a KGST XXXIV. ülésszaka. (ČSTK felvétele) Jók a termőskiiatasok gabonából A vegyipar térhódítása Köztudomású, hogy a CSKP XV. kongresszusa nyomatékosan hangsú­lyozta hazánk vegyipari termelése di­namikus fejlesztésének halaszthatat­lan szükségességét. Kiemelte, hogy a vegyiparban szabad utat kell kapnia azon ágazatoknak, amelyekre döntő szerep vár a társadalmi termelés sok­oldalú fellendítésében, ugyanúgy a szocialista nemzetközi együttműködés gyártási szerkezetének kölcsönös elő­nyökre alapozott kialakításában. Ennek természetes következménye, hogy korunk iparában és szociális mezőgazdaságunk termelési szerkeze­tében, valamint napi életünkben nagy mértékben elterjedtek a vegyipar ter­mékei. Ezt igazolta Bratislavában az 1980. június 21—27 közötti időszakban a nagy körültekintéssel megszervezett INCHEBA ’80 Nemzetközi Vegyipari Kiállítás és Mintavásár is, ahol 24 ország több mint 500 vegyipari válla­lata mutatta be legújabb termékeit. Az Inchebán a fő tárgykört a mű­szálaknak a napi életben való hasz­nosítása, s a fémből valamint más anyagokból gyártott készítményeknek a korróziótól való mentesítése töltöt­te ki. A fő témakör második kiállítási anyaga s az ezzel párhuzamos nem­zetközi kongresszus négy szekciójá­nak a tárgyköre jól bizonyította, hogy a fémből és más anyagokból készí­tett gyártmányok korrózió elleni vé­delme területén figyelmet keltők a gyakorlatot szolgáló tudományosan is megalapozott hazai és nemzetközi si­kerek. Kitűnt, hogy ez a folyamat a későbbiek során életünk minden te­rületére „betör“, mert a rozsdásodás mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban, de házunk táján is felbecsül­hetetlen károkat okoz. Csak egy pél­da: amíg a hetvenes évek elején gép­kocsijainak karosszériájának korrózió elleni szavatossága 3—4 évre terjedt, addig ez a határidő már 5 év, s igv sorolhatnánk a többi gyártmányok rozsdásodásával szembeni szavatossá­gi határidő kedvező alakulását is. Nagy érdeklődést keltett az Inche­bán egyebek között a KGST országok közszükségleti vegvi készítményeinek a kiállítása is. Céllá» és küldetését teljes mértékben teljesítette, mert a közszükségleti cikkek fogyasztóinak vonzó csomagolásban, tehát színvo­nalasan tálalta a jó minőségű készít­ményeket. A kiállítás résztvevői és látogatói rendkívül nagy érdeklődéssel szem­lélték a kubai és a finnországi vegy­ipar készítményeit. A szóban forgó országok vegyipara első ízben jelent meg termékeivel az Inchebán. Ha­sonló figyelmet keltettek a szocia­lista országok, főleg a Szovjetunió közszükségleti cikkei és más gyárt­mányai is. A gyógyszeripari, a biokémiai, va­lamint a laboratóriumi berendezések témájában 16 ország gyártmányai so­rakoztak fel több mint 1600 négyzet­­méteres alapterületen. Köztük láthat­tuk a Szovjetunió, a Magyar Népköz­­társaság, Jugoszlávia, Franciaország, Svájc és más országok kiállítóit is. Az Inchebán első aikalomal vett részt Svájcból a Calbiochen, Ausztriából a Salus, Jugoszláviából pedig a Zorka vegyipari vállalat. Finnországból pél­dául 7 vegyipari és gyógyszeripari vállalat mutatta be hasznos termé­keit. A fenti témakörben minden ki­állító a gyártmányok legjavát mutat­ta be. Emelte az .Incheba nemzetközi je­lentőségét és tekintélyét a kiállítás­sal párhuzamos kereskedelmi, illetve adásvételi napok színvonalas meg­szervezése is. Ezeknek a keretében a kiállító országok külkereskedelmi szakemberei pontosították az ez évi és az 1981-es év két vagy többoldalú adásvételi szerződéseit. Ezzel a kiál­lítás mintavásár jellege is kidombo­rodhatott. A szakemberek érdeklődését a KGST országok közszükségleti vegyi készítményeit méltató IX. nemzetközi konferencia is lekötötte. A tárgykör fő témájaként a gépkocsivegyészet dominált. Természetes, hogy az In­chebán más országos és nemzetközi jelentőségű vegyipari jellegű rendez­vényekre is sor került. Ezek mind azt bizonyították, hogy Bratislava, Szlovákia fővárosa, az Incheba körül­tekintő szakembereinek a közreműkö­désével, nemzetközi ió hírnévnek ör­vendő vásárvárossá fejlődött. Hoksza István Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmi­szerügyi Minisztériumának növényter­mesztést irányító bizottsága legutóbbi ülésén, mélyrehatóan foglalkozott az időszerű problémákkal. Van belőlük bőven és átgondolt gyors intézkedé­seket szükséges foganatosítani a helyzet megjavítása érdekében. Ismert tény, hogy a korai és a kö­zépkorai növények jelentős része jól kelt, de a hűvös idő miatt vontatot­tan fejlődött, és 10—15 nappal lema­radt a sokévi átlagnál. Sajnos, az egyes növények vetésének tervét nem tartották be mindenütt, s ez még job­ban kötelez a gondos növényápolási munkára, továbbá arra is, hogy ahol meg van a lehetőség,, maximálisan használják ki az öntözési lehetősége­ket. Kissé érthetetlen, hogy a mezőgaz­dasági üzemek idegenkednek az ön­tözéstől, mé,g azokban a járásokban is, ahol kevés volt a csapadék. Tavaly például június első hetében közel negyvenezer hektár földet öntöztek. Az idén abban az időszakban alig'ti­­zenháromezret. A mezőgazdasági üze­mek irányítóinak nem szabad feledni, hogy az öntözőberendezések létreho­zásához mintegy nyolcvan százalékkal járult hozzá szocialista országunk, tehát, össztársadalmi érdek a na­gyobb hektárhozamok elérése. Kissé nehezen érthető miért nem öntöznek. Legtöbb helyen a munkaerőhiányra, a berendezések rossz állapotéra, és sok mindenfélére hivatkoznak, s nem ismerik el, hogy a hiba a szervezés­ben kereshető. Sokan a szakemberek hiányosságára is hivatkoznak. Pedig télidőkben rendszeresen vannak is­kolázások, mégsem szaporodik az ön­tözéshez értők száma. Ügy látszik egyesek az objektív nehézségekre való hivatkozással el akarják hárítani a felelősséget,' pedig mindenki jól tudja, hogy a ház körüli kertekben azért érnek el kiváló eredményeket a növény- és zöldségtermesztésben, mert rendszeresen öntöznek. Ök is fizetnek a vízért, mégis kifizetődik az öntözés. A zöld aratás körül sincs minden rendben, jelentős a lemaradás — a közép- és kelet-szlovákiai kerületben. Tavaly Június közepén a réteknek mintegy ötvenöt Százaléka volt leka­szálva, az idén ez alig több harminc százaléknál. Szintén nem egészséges jelenség, hogy a lekaszált fűnek több mint a felét zölden etetik a szarvas állatokkal. A keleti kerületben, ahol még a felét sem takarították be a több éves takarmánynak, az eddig le­­kaszáltaknak harminchat százalékát zölden etették meg. Mindenki tudja ez a. legegyszerűbb, legolcsóbb, de gondolni kell a holnapra is, és ele­gendő jó minőségű takarmányt tá­rolni, télidőrp. Egyesek hamar felej­tenek, pedig arra még emlékezhet­nének, hogy tavasszal még a messzi­ről szállított szalmából sem volt ele­gendő. A nem mezőgazdasági terüle­teken sokhelyütt derékig ér a fű, és vajmi kevés gondot fordítanak a ka­szálásra. Ez nemcsak a mezőgazda­­sági üzemek gondja, hanem a nem­zeti bizottságoké és más szerveké is, amelyek közül sok nem reagált kel­lőképpen a Nemzeti Front Központi Bizottságának ésszerű felhívására. Különös gondot kell fordítani a be­gyűjtött takarmány tárolására is. Az ellenőrző bizottságok sokat tehetnek, hogy fölösleges károk ne keletkezze­nek. A fontos ipari növényünk a cukor­répa egyelése még nincs befejezve. Ez érthető, mert néhány helyen ki kellett szántani és újravetni a magot, A cukorrépa kelése sok helyen hiá­nyos volt, nincs meg a megfelelő tő­szám. Kissé nehezén érthető, hogy ugyanaz a mag a szomszédos mező­­gazdasági üzemben hiánytalanul ki­kelt, s a másikban jókora üres fol­tokat, sorokat láthatunk. Állítólag a talaj előkészítése mindenütt .gondos volt. Jó lenne már egyszer alapos bonckés alá venni, mi az oka, a ke­­lési aránynak. A burgonya szépen fejlődik, s ha van is bizonyos kiesés a vetés terület be­tartásában, jó termés esetén nem lesz hiány a mindennapi élelmiszerből. Esetleg az okoz majd gondot, hogy a vártnál később kerül piacra a hazai karai burgonya. KÉSZÜLŐDÉS AZ ARATÁSRA ■ Közvetlen a növénytermesztési bi­zottság ülése után sajtótájékoztatót tartott Németh Jenő mérnök, a mező­­gazdasági és élelmzésügyi miniszter helyettese. Németh elvtárs bevezetőben hang­súlyozta, hogy az őszi gabonák na­gyon szépek, s régen lehetett látni ilyen dús, fejlett kalászokat. Az utóbbi napokban szépen fejlődött az árpa is, és a kelet-szlovákiai kerület­ben nagyon ígéretes repcetermés várható. Ha valami természeti ka­tasztrófa közbe nem jön, búzából re­kord termés Is lehet. Az aratás, a szokotthoz képest, mindenütt nyolc­­tíz nappal később lesz. Az idén hét­­százharminckétezer ha kalászos és harminchétezer ha őszi repce vár be­takarításra Szlovákiában, s jelentős mennyiségű hüvelyes is, ami szintén jobb termést ígér a tavalyinál. A továbbiakban a miniszterhelyettes azzal foglalkozott, milyen politikai, szervezési intézkedések történtek a gyors és veszteségmentes betakarítás érdekében. A gabona betakarítás most is komplexan értelmezhető, te­hát a szem szárítása, raktározása után, azonnal szükséges hozzálátnunk a szalma lehúzásához, a tarlóhántás elvégzéséhez és a gabonaföldek tíz százalékába bejuttatni a tervezett másodvétést. Annak ellenére, hogy a megrendelt kombájnokat nem kapjuk meg teljes mennyiségben, ha a meglévők javí­tása jó ütemben halad — sajnos még közel kétezer nem üzemképes — ak­kor nem lesz különösebb gond, mert alig több mint száz hektár gabona learatása' jut egy kombájnra. Jelentős segítséget kapunk a Cseh Szocialista Köztársaságból, a Szovjetunióból, és a Magyar Népköztársaságból. Nagy jelentőségű lesz a járások, kerületek közti rugalmas átcsoportosítás. Az eddiginél jobban ki kellene használ­nunk a meredek, hegyes területen a Glóráa elnevezésű román gyártmányú kombájnokat. Az alkatrészhiány közismert. Ennek ellenére még sem használják ki kel­lőképpen a gép- és traktorállomáso­kat, akiknek megvan a lehetőségük bizonyos alkatrészek gyártására és a gépek javítására. Sokkal jobban kel­lene értékelni a műhelyek ügyeskezű újítóit és az apróbb alkatrészek ké­szítőit. Hajtóanyagból és fűtolajból aligha lesz hiány, ha időben megren­delik. Nagy gondot kell fordítani a balesetek és tűzesetek megelőzésére. A népgazdaság más ágazataival idő­ben meg kell szervezni a segítséget és lehetőleg mindenkibon tudatosíta­ni, hogy a gabona betakarítása az egész ország ügye. Már megtörténtek az intézkedések, hogy az aratásban résztvevők jól el legyenek látva étel­iéi, frissítő italokkal. Egyszóval tár­sadalmi összefogásra van szükség a gabona komplex betakarítása érdeké­ben. Az aratás sikeres elvégzésénél nagy jelentősége lesz a szocialista munka­versenynek, amelynek kritériumait a minisztérium és a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége kidolgozott. Ért­hetően, a mezőgazdasági üzemek a gyors veszteségmentes betakarítás ér­dekében külön jutalmazzák a legjobb kombájnosokat, gabonaszállítókat, a szalma betakarításánál dolgozókat. Ha alaposan kidolgozott politikai és szervezési tervek készülnek, és annak alapján minden erőt tudnak mozgó­sítani, minden bizonnyal gyorsan és jól végezzük el az aratást.

Next

/
Thumbnails
Contents