Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-05 / 1. szám
1980. Január S. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Tisztelet, becsület az élenjáróknak! Tárásunkban, a Kassa-vidékiben (Ко- titkára A Mezőgazdaság és az Élelmi-Sice-vidíek) az új hagyományok közé tartozik a mezőgazdasági üzemek élenjáró dolgozói igyekezetének és eredményeinek méltó, nyilvános elismerése, vagyis, fényképeik elhelyezése a Járás Élenjáróinak Arcképcsarnokában, szeripar Érdemes Dolgozója ágazati (miniszteri) kitüntetés viselője. Sándor Anna, a csányi (Čaňa) szövetkezet alapítótagja. Az efsz megalakulása óta fejőnő. Hét éve szocialista brigádtag. Tervfeladatait példamutatóan túlteljesíti. Évente négyszer kerül sor erre a nagy megtiszteltetésre: a Győzelmes Február, a májusi ünnepek, a Szlovák Nemzeti Felkelés és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából. Egyszerre 32 fénykép helyezhető el, többségükben a szövetkezetek és az állami gazdaságok legjobb dolgozóié — mivel a járás mezőgazdasági jellegű. Néhányról hadd tegyünk rövid említést, mivel érdemelték ki, hogy a fényképük az arcképcsarnokba került. Weiszer Etelka, a csécsi (ČeSe- Jovce) szövetkezet fejőnője, immár 28 éve. A Pelegrin Mihály vezette szocialista brigád tagja. Tavaly kétezer liter tejjel fejt többet a tervezettnél, az idei első félévet már több mint háromezer literrel túlszárnyalta. A mások félévi teljesítményről még nincs pontos áttekintés, de minden bizonnyal az éves tervét túlteljesíti. Nosotný Ignác a Slanská Huta-í Efsz-nek volt alapítótagja. Ez a szövetkezet megszűnt, a földterület az állami gazdasághoz tartozik. Az említett a Slanská Huta-i üzemegység vezetője. Az üzemegység állattenyésztési dolgozói jó eredményeket érnek el a sertéshústermelésben, a malacnevelésben, az üszőnevelés szakaszán, stb. Egyébként Novotný elvtárs, a hnb Cséplő András már nyugdíjas, mégpedig a magyarbödi (Bídovce) szövetkezetben. Még dolgozik a nö.vénytermesztésben; nagy hozzáértéssel és lelkiismeretességgel végzi az őszi és a tavaszi vetési munkát, így segíti elő a bőségesebb gabonahozamot. A szövetkezet alapítótagja — már 70 éves. Dologszeretete például szolgálhat a fiatalok számára. Tokarüíková Margita személyében a Valalikyi Állami Gazdaság fejőnőjét mutatjuk be. Közel két évtizede dolgozik a tehenészetben, mint szocialista brigádvezető. A fejőbrigád (160 tehéntől) évi átlagban 4325 liter tejet fejt. Az idei tehenenkénti, napi fejési átlag 11,7 liter, ami egyben azt jelenti, hogy az éves fejési átlag tehenenként eléri majd a 4400—4500 litert. A teheneket a tejelékenységnek megfelelően, egyedileg takarmányozzák. Végül hadd zárjuk az írást a járás legnagyobb, és a tejtermelésben legigyekvőbb bodolői (Budulov) szövetkezettel, amely már november 21-én teljesítette éves tejtermelésí- és eladási tervét. Sőt, az év végéig előreláthatólag 300 ezer liter tejjel ad többet a közellátás javára. Ez nem a véletlen műve, hiszen olyan kiváló fejők vannak a szövetkezetben, mint — többek között — Rémiás László, aki 1965-től kiváló eredményeket ér el. Párttag és önkéntes rendőr. Az idei első félévi fejési tervét mintegy 10 ezer literrel túlteljesítette. Minden bizonnyal, helyénvaló lenne, ha más járásokban is élnének a legjobbak népszerűsítésének ezzel a szemléltető formájával. Tisztelet, becsület a mezőgazdaság élenjáróinak! Mindazoknak, akik fegyelmezetten s példásan túlteljesítik tervfeladataikatl Iván Sándor, я Kassa-vidéke JNB titkára Az arcképcsarnok — a 32 legjobb fényképével. Hármasikrek - elsősök A nádszegi (Trstice) Molnár hármasikrek kétségkívül jó egészségnek örvendenek. Elsőosztályosok. Épp tévézés közben nyitottam rájuk az ajnek a Szabad Földművesben, már a szikrává avatásuk is megtörténik a gyerekeknek. — S milyen karácsonyi ajándékot tót: Jancsira. Szabolcsra és Zsoltira. Rajzfilmet néztek. Majd az Esti mese után ágybabújtak. De nem csupán az ikrek kötik le Molnárné idejét; jócskán elcsíp belőle a négyéves Csabi is, hiszen б a legkisebb a Molnár-családban. A legtöbb gondozásra szorul, ha otthon van. Mert óvodás. Odahaza lévén, jó Időben a gyerekek a szabadban játszanak; ha pedig kedvezőtlen az időjárás, akkor ott az úgynevezett „játszó-szoba“. A tágas, emeletes családi ház erre lehetőséget nyújt. — Úgy tudom, elsősök az ikrek. Miként hatott rájuk az iskola? — érdeklődöm az anyukától. — Baj nem volt velük. A három év alatt már az óvodában megszokták a közösségi életet. — Hogyan tanulnak? Szorgalmasak-e? . — Nagyon Igyekvőek. Szeretnek olvasni, nagyon ügyes rajzolók. Szabolcska, annak ellenére, hogy balkezes, nagyon szépen ír. Beszélgetés közben előkerülnek az ellenőrző könyvecskék, a rajzfüzetek, irkák. Lám csak, mit is rajzoltak: szántást, vetést idéző, őszi hangulat; no meg az egyik rajzon Lenin a gyerekek között. Mit is mondhatna az anyuka: csintalanok a gyerekek. Csupán Zsoltlka kicsit nyugodtabb természetű. No de, ez a korral is jár. Alighanem, mire e sorok megjelenus ■*-' S.'Sf s ~ и ® '«a ^ Я .2 N 3 u ä cd 7? N Iй kaptak a hnb-től, vagy a tömegszervezetektől? — kíváncsiskodom. — A nemzeti bizottság három ágyacskával, a Nőszövetség helyi szervezete pedig három iskolatáskával kedveskedett az ikreknek. Közben a családapa is hazaérkezik a fővárosból. Épületszerelő. Hetente kétszer teszi tiszteletét odahaza. Hétszeres önkéntes véradó. A beszélgetés közben azt is megtudom, hogy Irénke, vagyis Molnárné nagyon szeretné ismereteit gyarapítani. Két hónapig járt is a Galántai Magyar Tannyelvű Gimnázium esti tagozatára, de abba kellett hagynia a tanulást — a nagyszülőkre hárult a n9gy gyerek gondviselése ... ök meg tovább nem vállalták ezt a nagy felelősséget, lekötöttséget. Mi lesz majd a Molnár-gyerekekből? A jóslat még túl korai. Annyi azonban biztos, hogy a szocialista társadalomban tárva-nyitva a boldogülás, az érvényesülés kapuja. A tehetségesek nem kallódhatnak el. Más volt a helyzet a kapitalizmusban: lehetett a dolgozó ember gyereke bármilyen jó észjárású, nem sokra vihette. Legfeljebb dolgozhatott látástól vakulásig, ha nem fenyegetett a munkanélküliség réme ... Dolgozhatott inaszakadtáig — éhbérért. A Molnár-gyerekekre s a többi hazánkfiára örömteljes, széles távlatokat nyitó, boldog élet vár ... Csak élni tudjanak a társadalmunk nyújtotta megannyi lehetőséggel... 1 Győri Irén, Nádszeg (Trstice) Romantikus téli táj. Fotó: (nki) A hat kis ágyacska óvodásra vár... legifjabbb nemzedéket. S a szülök bizalmatlansága, közönye, kényelemszeretete miatt épp ezek a gyerekek maradnak távol, akik nagyon is rászorulnának a helyes nevelésre, a lelkiismeretes és szakszerű gondozásra. Jómagam is igyekeztem meggyőződni a hallottakról, miként vélekednek a cigány szülők. Beszédbe elegyedtem velük. >— Miért nem adják gyermekeiket az óvodába? <— vetettem fel a kérdést. — Minek ...? Tudja, akkor korábban kell felkelni az ágyból, tiszta ruhában kell a gyerekkel megjelenni... — Ej, ej a nemjóját... I Félre az ilyen tunyasággal, kényelemszeretettel... A gyerek bánja eztl Jó lenne ezen a helytelen felfogáson minél előbb változtatni... Így bizony! Annál inkább, mert a családapák szépen öltözöttek, valamennyien bekapcsolódtak a termelőmunkába, s panasz nincs rájuk. Ök a felvilágosultabbak, haladóbb gondolkodásúak. Tegyenek meg hát mindent annak érdekében, hogy a feleségek lemondjanak mielőbb a gyerekekre hátrányos kényelemszeretetről úgy, hogy azok — mármint a legifjabbak — gondos, hozzáértő, szakszerű nevelésben részesülhessenek. Tegyék a cigány származású honpolgárok ezt gyermekeik boldogulása érdekében. Hiszen köztudott, hogy azokkal a cigány gyerekekkel, akik óvodába jártak, a kilencéves alapiskolában alig-alig volt probléma: könnyen beilleszkedtek az iskola gyerekközösségeibe, s a tanulásba. Ha mégsem történne változás a hat gyerek ügyében, őszintén sajnáljuk, épp a gyerekeket, s a tanerőket. Igen, azokat a pedagógusokat, akiknek többszörös erőkifejtést, idegtépő nevelőmunkát kell végezniük, avégett, hogy behozzák azt a lemaradást, amit a szülők tunyasága, közönye, kényelemszeretete okoz. Cigányszármazású honpolgárainknak tudniuk kell, hogy nemcsak jogaik, hanem kötelességeik is vannak. A gyermeknevelésre káros,, szóbanforgó szemléletmódtól minél előbb mentesüljenek. Ez mindannyiuk javára válik. A hat üresen ásítozó gyermekágyacska leljen mihamarabb pöttömnyi gazdájára! Búkor József, Szímő (Zemné) Minek... ? HARCOT A TUNYASÄG ÉS A KÖZÖNY ELLEN — OKOS SZÓVAL, SZÍVÓS CÉLRATÖRÉSSEL. A gyermekév befejeződött, s Itt a felmérés ideje, mit tettünk a legifjabb nemzedék haladó szellemű nevelése, oölcsődei-ővodai elhelyezése, a sokhelyütt tapasztalható túlzsúfoltság megszüntetése, a férőhelygyarapítás érdekében — még ha ideiglenes megoldásról is van szó, nem egy esetben. Milyen feltételeket teremtettünk a gyerekek önfeledt játszadozásához (játszóterek létesítése, védnökség-vállalás a szocialista brigádok részéről, játékkészítés a Nőszövetség helyi szervezetei részéről stb., stb.)?... A forradalmi múltú, valahai kubikus-község, Szímő (Zemné) jelenéről, annak is egy örömteljes esetéről szólok, amit sajnos beárnyékol bizonyos értelemben az embert tunyaság és a közöny. Vagyis: az örömbe üröm is vegyül. No de, kezdjük az elején. Az Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Nemzeti Bizottság iskolaügyi szakosztályának illetékesei kellő megértést tanúsítottak 60 férőhelyes új óvoda építése ügyében. A lehető legmegfelelőbb hely kiválasztása után, az anyagiakat előteremtve, hozzá is fogtak az óvodaépítéshez. A lakosság igen jelentős társadalmi munkával siettette az építkezés befejezését. Ez év derekán el is készült. A korszerű óvoda szépen berendezett, az impozáns környezet is biztosított, a Vág folyótól mintegy 300 méternyire. Priskin Józsefné igazgatónő készségesen tájékoztat a berendezések értéknagyságáről, az ellátás zavartalanságáról, a férőhelyekről stb. Az utóbbit kivéve, rendjén is a dolog, hiszen felvidul az ember a látottakon, a boldog gyermekarcokon ... Mi hát a bökkenő ...? Talán máris túlzsúfoltsággal küzdenek? Dehogvl Épp az ellenkezője történik. Szapu Kálmánná, mindenki Ilonka nénije így fogalmaz: — Hat cigányszármazású óvodás helye napról napra üres, holott szocialista társadalmunk fajra, nemzetiségre, a bőr színére való tekintet nélkül egyformán részesíti a közjóból a Védjük vizeink tisztaságát! A tengerek, a folyók, a tavak, a talajvizek tisztaságát napjainkban számtalan veszély fenyegeti. Mint ahogy a levegőt, úgy a vizet is elsősorban az ipari vállalatok szenyezik, amihez a mezőgazdasági állattenyésztő telepek, valamint a feldolgozó ipar, de — a fokozottabb mértékű szintetikus mosó- és tisztítószerek használatával — a háztartások is mind nagyobb mértékben járulnak hozzá. Az olajfinomítók, a vegyi-, a gyógyszer-, a festék-, a műanyaggyárak és a galvanizáló üzemek termelik egyebek között a különösen ártalmas szennyvizeket, amelyek méregtelenítését, közömbösítését a keletkezés helyén kell elvégezni és tisztítását megkezdeni, mielőtt a szennyvízcsatorna-hálózatba vagy még rosszabb esetben a folyókba, patakokba ömlesztenék. A probléma hazánkban is egyre sürgetőbb feladatok elé állítja a szakembereket, hiszen a mi folyóvizeink is nagymértékben szennyezettek. Hatékony megoldást keresnek, hogyan küszöböljék ki maximális mértékben a szennyvizekből a káros anyagokat, miként hasznosítsák értékes alapnyagként, esetleg fehérjék termelésére. Már több jogszabály is meghatározza országunkban a kibocsájtható szennyvizek mennyiségét és összetételét, s szigorú büntetésekkel sújtják azokat, akik természeti környezetünk szennyeződését okozzák Ezenkívül az illetékes állami szervek is rendszeresen figyelemmel kisérik a környezetkárosítást megakadó lynzni hivatott korábbi intézkedések hatását és eredményeit. Megállapították, hogy az utóbbi több mint fél évtizedben számos intézkedést hajtottak végre, különösen a Csallóközben, a felszíni- és a talajvizek tisztaságának védelmében. Először is meggyorsították a szennyvíztisztító-állomások építését Bratislavában, miközben gondosan ügyelnek arra, hogy megtartsák a beruházások költségvetési kereteit és átadási határidőit. A 6. ötéves tervidőszak három évében Szlovákiában 41 szennyvíztisztítóállomás építését kezdték meg, amelyek működésükkel nagyban hozzájárulnak majd élő vizeink szennyeződésének csökkentéséhez A szennyvizek tisztítása jelenleg elsőrendű követelmény. Szerencsére országunkban, a hatékony állami támogatás következtében, már egyre több az olyan ipari vállalat és mezőgazdasági üzem, ahol a jól bevált módszerekkel és berendezésekkel igyekeznek közömbösíteni a mérgező anyagokat tartalmazó szennyvizeket. Egyre több iparvállalat és mezőgazdasági üzem gazdálkodik már saját vízrendszerével, tisztítja a szennyvizeket, hogy ismét felhasználhatóvá váljon számukra, s ezzel biztosítsák a megfelelő vízutánpótlást. Magától értetődő azonban, hogy mindez még nem elegendő. A vízszennyeződés megakadályozása mindannyiunk ügye. A nemzeti bizottságok is csak akkor teljesíthetik fontos feladatukat — nevezetesen, szigorú bírságot szabnak ki a vízvédelmi jogszabályokat megsértő közületekre és magánszemélyekre —, ha ebben a tevékenységükben számíthatnak a lakosság megértésére és széleskörű támogatására. Személyes példaadással és a mezőgazdaságban a használatos vegyszerek szakszerűbb és korlátozottabb használatával akadályozzuk meg életkörnyezetünk károsodását, védjük vizeink tisztaságát! \ Kanizsa István
