Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-21 / 25. szám

1980. június 2Í, .SZABAD FÖLDMŰVES. Tanácskoztak a haw komannistak Ä Holland Kommunista Párt a kö­zelmúltban tartotta XXVII. kongresz­­szusát, amelyen ötszáz küldött és 24 külföldi kommunista és munkáspárt küldöttsége vett részt. Pártunkat Ján Fojtík, a CSKP Központi Bizottságá­nak titkára képviselte. A CSKP Központi Bizottsága üdvöz­lő levelében nagyra értékelte azt a harcot, amelyet a Holland KP a neutronbomba, valamint az amerikai militarista körök nyugat-európai ra­kétatelepítési törekvései ellen vívnak. Jelenleg, amikor a béke megszilárdí­tására és az európai feszültség eny­hítésére tett közös erőfeszítések új szakaszukba léptek, a Holland Kom­munista Párt nagy kezdeményezést tesz annak a NATO-döntésnek meg­­másíttatására, hogy új amerikai kö­zép-hatótávolságú rakétákat gyártsa­nak és telepítsenek földrészünkön. A levél biztosította a holland elvtársa­kat, hogy ebben a küzdelemben szá­míthatnak a csehszlovákiai kommu­nisták és egész népünk teljes szoli­daritására és támogatására. A kongresszuson Henk Hoekstra pártelnök beszámolt a holland kom­munistáknak az 1978. évi pártkong­resszus óta kifejtett tevékenységéről, egyebek között arról a sikeres akció­ról, amelyet a neutronfegyver beve­zetése ellen hajtott végre. Vázolta Hollandia gazdasági, politikai és tár­sadalmi helyzetét, amelyet mind sú­lyosbodó válság jellemez. A párt hár­mas célt tűzött ki: az életszínvonal védelmét, a demokrácia megvédését és a küzdelmet olyan kormánypoliti­káért, amely hozzájárulást jelent a feszültség enyhítéséhez és a fegyver­kezés csökkentéséhez. A nemzetközi helyzetről szólva be­szélt a feszültség növekedésének okairól, a Carter-kormány és a NATO veszélyes politikájáról, a közel-keleti konfliktusról. A beszámoló hangoztatta: a szocia­lista országok megnövekedett ereje már képes megakadályozni az impe­rialisták fegyveres támadását. Mind­azonáltal a kommunista pártoknak most olyan politikát kell kialakíta­niuk, amely kivezeti a világot a fe­szültségből. Arra van most szükség, hogy minden kommunista párt erősít­se és koordinálja akcióját az impe­rialista fenyegetés ellen. A holland pártnak küzdenie kell azért, hogy a kelet—nyugati párbeszéd Helsinki szellemében létrejöjjön. Különös erő­vel kell harcolnia a nukleáris fegy­verek nyugat-európai elhelyezése el­len, s általában a fegyverkezés csök­kentéséért. A Holland KP erős köte­lékekkel kíván kapcsolódni a nemzet­közi kommunista mozgalomhoz, és szélesíteni akarja kapcsolatait min­den kommunista és munkáspárttal s más haladó erőkkel is. A Holland KP XXVII. kongresszusa ebben a szellemben fogadott el hatá­rozatot a békeharc erősítéséről. Ez kimondja: egységesen kell ellenállni a NATO politikájának, amely azzal fenyeget, hogy bevonják a tagállamo­kat a NATO hatókörén kivüli kon­fliktusokba is. A kelet-nyugati párbe­szédet fejleszteni kell a fejlődő or­szágok bevonásával, a nukleáris fegy­verek további elterjedését meg keli akadályozni. A kongresszus háromnapos tanács­kozás után befejezte munkáját. A párt elnökévé ismét Henk Hoekstrát vá­lasztották. Választott a magyar nép A Magyar Népköztársaságban jú­nius 8-án országgyűlési képviselőket és helyi tanácstagokat választottak. Az országos választási elnökség je­lentése szerint 7 800 407 választásra jogosult állampolgárt vettek fel a választók névjegyzékébe. Az ország­gyűlési képviselők választásán 7 mil­lió 516 663 érvényes (99,2 %) és 60 738 érvénytelen (0,8 °/ó) szavazatot adtak le. Az érvényes szavazatokból a kép­viselőjelöltekre 7 462 593-at (99,3%), ellenük 54 607-et (0,7%) adtak le. Megválasztottak 350 képviselőt. A helyi tanácstagok megválasztásá­ban 7 762 766 választójogosult állam­polgár közül 7 517 626 (96,8 %) vett részt, szavazataikból érvényes 7 mii-További ürsikerek jegyében A Szojuz—T-2 új típusú űrhajó be­váltotta a hozzá fűzött reményeket, és személyzete, Jurij Malisev parancs­nok és Vlagyimir Akszjonov fedélzeti mérnök a leszálló egységgel vissza­tért és a kazahsztáni Dzsezkazgantól 200 kilométerre délkeletre földet ért. A jelentés szerint ezzel az űrhajó­val ún. irányított leszállást hajtottak végre, amelynek az a lényege, hogy a fékezéshez a levegő felhajtóerejét is felhasználják. Az új ürhajómodell BIZTOS, AMI BIZTOS.., Uarmincöt év telt el az emberi ■■ történelem legújabb kori ese­ménye — a hitleri Németországnak a második világháborúban elszenvedett veresége óta. E nagy világégésben első ízben történt, hogy a polgári lakosság áldozatai — 28 millió sze­mélyt — meghaladták a frontokon elesettek számát. A hat évig tartó véres harc az an­tifasiszta erők győzelmével végződött, amelyben oroszlánrészük volt a szov­jet fegyveres erőknek. A haladás óriási győzelme volt ez a reakció sötét erői fölött. A Szovjetunió győ­zelme, mely pontot tett a Nagy Hon­védő Háború után, fontos határkő az emberiség és népeink történelmében. A legnagyobb győzelmi ünnepség kétségtelenül a moszkvai Vörös téren 1945. június 24-én rendezett díszszem­le volt. Sok-sok díszszemle színhelye, melyek közül nem egynek megvolt a a maga sajátos jellege. 1941. novem­ber 7-én például a szemlealakulatok az ünnepség után egyenesen a front­ra vonultak innen, hogy védjék Moszkvát... A szovjet nép négy évig várt erre az ünnepélyes pillanatra. A Vörös teret, a környező mellékutcákat, az utakat és járdákat a moszkvaiak tíz­ezrei lepték el. Nemcsak a kombinált szemlealaku­latok tagjai, hanem a meghívott ven­dégek is türelmetlenül várták a nagy pillanatot. Minél inkább közeledett a szemle kezdete, annál inkább forró­sodott a hangulat, nagyobb volt az iz­galom. A szemlealakulatok olyan sorrend­ben sorakoztak fel jobbról balra, ahogyan a Vörös Hadsereg egyes frontjai óriási védelmi falat alkottak, amelynek ütőereje végülis szétzúzta az agresszort. A jobb szárnyon a ka­­réliai front kombinált ezrede állt, Egy feledhetetlen díszszemle mögötte a Leningrádi és a I. Baltvi­­déki Front ezrede, végül a három belorusz és a négy ukrán front ezre­de, a bal szárnyon pedig a tengeré­szek sorakoztak fel. Az ünnepélyes dísszemle hivatalos megnyitása előtt hatalmas „hurrá“ harsant fel. Ismétlődött ezer torokból, örömtől repeső szívből tört fel vihar­ként remegtette meg a térséget. Ügy tűnt, innen a szovjet fővárosból, a Vörös térről a világ minden tájára elhallatszik. Aztán ünnepi csend borult a Vörös térre. A díszszemle parancsnokának, Rokosszovszkij marsallnak vezény­szavai hallatszottak, majd jelentést tett a szemlét megtekintő Zsukov marsallnak. Kezdetét vette a győzte­sek parádéja. Elindult a díszmenet, melyet 1400 zenész kísért. A Vörös téren, a Lenin Mauzóleum előtt a győzelmes hadsereg harcosai büszkén hordozták mind a tíz front zászlait. A háború folyamán mind a z fronton szovjet hadosztályok szer­veződtek. Leírhatatlan lelkesedés. A hősök ezredei menetelnek, az élen a front parancsnokok, híres hadvezé­rek, harsaitok, tábornokok, más pa­rancsnokok, akik kitűntek a fasiszta seregek elleni harcokban. A zenekar hirtelen elhallgatott. Dobpergés közepette egy század 200, földig hajtott ellenséges csapatzászló­val vonult fel. A Lenin Mauzóleum előtt balra fordultak és a Vörös tér kövezetére dobták terhüket... Nem .z ŕ ti: lehetett volna kifejezőbben tolmácsol-* ni a béke, a haladás, a szocializmus erőinek győzelmét, mint ezzel. Ez a kép örökre bevonult a törté­nelembe. így ért véget a fasiszta kényurak hazárdjátéka. Meg akarták hódítani a világot, hogy hódító terveik szerint formálják át. Legyen ez a kép örök emlékeztető főként a revansistáknak, akik újra háborús kalandokra vágy­nak. A győzelem díszszemléje pontot tett a fasiszta Németország vereségére. A háborútól erősen sújtott szovjet ál­lam újjáépítésének kezdetét jelentet­te. Egyúttal teljesítette valamennyi szovjet ember vágyát és beváltotta ígéretüket, melyet a Nagy Honvédő Háború kezdetén tettek: „A mi utcánkon is lesz még ünnep“, A történelem iróniája, hogy 1941 őszén Hitler éppen itt, a Vörös téren készült megrendezni elit csapatainak „győzelmi díszszemléjét“. A hős szov­jet nép kommunista pártja vezetésé­vel keresztülhúzta a német fasiszta kalandorok és szövetségeseik terveit. A moszkvai díszszemle benyomását a legtalálóbban talán a Moszkovszka­­ja Pravda riportere fejezte ki: „A Vörös Hadsereg ma a háború és a béke határán megmutatta erejét. Ez az ünnepélyes díszszemle erőnk és dicsőségünk hatalmas himnuszaként zengett a szovjet emberek szívében.“ Dr. JAN MICATEK ezredes KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK lió 450 725 (99,1 %), érvénytelen 66 901 (0,9 %). Az érvényes szavaza­tokból a tanácstagjelöltekre 7 390 263- mat (99,2%), ellenük 60 462-t (0,8%) tadtak le, 59 249 tanácstagot válasz­tottak meg. A megválasztáshoz szükséges sza­vazatokat 21 választókerületben egy tanácstagjelölt sem kapta meg. Ezek­ben pótválasztásokat tartanak. A választások a szocialista demok­ratizmus jegyében zajlottak le, Igazol­ták a nép egységét a párt és az ál­lam vezetése körül, egyben minden választópolgár elkötelezettségét, hogy valóra váltják a XII. pártkongresszu­son kijelölt feladatokat. Olaszország népe ismét urnák ^ elé Járult. Megtartották az öt­évenként esedékes tartományi válasz­tásokat, melyek az idén különlegesen feszült légkörben zajlottak le. Nem­csak azért, mert Olaszország elmér­gesedett, idült belső problémái, me­lyek megoldását célzó programterve­zeteikkel állnak elő a befolyásért ve­télkedő politikai pártok, máig is meg­oldatlanok, hanem ebben a nemzet­közi helyzet alakulásának a kihatása is érezhető volt. Így a választások Változás nélkül jól működött. A végső minősítéssel azonban még várnak a szakemberek. A négynapos űrrepülés során szer­zett valamennyi tapasztalatot és ada­tot később dolgozzák fel. A múlt héten a Kremlben Leonyid Brezsnyev elvtárs magas kitüntetése­ket adott ót a szovjet—magyar űrpá­rosnak, a Csillagvárosban pedig^ ün­nepi fogadtatásban részesítették Va­­lerij Kubászovot és Farkas Bertalant. Az Egyesült Államok sokoldalú segítséget nyújt a véres önkényuralmáról hírhedt salvadori juntának. (N. Liszogorszkij rajza) jelentősége nemcsak abban rejlik, ki fog a következő öt évben kormányoz­ni az egyes tartományokban, hanem afféle barométerül szolgáltak annak jelzésére, milyen pártok vagy politi­kai csoportok felé hajlanak az egyéb­ként enervált választók. A választások eredményeinek isme­retében megállapíthatjuk, hogy lénye­ges változást az erőviszonyokban nem hoztak. Az ország első pártja tovább­ra is a kormányzó Kereszténydemok­rata Párt marad, utána azonban mindjárt a legnagyobb ellenzéki párt, a kommunista következik. Bizonyos tanulságok azonban levon­hatók a választásokból. Először is a választók közönye. Nagy vQlt a tar­tózkodás, mert a választásokra jogo­sultaknak csak 88,7 százaléka adta le szavazatát, a szavazók 6,2 százaléka pedig „fehér cédulát“ dobott be, vagyis nem foglalt állást. A választások eredményeinek érté­kelésekor bizonyos összehasonlítást alapul szolgáltak az öt év előtti tar­tományi választások és a tavalyi rendkívüli parlamenti választások eredményei. így a kereszténydemok­raták (DC) az öt év előttihez képest másfél százalékkal több szavazatot kaptak, de a tavalyi eredményekhez viszonyítva 1,4 százalékkal keveseb­bet. A kommunisták 1,9 százalékkal kaptak kevesebb szavazatot, mint 1975-ben, és 0,3 százalékkal keveseb­bet, mint tavaly. Mindannak érzékeltetéséhez, ami a számok mögött van, az ország álta­lános politikai helyzetét kell vizsgál­nunk, melyre igen nagyfokú korrup­ció, a terrorizmus elhatalmasodása és szinte megfékezhetetlensége, másrészt a kerszténydemokrata vezetésű kor­mány egyes vezetőinek a „piszkos ügyekben“ való részvétele s a Cos­­siga-kormány erősen Nyugat-barát irányzata jellemző. Cossiga-kormánya legutóbbi külpolitikai állásfoglalásá­val a kelet—nyugati kapcsolatokat illetően az Egyesült Államok melletti határozott felzárkózását sürgette és lándzsát tört az „európai nukleáris egyensúly,“ mellett. Második A jelek szerint a DC-t nem rázkód­­tatta meg annyira legutóbbi botránya, mellyel kapcsolatban Donat Cattin titkórhelyettes kénytelen volt lemon­dani, mint várták volna. Mint ismere­tes, Donat Cattin fiáról kiderült, hogy tagja az Első Vonal nevű terrorista szervezetnek, mely a feltevések sze­rint együttműködött a Vörös Brigá­dokhoz tartozó terroristákkal, akik elrabolták és megölték Aldo Moro volt miniszterelnököt. Donat Cattin fiát a hatóságok előre figyelmeztet­ték az ellene kiadott elfogadópa­rancsra s így a fiatalember idejében külföldre juthatott. Ez is rávilágít ar­ra, miért eredménytelen Olaszország­ban mindmáig a terrorizmus elleni harc. Nem vitás, hogy a választók zöme megfélemlített tömeg. Hiszen az utób­bi időben napirenden követtek el merényleteket baloldali politikusok, haladó szervezetek funkeonáriusai és vezetői ellen. A rendőrség mindig csak „nyomában van a tetteseknek", konkrét eredmény azonban nincs, a további összefüggéseket leleplező nyomozás elmarad. Nem véletlen, hogy a kommunistákra adott szava­zatok leginkább a déli tartományok­ban csökekntek. Pedig ez Olaszország legelmaradottabb vidéke, nyomortele­pe, csak a lakosság paraszti konzer­­vatizmusával nem magyarázható, mert a nyomor éppen a baloldali pártok felé orientálja a tömegeket. Az osz­tálytudat fejletlensége mellett csakis a megfélemlítettség a fő magyarázat. A tömegek terrorizálásában pedig nagy szerepe van a maffiának. A nemrégen a maffia vállálta Reggio di Calabriában egy kommunista funk­cionárius meggyilkolását. Egyik választási beszédében Enrico Herlinguer, az OKP főtitkára nem vé­letlenül figyelmeztette nyomatékosan a választókat, hogy „valahányszor csökken a kommunistákra adott sza­vazatok száma, felütik a fejüket a különféle reakciós csoportok, teret nyernek a jobboldali erők. Ez a fe­szültség növekedéséhez, a politikai harc elmérgesedéséhez vezet. És a­­mint a tények igazolják, nem bizto­sítja a kormányozhatóságot“. Igen, Olaszország egyik fő baja, a kormányozhatatlanság, minden előző kormány örökségeként marad. Ezért nem véletlenül áll a kommunisták bírálatának tüzében. A választások másik tanulsága: ott, ahol a városok vezetése kommunista kézben volt, nagyon szép, konkrét eredményeket mutattak fel szociális téren, például a lakásépítésben, mint Nápolyban, Torinóban, sőt Rómában is, a kommunisták továbbra is meg­tartották vezető helyüket. A végső konklúzió: a kommunis­tákra továbbra is elszánt küzdelem vár az egész olasz társadalom, első­sorban a dolgozó rétegek megnyeré­séért, s az ármányos osztályéi lenség­­gel szemben csakis következetes, elv­­szerű marxista-leninista politika alapján érhetnek el sikert. Az ENSZ leszerelési bizottsága ma­gáévá tette a Szovjetunió és a többi szocialista állam javaslatát, hogy a nyolcvanas éveket nyilvánítsák máso­dik leszerelési évtizednek. A javas­latot Jóváhagyás végett az ENSZ-köz­­gyűlés ősszel nyíló XXXV. ülésszaka elé terjesztik. A szocialista országok javaslata a SALT—II. szovjet—amerikai szerződés ratifikálását, a SALT—III. szerződés megkötéséről folytatandó tárgyalások azonnali megkedzdését, az atomfegy­verek gyártásának betiltását, a fel­halmozott atomfegyverkészletek csök­kentését és fokozatos, teljes megsem­misítését tartalmazza. LŰRINCZ LÄSZLÖ „Üzemzavarok" Ismert és kellemetlen jelenség. Za* var támadhat üzemek termelőberen­­dezéseiben, megbéníthatja százak, ez­rek munkáját. Zavar támadhat a leg­finomabb gépezetekben. Zavar támad­hat a közlekedésben. Kellemetlenség bosszúság, sőt, kár a következménye Zavar támadhat, mégpedig elég gyak ran, az emberi szervezetben is. Oly­kor hirtelen halál a következménye Ki hinné, a szupertökéletesnek véli számítógéprendszerekben is zavar tá madhat. Nem meghibásodás, hanem ici-pici zavar. Egészen kicsike. De ha ez a zavar az Egyesült Államok vé delmi jelzőberendezésében működe számítógépben támad, a követkéz mény hibás jelzés, mire felröppennek a stratégiai vadászhombázók, készen létbe helyezik a rakétákat stb. Aztán kiderül, hogy fölöslegesen, mert csak egyszerű kis hibáról volt szó, amil sikerült percek alatt kijavítani. Nem ellenség nincs a láthatáron ... Csak tévedés történt. Sok a de és a ha. Novemberben rendelték el az első vakriadót, mosi az idén kétszer gyors egymásutánban jeleztek a készülékek „várható tárna dást“ az Egyesült Államok ellen. Az illetékesek a kínos ügy miatt zavarukat azzal palástolják, hogy di csekednek, a legutóbb gyorsabban ja vították meg a meghibásodott сотри tért: öt perc sem kellett, hogy rájöj jenek a hiba okára. Játszanak az urak. De ez játék a tűzzel, melynek propagandáéit szovjetellenes hisztéria szítása. Gondoljanak csak vissza a nukleá ris rakétavédelem őskorára, amikoi bizonyos berendezések kulcsa ai ügyeletes tiszt nyakában lógott. Sze rencsére több kulcs volt tőle, és töbt személynél. Mert egyszer az Ugyele tes .bedilizett“ ... Ügy látszik, már t „gondolkodó“ gépek is elkapják ezl az emberi betegséget. Vagy talán szándékos volt a géphiba meg a vak lárma? t—in—

Next

/
Thumbnails
Contents