Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-21 / 25. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1980. június 21. Országunk gazdasági ereje szilárd ÜLÉSEZETT A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS • JÓVÄHAGYTÄK A TAVALYI ZARSZÄMADÄST • AZ NDK PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉGE A NÉPI KAMARA ÉS A NEMZETEK KAMARÄJA EGYÜTTES ÜLÉSÉN A Népi Kamara és a Nemietek Kamarája a múlt héten tartptta 18. együttes ülését, melynek napirendjén a tavalyi zárszámadás jóváhagyása szerepelt. A képviselőket és a vendégeket Alois Indra, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke üdvözölte. Külön köszöntötte az NDK parlamenti küldöttségét, mely a műit héten hazánk vendége volt, s beszédében kiemelte országaink barátságát, Klement Gottwald és Wilhelm Pieck örökségének ápolását, Husák és Honecker elvtársak találkozóinak fontosságát. Az üdvözlésre Horst Sindermann, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK Népi Kamarájának elnöke, a küldöttség vezetője válaszolt. Ezután Leopold Lér szövetségi pénzügyminiszter előterjesztette az 1979. évi zárszámadás tervezetét. Az expozé megállapítja, hogy 1979 az előző éveknél nehezebb volt a népgazdaság szempontjából.*A bonyolult belső és külső feltételek problematikusabbakká váltak a fűtőanyag és energia-ágazatban. A kedvezőtlen időjárás befolyásolta a mezőgazdasági termelést, a külpiacokon pedig számunkra továbbra is kedvezőtlenül alakultak az árak. Az év folyamán a kormánynak az irányitó szervekkel együtt számos komoly problémát kellett megoldania és intézkedéseket kell foganatosítania a folyamatos termelés biztosítására. Elsősorban az emberek áldozatos munkája, kezdeményezése, tettrekészsége, a párt-, ifjúsági és szakszervezetek, valamint egyéb szervezetek politikai és szervező munkája járult hozzá a nehézségek enyhítéséhez. Így az eredmények a kezdetben feltételezetteknél kedvezőbbek lettek. Az anyagi források képzése — a mezőgazdaság kivételével — 1978-hoz képest minden ágazatban nőtt, de kisebb volt a tervezettnél. Az ipari termelés és az építőipari munkák volumene 3,7 százalékkal nőtt, a terv viszont 4,1, illetve 5,5 százalékos növekedést irányzott elő. A mezőgazdasági termelés 1978-hoz viszonyítva 3,9 százalékkal csökkent, viszont a terv 2,7 százalékos növekedést irányzott elő. E kiesés következtében több mint hatmilliárd korona értékű gabonát kellett behoznunk terven felül, s a mezőgazdaság kedvezőtlen gazdasági eredményei a költségvetés teljesítésére is kihatottak. A termelés növekedésének alacsonyabb dinamikája a nemzeti jövedelmet is befolyásolta, amely a tervezett 4 százalék helyett csak 2,8 százalékkal nőtt. A kialakított források szerkezete is eltért a tervezettől. Az ipar például nem teljesítette a hazai piacra és a szocialista országokba irányuló szállításait, ugyanakkor a tervezettnél több gépet és berendezést gyártott beruházási célokra. Az építőipar az építési beruházásokon nem teljesítette tervét. A vállalatok szállítói-megrendelői kapcsolataiban szerkezeti problémák merültek fel, amelyek a lakosság ellátásában is visszatükröződtek. A költségvetési gazdálkodásban sikerült teljesítenünk a kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos alapvető feladatokat. Az állami költségvetés bevételei és kiadásai 0,2 °/o-kal lépték túl a tervezettet. A bevétel 249 milliárd 888 millió korona, a kiadás 249 milliárd 835 millió korona volt. Ezzel létrejöttek a kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételei. A nemzeti bizottságok költségvetési gazdálkodásában is teljesítettük a fő feladatokat. A bevételek a tervezettnél 3,9 százalékkal voltak nagyobbak, s ez tette lehetővé, hogy a kiadások 1,1 százalékkal lépjék túl a tervezettet. A nemzeti bizottságok és polgártársaink kezdeményezését bizonyítja, hogy a falu- és városfejlesztési akció keretében eszközölt beruházások értéke elérte a 4 milliárd 980 millió koronát. A költségvetési gazdálkodás eredményei pozitívan értékelendők, mert az egyensúly megtartása nem volt egyszerű feladat. A tüzetes elemzés viszont azt mutatja, hogy ezen a területen is számos probléma merült fel,' s nem lehetünk teljesen elégedetté. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az újratermelési folyamat pénzeléséhez továbbra is külgazdasági forrásokat kellett felhasználnunk. A költségvetés egyensúlyához bizonyos mértékben hozzájárult egyes árufajták és szolgáltatások kiskereskedelmi árának módosítása. Az expozé megállapította, hogy a teljesítmények, a hatékonyság, a minőség, a nyersanyagok hasznosítása, a tudományos-műszaki haladás kihasználása, az anyag- és bérigényesség elsősorban a vállalatok gazdálkodásában tükröződik. Az 1979. évi pénzügyi terv 98 milliárd 800 millió korona nyereséget írt elő. Ezt országos méretben 280 millió koronával túlteljesítettük. A nyereség tavaly 7 milliárd 280 millió koronával gyarapodott. Elérésének módja azonban eltért a tervezettől, egyes ágazatok között nagy különbségek vannak. A költségek tervezett összegét összességében 910 millió koronával léptük túl. Államunk gazdasági fejlődése a nemzetközi munkamegosztás fejlődésétől és hatékonyságától függ. Ezért termelésünkben az eddiginél jobban érvényesülniük kell a világpiaci kritériumoknak. A hatékony termelés és kivitel a mai viszonyaink között azt jelenti, hogy lépést kell tartanunk a nemzetközi konkurenciával nemcsak termékeink gazdasági és műszaki színvonalában, hanem a termelési költségekben is. Az expozé a továbbiakban a gazdaságosság és a minőség kérdéseivel foglalkozott. E téren még további tartalékaink vannak. Az állam pénzügyi politikája is a fogyatékosságok elleni határozott küzdelem jegyében érvényesül. A Szövetségi Gyűlés képviselői a vitafelszólalások, majd a határozati javaslat megindoklása és Leopold Lér miniszter zárszava után jóváhagyták az 1979. évi zárszámadást. Ezt követően a Szövetségi Gyűlés Elnöksége megtartotta 23. ülését. Az elnökség Zdenek Zuska főpolgármester előterjesztése alapján áttekintette, hogyan valósítják meg a Prága gazdasági szerkezetének átalakítását célzó intézkedéseket, hogyan teljesítették 1976 és 1979 között a Nemzeti Front választási programját. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy az illetékes szervek nagyobb gondot fordítsanak az említett intézkedések végrehajtására és a választási program teljesítésére. Jó szomszédok látogatása A múlt héten kedves vendégek időztek hazánkban: a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának a küldöttsége járt nálunk a Szövetségi Gyűlés vendégeként. A küldöttség, melyet lakosságunk mindenütt szívélyesen fogadott, Horst Sindermann-nak, az NSZEP Politikai Bizottsága tagjának, az NDK Népi Kamarája elnökének vezetésével koszorúzást ünnepségeken vett részt. Jelen volt a Szövetségi Gyűlés ülésén, melynek napirendjén a tavalyi zárszámadás megvitatása és elfogadása szerepelt, ismerkedett törvényhozásunk munkájával. A küldöttség hivatalos kísérettel ellátogatott Kladnóba és ismerkedett az Egyesült Acélművek munkájával. Látogatásának további állomása Bratislava volt. A hivatalos fogadás után a vendégek tovább utaztak és ellátogattak a csicsói I Citov I Wilhelm Pieck Efsz-be. Innen a küldöttség visszatért Prágába. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök Alois Indrának, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, a Szövetségi Gyűlés elnökének jelenlétében fogadta az NDK parlamenti küldöttségét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozó részvevői elégedettségüket fejezték ki kapcsolataink fejlődésével, s megállapították, hogy együttműködésünk, az országaink legfelsőbb tisztségviselőinek tavalyi drezdai találkozóján elfogadott határozatokkal összhangban, eredményesen fejlődik. Nagyra értékelték a kétoldalú és a KGST keretében folytatott együttműködésben elért eredményeket, melyek a gazdasági integráció hosszú távú programjainak megvalósítása és a következetes békepolitika elveinek érvényesítése folytán születtek. Hangoztatták, hogy mindkét fél érdeke a két ország törvényhozó szerveinek tapasztalatcseréje, és a két ország népe életének jobb megismerése végett is hasznosak a személyes találkozók. Az NDK parlamenti küldöttsége múlt pénteken befejezte hivatalos csehszlovákiai látogatását és hazautazott. Horst Sindermann elvtárs elutazása előtt nyilatkozott a Csehszlovák Televízió munkatársának. Kiemelte a megbeszélések során megnyilvánult teljes nézetazonosságot. Hangoztatta, hogy látogatásuk során meggyőződhettek országaink állandóan fokozódó együttműködéséről és népeink elmélyülő baráti kapcsolatairól. Szép emlékekkel és azzal a meggyőződéssel térünk haza, hogy látogatásunk minden téren hozzájárul a kölcsönös kapcsolatok további erősödéséhez, mondotta Horst Lindermann. A jó barátság a távolságokat is áthidalja EREDMÉNYESEN FEJLŐDNEK A CSEHSZLOVÁK—CIPRUSI KAPCSOLATOK JOGI PROPAGANDA A társított földek átruházása más szervezetre Az eddigi jogi előírások csak kivételes indokolt esetekben engedték meg, hogy a szövetkezet társított földeket bérbe adjon. Az új jogszabályozás azonban — amelyet számos efsz kérésére ismertetünk —, lehetővé teszi a szövetkezetnek, hogy indokolt esetekben más szocialista szervezet használatára bocsásson társított földeket (1975/122. ,törvénytári számú törvény 39—41. paragrafusa), esetleg határsított erdei területekről vagy halgazdasággal összefüggő társított halastavakról van szó, ezeket az állami halgazdaság szervezetére ruházza. Az ilyesmi csakis írásbeli szerződés alapján történhet annak érdekében, hogy fennálljon a jogbiztonság és kizárják az esetleges későbbi félreértéseket. Ha nem arról van szó, hogy a társított földeket olyan közös mezőgazdasági vállalat használatára bocsátják, amelyben a szövetkezet tagszervezet, akkor a járási mezőgazdasági igazgatóság előzetes véleményezése után a járást nemzeti bizottság beleegyezése szükséges. A jnb beleegyezésével biztosítják a szükséges társadalmi felügyeletet afölött, hogy a társított földeknek más szocialista mezőgazdasági szervezetre bízása mindenkor szem előtt tartsa a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés tervszerű fejlesztésének és a társadalmi érdekeknek az összhangját. Más szocialista mezőgazdasági szervezet, amelynek így használatára bocsátja a szövetkezett a társított földeket, ebből kifolyólag lényegében ugyanolyan jogokat élvez és kötelességekkel tartozik, mint maga a szövetkezet. E szempontból arányosan érvényesek a szövetkezet jogai és kötelességei, melyek átruházódnak más szocialista mezőgazdasági szervezetre, s ez fogja ezeket gyakorolni. A szövetkezeti használat jog azonban nem szűnik meg. Ez azt jelenti, hogy ha egy szövetkezeti földműves társított földet idegenítene el, átruházásához mindenkor az efsz ad beleegyezést! Társított földek más szocialista mezőgazdasági szervezet általi használása térítésmentes. Társított földeknek más szocialista mezőgazdasági szervezet használatában hagyása Írásbeli szerződés alapján megfelelő jogi eszköz a mezőgazdasági földek tervezett átcsoportosítására az egyes szocialista mezőgazdasági szervezetek között annak érdekében, hogy célszerűen^ növeljék a dűlőket, olyan területi egységekké alakítsák át a szocialista mezőgazdasági szervezetek földalapját, amelyek lehetővé teszik a nagyüzemi technika és a technológiai gépsorok teljes kihasználását. A társított földeknek más szocialista mezőgazdasági szervezet használatára bocsátása másképpen is elősegítheti a mezőgazdasági nagyüzemi termelés koncentrálásának és szakosításának folyamatát. A szövetkezet például használat végett arra a közös mezőgazdasági vállalatra i—i amelynek maga is tagszervezete — bízhat arra alkalmas társított földeket, amelyeken e vállalat feladatai teljesítéséhez szükséges építményeket létesítenek. Társított földeknek más szocialista mezőgazdasági szervezet általi használata csakis a szövetkezet és e szervezet megállapodásával szűnhet meg, vagy felmondással, amelyet a szerződő felek bármelyike minden élv október elsejéig egyéves felmondási határidővel adhat. A társított földek más szocialista szervezet általi használatának megszűnése esetén is érvényben marad a társadalmi ellenőrzés eleme. A használat megszűnésére, valamint felmondásának érvényességére vonatkozó egyezmény hatályba lépéséhez a járási nemzeti bizottság beleegyezése szükséges, amelyet a járási mezőgazdasági igazgatóság előzetes véleményezése után ad meg. Társított erdőterületeknek vagy halgazdasági halastavaknak más erdőgazdálkodási vagy halgazdasági szervezet gondozására bízásával kapcsolatban kétségek merültek fel, vajon ezekben az esetekben is érvényesek-e a használati szerződés vagy a felmondás írásbeli formájára vonatkozó rendelkezések. E kételyek kétségtelenül a vonatkozó rendelkezések szó szerinti hangzásából erednek: „más szocialista mezőgazdasági szervezetet“ említ, de nem tesz említést erdő- és halgazdasági szervezetről. E látszólagos űrrel kapcsolatban az 1975/122. törvénytári számú törvény 2. bekezdésének 38. paragrafusa ad magyarázatot, éspedig azzal a szóval, hogy „a szövetkezet ilyen feltételek mellett ___ hagyhatja“. Ezzel azt fejezte ki, hogy társított erdőterületeknek más erdőgazdálkodási szervezet, illetve társított halgazdasági halastavaknak állami halászati szervezet használatára bízására ugyanolyan feltételek érvényesek, mint a társított földeknek más szocialista mezőgazdasági szervezet gondozására bízására. A törvény idézett rendelkezése szerint a használatra bízáson olyan intézmény értendő, amely társadalmi érdekből lehetővé teszi a szövetkezet társult földekre való jogigényének és kötelességeinek szerződéses átruházását más szervezetre mint egészre. JUDr. Michal Durdiak Köztársaságunknak becses hivatalos vendége volt Szpirosz Kiprianu ciprusi államfő személyében, aki a múlt hét elején tisztelte meg látogatásával hazánkat. A vendéget Gustáv Husák köztársasági elnök is fogadta s átnyújtotta neki a Fehér Oroszlán Érdemrend I. fokozatát. A ciprusi államfő a maga és népe tiszteletének jeléül a legmagasabb cipdusi kitüntetést, a III. Makariosz Érdemrendet adományozta Gustáv Husáknak. A látogatás eredményeit összefoglaló közös közlemény szerint a baráti nyíltság és kölcsönös megértés jegyében államfői, eszmecserét folytattak a jelenlegi nemzetközi helyzetről, tájékoztatták egyinást országuk politikai és gazdasági helyzetéről és külpolitikájáról. Pozitívan értékelték a két ország kapcsolatainak alakulását, megelégedéssel nyugtázták országaink politikai, gazdasági, kulturális és oktatásügyi együttműködése fejlődésének konkrét eredményeit. A nemzetközi helyzet értékelésével kapcsolatban az államfők elégedetten állapították meg, hogy a legfontosabb kérdésekben álláspontjuk azonos vagy közel áll egymáshoz. Szükségesnek tartják, hogy minden ország összefogjon az enyhülés folyamatának folytatódásáért, hogy megakadályozzák az ellenségeskedés és bizalmatlanság légkörének kiújulását Európában. Amellett foglaltak állást, hogy érvényesíteni kell a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elvét, amely elősegíti a béke és biztonság megőrzését. Egyetértenek abban, hogy. a politikai enyhülésnek katonaival kell kiegészülnie, s törekedni kell a lázas fegyverkezés beszüntetésére. A felek támogatják a sugár- és vegyi fegyverek betiltásáról, a nukleáris kísérletek teljes és általános tilalmáról folytatott tárgyalások eredményes befejezését. Annak a nézetüknek adtak kifejezést, hogy a NATO nyugat-európai rakétatelepítési terve fokozná a feszültséget, veszélyeztetné Európa békéjét és biztonságát. Kifejezték, hogy támogatják a világ különböző részein atomfegyvermentes övezetek létrehozására irányuló törekvéseket. Az államfők kiemelték a helsinki Európa-értekezlet záróokmányának jelentőségét, melynek ajánlásait egészében véve kell megvalósítani. Reményüket fejezték ki, hogy a záróokmány aláírói képviselőinek madridi találkozóját minden részvevő úgy készíti elő, hogy konstruktív légkörben folyjék le és elősegítse a feszültség enyhülését. Behatóan megvitatták a ciprusi problémát. Sajnálkozásukat fejezték ki, hogy a vonatkozó ENSZ-határözatokat nem hajtották végre. Mély aggodalmukat fejezték ki, hogy mindeddig nem történt haladás a probléma igazságos és tartós rendezése végett, s tovább tart a ciprusi nép nehéz helyzete. Egyetértettek abban* hogy a tartós és életképes rendezés érdekében konkrét és konstruktív szellemű megbeszélések alapján, az 1977. február 12-i megállapodást is felölelő 1979. május 19-i megállapodással és a vonatkozó ENSZ-határozatokkal összhangban kell eljárni. Kiemelték azt a körülményt, hogy a sziget felosztását célzó javaslatok alapján itt élő két közösség nem folytathat építő szellemű megbeszéléseket. Egyetértettek abban, hogy lépéseket kell tenni a katonai enyhülés elérésére a Földközi-tenger térségében. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a közel-keleti igazságos és tartós béke csak átfogó politikai rendezéssel érhető el, továbbá az Afganisztán körül kialakult helyzetet békés eszközökkel, tárgyalások útján kell rendezni. A felek nagy jelentőséget tulajdonítottak az ENSZ szerepének. Szpirosz Kiprianu végül hivatalos ciprusi látogatásra hívta meg Gustáv Husákot, aki a meghívást elfogadta* Ismeret- és elménvovűités, de gazdasági kérdés is A kormány idegenforgalmi bizottsága nemrégen sajtóértekezleten foglalkozott a társadalmi, de gazdasági szempontból sem lebecsülendő ágazat, az idegenforgalom helyzetével, fejlődésének eredményeivel és távlataival. A statisztikai adatok tükrében az eredmények szépen kidomborodnak, de az összefüggések, mellékjeienségek vizsgálata fogyatékosságokra és kihasználatlan tartalékokra, lehetőségekre is fényt derít. Tavaly például 18 millió külföldi látogató járt hazánkban időtöltés, üdülés, megismerés céljából. Ugyanakkor hazánkból több mint tízmillió polgártársunk, köztük négy és fél millió szlovákiai utazott hasonló céllal külföldre. Általános vélemény, hogy különösen a szlovákiai hegyvidékek jelentenek feledhetetlen élményt és nyújtanak szinte páratlan pihenési lehetőséget a hazánkba érkező turistáknak, hiszen a jó levegő, üde környezet és a tiszta ivóvíz manapság megfizethetetlen. Ezért kell különösen óvni a Magas-Tátrát, Alacsony-Fátrát és vidéküket. Tény az is, hogy még több lehetőség volna természeti kincseink idegenforgalmi hasznosítására, ha vonzóbbá tennénk mindazt, amivel ma rendelkezünk. Idegenforgalmi vendéglátási lehetőségeink tavaly is bővültek: 1800 szállodai férőhellyel, a közétkeztetésben pedig mintegy nyolcezer asztalhellyel. Am a minőségi fejlődés nem tartott lépést a mennyiségivel. A jelenleg épülő idegenforgalmi létesítmények esetében sportlétesítmények, modern üzleti és szolgáltató hálózat kiépítésére is gondoltak, különösen a nagyobb városoktól távol eső vidékeken. Fontos teendő továbbá az üdülőközpontok és környékük tisztán tartása, s általában a higiéniai viszonyok alapos megjavítása. Ami még a külföldi vendégekkel kapcsolatban igen fontos: az idegenvezetők és tolmácsok szolgálatának tökéletesítése mind a nyelvtudás, mind az általános és politikai műveltség terén, hogy hazánk szépségeinek és egyéb értékeinek propagálásával is hasznos szolgálatot tegyenek. Az utazási irodák a jövőben elsősorban a hosszú időtartamú és tömegturisztikát fogják propagálni. Hazánk természeti adottságaival virágzó turistaparadicsom lehet. Idegenforgalmi szempontból a 38 lényeges „kellék“ közül 37-tel rendelkezik. Csak egy vonzó valami hiányzik, a tenger. Ennek hiányát pedig nagyon érezzük. Ezért kell az idegenforgalmi üzemeknek minden téren színvonalasabb munkával, vonzóerővel ráhatniuk a turistákra, hogy feledjék a tenger hiányát és így is jól érezzék magukat nálunk. Az idegenforgalom ismerkedési lehetőség, alkalom hazánk szocialista életének propagálására és nem utolsósorban a külkereskedelem fontos kiegészítője. L. L,
