Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-21 / 25. szám
19dU. JUNIUS 21. * 25. szám. * XXXI. évfolyam * Ага 1,— Kčs Minden gép legyen üzemképes! Valamikor a parasztember életét tavasznyilástól aratásig valami ki nem ínomlott, rejtett várakozás töltötte be: megfeszített munkájának meglesz-e az eredménye, bőséggel fizct-e a nyár a szorgalmáért, vagy szűk marokkal mérik ki „jussát“? A jó gazda Péter-Pált megelőző hetekben, napokban féltő gonddal figyelte a kalászba boruló határt: harangot kondított ha sötét felhők közeledtek: ne csépeljen helyette a jégeső. De rettegett a korán érkező és hosszantartó szárazságtól is, ami kalászban égethette az életet adó magot. Tudta, hogy becsületesen és gyorsan kell dolgoznia, mert attól függött családjának mindennapi kényre. Járva az országot, úton-útfélen azt tapasztaljuk, hogy nagy várakozás, remény előzi meg az idei aratást is. Az elmúlt évtizedekben azonban kedvezően megváltozott az aratás. Nagyteljesítményű munkagépek végzik, melyeket ügyéé, hozzáértő és szakképzett emberek kezelnek. Am most is elindulnak határnézésre a „nagy család“ vezetői. Nézegetik a kalászt, ellenőrzik a műhelyeken folyó munkát. Mert az aratás előtti hetekben szorgos munka folyik a műhelyekben. Főleg a tettrekesz fiatalok, gépjavítók hozzák rendbe a kombájnokat és munkagépeket. Olyanok, akik nem úgy kötődnek a földhöz, mint szüleik, nagyszüleik hajdanán. Tudatosították a gabonabetakaritás fontosságát, melynek eredményessége a gépek és emberek felkészítésétől függ. Ezért a jelenlegi időszakban figyelmüket az aratásra való felkészülés köti le. Fontos, hogy minden gépieszköz üzemképes legyen, mert a nagy munka közepette nincs ünnep, sőt megszokott munkaidő sincs. Sokan azt tartják, hogy ma már nem is annyira az emberen múlik a gabona betakarítása. Ez nem így igaz. Jó, hogy korszerű gépeink vannak: nem kell kaszával aratni, markot szedni. A gép fontos segítőtársa az embernek. Ürülünk neki, de ne feledjük, hogy a gépeket emberek irányítják, rajtuk múlik a siker vagy a sikertelenség. Ma már a gabonabetakarítást komplex módon értelmezzük. Ez jó átfogó szervezést követel, vagyis azt, hogy a jó kombájnosokon, dolgos kezű embereken kívül, a kombájnok, rendrakók mellett, legyen elegendő szállítóeszköz, tisztítóberendezés, raktártérség s a szalma betakarításához és tárolásához szükséges gépieszköz, amelyek feltétlenül biztosítsák a zökkenőmentes gyors betakarítást és az azt követő sürgős talajmunkák elvégzését. A közelmúltban Farkas László mérnöknél arról érdeklődtünk, hogyan készültek fel e fontos betakarítási munkákra a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemei? — Járásunkban több mint 18 ezer hektárrról kell betakarítani a gabonaféléket. Az aratásra való felkészülés a fogyatékosságok ellenére is, jónak mondható. A kombájnok javítása gyors ütemben halad — mondotta Farkas elvtárs, a járási termelési igazgatóság főgépesítője. — Kétszázöt saját kombájnunk van. A típus nem változott. Még mindig az NDK-ban gyártott és a szovjet típusú gabonakombájnokkal aratunk, de szükség esetén az SZK—4-ket is igénybe veszszük. Emellett a cseh országrészekből is kapunk kisegítő kombájnokat, sőt szállítóeszközket is. A kombájnok sok mezőgazdasági üzemben már megjavítva várják e fontos munka kezdését. Ellenben vannak olyan gazdaságok is, ahol a gépek javítása elhúzódik. Főképpen az ismert okokból kifolyólag, vagyis az egyes géptípusokhoz nincs meg a megfelelő alkatrész. De vannak ügyes gépjavítók, akik maguk is készítenek alkatrészeket. Remélhetőleg behozzák a lemaradást, s mire kell, a gépek üzemképesek lesznek. Hasonlóképpen, mint a múlt évben, az idén is szükség lesz a gépek átcsoportosítására. Talán a gabona szállításával nem lesznek gondok. Elegendő szállítóeszköz áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. A szárítóberendezéseket is ellenőrizték s az előforduló hibákat eltávolították. A raktárhelyiségeket is rendbehuzták, fertőtlenítették. Ellenben kevés a gépi kapacitás a szalma gyors és veszteségmentes betakarításához, annak helyes tárolásához. Tudjuk, hogy a gyors munka mellett, igen fontos a szalmát jó minőségben betakarítani és tárolni, hogy takarmányozási célokra fel tudjuk használni. A megfelelő begyűjtéshez kevés önfelszedő kocsival rendelkezünk. Szalmaprásünk van elég. Mindenesetre mindent meg kell tenni, hogy a szalmabegyüjtő-gépeket ésszerűen használják ki. — A gabonabetakarítás fő tényezője a gépeket irányító dolgozó. Alkalmaznak-e különleges ösztönzőket az aratásnál? — Azt hiszem, jó hatással van a dolgozókra a szocialista munkaverseny, ami kedvezően befolyásolja a munka minőségét és mennyiségét — mondotta Németh János, a jmi főagronómusa. — Ettől eltekintve, valóban sokat jelentenek az anyagi ösztönzők. Ennek érdekében a mezőgazdasági üzemekben kidolgozták a jutalmazási rendszert. A kombájnok nyergében gyakorlutt szakemberek ülnek, akik saját maguk készítik elő a gépeket és szükség esetén helyben elvégzik a javításokat. Az aratásban résztvevők iskolázáson vettek részt. Ezeken a tanácskozásokon nemcsak technikailag, hanem a munkabiztonság és tűzbiztonság szempontjából, a szabályoknak megfelelően készítették fel a dolgozókat. Tehát, akik becsülettel helytállnak, azok megérdemlik a külön jutalmazást. A jó munka megbecsülése lesz az is, hogy aratás idején nagy gondot fordítanak a dolgozók sokoldalú ellátására. Ezen a téren is már intézkedések történtek. Reméljük, hogy az illetékesek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy legyen választék élelmiszerben és frissítő italokban. — Az idén is szükség lesz társadalmi összefogásra? — Feltétlenül. Igaz, az aratás elsősorban a mezőgazdasági dolgozók ügye. De kedvezőtlen időjárás esetén szükséges minden erőt mozgósítani a nyári munkák gyors és sikeres elvégzése érdekében. Az előző évekhez hasonlóan, az idén is segítséget várunk a védnökségi üzemektől, a helyi nemzeti bizottságoktól és társadalmi szervezetektől. Számítunk a diákok aktivitására is. Azt hiszem a jó szervezés, a társadalmi összefogás még az esetleges rossz időjárás ellenére is meghozza a várt eredményt. XXX De vajon milyen a gépi-, anyagi- és műszaki ellátottság országos viszonylatban? Erre a kérdésünkre Kuchár elvtárs, a mezőgazdasági minisztérium dolgozója adott választ. — Az anyagi és műszaki ellátottság, bizonyos alkatrészek hiánya ellenére is, jónak mondható. Összesen 5500 gabonabetakarító gép áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére, ebből 1246 a nyugat-szlovákiai kerületben. A CSSZK-ból Szlovákiába több mint 2500 kombájn érkezik, a kerületek közötti együttműködés keretében több mint nyolcszáz. A járások közötti kapcsolatok révén szintén jelentős számú gép segíti a gabona gyorsütemű komplex betakarítását. Véleménye szerint elegendő gépieszközökkel rendelkezünk, csak időben és jól fel kell készülni a gabonafélék begyűjtésére. A tapasztalatok szerint a felkészüléssel korántsem lehetünk elégedettek egyik kerületben sem. De reméljük, hogy az elkövetkezendő hetekben a mezőgazdasági üzemek ügyes és rátermett szakemberei meggyorsítják a gépek javításának ütemét és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy üzemképesek legyenek. Továbbra is ésszerűen kell hasznosítani minden jó újítási javaslatot, jó ötletet, hogy a nagyteljesítményű munkagépek kijavítva várják az aratást. Nagy Teréz .................................. Lapunk tartalmából: Terebélyesedő város, fejlődő járás ★ A legkorszerűbb Szlovákiában ★ Gyermekparadicsom a Csallóköz szívében ★ Az atlétika alapja a tömegsportnak ★ Major István .életút járói ★ Sikeres múlt, reményteljes jövő ★ Pálfordulás táplálkozásunkban A gépjavítókra, karbantartókra nagy feladat hárul ezekben a napokban. Foto: r-tt-H ■ Megértésre teleit e felhívás! Bárhol, bármerre jártunk az utóbbi napokban, mindenütt azt tapasztaltuk, hogy a föld népe — a központi felhívásra válaszolva — dolgos kézzel szorgalmazza a soron levő feladatok mielőbbi elvégzését. Sok helyütt szombaton is pöiögtek a földeken a traktorok, a vasárnapot meg nagyon sokan szénagyűjtéssel töltötték. Az országutak mentén, a töltéseken, meg a gépek számára hozzáférhetetlen réteken ingujjra vetkőzött bácsikák és fürdőruhás fiatalok suhogtatták a kaszát, gyűjtötték a friss szénát. Mindenütt szénaillat terjengett, amibe itt-ott betevegyült a szárítókban készülő lucernaliszt édes-kesernyés illata. Oj nap virradt s ismét benépesült a határ. Az egyik helyen immár másodszor sarabolták a cukorrépát, a másikon gyomirtóztak, napraforgót kapáltak, sártól ólomnehéz gumicsizmákban öntözőcsöveket cipeltek, vagy óvatosan kötözték a sokát ígérő, dús szőlőhajtásokat. Csallóközaranyoson (Zlatná na Ostrove) a kertészet asszonyait találtuk nagy munkában, a gyulamajori (Dulov Dvor) Állami Gazdaságban pedig együtt örültünk az emberekkel, hogy a szovjet szakemberek hamarosan felszerelik és átadják rendeltetésének a gazdálkodás eredményesebbé tételét szolgáló, korszerű öntözőberendezést. GAZDAG FÜTERMES Az ógyallai (Hurbanovo) határban jó érzéssel hallgattuk Asztalos Pál traktoros szavalt. Örömmel újságolta, hogy az Intenzív füvek az idén is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A dús növényzetben csak lépésben haladhatott a korszerű kombájn, a traktorosnak gyakran meg kellett állítania a gépet, hogy kitisztítsa vagy újra beállítsa a vágószerkezetet. — A harmincöt tonnás átlaghozam megér egy kis bosszúságot — mondta tréfásan, majd letörölte a homlokáról az izzadságcseppeket. — Kicsit hagyjuk megfonnyadni a rendre vágott zöldet, azután takarmánylisztet készítünk belőle. Ha megint kifakad a fű, jöhetnek legelni a tehenek. Brányik Károly mérnök főállattenyésztő említette, hogy már előkészítették a szakaszos legeltetéshez szükséges kellékeket, mert ésszerűen akarják hasznosítani a szántóföldi legelőket. Az egyesülés óta eltelt három évben sokat tettek a tejtermelés fejlesztéséért, s továbbra is a járás élvonalbeli tejtermelői közé szeretnének tartozni. HOZTÄL ZÖLDBORSÓ-ADAPTERT? Bursányi Menyhért mérnök, az ímelyi (Intel) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz elnöke imigyen üdvözölt: — Látom, már megint a jegyzetfüzetet lobogtatod. De zöldborsóadaptert, ugyebár, te sem hoztál? — Zöldborsó-adaptert? Aztán honnan? — Azt, látod, én sem tudom, pedig valahol lennie kell, mert tavaszszal nagyon bíztattak a járáson, meg a minisztériumban is, csak vessük be a földet, majd gép is lesz. Maholnap vágni kell a borsót, de a megígért gépnek még a hírét sem hallottuk. A járásban egyedül mi termelünk borsót az érsekújvári (Nové Zámky) konzervgyár számára, s nem örülnénk neki, ha netán megduplázódna a betakarítási veszteség. Hiszen már így is kevesebbet ígér a növényzet, mint amilyen hozammal eredetileg számoltunk. Košťálik mérnök, a konzervgyár igazgatója ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy nemcsak a termelők, de a feldolgozók is örömmel vennék, ha valóban megérkeznének az ígért gépek, mert zöldborsóból már igy is hiány mutatkozik, s elejét kell venni a nagy betakarítási veszteségnek. AZ ELISMERÉS JOBB MUNKÄRA ÖSZTÖNÖZ — Hallottam, hogy a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság szaratovi területi bizottságának vándorzászlajáért folyó versenyben a nyugat-szíovákiai kerületben — a Bősi (Gabcikovo) Állami Gazdaság mögött — az ímelyi szövetkezet a második helyen végzett. — A munkánk eredményeit méltató elismerés és helyezés valamennyiünket jó érzéssel töltötte el s egyben mindenkit arra ösztönöz, hogy még jobb eredményeket érjünk el a termelés fejlesztésében — mondta Borsányi mérnök. — A gabonáink szépek, a napraforgó is ígéretesen fejlődik, jó hozamra számítunk. A cukorrépa egyelését időben elvégeztük, ha befejezzük a kukorica sarabolását, megint mehetnek a gépek a répaföldre. A kertészetben is jól halad a munka; két héttel ezelőtt kezdtük szállítani a paprikát, most már tíz tonna is elmegy belőle egy-egy szállítás alkalmával. SZÉNA — A TÖLTÉSEKRŐL — Látom, kedvezően reagált a szövetkezet a központi szervek felhívására: sok szénát szállítanak a traktorok. Begyűjtik a nehezen hozzáférhető területek fütermését is? — Nem új keletű dolog ez nálunk — mosolyodon el a közös elnöke. — Evek óta szorgalmazzuk a rétek és a töltésoldalak fűtermésének hasznosítását. A Nyitra folyó mellett nyolc kilométeres szakaszon mi gyűjtjük be a töltésekről a növényzetet. S persze rendszeresen gondozzuk, trágyázzuk ezt a területet, hogy legyen mit kai szólnunk. Nyugodtan állíthatom, hogy megéri a fáradozást. Évente ötszázi hatvan tonna szénára van szükséi günk, amit két kaszálásból biztosítunk. Beleértve persze a lucernát is. Ami ezen felül terem, azt részben zöldtakarmányként hasznosítjuk, részben megszárttjuk lisztnek. Az idén 410 tonna takarhánylisztet készítünk eladásra. MAHOLNAP INDULNAK A GÉPEK A háromezerhétszáz hektáros szám tóterületet művelő nemesócsai (Zemianska Olča) Csehszlovák Hadsereg Efsz-ben már az aratási munkterv kii dolgozásán fáradoznak. Számításuk szerint húszadika után feltétlenül meg kell kezdeniük a repce aratását, A gépeket és az embereket régen felkészítetétk a feladatra; a repce hái rom tonna körüli hozamot ígér, szeretnék minél kisebb veszteséggel be< gyűjteni. — Napjaink legfontosabb feladata az öntözés — mondta beszélgetésünk alkalmával Szabó Gyula növényien mesztő. — Ezernyolcszáz hektáros bei épített öntözőhálózatunk van s a légi korszerűbb berendezésekkel dolgoi zunk. Errefelé is elered néha az eső,a kukorica, a zöldség és a takarmái nyok mégis igénylik az öntözést. Hat* száz hektár kukoricánk és 275 hektár cukorrépánk van, mindkettőnek megadtuk, amit csak lehetett. A kukorica nagyon szép, a répa viszont kicsit ritkább lett a kelleténél. Szép dús a gabona, bízunk benne, hogy megadja a tervezett 5,8 tonnás hektárhozamot. Ha ennél jobb lesz az átlag, vidámabban koccintunk majd az aratóünnepélyen. Bízunk benne, hogy lesz mivel, hiszen Szkukalek Zsiga bácsi fölöttébb elégedett az utóbbi napokban. Nem azért, mert tizenhat menyecske dolgozik a keze alatt, hanem mert ígéretesen fejlődik s szépen berakodott a szőlő. Az udvar szegletében egyhangúan dohogott a takarmányszárító, hatalmas „fémtorka“ pillanatok alatt elnyelte a pótkocsik rakományát. Csórni József mérnök, a szövetkezet elnöke elégedetten nyugtázta, hogy rövidesen befejezik a lucerna első kaszálását, ami öt tonnás átlaghozamot nyújtott. A termésből szénát és takarmánylisztet készítettek, a tehenek számára pedig intenzív füveket termeltek, hogy továbbra is méltó vetélytársként vehessék fel a versenyt a járás pillanatnyilag legjobb tejtermelőjével, a búcsi (Búč) szövetkezettel. Vagyis: országszerte szorgoskodtak az emberek. Tették amit kell, hogy boldoguljanak, boldoguljunk! KÄDEK GABOR
