Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-14 / 24. szám
SZABAD FÖXiDMOVES 4 12. 198Ö. jffrtlui Íl. ■ Tavaly nem Tolt a gaz- tény is azt igazolja, hogy a földterü Gazdaságos fehérjetermelás és felhasználás Népgazdasági célkitűzéseink között a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése mindenkor jelentős helyet foglalt el. Mezőgazdaságunk további fejlődésének elengedhetetlen előfeltétele tehát a szarvasmarha-állomány mennyiségi és minőségi fejlesztése. Állatállományunk takarmányellátása egyrészt a természeti adottságok, de nagyobb mértékben a szubjektív tényezőkből eredő okok miatt elégtelen. A legnagyobb gondot a fehérjékben gazdag takarmányok pótlása okozza. A nagykürtösi (Veľký KrtíS) járásban a fehérjeprogram megvalósításának alapfeltételeit Kanét Erzsébet mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság főállattenyésztője az alábbiakban foglalta össze: ■ Az idén 4877 hektárra növeltük az évelő takarmánynövények termőterületét. A lucerna termőterületének növelése állatállományunk gyarapítását, valamint hasznosságának javításit szolgálja. ■ A múltban a takarmányok bnltartalmi értékének ismerete hiányában több gazdaságban „vakon“ etettek. Az idén nagy figyelmet fordítunk az etetésre kerülő takarmányok beltartalmi értékének előzetes meghatározására. ■ A lucerna és a vöröshere túlnyomó többségét szénának szárítjuk fel, a szárító és feldolgozó kapacitásunk kihasználásával viszont javítjuk a lucerna beltartalmi értékét. Terveink szerint gazdaságaink 8000 tonna lucernalisztet állítanak elő. ■ A gépi betakarítás korszerűsítésével és tökéletesítésével csökkentjük a betakarítási veszteségeket, ugyanakkor javítjuk a takarmánykonzerválást. ■ Ésszerűbbé tesszük a természetes legelők hasznosítását és nagyobb gondot fordítunk ápolásukra. ■ Tavaly az élelmiszeripari melléktermékek közül 15 millió liter savót és 70 tonna húsipari mellékterméket hasznosítottunk takarmányozási célokra. De ezzel még korai lenne elhinnünk, bogy feladtuk „gazdag azegénységünket“. Tartalékaink ezen a téren is nagyok. Gondoljunk csak az állati eredetű hulladékokon túl a növényi melléktermékekre: a szalmára, a kukoricaszárra, a leveles cukorrépafejre, melyek nagy mennyiségű fehérjét tartalmaznak. AMIRE AZ ADATOK UTALNAK A járás mezőgazdasági üzemel négy hónap átlagában 102,9 százalékra teljesítették hűsforgalmazási tervüket. Az év elejétől 1293 tonna húst értékesítettek, ami 247 tonnával több, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Az élenjárók — a nyényei (Nenince), a závadai, az ipolynyéki (Vinica), a Suché Brezovo-i szövetkezet — és a „kullogók“ között nagyok a különbségek. Például a listavezető nyényei szövetkezet 129, a serghajtó kőkaszi (Kamenné Kosihy) 87, az óvári (Olovary) 88, a záhorcei 70, a szklabonyai (Sklabiná) szövetkezet pedig 83 százalékra teljesítette húsforgalmazási terévét. Ez az összehasonlítás Is a sürgős tennivalókra tereli a figyelmet A lemaradás és a nagy különbségek okát elsősorban az alábbi tényezőkkel magyarázhatjuk: daságok takarmányalapja, több gazdaságban csak 50—60 százalékra fedezték az állomány takarmányszükségletét. Ebből kifolyólag nem volt megfelelő a keményítő és a fehérje aránya, gyakran változás történt a takarmányadagolásban, s túlzottan idényjellegűnek bizonyult az etetés. ■ Eltérő volt a nitrogéntartalmú anyagok és a keményítőérték aránya. ■ A takarmányozási technológia több gazdaságban nem felelt meg a termelés korszerű feltételeinek. Az elégtelen takarmányozás során törvényszerűen megmutatkoztak a következmények. Csökkent a tejelékenység és a napi súlygyarapodás, emésztőszerv! zavarok és hiánybetegségek jelentkeztek, összegezve, gyöngült az állatok általános egészségügyi állapota. Az idén a lemaradó gazdaságokban nemcsak a helytelen szemléleten kell változtatni, hanem a legelőgazdálkodás, a tömegtakarmányok termesztése, a megtermelt érték betakarítása és felhasználása, valamint az emberi tényezők terén is. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének, a hasznossági mutatók növelésének a járásban nincsenek genetikai akadályai. Rendelkezésre állnak azok a fajták, és a törzstenyészetek, amelyek a fejlődést segíthetik. Kanát Erzsébet mérnök szinte mottóként hangsúlyozta, hogy az állomány termelőképességének kíhasználetek jobb előkészítésével, megfelelő, időben történő felújításával, továbbá kellő agrotechnikával a lucerna hektárhozama tovább növelhető. A zöldaratást elsőként a záhorcei, a nyényei, az ipolyvarbói (Vrbnvka) és az ipolybalogi (Balog nad Ipfom) szövetkezetben kezdték meg. Észrevételeink szerint a műszaki feltételek javításával, az optimális időben való betakarítással, megfelelő tartósítással és feldolgozással a lucerna fehérjetartalma is sokkal jobb lesz a tavalyinál. KÖZÉPPONTBAN A MELLÉKTERMÉKEK HASZNOSÍTÁSA A kukorica, a gabonafélék és a cukorrépa melléktermékei, a szarvasmarha-tenyésztés igen nagy tartalékait, lehetőségeit rejtik. Az idén nagyobb figyelmet fordítanak a leveles cukorrépafej, a répaszelet és a szalma takarmányozási célokra való hasznosítására. Idén a szalma 60 százalékát takarmányozási célokra hasznosítják. Bár a szalma elsődleges takarmányként nem jön számításba, a járásban végzett emészthetőség! vizsgálatok eredményei azt igazolják, hogy az ammóniákos gázzal dúsított szalma emészthetősége és fehérjetartalma jelentős mértékben megnő, s alkalmassá válik a szarvasmarha ballasztanyag szükségletének kielégítésére. A plachtincei szövetkezet Dolné Príbelce-i farmján dolgozó kollektíva tavaly tehenenként 4200 literes fejési átlagot ért el. lása, valamint a takarmánytermőterületek ésszerűbb és gazdaságosabb hasznosítása érdekében alapvető változást kell elérni az idei takarmánygazdálkodásban. További lényeges feladat, hogy a tömegtakarmányok a költséges, bonyolult és hosszú ipari művelet —i szárítás, pelletkészítés stb. — mellett az egyszerű, olcsó tartósítási eljárások — nedves tárolás, silózás *-j kerüljenek homloktérbe. , A LUCERNA HASZNA A növényi fehérje szükségleteinek a kielégítésében ebben a járásban is egyre jobban előtérbe kerül a lucerna. Termőhelyi adottságaik között jóformán minden olyan talajon i— amelynek pH-értéke 6,6 körüli t— sikeresen termeszthető. Az idén lucernából rekordtermésre számítanak. Ez a A záhorcei, a kőkeszi, az ipolybalogi, a závadai és a nyényei szövetkezetben megvalósított technológia alapján a szemcsézett takarmányok adalékanyagának 30—40 százalékát a szalma képezi. A több mint 14 ezer hektáron folyó rét- és legelőgazdálkodás színvonalának emelése becsületbeli üggyé vált Örömteli, hogy a gazdaságok az Idén már komolyan számolnak ezzel a tétellel. A rétekről hektáronként 4, A fejlett állattenyésztés számos feltételével rendelkeznek, sajnos gyakran a takarmánygazdálkodás alacsony színvonala miatt nem bontakozhattak ki ezek a befektetések. Korszerű módszerekkel Biztató távlatok a termelés fejlesztéseken Lengyelországban a 80-as években a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztésével számolnak. Ebben a tekintetben az állami, mezőgazdasági és a szövetkezeti őstermelői szektorra hárulnak a legigényesebb feladatok. A politikai és gazdasági irányítás intézményei elvárják, hogy a népgazdasági szempontból legfontosabb két szektor a messzemenőkig segítse az ország társadalmi és termelési fellendülését. Becslések alapján megállapították, hogy az 1981—85-ös években a mezőgazdaság árutermelése 12— 13 százalékkal növekedik. Ezen belül az állattenyésztést mindenekelőtt a hazai termelésből származó takarmányokkal látják el. A soron levő öt évben mindent megtesznek azért, hogy a gabona hektárhozamának országos átlaga elérje a 3—3,2; a burgonya átlaga a 22—23; a cukorrépa átlaga a 31—32; az olajnövények átlaga pedig a 2,1—2,3 tonnát. A mezőgazdaság és a szolgáltató szféra kulcsfontosságú feladaként tűzték ki az erőtakarmányok saját termelésből való előteremtését, s a készlet ésszerű, takarékos felhasználását. A takarmánytermesztési program fő törekvése az önellátás mielőbbi elérése. Arra törekednek, hogy a takarmánytápok fehérjeösszetevőit is hazai termelésből nyerjék, ugyanakkor a vajdaságok mindegyikében a rétek és legelők lehető legbelterjesebb kihasználását, továbbá a fütermés jelentős menynyiségének a konzerválását is fontos feladatnak tartják. A mezőgazdasági üzemek részére ennek sikere érdekében hatalmas silókat építenek. A gazdaságok a fűtermés begyűjtéséhez, felaprításához és szilázsolásához korszerű gépeket, berendezéseket, konzerváló anyagokat és egyebeket is kapnak. A fenti törekvések legjelentősebb feladatának tartják a rendelkezésre állő termőföldek gazdaságos kihasználását, ezen belül a talaj termőerejének szüntelen javítását, a földek védelmét a ká ros hatásoktól stb. Ennek érdekében következetesen betartják azt az alapelvet, hogy a mezőgazdasági termelésben hasznosítható talajokat más célokra felhasználni nem szabad. A talajok tápanyaggazdálkodásának további javítását segítik azzal, hogy műtrágyákból hektáronként 230—250 kiló NPK hatóanyag juttatásával számolnak. A következő ötéves tervidőszakban az állattenyésztés fő feladatának jelölték meg az állomány növelését. A szarvasmarha-állományt az ötéves tervidőszak végéig 15— 15,5; a sertésállományt 23—23,5; a juhállományt pedig 5,5—5,6 millió darabra fejlesztik fel. Ugyanakkor a baromfiállomány össztermelését — élősúlykban — 750 ezer tonnára növelik. A fenti termelési mutatók mellett egyben arra Is törekednek, hogy az állatok hasznossága lényegesen jobb hatásfokot érjen el. Ennek érdekében a termelés és a tenyésztés legkorszerűbb módszereinek az alkalmazása kerül homloktérbe. A termelés nagyarányú gépesítésével a gabona háromnegyed részét, a burgonyatermés felét, s a cukorrépa termésének kétharmadát modern kombájnokkal gyűjtik be, s igy az ötéves tervidőszak vége felé a munkaműveletek ezekben a termelési ágazatokban nagy hatékonyságot érnek el. —zn— A Závadai Efsz korszerű borjúneveldéje. a legelőkről pedig 2,3 tonnás szénahozamra számítanak. A korszerű legeltetési eljárások, módszerek bevezetésében, széles körű alkalmazásában is előbbre léptek. A szakaszos legeltetésben jól beváltak a Cerberus-típusú villanypásztorok. AZ ŐSZI KEVERÉKTAKARMANYOK JELENTŐSÉGE A termőterület maximális kihasználása szempontjából megnővekedett az őszi keveréktakarmányok jelentősége. A keveréktakarmányok okszerű termesztésével kapcsolatban Jozef Nosko mérniik, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője fontos tényezőként jelölte meg azt, hogy az idejében ёз gondosan vetett keveréktakarmányok tavasszal a legkorábban takarlthatők be és viszonylag nagy tömeget adó, fehérjedús, tápláló, tejtermelő takarmányt biztosítanak. Az említetteken kívül Selský Ján mérnök, a nyényei Efsz állattenyésztője más fontos előnyökre is felhívta a figyelmet. Ezek a következők: ■ Az időben, megfelelő rostarányban betakarított zöldtakamúny a szarvasmarba legtermészetesebb takarmánya. ■ Olcsón, minden veszteség nélkül kerül a benne halmozódó táplálóanyag az állat gyomrába, és a legjobb hatásfokkal érvényesül. ■ A koratavasztól rendelkezésre álló őszi keveréktakarmány — a járás néhány gazdaságában 2—3 tonnás hektáronkénti hozamot adott — lehetővé teszi, hogy a lucerna legnagyobb tömegét adó első kaszálást a téli időszakra lehet tartósítani. Fölöslegesnek tartjuk részletezni, hogy ennek gyakorlati megvalósítása — a tavalyi szűkös esztendő után — mit jelent egy-egy gazdaság téli fehérjemérlegének a javításában. GYORS TAKARMÄNYMÉRLEG A nyényei szövetkezetben az idén többek között 1240 tehén takarmányáról kell gondoskodni, lehetőleg olyan színvonalon, hogy az első negyedévben mutatkozó kedvező tejtermelést továbbra is tarthassák. A tervezett — évi — 3000 literes átlagos tejhozammal szemben április végéig 3200 litert mutatott a tehenek átlagos tejhozama. Az előrelátó takarmánygazdálkodásra alapozva jövőre a 3500—3600 literes tehenenkénti tejhozam elérését tűzték ki célul. A jő minőségű réti-és lucernaszéna mellett 1200 tonna szárított takarmány előállításával is számolnak. A tavalyi száz hektárral szemben idén a silókukorica vetésterületét 400 hektárra növelték, s a fő takarmányok mellett a kukoricaszér, a cukorrépafej és az élelmiszeripari melléktermékek hasznosítását is tervezik. Az ipolybalogi Efsz-ben Gaíparik Kálmán mérnök állattenyésztő és Szecsei Sándor növénytermesztő mérnök szerint 3350 szarvasmarha takarmányozásáról az egész év folyamán úgy kell gondoskodni, hogy az állomány hasznossága tovább javuljon. A szakemberek ebben a gazdaságban is bizakódnak. Számítanak arra, hogy észszerű intézkedésekkel saját termelés-* bői fedezik a takarmányszükségletet. Az 1009 hektáros legelő hasznosítása mellett 6 ezer tonna leveles répafej és répaszelet, valamint ezer tonna lucernaliszt és szemcsézett takarmány; előállítását tervezik. A szálas- és tömegtakarmány-szükségletet lucernából fedezi a Palojtal (Plachtince) Efsz. A hiányzó. takarmányt melléktermékkel, illetve a másodvetések termésével pótolják. Az első kaszálásból lucernaszénát készítenek, ottjártunkor már üzemeltek a hideglevegős szárítók. Összegezve Tavaly a nagykürtösi járás gazdaságainak többsége takarmánygondokkal küzdött, a hiányos téli takarmányeilátás bizony sok fejtörést okozott a járásban. A „kegyelemkenyéren“ tángált állomány hasznossági mutatóiban még most is érezhetők a szűkös téli takarmányozás megpróbáltatásai. Örömteli, hogy az idén ebben a járásban is változott a szemlélet. A gazdaságok vezetői és dolgozói járásszerte minőségi javulásra törekednek, mindenekelőtt a fehérjebázis biztosítása érdekében. A fehérjefelhasználás javítása, a takarmányok minőségének megóvása, a betakarítása, tartósítása és a felhasználás technológiájának javítása általános feladattá vált. A felsorolt példák azt igazolják, hogy lehetőségekben ez a járás is gazdag. A rejtett tartalékok feltárása azonban a legtöbb esetben többletmunkát igényel: Az ésszerű gazdálkodás és a kényelem nem egyszerre fogantatott, s továbbra is ügyelni kell arra, hogy az életben sem tűrjék meg egymást. Csiba László
