Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-14 / 24. szám
Rendszeresség és szakszerűség A ni hazunk äeje... A termelési feladatok mellett, az aktív vezetőség — élén Almássi Figyes elnökkel — nem feledkezik meg a tagság szakmai fejlődésének biztosításáról sem. Rendszeresen szerveznek szakelőadásokat, segítik a kiállításokon való részvételt és tanulmányi kirándulásokat rendeznek. Tavaly például magyarországi kiránduláson vettek részt a kertészkedők. A tagság, viszonzásul a megértő gondos* kodásért, ezerötszáz brigádóra ledolgozását vállalta a helyi óvodai konyha építkezésén és fnluszépítési akciókban. Vállalásukat hatvan órával túlteljasítették. Elismerést és tiszteletet ér* demlő, hogy a szervezet tagsága nem feledkezik meg a helyi kultúrcsoportok erkölcsi és anyagi támogatásáról sem. íme, a legutóbbi példa: A kertészkedők alapszervezete ezerötszáz koronával járult hoitá a már járásszerte népszerű női éneklőcsoport ruhavarratásáhoZ, ékes példáját szolgáltatva ezzel az emberbaráti kapcsolatok, a közösségi érzés megnyilvánulásának. Ezért is hangzik oly szépen az éneklő asszonyok ajkáról a népdal: „A mi házunk eleje, eleje, de eleje, piros paradicsommal van tele ültetve...“ Az udvarnoki kistermelők két fontos társadalmi feladatot teljesítenek: kitűnő minőségű árut adnak dolgozóink asztalára, és a hasznosítható területek megművelésével szebbé varázsolják környezetűket. Mindezért elismerést és tiszteletet érdemelnek! Orbán Gyula 1 C aluhelyen az lenne a rend■ jén való, ha a hajdanában megépített gazdasági épületek nem kongnának az ürességtől. A létesítmények kihasználatlanságának jóvátehetetlen következményei vannak: csökken a család jövedelme, megszakad a hagyomány, elenyész a tenyésztői kedv. Tágabb értelemben, mindez nemzetgazdasági kár. Márpedig üres istállót éppen eleget láthatunk falvainkban, annak ellenére, hogy rég életbe lépett a szerződéses háztáji állattartásról szóló határozat. Lelesz (Leles), Bacska (Balíka) és Kaponya (Коропа) határát a Május 1. Efsz egyesit!. A három községben összesen mintegy hétszáz házszámot tartanak nyilván. A legtöbb portán gazdasági melléképület is van. Vajon kihasználják-e őket az itt élők? Iván András mérnökkel, a szövetkezet elnökével beszélgettünk a háztáji állattartás belyzetéről. t— A háztáji gazdálkodás hasznosan kiegészíti a nagyüzemi mezőgazdasági termelést, sokrétű támogatását és következetes fejlesztését nagyon fontosnak tartom — nyilvánított véleményt a közös elnöke. — Hogy van-e errefelé hagyománya a háztáji állattartásnak? Ha nem is túl gazdag, de van. A bácskai emberek például csak akkor érezték a létbiztonságot, ha tele volt jószággal az udvar, az istálló. A lelesziek inkább városi típusúak voltak, de általában nem idegenkedtek az állattartástól. Elsősorban szarvasmarhákkal foglalkoztak. Ma már más a helyzet. Baromfit még sokan tartanak, itt-ott egy malackát is meghizlalnak, de tehenet már nem találni a faluban. Bácskán viszont most is tartanak teheneket, számuk talán ötvenre tehető. A tehéntartók tavaly 32 ezer liter tejet értékesítettek a szövetkezeten keresztül. Természetesen, ennél jóval többet termeltek, de nagy részét a család, az ismerősök és más helybeli igénylők fogyasztották el, no meg a borjúneveléshez is kell némi tej. ф Mindig a tejhez kanyarodunk vissza, hizlalással egyáltalán nem foglalkoznak itt az emberek? — Szerződéses alapon nem. Előnyösebbnek tartják az éveken át kialakult szokást: felnevelik, és 150—180 kilós súlyban eladják a borjakat a szövetkezetnek. + A háztáji termelés csak akkor töltheti be igazán a neki szánt szerepet, ha az érdekek találkoznak. A nagyüzem, a társadalom segíti a termelőt, de cserébe elvárja, hogy tevékenységét a közös érdekekkel összhangban folytassa. Itt nem ütköznek az érdekek? — Szövetkezetünk legelőt ad, takarmányt és alomszalmát juttat a háztáji állattartóknak, de megköveteli, hogy a tagok az alapszabályzatban megfogalmazottak szerint, eleget tegyenek kötelességüknek, rendesen járjuk a szénát és átadjuk más tenyésztőnek, hogy az se szenvedjen hiányt. ф Az eredményes állattartáshoz erőtakarmányra is szükség van . Háztáji földet nem adunk, szemest viszont igen. Aki becsülettel ledolgozza az előírt munkanapokat, összesen 1,2 tonna szemes terményt kaphat. Ha egy családból többen dől-Népszerűsíteni kel az fölt, a jít janak munkába és becsülettel teljesítsék feladataikat. Valótlant állítanék, ha azt mondanám, hogy e tekintetben problémáink vannak. ф Tehát takarmányt is adnak az állattartóknak? — Igen. Ha a tehéntartó értékesítési szerződést köt a kitermelt tejre, akkor ingyen kap legelőt, lekaszálhatja és begyüjtheti a tópartok, öntözőcsatornák és más, a betakarító gépek számára hozzáférhetetlen területek fűtermését. Ahol viszont géppel is lehet dolgozni, ott mi gyűjtjük be a termést, s ebből is igény szerint juttatunk az állattartóknak. Akinek többlete van, attól felvásárolgoznak a szövetkezetben, akkor a család 2,2 tonna szemest igényelhet. Sokan mondogatják, ha ienne háztáji föld, egykettőre fellendülne a háztáji állattartás is. Lehet, hogy van benne némi igazság. 4 Ha az utóbbi két évet vesszük alapul, meg kell mondanunk, hogy a trebiiovi járásban fellendülőben van a háztáji gazdálkodás. Ebben a bárom községben mi a helyzet? — A kertészkedés itt Is fejlődik, egyre népszerűbbé válik. Erre felé az emberek főleg gyökérzöldséget, uborkát, zöldbabot és korái káposztát térmelnek. Mint említettem, Bácskán főleg az állattenyésztők A leleszi Május 1. Efsz körzetében most van fellendülőben a szerződéses háztáji sertéshizlalás. A központi községben immár tizenöt szövetkezeti tag kötött sertéshizlalási szerződést. Fotó: t-bor mozognak. Leleszen viszont a kertészkedők az aktívabbak. ♦ A fiatalabb kororsztály is érdeklődik a háztáji gazdálko* dás iránt? pH Azt htszem, hogy a fiata* tok errefelé is olyanok, mint másutt: Vagyis: nem nagyon törik magukat. Az eredményes kertészkedők és állattartók zöme idős, gyakran nyugdíjas. Viszont a fiatalokat is meg lehet érteni: fáradoznak egész nap eleget, munka után pihen* ni, szórakozni, művelődni akarnak. Szövetkezetünk támogatja ebbéli igyekezetüket. Ezek szerint még egy generáció-váltás, és vége szakad a háztáji gazdálkodásnak? i— Véleményem szerint* erről szó sincs. A fiatalok közül so* kan szívesen segítenek szüleik* nek a húz, a jószág körüli ten* nivalók végzésében. Meg aztán: egyszer fölöttük is eljár az idő, megállapodnak, megkomolyodnak, és idővel felébred bennük a kertészkedés, az állattartás iránti vonzódás, amit még a szülői háznál szívtak magukba. Mert a mai öregek sem csupán a mellékjövedelem miatt tarta* nak állatokat. + Érdekes, hogy mégsem bfr meghonosodni a szerződéses állattartás. Vajon miért nem? í— Azért, mert új, eddig is* meretlen dologról van szó, és a parasztember nem könnyen vág neki az ismeretlennek. A mi hibánk is, hogy nem népszerűsítettük kellőképpen a szerződéses állattartás előnyeit. Üjabban hivatalos áron előhasi üszőt adunk a tehéntartásra vállalkozóknak, és mint már említettem, más támogatást is meg* adunk az eredményes munkához. A tejtermelés növelése társadalmi érdek. No, meg szövetkezetünknek is érdeke, hogy több növendék állattal rendelkezzünk, legyen miből válogatni. A sertéstartás most van fellendülőben. Leleszen tizenöten kötöttek sertéshizlalási szerződést, s néhányon már bikahizlalásra is vállalkoztak. Ezt a formát továbbra is népszerűsíteni akarjuk, hiszen legalább kétszáz választott malacot adhatnánk még a sertéshizlalás iránt érdeklődőknek. A bácskaiak maguk nevelnek üszőt, és sokan tartanak kocát is, nekik nem kell választott malac, a lelesziek és a kaponyaiak követhetnék példájukat. Szövetkezetünk segít az értékesítést gondok megoldásában, és ezentúl is támogatja a kezdeményezőket. Lejegyezte: Illés Bertalan Kürte a palackban. Ahhoz, hogy például a testes, de ízletes, szeptemberben érő Vilmos körtét a szűk nyakon át a palackba biijtassuk, főleg csak türelem kell. A Vilmos körte virágja május végén hullatja el szirmait, és formálódik kis körtévé. A gyümölcs „palackozásához“ egy karcsú, hosszú ág végén növekvő körtét válasszunk ki és arra óvatosan húzzuk rá a tiszta, fehér, buborékmentes palackot. Az üveget a benne levő körtével együtt úgy kössük félárnyékos helyre — rafiával s— egy közeli erősebb ághoz, hogy a hosszú ágacska ne törjön el, minél kevésbé hajoljon, s a rögzítés után a kis körte a palack közepére kerüljön. Ha szükséges, a gyümölcs . növekedéséhez igazodva döntsük meg a palackot. S ha már testes a körte, a palackot (ideiglenesen kioldva) addig forgassuk, míg a körte nyaka felülre kerül, nehogy a saját súlya gátolja a fejlődését. Miután beérett a gyümölcs, vágjuk le az ágacskát, s a leemelt palack belsejét, meg a benne tartott körtét erős vízsugárral mossuk tisztára, végül öntsünk rá 45-fokos körtepálinkát. Akit ilyen körtéből kínálnak meg, aligha az ital ízét, inkább a kijiönlegességét dicséri majd. Hogy a gyümölcs sokáig elálljon a palackban, soha ne hagyjuk a palackot a nyaka alá megürülni, hanem azonnal töltsük fel ugyanolyan pálinkával. (Ezermester, 1980/5.) Ültetés — dróthálóra. Könynyen megtalálhatók és sérülés veszélye nélkül kiemelhetők a földből az értékesebb virághagymák, ha azokat ültetéskor földbeásott dróthálóra helyezzük. A háló nyílásain át a hagyma gyökerei akadálytalanul nőhetnek és szívhatják a földből a tápanyagot. A háló négy sarkát beütött kis cövekckkeí jelöljük meg, akkor könnyebb lesz a kiemelés. (Er) A háztáji gazdálkodás egyik legjellemzőbb vonása, hogy a család gyümölcs- és zöldségszükségletének fedezése érdekében minden talpalatnyi földet igyekszünk a lehető legészszerübben és leggazdaságosabban kihasználni. Vagyis: kis területen sok mindent termelünk. A zöldségfélék ágyúsai általában a gyümölcsfák közé szorulnak, ami a terület kihasználása szempontjából ésszerű, másrészt viszont kifogásolható, hiszen gátat vet a gyomirtó szerek alkalmazásának és korlátok közé szorítja a kártevők gyérítését, illetve a betegségek terjedésének megelőzését szolgáló permetezéseket is. Ugyanis az emberi szervezet számára minden vegyi készítmény méreg. A gyümölcsfákat rendszeresen permetezni kell, hogy egészséges gyümölcsöt nyerjünk, de akkor a fák alatt termelt, lágy szárú zöldséget szinte egész évben nélkülöznünk kell, mert a rájuk hulló permetlének még el sem múlt az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje, máris elérkezett a következő permetezés időpontja. Ebből következik, hogy a kertet úgy kell betelepíteni, hogy a földet is ésszerűen kihasználjuk, de közben a vegyszeres növényvédelmet se kor-A munka, a föld szeretete, és mindennek természetes következménye, a kitűnő termelési eredmények a jellemzői az udvarnoki (Dvorníky na Ostrove) kiskertészkedőknek. Az értékelő közgyűlésen elhangzottak arról győzték meg a jelenlevőket ^ mintegy százhúsz embert —, hogy a szervezet tagsága ért az ősi föld nyelvén, tudja hogyan kell annak „kedvében járni*', gondozni és ápolni, hogy kiváló minőségű árut kaphasson. A kezdet-kezdetén viszonylag elszigetelten, családonként próbálkozott a falu lakossága gyümölcs- est zöldségtermeléssel. Ez a termelési mód nem tette lehetővé jó minőségű vetőmag ■ am weenwi ■ ■ beszerzését és a hasznos tér melési tapasztalatok széleskörű alkalmazását. Az értékesítés gondok is naponta rémisztget ték a termelőket. Mindenki érezte, hogy az előbbrelépésl csak a szervezettség biztosít hatja, tgy alakították meg 1965 ben a Szlovákiai Kertészkedő! Szövetségének helyi szerveze tét. Az igazán szép eredményei a CSKP XV. kongresszusát kö vetően kezdtek jelentkezni mert ez a tanácskozás kiemelt« a kistermelők által felhasználi termékek nemzetgazdasági fon tusságát. A mennyiségi terme lés az utóbbi két-három évben tetőződött, amikor is — csupán a szerződés értelmében szállí tolt áruért — évi egymillió ко rónát meghaladó bevételt köny vélhettek el kertészkedőink Ezenkívül kisebb mennyiségben a szerződés nélküli eladás ia javította a tagság anyagi helyzetét. A termékek többsége ki tűnő minőségű primőr áru volt. Ez meggyőzően bizonyítja a fóliasátras termelés előnyeit. Az ez évi tervelőirányzat mennyiségben megfelel az elmúlt pvinek, de a tagság célul tűzte ki a jobb minőséget, amelyet minden szállításnál helyben ellenőriznek. Csak a kitűnő minőségű árut vásárolják fel a tagságtól. A feltételeket jó termőképességű fajták, korszerű talajművelő és javító eszközök biztosításával teremtették meg. Az emberek becsületes hozzáállásával pedig eddig sem volt baj a községben.-,,A mi házunk eleje...“ éneklik az udvarnoki menyecskék, de persze a virágoskertbe, meg a házak előtti ágyúsokba azért ők is virágot ; főleg rózsát м ültetnek. Fotó: —bor látozzuk, illetve az egészségünket se tegyük kockára. A párkányi Štúrovo) és a városka környékén élő kertészkedők örömmel fogadták, hogy a nemrég megnyílt szakboltban és a festékboltban is forgalmazni kezdték a kis csomagolású vegyszereket. Én személyesen elsősqrban a Perozin 75 В tasakos csomagolását fogadtam örömmel, hiszen aránylag sokat használok ebből a készítményből, és most már az adagolással sem kell bajlódnom. Ha 0,1 °/o-os töménységű oldatra van szükségem, nem kell méricskélnem, csak beleszórom egy tasak tartalmát tíz liter vízbe, és kész a permetlé. Ha véletlenül nincsen Perozin, Dithane M 45, Topsin M 70 WP vagy Fundazol használható helyette (ezek szintén kaphatók kisebb, a háztáji kertészkedők számára megfelelő csomagolásban). Ezen szerekkel június végéig, július elejéig 8—10 na* ponként, később 14—18 naponként szoktam permetezni. Előnyük, hogy használatuk esetén nem kell külön védekezni a varasodás ellen. Hadd szóljak még a Soldep vegyi készítménnyel szerzett tapasztalataimról, jobb híján egyszer bepermeteztem vele a gyümölcsfákat, de többé nem tennék ilyet. Hatása nugyon jó, óriási pusztítást végzett a kártevők között. Csakhogy a kár* tevőkkel együtt nagyon sok hasznos bogarat is megölt. Sajnáltam őket, hiszen hónapok távlatában többét segíthettek volna a kártevők elleni harcban, mint amennyit a permetezés segített. Ezt a kertésztársak figyelmébe ajánlom. Ha csak elkerülhető, ne használják a gyümölcstermő növények kezelésére a Soldep vegyszert. Sőt! Még a burgonyabogár ellen is inkább mással védekezzenek (pl. Élőerőn, Birlane 24 EC)i ne gyérítsék a hasznos rovarok állományát, mert ha ők nem segítenek a kártevők pusztításában, még többet fog kelleni permeteznünk. Vahovsky Pál (Štúrovo)'
