Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-14 / 24. szám

II A Cseh Szocialista Köztár­saságban tavaly is aktiv tevé­kenységet (ejtettek ki a kér tészkedök. Figyelmüket a CSKP XV., illetve a Csehországi Ker­­tészkedők Szövetsége V. kong resszusának, valamint a CSKP KB 13. plénumának határoza­taiból eredd feladatok teljesí­tésére összpontosították. A kert barátok aktivitását nagyban fokozta a Csehországi Kertész kedók Szövetségének Vf. kong­resszusa tiszteletére meghirde tett versenymozgalom. Csehor­szágban immár 3700 alapszer­vezete van a kertészkeddk szö­vetségének, a tervszerű mun­kát folytató, szervezett kert­barátok létszáma pedig meg haladja a 340 ezer főt. Igaz, hogy a múlt évi tevékenység összegezéséről szóló jelentést csak 2729 alapszervezet nyúj­totta be határidőben (74*/«j, tóan foglalkoznak. Az alap­­szervezetekben tavaly 7069 színvonalas előadás hangzott el; a kertészkeddk 3427 tanul­mányi kiránduláson és üzem­látogatáson vettek részt; mun­kájuk eredményeit, a kertba­rát mozgalom sikereit 1641 kiállításon népszerűsítették. A kertészkedés iránt érdeklődő ifjúságot 347 szakkör tömöríti, melyekben tavaly 5230 gyerek tevénykedelt. E szakkörökben összesen 2714 tapasztalt ker­tészkedő foglalkozott a fiata lókkal. A csehországi kertbarátok derekasan kivették részüket a választási programban meg határozott feladatok teljesíté­séből, és a mezőgazdasági üze­meknek is segíletlek áthidalni a munkacsúcsok idején jelent­kező munkaerő gondokat. A vá laszlási program sikeres telje sítését 1,6 millió óra társadal­mi munkával segítették, a kör­nyezetszépítéshez pedig közel 2,6 millió társadalmi munka­órával járultak hozzá. A kér tészkedőknek becsületére válik, Barátaink életéből mégis bátran állíthatjuk, hogy a meghirdetett kongresszus előtti munkaverseny sikeréért mindenütt sokat tettek az alap­szervezetek. Hogy ez konkrétan mit je lent? A hiteles számadatuk talán minden dicsérő szónál ékesebben beszélnek. A cseh­országi kertésztársak tavaly 38.5 ezer tonna gyümölcsöt, 12,3 ezer tonna bogyós gyü­mölcsöt, 15,6 ezer tonna szőlőt, 10.6 ezer tonna zöldséget, 671 tonna fokhagymát és 5,6 tonna majoránnát értékesítettek. S ami külön említésre méltó: be­kapcsolódtak a gyógynövények termelésébe és gyűjtésébe is. A felvásárló telepeken 79,5 tonna gyógynövényt adtak át. A szövetség berendezéseiben I aszalók, szeszfőzdék) további 4,5 ezer tonna gyümölcsöt dol­goztak fel. A CSKSZ KB felhí­vására válaszolva, a kertész kedök 259 tonna gyümölcsöt adtak a gyermekintézmények­nek. S ezzel még mindig nem teljes a kép, hiszen számításba kell venni több mint 340 ezer család (kb. 1,2 millió fő) évi gyümölcs- és zöldségfogyasztá sónak biztosítását, valamint azt, hogy a felmérés idején az alap­szervezetek 26 százaléka még nem nyújtotta be a kimutatást. De lépjünk tovább. A szövet­ség tavaly 11,5 millió korona értékben biztosított tagjai szá mára különféle kellékeket. Csehországban összesen 121 alapszervezetnek van kertésze­ti kellékeket, illetve kertészeti érufelesleget forgalmazó szak­boltja. Barátaink nagy gondot for­dítanak a kertbarátok szakmai és politikai látókörének bőví­tésére, s a fiatalokkal is beha­■bbbbbbbbbbbbi hogy elvállalták 1954 hektár zöldövezet rendszeres ápolást, gondozását. A gyümölcsszüret idején 129 ezer, a munkacsú­csok alkalmával pedig 906 ezer óra társadalmi munkát végez­tek a mezőgazdasági üzemek ben. A többi között 9,5 ezer tonna szénát gyűjtöttek a nagy­üzemeknek. S végül, de nem utolsó sor­ban, azt is meg kell említeni, hogy a csehországi kertésztár­sak megkülönböztetett figyel­met fordítanak a parlagon he­verő, a nagyüzemi mezőgazda­­sági termelésre alkalmatlan földterületek felkutatására és mielőbbi hasznosítására. Tavaly összesen 324 hektáron létesí­tettek új kerttelepet, így a szö­vetség tagjai már több mint 45 ezer hektárt művelnek. S mint FÉLIX LESNÍK elvtárs, a Csehországi Kertészkedok Sző vétségé Központi Bizottsága titkárságának osztályvezetője nemrég hangsúlyozta, továbbra is nagy gondot fordítanak a ki­használatlan földterületek fel­kutatására. Teszik ezt részben azért, mert egyelőre több mint 15 ezer szövetségi tag várja, hogy földhöz jusson valamelyik új kcrttelepen, másrészt vi­szont azért, mert társadalmi és nemzetgazdasági érdek, hogy fejlődjék a kertbarát mozga­lom és csökkenjen az elfekvő, évek hosszú során á( csak gyo­mul termő földterületek nagy­sága. (dek) bbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbb Házilag is elkészíthető A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a kertész­­kedőknek általában gondot okoz a gyomirtó szerek kijut­tatása és helyes adagolása. Nincs mit csodálkozni ezen, hiszen a hazai gyártó vállalat (Kovodílo Praha) által elő­állított porlasztócsövek csak a gombaölő és a rovarölő szerek kijuttatására, Illetve lakásfes­tésre, alkalmasak, de gyomirtó szeres permetezésre nem, kül­földi porlasztócsöveket pedig nem hozunk be. Sajnos, igen gyakori eset, hogy az alkal­matlan felszereléssel kijutta­tott permetlé kárt tesz a kul­túrnövényekben, a gyomokat viszont alig károsítja, olyan nagy a permetlé szóródása. Feltételezhető, hogy a mellé­kelt rajzon bemutatott, az ön­tözőkannára erősíthető segéd­eszköz alkalmazása jelentősen enyhítené kertésztársaim gond­jait. Ezt a hasznos kelléket bárki házilag is elkészítheti, fém vagy műanyag csőből. A segéd­eszköz lehet „L“ vagy „T“ ala­kú, a perforált (lyuggatott) szárnyakat ki-ki tetszés sze­rinti hosszúságúra készítheti (az előrelátók bizonyára több­féle méretűt készítenek majd, hogy mindig a legmegfelelőb­bet vehessék elő). A bemutatott segédeszköz használatúnak több előnye van. Ezek közül első helyen kell megemlíteni a munkabiztonsá­got és az oldatszóródási lehe­tőség kizárását. További előny, hogy aránylag kis területen és a sorközökben is gyomirtózha­tunk vele, ha ennek megfele­lően készítettük el á lyukakat a csöveken. A kontakt ltatású és a növekedési herbicidek (pl. Gramoxone, Regióne, Ami­­nex, SYS 67 Ramex) a zöldsé­gek, a virágok, a fák és a bok­rok közvetlen közelében Is al­kalmazhatók, hiszen nem kell tartanunk tőle, hogy permetlé kerül rájuk. A kellék segítsé­gével a folyékony műtrágyákat is kijuttathatjuk, és szükség esetén gyorsan csökkenteni vagy növelni tudjuk a munka­szélességet. A helyes adagolás а каппа űr­tartalmának, a segédeszköz munkaszélességének és a gyom­irtást végző egyén öntözés közbeni haladási sebességének a függvénye. Legjobb, ha ki-ki előbb tiszta vízzel begyakorol­ja, hogy milyen gyorsan kell haladnia öntözéskor, hogy az előírt oldatmennyiséget juttas­sa ki egy egységnyi területre. S ha még külön kannánk is lesz a gyomirtó öntözésre, akkor végleg elejét vesszük a kultúrnövények károsodásán nak. Ugyanis gyakran a kap­kodva kimosott permetezőben maradt gyomirtó szer tesz kárt a fákban vagy a zöldségben. Kerestünk, de nem találtunk rá vállalkozót, aki sorozatban gyártaná ezt a hasznos segéd­eszközt. Egyelőre tehát nem marad más megoldás, kinek« kinek magának kell elkészíte­nie, ha úgy véli, hogy segít­ségére lehet a mindennapi munkában. (M. K., Zahrádkáf, 1980/5.)' Föld a cserépben A virágágyban a mélyre nyúló gyökerek több tápanyagot találnak, több nedvességet vesznek fel, mint a rövidebbek. A cserép vagy az erkélyláda már korlátozza a növényt a ter­jeszkedésben, s benne kevesebb a „táplálékot“ nyújtó föld is. Ebből következik, hogy a cserép vagy az erkélyláda földjének lényegesen több, a növények számára felvehető tápanyagot kell tartalmaznia, mint pl. a virágágyénak. Ezért természetes anyagokkal (tőzeg, lombföldek, mosott kavics stb.) és külön­féle összetételű tápsók, műtrágya-keverékek oldatával dúsít­juk. A jó virágföld egyébként sötét színéről ismerhető fel, mert a tápanyagtartalmat általában a jelenlevő humusz meny­­nyisége alapján becsülik, s ez adja a talaj sötét színét. Nagyon fontos tulajdonság a megfelelő vízelvezető képes­ség is. A jó virágföldből akkor sem lehet ragadós gombócot gyúrni, ha alaposan meglocsoljuk. Az öntözővíznek először a felületet kell ellepnie, egészen a cserép pereméig, így egyen­letesen szívódik be a talajba. Rossz a virágföld akkor, ha fel­színe a víztől iszapos lesz, morzsái eláznak, s nem nyeli egyenletesen a vizet. Az ilyen földet homokkal, morzsolt tő zeggel lehet megjavítani. (le) A tojásgyümölcs termesztéséről A tojásgyümölcs (padlizsán, törökparadicsoni) a burgonya­­félék családjába tartozó egy­éves, melegigényes zöldségnö­vény. Őshazája Kelet-India, in­nen került át Kínába és Afri­kába. A régi keleti orvosok azt állították róla, hogy növeli a nemzóképességet, ezért főleg a mohamedán világban túlzot­tan gondozták. Valószínűleg az arabokkal került a Pireneusi-fél­szigetre, a jelenlegi Spanyolor­szág területére, ahol ugyancsak gazdagon termett, de csak ne­hezen honosodott meg, mert a keresztény egyház varázserőt tulajdonított neki és termesz­tőit gyakran eretnekséggel vá­dolta. Sokan titokban termel­ték, mert nem akarták elveszí­teni sem a birtokukat, sem pe­dig a fejüket (az eretnekséget szigorúan büntették). Kitűnő ízéért ma a tojásgyümölcs a közkedvelt csemege zöldségfé­lék közé tartozik, elsősorban a Földközi-tenger partján fekvő országokban, a Szovjetunió déli körzeteiben, Amerikában és Ausztráliában. A tojásgyümölcs mély, táp­anyagokban és humuszban gaz­dag, jól megmunkált, elegendő nedvességgel ellátott talajt igé­nyel. Száraz talajokban a bim­bóit és a terméskezdeményeit elrúgja, vagy ha nem, akkor a gyümölcs szappanos mellékízű lesz. Tápanyagigénye a paradi­csoméval azonos. Aranként öt­­száz halszáz kiló istállótrágyát, tyúktrágyát, vagy komposztot, és tíz kiló Cereritet kell bedől- . gozni a földjébe. A fejtrágyá­zást nagyon meghálálja . A palántát fólia alá április derekán, szabadföldbe május végén vagy június első felében lehet kiültetni. A palánta le­gyen jól fejlett, merev, de nem fás szárú, a szikleveleken kívül öt-hét lomblevcle is legyen, és gazdag gyökérzettel rendelkez­zen. Rossz a palánta, ha a haj­tástengelye csenevész vagy fel­nyurgult és a levelei sötétzöld színűek. A tojásgyümölcsnek jó előveteményei a hüvelyesek vagy a hagymafélék, esetleg a félkorai burgonya is. Paradi­csom és paprika után suha ne ültessük! Egyesek kúrái ká­posztafélékkel köztesen ter­mesztik. )ó megoldás, csak ügyelni kell rá, hogy a káposz­tafélék ne árnyékolják be túl­ságosan a fiatal növényeket. A franciák bakháton termesztik (kb. 30 cm-es trágyarétegen). Éghajlati feltételeink között a 60—70X40 cm-es kötés felel meg a legjobban. Az erőtelje­sen növekedő fajtákat ajánlatos karóhoz kötni. A tojásgyümölcs meghálálja a rendszeres kapálást, sarabu­­lást és töltögetést, mert mindez elősegíti a járulékos gyökerek fejlődését, a gyökérrendszer megerősödését. Fejtrágyázni jlegjobbb az 1:10 arányban hí­gított, erjesztett tyúktrágya) kéthetes időközökben kell, a természetes csapadék pótlására pedig az áztató öntözés a leg­megfelelőbb. Ha szép nagy bogyókat aka­runk szüretelni, akkor egy-egy növényen legfeljebb 5—7 gyü­­ntölcskczdeinényt hagyjunk meg, s a legutolsó gyümölcs fölötti első levél alatt csípjük el a nö­vény csúcsát. A meddő hajtá­sokat szintén tanácsos eltávolí­tani. A tojásgyümölcs a virág­zást követő 25—40 nap alatt érleli be terméseit. Betegségei közül a burgonyavész, a para­dicsom barnapenészes és alter­­náriás levélfoltossága, valamint a paradicsom alternáriás beteg­sége érdemel említést, kártevői közül pedig a burgonyabogár. Átlagosnak minősíthető feltété lek közepette a tojásgyümölcs csak ritkán igényli a vegysze­res növényvédelmet. A gyümölcsöt fogyaszthatjuk kirántva, töltve, készíthetünk belőle rakott padlizsánt, salátát stb. (bor) Vízzel szigetelt fólia Ügy látszik, az energiataka­rékos fóliás termesztés nagyon foglalkoztatja a kutatókat és a kertészeket. Ismét egy érdekes, olcsó, gyakorlati megoldásról olvastunk, ezúttal az iregszeme­­sei (MNK) dr. Varsányi józsef tollából, Budapesten megjelenő testvérlapunknak, a Szabad Földnek a hasábjain, fme: A módszer lényege a nap­energia hasznosításának foko­zása. A dupla falú sátor belső rétegét 50 centire visszahajtjuk a külső fólia felé. Az így kelet­kezett vályúszerű részt :Vi ré­szig megtöltjük vízzel. Nappali felmelegedés hatására a víz pá­rolog és a két fóliaréteg között egy szigetelő réteget képez. A hajnali lehűlést a sátorban a lerakódott páraréteg mérsékeli; tapasztalataim szerint 5—10 C- fok különbség van hajnalban a külső és a Sátor belső hőmér­séklete között. Erősebb hajnali lehűlés után a nappali felmelegedés rend­szerint nagyobb szokott lenni, ennél fogva erőteljesebb a pá­rolgás a két fóliaréteg között és akkor jobban érvényesül a Egy kisebb méretű fóliasátornak a kerttelepi kiskertekben Is ésszerű, helyét szorítani, mert alatta kora tavasztól késő őszig sok nélkülözhetetlen zöldséget termelhetünk. Először salátát, retket és karalábét hajtathatunk benne, majd beültethetjük uborkával, paprikával, de helyet kaphat itt egy-egy lő para­dicsom és néhány padlizsánpalánta is. ősszel pedig áthelyez­hetjük a sátrat a krizantémra, hogy elejét vegyük a korai fa­gyok kártételének. Fotó: —bor kisugárzást gátló hatás. Felhős, borult, esős időben kisebb a párolgás nappal, de hajnalban kisebb a lehűlés is. Viszonylag kis vízmennyiség cirkulációja biztosítja a nap energiája segít­ségével a fűtést, illetve a hőtá­rolást. tgy egyenletesebbé lehet tenni a fóliasátor hőmérsékle­tét, megóvhatjuk mesterséges fűtés nélkül növényeinket a fagytól. Eddigi tapasztalataim szerint február közepétől má­jus végéig mesterséges fűtés nélkül biztosítható a fóliasátor­ban a fagypont feletti hőmér­séklet. A gyümölcs ésszerű hasznosításáról A kiskertészkedők túlnyo­mó többsége kedvtelését gazdaságosan igyekszik ki« használni, hogy minél több vitamindús zöldség, gyű« mölcs kerüljön asztalára. A zöldség, gyümölcs helyes tá« rolása, tartósítása olcsó és egészséges táplálkozást biz« tcsít. Például a sárgabarack frissen fogyasztva, de be« főzve, vagy lekvár formájú« ban is közkedvelt. Azt azon« ban már kevesen tudják, hogy befőzésnél minden ré« szét hasznosítani lehet. A befőzésre előkészített gyű« mölcsöt a legtöbb háziasz« szony meghámozva, felezve rakja az üvegbe. A barack héja és magva a kukába, vagy jobb esetben, a kom« posztba kerül. Pedig a ba« rackmag belseje, napon szá« I rftva, mandulához hasonló I csemege a gyerekek szá« r mára. Még jobban értékesíthet« jük a barack héját. Szép színű, átlátszó gyümölcsko« csonyát készíthetünk belőle, melyet sütemények díszítésé­hez használhatunk fel. Az eljárás a következő: A sár« gabarack héját zománcozott edénybe tesszük és annyi vizet öntünk rá, hogy ellep« je. A puhára főzés után egy másik fazékra vászondara« bot kötünk, úgy, hogy a kö­zepén mélyedés legyen, ide öntjük a megfőtt héjat a levővel együtt és hagyjuk lassan átcsepegni. Az így nyert levet újra a tűzhelyre tesszük és körülbelül a felé« re lefőzzük, közben a habot álladóan eltávolítjuk, majd hozzáadjuk a cukrot és ad« dig főzzük, amíg megkocso« nyásodik. A kész kocsonyát üvegekbe töltjük és kihűlés után celofánnal zárjuk. A helyesen elkészített gyű« mőlcskocsonya átlátszó, az üvegből kiborítva nem fo« lyik szét. Hasonlóan más gyümölcs« bői is készíthetünk kocso­nyát. Például almából, ahol a magházat is belefőzzük. Két liter léhez sárgabarack­nál 1 kg, almánál 60 dkg, birsalmánál 60 kg, ribizlinél 1,2 kg, egresnél 1,5 kg, sző­lőnél 0,8 kg, narancsnál 1,3 kg, citromnál 2 kg cukrot adunk. Más kerti és erdei gyű« möiccsel is próbálkozhatunk, de ne feledjük, hogy a ko­­csonyásodáshoz pektín szük­séges. A pektínben szegény gvümölcs, például a földi szeder, nem kocsonyásodik. P. Plavec, Kolárovo

Next

/
Thumbnails
Contents