Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-14 / 24. szám

II

A Cseh Szocialista Köztársaságban tavaly is aktiv tevékenységet (ejtettek ki a kér tészkedök. Figyelmüket a CSKP XV., illetve a Csehországi Kertészkedők Szövetsége V. kong resszusának, valamint a CSKP KB 13. plénumának határozataiból eredd feladatok teljesítésére összpontosították. A kert barátok aktivitását nagyban fokozta a Csehországi Kertész kedók Szövetségének Vf. kongresszusa tiszteletére meghirde tett versenymozgalom. Csehországban immár 3700 alapszervezete van a kertészkeddk szövetségének, a tervszerű munkát folytató, szervezett kertbarátok létszáma pedig meg haladja a 340 ezer főt. Igaz, hogy a múlt évi tevékenység összegezéséről szóló jelentést csak 2729 alapszervezet nyújtotta be határidőben (74*/«j,

tóan foglalkoznak. Az alapszervezetekben tavaly 7069 színvonalas előadás hangzott el; a kertészkeddk 3427 tanulmányi kiránduláson és üzemlátogatáson vettek részt; munkájuk eredményeit, a kertbarát mozgalom sikereit 1641 kiállításon népszerűsítették. A kertészkedés iránt érdeklődő ifjúságot 347 szakkör tömöríti, melyekben tavaly 5230 gyerek tevénykedelt. E szakkörökben összesen 2714 tapasztalt kertészkedő foglalkozott a fiata lókkal.

A csehországi kertbarátok derekasan kivették részüket a választási programban meg határozott feladatok teljesítéséből, és a mezőgazdasági üzemeknek is segíletlek áthidalni a munkacsúcsok idején jelentkező munkaerő gondokat. A vá laszlási program sikeres telje sítését 1,6 millió óra társadalmi munkával segítették, a környezetszépítéshez pedig közel

2,6 millió társadalmi munkaórával járultak hozzá. A kér tészkedőknek becsületére válik,

Barátaink életéből

mégis bátran állíthatjuk, hogy a meghirdetett kongresszus előtti munkaverseny sikeréért mindenütt sokat tettek az alapszervezetek.

Hogy ez konkrétan mit je lent? A hiteles számadatuk talán minden dicsérő szónál ékesebben beszélnek. A csehországi kertésztársak tavaly

38.5 ezer tonna gyümölcsöt,

12,3 ezer tonna bogyós gyümölcsöt, 15,6 ezer tonna szőlőt,

10.6 ezer tonna zöldséget, 671 tonna fokhagymát és 5,6 tonna majoránnát értékesítettek. S ami külön említésre méltó: bekapcsolódtak a gyógynövények termelésébe és gyűjtésébe is. A felvásárló telepeken 79,5 tonna gyógynövényt adtak át. A szövetség berendezéseiben I aszalók, szeszfőzdék) további

4,5 ezer tonna gyümölcsöt dolgoztak fel. A CSKSZ KB felhívására válaszolva, a kertész kedök 259 tonna gyümölcsöt adtak a gyermekintézményeknek. S ezzel még mindig nem teljes a kép, hiszen számításba kell venni több mint 340 ezer család (kb. 1,2 millió fő) évi gyümölcs- és zöldségfogyasztá sónak biztosítását, valamint azt, hogy a felmérés idején az alapszervezetek 26 százaléka még nem nyújtotta be a kimutatást.

De lépjünk tovább. A szövetség tavaly 11,5 millió korona értékben biztosított tagjai szá mára különféle kellékeket. Csehországban összesen 121 alapszervezetnek van kertészeti kellékeket, illetve kertészeti érufelesleget forgalmazó szakboltja.

Barátaink nagy gondot fordítanak a kertbarátok szakmai és politikai látókörének bővítésére, s a fiatalokkal is beha■bbbbbbbbbbbbi

hogy elvállalták 1954 hektár zöldövezet rendszeres ápolást, gondozását. A gyümölcsszüret idején 129 ezer, a munkacsúcsok alkalmával pedig 906 ezer óra társadalmi munkát végeztek a mezőgazdasági üzemek ben. A többi között 9,5 ezer tonna szénát gyűjtöttek a nagyüzemeknek.

S végül, de nem utolsó sorban, azt is meg kell említeni, hogy a csehországi kertésztársak megkülönböztetett figyelmet fordítanak a parlagon heverő, a nagyüzemi mezőgazdasági termelésre alkalmatlan földterületek felkutatására és mielőbbi hasznosítására. Tavaly összesen 324 hektáron létesítettek új kerttelepet, így a szövetség tagjai már több mint 45 ezer hektárt művelnek. S mint FÉLIX LESNÍK elvtárs, a Csehországi Kertészkedok Sző vétségé Központi Bizottsága titkárságának osztályvezetője nemrég hangsúlyozta, továbbra is nagy gondot fordítanak a kihasználatlan földterületek felkutatására. Teszik ezt részben azért, mert egyelőre több mint 15 ezer szövetségi tag várja, hogy földhöz jusson valamelyik új kcrttelepen, másrészt viszont azért, mert társadalmi és nemzetgazdasági érdek, hogy fejlődjék a kertbarát mozgalom és csökkenjen az elfekvő, évek hosszú során á( csak gyomul termő földterületek nagysága. (dek)

bbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbb

Házilag is elkészíthető

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a kertészkedőknek általában gondot okoz a gyomirtó szerek kijuttatása és helyes adagolása. Nincs mit csodálkozni ezen, hiszen a hazai gyártó vállalat (Kovodílo Praha) által előállított porlasztócsövek csak a gombaölő és a rovarölő szerek kijuttatására, Illetve lakásfestésre, alkalmasak, de gyomirtó szeres permetezésre nem, külföldi porlasztócsöveket pedig nem hozunk be. Sajnos, igen gyakori eset, hogy az alkalmatlan felszereléssel kijuttatott permetlé kárt tesz a kultúrnövényekben, a gyomokat viszont alig károsítja, olyan nagy a permetlé szóródása. Feltételezhető, hogy a mellékelt rajzon bemutatott, az öntözőkannára erősíthető segédeszköz alkalmazása jelentősen enyhítené kertésztársaim gondjait.

Ezt a hasznos kelléket bárki házilag is elkészítheti, fém vagy műanyag csőből. A segédeszköz lehet „L“ vagy „T“ alakú, a perforált (lyuggatott) szárnyakat ki-ki tetszés szerinti hosszúságúra készítheti (az előrelátók bizonyára többféle méretűt készítenek majd, hogy mindig a legmegfelelőbbet vehessék elő).

A bemutatott segédeszköz használatúnak több előnye van. Ezek közül első helyen kell megemlíteni a munkabiztonságot és az oldatszóródási lehetőség kizárását. További előny, hogy aránylag kis területen és a sorközökben is gyomirtózhatunk vele, ha ennek megfelelően készítettük el á lyukakat a csöveken. A kontakt ltatású és a növekedési herbicidek (pl. Gramoxone, Regióne, Aminex, SYS 67 Ramex) a zöldségek, a virágok, a fák és a bokrok közvetlen közelében Is alkalmazhatók, hiszen nem kell tartanunk tőle, hogy permetlé kerül rájuk. A kellék segítségével a folyékony műtrágyákat is kijuttathatjuk, és szükség esetén gyorsan csökkenteni vagy növelni tudjuk a munkaszélességet.

A helyes adagolás а каппа űrtartalmának, a segédeszköz munkaszélességének és a gyomirtást végző egyén öntözés közbeni haladási sebességének a függvénye. Legjobb, ha ki-ki előbb tiszta vízzel begyakorolja, hogy milyen gyorsan kell haladnia öntözéskor, hogy az előírt oldatmennyiséget juttassa ki egy egységnyi területre. S ha még külön kannánk is lesz a gyomirtó öntözésre, akkor végleg elejét vesszük a kultúrnövények károsodásán nak. Ugyanis gyakran a kapkodva kimosott permetezőben maradt gyomirtó szer tesz kárt a fákban vagy a zöldségben.

Kerestünk, de nem találtunk rá vállalkozót, aki sorozatban gyártaná ezt a hasznos segédeszközt. Egyelőre tehát nem marad más megoldás, kinek« kinek magának kell elkészítenie, ha úgy véli, hogy segítségére lehet a mindennapi munkában.

(M. K., Zahrádkáf, 1980/5.)'

Föld a cserépben

A virágágyban a mélyre nyúló gyökerek több tápanyagot találnak, több nedvességet vesznek fel, mint a rövidebbek. A cserép vagy az erkélyláda már korlátozza a növényt a terjeszkedésben, s benne kevesebb a „táplálékot“ nyújtó föld is. Ebből következik, hogy a cserép vagy az erkélyláda földjének lényegesen több, a növények számára felvehető tápanyagot kell tartalmaznia, mint pl. a virágágyénak. Ezért természetes anyagokkal (tőzeg, lombföldek, mosott kavics stb.) és különféle összetételű tápsók, műtrágya-keverékek oldatával dúsítjuk. A jó virágföld egyébként sötét színéről ismerhető fel, mert a tápanyagtartalmat általában a jelenlevő humusz menynyisége alapján becsülik, s ez adja a talaj sötét színét.

Nagyon fontos tulajdonság a megfelelő vízelvezető képesség is. A jó virágföldből akkor sem lehet ragadós gombócot gyúrni, ha alaposan meglocsoljuk. Az öntözővíznek először a felületet kell ellepnie, egészen a cserép pereméig, így egyenletesen szívódik be a talajba. Rossz a virágföld akkor, ha felszíne a víztől iszapos lesz, morzsái eláznak, s nem nyeli egyenletesen a vizet. Az ilyen földet homokkal, morzsolt tő zeggel lehet megjavítani. (le)

A tojásgyümölcs termesztéséről

A tojásgyümölcs (padlizsán, törökparadicsoni) a burgonyafélék családjába tartozó egyéves, melegigényes zöldségnövény. Őshazája Kelet-India, innen került át Kínába és Afrikába. A régi keleti orvosok azt állították róla, hogy növeli a nemzóképességet, ezért főleg a mohamedán világban túlzottan gondozták. Valószínűleg az arabokkal került a Pireneusi-félszigetre, a jelenlegi Spanyolország területére, ahol ugyancsak gazdagon termett, de csak nehezen honosodott meg, mert a keresztény egyház varázserőt tulajdonított neki és termesztőit gyakran eretnekséggel vádolta. Sokan titokban termelték, mert nem akarták elveszíteni sem a birtokukat, sem pedig a fejüket (az eretnekséget szigorúan büntették). Kitűnő ízéért ma a tojásgyümölcs a közkedvelt csemege zöldségfélék közé tartozik, elsősorban a Földközi-tenger partján fekvő országokban, a Szovjetunió déli körzeteiben, Amerikában és Ausztráliában.

A tojásgyümölcs mély, tápanyagokban és humuszban gazdag, jól megmunkált, elegendő nedvességgel ellátott talajt igényel. Száraz talajokban a bimbóit és a terméskezdeményeit elrúgja, vagy ha nem, akkor a gyümölcs szappanos mellékízű lesz. Tápanyagigénye a paradicsoméval azonos. Aranként ötszáz halszáz kiló istállótrágyát, tyúktrágyát, vagy komposztot, és tíz kiló Cereritet kell bedől- . gozni a földjébe. A fejtrágyázást nagyon meghálálja .

A palántát fólia alá április derekán, szabadföldbe május végén vagy június első felében lehet kiültetni. A palánta legyen jól fejlett, merev, de nem fás szárú, a szikleveleken kívül öt-hét lomblevcle is legyen, és gazdag gyökérzettel rendelkezzen. Rossz a palánta, ha a hajtástengelye csenevész vagy felnyurgult és a levelei sötétzöld színűek. A tojásgyümölcsnek jó előveteményei a hüvelyesek vagy a hagymafélék, esetleg a félkorai burgonya is. Paradicsom és paprika után suha ne ültessük! Egyesek kúrái káposztafélékkel köztesen termesztik. )ó megoldás, csak ügyelni kell rá, hogy a káposztafélék ne árnyékolják be túlságosan a fiatal növényeket. A franciák bakháton termesztik (kb. 30 cm-es trágyarétegen). Éghajlati feltételeink között a 60—70X40 cm-es kötés felel meg a legjobban. Az erőteljesen növekedő fajtákat ajánlatos karóhoz kötni.

A tojásgyümölcs meghálálja a rendszeres kapálást, sarabulást és töltögetést, mert mindez elősegíti a járulékos gyökerek

fejlődését, a gyökérrendszer megerősödését. Fejtrágyázni jlegjobbb az 1:10 arányban hígított, erjesztett tyúktrágya) kéthetes időközökben kell, a természetes csapadék pótlására pedig az áztató öntözés a legmegfelelőbb.

Ha szép nagy bogyókat akarunk szüretelni, akkor egy-egy növényen legfeljebb 5—7 gyüntölcskczdeinényt hagyjunk meg, s a legutolsó gyümölcs fölötti első levél alatt csípjük el a növény csúcsát. A meddő hajtásokat szintén tanácsos eltávolítani. A tojásgyümölcs a virágzást követő 25—40 nap alatt érleli be terméseit. Betegségei közül a burgonyavész, a paradicsom barnapenészes és alternáriás levélfoltossága, valamint a paradicsom alternáriás betegsége érdemel említést, kártevői közül pedig a burgonyabogár. Átlagosnak minősíthető feltété lek közepette a tojásgyümölcs csak ritkán igényli a vegyszeres növényvédelmet.

A gyümölcsöt fogyaszthatjuk kirántva, töltve, készíthetünk belőle rakott padlizsánt, salátát stb. (bor)

Vízzel szigetelt fólia

Ügy látszik, az energiatakarékos fóliás termesztés nagyon foglalkoztatja a kutatókat és a kertészeket. Ismét egy érdekes, olcsó, gyakorlati megoldásról olvastunk, ezúttal az iregszemesei (MNK) dr. Varsányi józsef tollából, Budapesten megjelenő testvérlapunknak, a Szabad Földnek a hasábjain, fme:

A módszer lényege a napenergia hasznosításának fokozása. A dupla falú sátor belső rétegét 50 centire visszahajtjuk a külső fólia felé. Az így keletkezett vályúszerű részt :Vi részig megtöltjük vízzel. Nappali felmelegedés hatására a víz párolog és a két fóliaréteg között egy szigetelő réteget képez. A hajnali lehűlést a sátorban a lerakódott páraréteg mérsékeli; tapasztalataim szerint 5—10 C- fok különbség van hajnalban a külső és a Sátor belső hőmérséklete között.

Erősebb hajnali lehűlés után a nappali felmelegedés rendszerint nagyobb szokott lenni, ennél fogva erőteljesebb a párolgás a két fóliaréteg között és akkor jobban érvényesül a

Egy kisebb méretű fóliasátornak a kerttelepi kiskertekben Is ésszerű, helyét szorítani, mert alatta kora tavasztól késő őszig sok nélkülözhetetlen zöldséget termelhetünk. Először salátát, retket és karalábét hajtathatunk benne, majd beültethetjük uborkával, paprikával, de helyet kaphat itt egy-egy lő paradicsom és néhány padlizsánpalánta is. ősszel pedig áthelyezhetjük a sátrat a krizantémra, hogy elejét vegyük a korai fagyok kártételének. Fotó: —bor

kisugárzást gátló hatás. Felhős, borult, esős időben kisebb a párolgás nappal, de hajnalban kisebb a lehűlés is. Viszonylag kis vízmennyiség cirkulációja biztosítja a nap energiája segítségével a fűtést, illetve a hőtárolást. tgy egyenletesebbé lehet tenni a fóliasátor hőmérsékletét, megóvhatjuk mesterséges fűtés nélkül növényeinket a fagytól. Eddigi tapasztalataim szerint február közepétől május végéig mesterséges fűtés nélkül biztosítható a fóliasátorban a fagypont feletti hőmérséklet.

A gyümölcs ésszerű

hasznosításáról

A kiskertészkedők túlnyomó többsége kedvtelését gazdaságosan igyekszik ki« használni, hogy minél több vitamindús zöldség, gyű« mölcs kerüljön asztalára. A zöldség, gyümölcs helyes tá« rolása, tartósítása olcsó és egészséges táplálkozást biz« tcsít.

Például a sárgabarack frissen fogyasztva, de be« főzve, vagy lekvár formájú« ban is közkedvelt. Azt azon« ban már kevesen tudják, hogy befőzésnél minden ré« szét hasznosítani lehet. A befőzésre előkészített gyű« mölcsöt a legtöbb háziasz« szony meghámozva, felezve rakja az üvegbe. A barack héja és magva a kukába, vagy jobb esetben, a kom« posztba kerül. Pedig a ba« rackmag belseje, napon szá«

I rftva, mandulához hasonló I csemege a gyerekek szá« r mára.

Még jobban értékesíthet« jük a barack héját. Szép színű, átlátszó gyümölcsko« csonyát készíthetünk belőle, melyet sütemények díszítéséhez használhatunk fel. Az eljárás a következő: A sár« gabarack héját zománcozott edénybe tesszük és annyi vizet öntünk rá, hogy ellep« je. A puhára főzés után egy másik fazékra vászondara« bot kötünk, úgy, hogy a közepén mélyedés legyen, ide öntjük a megfőtt héjat a levővel együtt és hagyjuk lassan átcsepegni. Az így nyert levet újra a tűzhelyre tesszük és körülbelül a felé« re lefőzzük, közben a habot álladóan eltávolítjuk, majd hozzáadjuk a cukrot és ad« dig főzzük, amíg megkocso« nyásodik. A kész kocsonyát üvegekbe töltjük és kihűlés után celofánnal zárjuk. A helyesen elkészített gyű« mőlcskocsonya átlátszó, az üvegből kiborítva nem fo« lyik szét.

Hasonlóan más gyümölcs« bői is készíthetünk kocsonyát. Például almából, ahol a magházat is belefőzzük. Két liter léhez sárgabaracknál 1 kg, almánál 60 dkg, birsalmánál 60 kg, ribizlinél

1,2 kg, egresnél 1,5 kg, szőlőnél 0,8 kg, narancsnál 1,3 kg, citromnál 2 kg cukrot adunk.

Más kerti és erdei gyű« möiccsel is próbálkozhatunk, de ne feledjük, hogy a kocsonyásodáshoz pektín szükséges. A pektínben szegény gvümölcs, például a földi szeder, nem kocsonyásodik.

P. Plavec, Kolárovo