Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-07 / 23. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. június 7, Milyen az együnműköifés? A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum termelési ágazatai hatékonyságának növelésében egyre nagyobb szerepet kap a tudományosműszaki haladás, vagyis a tudományosan megalapozott módszerek gyakorlatban történő megvalósítása. A mezőgazdasági-élelmiszeripari tárca nagyon tekintélyes tudományos-műszaki háttérrel rendelkezik. A CSSZSZK-ban mintegy tizenötezer személy végez tudományos mezőgazdasági feladatot, s közülük mintegy ezren a műszaki kutatásban fejtenek ki érdemdús tevékenységet a mezőgazdasági termelés fellendítése céljából. Komoly fogyatékosságnak minősíthető — amint a CSKP KB 13. plénuma is hangsúlyozta —, hogy a kutatás munkaterülete erősen széttagolt, s emiatt nehézségekbe ütközik a tevékenység összehangolása. Nem kielégítő a tudomány és a termelési gyakorlat kapcsolódása sem. A tudomány és a gyakorlat együttműködésének eddig legfígyelemre méltóbb sikere az ésszerűsítő komplex brigádok megalakítása volt. Ezek közreműködésével már számtalan problémát megoldottak a termelésben, nemcsak üzemi, hanem népgazdasági szinten is. A brigádok létjogosultsága mellett szól — a múlt évben az állami mezőgazdasági szektorban több mint ezer brigádot tartottak számon 12 ezernél több taggal, a szövetkezeti szektorban pedig 900-on felüli brigádban megközelítően 19 ezer személy munkálkodott —, hogy a brigádok munkaközösségeiben célravezetőén egyesül a tudományos munkahelyek és a termelési gyakorlat dolgozóinak erőfeszítése olyan horderejű termelési feladatok megoldása érdekében, amelyeket saját erőből a gazdaságokban képtelenek volnának véghez vinni. Egy tudományos munkacsoport a közelmúltban száznál több ésszerűsítő komplex brigád tevékenységét elemezte. A felmérés bebizonyította, hogy a leghasznosabb munkát azok a brigádok végezték, amelyeket egyegy gazdaságban a szükségletnek megfelelően alakítottak és tevékenységüket a gazdasági vezetés teljes mértékben támogatta. Ezek a brigádok formalizmustól mentesen, konkrét célzattal, meghatározott munkatartalommal alakultak, s a gazdasági vezetés a kitűzött feladatok teljesítését nyomon követte, vagyis rendszeresen értékelte. Ebben a tekintetben ki kell emelnünk a voderadyi, a trebaticei, a Csallóköz hidasi (Most pri Bratislave) és más szövetkezetek, valamint állami gazdaságokat, amelyekben az ésszerű komplex brigádok tagjainak közreműködésével kiemelkedő termelési sikereket érnek el. A brigádok és az üzemi, szakszervezeti és pártvezetőségek közötti együttműködés nagyon jó, s ennek kapcsán szinte korlátlan lehetőség nyílik az alkotó kezdeményezés gyorsított kibontakoztatására a termelésben. Ebben jelentős szerepe van a gazdasági eredményekre támaszkodó erkölcsi és anyagi ösztönzésnek is. A célra törő ésszerűsítő komplex brigádok egyike Voderadyban 1974- ben alakult. A brigád mnnkatartalmát szekciókra bontották. Fő céljuk a hatodik ötéves tervidőszak termelési feladatainak sikeres megvalósítása. Létrehozták a növénytermesztés, az állattenyésztési gépesítés, a gépjavítás, továbbá a szociális-ökonómiai szekciókat. A brigádnak több kutatóintézet dolgozói is támogatást nyújtanak. Eddigi sikereik azt mutatják, hogy a tevékenység megalapozott. Ojabban egy nagyszerű berendezést készítenek az erőtakarmányok automatizált adagolására, amely a tápokat hasznosság szerint osztja ki a tehénállománynak. Az újszülött borjak részére pedig a leellett tehenek föcstejéből olyan koncentrátumot nyernek, amelynek adagolásával nagymértékben csökkenthető a párnapos borjak elhullása. Az etető automatizálásával könynyebbé válik az állatgondozók munkája, s ugyanakkor az erőtakarmányok jó hatásfokkal befolyásolhatják a hasznosság növekedését. így lényegesen javulhat a tejtermelés. A gazdaság 800 tehenétől — évi átlagban — már a múlt évben 4200 liter tejet értek el, s a szövetkezet a járási tejtermelési liga győztese lett! Ebben az évben — terveik szerint — 4350 literes tejátlag elérésére törekednek. Érdemes még azt is megemlíteni, hogy a tehenészet dolgozóinak túlnyomó többsége szakmunkásoklevelet szerzett. Mindannyian arra törekednek, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban — évi átlagban — elérjék az 5000 literes átlagos tejhasznosságot. / Új öntözőtechnika a šoporňai szövetkezetben. Ebben a gazdaságban a kukoricatermesztésben is kimagasló sikereket értek el. A trnavai kutatókkal való szoros együttműködésben, és saját termelési kísérleteikre támaszkodva a múlt évben 7,5 tonnás hektárhozamot értek el szemes kukoricából. A Pezinoki szövetkezet ésszerűsítő komplex brigádja szintén sikeresen megoldja a belüzemi szállítás problémáját. Harminchat kontajner, két Š—706-os tehergépkocsi és egy RN — 8001 rakodógép igénybevételével 50 százalék erejéig megoldották az anyagmozgatást. így szállítják rendeltetési helyére az istálókból kikerülő trágyát, a söripari mellékterméket, a melaszt és egyebeket. Ezáltal nagymértékben javult a gazdasági telepek dolgozóinak munka és életfeltétele, kiküszöbölték a belső útvonalak tisztátlanságát is. Ezzel egyidejűleg száműzték a nehéz, embertnyúzó munkát. A traktorokat és a tehergépkocsival felszabadították a növénytermesztési részleg munkálatainak a végzésére. A belüzemi anyagmozgatásban a kontejnerek megtöltése és ürítése során az ésszerűsítés elve érvényesül, mert az időveszteség minimális. A kontejnereket az állatok nagy távolságra történő szállításához is igénybe veszik. A šoporňai szövetkezetben és a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban az Öntöző Gazdasági Kutatóintézet tudományos-műszaki munkatársainak segítségével ésszerűsítő programot dolgoztak ki az öntözőhálózat hatékonyabb kihasználására, s ugyanakkor új berendezéseket is kipróbálnak. Ezeknek a hasznosítására tervdokumentációt készítettek. A Trnavai Vetőmagszaporító Állami Gazdaság ésszerűsftő komplexhrigádja a vállalat szociális problémáinak megoldására vállalkozott. Figyelemmel kiséri és segíti a szociális programtervezet megvalósítását. Tevékenységük súlypontja a munka feltételek, mindenekelőtt a dolgozók munka- és életkörülményeinek szüntelen tökéletesítésére irányul. A példás tevékenységéért a vállalatot 1978-ban a mezőgazdasági-élelmiszoripari tárca legjobbjaként értékelték Szlovákiában. Az ésszerűsítő komplex brigádok munkatartalma eléggé szerteágazó. A felmérés azonban megmutatta, hogy jónéhány komplex brigád megszervezésekor nem törekedtek a forma és a tartalom egyidejű és pontos meghatározására. P— Üzemanyag hasznosítás Felmelegedett a levegő, és Kelet-Szlovákiában is folytatódhattak a tavaszi munkák. Több ezer traktor dolgozhatott a földeken. A košice-vidéke járásban elhatározták, hogy takarékosan hasznosítják az üzemanyagot. Az elszántság figyelemre méltó, a puszta akarat azonban nem elegendő. A múlt évben a jmi vizsgálta a nyersolajjal való gazdálkodást. Azt tapasztalták, hogy sok mezőgazdasági üzemben felületes a nyilvántartás. Jogos a kérdés, hogy mit írhatnak a takarékosság számlájára, ahol nem tudják miért és mennyit fogyasztott a jármű? Nem ritkaság, hogy az energiatakarékosságot több gazdaságban komolyan, sőt szigorúan veszik. Néhány figyelemre méltó módszert is alkalmaznak. Ezek között említhető a telitankos, vagy a napi elszámolás. Akadnak gazdaságok, ahol ebben az évben átcsoportosították az erőgépeket. Az erő- és munkagépek addig nem mennek be a munkahelyről a központba, — sokszor 10—20 kilométeres a távolság a műhely és a tábla közt — amíg minden műveletet be nem fejeztek. Állítólag olcsóbb, ha egy éjjeliőr vigyáz a traktorokra, mintha hat-nyolc gép üresjáratban a központ és a mező közt naponta többször közlekedne. Az üzemi konyháról pedig kiszállítják az ebédet a határba. A jó és figyelemre méltó kezdeményezés értelmi szerzője a bodollói (Budulov) és az újbodvai (Nová Bodva) szövetkezet. —il—1 A gabonafélék s ezen belül a szemes kukorica termesztése nemcsak a CSSZSZK-ban, hanem a szocialista nemzetközösség minden országában stratégiai fontossággal bír. A lényeg abban van, hogy minél kevesebb költséggel, minél nagyobb hektárhozamot érjünk el, s az erőtakarmányok ipari gyártásához elegendő alapanyag álljon rendelkezésre. Az alábbiakban a domhóvári Alkotmány Tsz (MNK) Újhelyi-díjjal kitünetett elnökhelyettese Boross Ernő ad kimerítő választ, hogy mit tettek idén, a múlt évi tíz tonnán felüli hektárhozam ismétlése érdekében. 9 Mi a tartós siker titka? — Az igazsághoz tartozik, hogy földjeinket úgy jellemzik: ha nem felejtünk el vetni, akkor biztosan aratunk. Minden különösehb erőfeszítés nélkül megterem Itt hektáronként a hat tonna. 9 De mint az eredményeik nyilvánvalóvá teszik, ezzel nem elégedtek meg. — Nem azt tűztük ki, hogy országos rekordokat fogunk dönteni, hanem csak annyit: gazdaságosan magas hozamokat érjünk el. Nem mondom, hogy kevés munkába került elérnünk a tonnánkénti 1356 forint körüli önköltséget; a kritikus időszakokban szinte éjjel nappal kint kell lenni a földeken. A siker a táblákon dől ell 9 Három évvel ezelőtt, amikor termelési rendszert cseréltek és a BKR-től átléptek az IKR-be már 8,47 t onnát takarítottak be egy hektárról. Akkor ez nagy termésnek számított. Hogyan csinálták? — Már abban az időben minden évben elvégeztük a táblánként! vizsgálatot. Próbáltunk levonni következtetéseket, de gondot jelentett, hogy minden hibridnek más és más a foszfor- és káli-igénye és a fajták, szerencsére évről-évre változtak és változnak. Nagy segítséget Jelentett, hogy a BKR-nél akkkoriban elkezdték az egyes fajták tápanyagigényének meghatározását. 9 Mire tudtak következtetni, illetve milyen következtetéseket szerettek volna levonni a fajtánként! és táblánkénti anyagvizsgálatokból? — Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hozamhoz mennyi tápanyag szükséges. Ez a tényező az, ami a termelés gazdaságosságát alávetőén meghatározza. Tavaly például hektáronként 570 kilogramm hatóanyagot használtunk, vagy egy mázsa kukoricához kis híján hat kilogrammot. 9 Ez az országos átlagnál jóval alacsonyabb. — Valóban ez furcsának tűnő ellentmondás, hiszen általában hektáronként mintegy 350 kilogramm műtrágyát használnak az — Nagyon fontos, hogy a talaj mélyebb rétegeibe kerüljön a tápanyag, oda, ahol az aszályos időszakokban is talál vizet a növény. A foszfor és a káli általában kéthárom centit mozog lefelé a talajba, s így csak akkor juttatható mélyre, ha az őszi szántással egyidőben adagoljuk ki. És még egy alapvető kérdés: ha a talaj tápanyaggal jól feltöltött, akkor csak az évenkénti pótlásról kell gondoskodni, vagyis az a mennyiség, amit ősszel s tavasszal juttatunk ki évről évre, sokkal nagyobb hatásfokkal hasznosul a jól feltöltött talajban. 9 Úgy tűnik, hasonlít a tápanyag-gazdálkodás a forgóeszközgazdálkodáshoz. Ha csak egyszer termőképességű fajtákat választunk. 9 Más lehetőség nincs? — Több variáción gondolkoztunk. Az egyik ezek közül, hogy gyors vízleadó képességű fajtával próbálkozunk, amelytől ugyan nem várható a hozamok növekedése, de csökkenteni tudnánk a szárítási költségeket. A másik lehetőség, hogy a harminc százalék nedvességtartalommal betakarított kukoricát csak huszonöt százalékosra szárítjuk. Ezáltal a béltartalma is kevésbé károsodik (bár a béltartalom 'javításában nem tesz minket érdekeltté a felvásárló), de minden esetre így is jelentős energiát takaríthatunk meg. Persze ehhez alsó szellőztetésü padlós tá-Hogyan termelhető tíz tonna kukorica hektáronként? üzemek, mégis több műtrágya jut egy mázsa kukoricára. A magyarázat kézenfekvő, ugyanis az átlaghozamok alig haladják meg a mi hozamaink felét. Vagyis nincs itt semmi ellentmondás: a terméshozam nagyobb arányban növekszik, mint a műtrágya-felhasználás. 9 Nyilván mások is ismerik ezt az összefüggést. Miért nem használnak akkor máshol is nagyobb műtrágyaadagokat? — A baj az, hogy ahol eddig is kevés műtrágyát használtak, ott az ennek megfelelő alacsony hozamok alig fedezik a ráfordításokat, így kevesebb a pénze az üzemnek, forgóeszközgondokkal küszködik, nincs anyagi alapja, hogy növelje a műtrágya-felhasználást. Az új árrendszerben még nehezebb a helyzetük, hiszen számításaink szerint körülbelül hatvan mázsa hektáronkénti termés az, amely üzemi szinten fedezi a ráfordításokat. Magas hozamokat pedig csak szakszerűen, műtrágyázással lehet elérni. 9 Ráadásul — amint azt az Önök jól bevált gyakorlata is mutatja — a teljes foszfor- és kálimennyiséget és a nitrogén 30 százalékát ősszel kell kiszórni. Márpedig éppen ősszel rendelkeznek az üzemek a legkevesebb forgóeszközzel. kiürül a kassza, akkor a visszapótlás már nagyon nehéz. — Ilyen a tápanyag-gazdálkodás is. Ha jól feltöltött a talaj, minden többlet műtrágyaadag busás hozamnövekedésben térül meg. Ez az összefüggés úgy is igaz, hogy előbb kiürül a. kassza, aztán kiürül a talaj, nincs miből pótolni pénzt se, műtrágyát se. 9 Ismereteink szerint nem csak a pénzhiány okozza, hogy általában kevés műtrágyát használnak az üzemek. Sokan azt hiszik, ha kevés a csapadék, a sok műtrágya inkább árt. — Pedig ez az összefüggés pontosan fordítva igaz, mert a műtrágyának vízmegtartó képessége is van, vagyis a jól feltöltött talaj viszonylag kevés csapadékkal megteremti a termelés biztonságát. Aszályban gyakrabban beszélhetünk „növényéhezésről“, semmint szomjazásról. 9 Rendkívül magas színvonalat értek el a kukoricatermelésben. Nyilván önökben is felmerült a kérdés: hogyan tovább? Növelhető még gazdaságosan ez a magas hozam? — Nem először merült fel ez a kérdés, hetvenhétben is feltettük magunknak. Akkor még egyértelmű volt a válasz: növelnünk kell a ráfordításokat, korszerűbb technikát kell alkalmaznunk, nagyobb rolót kell építenünk. És végül a harmadik lehetőség — úgy tűnik, ez áll a legközelebb a megvalósuláshoz —, hogy kukoricaszárral fűtjük a terményszárítót. A Láng Gépgyár már tervezi ehhez a kazánokat! Egy gondunk van csak: a nagy mennyiségű szár bálázása és behordása. 9 És milyen lehetőségeket lát a lombtrágyázásban, a hozamnövelő szerekben? — Feltétlenül hasznosnak tartom ezeket, de nem olyan módon, ahogy sokan gondolják. Mert nem igaz, hogy használatukkal egészen nagy mértékben növelhető volna a termés. Ezeknek a szereknek elsősorban az az előnyük, högy a növényt a tenyészidő alatt érő kedvezőtlen hatásokat semlegesítik. Tehát nem növekszik a termés, csak éppen nem csökken a kezeletlenhez viszonyítva. És ez többletet jelent. Éppen ezért megéri a hektáronkénti körülbelül ötven forintos többletráfordítást, főleg kombináltan kijuttatva. 9 A többletráfordításokkal azért mostanában óvatosan kell bánni, hiszen épp az imént említette, hogy a jelenlegi költség- és jövedelemviszonyok között még Dombóvár sem emelheti a műtrágyaadagokat. Pedig az Alkotmány Tsz igazán nyereséges üzem. — Ez kétségtelen, de kukoricánk idei szűkített önköltsége eredeti terveink szerint, januári árak alapján tonnánként 1570 forint, vagyis tetemesen emelkedik. És tegyük ehhez hozzá, hogy időközben újabb árak is emelkedtek: elsősorban a segédüzemi költségek. Ezekután kérdés, hogy elegendő lesz-e a nyereségünk a jelenlegi magas műtrágyagondok fenntartására. Figyelemmel kell lennünk arra is, hogy más ágazatok is igényelnek pótlólagos ráfordításokat. Az bizonyos, hogy mindenképpen el akarjuk kerülni a talajaink tápanyagellátottságának csökkenését. Mert ez, három-négy év múlva súlyos hozamcsökkenésben ütne vissza. 9 Ezekben a napokban vetették a kukoricát. Későn jött a tavasz, a talaj hőmérséklete talán csak későn érte el a megfelelő mértéket. —< Pedig ez a döntő, mert a vetés mélyrétegbe történik. Ezzel együtt mégis dolgoztunk, mert a vetési sorrendet az egyes vetőmagtételek Cold-test vizsgálatának eredménye szerint határoztuk meg. A legmagasabb értéküekkel kezdtünk a legkorábban. Ezeket már 9—10 fokos talajba is elvethettük. Egy bizonyos: május elsejére be kellett fejeznünk a kukoricavetést, mert azután már késő. A Cyclo vetőgépek huszonnégy órát dolgoztak a földeken. Két emberünk vetett váltásban. 9 És mi a garancia arra, hogy ez a két ember a legteljesebb mértékben megtartotta a technológiai utasításban leírtakat? — A személyük a garancia. Nálunk vetni — rangot Jelent. Hiszek én is, hisz a szövetkezet egész vezetősége az anyagi ösztönzésben. De nem tartjuk mindenhatónak. — Bonyolult prémiumszabályzatok nélkül megoldottuk a lehető legjobb minőségű vetést, a lehető legegyenletesebb műtrágyázást és a lehető legkisebb szemveszteségű betakarítást. Titok nincs. Egyszerűen csak azt tudjuk, hogy ezeket a kulcsfontosságú műveleteket olyan megbízható, jó szakemberek végzik el, akiknek a munkájára bizton lehet számítani, és akiket természetesen tisztességgel meg is fizetünk. M. M. arVWW^VWWWWVVWVWVVWVVVWyvyWV^ArVWWírtrtrWVWVVtA/WWVWWWWWVVVWWVVi^rWVWV» 1