Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-31 / 22. szám

1980. május 31.

SZABAD FOLDMOVES

Egyre ismertebben hangzik Kelet- Szlovákiában Smižany község neve. Hol gazdasági, hol községszépitési és fejlesztési eredményeiért kerül szóba. A földmüvesszövetkezet a járási átlagból kiemelkedő eredményeiért többször kapott kormánykitüntetést.

A faluba látogatót először is a helység külső képe ragadja meg. Ez már František Bobko elvtárs állítását támasztja aló. A házak, a rendezett és gondozott udvarok önbecsülésről, munka- és rendszeretetről tanúskodnak. Az egymás mellett sorakozó vaskerítések nem zárják el a kíváncsiskodó elől az udvart és a kertet. A nyíltszívű és tekintetű emberek nem titkolják azt sem, ami kívülről láthatatlan. Szívesen invitálnak a házba és elbeszélgetnek a világ, a falu és a szövetkezet dolgairól, örömeikről, gondjaikról.

>— Nincs benne semmi meglepő —< vallja a járási nemzeti bizottság elnöke, František Bobko elvtárs —< legalábbis itt Smižanyban. Szót értenek az emberek, ha jellemezni kellene őket: a szorgalom mellett a közösségi érzést emelném ki. Menjen Végig a község utcáin! Az egymás mellett sorakozó szép házak mellett szembeötlik, mi mindent tett a lakosság a köz érdekében.

Valóban, ha számba vesszük az eltelt harmincöt szabad esztendőt, nincs miért szégyenkeznie a lakosságnak. Az utakat portalanították, a járdákat kiépítették. Az ötezer lakosú községben három óvoda és két iskola épült. A vízvezetékhálózat ma már az egész falura kiterjed. A közegészségügyi központtal szemben található az ötszáz férőhelyes kultúrház, a mozi és az ifjúsági klub. Az üzlethálózat és a többi szolgáltatás jónak mondható.

A lakosok évente negyven lakást építenek. Jelenleg kétszáznegyven házhely vár kiosztásra. Üres ház nincs a faluban. A szövetkezet és a község vezetőségének tudatos törekvése, hogy minél több embernek biztosítsanak állandó munkalehetőséget, olyan javadalmazást, amely otthon tartja a családot.

XXX

A szövetkezet megszervezésekor is

ez állt szem előtt. A növénytermesztés fejlesztése mellett épp az állandó, egész évi munkalehetőségek megteremtése s a gazdaság . és természetesen a tagság — biztos jövedelme érdekében fejlesztették tovább korszerű állattenyésztésüket.

— Természeti adottságaink gyengébbek, mint a dél-szlovákiai országos hírű közös gazdaságoké — említette Anton Vidíš mérnök, a smižanyl CSSZBSZ szövetkezet elnöke. — Ezer méter tengerszintfeletti magasságban kell a földet művelnünk. Éppen ezért jobban meg kell küzdenünk az eredményekért.

A szövetkezet nagyon mélyről indult és jutott el a legmagasabb szintű kormánykitüntetésig. A kezdeti évben a búza 0,8, a burgonya 8, a lucerna 3, a rétiszéna 1,6, a silókukorica pedig 20 tonna termést adott hektáronként. A tehénre jutó évi fejési átlag éveken át mindössze ezerkétszáz liter volt.

i— Eleinte semmi sem sikerült —■ emlékezett vissza Anton Vidíš. — Vigasztalni próbáltam a reményvesztett, közönybe süllyedt embereket. Ez azonban olaj volt a tűzre. Nem tudtunk jól termelni. Munkaegységre dolgoztunk, és mi jutott? Évenként kétszer-háromszor adtunk dolgozóinknak előleget, egy egységre 8—10 koronát. Aratás után járt még búza, árpa. Búzából egységenként 2—3 kilót osztottunk. A többit év végén adtuk volna, ha lett volna mit. Egy ember keresete nemigen volt több havi három-négyszáz koronánál. Persze ez már a múlté. Pártunk helyes politikájával a helyzet megváltozott.

A szövetkezet 2090 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. Ebből a szántó 1330 hektár. Földjeiket igyekeznek belterjesen kihasználni.

J0L MEGVÁLASZTOTT SZERKEZET

A növényeket úgy választják meg, hogy azok minél kisebb ráfordítással minél többet hozzanak.

— Az alapeszközök értéke meghaladja a 75 millió korona értéket —i mondta némi büszkeséggel az elnök, i— Tavaly, mezőgazdasági termelésünk értéke elérte az 53 millió koronát. Ebből a tiszta nyereség meghaladta a 8 millió koronát.

• Valóban szép sikerek ezek, ami jó gazdaszellemre vall. Elmondaná, hogyan sikerült ekkora bevételt elérniük?

f— Nincsenek titkaink. Eredményeinket a szövetkezetben dolgozók szorgalmas munkájának köszönhetjük. Persze, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a dolgozók jól érezzék magukat a szövetkezetben. El kell mondanom, hogy a búza évek óta négy tonnán felüli átlaggal fizet, tavaly 4,3 tonnás hektárhozamot értünk el. A burgonya, >— ezt 220 hektáron szaporításra és étkezési célra termeljük — 32,5 tonna termést adott hektáronként. A lóbab, — melyet száz hektáron vetőmagra termeljük 2,2 tonna termést, az évelő takarmányokból — szénában i— 10,5 tonna hozamot értünk el. A kaszálóink hozama meghaladja a 10 tonna szénatermést. A silókukorica 48 tonnás átlagot eredményezett. Mi a szántóföld 38 százalékát évente istállótrágyázzuk. Az istállótrágya gondozására megkülönböztetett gondot fordítunk. Akárcsak a rétek és a legelők ápolására.

MILYEN A HELYZET

az Állattenyésztés

SZAKASZÁN?

i— Szövetkezetünk szarvasmarha, sertés, baromfi és Juh tartásával foglalkozik. Mind a négy ágazat jelentős, de legtöbb a szarvasmarha. Az állomány meghaladja az ezernyolcszáz darabot. Jelenleg 680 tehenet tartunk. Egy forgóban kétezer sertést hizlalunk. A juhászat most van kialakulóban. A 800 birka tenyésztése jövedelmezőnek mondható. Egyedenként 7 kiló gyapjút, és anyajuhonként 22 kiló sajtot termelünk.

Tóth József üzemgazdásszal jártam a szakosított gazdaság farmjait. A kapus ellenőrizte a beérkezőket és a távozókat — fegyelem, rend honolt, akár egy ipari létesítményben.

Racionális helykihasználás, gazdaszellem — ezt jegyzem fel első benyomásként. Kísérőm magyarra fordítja a szót, ahogy megtudja, melyik laptól vagyok. Anyanyelvi szinten beszél. Meg is jegyzem.

Nincs benne semmi meglepő >—i mondja kísérőm, i—i A főiskoláról kerültem ide. Annyira megszerettem ezt a szép szepességi tájat, hogy gyökeret vertem. Elmondhatom, hogy megtaláltam a számításomat. Szövetkezetünkben jelenleg tíz agrármérnök dolgozik és öt főiskolásnak fizetünk ösztöndíjat, ezek rövidesen munkába lépnek.

Az egyik kétszázférőhelyes tehénistállóba betekintettünk. Rendet és tisztaságot találtunk. A kis csoport tagjai barátságosan fogadtak. A szocialista brigád vezetője, Marta Pazderáková elégedetten mondta:

*—i Életemben tulajdonképpen sorsfordulót jelentett az 1975-ös év. Azelőtt a háztartásban dolgoztam. Munkatársaim'legtöbbje szintén a „fakanál“ mellől jött. A megszokás, a koránkelés nehéz volt, de most már jól érezzük magunkat. Kis közösség a miénk, és jól keresünk.

# Mennyit keresnek? — érdeklődtem a fiatal menyecskétől.

t-- Mi „operátorok“ megkeressük a

A növénytermesztés és az állattenyésztés évi bevétele például felefele arányt ér el. Itt nem akarnak mindenáron a legelőkből szántót csinálni, hogy aztán óriási energiával, nagy termelési költségekkel érjenek el olyan eredményeket, amelyek meg sem közelítik a jó földeken elérhető hozamokat.

havi háromezer koronát.

Az egyik számítóközpontban már hallottam az „operátor“ szót. Hogy mit jelent ez egy tehénistállóban nem tudom, ezért megkérdezem:

# Az operátorok mit tehenészetben?

csinálnak a

i— A mi dolgunk a fejőgépek kezelése és a tejház tisztántartása. Vagyis fejők vagyunk.

• Már értem. Ha szabad megkérdeznem, milyen eredményekkel dicsekedhetnek?

•—i Dicsekedni nem akarunk i-e mondja Zuzana Perduková, áki harmincötödik életévével a brigád legidősebb tagja i—, mert a tavalyi 3650 literes fejési átlaggal elég sokan megelőztek bennünket a kerületben.

• Látom, elég sok nő dolgozik a szövetkezetben, de kiváncsi volnék rá, hogy a szövetkezet vezetősége mennyire gondoskodik tagjairól? -— fordultam az ökonómushoz.

i— Szövetkezetünknek ötszázötven tagja van. Közülük 259 a női dolgozó. A fiatal házasokat általában 35—43 ezer koronával segítjük. Persze a katonai szolgálatra bevonuló és a leszerelő fiatalokat is segítjük. A szövetkezeti'munkaiskola keretén belül speciális tanfolyamokat szervezünk, ahol az éredklődők szakképzettséget szerezhetnek. A hét szocialista brigádunk és az egyik KRB-nk tagjainak több mint ötven százaléka megszerezte a munkaköréhez szükséges szakképzettséget. Van tíz üzemi lakásegységünk, ahová átmenetileg eltudjuk helyezni a fiatal házasokat. Egy óvodája már van a szövetkezetnek, de most építünk egy új kilencven férőhelyeset, 2 millió korona beruházással. Saját üzemi konyhánk is van. A szomszédos szövetkezeteknek is mi főzünk. Támogatjuk a sportot, a kultúrát és a nyugdíjas tagokat. Évente félmillió koronát költünk a kultúrára. Tavaly például 45 személyt részesítettünk gyógykezelésben, és 67 dolgozónk volt külföldi kiránduláson.

Kísérőmmel benéztünk még a sertéshizlaldába is, ahol Olšiková Mária etető eldicsekedte, hogy brigádja tavaly évi átlagban 0,575 kilós napi súlygyarapodást ért el, és ezt a szintet az idén is tartani tudják. A marhahizlaldában, Moščák Jozef pedig a napi 0,809 álló súlygyarapodással elégedetlen. A takarmány ízesítésével szerinte a tartalékokat fel lehet tárni. Meglátogattuk a juhászokat is, ahol Olšiák Štefan számadó elmondta, hogy a juhokat afféle „betakarító brigádként“ a kombájnok után járatják. A juh jórészt melléktermékeken és a gépei betakarítás után szemhulladékon megél.

Két napot töltöttem el a smižanyl szövetkezetben. Elmondhatom, amerre csak jártam, rend és tisztaság uralkodott Az emberek fegyelmezettek voltak, és ebben láttam a siker titkát. Érdemesnek tartom Jozef Farkašovsky mérnök szavainak az ismétlését:

>— A főiskolán sok mindent nem tanítanak. Többek között azt sem, hogy milyen hangnemben beszéljek az emberekkel. A gépesítési csoport vezetője vagyok. A szervezés és a vezetés komplex feladatait az ágazatvezetőknek kell megoldaniuk. Tehát nekünk.,. És a számtalan nyomtatvány, munkalap. .. Mindenre magunknak kell rájönnünk. Az embereket nem lehet papírhalmok mögül irányítani. A többi kolléga nevében is elmondhatom, hogy nap mint nap találkozunk az emberekkel. Közöttünk Jő a kapcsolat. Hiszen valamennyien egy célért dolgozunk, azért, hogy maradéktalanul teljesítsük pártunk XV. kongresszusának határozatait. Azt hiszem, hogy eddig sikerült feladatainkat teljesíteni... Nagyon örülök, hogy olyan szövetkezetben dolgozhatok, amely sok kitüntetéssel rendelkezik. Személyszerint legjobban a „Munkaérdemrendnek“ örülök. Ezt szövetkezetünk 1978-ban kapta.

Befejezésként még annyit, hogy a smižanyl szövetkezetben mindent megtesznek azért, hogy a hatodik ötéves tervidőszak feladatait becsületesen teljesítsék.

Illés Bertalan

SZŐLÉSZEK FIGYELMÉBE

Idejében védekezzünk a szőlimnlyok ellen

A tarka szőlőmolyok az utóbbi két évben sok nyugat- és dél-szlovákiai szőlőben jelentős kárt okoztak. A bratislava-vidéke és a komáromi járásban például voltak olyan szőlőültetvények, melyekben a termés 20— 30 százalékát elpusztították. Még szerencse, hogy a második és harmadik hernyónemzedék károsítása idején és utána száraz időjárás uralkodott, így a károsult bogyók beszáradtak, és a szürkepenész nem okozott rothadást. Ennek dacára a szőlőmolyok kártételének nagysága nagyobb volt a peronoszpóra és a lisztharmat együttes kártételénél.

Tekintettel arra, hogy tavaly Modra és környéke szőlőiben üzemelő ferromoncsapdákban az első, második és harmadik nemzedékből befogott pillék száma igen nagy volt — nem egy esetben százötven-kétszáz pillét is fogtak az első nemzedékből — aggódva vártuk, hogyan telelnek át a bábok.

Az áttelelt életképes bábok számának megállapítását V. Mahdalnak, a Modrai Efsz dolgozójának közreműködésével május 6-án végeztük el, a szövetkezet 22 éves (Zöld veltelini és Tramini fajtaösszetételű) szőlőültetvényében. Tíz tőke kérge alól és repedéseiből igen figyelmes munkával kiszedtük a szövedékeket, és megszámoltuk a talált életképes bábokat. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ezt a vizsgálatot ugyanott végeztük, ahol tavaly ferromoncsapdákat üzemeltettünk.

A vizsgálat eredménye: 10 tőkén összesen 87 bábot találtunk. Az egy tőkére jutó átlag tehát 8,7 darab, de sajnos, volt olyan tőke is, amelyen

22—23 életképes bábot számoltunk össze. Mivel a bábok fele nőstény, és egy nőstény pille élete folyamán kb. 100 tojást rak (Stellwaag szerint 80-at, dr. B. Gábel pedig mesterséges laboratóriumi körülmények között átlagosan 136 db-os tojáslétszámot állapított meg), könnyű kiszámítani, hogy elméletileg milyen nagy számú, első nemzedékből származó hernyó károsíthatna egy-egy tőkén, ha — különösen a tojásrakás idején és fiatal hernyó korban — létszámukat az időjárás és más tényezők nem gyérltenék, illetve ha elmulasztanánk a vegyszeres védekezést.

A szőlőmolyok elleni védekezés hatásossága szempontjából igen fontos a permetezés időpontjának helyes megválasztása, vagyis az, hogy a hernyók tömeges kelésük idején, már vegyszerrel bevont felületet találjanak és elpusztuljanak, mielőtt károsítani kezdenék a szőlőt.

A Modrai Szőlészeti és Borászati Kísérleti Állomás šenkvicei telepén és a Modrai Efsz szőlőiben tavaly a tarka szűlőmolyok repülése május 17, és 29. között, a hernyók tömeges kelése pedig május 25-től június első napjáig érte el csúcspontját. Ennek alapján az első bernyónemzedék ellen május 29-én permeteztünk, főleg Soldep, Dimecron és piretroid-készítmények alkalmazásával, egy menetben a peronoszpóra és a lisztharmat elleni védekezéssel.

Tényként kell megállapítanunk* hogy a piretroid-készltmények (Ambush, Decis, Ripcord stb.) igen jól beváltak. Velük kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Synthezia n. v. Коlínban az idén megkezdi az Ambush 25 WP gyártását. Az Ambush 25 WP és az eddig importált 25 ЕС között tudomásunk szerint csupán annyi a különbség, hogy a nálunk finalizált, por alakú Ambush 25 WP kezdeti hatékonysága lassúbb, de hatástartama hosszabb lesz.

A piretroid-készítmények a szőlő gombabetegségei ellen használatos vegyszerekkel keverhetők, de azokat a permetlébe utoljára adagoljuk. A piretroid-készítmények hatástartama a szőlőmolyok ellen jelenleg engedélyezett szerekénél hosszabb.

Igen jó készítmények, de csak akkor használjuk őket, ha valóban szükséges, és akkor is legfeljebb csak két ízben évente, nehogy előidézzük a hatóanyagnak ellenálló törzsek idő előtti kiszelektálását.

Amennyiben a szőlőmoly bármely generációba tartozó pilléinek repülési ideje elhúzódna, különösképpen pedig akkor, ha rövid hatástartalmú készítménnyel permetezünk, a vegyszeres védekezést 7—10 nap elteltével meg kell ismételnil Az utolsó permetezésnél ügyeljünk arra, hogy az előirt élelmezés-egészségügyi várakozási időt betartsuk.

Végezetül felhívjuk a szőlészeket, hogy az idén fokozott éberséggel figyeljék a szőlőmolyok rajzásdinamikáját. Erre főleg ott van nagy szükség, ahol tavaly nagy volt a fertőzöttség.

Renczés Vilmos, okleveles gazda és Ivan Novák, a Modrai Szőlészeti és Borászati Kísérleti Állomás dolgozói.

А КЯЦИЁЙ

káros hatásai

Az ipari termelés, a közlekedés, valamint a fűtő- és hulladékanyagok égetése során sok gáznemű, folyékony és szilárd szennyező anyag kerül környezetünkbe. A legnagyobb veszélyt a légteret szennyező por és a gáz jelenti. A szennyező anyag pernyéből, hamuból, koromból és egyéb összetevőkből ál.

A gáznemű anyagok közül gyakran a szénhidrogének, a kénoxidok, a fluoridok, klőrgázok stb. szennyezik a légteret, s ezen keresztül a mezőgazdasági növényeket. A cementgyárak körzetében a cement és mészpor; a vegyi kombinátok közelében pedig a vegyi eredetű porok okoznak'károkat mezőgazdaságunknak.

A levegőben „lebegő porok“ előbbutóbb a növényekre ülepednek, s azok felületén a hosszabb-rövidebb szőrzet, a „trichómák" a levélre került szennyeződést felfogják.

A szőrzettől mentes csupasz levelek felszínén a pormegkötés, a mirigyes, ragacsos, váladékos felszínnel jön létre. Sokszor a simának vélt levél felszínén mikroszkópikus barázdákat, vájatokat, hullámos redőzeteket észlelhetünk. Ezek a finom porok megkötését segítik. A leveleken lazán megkötött szennyeződés bizonyos hányadát a szél eltávolítja, a jobban megkötött porréteget azonban a kiadós eső mossa le. A szennyeződés fennmaradó része olyan erősen megtapad a levélen, hogy az a tenyészidő végéig rajta marad. Csak a lombhullás távolítja el a növényről.

Amikor a szilárd szennyező anyagok megtapadnak, a növény „működése“ felborul. A por- és koromréteg úgynevezett árnyékolás révén a gázcserében, • klorofill-tartalmú zárósejtek fénnyel „irányított“ működését zavarja, s a fotoszintézist korlátozzák. A növény felületén a tapadók vagy a lecsapódó pára hatására a vízben oldódó szennyező anyagok behatolnak a levél szövetébe és ott rombolást végeznek. Egyes porféleségek a növény felületén megtapadva megszilárdulva úgyszólván páncélt képeznek, s alatta a növénysejtek elhalnak.

A légköri por és korom hatásának kiszolgáltatott növényekben lomb- és hajtássatnyulás, lassú fejlődés, levélszíneződés, korai lombhullás következik be. A lúgos kémhatású mászás cementpor a semleges kémhatésű bibére kerülve gátolja a pollen csírázását. Ez káros hatással van például a gyümölcsfák termésére. A hamu- és porlerakódás a kertészeti termékek forgalmazási és beltartalmi értékét rontja.

A talajra rakódott szennyező porok szintén károkat okoznak. A páncélszerű réteg a talaj életében jelentős változásokat Idéz elő, s ez kedvezőtlenül befolyásolja a növények fejlődését. A talaj felszínén képződött megkeményedett porréteg légelzáró hatása miatt a levegőre igényes aerob talajlakó mikroorganizmusok nem jutnak kellő oxigénhez.

Az ipari szennyeződés megfékezésére egyre tökéletesebb tisztítórendszereket létesítenek. A korszerű ipari technológia is ezt a célt szolgálja. A szántóföldön vissza maradt száraz növénymaradványok eltávolítására a korábban szokásos égetés helyett a szerves hulladékot a talajba kell bedolgozni, mert ezzel is gyarapíthatjuk a föld televénykészletét.

Dr. László László tudományos kutató