Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-31 / 22. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. május 31. A termésbiztonság jó háttere Amikor az év elején az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizottságán értékelték a múlt év kukoricatermesztésének az eredményeit, szintén és joggal az élenjáró gazdaságok képviselői között láthattuk a lakszakáliasi (Sokolce) társult szövetkezet elnökét is, aki beszélgetésünk során szerényen említette, hogy ezer hektárt jócskán meghaladó területen „csak hat tonna és néhány száz kilós hektárhozamot sikerült elérniük kukoricából. Tudjuk, hogy a szőbanforgó szövetkezet vezetői nem kedvelik a vállonveregtést, de azt is tudjuk, hogy növénytermesztésük évek óta példásani megalapozott. Ennek köszönhető, hogy az időközönként jelentkező problémák kiküszöbölésére is képesek. Rákócza József főagronómust, a rendkívüli képességekkel rendelkező, szenvedélyes növénytermesztőt sokan ismerik a komáromi (Komárno) járásban, de más körzetekben is. Tekintélyét nagy szorgalmának és kiváló gabonatermesztői érzékeinek köszönheti. Jóval a gabonaprogram végleges életbeléptetése előtt munkatársaival olyan kimagasló sikereket ért el, hogy álmodni sem lehetett volna jobbat. Hogyan vált ez lehetségessé? Ügy, hogy mindannyian nyitott szemmel jártak. Nemcsak itthon, hanem külföldön is. Amikor mások a külföldi tanulmányutak alkalmával „lazítgattak“, a tengerek forró homokján pihentek, ők inkább nézelődtek, kapcsolatokat építettek és sok-sok tapasztalattal, néha egy-egy mikroparcellára elegendő vetőmaggal „tértek haza“. Ezzel magyarázható, hogy mikroparcellás fajtakísérleteik messze a környéken hírnevesek lettek. Igen ám, ami jó hátteret biztosít a búza esetében, vagyis a nagytáblás termeléshez új nagy hozamú vetőmagot, az a hírneves kukoricahibridek esetében legfeljebb a tapasztalatszerzés lehetőségeivel kecsegtet. A nagy haszonértékű biológiai anyagot ugyanis évente cserélni kell, mert a vetőmag kedvező hibrid hatása csupán egy évben érvényesülhet, nyújthat kimagasló hozamot. Köztudomású, hogy a nyugatszlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei a múlt évben több mint százhatvanhárom ezer hektárról átlagosan 5,32 tonna szemes kukoricát gyűjtöttek be kektáronként. Több gazdaság hét-nyolc tonnán felüli átlaggal az élvonalba került. A tanácskozás politikai kicsúcsosodásaként jónéhányan vállalták a héttonnás hektárhozam elérését. 0 Lehetséges ez? — tettük fel a kérdést a lakszakáliasi szövetkezet főagronómusának. — Miért ne volna lehetséges, hiszen mi már 1975-ben 1110 hektáros területen 8,54 tonnás átlagot értünk el, s nem rajtunk múlott, hogy az 1976— 1979-es évek átlaga, „csupán“ hat tonna lett. Mi itt mindent megtettünk a kimagasló hektárhozam elérése érdekében, csak hát akadtak rajtunk kívülálló okok is. Ilyen ok volt például a vetőmagvak egyoldalú választéka is. Túlsúlyban, mintegy hatvan százalék erejéig a hoszszú tenyészidejű, s ennél fogva a termelésbiztonság tekintetében kockázatos hibrideket kaptuk, holott nálunk a korai, esetleg a középkései fajták sokszorta jobb hatásfokkal termeszthetők. Ezt csak azért említettem, mert a hatodik ötéves tervidőszak feladatainak meghatározásakor magasra állítottuk a mércét. Szemes kukoricából öt év átlagában — 6,3 tonna hektárhozamat terveztünk, és végtelenül bánt minket, hogy a jó közepes átlag mellett némi hátrálékban vagyunk. 0 Feltételezhető, hogy ebben az évben ezt a hátralékot is behozzák? — Feltételezhető. Mondhatom, hogy ebben az évben a fajták választéka minden eddiginél jobb volt. Idén 1235 hektáron, tehát a szántő harminc százalékán vetettünk szemes kukoricát. A fajták FAO számszerinti szóródása optimális. A kitűnően elmunkált magágyba túlsúlyban korai hibrideket vetettünk, a középkésel fájták kisebb területre kerültek. Így az érés és a begyűjtés is ritmikus lehet. A választékban Franciaországból, az NSZK-ból, Magyarországról, Jugoszláviából és más országokból behozott jó hírnevű hibridek az utóbbi évek legjobb termésátlagát nyújthatják. Remény van rá, hogy i ha az idő is engedi, . hét tonnás átlagunk legyen, hiszen a földterület hektárjára — ahol három éven keresztül egymást követően kukoricát termelünk — 480—500 kiló NPK hatóanyagot adtunk, s ezenkívül a talaj kedvező tápanyagtartaléka is jótékonyan segítheti nemes törekvéseinket. A héttonnás hektárhozam kiegyenlítené ugyanis az előző négy esztendő hátralékát is... Nem hanyagolható el persze az sem, hogy a termelés biztonságát egyéb okok is kedvezőtlenül befolyásolták. Egyebek között az is, hogy kukoricatermesztés gépsora a legjobb akarattal sem nevezhető megfelelőnek. Mi az, ami az elmondottakon túl rontotta az utóbbi évek szemes kukorica termésének az átlagát? Bármilyen furcsán is hangzik, a vetőmagkukorica termesztése is. A múlt évben például 80 hektáron termeltek vetőmagkukoricát, s mivel itt szigorúan megszabott szabályok érvényesülnek, a termésátlag meg sem közelítheti a kereskedelmi célra termelt kukoricák hozamát. Emiatt a múlt évben vetőmagkukoricából két tonnás hektárhozamot értek el. A hektáronkénti üzemi átlag így háromszáz kilúval csökkent. Ez azt jelenti, hogy bár a vetőmagtermesztés rangot, erkölcsi elismerést jelent a gazdaságnak, de azontúl úgyszólván semmi többet! Jövedelmezőség tekintetében ezért előnyösebb lenne, ha az említett nyolcvan hektáron is kereskedelmi célzattal termelnének kukoricát, és ezen a területen 6,3—6,5 tonnás hektárhozamot érnének el. Tény azonban, hogy a múlt évben is termesztettek olyan fajtákat, amelyek csúcshozammal tűntek ki. Az egyik hatvan hektáros parcellán például az LG—5-ös francia hibrid 7,75, a B—488-as jugoszláv fajta pedig 150 hektáron 7,34 tonna termésátlagot nyújtott. A három évre meghatározott monokultúrában a kukoricát főleg Zeazin gyomirtó-szerrel kezelik. Az első évben nyolc, a másodikban négy, a harmadikban pedig két kiló Zeazint adagolnak hektáronként. Az idén 200 hektárra Eradicane vegyszert is kaptak. Ezt azokon a földeken hasznosították, amelyekre a következő évben búzát vetnek. Ez a mennyiség azonban kevés, mert évente háromszázötven hektárra tehető az a földterület, amelyen növényt váltanak és megkerül, hogy amint a Zeazinnal kezelt földek valamelyikén az ötödik évben búzát vetnek , az a gyomirtó hatására a kelleténél ritkábban kel. A hátramaradt vegyszer tehát elviszi a termés bizonyos hányadát. Ezért Indokolt lenne, ha legalább annyi Eradicane gyomirtószert kapnának, amennyi elegendő volna a szóbanforgó 350 hektáros területre. Ahogyan elnéztem a nyilvántartás adatait, a múlt évben 23 mikroparcellán folytatták fajtakísérletet. A szövetkezet viszonylatában ezeknek túlnyomó többsége kimagasló átlaggal tűnt ki. A legfigyelemreméltóbb hektárhozamot — vagyis 9,10 tonnát — a Pionier 3710 adta; ugyanakkor a BC—58 hibrid 8,89 tonnát termett. A 7—8 tonna átlag közötti hozammal több fajta is kitűnt. A kísérlet azonban amolyan tájékozódási támpontul szolgálhat. Nincs rá lehetőségük, hogy ezek közül a legjobbat kiválasszák és a nagy parcellákon azokat termeljék. Miért végeznek mégis mikroparcellás kísérletet? Azért, hogy tökéletesen eligazodjanak. Legyen összehasonlítási alapjuk a nagytáblákon és a mikroparcellákon termelt fajták elbírálásához. Ebben az évben hasonló törekvéssel huszonnégy fajtát soroltak a mikroparcellás kísérletbe. Nem mondták ki ugyan, azonban a kitűnő szakemberek lelke mélyén mégis ott bújkált a remény, hogy egyszer talán a mikroparcellás kísérlet mégiscsak alapot nyújthat arra, hogy a legjobb hozamot biztosító fajtákat választhassák ki vetéshez. HOKSZA ISTVÁN A hetényi (Chotin) Efsz kertészeti dolgozói ebben az évben áttértek a paprika fúliasátras termesztésére. Arról, hogy mi vezérelte a szövetkezet vezetőségét és kertészeti ilyen elhatározásra, Berényi Lajos, a szövetkezet főkertésze tájékoztatott. Tőle tudom, hogy a szövetkezet a korábbi évek során csak egy kertészeti növénnyel — a paradicsommal — foglalkozott. Igaz, ezt a növényt magas szinten, teljes gépesítéssel termesztették és termesztik ipari feldolgozásra. Tapasztalták, hogy csupán egy növény termesztése eléggé kockázatos. Ez volt a fő indíték, hogy az idén új vállalkozásba kezdtek: hajtatott (fóliasátras) csemegepaprika termesztésébe. Persze, nem csupán ez volt az indíték. Volt más is. Erről a főkertész így nyilatkozott: „A változás másik indítéka az, hogy a csemegepaprika hideghajtatott termesztésével a munkaerőt az évnek már a korábbi szakaszában le tudjuk kötni. Pontosabban, a szövetkezetben dolgozó asszonyokra gondolok, és per« sze a paprikatermesztés pénz« beli része sem megvetendő.“ Sokak előtt ismeretes az a tény, hogy a komáromi (Ko« márno) járás az ország legnagyobb zöldségtermesztője. Szlo« vákia különböző járásain kívül ellátja zöldségfélékkel a CSSZK járásait is. A hetényi szövetkezet vezetősége ezt a szempontot is figyelembe vette. Szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy az ország dolgozóinak asztalára minél több friss zöldség kerüljön. A palántát a szomszédos ntarcelházai (Marcelová) sző« vetkezettől vásárolták. Az első évre nem túl nagy jövedelmet terveztek. A két hektárnyi te« rületen 600 ezer korona értékű PCR paprikát kívánnak termel« ni. Ilyen értékben kötöttek szerződést a Zelenina felvásár« ló vállalattal. A főkertész maga is bízik benne, hogy a tervet túlteljesítik, de hát még ebben ninci tapasztalatuk, ezért óvatosak-i ‘ i.-.. ŕ. KOLOZSI ERNÜ Számítógépes trágyázási javaslat Az NDK-ban modellt dolgoztak ki a trágyázásra. A trágyázási javaslatokat számítógépes programmal készítik elő. A modell alapján az NDK valamennyi szocialista mezőgazdasági üzemének táblánként! bontusban trágyázás! javaslatot adhatnak. Ehhez megállapították egyes növényfajtáknak és talajoknak a megfelelő, tudományosan megalapozott paramétereit, A modellt a többéves trágyázási kísérletekre, a nemzetközi szakirodalom általánosítható eredmé« nyeire és a szocialista mezőgazda« sági üzemek tapasztalataira ala« pozták. A javaslat megadja az optimális és a jóminőségű termés eléréséhez szükséges N-, P-, K-, Ca-, Mg- és nyomelem-trágyaszükségletet az egyes növényfajokhoz. Befolyásolható tényezőként a szerves trágyázás, a talajtípus, a klíma, az időjárás, az elővetemény és a talaj tápanyagkészletének hatását veszi figyelembe. Pontos utasításokat tartalmaz a legelőnyösebb trágyázás! módra, az optimális trágyázási időre és a trágyanemekre vonatkozóan is. A modell kidolgozása során kitűnt, hogy optimális esetben több . nitrogénre van szükség, mint amennyl esetleg rendelkezésre áll. Ezért a modellt korlátozott N-felhasználásra, 80—90 kg/ha N-adagra is kidolgozták. Az üzemeknek így lehetőségük nyílt az optimális vagy közepes adag alkalmazására. A modell ötvenhárom növényfajt foglal magában. Ezek trágyaszükségletét és előveteményét is megmint a műszaki és a többlettermés betakarítási költségeinek megfelelően állapítja meg. A szerves trágyázással bevitt tápanyag mennyiségét és az öntözés hatását számításba veszik az ásványi trégyaadagok megállapításakor, olymódon, hogy megfelelő tápanyag-levonást, illetve hozzáadást végeznek. A trágyázási modell alapvető tényezője a N-trágyázás. Optimumát a termés függvénye (a N-trágyázás szintje és a termés mennyisége közti összefüggés), a mütrá« gyák ára, a műtrágyázás és a betakarítás költséget, valamint a tervezett bevétel határozza meg. Termésfüggvényt minden növényfajra, talajtípusra és klímazónára kidolgoztak így a talaj N-tartalmának vizsgálata nem szükséges. A P-, K- és Mg-trágyaadagokat a szisztéma« tikus talajvizsgálat eredményeinek alapján a terméseredményekkel összhangban állapítják meg. Az üzemek adatait a számítóköz« pont lyukkártyára viszi. Bizonyos tényezőket, például a növányfajo« kát, a talajtípusokat, a klímazónát, a szerves trágya fajtáját kulcsszámok képviselik. Minden adja. Az adagok kiszámítását, a gazdasági tényezők figyelembevételével, a tervezett termésnek, a minőségnek és a bevételnek, valatábla adatait egy kártyára viszik fel. Az elektronikus számítógép minden trágyára komplett trágyázási javaslatot nyomtat «ki, mely az optimális trágyaszükségletet tartalmazza hatóanyagban. Ha valamelyik tápanyagra „0“-át jelez, ez azt jelenti, hogy a tábla szerves trágya formájában megkapta a szükséges mennyiséget. NITROGÉN Az optimális N-adagot az első és második növényre külön adja meg. Ezt a táblanagysággal szorozza be és a javaslat jobb szélén a két növényre évente szükséges adagot hatóanyag (O/tábla) formájában összegezi. Nagy adagú N- trágyázásnál (gabonánál, répánál, egyes takarmánynövényeknél és könnyű mechanikai összetételű talajokon) az adagok osztását is elvégzi. A kinyomtatott időpontok a szilárd N-trágyákra érvényesek. Vízmentes ammónia alkalmazása esetén az időpont megváltozik. Az N-trágyázás utolsó rovatában (Pótlék) a téli időjárás alakulása szerint levonandó vagy hozzáadandó N-mennyiség szerepel. A javaslatokat rendszerint már az előző év őszén elkészítik, így a következő téli periódus még nem vehető számításba. Nedves és meleg télen nagyobb lehet a kimosódási veszteség, mint normális és száraz hideg télen. Ennek megfelelően a megadott mennyiséget az első N- adagnál figyelembe kell venni. A téli időjárás megítélésében határérték-táblázat nyújt segítséget. FOSZFOR ÉS KÁLIUM A tervezett termeléshez szüksé« ges P-, illetve К-mennyiséget a gazdasági évben termesztett valamennyi növényre egy összegben adják meg. Ezek az adatok akkor érvényesek, ha az adott területen minden növény a tervezett vetésforgónak megfelelően .kerül a helyére. Feltételezik továbbá, hogy a szerves trágya egyenletesen került a táblára. Mind az éves P-, illetve K-adagolásra, mind a PK-készlettrágyázásra csak az optimális időpontokat nyomtatják ki. Ez július harmadik dekádjával kezdődik, ha a területről a termést már betakarították. Második növény termesztése esetén is egyszerre adják a PK- adagot, mindkét növényre. Két időpontot jelölnek meg, ahol mindig az első az optimális. MESZEZÉS A mészadag szintjét kg/ha Caban tüntetik fel. A kiszámítás alapjául a talajvizsgálat eredményei szolgálnak, az utolsó meszezés adagjainak figyelembe vételével. A táblára, területre, illetve üzemre szükséges adagok a következő talajvizsgálatig indokolt mennyiségeket írják elő. Ezeket mint alsó határértékeket kell tekinteni és feltétlenül betartani. Különösen a nagy adagú N-trágyázásnál lép fel a nagyobb mészszükséglet. A mészformákat a talajtípus és a Mg-ellátottság szabja meg. Égetett és oltott mész főleg a kötött talajokon előnyös. Alkalmazható a szokásos mészformák melett ipari mész, kohómész, barnaszénhamu és cementégetőpor is. Arra kell ügyelni, hogy nagyobb szállítási távon a semlegesítő alkotórészek aránya 10 százalék felett legyen és ne tartalmazzanak káros alkotórészeket. MAGNÉZIUM ÉS NYOMELEMEK A szükségletet csak abban az esetben „nyomtatják“ ki, ha a talajokban alacsony tápanyagszintet tapasztaltak. A javaslat tartalmazza a trágyázás szintjét, formáját, időpontját és módját. (V. M.) Hüvelyesek a fehérjeellátásban A francia mezőgazdák szerint a lóbabnak nagy jelentősége van Európa állatállományának fehérjeellátásában. Franciaországban eddig kevés lóbabot termeltek. 1955- ben érte el a termelés a csúcspontját, amikor 65 ezer hektáron 50 ezer tonna volt a termés. Újabban csupán 15 ezer hektáron termelnek lóbabot. A termésátlag 2 t/ha. A termelés néhány technikai és gazdasági probléma megoldásával növelhető volna. A takarmányfehérje előteremtése körül évek óta nehézségek mutatkoznak. A lucernának, takarmánykáposztának és silókukoricának elegendőnek kellene lennie a szarvasmarhák és a juhok ellátására. A nem kérődzők esetében azonban a fehérjepótló, főleg az importból származó olajpogácsa, elsősorban a szójapogácsa nem tudja teljes mértékben kielégíteni a fehérjeszükségletet. A fehérjehiány csökkentésében számbajöhetnek az olajnövények, a repce, a napraforgó és a szója, továbbá a szintetikus fehérjetakarmányok a kérődzőknek, és a szintetikus aminosavak a nem kérődzőknek. Franciaországban mintegy 30 ezer tonna metionint termelnek és a lizin ipari előállítása is megkezdődött. A lóbabtermesztés azért került előtérbe, mert termése mind a mezőgazdaságban, mind az iparban felhasználható, összetétele pedig alig különbözik a szójáétól. A lóbab a francia piacon nem versenyképes a szójával, mert kevesebb a hozama. Ennek a hátrányos körülménynek a kiküszöbölése várható az újabb, bőtermő és nagyobb fehérjeértékű hibridek előállításától. Meg kell még említeni, mint fehérjetakarmányt a borsót is. Valószínű, hogy a borsó termelése gyorsabban terjed, mint a lóbabé, mivel a borsófajták előállítására irányuló kutatások jóval előbbre haladottak. Szerephez juthat még — a fehérjeellátásban — a helyenként 3 t/ha hozamú csillagfürt is, bár a termelésével kapcsolatos kutatások vontatottak. Azoknak a hüvelyeseknek, amelyek fokozatosan pótolhatnák a szóját, gyenge a termése, de jó a béltartalom fehérjearánya. Ugyanakkor a fehérjetartalom növekedésével csökken a lizintartalom az összes fehérjékhez viszonyítva. (F. A.) t Szaporodnak a fóliasátrak Mezőgazdaságunkban egyre jobban kihasználják a fóliás termesztés előnyeit. v Foto: <— bor«
