Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-31 / 22. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. május 31« \SPORT **7E$TNEVELÉ5 Szövetkezetek és a spartakiád A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákaii Bizottsága a spartakiádra való felkészülésnek nagy társadalmi jelentőséget tulajdonít, s azt a tömegsport népszerűsítése, a testnevelés, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség fejlesztésének eszközeként értékeli. Főleg a körzeti és a járási bemutatók méltó megrendezésére összpontosított megkülönböztetett figyelmet, s ezt a sportszervezetekkel együttműködve valósítja meg. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének szervei megtárgyalták a szövetkezetek részvételének alapelveit a spartakiád előkészítésében és lefolyásában, melyet a szövetség helyi és járási szervezetei saját feltételeikre dolgoztak szét. Főleg a propagandára irányították figyelmüket, mely hangsúlyozza a testnevelés, a sport fontosságát. A szövetkezetek fontos szerepet játszanak a résztvevők, az edzők és szervezők megnyerésében. Például a csilizradványi, (Cilizská Radvaű), a vásárúti (Trhové Mýto), a bošanyi, a partizánskei és a bánovcei szövetkezetek hozzájárultak a pályák rendezéséhez, és a sporteszközök költségeinek fedezéséhez. Szlovákiában a spartakiád előkészítéséhez példás módon viszonyult az efsz-ek keretében működő 350 sportszervezet is. A Považská Bystrica-i járásban tizenhárom sportszervezet versenyeket rendez, a Bratislava-vidéke járásban pedig ezekbe a versenyekbe főleg a szocialista brigádok, valamint az ifjúsági szövetségek tagjai kapcsolódnak be. A szövetség járási bizottságainak dolgozói operatív módon biztosítják a szervezők igényeit a szövetkezetekkel szemben. Vonatkozik ez a tornaruhák árához való ötven százalékos hozzájárulásra, a sportpályák rendbehozásának költségeire, s a tornafelszerelések költségeinek részbeni fedezésére. Ezenkívül a járási szervek segítenek a helyi versenyek belépőjegyeinek árusításában: A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási Bizottsága hatezer belépőjegyet vásárolt, darabonként tíz koronás áron. Saját autóbuszaikat is kölcsönzik a gyakorlatozók szállítására. A gyakorlatok betanulásában különösen a nők vették ki példásan részüket. A vranovi járásban minden községben húsz-huszonöt nő gyakorolta a bemutatót, a csilizközi szövetkezetben pedig negyven nő tanulta be a számokat. Szép példával szolgálnak a szövetség járási szervezeteinek nődolgozói is. E néhány példából megállapítható, hogy a szövetség járási dolgozói kerületi és központi szinten láttak hozzá a spartakiád előkészítéséhez. A szövetkezetek saját lehetőségeikhez mérten veszik ki részüket a szervezési és anyagi-műszaki feltételek biztosításából. Falvainkban ma már a testnevelés és a sport nem létezik a szövetkezetek támogatása nélkül. A SZFSZ Szlovákiai Bizottsága a szövetkezeti tagok aktivitását a spartakiád időszakában igyekszik a tömegsport népszerűsítésére felhasználni, s a sportolási feltételek megteremtésére törekszik. Ebben az értelemben irányítja a járási bizottságok dolgozóit azzal a céllal, hogy a sportszervezetek és sportolók száma állandóan gyarapodjon. M. Durdiak A gyakorlatozó nők soraiban több szövetkezeti fiatal található. Fotó: í— dek. Moszkvába készülnek CSAK TISZTA FORRÁSBÓL június hatodikától nyolcadikáig tartják meg ének- és táncegyütteseink országos seregszemléjét Zselizen (Želiezovce). Az országos népművészeti seregszemle tavalyi legfontosabb eredménye az volt, hogy műkedvelő énekeseink és táncegyütteseink a jobb és tudatosabb vezetés révén eljutottak az igazi, nehezebb feladatok megoldásához, népünk gazdag érzelmi világát vidám és színes képekben sikerült bemutatniuk. Nem véletlen, hogy azok a csoportok aratták a legnagyobb sikert, amelyek összeállításukat a népművészet tiszta forrásából merítették, s fegyelmezett, rendszeres munkával készültek és nagy figyelmet fordítottak az ifjúság aktivizálására. Hisszük, hogy a tavalyi jó tapasztalatok az idei seregszemlén is visszatükröződnek és még erőteljesebben kidomborodik az a tény, hogy szocialista kultúránk egyformán értékeli haladó néphagyományainkat és az erőteljes ütemben fejlődő életünk szépségeit és távlatait. Ápolni kell ezeket a hagyományokat — ez a dal- és tánckaraink leglényegesebb feladata. A díszes zselizi park, melynek hűvös árnyat adó ősi fái alatt a múltban csak a kiváltságos osztályok tagjai szórakozhattak, az idén újra hangos lesz dolgozóink ezreinek ünnepi jókedvétől. A népművészet idei seregszemléje hazánk felszabadulásának 35. évfordulója jegyében kerül megrendezésre, s a testvéri összefogást és békés életünk örömét hirdeti. Forró sikert a hagyományok ápolóinak, és szívetlelket gyönyörködtető szórakozást kívánunk a nézők ezreinek. esi. Az óvodásokból és kisiskolásokból álló érsekújvári táncsoport sikeresen szerepelt a május elsejei ünnepségen. Táncoló gyerekek „Marika, nem is hittük volna, jiogy pici táncosaid ekkora sikert aratnak ... Nagyon szép. produkció volt, tehát tudod mi a dolgod: Folytatni, folytatni, folytatni...“ Ilyen, s hasonló véleményekkel, gratulációkkal fordultak május 1-én Kleinné Szombath Máriához, miután óvodásokból és kisiskolásokból álló tánccsoportja Érsekújváron (Nové Zámky) óriási tapsvihar közepette levonult a pódiumról. Egy óvónő aki különben Is energiája jórészét a gyerekeknek szenteli — milyen felkészültség mellett, milyen meggondolással jutott arra az elhatározásra, sogy sok-sok türelmet, szabadidőt igénylő táncoktatással foglalkozzon? Annak, aki a hetvens években aktív olvasója volt napi és hetilapjainknak, figyelte a kulturális rendezvényeket, a név, Szombath Marika mond valamit. Foglaljuk össze tehát néhány mondatban — emlékeztetőként — táncos karrierjének főbb mozzanatait: Marika táncszeretete egészen a zsenge gyermekkoráig nyúlik vissza, öt éves volt, mikor édesanyja először húzta lábára a balettcipőt. Hét évig volt lelkes tagja a város balettiskolájának, de később tizenöt éves korában a néptánc „szerelmese“ lett. Egy évig táncolt a CSEMADOK Érsekújvár-! városi szervezetének tánccsoportjában, majd Léván (Levice) folytatja tovább tanulmányait, óvónőnek készül. A CSEMADOK városi szervezet keretében működő táncegyüttes vezetői hamar felismerik tehetségét, Búra Istvánnál évekig szólót táncol. Élete következő állomása Kamocsa (Komoőa), ahol óvónőként dolgozik. Ide Is kiséri táncszeretete, megalakítja a Napsugár folklórcsoportot. Koreográfiát ir, betanít, maga is táncol. A tetemes munkaráfordítás meghozza gyümölcsét: A Szüreti epizódok, Pataknál, Jegykendő című tánckompozíciók a jelentősebb folklórversenyekgn második, harmadik díjat nyertek, a Csárdás, Szerelem című összeállítás 1971-ben Zselizen — nagydíjat nyert. 1971-től — férjhezmenetele után — 1979-ig Szombath Mária nem hallatott magáról, a családjának élt. Hogy mi sugallta Máriának azt, hogy Ismét hódoljon régi kedvtelésének, hadd szóljon erről ő maga: — Míg korábban csak egy „szerelmem“ volt a tánc, ma már kettő van. Az említettekhez hozzácsatlakoznak a gyerekek is, akik nélkül az életemet már el sem tudnám képzelni. Ennek kapcsán — s lehet a nosztalgia is közrejátszott — elhatároztam, hogy megalakítok egy 5—10 éves gyerekekből álló gyermeknéptánc-csoportot. Szombath Mária. Habár nem szeretem a nagy szavakat, de el kell, hogy mondjam: nemcsak a gyerekeket, de szüleiket is „megnyertem“. Sokan a csemetéiken keresztül „fedezték fel“ a CSEMADOK-on belüli haszons tevékenység egész sorát... Marika „gyerekei“ kedvéért Ismét koreográfiát ír, eredeti forrást felhasználva dolgozta fel a Tardoskeddi táncok és gyermekjátékok cimű öszszeállítást. A harmincöttagú gyermekcsoport a május elsejei sikeres fellépés után nagy-nagy lelkesedéssel készül a zselizi (Želiezovce) Országos Népművészeti Fesztiválra. Szüleik, akik elkísérik gyerekeiket a próbákra, „végigizgulják“ az összes tánclépést. A szülői támogatás valóban önzetlen, amit szükséges külön kiemelni. A jelenlegi repertoárhoz az apróságoknak új ruha kell, melynek költségeit a szülők fedezik. Szombath Mária a továbbiakban terveiről is szól. — Mivel a gyerekek eddigi szereplése aránylag jó szakmai sikert hozott, ez némileg erőt adott a táncpróbák folytatásához. A jövőben a legtehetségesebb gyerekekből szeretnék egy olyan tánccsoportot képezni, amelyik már összetettebb táncelemek felhasználásával is könnyen megbirkózik. A csoport vezetőjének, és az érsekújvári táncoskedvű óvódásoknak és kisisikolásoknak sikeres zselizi szereplést kívánunk. i—kalita-^s á hagyományok ápolói ALEKSZANDR ANPILOGOV Sportága: kézilabda. Egyesülete: Burevesztnyik Tbiliszi. Életkora: 27 év. Családi állapota: nőtlen. Magassága: 203 cm. Súlya: 88 kg. Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1976), Világ-Kupa győztes (1979), világbajnoki ezüstérem (1978). ■ Hány csont nélküli kosarat tudna dobni, mondjuk, tíz büntetőből? — Tessék??? ■ Igaz, hogy soha nem kosárlabdázott? — Valóban nem ... Már sokan elcsodálkoztak ezen, de csak ismételni tudom: sohasem próbáltak elcsábítani kosarazni. Nálunk, a Szovjetunióban a csapatjátékokban a 203 cm azért nem olyat! nagyon rendkívüli magasság, hogy fussanak az ember után. De azért kézilabdapályán csak-csak előny, ha a mezőny fölé nő valaki? — Természetesen. De csak akkor, ha a magasság kellő fizikummal párosul. ■ Tehát nem elegendő egy jó csapathoz, ha sikerül összehozni hét kétméteres legényt? — De nem ám! Itt van például az én esetem. A világ legjobb csapatában játszom, s mégis ... ■ Igen sokak szerint kicsit „féloldalas“ a játéka, csak támadásban képes igazán kiemelkedőt nyújtani — — Sajnos, Így van. Csak rengeteg gyakorlás árán érhető el, hogy valaki az ellenfél és a saját kapuja előtt egyaránt ugyanolyan jő játékra legyen képes. Én is sokáig azt hittem, „megélek“ a magasságomból. Csak az utóbbi években kezdtem igazán odafigyelni a védekezésre. ■ Maradjunk hát a támadásnál! A legjobb kapusok sokszor szabályos „könyvelést“ vezetnek arról, ki hová lő általában. Vajon egy sikeres átlövő számontartja-e, melyik „sporttársnak“ mi a gyengéje, a kapu melyik sarkában a legbizonytalanabb? — Én igen. Bevallom, legutóbb ezért voltam a kelleténél kissé bizonytalanabb a magyarok ellen. A nagyon tehetséges, fiatal Jegenyés állt a kapuban, én pedig „Bartalosból készültem“. ■ A magyar válogatott nem lesz ott az olimpián. Rangos, veszélyes ellenfélben azonban így sem lesz hiány. Melyiküktől tart leginkább? — Hazai környezetben meg kell védenünk olimpiai elsőségünket. És tényleg nem udvariasságból mondom, de ha valamelyik csapattól — persze csak idegenben! — tartunk, az a magyar válogatott. Ha bírják erővel a kétszer harminc percet, nagyon kellemetlen ellenfelek. Tavaly télen is majdnem elütöttek bennünket a Világ- Kupa-győzelem tői. ■ Az olimpiai bajnok szovjet válogatott nem tartozik a legfiatalabb átlagéletkorú együttesek közé. Várható, hogy az olimpia után többen is viszszavonulnak az utóbbi évek sikercsapatából? — Én folytatom... A többiek? Valóban nagyon sok a feltörekvő fiatal. ■ Épp ezért adhatnák át nyugodtan a helyüket... — Épp ezért nem hagyjuk abba? Küzdjenek meg az újak, mutassák meg, mit tudnak. Szorítsanak ki bennünket a csapatból, s akkor már biztos, hogy a nemzetközi porondon is méltó képviselőink lesznekl Az idei seregszemlére már hóna” pok óta készülnek a szereplők. Többek között a zsitvabesenyőiek (Bešeňov) is, akik húszperces tarka műsorukkal szórakoztatják majd a közönséget. A műsor fő szervezője és irányítója Furuglás Margit, orosz-zene szakos tanítónő. El kell róla mondanunk, hogy 1984-től tanít a helyi általános Iskolában s három gyermek édesanyja. Munkája, elfoglaltsága mellett aktív tevékenységet fejt ki a Nőszövetség, a CSEMADOK, a CSSZBSZ és a Vöröskereszt . jftyl szervezetében. Ö mondotta e^nogy a menyecskekórusban olyan lelkes tagok szerepelnek, mint például Furuglás Mária, Jancsár Anna, Demo Mária, akik sokat segítenek a népdalok gyűjtésében, valamint a népviseleti ruhák felkutatásában. Egyébként a menyecskekórus öt évvel ezelőtt alakult. Rá egy évre beneveztek a Tavaszi szél... népdalversenybe s bejutottak az országos döntőbe, ahol sikeresen szerepltek. A tíz tagú csoport azóta is rendszeresen próbál és szerepel. Rendszeresen részt vesznek a zselizi (Želiezovce) Országos Népművészeti Fesztiválon, ahová az idén is örömmel mennek. — Milyen műsorral készülnek? >—i kérdeztem a lelkes vezetőt. — Műsorunk három részből tevődik össze: összesen kilenc népdalt énekelünk, melyek közül az egyik így hangzik: „Amott megyen, amott megyen három legény, Magyar Pistya, Magyar Pistya a közepén, rojtos szárú gatyában, pipa lóg a szájában, Varga Julcsa a babája“. Valamikor, nem is olyan régen falunkban a lányok és legények vasárnapi szórakozása a „hajszínellázás“ volt. Ez annyiból állt, hogy a lányok hat-tíz-tizenkét sorban karonfogva lépésben mentek végig a falun, miközben ezt énekelték: „Hajszínalla, színalla, szína szakadéka“. A szlnellázás az estél! harangszóval ért véget, amikor a lányoknak haza keleti menni. Továbbá a böjti szokásokat visszük színre Zselizen. A „Virágba szőtt álmok“ népviseleti bemutatón is fellépünk. Legnagyobb problémánkat a kosztümök vásárlása okozza, mivel nincs, aki anyagilag támogasson bennünket A népművészet elkötelezett rajongóinak sikeres zselizi szereplést kívánunk. t—nt=* Az érsekújvári (Nové Zámky) járás Zsitvabesenyő (Bešeňov) községének hagyományápoló csoportja az országot népművészeti fesztiválra készül. Fotó: <^-nk-=
