Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-31 / 22. szám

1980. májas 31. SZABAD FÖLDMŰVES Fejlődő város a Sajó völgyében A Sajó völgyében fekszik Tornaija (Šafárikovo), a ri­maszombati (Rim. Sobota) járás egyik legjelentősebb gaz­dasági és kulturá­lis központja. Egy pápai levél­ben említődik elő­ször, Tornalia né­ven. Am a telepü­lés keletkezése egészen a bronz­korszakba nyúlik vissza — ezt a vá­ros területén levő urnás temetkezési hely is bizonyítja, ahol az 53 feltárt sírból értékes lele­tek kerültek elő. > A tatárjárás rom­jain új település keletkezik 1291-ben Kevy (Kuuy) né­ven, de Tornalia néven is szerepel. Ez idő tájt válik hűbéri községgé, majd fejlődésnek indul. A XV. szá­zadban már vármegyei gyűlések szín­helye. Az 1848—49-es szabadságharc időszakában a településen ütköznek meg a császári hadak és a szabad­ságharc katonái, Dembinsky parancs­nokkal az élen, Az 1870-es évben már ezer lakosú, Járási székhely. A lakosok legna­gyobb része ekkor kézműves és föld­műves. A vasút megépítése jelentős fordulatot eredményez a várossá fej­lődésben, a kereskedelmi és mező­­gazdasági központtá válásban. A XX. század 20-as éveiben, a munkásosztály erősödésével kommu­nista szervezkedések színhelye. Az 1923-ban alakuló CSKP-szervezet nemcsak a város munkásait, hanem a környező települések lakosait is maga mögött tudja. A kommunista sejtek buzdítanak tüntetésekre, sztrájkokra, a jobb megélhetésért ví­vott harcra. A komunista ifjúság szervezője és lelkesítője ekkor Fábry István. A pártszervezet megalakulása után jóformán két hónap sem telik el, Péntek László elnököt, Brauer József titkárt és Egri Istvánt letar­tóztatják, majd átadják a járásbíró­ságnak „állam elleni ellenséges szer­vezkedés“ vádjával. Ugyanezen a cí­men a pártszervezet további nyolc tagjára is büntetést rónak ki. Nehéz harcokat vívtak a kommu­nisták, a haladó gondolkodású embe­rek, akik nem féltek a meghurcolá­­soktól, a kínzásoktól, a börtöntől. A vnb épületének falán emléktábla őrzi Péntek Sándor és Nagy Lajos, a munkásosztály forradalmárainak ne­vét. A fasiszták 1945-ben internálták őket, majd gáládul kivégezték,*! A várost a fasiszta megszállás alól a Malinovszkij marsall vezette II. ukrán front hadserege szabadította fel. Hat héten át székhelye volt e város a felszabadítóknak. A felsza­badító seregek marsulljának nevét emléktábla és utca őrzi. A város fel­szabadításáért -vívott kemény harcok­ban 202 szovjet és 5 román katona áldozta életét. A felszabadulás utáni 35 évben nagyon sokat fejlődött az immár hét­ezer lakosú város. Több mint ezer la­kás épült, ennek több mint a fele ön­erőből, csaknem - egynegyede pedig szövetkezeti. Jelenleg két lakótömb építése folyik, ahol a közeljövőben 28—28 család talál majd boldog ott­honra. Tekintettel arra, hogy a la­kásínség igen nehezen oldható meg, előkészületek folynak egy 352 lakás­ból álló lakótelep létesítésére, még­pedig a 7. ötéves tervidőszakban. Míg a felszabadulás előtt csupán egy téglagyár nyújtott munkalehető­séget mintegy 1Ó0 dolgozónak, jelen­leg a város 3600 embert foglalkoztat, főleg ipari és mezőgazdasági üzemei­ben. A Piesoki Gépgyár kihelyezett, tornaijai üzemében új munkacsarno­kok építésa folyik, 150 millió költség­­ráfordítással. A jelenleg 260 dolgozó­ja 800-ra gyarapodik. Szlovákia leg­nagyobb mezőgazdasági üzemei közé tartozik a Tornaijai (Šafárikovo) Ál­lami Gazdaság, amely tízezer hektá­ros. Hatalmas agrokémiai üzem is épül. A város hat ipari üzeme közül a Trenőíni Ruhagyár helyi üzeme fog­lalkoztatja a legtöbb dolgozót, mint­egy ezret. Kiváló eredményeinek el­érésében a 14 szocialista brigád jeles­kedik, mutat követendő példát. Közü­lük kettő ezüstérmes. Az oktatási intézményekben a pe­dagógusok, nevelők száma eléri a 228 főt. Mivel az iskolai épületek már nem felelnek meg a jelen követelmé­nyeinek, a város felszabadításénak 35. évfordulóján egy új, 16 tanter­mes iskola alapkőletételére került sor. Átadási határideje az 1983-as év. A város hat óvodájában és egy böl­csődéjében a férőhelyek száma 355 összesen. A férőhelyhiányt hivatott mérsékelni az új óvoda és bölcsőde, amely 110 gyerek befogadására lesz alkalmas. Jelentősen elősegíti a város kultu-' rális életének fejlődését az új műve­lődésháza, melyben helyet kapott a városi könyvtár, az ifjúsági klub és a nyugdíjasok klubja. A művelődés­­háza másik részének építése „Z“ ak­ció keretében szintén jó ütemben halad. Ami az ivóvízellátást illeti, a lakos­ság 18 utcában vízvezetékhálózatból nyeri a vizet, 23 üzem és szervezet úgyszintén. A város a felszabadulás előtt egyáltalán nem rendelkezett csatornahálózattal. Ennek hossza je­lenleg 3,5 kilométer, s a 7. ötéves tervidőszakban kilenc kilométerre bő­vül, víztisztító állomással. Ami az egészségvédelmet illett, a kórházban és az egészségügyi köz­pontban 170 egészségügyi dolgozó, köztük 26 orvos és 74 szakerő gon­doskodik a lakosság egészségvédel­méről. Megnyugtató, hogy a közszolgálta­tás területén közel négyszáz dolgo­zó munkálkodik közmegelégedésre. A közel hatvan élelmiszer- és egyéb üzlet évi forgalma 170—180 millió korona közül mozog. A nagykereske­delmi hálózat meg évente megközelí­tőleg 125 millió korona bevételt könyvelhet el. A vendéglátó üzemek és az étkezdék éves forgalma mint­egy húszmillió korona. Ezek alkal­mazottainak száma eléri a 340-et. Városunkat a turisták főleg nyá­ron keresik fel: a strandfürdő tízez­reket vonz. A fürdő kőryéke füvesí­tett, sportpályák, díszcserjék övezik. Étkezésről a felelős üzemek példá­san gondoskodnak. Ami még a turis­tákat vonzza: a XV. századból szár­mazó gótikus templom, festett orna­­mentumaival, művészeti értékű kely­­hével. A város lakosainak, üzemei, köz­­intézményei dolgozóinak nagyon jó a társadalmi munkához való viszonya. A felszabadulás 35. évfordulója tisz­teletére 33 ezer óra társadalmi mun­ka végzését vállalták, 3 millió 200 ezer korona értékben. Milyen közja­vakat hoznak létre? Például: az új labdarúgópályát, a tornatermet, az autókemping bejárati épületét, járdá­kat, parkokat, zöldövezeteket. így dolgoznak Tornaiján — a köz­jóért, a maguk és a társadalom hasz­nára. GARAI FERENC, Tornaija ELSŐK A JÁRÁSBAN a Bódva partján n. К1 i n к о brigádvezető véleménye: — Nem elégséges a megtisztelő cím, az érem. A vállalt kötelezettsé­geinket, s tervfeladatainkat is példá­san kell teljesíteni, sőt jóval többet nyújtani az átlagnál a közösség, a társadalom javára. Ezenkívül a köz­ség választási programtervének fel­adataiból is méltóan, példamutatóan kell részt vállalnunk. Továbbá, a csa­ládi életben is szocialista példakép kell, hogy legyünk. Elmondhatom: a brigádtagok magatartásformája, gon­dolkodásmódja, cselekvőkészsége na­gyon sokat változott. Igazi közösségi emberekké váltak. Büszkék arra, hogy a brigádunk ezüstérmes, de azt is tudjék, ez viszont nagyobb kötele­zettségekkel is jár. Mert, nem elég az élen járni, más kollektívákat is ma-Rezes Sándor, a va­jáni (Vojany) szö­vetkezet elnöke ősgyökeres abarai Oborin). Egy-ket­­őre kiderül, réges­­■égóta ismerjük agymást. — Mióta dolgo­zol a mezőgazda­ságban? — Gyermekko­romtól. Apámnak kilenc hold földje volt. A három testvér közül én vol­tam a legidősebb. Mindjárt a háború után, 1947-ben nősültem. Két évvel később a szövetkezet előkészítő bi­zottságának elnöke lettem. Annak el­lenére, hogy Abarán csaknem az éle­temre4 törtek, megalakítottuk a kö­zöst. Zöldségkertésznek választottak. Ötvenkettőben nagyon jól sikerült a zöldségtermesztés: repülőgéppel szál­lították el tőlünk a sok árut. S 1958- ban elnökké választottak. Nem pa­­naszkodhatom, mindig jól ment az abarai szövetkezet. Hogy kerültél ide, Vajánba? i— A 2200 hektáros szövetkezetei kellett otthagynom, s átvenni az irá­nyítását egy jóval kisebb, 780 hektá­ros közös gazdaságnak. Előttem a vajániak minden évben veszteséggel zártak. Kértek a járási szervek, s a vajániak is, hogy vegyem kézbe a szövetkezet irányítását. S vállaltam. Nagyon nehéz évek voltak. Am én az első perctől kezdve bíztam az embe­rekben — a tagságban. — Az elnökké választásod után mit tartottál a legfőbb teendődnek? — A rendteremtést. Mint általában sok helyütt, itt is szeretik néhányan az italt, s a munkahelyen is megiszo­gatták. Az első hetekben szép szóval próbáltam hatni az emberekre, ez azonban nem segített. Élnem kellett a felelősségrevonással, a büntetéssel* í— És az használt? <— Igenl Csakhogy az érintettek nemigen tudják, mennyi álmatlan éj­szakám volt miattuk, i— S mit szóltak az emberek? Mit? Egý hétig nem köszöntek, leszegték a fejüket. Aztán egy jó ideig csak „elnök elvtárs“-aztak. Majd, amikor észhez tértek, ismét Sanyi lettem. , A következőkben kitért a másik kérdés megválaszolására: Gazdag életen F-и A legfontosabb teendőim közé tartozott a kapcsolatteremtés. Például 1972-ben nagyon jó, bőtermő gabona­vetőmagot szereztem be Nyugat-Szlo­vákiában, s a következő esztendőben már 100 százalékon jóval felül telje­síthettük a növénytermesztés éves tervét. Javult a közös gazdasági alap­ja: kifizettük a tagoknak az élő és holtleltár értékét. Jutott pénz építke­zésre is. Később az iparba elvándo­roltak is visszatértek a szövetkezet­be. Ezt követte a bési (Beša) és az iskei (Iškovce), majd később a de­­regnyői (Drahüov) szövetkezet hoz­zánk csatlakozása — az egyesülés. Tehát itt a gyárkémények tövében' sikerült egy 3595 hektáros, korszerű közös gazdasáogt kialakítanunk. — Mi a gazdaság fő termelési pro­filja? — Termesztünk búzát, kukoricát, burgonyát és zöldségféléket. Az állat­­tenyésztésben a szakosítás még nem annyira tökéletes: kétezer a szarvas­­marhánk, melyből hatszázötven a te­hén, Egy állományforgóban kétezer sertést és harminchatezer baromfit tartunk. Van hatezer lúdunk és nyolc­száz juhunk. — Mennyi az éves bevétel a mező­­gazdasági termelésből? — Negyvenmillió korona a bevéte­lünk. Ez járási és kerületi méretben is jónak mondható. i— Emlékeid? i— Azokból van sok. Az abaraiak azt mondták, még a legelején: szép gép, jó gép a traktor, de nekünk nem kell, mert annyira letapossa a földet, hogy az nem ad termést. Amikor az első gabonakombájnok munkáját vizs­gáltuk, csoportosan térdeltek le a tarlóra az emberek, úgy vizslatták, marad-e szem a gép után. Ugyanezen célból a pelyvát is összeturkálták. Természetesen, ma már mindezen csak mosolygunk. De akkoriban bi­zony gyakoriak voltak az ilyen jelen­ségek. Szerintem, ez a kétkedésük, bizalmatlanságuk a gépek iránt, tel­jes mértékben érthető <— mai ésszel megítélve. — Ittléted alatt részesültél-e vala­milyen társadalmi-erkölcsi elismerés­ben? — Kétszer kaptam kormánykitün­tetést. Sosem felejtem el a szívből jövő jókívánságokat. Tavaly töltöttem be a 60. életévemet. Nagyon örültem a sok szép virágnak, az emberek ki­tárulkozásának. A két magas kitünte­téshez ők is hozzájárultak. i— Túl vagy már a 60. életéveden. Ha nyugállományba vonulsz, mert en­nek Is eljön az ideje, mire fordítod majd a szabadidődet? Nagyon szeretek olvasni, rajon­gok a virágokért. Talán majd akkor több időm lesz az olvasgatásra, a kertészkedésre... Ha megkésve is, de hadd gratulál­junk! ILLÉS BERTALAN Lengyel Béla traktoros a vetőgép beállítása közben. gunkkal kell ragadni, épp a jő példa­­mutatással, a közösségi felelősség­­érzetünkkel, tervfegyelmünkkel, a fel­használható jó tapasztalataink átadá­sával. Végül azzal zárta mondandóját a brigádvezető, hogy a nagy közösség; ben egymásra vannak utalva az em­berek. — Ha valaki hibázik, kilép az egy­­mástsegítés menetéből, akkor az egész folyamat felbillen. Ezt viszont megérzi a szövetkezet, annak min­den tagja, de még a falu is. az Állattenyésztésről Kicsit elkalandoztunk. P r é k o p Pál az, aki más mederbe tereli a be­szélgetést. — Főképp a tejtermelésre, a hízó­marha- és juhtenyésztésre fordítjuk a tű figyelmet. Az utóbbi években já­rási elsők vagyunk a tejtermelésben és a tejeladási kötelezettségünk telje­sítésében. Tavaly például a fejési át-A merinói fajtájú, 1800 darabos juhállományt fokozatosan az almási gazdasági udvarba összpontosítják. — A jó eredmények elérésében az is jelentős szerepet játszik — fejezte be tájékoztatását a szakember —, hogy van saját takarmány- és ter­ményszárítónk. Ezáltal a rosszabb minőségű szálastakarmány is felhasz­nálható, tápanyagok hozzáadásával pelett készíthető belőle. KURTÄN — A SZŐLÉSZETRŐL Csakis dicsérhető az a törekvésük, hogy a kihasználatlan, köves lejtőket szőlővel telepítik be. I g n á c z Ist­ván mérnök erről röviden így tájé­koztat: — Ötvenkét hektárnyi a termő sző­lőnk. Ez nagyobbrészt rizling és bur­gundi fajtájú. S hetvenhét hektárnyi az új telepítés. A köves, lejtős tala­jok, (melyek másképp nem haszno­síthatók) további betelepítésével szá­molunk: jövőre 120 hektárnyi a ter­vünk. — Tőkéink jól átteleltek. Remélhe­tő, hogy fagykárt már nem szenved­nek. Ha valami vészes betegség fel nem üti a fejét, az idén jó termés várható. Nehézségeink? Nincs elegen­dő és hatásos permetezőszerünk. A lejtők és a sok kő miatt még nagy az olyan terület, mely kézi művelésre szorul... RÉGI TELEPÜLÉS -< ÜJ GONDOLKODÁS Görgő, földjeivel belefut a Szapsl síkságba. A falu azonban már kopár, meredek mészkősziklák s borókalige­tek tövében-körében húzódik meg. Csodálattal nézem ezt a síkságból hirtelen kitörő, zord hegyi tájat. Nagyon mostohák a természeti, gaz­dasági adottságaik. Mégis megbirkóz­nak a temérdek nehézséggel. A szo­ciális gondoskodás eléggé fejlett: a szövetkezet szakácsai naponta több mint 120 adag kiadós, ízletes ebédet készítenek. Saját üzletük is van, aho­vá a dolgozók reggel beadják a be­vásárló táskájukat, a megrendeléssel együtt, s dolguk végeztével a szüksé­ges élelmiszerrel, áruval megpakolva indulhatnak haza. XXX A BÉKE nevet viselő, egyesített szövetkezet tagsága jól tudja: az em­beriség nagyobbik fele (melyhez mi is sorolhatjuk magunkat) azon van, hogy emberi fajunk méltóképp éljen, fejlődjön, gyarapodjon. Megőrizze az életet a jelennek, a jövőnek, az újabb évezredeknek. A szocialista világrend­­szer ezért harcol a háború, az erő­szak, az embertelen bánásmód, az éhínség, a fegyverkezési hajsza ellen, S azért, hogy ebből a harcból meg­erősödve kerülhessen ki, a szocialista Ing. ICSÖ János, efsz-elnök FERENCZ István főagronómus társaságasan. tagunk elérte tehenenként a 3108 litert. Kétszázhetven a tehenünk. Két éve kezdtük el a szlovák-tarka és a fekete-tarka keresztezését, s most az állomány 80 százaléka fekete-tarka. Ahhoz, hogy jobbak legyenek a tej­termelés előfeltételei, a tehéngondo­zók szociális körülményei, változtatni kell a jelenlegi helyzeten. S nem is topognak egy helyben: a jövő évben adnak át Tornagörgőn egy új típusú, 400 férőhelyes tehénistállót. Ezáltal a tehénállomány létszámát félezerre gyarapíthatják. Ami a marhahústermelést illeti, ezen a téren is előbbre lépnek. Vagy­is, még ez év végén Körtvélyesen át­adják rendeltetésének az új, 600 fé­rőhelyes, FIDLOT típusú istállót. Ez­által a szakosítás problémája is meg­oldódik. világrendszer egységes, szilárd lehes­sen, mindnyájunknak meg kell tenni a magunkét saját posztjainkon. A béke az életet jelenti. Az élet viszont fejlődés, tökéletesedés — és csodálatosan szép. Ezt vallja a Béke Efsz tagsága is, amely a közelmúlt­ban lépett „frigyre“ az almásiakkal. Bár az egyik többet, a másik keve­sebb javat vitt a „házasságba“. Ez azonban úgy van, mint az emberek családi életében: a különbségek ki­egyenlítődnek. A házastársak sem pa­naszolják fel egymásnak: ki, mennyi jussal lépett pártába, amikor már felépült a ház, megvan az autó, s a gyerek is megszületik... Dolgozzunk becsületesen, s az élet megy tovább... Korcsmáros László, Lúcska

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents