Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-24 / 21. szám

1980. mä)u£ 24.

.SZABAD FÖLDMŰVES,

3

A béke és biztonság erős védőpajzsa: a Varsói Szerződés

Május 14-én 8s 15-én Varsóban ülésezett a barátsági,

együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé. Az ülésen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió legfelső párt- és állami vezetői vettek részt. Az ülésen összegezték a szervezet 25 éves tevékenységét és megvitatták az európai enyhülésért és biztonságért, a világbéke megszilárdításéért folyó küzdelem időszerű kérdéseit és feladatait.

Az ülésszak részvevői egyhangúlag Jóváhagytak egy nyilatkozatot, melyet külön tesznek közzé, értékelték a jelenlegi európai és világhelyzetet, javaslatokat tettek újabb lépésekre, melyek folytán intézkedések történnének az európai földrészen a politikai és katonai enyhülés kibontakozására, a világ általános politikai légkörének megjavítására. A tagállamok megerősítették szilárd elszántságukat, hogy folytatják harcukat az európai biztonság és együttműködés erősítéséért, a vllágbékéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért, a nemzetközi enyhülésért, a fegyverkezési hajsza megállításáért 'és á leszerelésért, Ebben a Sarcban készeit együttműködni mindazokkal az államokkal és társadalmi erőkkel, amelyeknek érdekük a béke és a népek biztonságának szilárdítása.

Megállapodás született, amelynek értelmében a vendéglátó Lengyel Népköztársaság a nyilatkozatot az ENSZ hivatalos okmányaként kibővíti s a nyilatkozatról tájékoztatja az európai biztonsági és együttműködési értekezlet valamennyi részt vevő államának kormányát.

Megállapodás született, hogy a külügyminiszteri bizottság ülésén megtárgyalja az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői madridi találkozójának előkészítésével, valamint az európai katonai enyhüléssel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásával kapcsolatos kérdéseket,

Az ülésen meghallgatták Viktor Kulikov marsallnak, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának jelentését a közös parancsnokság tevékenységéről. Az ülés a barátság és teljes kölcsönös megértés légkörében folyt le, a megvitatott európai és nemzetközi problémákkal kapcsolatos nézetazonosságot bizonyította,

A Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata

Ä Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén elfogadott nyilatkozat négy fejezetben mélyenszántóan elemzi a szervezet negyedszázados fennállása alatt kifejtett tevékenységét, az európai enyhülésért és biztonságért, a világbéke megszilárdításáért vívott harc időszerű kérdéseit.

A nyilatkozat első fejezete megállapítja, hogy a NATO tömb kialakulására válaszként létrejött testvéri szövetség, a Varsói Szerződés együttműködik más államokkal, valamennyi békeszerető erővel, s negyedszázada magabiztosan és hatékonyan létfontosságú feladatokat old meg, gátolja a háború kirobbanását Európában, minden eszközzel hozájárul a béke megszilárdításához, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, az államok egyenjogú, békés együttműködésének fejlődéséhez.

A nemzetközi fejlődést érintve a nyilatkozat így jellemezte a légkört: „A világ erőviszonyaiban bekövetkezett gyökeres változások, a szocializmus pozícióinak és befolyásának erősödése, a népek antiimperialista, forradalmi harcának, a nemzeti felszabadító erőknek a sikerei megterem-Afrika napjaként emlékeznek meg évente május 25-ről, ugyanis 1963- ban ezen a napon alakult meg Etiópia fővárosában, Addis Abebában a nemzeti felszabadító mozgalmaknak Afrikai Egységszervezetként Ismert regionális szövetsége. Az azóta eltelt idő igazolta a szervezet létjogosultságát, kiemelkedő szerepét a földrész népeinek egységéért, politikai és gazdasági felszabadulásáért vívott küzdelemben. A szervezet haté- * konyán munkál-' kodik az átkos % gyarmati örökség felszámolásán, továbbá közvetít az afrikai országok között támadt viszályok békés elsimításában.

Az afrikai nemzeti felszabadító mozgalmak nagy eredménye volt a hetvenes évek derekán a portugál gyarmatbirodalom összeomlása, Angola, Mozambik, Bissau-Guinea, a Zöldfoki-szigetek stb. önálló nemzeti állammá alakulása. Az idén, hosszú küzdelem, neokolonialista ármánykodás leküzdése után, a

tették annak elengedhetetlen feltételeit, hogy a szocialista országok céltudatos politikája, a békeszerető állabok és népek cselekvési egysége fontos, kedvező változásokhoz vezessen mind a nemzetközi kapcsolatok rendszerében, mind a béke és a nemzetközi biztonság szilárdulásában.

Az elmúlt évtized legnagyobb eredménye, hogy sikerült megszakftani azt a tragikus körforgást, hogy csak rövid, lélegzetvételnyi szünet volt világháborúk között, és a legszélesebb körben kibontakoztatni az azért folyú harcot, hogy a háborúkat örökre kiiktassuk az emberi társadalom életéből.“

A nyilatkozat ezután felsorolja az e törekvésben elért egyes eredményeket, kiemelve egyes szocialista országok kapcsolatainak normalizálását az NSZK-val, ám leszögezi, hogy amíg a NATO tömb létezik és katonai fölény szerzésére törekedve folytatja katonai erejének növelését, a Varsói Szerződés tagállami minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy kellő szinten tartsák védelmi képességüket. Mindig gondoskodni fognak népeink biztonságának szavatolásáról. A nyilatkozat első fejezete végül a múlt

napján

nép akaratából létrejött a fekete többségi kormányzatú Zimbabwe állam, hogy Dől-Rhodesiá teljesen a múltba vesszen.

Am a gyarmatosítók még tartják hadállásaikat Dél-Afrikában, Namíbiában, dacolva az ENSZ vonatkozó határozataival, a világ közvéleményének akaratával.

A szocialista közösség mindenkor természetes szövetségesét látta a nemzeti felszabadító mozgalmakban, erkölcsi, politikai, diplomáciai és gazdasági támogatást nyújtott a függetlenségükért küzdő vagy függetlenné vált országoknak, mind a fekete földészen, mind az egész földkerekségen.

Az AESZ április végén tartott lagosi gazdasági csúcsértekezletén elfogadott záróokmányban ötven tagállam kötelezettséget vállalt, hogy 2000-ig létrehozza az afrikai gazdasági közösséget. Az afrikai közös piac révén kísérletet tesznek az afrikai országok szoros gazdasági, kulturális és társadalmi együttműködésének megvalósításra. A nyolcvanas években továbbfejlesztik a kontinens államainak regionális együttműködését, s a regionális szervezeteket kívánják a század végéig közös piaccá alakítani, (K. I.)

hagyományaira utalva hitet tesz nemes szándékai mellett: A Politikai Tanácskozó Testület ülésén képviselt államok, amelyeket negyedszázaddal ezelőtt, mindössze egy évtizeddel a fasiszta agresszorok leverése és a második világháború befejezése után a háborútól mentes világ megteremtésének eszméje lelkesített, kötelezettséget vállaltak, hogy baráti szövetségben tevékenykednek s a legnagyobb mértékben hozzájárulnak e nagy feladat megoldásához. Most, amikor már 35 év telt el a második világháború befejeződése óta, erősebb, mint valaha az a meggyőződésük, hogy ennek a világnak a felépítése nehéz, rde reális cél, 8 politikájukban továbbra is az első helyen fog állni.

A nyilatkozat második fejezetében áttekintették az alakulóban levő jelenlegi európai helyzetet, földrészünk biztonságának és együttműködésének kérdéseit.

Hangsúlyozták, hogy a világesemények megerősítették a Varsói Szerződés tagállamainak 1978. november 23-i nyilatkozatában megfogalmazott értékelések és célok helyességét.

A SALT—II. szovjet—amerikai szerződés ratifikálásának amerikai elodázásával, az olimpiai mozgalom elleni aknamunkával, különféle nyugati propaganda- és politikai kampányokkal kapcsolatban kifejezésre juttatták:

Az ülésen képviselt államok felemelik szavukat minden hasonló lékísérlettel szemben, amely arra irápés és cselekedet ellen, minden olyan nyúl, hogy aláássa a nemzetközi enyhülést, akadályozza az államok együttműködését. Határozottan síkraszőllnak azért, hogy ne történjenek olyan lépések, amelyek tovább bonyolíthatják a helyzetet, azért, hogy valamennyi állam egyesítse erőfeszítéseit a feszültség fokozódásának megállítására, folytatódjék az enyhülés és a békés együttműködés politikája. Határozottan fellépnek azért, hogy az európai földrészen megakadályozzák az ellenségeskedés és bizalmatlanság légkörének újjáéledését.

Hangot adtak eltökélt szándékuknak, hogy valamennyi békeszerető országgal és társadalmi erővel együtt védelmezik és megvédik a nemzetközi enyhülést, s arra törekszenek, hogy ez állandó, sokoldalú és átfogó folyamattá váljék. Változatlanul készek arra, hogy fejlesszék és elmélyítsék kapcsolataikat Európa és a világ valamennyi országával, szélesítsék az együttműködés már kipróbált útjait és újakat nyissanak. Hangoztatták, hogy az Európa-értekezlet részvevői képviselőinek közelgő madridi találkozója fontos szerepet játszhat, és kell is, hogy játsszék, az európai enyhülés erősítésében, a biztonság szilárdításában, az együttműködés fejlesztésében. Úgy vélik: a madridi találkozó az európai biztonság katonai és politikai vonatkozásainval, az együttműködés minden terén történő fejlesztésével kapcsolatos gyakorlati lépések egyeztetésével végződhet.

A Politikai Tanácskozó Testület ülésén képviselt államok felhívják az Európa-értekezlet valamennyi részvevőjét, foglaljanak el konstruktív álláspontot az európai katonai enyhüléssel és a leszereléssel foglalkozó konferencia kérdésében, hogy a madridi találkozón határozatot hozzanak annak összehívásáról. Ezzel kapcsolatban támogatják a Lengyel Népköztársaság javaslatát, hogy erre a konferenciára Varsóban kerüljön sor.

A nyilatkozat harmadik fejezete az egyéb nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos állásfoglaást tükrözi. Megítélésük szerint nincs olyan globális vagy regionális probléma, melyet nem lehetne politikai eszközökkel megoldani. így a yilatkozat megismételte a tagállamoknak a közel-keleti, az afganisztáni helyzettel, az amerikai-iráni viszonnyal kapcsolatos állásfoglalását. Támogatásukról biztosították az Indiai-Óceán államainak javaslatát, hogy nyilvánítsák békeövezetté a térAZ EGYESÜLT ÁLLAMOK PÉNZELI A ZSOLDOSOK AFGÁNISZTÄNI BEVETÉSÉT

így formálódnak a zsoldosok bandái aia

(M. Abramov rajzaj

Afrika

A POLITIKAI TANÄCSKOZÖ TESTÜLET FELHÍVÁSA

Á Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé ülésének részvevői attól a törekvéstől vezérelve, hogy erősítsük a világ népeinek a békés jövőhöz fűzött reményét, a következő kezdeményezést tanúsítják:

javasolják, hogy a közeljövőben rendezzék meg valamennyi világrész államfőinek csúcstalálkozóját. A találkozó részvevői érdeklődésének középpontjában álljon az az Európa és az egész világ népeit foglalkoztató feladat, hogy kiküszöböljék a nemzetközi feszültséggócokat és megakadályozzák a háborút Emellett rendséget. Kifejezték, hogy következetesen támogatják a népek nemzeti felszabadító harcát az imperializmus, a gyarmati rendszer, a neokolonializmus, a fajüldözés, az idegen uralom bármilyen formája ellen, valamennyi nép ama jogának tiszteletben tartásáért, hogy sorsának ura lehessen, érvényesíthesse törekvéseit és a haladás útján fejlődjék. Méltatták az el nem kötelezettek mozgalmának megnövekedett szerepét a bonyolult nemzetközi problémák megoldásában. Végül a nyilatkozat leszögezi: A nyolcvanas években nemcsak meg kell őrizni az elmúlt évtizedben elért eredményeket, hanem gyarapítani is kell az enyhülés eredményeit, ki kell szélesíteni a békéért, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmet. Ez az egész emberiség vágyainak megfelel.

A nyilatkozat negyedik fejezetének fontosságát az adja meg, hogy hét pontban összefoglalja a következő időszak fő teendőit. A jelenlegi helyzet elemzése parancsolőan szükségessé teszi, hogy az erőfeszítések mindenekelőtt a következő irányokban összpontosuljanak:

Először: A jóakarat közös kinyilvánításaként állapodjanak meg abban, hogy egy meghatározott, egyeztetett időponttól kezdve Európában egyetlen állam, egyetlen államcsoport sem növeli fegyveres erőinek létszámát az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában meghatározott térségben.

Másodszor: Hiánytalanul betartják az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának valamennyi rendelkezését. Ezeknek fő elvei: szuverén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok tiszteletben tartása, tartózkodás az erőszaktól, vagy az erőszakkal való fenyegetéstől, a határok sérthetetlensége, az államok területi épsége, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga, az államok közötti együttműködés, a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése.

Harmadszor: Az 1980 végére tervezet madridi találkozó sikeres megtartása érdekében tegyék inteznzívebbó és mélyítsék el az eszmecseréket kétes sokoldalú alapon, hogy még a találkozó előtt alapvető közös egyetértés alakuljon ki azokban a kérdésekben, amelyekben a találkozón megállapodásra juthatnak a záróokmány még teljesebb megvalósításához vezető gyakorlati lépésekről. A madridi találkozó jó előkészítése és az előrelépés a határozatok egyeztetésében alapot adhatna arra, hogy a határozatok meghozatalában külügyminiszterek vegyenek részt.

Negyedszer: Meg kell gyorsítani az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia összehívásának előkészítését, erősíteni kell a kétoldalú véleménycserét az előkészítés konkrét kérdéseiről. A konferencián részt vevő államok képviselői tartsanak sokoldalú előkészítő konzultáciőat azzal a céllal, hogy a madridi találkozón gyakorlati döntések szülessenek a konferencia feladatairól, időpontjáról, helyéről, munkarendjéről, többek között az első szakasz napirendjéről úgy, hogy annak munkája a bizalomerősítő intézkedésekre összpontosuljon.

ötödször: Erőfeszítéseket kell tenni azzal e céllal, hogy mielőbb megállapodások szülessenek a fegyverkezési hajsza korlátozásának és megszüntetésének különféle kérdéseiről. Haladéktalanul fel kell újítani a szüneteltetett vagy megszakított tárgyalásokat.

A fegyverkezési hajsza megszüntetését célzó gyakorlati intézkedések között a szovjet—amerikai hadászati fegyverkorlátozási szerződés, a SALT —II. é.etbe léptetése mellett a legközvetlenebb feladat, hogy mielőbb eredményesen befejeződjenek a tárgyalások

kívül nagy figyelmet kell szentelniük az európai biztonság, az európai béke megőrzése kérdéseinek.

Az ilyen találkozó összehívásáról nemzetközi konzultációk során egyezhetnek meg.

A jelenlegi helyzet és a belőle következő aggodalmak, a korántsem kimerített lehetőségek, végül pedig a Hítler-ellenes koalíció idejétől a mai napig szerzett történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy éppen az ilyen csúcstalálkozók jelentik a legbiztosabb utat a kölcsönös megértés és a tartós béke felé.

— a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról;

— a radiológiai fegyverek fejlesztésének, gyártásának, halmozásának és alkalmazásának betiltásáról;

— a vegyi fegyverek fejlesztésének, gyártásának és halmozásának betiltásáról és készleteik megsemmisítéséről;

— a nukleáris fegyver nem alkalmazásáról, nukleáris fegyverekkel nem rendelkező és ilyeneket területükön nem tároló államok ellen, valamint arról, hogy nem helyeznek el nukleáris fegyvert olyan államok területén, ahol jelenleg ilyen nincs.

Hatodszor: Haladéktalanul érdemi tárgyalásokat kell kezdeni a fegyverkezési hajsza megszbüntetését és a háború veszélyének kiküszöbölését szolgáló olyan időszerű intézkedésekről, amelyekért a szocialista országok szüntelenül síkraszállnak és amelyek mellett az Egyesült Nemzetek Szervezete is állást foglalt, de róluk még nem kezdtek tárgyalásokat:

— egyetemes szerződés kötése az erőszakról történő lemondásról,

— a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetéséről és a nukleáris fegyverkészletek fokozatos csökkentéséről, egészen teljes megsemmisítésükig,

— új tömegpusztító fegyverfajták és rendszerek létrehozásának megtiltásáról,

— a katonai költségvetések csökkentéséről, mindenekelőtt a nagyhatalmak esetében.

Hetedszer: A béke és a nemzetközi helyzet megszilárdítása, valamint a fontos nemzetközi tengeri útvonalak megbízható és akadálytalan szavatolása érdekében meg kell vizsgálni -a például az ENSZ keretében a katonai jelenlét és tevékenység korlátozásának és szintje csökkentésének kérdéseit olyan térségekben, mint az Atlanti-, az Indiai- és a Csendesóceán, a Földközi-tenger vagy a Perzsa-öböl.

A nyilatkozat ezek után így zárull

A Varsói Szerződés tagállamai javaslataikat előterjesztve annak a reményüknek addnak kifejezést, hogy Európa és a világ minden államának kormánya kedvezően fogadja és figyelmesen tanulmányozni fogja ezeket, s a javaslatok mind részükről, mind Európa és a világ társadalmi erői részéről széles körű támogatásra találnak. A Varsói Szerződés tagállamai készek érintkezésbe lépni és párbeszédet kezdeni a javaslatok lényegéről valamennyi érdekelt állammaL Mint mindig, most is készek figyelmesen és konstruktívan megvizsgálni más államok olyan javaslatait, melyek a béke és az enyhülés erősítésére, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a leszerelésre, a nemzetközi együttműködés fejlesztésére irányulnak.

★

A Varsói Szerződés tagállamai a Politikai Tanácskozó Testület ülésén áttekintették az európai enyhülésért és biztonságért, a világbéke megszilárdításáért vívott harc időszerű feladatait, s megerősítik megingathatatlan elkötelezettségüket a béke, az európai, és nemzetközi biztonság politikája mellett.

Szilárdan elhatározták, hogy minden téren erősítik testvéri barátságukat és együttműködésüket egymással és más szocialista országokkal, fejlesztik kapcsolataikat, folytatják és elmélyítik párbeszédüket valamennyi állammal.

A barátsági, együttmúködési és kölcsönös segítségnyújtási Varsói Szerződés aláírása óta eltelt negyedszázad évei az agresszió és a hegemonizmus imperialista politikája ellen, a békéért és az enyhülésért, az államok közötti egyenlő kapcsolatok és békés együttműködés erősítéséért folytatott harc évei voltak.

A Varsói Szerződés tagállamai annak a szilárd meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a világ államai és népei nagy felelősségtudattal cselekedve meg tudják őrizni és szilárdítani a békét, meg tudják valósítani az emberiség szabadság- és haladásvágyát, t-я fejeződik be a nyilatkozat.