Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-24 / 21. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1980. mäjus 24. A pártszervezetek a tervfeladatok teljesítéséért Ä dunaszerdahelyi (Dunajská Síre-* da) járás mezőgazdasági üzemeinek pártszervezetei tüzetesen elemezték az idei termelési tervfeladatokat és politikai szervezési intézkedéseket dolgoztak ki teljesítésük biztosítá­sára. A pártszervezetek a járási pártbi­zottság irányításával abból indulnak ki, hogy magas színvonalú politikai munka folytán értek el kiváló ered­ményeket egyes helyeken. Öllé Gyula, a járási pártbizottság mezőgazdasági titkára ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy csakis akkor számíthat­nak nagyobb eredményekre, ha elő­zőén emelkedik az üzemi pártszerve­zetek munkájának színvonala, s így fokozdik a dolgozók elkötelezettsége, alkotó hozzáállást tanúsítanak. A tag­­könyvcserével kapcsolatos beszélgeté­seken a kommunisták konkrét felada­tokat vállaltak és kaptak. Most már megbízatásaik teljesítése a fontos, az, hogy ellenőrizzék, hogyan hajtják végre a CSKP Központi Bizottsága 14. ülésének határozatát. A járási pártbizottság elnöksége úgy értékelte, hogy emelkedett a pártszervezetek munkájának színvo­nala, fokozódott a kommunisták akti­vitása. Az értékelő taggyűléseken bí­rálták a tavalyi hiányosságokat, a fi­gyelmet az idei feladatok teljesítésé­re, a tartalékok feltárására, a fűtő­anyag, villamosenergia és üzemanyag megtakarítására összpontosították. Ki­emelték annak fontosságát, hogy job­ban szervezzék meg a termelési fo­lyamatokat, javítsák az irányítást, ru­galmasabban érvényesítsék a tudomá­nyos-műszaki haladást, gyorsabban terjesszék a jő termelési tapasztala­tokat. Bírálták a formalizmus meg­nyilvánulásait, a megrekedt rutiniz-Egy járási értekezlet margójára (Folytatás az 1. oldalról) kezletet, ahol a tudomány és a gya­korlat emberei találkoztak, s cserél­hették ki tapasztalataikat, hangsúlyt adva a CSKP KB és az SZLKP KB plé­­numiilései elvárásainak, amelyek az élelmiszeripari nyersanyagtermelésre vonatkoznak. A kutatóintézetek köz­ismert, neves tudományos dolgozói­nak, s az élenjáró mezőgazdasági üzemek vezetőinek-szakembereinek szinte iránymutató jó tanácsait azon­ban nem elégséges meghallgatni, tu­domásul venni, hanem a mezőgazda­­sági termelés mindennapi gyakorlatá­ban illenék hasznosítani. Minél előbb, ott, ahol arra a legjobban rászorul­nak. Tegyenek róla! A járási illetékesek is, hogy az értekezleten elhangzottak — pusztába kiáltott szavakká ne vál­hassanak — a problémák megoldását segítsék elő. (kovács) must, továbbá az ellenőrzés követke­zetlenségét. Az ülésen megállapították, hogy a gazdasági problémák mellett nem ha­nyagolható el a kommunisták eszmei nevelése, mert ez a pártmunka hatá­sossá tételének alapvető feltétele. A mezőgazdasági üzemek pártszerveze­teinek tovább kell fejleszteniük a tö­megpolitikai munka hatékony, jól bevált formáit és módszereit, azokat az új körülményekhez igazodva mi­előbb érvényesíteniük kell az ágazati irányításban. A szemléltető agitáció­­val mélyebb ráhatást kell gyakorolni a dolgozókra. A kiváló dolgozók kép­csarnokának létrehozásával fel kell karolni a dolgozók kezdeményezését, érvényt kell szerezni a jó munka megbecsülésének. A termelési felada­tok maradéktalan teljesítését csakis valamennyi dolgozó egységes hozzá­állásával, szoros egységben érhetik el. Ezért a pártszervezetek és cso­portok felkarolják a dolgozók mun­kakezdeményezését, a szocialista bri­gádok mozgalmát, az újítók és éssze­­rűsítők tevékenységét. A járásban igen nagy gondot fordí­tanak arra, hogy hatékonyan érvé­nyesítsék a párt vezető szerepét, s ezzel kapcsolatban javítsák a tag­sági alapot. A járási pártkonferencia óta 548 tagjelöltet vettek fel a mező­­gazdasági és élelmiszeripari üzemek­ben, valamint a szolgáltatások mun­kaszakaszán. A pártcsoportok műkö­dési területek szerinti elosztására is ügyelnek. A pártszervezetek ellenőrző szerepét is jobban kívánják érvénye­síteni. Minden területen úgy kívánják javítani a munkát, hogy a végtermé­kek kiváló minőségűek legyenek. A fokozott feladatok fokozott akti­vitást igényelnek. Csakis valamennyi dolgozó mozgósításával teljesíthetők. Ezzel összefüggésben javulást kíván­nak elérni a munkaversenyben, a vál­lalások mozgalmában és a szocialista munkabrigádok tevékenységében. A vállalásokat nép- és üzemgazdasági jelentőségük szerint fogják elbírálni. Noha az utóbbi években e téren is történt javulás, most az a fontos, hogy a vállalások a $öntő fontosságú ■feladatokra tehát elsősorban a Haté­konyság fokozására irányuljanak. Nem érik be a termelésnövelési vállalások­kal, ha azok nem társulnak az egy­ségnyi ráfordításra számított terme­lés értékének növelésével és főként az importanyagok és energia fajlagos megtakarításával. A járás mezőgazdasági üzemeinek pártszervezetei átérzik nagy felelőssé­güket a hatodik ötéves terv felada­tainak teljesítéséért. Ezért igényesen és felelősségtudattal, az üzemvezetés­sel karöltve mindent megtesznek ne­mes céljaik eléréséért. A pártonkívü­­liekkel szoros egységben haladnak a CSKP Központi Bizottságának 14. ülé­sén hozott határozatok gyakorlati végrehajtásának útján. Figyelmük homlokterében a termelési kérdések állnak, mindenekelőtt a hatékonyság fokozása és a minőség javítása. SVINGER ISTVÁN Egy nvitrai szocialista emlékezete öt évvel ezelőtt lett volna százéves. A szocializmus egyik hazai úttörője volt. Sajnos, szűkebb pátriájában fe­ledésbe merült emlékezete, csak a magyarországi sajtóban olvastam róla megemlékezéseket, pedig Buchinger Manó politikai tevékenysége annak idején az egész monarchiára kiter­jedt. 1875. május 15-én Nyitrán született Buchinger Jakab szegény cipész csa­ládjában. A tehetséges tanuló szinte falta a könyveket, ám sajnos, szülei nem tudták taníttatni. A fiú ezért olyan hivatást választott, hogy to­vábbra se szakadjon el a könyvek­től. Könyvkötő inas lett, majd segéd­nek szegődött Budapestre. Itt ismer­kedett meg a szocializmussal, s már 1890-ben a szociáldemokrata párt egyik legtehetségesebb és leglelke­sebb agitátora volt. 1905-ben a párt országos központi titkárává választot­ták, s a II. Internacionáléban is ő képviselte a pártot. Akkoriban már cikkei jelentek meg a Szocializmus­ban és a Népszavában. Igaz, ekkoriban még jobboldali szo­cialista volt, s a Magyar Tanácsköz­társaság idején lemondott politikai tisztségeiről s az Általános Fogyasz­tási Szövetkezet tisztviselőiéként dol­gozott. 1919-ben azonban újra a párt titkáraként tevékenykedett, majd 1920-ban az üldöztetés miatt Bécsbe emigrált. Hazatérését csak 1929-ben engedé­lyezték, s ekkor szociáldemokrata képviselővé választották. Az ország­­gyűlésben 1944-ig képviselte a pártot. A fasizmus embertelenségének kor­szakában, a második világháború ide­jén Buchinger Manó ráeszmélt koráb­bi tévedéseire, felismerte a munkás­egység feltétlen szükségességét, s ezen a platformon működött tovább. A háború után képviselőként és új­ságíróként tevékenykedett 1953. au­gusztus 18-án bekövetkezett haláláig. Budapesten hunyt el. Gazdag politikai irodalmi örökség maradt utána. Első jelentősebb műve a Lakásnyomor volt (1906-ban jelent meg), majd sorra következtek: Bern, Az Internacionálé jelentősége és munkája (1919), A demokrácia élet­halálharca Németországban (1932), Találkozásom Európa szocialista ve­zetőivel (1938). A legnagyobb sikert későbbi művei aratták, mint Küzdelem a szocializ­musért (I—II., 1946), vagy a Gestapo­­bandák bűnhalmazata (1946). Azt hiszem, ha Buchinger Manó el is szakadt szülőföldjétől, ha voltak is életében később helyrehozott téve­dései, szülőföldjén is mindenképpen megérdemli ezt a rövid megemléke­zést Mártonvölgyi László A múlt héten Prágában nagygyű­** lésen emlékeztek meg a Var­sói Szerződés megalakulásának ne­gyedszázados évfordulójáról.-A fővá­rosi dolgozók és a néphadsereg kép­viselőinek nagygyűlését a CSKP Köz­ponti Bizottsága, a szövetségi kor­mány, a Szövetségi Gyűlés, a Cseh­szlovák Nemzeti Front Központi Bi­zottsága és a nemzetvédelmi minisz­térium rendezte. Jelen volt Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, köztársasági elnök, Ľu­bomír Štrougal szövetségi miniszter­­elnök és más vezető személyiségek, továbbá Dmitrij Litovcev vezérezre­des, az egyesített fegyveres erők fő­­parancsnokának csehszlovákiai rang­idős képviselője és Dmitrij Jazov ve­zérezredes, a hazánkban állomásozó középső szovjet hadseregcsoport pa­rancsnoka, más tábornokok és tisz­tek. Josef Kempný, a CSKP Központi Bi­zottságának elnökségi tagja, a KB titkára nagy tetszéssel fogadott ün­nepi beszédében hangoztatta: A második világháború után, ami­kor a Hitler-ellenes koalíció győzel­me kedvező feltételeket teremtett a tartós békére, az imperialista orszá­gok megszegték a nemzetközi egyez­ményeket, s népeik akaratával ellen­tétben katonai tömörüléseket kezdtek kialakítani a Szovjetunió és az ép­pen létrejött népi demokratikus or­szágok ellen. A Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország számára nem maradt más lehetőség, mint a kollek­tív gondoskodás biztonságukról. A Varsói Szerződés annak ellenére, hogy a NATO-ba tömörült imperialista erők politikájára adott válaszul jött létre, nem tekinthető a NATO egyszerű ka­tonai ellensúlyának. Mint a szuverén és egyenjogú szocialista országok ön­kéntes, kizárólag védelmi szövetségé­nek célja külpolitikájuk formálása és egyeztetése, szocialista vívmányaik közös védelme, következtés harc a békéért, az enyhülésért és a leszere­lésért. A szónok kidomborította, hogy a Varsói Szerződés a teljes egyenjogú­ság, a nemzeti és állami szuverenitás, a kölcsönös bizalom, az elvtársi se­gítség és együttműködés elvei alapján szabályozza a szocialista országok kapcsolatait. Egységüknek és külpo­litikai akcióik egyeztetésének köszön­hető, hogy sikerült megőrizni az európai békét. A Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikájának erejét bizo­nyította az európai biztonsági és együttműködési értekezlet s az azon elfogadott záróokmány, amelyet 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada írt alá- Annak el­lenére, hogy a nyugati országok gyakran egyoldalúan értelmezik ezt a dokumentumot, az élet igazolta a zá­róokmány nagy jelentőségét. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőző­dése, hogy a záróokmányt aláíró or­szágok madridi találkozója jelentősen hozzájárulhat az európai feszültség enyhüléséhez. Kempný elvtárs vázolta a Varsói Szerződés fennállásának döntő kiha­tását a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalomra, a felszabadító moz-Biztonságunk védőpajzsa MEGEMLÉKEZÉS A VARSÓI SZERZŐDÉS MEGALAKULÁSÁNAK 25. ÉVFORDULÓJÁRÓL galmakra, a demokráciáért és a bé­kéért vívott küzdelemre, jellemezte a tőkés világ jelenlegi fejlődését. Rámu­tatott, hogy a világbékére nézve a jelenlegi legnagyobb veszélyt az je­lenti, hogy a NATO vezetősége úgy döntött, új típusú, közép-hatótávolsá­gú nukleáris rakétákat telepítenek Nyugat-Eurőpa, s a fegyverkezési haj­sza fokozői a valóságot meghamisítva szünteleneül koholt szovjet fenyege­tésre hivatkoznak. A szónok röviden ismertette az Afganisztán körüli cél­­zatos imperialista kampányt, mely a nemzetközi légkör mérgezésére irá­nyul, majd leszögezte: A Varsói Szer­ződés tagállami készek tárgyalni a lázas fegyverkezés korlátozásáról. Csehszlovákia a legfontosabb feladat­nak azt (artja, hogy a felek kölcsö­nösen mondjanak le a katonai fölény megszerzéséről, vállaljanak kötele­zettséget, hogy elsőként sem nukleá­ris, sem hagyományos fegyvereket nem alkalmaznak egymás ellen. Népünk teljes mértékben támogatja az európai kommunista pártok párizsi találkozójának az európai népekhez intézett felhívását. A helyzet megkö­veteli, hogy összefogjanak mindazok, akiknek szívügyük az enyhülés és a béke. Egy percre sem feledkezünk meg arról, hogy hazánk határos az impe­rialista világgal, ezért mindenkor ké­szen kell állnunk, hogy szövetsége­seinkkel együtt megvédjük nemzeti és állami függetlenségünket és a szocia­lista rendszert. A szocialista vívmá­nyok védelme minden szocialista or­szág közös internacionalista ügye. Ezzel kapcsolatban a szónok méltatta a Szovjetunió fegyveres erejének sze­repét. A szovjet hadsereg, a Varsói Szer­ződés legnagyobb hadereje képes szembeszállni bármilyen agresszióval. Megalakulása óta sok - tapasztalatot szerzett a háború és a békés ország­építés időszakában. A szovjet kato­nák a népek békés életéért ontották vérüket a második világháború csata­mezőin. Mindig emlékezetünkben tart­juk azokat az áldozatokat, melyeket a Szovjetunió hozott hazánk felsza­badításáért, azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió a szocializmus építésé­ben, és azok ellen vívott küzdelmünk­ben nyújtott és nyújt nekünk, akik nem tudnak beletörődni abba, hogy Csehszlovákia népe békében építi szo­cialista hazáját, — hangoztatta beszé­dében Josef Kempný elvtárs. Felavatták Steiner Gábor szobrát Komáromban (Komárno) a mólt héten bensőséges ünnepség keretében felavatták a város nagy szülöttje, STEINER GABOR, pártunk kiemelkedő személyisége és a munkásmozgalom nagy harcosa szobrát. A mellszobrot — Bártfay Tibor Kle­ment Gottwald államdíjas szobrász­­művész alkotását — Ľudovít Pez- 1 á r elvtárs, az SZLKP Központi Bi­zottsága Elnökségének tagja, a KB titkára és Anton Hlavá 6, a ko­máromi járási pártbizottság vezető titkára avatta fel. Pezlár elvtárs ünnepi beszédében kiemelte, hogy Steiner Gábor egész életében áldozatosan küzdött a dolgo­zók jogaiért. Nagy érdemeket szer­zett abban, hogy a párt belső válsága idején, 1928-ban és 1929-ben a brati­­slavai kerületi pártszervezetben a forradalmi bolsevik irányzat győzött az opportunista és egységbontó ele­mekkel szemben. A történelem ismer igazi, nem kép­zelet szülte hősöket, akiknek vállára nehezedett a haladásért, a dolgozók­nak a kizsákmányolás alóli felszaba­dításáért vívott harc nehéz terhe. A XX. század igazi hősei a kommunis­ták, akik megmutatták a nyomorba taszított és kizsákmányolt tömegek­nek a jobb és szebb élethez vezető helyes utat, meg tudták nyerni és ezen az úton vezették a tömegeket. Steiner Gábor, a kommunista, a mai idők e valódi hősei közé tartozik, Hagyatéka arra kötelez bennünket, hogy ma új körülmények között szün­telenül erősítsük népünk internacio­nalista egységét, céltudatosan gon­doskodjunk nemzeteink és nemzetisé­geink fejlődéséről és sokoldalú köze­ledéséről. Ez közös jövőnk biztosíté­ka, — hangoztatta a szónok. Az ünnepség vendégei ellátogattak a Steiner Gáborról elnevezett hajó­gyárba, majd megtekintették a ke­szegfalvi Steiner Gábor Efsz emlék­szobáját és ismerkedtek a hajógyár és a szövetkezet gazdasági eredmé­nyeivel. A májusi történelmi napok örök tanulságai Lezajlottak felszabadulásunk 35. év­fordulójának ünnepségei. Népünk új­ra tudatosította, kinek köszönheti szabadságát, kik hozták a legnagyobb áldozatokat is a nácizmustól leigá­­zott népek megmentéséért, felszaba­dításáért. Tudatosította, hogy éppen a náci Németországra mért utolsó csapások idején kulminált népünk nemzeti felszabadító harca, mely a munkásosztály és annak forradalmi élcsapata, a CSKP vezetésével győzel­mes nemzeti és demokratikus forra­dalommá terebélyesedett. A náci uralom megsemmisítésében a Szovjetuniónak és Vörös Hadsere­gének jutott a legnagyobb szerep. Sohasem feledjük a szovjet nép áldo­zatait: 140 ezer szovjet katona ál­dozta életét a hazánk földjén vívott felszabadító harcokban. A hitleri fa­sizmus elleni harcokban közösen on­tott vér pecsételte meg népeink szi­lárd barátságát és szövetségét, amely­nek lényegét KLEMENT GOTTWALD ezzel a jelszóval fejezte ki: Örök időkre a Szovjetunióval! Csehszlovákia felszabadulása né­peink számára további történelmi ha­tárkő volt, mely a szocialista fejlődés kezdetét jelezte. Ezért újra felidézzük a CSKP küzdelmeinek és munkássá­gának útját. A munkásosztályt s vele együtt az összes dolgozókat bátran előre vezette a szocializmus győzelme felé hazánkban. Áldozatai nem voltak hiábavalók. A nehéz út és a kemény küzdelem a dolgozó nép élére állította a kom­munista pártot, hogy a kapitalizmu­son aratott győzelem után, a szocia­lizmus felé vezesse. A kommunista párt nagy érdeme, hogy ki tudta hasz­nálni a kedvező feltételeket népünk érdekeinek érvényesítésére. Bebizo­nyosodott, hogy a kommunisták nem hiába járták ki a burzsoá államban vívott kemény osztályküzdelmek, a feltörő fasizmus elleni harc iskoláját. A legáldozatosabb harcosokként vé­sődtek népünk tudatába. A cseh és a szlovák nép a CSKP vezetésével tevékenyen részt vett a fasizmus elleni harcokban. Legjobb fiai és lányai a hazai ellenállási moz­galomban és a második világháború frontjain harcoltak a megszállók el­len. Népeink fegyveres és politikai harca a nemzeti szabadságért és a társadalmi igazságosságért a Szlovák Nemzeti Felkeléssel kezdődött és a cseh nép felkelésével, főként pedig az 1945 májusi prágai felkeléssel kul­minált. A nemzeti és demokratikus forradalom kiindulási alapja lett, mely aztán győzelmes kibontakozásá­val megnyitotta népeink előtt a sok­oldalú fejlődésnek és a szocialista társadalom építésének útját. Már 35 év telt el a második világ­háború győzelmes befejezése óta. Munkásaink, parasztjaink és értelmi­­ségieink hősi és áldozatos munkájá­nak évei voltak. Nagy eredményekkel gazdagítottak minket. Óriási eredmé­nyeket értünk el Csehszlovákia szo­cialista építésében, mely a Szovjet­unió és a többi szocialista ország in­ternacionalista együttműködésére é­­pült. Modern szocialista ipar létesült, s a szétforgácsolt kisüzemi mezőgaz­dasági termelés helyében szocialista nagyüzemi termelés indult fejlődés­nek. Csehszlovákia életszínvonalának fókával, kulturális fejlettségével, ok­tatási rendszerével, tudományos ered­ményeivel a világ legfejlettebb álla­mai közé küzdötte fel magát. A szo­cialista termelési viszonyok győzelme folytán kialakult és tovább szilárdul a dolgozó nép politikai és erkölcsi ereje. A cseh és a szlovák nemzet, valamint az országunkban élő nem­zetiségek szilárd egységében és test­véri együttműködésében megsokszo­rozódik a szocialista társadalom ere­je. Alapjában megváltozott a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság nem­zetközi helyzete. Fennállását és fej­lődését a szocialista világrendszerhez tartozása és különösen a Szovjetunió­hoz fűződő szövetsége szavatolja. Az elmúlt 35 év igazolta a kommu­nista párt politikájának helyességét, azt, hogy népeink javát szolgálta. Dolgozóink áldozatos munkájukkal fejlett szocialista országgá varázsol­ták Csehszlovákiát. Szocialista ha­zánk gyarapodott és megszépült, a dolgozók élete a felismerhetetlensé­­gig megváltozott. Szoros szövetsége és valóban testvéri együttműködése a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval, állami függetlensé­günk, biztonságunk és békés életünk erős biztosítékának bizonyult. A felszabadult Csehszlovákia fenn­állásának 35 éve azt bizonyítja, mi­lyen nagy változások megvalósítására képes egy szabad nép, amely elsza­kította a társadalmi és nemzetiségi elnyomás bilincseit, s a szovjet nép­pel és a többi szocialista országok népével testvéri együttműködésben új társadalmat épít. Ezek az évek né­pünk és vezető ereje, a CSKP törté­nelmének dicső időszakát jelentik. Népünk a párt vezetésével ma ered­ményesen hajtja végre а XV. párt­­kongresszus határozatait, megvalósít­juk a fejlett szocialista társadalom építésének nagyszerű társadalmi-gaz­dasági programjáta Dr. JAN MICATEK

Next

/
Thumbnails
Contents