Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-19 / 3. szám
Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: Ne csak a múltat kutassuk * Hatékonyabb segítséget a mezőgazdaságnak * Művész és ember jfc Elsődleges feladat a gépek karbantartása Hol szorít a csizma? Hovatovább népgazdaságunkban egyre jelentősebb szerepet tölt be a mezőgazdasági termelés. A bel- és külföld részére gyártott ipari termékek mennyiségének növelése sem könnyű feladat, de a tudományosműszaki fejlődés jobb felhasználásával, átgondoltabb munkaszervezéssel, ésszerűbb bérpolitikával — ami a dolgozókat mennyiségi és főleg minőségi munkára serkenti — jelentősen elősegíthető a termelés növelése. Nincs ez egészen így a mezőgazdaságban, mert az időjárás sokszor közbeszól, és így jelentősen befolyásolja a növénytermesztést, s egyben hatással van a gazdasági állatok hasznosságára is. Ezt el lehet könyvelni mint objektív tényezőt, de azt már nehezebb megérteni, hogy a szomszédos, hasonló feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben, esetenként járásokban, ahol alig eltérő az időjárás, nagyok a különbségek a növénytermesztés eredményeiben, ami érthetően befolyásolja az állatállomány hasznosságát és a gazdaságos termelést. Sokhelyütt a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásra hivatkoznak —' könnyű nekik, jó földjeik vannak, legtöbb helyen tudnak öntözni, tehát megvan minden feltétel, hogy kiváló eredményeket érjenek el és gazdaság gosan termeljenek. A távolabbi vidéken lakók közül sokan nem tudják, hogy a csallóközi rónaságban nagy különbség van a földalap között és sokhelyütt nem lehet öntözni. Mondjuk Felbáron (Horný Bár) sem, mégis a hatvanasok családjához tartoznak, mivel minden szemesből elérték a hatvan mázsán felüli hektáronkénti termésátlagot. De vehetünk más példát is. A Bácsi Efsz (komáromi járás) már évek óta élenjáró a tejtermelésben, pedig a talaj egy része homokos, és öntözési lehetőség is csak a kertészetben van. Az egyik szomszédos szövetkezetben hasonló, vagy talán még jobb talajviszonyok között gazdálkodnak, s most mégis azon töprengenek, miért maradtak le oly sokkal a bruttótermelésben, és behozható-e egyáltalán a lemaradás az ötéves terv utolsó esztendejében. Gondolom az is jé, hogy tépelődnek, és nem mondják, mint több helyen, majd csak lesz valahogy. A néhány felvetett gondolat alapján el kéne töprengeni, hol is szorít a csizma, mit kellene tenni a jobb és gazdaságosabb termelésért. Azt hiszem, az eredményes gazdálkodás alapvető kérdése a hozzáértő irányítás. Persze, sokhelyütt már véget kellene vetni annak a gyakorlatnak, hogy hajdan puszi-pajtások voltunk. Az elmúlt évek során a néhányszáz hektáros gazdaságokból mezőgazdasági nagyüzemek lettek. Lajos bácsi a kis szövetkezetben kiválóan elvégezte irányító-szervező feladatát, csak hát az idő is elröppen felette és a többezer hektáros szövetkezetben a megnövekedett feladatokkal nehezen birkózik meg. Dehát csak maradjon — mondják még a rátermett vezetők is. Szép dolog a humanizmus, de nem mindig hasznos. Azt hiszem helyes az az elgondolás, hogy a lajosbácsikat ne érje károsodás, és a munkásságuk megbecsüléseként ne csökkentsék keresetüket, £mely végeredményben nyugdíjalapnak számít. De azt hiszem erre megvan a lehetőség, s jóakarattal sok mindent meg lehet oldani. Viszont érthetően napjainkban sokoldalúan képzett szakemberekre van szükség, hiszen a növénytermesztésben, a talajmunka, a tápanyagellátás, a növényvédelem komoly tudást igényel, De hasonló a helyzet az állattenyész tésben is, ahol a különböző takar mánvkeverékek etetése jelentősen nö vélheti az állatok hasznosságát, nem is szólva a gépesítésről, ahol töbt százezer koronás gépkolosszusokka művelik a földet, végzik a betakart tást. Félreértés ne essék, a vezetői többsége továb tanult és napjainkbat is tanul, mivel érzik, hogy csak úgi tudják ellátni a feladatokat, ha lé pást tartanak a fejlődéssel. Minden munkahelyen döntő tényez! a dolgozó ember. A jó irányítás mellett elsősorban rajtuk múlik, milyen eredményeket érnek el egy-egy üzemben. Ebből kifolyólag érthető, hogy a nagyüzemi mezőgazdaságban nagy jelentősége van a tagság továbbképzésének. jó néhány helyen komoly jelentőséget tulajdonítanak a szövetkezeti dolgozók iskolázásának. De vannak olyan esetek is, ahol nem törődnek ezzel a kérdéssel, holott talán igényli is a tagság. Azt hiszem a gyakorlati tapasztalatnak mindig nagy jelentősége volt a mezőgazdasági termelésben is. De a mai rohanó fejlődés mellett- szükség van az elméleti továbbképzésre is, amely meghatározója lehet a termelés növelésének és egyben a dolgozók keresetének. Vagyis végre-valahára végét kellene vetni az egyenlősdinek. Sógor ide — sógor oda, mindenki legyen a becsülettel elvégzett munka szerint jutalmazva. Az senkit sem serkent jobb munkára, hogy hasonló munkakörülmények között dolgozó, aki jóval kevesebbet teljesít, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból, ugyanannyit keressen. A szövetkezetben egyre jelentősebb a nők szerepe. Nem gondolok itt csak az adminisztratív dolgozókra, hanem elsősorban a termelésben tevékenykedőkre. Igaz, azt mondjuk, hogy a mezőgazdasági üzemekben a nők helyzete a korábbiakhoz képest alapvetően megváltozott. Ez egyben az anyagi megbecsülést is jelenti. Közismert, a kétkezi munkások többsége nő. A növénytermesztésben, a zöldség-, a szőlő-, a gyümölcs- és a dohánytermesztést el sem lehet képzelni nélkülük. De az állattenyésztésben is nagy munkaerőhiány lenne ez ügyeskezű, szorgos asszonyok nélkül. Ennek ellenére még mindig vannak mezőgazdasági üzemek, ahol nem értékelik kellőképpen a lányok-asszonyok munkáját, és szakmai továbbképzésükkel sem törődnek. Azt hiszem mindenütt sokat tehetnének a nők továbbképzéséért, és azért is, hogy elvégzett munkájukért hasonlóan jutalmazzák őket, mint a férfiakat. A szocialista társadalomban egyenjogúak vagyunk, ami azt jelenti; hasonló munkáért, hasonló jutalma-" zást, A többtermelés záloga a termőtalaj védelme is. A statisztikák nem egészen helytállóak, de az tény, hogy ezer hektárok hevernek megműveletlenül. Nem beszélve az üzemek, lakások építéséről, amelyek jelentős termő földterületet vesznek igénybe. Sok esetben más lehetőség is lenne, mégis a legkiválóbb minőségű földeken építkeznek. Mindezek mellett mégis a legnagyobb hiba, hogy a meglévő szántóterülettel sem gazdálkodnak mindenhol átgondoltan. A fokozott műtrágyázást, a túlméretezett vegyszer-használatot megbosszulja a talaj. Azt hiszem napjainkban sokkal átgondoltabban kellene használni a kémiai szereket, és nagyobb gondot fordítani a rendszeres istállótrágyázásra, A hatodik ötéves terv utolsó esztendejében vagyunk, s mint mindig, most is sokat jelenthet a mezőgazdasági dolgozók átgondolt kötelezettségvállalása és annak maradéktalan teljesítése. De már egyszer véget kellene vetnünk a formalitásoknak, a mennyiségi elméletnek. Azt hiszem a vállalásoknak a legfontosabb célpontokat kellene szem e’lőtt tartani. A hatékonyság javítását és nem utolsó sorban a takarékosságot. A szocialista brigádok, versenyző kollektívák tevékenységének és a munkaversenynek legyen fő célja, hogy minél olcsóbban termeljenek. Csak néhány dolgot említettem, amelyek fontos tényezőivé válhatnak az eredményesebb gazdálkodásnak. A- dolgozók munkaszeretete, a nők meg- I becsülése, az átgondoltabb jutalma- I zási rendszer, a földalap védelme és I nem utolsó sorban annak a tudatnak- az elmélyítése, hogy szocialista tárc sadalmi rendszerben élünk, és való- I ban összefogásra van szükség, ha ! sokkal több élelmiszert akarunk tér- melni egész népünk javára. I TÓTH DEZSŐ Hótakaró alatt pihen a határ, de a mezőgazdasági üzemekben most is ezernyi a tennivaló. Ahol jól felszerelt javítóműhelyek vannak, ott nem okoz különösebb gondot a gépek karbantartása és javítása. Fotó: -—tt—* Pihen a föld ZÁRSZÁMADÁSRA KÉSZÜLNÉK Csendes a peisőci (Pleiivec) Vörös Csillag Egységes Földművesszövetkezet határa. Bevetve, felszántva pihen a föld. A szövetkezet székházában viszont zajos az élet, a számvitelt dolgozók zárszámadásra készülnek. (— Pontos áttekintéssel még nem szolgálhatok fogad Farkas István elnök, de annyit elmondhatok, hogy Jó közepes évet zárunk. Az egyesülés óta a legsikeresebbet. Ogy ítéljük meg, hogy adott a lehetőség a hatodik ötéves terv teljesítésére. Az utolsó két-három évet veszteséggel zártuk, de jelentős beruházásokat valósítottunk meg. A termelőeszközök értéke is sokat gyarapodott. Reméljük, hogy az idén tovább javul gazdasági mérlegünk. Az őszi mezőgazdasági munkákat az agrotechnikai terven belül befejeztük. — Dicséretes, hogy Idejében végeitek az őszi betakarítással és a vetéssel. De vajon mf kerül a magtárba és s közös kasszába? >—i Soha rosszabb esztendőt ne zárjunk. Szemesekből elértük a 3,42 tonnás hektáronkénti hozamot. Az állattenyésztési tervelőirányzatokat a tej kivételével minden mutatóban túlteljesítettük. Pénzbevételünket az elmúlt négy év alatt több mint 8 millió koronával növeltük. A tavalyi évet körülbelül 31 millió 73 ezer koronás összbevétellel zárjuk. Az elmúlt négy év alatt a növénytermelést 2,5, az állattenyésztési termelést pedig 5,5 millió koronával növeltük. A dinamikus termésszint-növekedés Is meggyőzően bizonyítja, hogy az elmúlt négy óv alatt ez a gazdaság is sokat fejlődött, s dolgozói felnőttek a feladatok nagyságához. A növénytermelés terén elért ered-Munkáját értékelik Jó érzés, ha az ember munkáját elismerik г— vallja Gutléber Katalin, a pozsonypüspöki (Podunajské Biskupice) Barátság Efsz szőlészetének és gyilmölcsészetének csoportvezetője. S Kati néni eddigi teljesítményéről csak az elismerés hangján beszéltek mindenütt, ahol róla érdeklődtem. A mezőgazdasággal még fiatalon került kapcsolatba, 1982-ben jött a szövetkezetbe dolgozni. Eleinte a szőlészetben és gyümölcsészetben dolgozott mint munkás. Szaktudósával már akkor is kiemelkedett munkatársai közül. Jó munkájára a központban is felfigyeltek, és 1968-ban kinevezték csoportvezetőnek. Annak a csoportnak került az élére, melynek azelőtt ő is tagja volt. A munkások örömmel fogadták a hírt, hogy Kati ka vette át munkájuk irányítását Tudták, hogy nem fognak benne csa lódni, továbbra is olyan kedves ma rád hozzájuk, mint azelőtt. S valóbat nem csalódtak, sőt örömmel vettél tudomásul, hogy amióta Katika t vezetőjük Jobban összetört a csoport, nagyobb lett a teljesítményük, s megnőtt a munkakedvük Is. A húsztagú csoport elégedett Gutléber Katalin lelkiismeretes munkájával. Amióta ő a csoportvezető, a gyümölcsészetben még vidámabb a hangulat. Nyáron visszhangzanak vidám dalaiktól a gyümölcsösök és a szőlős kertek. Persze télen, mikor a hideg megdermeszti testüket, s a munka is nehezebb, nincs kedvük a tréfálkozáshoz. Ilyenkor nem segít a forró tea sem, amit az ebéddel együtt naponta hordanak a szövetkezetből. Nekik ilyenkor is kint kell lenniük, hiszen a 45 ha területen levő gyümölcsös és a 43 ha-on elterülő szőlő metszése is rájuk vár. Talán ezért nincs utánpótlás, a hideg elriasztja a fiatalokat ettől a munkától. A jó szakembert mindenütt megbecsülik. Gutléber Katalint Is. Munkájának elismerése az „A mezőgazdaság példás dolgozója“ kitüntetés, melyet tavaly májusban kapott az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi» nisztériumától és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Központi Bizottságától. Fareb Valéria ményeket a célszerű talajjavításnak* a szerves- és műtrágyák hatékony fel« használásának, a korszerű agrotech« nikai eljárások alkalmazásának és a gazdagon termő fajták meghonosító« sának köszönhetik A felsorolt ténye« zőknek köszönve — bár a tavalyi év nem kedvezett a búzának — búzából is gazdag hozamokat sikerült elér« niük. A peisőci szövetkezet állattenyész« tésében is figyelemre méltó fejlődés tapasztalható. A gazdaság állattanyésztésének eredményei —i összter« melési mutatókban és a hasznosság tekintetében — a járásban a legjob« bak közé tartoznak. Ezzel kapcsolat« ban el kell mondanunk, hogy az ezer férőhelyes korszerű sertéshizlaldában a napi súlygyarapodás eléri a 61 de« kagrammot, ami valóban szép ered« ménynek számít. Tavaly a hízómarhák napi súlygyarapodása 73 dekagramm! volt. A korszerű hízómarha-telep át« adása után ezen a téren is lényeges javulásra számítanak. A tehénistállók további korszerűsítése szintén nagy, lehetőségeket feltételez, ugyanakkor nagy reményeket fűznek a juhtenyész« téshez is. Baromfitenyésztésük évek óta rentábilis, a tartási feltételek vi« szont korszerűsítésre szorulnak. Ebben az efsz-ben Is nagy gondot fordítanak az állategészségügyi in« tézkedések megvalósítására. Ennek köszönhetően fertőző betegségek nem fordulnak elő. Gondot okoz viszont a hiánybetegség — avitaminózis — melyaz ésszerűtlen takarmányozás követ« kezménye. Ugyancsak takarmányozási, Illetve környezeti tényezőkre vezethető visz« sza a többi betegség is, melyeket á vizes rétek és legelők idéznek elő. A Sajó és Csetnek patak szabályozó« sa, a legelők és rétek lecsapolása és rendezése jelenti majd a megoldást. Eltűnnek a fertőző gócok, s remélhetőleg megszűnnek a betegségek is. A szövetkezet az elmúlt években sokoldalúan fejlődött, s bővült a társadalmi tevékenysége is. Tavaly például Mellétén üzemi óvodát létesítettek, ahol huszonnégy gyerek napi ellátásáról gondoskodik az efsz. Az óvoda fenntartásához évente 120 ezer koronával járulnak hozzá. A szövetkezet vezetősége igyekszik a fiatal dolgozók lakásproblémáit is megoldani. Mostanáig harmincöt fiatal házas költözhetett üzemi lakásba. Egyszó mint száz: a peisőci szövetkezetben zárszámadásra, készülnek. Gondosan végzik a leltározást, s megkezdték a tervezést is. Illés Bertalan * •
