Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-19 / 3. szám

Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: Ne csak a múltat kutassuk * Hatékonyabb segítséget a mezőgazdaságnak * Művész és ember jfc Elsődleges feladat a gépek karbantartása Hol szorít a csizma? Hovatovább népgazdaságunkban egyre jelentősebb szerepet tölt be a mezőgazdasági termelés. A bel- és külföld részére gyártott ipari termé­kek mennyiségének növelése sem könnyű feladat, de a tudományos­műszaki fejlődés jobb felhasználásá­val, átgondoltabb munkaszervezéssel, ésszerűbb bérpolitikával — ami a dolgozókat mennyiségi és főleg minő­ségi munkára serkenti — jelentősen elősegíthető a termelés növelése. Nincs ez egészen így a mezőgazda­ságban, mert az időjárás sokszor köz­beszól, és így jelentősen befolyásolja a növénytermesztést, s egyben hatás­sal van a gazdasági állatok hasznos­ságára is. Ezt el lehet könyvelni mint objektív tényezőt, de azt már nehe­zebb megérteni, hogy a szomszédos, hasonló feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben, esetenként járásokban, ahol alig eltérő az idő­járás, nagyok a különbségek a nö­vénytermesztés eredményeiben, ami érthetően befolyásolja az állatállo­mány hasznosságát és a gazdaságos termelést. Sokhelyütt a dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járásra hivatkoznak —' könnyű nekik, jó földjeik vannak, legtöbb helyen tudnak öntözni, tehát megvan minden feltétel, hogy kiváló eredményeket érjenek el és gazdaság gosan termeljenek. A távolabbi vidé­ken lakók közül sokan nem tudják, hogy a csallóközi rónaságban nagy különbség van a földalap között és sokhelyütt nem lehet öntözni. Mond­juk Felbáron (Horný Bár) sem, mégis a hatvanasok családjához tartoznak, mivel minden szemesből elérték a hatvan mázsán felüli hektáronkénti termésátlagot. De vehetünk más pél­dát is. A Bácsi Efsz (komáromi já­rás) már évek óta élenjáró a tejter­melésben, pedig a talaj egy része ho­mokos, és öntözési lehetőség is csak a kertészetben van. Az egyik szomszédos szövetkezetben hasonló, vagy talán még jobb talaj­­viszonyok között gazdálkodnak, s most mégis azon töprengenek, miért maradtak le oly sokkal a bruttóter­melésben, és behozható-e egyáltalán a lemaradás az ötéves terv utolsó esztendejében. Gondolom az is jé, hogy tépelődnek, és nem mondják, mint több helyen, majd csak lesz va­lahogy. A néhány felvetett gondolat alap­ján el kéne töprengeni, hol is szorít a csizma, mit kellene tenni a jobb és gazdaságosabb termelésért. Azt hiszem, az eredményes gazdál­kodás alapvető kérdése a hozzáértő irányítás. Persze, sokhelyütt már vé­get kellene vetni annak a gyakorlat­nak, hogy hajdan puszi-pajtások vol­tunk. Az elmúlt évek során a néhány­­száz hektáros gazdaságokból mező­­gazdasági nagyüzemek lettek. Lajos bácsi a kis szövetkezetben kiválóan elvégezte irányító-szervező feladatát, csak hát az idő is elröppen felette és a többezer hektáros szövetkezetben a megnövekedett feladatokkal nehezen birkózik meg. Dehát csak maradjon — mondják még a rátermett vezetők is. Szép dolog a humanizmus, de nem mindig hasznos. Azt hiszem helyes az az elgondolás, hogy a lajosbácsikat ne érje károsodás, és a munkásságuk megbecsüléseként ne csökkentsék ke­resetüket, £mely végeredményben nyugdíjalapnak számít. De azt hiszem erre megvan a lehetőség, s jóakarat­tal sok mindent meg lehet oldani. Vi­szont érthetően napjainkban sokolda­lúan képzett szakemberekre van szük­ség, hiszen a növénytermesztésben, a talajmunka, a tápanyagellátás, a nö­vényvédelem komoly tudást igényel, De hasonló a helyzet az állattenyész tésben is, ahol a különböző takar mánvkeverékek etetése jelentősen nö vélheti az állatok hasznosságát, nem is szólva a gépesítésről, ahol töbt százezer koronás gépkolosszusokka művelik a földet, végzik a betakart tást. Félreértés ne essék, a vezetői többsége továb tanult és napjainkbat is tanul, mivel érzik, hogy csak úgi tudják ellátni a feladatokat, ha lé pást tartanak a fejlődéssel. Minden munkahelyen döntő tényez! a dolgozó ember. A jó irányítás mel­lett elsősorban rajtuk múlik, milyen eredményeket érnek el egy-egy üzem­ben. Ebből kifolyólag érthető, hogy a nagyüzemi mezőgazdaságban nagy je­lentősége van a tagság továbbképzé­sének. jó néhány helyen komoly je­lentőséget tulajdonítanak a szövetke­zeti dolgozók iskolázásának. De van­nak olyan esetek is, ahol nem tö­rődnek ezzel a kérdéssel, holott talán igényli is a tagság. Azt hiszem a gya­korlati tapasztalatnak mindig nagy je­lentősége volt a mezőgazdasági ter­melésben is. De a mai rohanó fejlő­dés mellett- szükség van az elméleti továbbképzésre is, amely meghatáro­zója lehet a termelés növelésének és egyben a dolgozók keresetének. Vagy­is végre-valahára végét kellene vetni az egyenlősdinek. Sógor ide — sógor oda, mindenki legyen a becsülettel elvégzett munka szerint jutalmazva. Az senkit sem serkent jobb munkára, hogy hasonló munkakörülmények kö­zött dolgozó, aki jóval kevesebbet tel­jesít, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból, ugyanannyit keressen. A szövetkezetben egyre jelentősebb a nők szerepe. Nem gondolok itt csak az adminisztratív dolgozókra, hanem elsősorban a termelésben te­vékenykedőkre. Igaz, azt mondjuk, hogy a mezőgazdasági üzemekben a nők helyzete a korábbiakhoz képest alapvetően megváltozott. Ez egyben az anyagi megbecsülést is jelenti. Közismert, a kétkezi munkások többsége nő. A növénytermesztésben, a zöldség-, a szőlő-, a gyümölcs- és a dohánytermesztést el sem lehet kép­zelni nélkülük. De az állattenyésztés­­ben is nagy munkaerőhiány lenne ez ügyeskezű, szorgos asszonyok nélkül. Ennek ellenére még mindig vannak mezőgazdasági üzemek, ahol nem ér­tékelik kellőképpen a lányok-asszo­­nyok munkáját, és szakmai tovább­képzésükkel sem törődnek. Azt hi­szem mindenütt sokat tehetnének a nők továbbképzéséért, és azért is, hogy elvégzett munkájukért hason­lóan jutalmazzák őket, mint a férfia­kat. A szocialista társadalomban egyenjogúak vagyunk, ami azt jelenti; hasonló munkáért, hasonló jutalma-" zást, A többtermelés záloga a termőtalaj védelme is. A statisztikák nem egé­szen helytállóak, de az tény, hogy ezer hektárok hevernek megművelet­­lenül. Nem beszélve az üzemek, laká­sok építéséről, amelyek jelentős ter­mő földterületet vesznek igénybe. Sok esetben más lehetőség is lenne, még­is a legkiválóbb minőségű földeken építkeznek. Mindezek mellett mégis a legnagyobb hiba, hogy a meglévő szántóterülettel sem gazdálkodnak mindenhol átgondoltan. A fokozott műtrágyázást, a túlméretezett vegy­szer-használatot megbosszulja a talaj. Azt hiszem napjainkban sokkal át­gondoltabban kellene használni a ké­miai szereket, és nagyobb gondot for­dítani a rendszeres istállótrágyázásra, A hatodik ötéves terv utolsó esz­tendejében vagyunk, s mint mindig, most is sokat jelenthet a mezőgazda­­sági dolgozók átgondolt kötelezettség­vállalása és annak maradéktalan tel­jesítése. De már egyszer véget kelle­ne vetnünk a formalitásoknak, a mennyiségi elméletnek. Azt hiszem a vállalásoknak a legfontosabb célpon­tokat kellene szem e’lőtt tartani. A hatékonyság javítását és nem utolsó sorban a takarékosságot. A szocialista brigádok, versenyző kollektívák tevé­kenységének és a munkaversenynek legyen fő célja, hogy minél olcsóbban termeljenek. Csak néhány dolgot említettem, a­­melyek fontos tényezőivé válhatnak az eredményesebb gazdálkodásnak. A- dolgozók munkaszeretete, a nők meg- I becsülése, az átgondoltabb jutalma- I zási rendszer, a földalap védelme és I nem utolsó sorban annak a tudatnak- az elmélyítése, hogy szocialista tár­­c sadalmi rendszerben élünk, és való- I ban összefogásra van szükség, ha ! sokkal több élelmiszert akarunk tér­- melni egész népünk javára. I TÓTH DEZSŐ Hótakaró alatt pihen a határ, de a mezőgazdasági üzemekben most is ezernyi a tennivaló. Ahol jól felszerelt javítóműhelyek vannak, ott nem okoz különösebb gondot a gépek karbantartása és javítása. Fotó: -—tt—* Pihen a föld ZÁRSZÁMADÁSRA KÉSZÜLNÉK Csendes a peisőci (Pleiivec) Vörös Csillag Egységes Földművesszövetke­zet határa. Bevetve, felszántva pihen a föld. A szövetkezet székházában vi­szont zajos az élet, a számvitelt dol­gozók zárszámadásra készülnek. (— Pontos áttekintéssel még nem szolgálhatok fogad Farkas István elnök, de annyit elmondhatok, hogy Jó közepes évet zárunk. Az egyesülés óta a legsikeresebbet. Ogy ítéljük meg, hogy adott a lehetőség a hato­dik ötéves terv teljesítésére. Az utol­só két-három évet veszteséggel zár­tuk, de jelentős beruházásokat való­sítottunk meg. A termelőeszközök ér­téke is sokat gyarapodott. Reméljük, hogy az idén tovább javul gazdasági mérlegünk. Az őszi mezőgazdasági munkákat az agrotechnikai terven be­lül befejeztük. — Dicséretes, hogy Idejében végei­tek az őszi betakarítással és a vetés­sel. De vajon mf kerül a magtárba és s közös kasszába? >—i Soha rosszabb esztendőt ne zárjunk. Szemesekből elértük a 3,42 tonnás hektáronkénti hozamot. Az állattenyésztési tervelőirányzatokat a tej kivételével minden mutatóban túl­teljesítettük. Pénzbevételünket az el­múlt négy év alatt több mint 8 mil­lió koronával növeltük. A tavalyi évet körülbelül 31 millió 73 ezer koronás összbevétellel zárjuk. Az elmúlt négy év alatt a növénytermelést 2,5, az ál­lattenyésztési termelést pedig 5,5 mil­lió koronával növeltük. A dinamikus termésszint-növekedés Is meggyőzően bizonyítja, hogy az el­múlt négy óv alatt ez a gazdaság is sokat fejlődött, s dolgozói felnőttek a feladatok nagyságához. A növénytermelés terén elért ered-Munkáját értékelik Jó érzés, ha az ember munkáját elismerik г— vallja Gutléber Katalin, a pozsonypüspöki (Podunajské Bisku­pice) Barátság Efsz szőlészetének és gyilmölcsészetének csoportvezetője. S Kati néni eddigi teljesítményéről csak az elismerés hangján beszéltek mindenütt, ahol róla érdeklődtem. A mezőgazdasággal még fiatalon került kapcsolatba, 1982-ben jött a szövetkezetbe dolgozni. Eleinte a szőlészetben és gyümölcsészetben dol­gozott mint munkás. Szaktudósával már akkor is kiemelkedett munkatár­sai közül. Jó munkájára a központ­ban is felfigyeltek, és 1968-ban kine­vezték csoportvezetőnek. Annak a csoportnak került az élére, melynek azelőtt ő is tagja volt. A munkások örömmel fogadták a hírt, hogy Kati ka vette át munkájuk irányítását Tudták, hogy nem fognak benne csa lódni, továbbra is olyan kedves ma rád hozzájuk, mint azelőtt. S valóbat nem csalódtak, sőt örömmel vettél tudomásul, hogy amióta Katika t ve­zetőjük Jobban összetört a csoport, nagyobb lett a teljesítményük, s meg­nőtt a munkakedvük Is. A húsztagú csoport elégedett Gutléber Katalin lelkiismeretes munkájával. Amióta ő a csoportvezető, a gyümölcsészetben még vidámabb a hangulat. Nyáron visszhangzanak vidám dalaiktól a gyümölcsösök és a szőlős kertek. Per­sze télen, mikor a hideg megdermesz­ti testüket, s a munka is nehezebb, nincs kedvük a tréfálkozáshoz. Ilyen­kor nem segít a forró tea sem, amit az ebéddel együtt naponta hordanak a szövetkezetből. Nekik ilyenkor is kint kell lenniük, hiszen a 45 ha te­rületen levő gyümölcsös és a 43 ha-on elterülő szőlő metszése is rájuk vár. Talán ezért nincs utánpótlás, a hideg elriasztja a fiatalokat ettől a munká­tól. A jó szakembert mindenütt megbe­csülik. Gutléber Katalint Is. Munká­jának elismerése az „A mezőgazdaság példás dolgozója“ kitüntetés, melyet tavaly májusban kapott az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi» nisztériumától és a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetségének Szlovákiai Központi Bizottságától. Fareb Valéria ményeket a célszerű talajjavításnak* a szerves- és műtrágyák hatékony fel« használásának, a korszerű agrotech« nikai eljárások alkalmazásának és a gazdagon termő fajták meghonosító« sának köszönhetik A felsorolt ténye« zőknek köszönve — bár a tavalyi év nem kedvezett a búzának — búzából is gazdag hozamokat sikerült elér« niük. A peisőci szövetkezet állattenyész« tésében is figyelemre méltó fejlődés tapasztalható. A gazdaság állatta­­nyésztésének eredményei —i összter« melési mutatókban és a hasznosság tekintetében — a járásban a legjob« bak közé tartoznak. Ezzel kapcsolat« ban el kell mondanunk, hogy az ezer férőhelyes korszerű sertéshizlaldában a napi súlygyarapodás eléri a 61 de« kagrammot, ami valóban szép ered« ménynek számít. Tavaly a hízómarhák napi súlygyarapodása 73 dekagramm! volt. A korszerű hízómarha-telep át« adása után ezen a téren is lényeges javulásra számítanak. A tehénistállók további korszerűsítése szintén nagy, lehetőségeket feltételez, ugyanakkor nagy reményeket fűznek a juhtenyész« téshez is. Baromfitenyésztésük évek óta rentábilis, a tartási feltételek vi« szont korszerűsítésre szorulnak. Ebben az efsz-ben Is nagy gondot fordítanak az állategészségügyi in« tézkedések megvalósítására. Ennek köszönhetően fertőző betegségek nem fordulnak elő. Gondot okoz viszont a hiánybetegség — avitaminózis — mely­­az ésszerűtlen takarmányozás követ« kezménye. Ugyancsak takarmányozási, Illetve környezeti tényezőkre vezethető visz« sza a többi betegség is, melyeket á vizes rétek és legelők idéznek elő. A Sajó és Csetnek patak szabályozó« sa, a legelők és rétek lecsapolása és rendezése jelenti majd a megoldást. Eltűnnek a fertőző gócok, s remélhe­tőleg megszűnnek a betegségek is. A szövetkezet az elmúlt években sokoldalúan fejlődött, s bővült a tár­sadalmi tevékenysége is. Tavaly pél­dául Mellétén üzemi óvodát létesítet­tek, ahol huszonnégy gyerek napi el­látásáról gondoskodik az efsz. Az óvoda fenntartásához évente 120 ezer koronával járulnak hozzá. A szövet­kezet vezetősége igyekszik a fiatal dolgozók lakásproblémáit is megolda­ni. Mostanáig harmincöt fiatal házas költözhetett üzemi lakásba. Egyszó mint száz: a peisőci szövet­kezetben zárszámadásra, készülnek. Gondosan végzik a leltározást, s meg­kezdték a tervezést is. Illés Bertalan * •

Next

/
Thumbnails
Contents