Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-17 / 20. szám
L 12. ❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖♦t SZABAD FÜLDMOVES 1980. május 17, A galántal járás mezőgazdasági ” üzemei tavaly a termelés fejlesztésében jő példát mutató gazdaságok elismerést érdemlő igyekezete és eredményei ellenére sem tudták maradék nélkül teljesíteni az állattenyésztési termékek értékesítésére vonatkozó feladataikat. Sertés-, illetve marhahúsból kellő mennyiséget termeltek és értékesítettek, de tejeladási kötelezettségüknek csak 99,1 százalékra tettek eleget. MUDr. Kopáčik Jozef, a járási mezőgazdasági igazgatóság főállattenyésztője úgy vélekedik, hogy a tejtermelésben elsősorban azért nem tudták megvalósítani a fejlesztési elképzeléseket, mert hetvennnyolcban sok helyütt nagyon szerény takarmányalapot készítettek a téli hónapokra. Érthető, hogy a szegényesen táplált jószág hasznos-HALADÁS HELYETT—I VISSZALÉPÉS A járás húsz üzeme közül nyolc adóssággal zárta a negyedévet. A sor legvégén a nagyfödémesi (Veiké Olany) Béke Efsz neve olvasható; tejeladási feladatát csupán 81,7 százalékra teljesítette. A farkasdi (VICany) Haladás Efsz az összegezés szerint 163 ezer literrel maradt adós. Az említetteken kívül még hat gazdaság van (a Pusté Sady-i, az abrahámi, Veľký Grob-i, seliceí és a Králové prí Senc-i efsz, valamint a Galántai ÄG, ahol ugyancsak nekigyűrkőzhetnének végre a munkának. Szorgalmukra annál is inkább szükség van, mert a hetvenkilencedik év első negyedében elért színvonalhoz képest most szintén nyolc üzemben tapasz-Tudás hozzáállás kérdése sága visszaesett, és később, a kiadós zöldtakarmányozás idején is csak lassan javult a tejtermelés. Persze nem lehet mindent csupán a takarmányhiány — a növénytermesztők — rovására írni: az állattenyésztők, meg az állatgondozók — és esetenként a kedvezőtlen tartási körülmények — is ludasak benne, hogy több gazdaság adóssággal zárta az évet. A tavalyi eredményekből ítélve úgy tűnik, hogy a Kráľova pri Senci-i, az abrahámi és a Pusté Sady-i Efsz-nek, illet a Galántai Állami Gazdaság dolgozóinak okoz legnagyobb problémát a tehéntartás, a tejtermelés tervszerű fejlesztése. — Az ötéves fejlesztési feladatokból, valamint a társadalmi igényekből kiindulva, az idén ismét magasabbra helyeztük a mércét — hangsúlyozta minapi beszélgetésünk alkalmával Kopáöik elvtérs. — Gazdaságainknak 2,2 millió literrel több tejet, és 100 tonnával több marhahúst kell értékesíteniük, mint amennyit a múlt évi terv előirányzott. Magától értetődő, hogy a megnövekedett feladatokkal kapcsolatban bizonyos állománynövelést is tervezünk, de elsősorban a termelőképesség fokozására, a meglevő állomány minőségi tulajdonságainak javítására és tökéletesebb kihasználására ösztönözzük az állattenyésztőket és az állatgondozókat. Tagadhatatlan, e téren még jelentős tartalékkal rendelkezünk, főleg az évek óta „sántikáló“ gazdaságokban. OKULTAK A HIBÁKBÓL? Egyelőre úgy tűnik, néhány gazdaságban okultak a korábban vétett hibákból, és megfelelően felkészültek a megnövekedett tejtermelési feladatok teljesítésére. Mondom, néhány gazdaságbanl Mert akik korábban példásan teljesítették feladataikat, azoknak ma sem okoz gondot a nagyobb társadalmi igények kielégítése. Akik viszont általában a sor végén kullogtak, azok közül többen ma is a sereghajtók között toporognak. No, de lássuk talán a konkrét tényeket. A járás az első negyedévben 103,3 százalékra teljesítette tejeladási kötelezettségét: az élvonalbeli üzemek jóvoltából 450 ezer liter tejet értékesített terven felül. Az év első három hónapjában a járás 6,7 százalékkal több tejet szállított a tejüzemnek, mint a múlt év azonos időszakában. Napi és tehenenkénti átlagban 7,5 liter tejet értékesítettek. A legtöbb tejet — összesen több mint kétmillió tltert — a Diószegi (Sládkovičovo) Magszaporító Állami Gazdaság termelte és adta el, csaknem huszonegy százalékkal túlteljesítve időszaki feladatát. A gazdaság dolgozóinak elkötelezett hozzáállását dicséri az a tény, hogy három hónap alatt huszonnégy százalékkal több tejet értékesítettek, mint a múlt év első negyedében. A jó példát mutatók sorába tartozik a hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag Efsz is; három hónap alatt 151 ezer liter tejet adott el terven felül, s a negyedévi értékelés alapján a járási tejliga második helyén van. falható visszaesés, és ezek közül hétnek a nevét, sajnos, a sereghajtók között említettük, éppen az imént. A Veiké Ofany-i Béke Efsz-ben tavaly sem adtak valami sok tejet a tehenek, s most újabb visszaesés volt tapasztalható a tejtermelésben. A szövetkezet három hónap alatt csupán 5,3 liter tejet értékesített, napi és darabonkénti átlagban számítva. A Pusté Sady-i Egyetértés Efsz-ben ez a mutató szintén nem éri el a hatliteres átlagot. A MINŐSÉG MAR NEM MUTATÓ? Dehogynem! Mutató, mégpedig igen fontos, hiszen a minőség szerint határozzák meg a felvásárlási árat, csakhogy néhány mezőgazdasági üzemben ezzel nem sokat törődnek az állattenyésztők, illetve az állatgondozók. A bratislavai Milex nemzeti vállalat galántai üzemének márciusi kimutatása szerint, az átvett 4,9 millió liter tejből több mint 208 ezer litert a harmadik minőségi osztályba kellett sorolni, 25,5 ezer litert pedig egyszerűen nem lehetett minősíteni, mert nem felelt meg a szabványban előírt követelményeknek. Hát nem kár azért a sok, drága takarmányért? A kimutatás szerint a legtöbb harmadosztályú tejet — összesen mintegy 113 ezer litert — a Veľký Grob-i Gj Élet Efsz adta el. Ez a minősíthetetlennek bizonyult 3,1 ezer literrel együtt több mint kétszer annyi, mint amennyit az első és a második osztályban értékesíteni tudtak. A Kráfová pri Senci-i jövő Efsz-ben felvásárolt tejnek körülbelül egy harmadát — több mint 69 ezer litert — kellett harmadosztályúvá minősíteni. A Galántai Állalmi Gazdaság 26,8 ezer liter tejet értékesített a III. minőségi osztályban. S ami még ennél is roszszabb és elszomorítóbb: a Selicei Efsz 7379, a vlöanyi pedig 5,7 ezer liter minősíthetetlen, vagyis a szabványnak nem megfelelő tejet kínált megvételre a tejüzemnek! Hát nem furcsa? Azok adják a legtöbb gyenge minőségű — minőség, hm?! — tejet, akik egyébként is keveset adnak, és még az értékesítési feladataikat sem tudják teljesíteni. A pénzügyi vonatkozásokról most hadd ne beszéljek. Ellenben megkérdezem: ilyen tények ismeretében lehet-e felelősségérzetről, kötelességtudatról, többre és jobbra törekvési vágyról beszélni? És most ne ráncigáljuk elő megint a régi, már ezerszer elkoptatott kifogást, hogy elavultak az istállók. Másutt is vannak régi gazdasági épületek, mégis számtalan példa igazolja — szakszerű munkával, elkötelezett hozzáállással Igenis eleget lehet tenni a társadalmi elvárásoknak! A nyugat-szlovákiai kerületben, de a galántai járásban is bőven akad jó, követésre méltó példa, s a jobbtól tanulni soha nem szégyen. Legfőbb ideje, hogy a lemaradozók Is „rákapcsoljanak“, hiszen az idei eredményeinkkel egy ötéves tervidőszak betetőzéséről, és egy — megnövekedett feladatokat tartogató — új tervidőszakra való felkészülés sikeréről kell döntenünk. Tudás és hozzáállás kérdése, milyen eredményt hoz ez a küzdelem! KÁDEK GABOR i^ijevtől csupán néhány kilo” méterre fekszik a Leninrenddel kitüntetett bronticsi szovhoz. Dolgozóinak derekas helytállásával gazdasági eredményei messze környéken ismertek. A vállalat termelésének szervezeti felépítéséről és módszereiről V. F. Lavrenko igazgatóhelyettes, E. Sz. Szolomko főagronómus és V. M. Cserepasuk pártelnök tájékoztatott bennünket. A szovhoz 3800 hektár mezőgazdasági, illetve 1900 hektár szántóterületen gazdálkodik és öt központjában önelszámolási rendszeren alapuló szakosított termelést folytat. A vállalatban összesen 1600 személyt foglalkoztatnak s a múlt évben 9 millió rubel árutermelési értéket, ezen belül pedig 2,7 millió rubel tiszta bevételt értek el. Az állattenyésztési részleg részesedése ebből 1 millió rubel volt. Az első gazdasági központban 9 hektáron üvegházi, 6,5 hektáron fóliasétras, 235 hektáron pedig szabadföldi zöldségtermesztést folytatnak. A második központban 91 hek-» táron almát, 23 hektáron szamócát és más gyümölcsöt termelnek. Itt két éven belül olyan vállalati konzervgyárat építenek, melynek évi bevétele eléri az ötmillió rubelt. A harmadik központban olyan szakosított baromfitelepet létesítettek, ahonnét évente 12 millió tojást és 150 tonna baromfihúst szállíthatnak a fogyasztói piacra. Az állományt képező tojóhibrid darabjától évente 245 tojást érnek el. A negyedik központban gabonát, tömegtakarmányt, tejet és marhahúst termelnek. Itt a szántóföldi takarmányok termőterülete 560 hektár s a Dnyeper folyó körzetében elterülő kaszálók és legelők területe pedig 1140 hektár. A terület jó részét évente elárasztja a folyó. A központban 500 darab olyan tehenet helyeztek el, melyeknek évi, egyedenkénti tejhasznossága 5000 liter körüli s ugyanott 1500 szarvasmarhát hizlalnak. Az ötödik központ 700 tehenétől évente és darabonként 5000 liter tejet fejnek s ugyanott 1200 növendékállatot nevelnek, főleg a tehénállomány felújítása céljából. A fentiek azt bizonyítják, hogy a szovhoz termelési szerkezetét műgonddal megtervezték és ugyanúgy szervezik. Fő cél, hogy az öt központ minél több jó minőségű tejet, tojást, húst, zöldséget és gyümölcsöt szállítson az év minden szakában Kijev lakosságának rugalmas ellátásához. A szovhoz önműködő számítógéják s ez ösztönzően hat a munkaközösség teljesítményére. Nem kell tartaniuk attól, hogy a normát az ötéves tervidőszakon belül szilárdítják. Arra a kérdésre, hogy az önelszámolási rendszer jutalmazási kerete mennyiben teszi érdekeltté a takarmányt bekészítő traktorosokat, a tejhasznosság állandósításában, a szovhoz ökonómusa az alábbiakban válaszolt: „A takarmányt bekészítő traktorosok, a fejők részére megszabott prémiumkeretnek egytizedére jogosultak, amennyiben a takarmányt az istállókba ütemterv szerint szállítják. Égy-egy istállóban tíz fejő Kötelezi őket a Lenin-reed! pe a vállalat minden szintjén dolgozó vezetők rugalmas tájékoztatására megbízható adatanyaggal szolgál. Naprakészen ismerhetik a költségek, a bevételek, a bérek, illetve a hatékonyság és a kifizetődőség alakulását. „Szovhozunk dolgozói a lehető legjobb termelési hatékonyság elérésére törekednek“ — említette E. Sz. Szolomko ökonőmus. Az önelszámolási rendszer a központok mindegyikében meghonosodott. A termelés minden vonatkozásában testet ölt az öt évre meghatározott tervmutatókban. Az egyik tíz taglétszámú brigádnak például a soron levő ötéves tervidőszakban, napi átlagban a terv 600 gramm súlygyarapodás elérését irányozza elő. A brigád egyegy tagja 60—70 hízómarha ellátásáról gondoskodik. A tervezett napi súlygyarapodás eléréséért alapbért kapnak. Ha azonban naponta, személyenként 800 gramm súlygyarapodást érnek el, akkor az alapbér mellé 40 százalék többletet, illetve prémiumot kapnak. Figyelmet érdemel, hogy az öt évre meghatározott súlygyarapodási átlag (600 gramm) akkor sem módosítható, ha azt a hizlalda dolgozói huzamos időn keresztül jelentősen túlteljesítik. Így a többlet termékért járó prémium öszszegét hosszabb távon is megkapdolgozik. így a takarmányt bekészítő traktoros prémiuma sem kevesebb, mint egy fejőé. Premizálási rendszerünk kizárja azt, hogy a traktorosok valamelyike elégtelen minőségű tömegtakarmányt szállítson az istállóba. Amennyiben ez előfordulna, akkor a tehenek tejhasznossága csökkenne s a traktoros szemben találná magát a fejők közösségével“. A fentiek azt bizonyítják, hogy a fejők kritikus szemmel hasznosítsák a bekészített takarmányokat. Ez azt jelenti, hogy a tejhasznosság romlása esetén szorgalmaznák a traktoros felősségrevonását. A szovhoz dolgozói igényes munkájának az eredménye, hogy évente tekintélyes bevételt érnek el. Bőven jut belőle vállalati lakásépítésre, közművesítésre, bölcsőde és óvoda építésére, de a legjobb dolgozók üdültetésére is. Ezek után nem a véletlen műve, hogy a szovhoz dolgozóinak átlagos életkora mindössze 27 év. Bár Kijev, a vonzó lehetőségekkel kecsegtető nagyváros, szinte ugrásnyira van a bronticsi szovhoztól, ez az embereket nem hódítja el, mert a szovhozban is megtalálják mindazt, amire boldogulásukhoz szükségük van. A Lenin-rend mindnyájukat becsületes helytállásra és hűségre kötelezi, A tojás kivételével... A mezőgazdasági termelés idei fejlesztési terve a CSKP KB 13. és az SZLKP KB múlt évi márciusi ülésének határozatain alapul. Elsősorban azt a törekvést fejezi ki, hogy csökkenjen a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti különbség. A mezőgazdasági termelést az idén egészében véve 8,4 százalékkal, ezen belül az állattenyésztési termelést 0,5 százalékkal kell növelni. >*« »*« »*« »*« »*« »*« »j* »2« *2* *** *♦* •*' *♦' *** *j* «J* *2* *2* *2* *♦* *2* *«' •** *2* *«' *2* *«* *2 Vojtech Oravec elvtárssal, a Szlovákiai Statisztikai Hivatal mezőgazdasági, erdő- és vízgazdasági osztályvezetőjével nemrégiben az állati termékek idei felvásárlási feladatainak teljesítéséről beszélgettünk. Az SZSZK- ban az első negyedévben 111 ezer 500 tonna vágómarhát és vágósertést vásároltak fel, ami 102,2 százalékos tervteijesítésnek felelt meg. örvendetes, hogy a tervfeladatoknak mindhárom kerületben eleget tettek: a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei a tervezettnél 1167, a keletszlovákiai kerületben 1019, a középszlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei pedig 162 tonnával több vágóállatot értékesítettek. A vágóbaromfiak felvásárlási üteme is jobb volt a tervezettnél. A mezőgazdasági dolgozók 16 ezer tonna vágóbaromfit adtak a közellátásnak, 1800 tonnával többet, mint ahogy azt előirányzoták. A vágóbaromfiak értékesítésében a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeinek dolgozói jártak az élen — a tervezett mennyiséget 1018 tonnával szárnyalták túl. Január elsejétől március végéig az SZSZK tej/izemei 290 millió 600 ezer liter tejet vásároltak fel. A mezőgazdasági dolgozók áldozatkész és odaadó munkájának eredményeként a tervfeladatot 102,7 százalékra teljesítették. Ismét pozitívan emelhető ki az, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben 3 millió 200 ezer, a közép-szlovákiaiban 2 millió 250 ezer, a keletszlovákiai kerületben pedig 2 millió 197 ezer liter tejjel többet értékesítettek a kelleténél. Ugyanakkor a tejmennyiség 67,2 százaléka az I. minőségi osztályban lett felvásárolva. A tojás felvásárlásával kapcsolatban azonban már nem mondható el mindaz, mint a korábbi esetekben. A mezőgazdasági üzemek és a közös mezőgazdasági vállalatok 174 millió tojást értékesítettek, ami csak 93,1 százalékos tervteljesítésnek felelt meg. A helyzet komolyságát az is bizonyítja, hogy a tervezett felvásárlást egy kerületben sem tudták teljesíteni. A lemaradás közel 13 millió darab! A Szlovákiai Baromfiipar illetékes dolgozói e kedvezőtlen helyzetet férőhelygondokkal, a tojók gyenge egészségi állapotával és hasznosságával, valamint a keveréktakarmányok gyengébb minőségével indokolták. Ide kívánkozik még az is, hogy az első negyedévben nem sikerült megtartani a tojóállomány tervezett létszámát. Egyébként az első negyedévben az egész évre tervezett felvásárlási feladatoknak a mezőgazdasági dolgozók 20,5—23 százalék között tettek eleget. A Bratislava-vidéke járás mezőgazdasági üzemei a vágóállatok tervezett (3950 tonna) felvásárlását nyolc tonnával szárnyalták túl. Csak az érdekesség kedvéért említeném, hogy vágómarhákból nyolc tonnával kevesebbet, vágósertésekből pedig tizenhat tonnával többet értékesítettek. A különbséget a juhhús képezte. Az első negyedévben a vágóbaromfiak tervezett felvásárlását 74 tonnával, a tej felvásárlását 47 ezer literrel, a tojás felvásárlását pedig 116 ezer darabbal szárnyalták túl. A járás mezőgazdasági üzemei a 18 ezer 200 tehén átlagában egyedenként és naponta 9,09 liter tejet adtak a közellátásnak, ami a múlt év azonos időszakához viszonyítva 0,15 literrel volt több. A legtöbb — tehenenkénti átlagban számított — tejet a šenkvicei szövetkezetből (13,96 liter) értékesítették, ugyanakkor a tervezett felvásárlást 36 ezer literrel szárnyalták túl. A Chorvátsky Grob-i szövetkezetből tehenenként és naponta 12,99, a vajnoryibói 11,47, a tomášovi szövetkezetből pedig 11,15 liter tejet értékesítettek. A gyenge eredményeket elérők és a lemaradozók közé a Nová Dedinka-i (6,52 liter) és a Vysoká pri Morave-i (7,45 liter) szövetkezet, valamint a Stupavai Állami Gazdaság (7,28 liter) tartozott. Az említettekből arra következtethetünk, hogy az állattenyésztési dolgozók — a tojás kivételével — példásan teljesítik a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évének felvásárlási feladataitl (BARAJ Uazai nemesítésö Slávia őszi bú” zánkat a FAO nemzetközi fa )•* takísérletében már második éve próhálták ki. Erre a célra a búzákat a világ — Amerika, Európa, Ázsia —< különböző részeiről gyűjtik össze, hogy összehasonlíthassák termőképességüket és a különböző éghajlati adottságok közötti termésstabilításukát. Az utóbbi két évben — 1978—< 1979 — összesen tizenhat búzafajtát próbáltak ki a FAO telepein. örvendetes, hogy a Slávia ebben a kísérletben 4,78 tonnás hektárhozamával a magyaroszági Martonvásári 4 búzafajtát is felülmúlta és az első helyre került. Figyelmet érdemelj Győztes bűzafaitánk hogy mindkét búza kiindulópontja csaknem azonos. A két új fajtát két kiváló termőképességü szovjet búza keresztezésével hozták létre. A nemesítök kiindulóként a jól ismert Bezosztája 1 és a Mironovszkája 808 búzákat használták. A szovjet Bezosztája búza kiváló minőségéről tanúskodik, hogy az újnemesítésű bulgáriai Jubílej és a jugoszláviai Partizánka búzák szintén a Bezosztája 1 származékai. Ezért a FAO keretében a Bezosztáját használják összehasonlítási standardként, amely a múlt két évben 4,45 tonnás hektárhozamával nemzetközi méretben tekintélyes helyet foglalt el. A kísérletek során a Slávia állandósult nagy hozama mellett 1000 magsúlyával és szárának kedvező arányaival is kitűnt. Attól eltekintve, hogy a Slávia a túlzottan rideg környezetben a feltételezettnél gyengébben telelt, a kevesebb tőszám mégis lehetőséget nyújtott a jó termésátlag eléréséhez. A Slávia búzával csúcseredményt —i 9,35 tonna/ha — értek el az NSZK- ban, — 7,64 tonna/ha — az NDK-ban, — 8,85 tonna/ha — az USA-ban, —* 8,13 tonna/ha — Franciaországban, —< 8,24 tonna/ha — a hazánkban folytatott nemzetközi kísérletben Sedlecen. Nemesítőink büszkék lehetnek rá, hogy a Slávia első búzafajtánk, amely nemzetközi viszonylatban rangos helyezést ért el és elterjedt.
