Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-10 / 19. szám
Példája követésre méltó Balázs Ferenc, a feledi (Je senské) egyesült szövetkezet állattenyésztője, szenvedélyes kisállat tenyésztő. Tizennégy éve tartozik a szervezett állattartók közé, napjainkban a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége rimaszombati (Rimavská Sobota) járási bizottságának tagja, a nyúlszakosztály vezetője. Kedvteléséről Így vall: — Szüleimtől tanultam meg szeretni az állatokat. Már gyerekkoromban is szívesen segítettem otthon az állatok körüli tennivalók elvégzésében. Később a saját állataimmal bíbelődtem. A tényleges katonai szolgálat kitöltése után nyulakat és galambokat kezdtem tenyészteni, elsősorban kedvte lésből, de azért is, hogy keve sebbszer kelljen etmennünk a húsboltba, és választékosabbá tegyem a család heti étrendjét. Balázs Ferenc hosszú éveken át csupán négy anyanyulat tartott, hiszen a család hússzükségletének fedezése nem igényelt nagyobb állományt, az értékesítés pedig még megoldatlan problémaként tornyosult a szervezet vezetősége elé. Később, amikor a nitrai Branko A Szlovákiai Kertészkedok Szövetsége párkányi (Štúrovo) alapszervezetének értékelő köz gyűlésén Németh Imre elnök összegezte a város kertészkedőinek múlt évi eredményeit Elmondta, hogy a szervezet 120 tagja tevékenyen bekapcso lódult a városfejlesztési elkép zelések mielőbbi megvalósítását szorgalmazó társadalmi munkába, és jelentősen hozzájárult a fogyasztói piac friss zöldséggel és gyümölccsel való ellá fásának javításához is. Az elnök hangsúlyozta, komoly feladat vár a kertbarátokra, hiszen mielőbb művelésbe kell venni az állami gazdaságtól kapott tíz hektárnyi, nagyüzemi termelésre alkalmatlan földet. A szervezet tagjai bíznak benne, hogy néhány éven belül soksok gyümölcsöt — főleg kajszit és őszibarackot —, meg szőlőt termő kertteleppé varázsolják ezt a darabka földet. Hogy elképzelésüket mielőbb valóra válthassák, tavaly társadalmi munkával segítették a villanyhálózat kiépítését, most pedig a mintegy másfélezer méter út megépítéséhez készü lödnek, a hegytetőn sajnos nem lesz vizük, de ezen is se gítenl fognak: a hétvégi házak, kerti lakok tetejét úgy építik, hogy az esővizet csatornák segítségével medencékben, hordókban összegyűjthessék. Igv legalább némileg ellensúlyozni tudják majd a vízhiányt, s nyáron is meglocsolhatják a szóm júhozó növényeket. a közép-szlovákiai kerületben is fejleszteni kezdte a felvásár lást, a rimaszombati járás nyulászai is szervezkedni kezdtek. A kistenyésztők feledi alap szervezete az úttörők között volt; hamarosan ebben a faluban is rendszeressé vált a vágőnyulak felvásárlása. A tenyésztők örömmel fogadták és mindinkább kihasználták az értékesítési lehetőséget. Más nyu lászok példáját követve, Balázs elvtárs is növelte a nyúlállományát. Hetvenkilenc óta tizenhat anyát és két bakot tart. Tavaly, a felvásárlás első évében a feledi nvulászok több mint kétszáz vágóállatot értékesítettek, ebből hetven darabot Balázs Ferenctől vásárolt meg a Branko. — Több fajtával is kísérletet tettem, míg végül a kaliforniait és a francia ezüstöt választottam — említette beszélgetésünk alkalmával Balázs Ferenc. — Évek óta rendszeresen részt veszek a körzeti bemutatókon és az országos kiállításokon is. Az apróállatok Bratislaváhan megrendezett első nemzeti bemutatóján csernyúllal tiszteletdíjat nyertem. Ma viszont inkább hnszonte-S még egy említést érdemlő esemény: a városban kertészeti kellékeket forgalmazó szakból lot nyitottak, melyben mindig jelentős a forgalom. A kertészkedök örömmel fogadták az új létesítményt, hiszen ezentúl már nem kell negyven-ötven kilométert utazniuk, hogy megvásárolják a nélkülözhetetlen vetőmagot, fóliát, vegyszert stb. Vehovsky Pál о о О о о A Szlovákiai Kertészkedok Szövetségének baracskai (Bar duíiovo) alapszervezete is megtartotta értékelő közgyűlését. A tanácskozást követően elbeszélgettem Lipták László elnök kel. Tőle tudom, hogy a községben 1974-ben alakult meg a kertészkedok szervezete, mégpedig harminchat taggal. Az alapszervezetnek most 117 tagja van, akik tevékenyen kive szik részüket a termelői és a társadalmi munkából. A kertészkedők elsősorban a szőlőtermesztésben érnek el kimagasló. eredményt. Tavaly húsz tonna szőlőt adlak el a vráblei burüzemnek, ezenkívül 6,5 ton na gyümölcsöt, valamint jelen lös mennyiségű cseresznyepaprikát, konzervuborkát és fokhagymát is értékesítettek. S ik u l a Emil kertésztárs majo tánna-termeléssel foglalkozik; tavaly százhúsz kilót értékesített. Az ilyen jó példák ösztönzőleg hatnak a többi kertészkedőkre is. A lelkes kertbarátok tavaly 270 gyümölcsfát telepítettek, hogy néhány év múlva még több gyümölcsöt adhassanak a fogyasztói piacnak. Társadalmi munkában három-Balázs Ferenc minden igényt kielégítő ketrenlömhökben tartja a kaliforniai anyanyulakat. [A tenyésztő archívumából) nyésztéssel foglalkozom. Tíz francia ezüst és hat kaliforniai anyát tartok, és természetesen egy-egy bakot. A felvásárlás folyamatos, в Branko megtartja a szerződésben foglaltakat, és az eladott vágóállatok eile nében a tápot is időben megkapjuk. Ez jelentős mértékben hozzájárul a termelői biztonság és kedv növekedéséhez. Szinte biztosra vehető, hogy az idén jóval több pecsenyenyulat fognak értékesíteni alapszervezetünk tagjai, mint a múlt évben. A tenyésztői kedv fellendítésészáz órát dolgoztak, azonkívül minden kertbarát pompázó virágágyást létesített és gondozott a háza előtti szabad területen. A taggyűlésen öt új taggal gyarapodott a falu szervezett kertészkedöinek száma, akik összesen 250 ezer korona értékű zöldség, gyümölcs és szőlő értékesítésére kötöttek szerződést. Néhányan babtermesztésre is vállalkoztak, amit a felvásárlók ugyancsak örömmel fogadtak. Cziria Sándor hez Varga Viktor tenyésztőtárs is nagyban hozzájárult, hiszen közmegelégedésre, nagyon jól szervezi falunkban a felvásárlást. Balázs Ferenc a példás te nyésztök sorába tartozik. Nem csupán azért, mert másfél évtizede szép eredményeket ér et a nyúl és galainbtenyésztésben, hanem azért is, mert szakmai ismereteit, szerzett tapasztalatait nem rejti véka alá. Éppen ellenkezőleg: szívesen segít a kezdőknek, tanácsot ad a hozzá fordulóknak. S lapunk hasábjain is gyakran találkozhatnak olvasóink az ő tollából származó Írásokkal. Dicséret és elismerés jár érte, hiszen ha példáját követve más tenyésztők is önzetlenül átadnák tapasztalataikat, bizonyára könnyebb volna a kezdők, sőt a haladók dolga, mindannyian eredményesebben dolgozhatnánk, és meggyorsílhatnánk a kisállattenyésztés fejlődésének ütemét. Nem csupán én állítom, hogy ez társadalmi érdek! —dek Egv kertészkedő panasza * Opalek János 1972-től aktív ténykedője a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége udvnrdi (Dvory nad Zitavou) alapszervezetének. Mint szövetkezeti tagnak, már fiatal korától módjában állt figyelemmel kísérni és tanulmányozni a növénytermesztés fejlődését, eredményeit és problémáit. Szaktudását otthon is hasznosítani próbálta, amikor is háromáras üvegházat létesített. A földet egyébként is igyekezett minél gazdaságosabban kihasználni. Így jutott el a gondolatig, hogy fóliasátor alatt korai zöldséget termeljen. Jelenleg kétáras fóliasátorban salátát, uborkát, paprikát és retket termel. Ügy tervezte, hogy a fejes salátát már a húsvéti ünnepek előtt értékesíteni fogja, de az időjárás áthúzta a számítását. A szövetkezettől öt ár szőlőt kapott, amit szintén egyedül müvei. Munkáját kedvvel, lelkesedéssel végzi. Kérdés, hogy meddig még. Saját bevallása szerint, lassan kezdi elveszíteni a kedvét, mert úgy véli, a háztáji termelést szorgalmazókat nem szabadna ennyire adóztatni. Ugyanakkor rugalmasabbá kellene tenni a felvásárlást. Mert bizony ebben a községbei is bőven akadt rá példa, hogy a felkínált árut nem vásárolták fet a kertészkedőktől, mondván, már teljesítették a tervet. Ez bizony sok embernek kedvét szegi, mert nem érzi a további kezdeményezéshez szükséges biztonságot. Opalek János véleménye, hogy a kedvszegő adóztatás helyett inkább ezeken a gondokon kellene enyhíteni, akkor minden bizonnyal kedvezőbb lenne a fogyasztók friss zöldr séggel és gyümölccsel való ellátása. (farait) J\ mezőgazdasági nagyiizaniekben és a kisterme lök körében is mind nagyobb teret hódít az iparszerű termelés, melynek során több "éven át termelnek ugyanazon a földterületen bizonyos nö vényt. Aki nagy hozamot akar elérni, az gonduskodik a bö séges trágyázásról,, a növényvédelemről, és a tudományos haladással lépés* tartva, igyek szik kihasználni az új, gazdagabb hozamot nyújtó, ám ugyanakkor igényesebb és érzékenyebb fejták előnyeit. A monokultúrás termesztés során a talajban — a koncentrált tápanyag utánpótlás és a növényvédelem negatív utóhatása ként — biológiai változásokra kerülhet sor. A káros hatás annál nagyobb, minél hosszabb ideig termelik ugyanazon a területen ugyanazt a növényt. A monukultúrás termesztés során bizonyos idő múltán a nővé nyék gyengébben fejlődnek és lényegesen kisebb hozamot nyújtanak, a termés alaktalan, csökevényes, eltorzult. Ezt a jelenséget talajuntságnak vagy talajkifáradásnak nevezzük. A növények tápanyagszükséglete — a tápanyagok menynyiségét és kölcsönös arányát tekintve — fajonként, sut fajtánként is sajátos. A nagyubb mennyiségben igényelt tápanya gok készlete kimerülhet, ugyan akkor más tápanyagok káros túlsúlyba kerülhetnek, mivel csak keveset igényelnek belő lük a növények. Mivel minden felvétellel és anyagfelépi léssel párhuzamosan lebomlás és leadás is végbemegy, a növények által leadott anyagok felhalmozódása a talajban ugyancsak jelentős lehet. A növények gyökerei különféle anyagukat választanak ki, melyek hatást gyakorolnak a talajra, és magukra a növényekre is. Ezek az anyagok — vngyi hatásuknál fogva — gyak ran mérgező (toxikus) anyagként szerepelnek, s lényegesen befolyásolhatják a termelés eredményességét. A gyökérváladékuk elősegíthetik azoknak a mikroszervezeteknek az elszaporodását, melyek hátráltatják a növények fejlődését és a termésképzést. Ez a növények közötti kölcsönhatás — más néven allelopátia — jelensége. Az említett akadályozó hatás elsősorban a csírázás és a nö vények fejlődésének első sza kaszában jelentkezik, főleg ak kor, amikor a növények anyag cseréje még kis talajtérben megy végbe. A toxikus hatású 1 gyökérváladékok miatt még a tápoldatns termesztésben használt talaj is többé kevésbé használhatatlanná válik. Az ilyen talajt tömény kénsavval, hidrogén-peroxiddal, esetleg más, oxidáló hatású anyaggal kell kezelni, hogy újra hasznosítható legyen. A tözegalapú földkeverékek és más, nagy szervesanyag-tartalmú közegek használatakor ilyen kedvezőtlen hatás nem következik be. Valószínűleg azért, meri ezekben olyan talaj biokémiai folyamatok játszódnak le, ame lyek elejét veszik a toxikus ben igen jelentős a vízpárolgás, így azután a talaj felszíne sőval telítődik, vagyis lerum lik a talaj. Ez a leromlás annál korábbi és nagyobb mértékű, mennél több káros sőt (pl. klórt) tartalmaznak a felhasznált műtrágyák. A gyomirtó és növényvédő szerek felhasználása is egyre jelentősebb. Lehet, hogy a tér melési biztonság szempontjá ból szükséges a vegyszeres kezelés, de a káros mellékhatá A talajuntságról anyagok felhalmozódásának, illetve a felgyülemlett anyagok mérgező hatása érvényesülésének. Ezért is fontos, hogy a talaj mindig sok szerves anya gat, humuszt tartalmazzon. Némely növények kedvezően megváltoztatják a talaj szerkezetét, vízbefogadó képességét, tápanyagainak feltárúdását. Ugyanakkor más növények ked vezőtlen hatásukról ismertek: kiszárítják, porosítják és gyo mosítják a talajt. Ezzel a huzamosabb ideig monokultúra ban termesztett növényeknél feltétlenül számolni kell. A növények tápanyag igényét csak műtrágyaadagokkal elégíthetjük ki. A fokozott tápanyagpótlás viszont azzal jár, hogy a műtrágyának a növények által nem hasznosítható anyagai a fel nem vett tápanyagokkal együtt visszamaradnak a la lajban, ami mesterséges elszi kesedést idéz elő. Ha több műtrágyát adunk, kiadósabban kelt öntözni is. A fólia alatt a meleg következtésekkel is számolni kell. Például azzal, hogy a rendszeres vegyszeres permetezés következtében idővel kialakulhat a kártékony élőlényeknek olyan egyede, törzse, amely már nem érzékeny a használatos vegyi készítményekre, tehál rohamosan szaporodik, s közvetve vagy közvetlenül károsítja a növényeket. Ha a talajuntság jeleit észleljük, növényvédelmi ferlözöttség vizsgálatot kell végezni. Ha ez negatív eredményt hoz, akkor meg kell vizsgálni a ta laj sótartalmát. Ha ez sem ad pozitív választ, akkor minden bizonnyal a növények gyökérzete által kiválasztott mérgező anyagok halmozódtak fel a talajban. Persze, mint már említettem is, a talajuntság ezen tényezők együttes hatásaként is jelentkezhet. A talaj biológiai egyensúlya nak megbomlásából eredő rendellenességek megszüntetésére többféle anyagot, módszert és vegyi készítményt használ hatunk. Hogy milyet, mikor és hogyan, arról majd legközelebb. PAÄL JÓZSEF mérnök, Komárom (Komárno) О A kertészkedok igyekeznek lépést tartani a fejlődéssel: a nagyüzemi tapasztalatokat kamatoztatva, a kertekben is korszerű fóliaházakban termelik a korai zöldséget. Néhol már olyan intenzíven, lmgy talajuntság jelentkezik. Fotó: —bor A CSERESZNYELÉGY elsősorban a cseresznyét károsítja, de néha a meggyet is megtámadja. Évente egy nemzedéke van, rajzása — a talaj hőmérsékletétől függően :— nagyon elhúzódik. A rajzás kezdete után 4—8 nappal veszi kezdetét a tojásrakás. A megtermékenyült nőstény a cseresznye bőre ala süllyeszti tojásait. Mivel a korai fajták gyümölcse ilyenkor már többnyire puha, a cseresznyelégy ezekbe nem rak tojást. A tojásrakás 18 C-fok fölötti hőmérsékleten a legintenzívebb, viszont ha 15 C-fok alá süllyed a hőmérséklet, a legyek nem párosodnak és a tojásrakás is szünetel. A tojásból kikelő nyüvek befúrják magukat a gyümölcshúsba és a mag körül károsítanak. A férges gyümölcs általában idő előtt lehullik, a kárlevő elhagyja a gyümölcs?)!, befúrja magát a talajba, ahol bebábozódik és áttelel. A védekezés eredményesssége a rajzás kezdetének ós lefolyásának pontos megfigyelésétől, illetve az ehhez időzített kezelés hatásától függ. Mivel a sárga szín vonzza a legyeket, a rajzás megfigyelése céljából sárgára festett, nem száradó anyaggal bevont csapdát kell kiakasztani a fák koronájába. A rajzás kezdete után 3—4 nappal, majd 10—12 nap múlva ismét permetezni kell (Metation 0,2 %, Soldep 0,2%, vagy Anthio 0,15%). A vegyszeres kezeléskor ne feledkezzünk meg az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időről 1 Fulajtár Péter mérnök
