Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-10 / 19. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. május 9. A gyorsabb fejlődés záloga ül FELSÖOKTATÄSI TÖRVÉNY A szocialista embertípus nevelése elengedhetetlen követelménye a fejlett szocialista társadalom építésének. Az ideológiai fejlődés, a politikailag áthatott nevelő munka a szocialista embertípus kialakításának az útja. Sok munkát követelő feladat, de megéri a fáradságot, mert a marxizmus-leninizmifs eszméjének alapján álló dolgozók, szakemberek sokat tehetnek és sokat tesznek a kitűzött társadalmi feladatok megvalósításáért. — Társadalmunk szociális és gazdasági fejlődésének programjából jelentős feladatok hárulnak a felsőfokú Intézményekre — hangsúlyozta a közelmúltban megtartott sajtóértekezleten — az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban — Juraj Buša, az SZSZK oktatásügyi minisztere. — A felsőfokú képzettséggel rendelkező szakemberek felkészültségét úgy kell értelmezni, hogy azok erkölcsi és politikai arculata szilárd és határozott. De ez csak akkor érhető el, ha a felsőfokú képzettséggel rendelkező szakemberek felkészítését kommunista nevelésként értelmezzük. A marxizmus-leninizmus oktatói nem elégedhetnek meg azzal, hogy a hallgatók az egyes tantárgya kban gazdag elméleti Ismeretekre tegyenek szert tanulmányaik során, hanem arra kell törekedni, hogy tudományosan is meg tudjuk világítani társadalmunk és a világ jelenlegi fejlődésének politikai, gazdasági kérdéseit, hogy a hallgatók ismereteiket alkotó módon alkalmazni tudják majd a gyakorlatban. A sokrétű feladatok sikeres megvalósítása a pedagógus felkészültségétől, műveltségétől függ. A felszabadulás óta hazánkban a felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma csaknem a háromszorosára, Szlovákiában pedig hat és félszeresére emelkedett. Amíg 1946-ban Csehszlovákiában tizenegy főiskola működött, negyvennégy tanszékkel, s mintegy 55 ezer hallgatóval, addig napjainkban a harminchat főiskola 109 tanszékén 141 ezer hallgató tanul, s emellett 45 ezren tanulnak azok közül, akik munkaviszonyban vannak. Míg 1936-ban körülbelül kétszázalékos volt a munkás és paraszt fiatalok részaránya a főiskolákon, addig napjainkban megközelíti a hatvan százalékot. Főiskoláink, beleértve a felsőfokú közgazdasági iskolákat is, hatvanöt százalékban műszaki irányzatúak. Az új törvény — felszabadulásunk óta a harmadik — a felsőfokú képzés három évtizedes fejlődésének eredményeiből és azokból a feladatokból indul ki, amelyeket a szocialista építés támaszt és igényel. Ennek a szellemében hozott határozatot pártunk XV. kongresszusa a felsőfokú oktatás reformjával kapcsolatban. A Szövetségi Gyűlés által nemrégiben elfogadott törvényben minden megmarad, ami a gyakorlatban bevált, de megváltoztatják azokat a fejezeteket, amelyek sem napjainknak, sem a holnapnak nem felelnek meg. A felsőoktatási intézmények kommunista nevelésének rendszerében jelentős szerepe van az iskolán kívüli nevelöhatásnak: A társadalmi-politikai és szakmai gyakorlatoknak, a hallgatók kutatómunkájának, munkakezdeményezésének, testnevelési és sporttevékenységének, valamint a kollégiumokban folyó nevelőmunkánaji. Az elért kedvező eredményeknél a diákok még többet tehetnének az önművelődésükért. .A Szövetségi Gyűlés által előterjesztett határozatok megértésre találtak. Közös összefogással mindent meg kell tenni megvalósításukért. Matej Lúöan szövetségi miniszterelnök-helyettes, a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 15. együttes ülésén felszólalt és hasonlóképpen vázolta a felsőoktatási rendszer lényegét. Az új törvényjavaslat jobb feltételeket teremt a párt vezető szerepének elmélyítésére a felsőoktatási 'intézményekben. Egyidejűleg megerősíti az ország legfelsőbb törvényhozó és végrehajtó szerveinek hatáskörét. A Szövetségi Gyűlés által hozott törvény értelmében létesülhetnek vagy megszűnhetnek felsőoktatási intézmények: a Szövetségi Kormány rendeleté nyomán új karok létesíthetők, illetve az eddigiek megszűntethetek. A felsőoktatási intézmények Irányításában az új törvényjavaslat a demokratikus centralizmus elvéből indul ki; ennek értelmében nő az oktatási miniszterek és minisztériumok felelőssége és joga. Pontosabban meghatározzák a rektorok és dékánok jogait, kötelességeit, felelősségét. Egyszóval nő a felsőoktatási intézmények szerepe és feladata. A felsőoktatási intézmények tisztségviselőit öt évre nevezik ki. A rektorokat ezentúl is a köztársasági elnök, a rektorhelyetteseket és dékánokat nz oktatásügyi miniszter, a dékánhelyetteseket pedig a felsőoktatási intézmény rektora nevezi ki. Az eddigiekhez képest lényeges változások történnek — az új törvény értelmében — az intézmények oktató-nevelő munkájában, a tananyag tartalmában, felépítésében és az oktatási módszerekben. A tanulmánvi időt és a választható szakok rendszerét a Szövetségi Kormány határozza meg. Ennek a törvénynek az érvényesítése a gyakorlatban rendkívül jelentős, hiszen lehetővé teszi az egyes szakok tervezését a társadalom szükségleteivel összhangban, és megakadályozza ezek ösztönös létesítését az egyes karok vagy tanszékek kénye-kedve szerint. Az új törvényjavaslat felöleli a címek és rangok odaítélésének kérdését is. Az eddigi törvény ezt a problematikát nem minden esetben oldotta meg következetesen, sőt gyakori volt az ellentmondás is. Az új törvény a címek odaítélésében egységesen jár el. Valamennyi karon — az orvosi és az állatorvosi karokat kivéve — a felsőoktatási tanulmány egységesen államvizsgával végződik; pedig a diplomamunka megvédésével és szóbeli vizsgával. Az orvosi és az állatorvosi karon kőtelező lesz a szigorlat. A műszaki, a közgazdaságtudományi és a mezőgazdasági főiskolák ezentúl is mérnöki címet adományoznak a végzősnek. Az egyetemeken a szigorlat után a végzősök doktori címet kapnak. A szigorlatok feltételeit a kormány fogja megszabni, s a végzősöknek lehetőségük lesz szigorlatra jelentkezni mindjárt az államvizsga után, esetleg később. Az új törvényjavaslat pontosabban körülhatárolja a felsőoktatási intézmények munkatársainak csoportosítását. Egyöntetűen bevezetik a tanár megjelölését. Lehetővé teszi azt is, hogy a felsőoktatási intézményekben kiváló gyakorlati szakemberek és kutatók felsőoktatási oktatókként működhessenek. Az oktatók továbbra is megszerezhetik a docens, a tudományok kandidátusa vagy a tudományok doktora címet. A továbbiakban Matej Lúčan megállapította: a párt Központi Bizottságának nemrég lezajlott 15. ülése hangsúlyozta, az egyik legfontosabb feladatunk, hogy fokozzuk a hatékonyságot, igényesebben dolgozzunk, rugalmasabban alkalmazzuk a tudományos-műszaki haladás vívmányait, növeljük a munkatermelékenységet és gazdaságosságot. Ezeknek az igényes feladatoknak a teljesítése nem kis mértékben függ att£l, hogy a felsőoktatási intézmények szakmailag és ideológiailag jól képzett egyéneket nevelnek-e. Az új felsőoktatási törvényjavaslat értelmében az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a tankönyvek minőségére s ezek szerkesztésébe be kell vonni a főiskolai tanárokat. Az új törvényjavaslat felöleli az oktatók és hallgatók jogait, kötelességeit. Foglalkozik az önművelő és a tudományos munka jobb szervezésével és előírja az együttműködés elmélyítését a tudományos intézetekkel. Megváltozik a tanévkezdés ideje és már szeptemberben megnyílnak az egyetemek, főiskolák kapui. Az új törvényjavaslat ez év szeptember elsején lép életbe. ■— tt— Látogatóban A bacsfai (Вай) szociális otthon tavaly októberétől kapcsolatot tart fenn a csallóközcsütörtöki (Štvrtok na Ostrove) Zója Pionírcsapat tagjaival. Az idős emberek iránti tisztelet hónapjában a csütörtöki pajtások üdvözlő levelet küldtek a járás valamennyi szociális otthonába. A bacsfaiak nevében Széllé Lajos igazgató válaszolt, s látogatásra hívta a tanulókat az intézetbe. A komáromi (Komárno) Magyar Tannyelvű Gimnázium diákjai az egyik szovjet hős sírjánál Párkányban (Štúrovo). Baloldalt Jancsó Sándor, a klub vezetője. Foto: Kolozsi Újra a Duna-menti Tavaszon A szenei (Senec) Általános Iskola inulói újra szorgalmasan készülnek Duna-menti Tavaszra. Tavaly inultak először, a „Táncos csizma“ cíü színművel. Sikeresen túljutottak járási és kerületi versenyeken, az országoson is ők vitték el a álmát: a gyermekzsüri őket találta legjobbnak, s nekik nyilvánította a bzsaszínű elefánt díjat, a felnőttsüri díjával, a kristályvázával egyeimben. A színművet Csuka Gyuláné ionírvezetonő tanította be, aki az lén 2 csoporttal foglalkozik. Az —4. évfolyamok tanulói Sípos Jenő „Farkas és az őzikék“ című szmíűvét, a nagyobbak pedig a „Kati és i ördögök“ címűt tanulják. Az ifjú színjátszók között sok a tehetséges szereplő. A kicsik közül kitűnik Tóth Nóri a róka és Csuka Attila a farkas szerepében. A nagyobbaknal Polák Ildikó szintén jól alakítja Kati szerepét, Bíró Zoli pedig a tutyimutyi királyét. Április 8-án volt az országos selejtező verseny. A szereplők n^yon izgultak, végül a fiatal színjátszók nagy örömére — mindkét csoport továbbjutott az országos versenybe. Az Ifjú színjátszóknak sok sikert kívánunk, s reméljük, jó eredményt érnek majd el az idei Duna-menti Tavaszon is. CSUKA JÜLIA, Senec A csapat léhány tagja még októberben meglátogatta az idős, magányos embereket. Kultúrműsorral és virágokkal köszöntötték őket, majd a pajtások legnagyobb meglepetésére a lakók is hasonló müsorösszeállítással válaszoltak. Pár héttel később Széllé elvtárs járt a pionírok között, akiknek bőrből készült kancsót és makramé-kézimunkát ajándékozott, a gondozottak nevében. A második találkozóra április elején került sor. A Zója pionírcsapatot képviselő tanulók virággal és hímzett kancsóval köszöntötték az igazgató elvtársat 60. születésnapja alkalmából, majd körülnéztek az intézetben. A látogatás végén rövid kultúrműsorral búcsúztak, s ígéretet tettek, hogy hamarosan ismét ellátogatnak a Bacsfán élő öregek közé. KERTÉSZ LÍDIA Szavalóverseny A közelmúltban az udvardi (Dvory nad Žitavou) Mezőgazdasági Szaktanintézet SZISZ és a CSSZBSZ szervezete közösen József Attila szavalóversenyt szervezett. Az első díjat Villám Katalin szerezte meg, aki egy Radnóti verset adott elő, mély átérzéssel. Ezenkívül a legjobb versmondók könyvjutalomban részesültek. .—PJP— BUGA LÁSZLÓ: Tavaszi pdok és iraik Ha már a Sándor, a József és a Benedek ilyen csúfosan meghazud tolták a róluk elterjedt jó híreket, legalább az ember embcrelje meg magát és iparkodjék jóvátenni mindazt, amit az elkésett és elveszített ideje után kapkodó tavasz elmulasztott vagy elhibázott. Azon már régen túl van mindenki, hogy bizakodjék a simogató tavaszban. Egy emberöltő ideje rövid és még az alatt is észlelhető az esztendő átmeneteinek a szeszélyes egymásba olvadása. Talán a heves napfolt tevékenység, vagy ki tudja, mi az oka annak, hogy az ősz gyümölcsérlelő napjai szinte máról holnapra behunyják szemüket, s nyakunkba zúdítják a telet. Gyakran a hivatalos tavasz bevonulása után is fehérek a háztetők — mint az idén — s átmenet nélkül szinte észre sem veszszük, hogy nyakig benne vagyunk a nyárban: átmenet nélkül! Sajnos, az ember szervezete még kellő iparkodás és önfegyelmezés mellett sem tudja napok alatt átállítani magát. Ne csodálkozzék hát senki azon, ha észreveszi, hogy nehezebben bírja az iramot, hamarabb fárad, könnyebben megbetegszik, csepeg az orra, vagy nótás hangja repedtfazék szavává válik. Senki se csodálkozzék ezen, mert természetes. A tél alatt kevesebb levegőt, kevesebb napot kapott, kevesebbet mozgott és ereje, ellenállóképessége érthetően silányodott. Nem mese az, amit a C-vitaminigény növekedéséről és a táplálékok C-vitamin tartalmának csökkentéséről beszélnek. A C-vitaminnak a gyulladás-gátlás az egyik leghasznosabb tulajdonsága. Az ellenállóképesség és az erő gyengülésének a szomorú következménye az, hogy még szép átmeneti időjárás esetén is súlyosbodnak a légzőszervi panaszok. Az idült légcső- és tüdühurutos, sőt a gyógyuló gümőkóros betegek javulása is lassul. Az emésztőszervi betegségben sínylődök számára sem kedvező évszak a tavasz. Ilyenkor a fekélybetegségek fellángolása gyakori. Az ismétlődő frontok hatására az érzékenység és a görcskészség növekedhet, tehát helyénvaló az a figyelmeztetés, hogy az elrendelt diéta megtartása, a kímélő étrend, a vitamindús táplálkozás, a szabad levegő és napfény hasznosítása, az erőmegtartás, a javulás és a gyógyulás pótolhatatlan pillére. A lakásba szorított élet kinyújfóztatása, a tél felgyülemlett szennyeződésének eltávolítása, kitakarítása a tavasz legfontosabb tennivalója. A szellőztetés — a rendszeres és folyamatos szellőztetés — az első lépése a tavaszi nagytakarításnak, mellyel nem is kell megvárni a fűtés végleges megszűnését, mert hiszen nem a falak lehűtéséről, hanem a lakó és mellékhelyiségek levegőjének tökéletes cseréjéről van szó. A rendszeresen gondozott lakások falai és bútorai állandóan — télen és nyáron is — tartsák meg a 20 C- fokot. A hőmérséklet tehát marad, de a por — ami mindenütt egyformán szitál — már nem! Nemcsak a tárgyak gondos portalanítása, hanem a lemosható épületrészek, ajtók, ablakok, csempék — enyhe fertőtlenítő oldattal — való lemosára külön fejezete a tavaszi nagytakarításnak, éppen úgy, ahogyan a függönyök, térítők, szőnyegek, bútorhuzatok és bútorok mosása és tisztítása is. Külön hangsúlyozott a szekrények takarítása elöl-hótul, kívül belül: a bentlevő ruhák szellőztetésével folyamatosan. A képek háta mögött, a könyvespolcok zugaiban és a bútorok repedéseiben telel át a légy, ami a tavasz ébredésekor előbújik és meg kezdi szaporodását. Egyetlen áttelelt légypár a nyár alatt az utódok utódaival félmillióra szaporodhat, tehát aki egyetlen tavaszi legyet elpusztít, többszázezer legyet üt agyon egy csapásra, annyi kellemtlenségtől szabadítja meg otthonát. Ezért sorolható a légyirtás az otthonok tavaszi tennivalóinak a iegfontosabbjai közé. Tavaszi panaszok, tavaszi örömök... mert a tavasz még, ha késik, még ha rövid is, szép és várva-várt. Az ember végre napot, levegőt, hoszszebb szabadon tartózkodási lehető séget kap. Az egészséges ember szervezete várja és beletemetkezik a ta vaszba. Nincs az a bepudvásodott öreg, akit nem simogat fel a tavaszi napsugár — főleg, ha van, és miért ne lenne? Ilyenkor viszont már ügyelni kell arra, hogy ne siessük el a tavaszi újjáéledés lehetőségeit és előnyeit. A könnyelmű öltözködés, a gondatlan étrend, a fegyelmezetlen magatartás ürömmé változtathatja a tavasz örömét, amit minden körülmények között érdemes várni és meg tartani. 1ERESZTREJTVÉJIY VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része. 9. A hangérzet erősségének mértékegysége. 10. Dorgál. 11. Igavonó. 12. Etna része. 15. Tova. 15. Évszak. 18. Időszámításunk előtt. 19. Verskellék. 21. Špión. 23. Folyó a Dunántúlon. 24. Gyüge. 25. Véredénye. 26. Magyar Optikai Művek. 28. Jókai személyneve. 30. A technikai atmoszféra rövidítése. 32. A varjú hangja. 34. Régi fegyver. 35. Torbággyal összevont község. 36. A-veréb is az. 37. Varróeszköz névelővel. 38. Névelő. 40. A másik oldalon. 42. Indok. 43. Béke több szláv nyelvben. 45. Földünk kétharmadát teszi ki. 47. Férje. 48. Attól az Időtől fogva. 49. Becézett nagyszülő. 51. Hirtelen ötlet egy színdarabban. 53. Ékezettel egyfajta szín. 55. Hamis. 57. Nagyobb edény. 59. Juttat. 60. Tenger angolul. 62. Hajtőgép. 63.... culpa. 64. Gléda. 65. Kopasz. FÜGGŐLEGES: 1. Helyesen. 2. Vegyjele Sn. 3. Régebbi megszólítás. 4. Idegen tagadás. 5. Nem mozog. 6. Vonat része. 7. Irány. 8. Verdesi. Э. Az idézet 2. része. 14. Igen olaszul. 16. Az idézet harmadik része. 17. Folyadék. 19. Düledező épület. 20. Római háromezer. 21. Hová szlovákul. 22. Kanalaz. 27. Állati lak. 29. Mesefilm. 31. Számnév. 32. Hóhér szlovákul. 33. Angolna németül. 34. Titokban van! 39. Kínai hosszmérték. 41. Római százegy. 43. Az atom központi része. 44. Szóvégződés. 45. Fehér bottal jár. 46. Panaszszó. 50,. A növények kapaszkodására szolgál. 52. Rangjelző. 54. Mutatószó. 56. Ipari növény. 57v Csillagkép. 58. Építészeti stílus. 59. Levegő görögül. 61. Ha ugyan szlovákul. 63, Időmeghatározás. Beküldendő a vízszintes 1., függőleges 9. és 16. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 16. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Jobb a tüzet megelőzni, mint oltani. Sorsolással könyvet nyertek: Bruger György, Eberhard (Malinovo), Kalmár János, Dióspatony (Orechová Potóíi), Badonics Mihály, Kassa (Košice).
