Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-10 / 19. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. május 9. A gyorsabb fejlődés záloga ül FELSÖOKTATÄSI TÖRVÉNY A szocialista embertípus nevelése elengedhetetlen követelménye a fej­lett szocialista társadalom építésé­nek. Az ideológiai fejlődés, a politi­kailag áthatott nevelő munka a szo­cialista embertípus kialakításának az útja. Sok munkát követelő feladat, de megéri a fáradságot, mert a marxizmus-leninizmifs eszméjének alapján álló dolgozók, szakemberek sokat tehetnek és sokat tesznek a kitűzött társadalmi feladatok megva­lósításáért. — Társadalmunk szociális és gaz­dasági fejlődésének programjából je­lentős feladatok hárulnak a felső­fokú Intézményekre — hangsúlyozta a közelmúltban megtartott sajtó­­értekezleten — az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban — Juraj Buša, az SZSZK oktatásügyi minisz­tere. — A felsőfokú képzettséggel rendelkező szakemberek felkészült­ségét úgy kell értelmezni, hogy azok erkölcsi és politikai arculata szilárd és határozott. De ez csak akkor ér­hető el, ha a felsőfokú képzettség­gel rendelkező szakemberek felkészí­tését kommunista nevelésként értel­mezzük. A marxizmus-leninizmus ok­tatói nem elégedhetnek meg azzal, hogy a hallgatók az egyes tantár­gya kban gazdag elméleti Ismeretekre tegyenek szert tanulmányaik során, hanem arra kell törekedni, hogy tu­dományosan is meg tudjuk világítani társadalmunk és a világ jelenlegi fejlődésének politikai, gazdasági kér­déseit, hogy a hallgatók ismeretei­ket alkotó módon alkalmazni tudják majd a gyakorlatban. A sokrétű fel­adatok sikeres megvalósítása a pe­dagógus felkészültségétől, műveltsé­gétől függ. A felszabadulás óta hazánkban a felsőoktatási intézmények hallgatói­nak száma csaknem a háromszorosá­ra, Szlovákiában pedig hat és fél­szeresére emelkedett. Amíg 1946-ban Csehszlovákiában tizenegy főiskola működött, negyvennégy tanszékkel, s mintegy 55 ezer hallgatóval, addig napjainkban a harminchat főiskola 109 tanszékén 141 ezer hallgató ta­nul, s emellett 45 ezren tanulnak azok közül, akik munkaviszonyban vannak. Míg 1936-ban körülbelül kétszáza­lékos volt a munkás és paraszt fia­talok részaránya a főiskolákon, addig napjainkban megközelíti a hatvan százalékot. Főiskoláink, beleértve a felsőfokú közgazdasági iskolákat is, hatvanöt százalékban műszaki irány­zatúak. Az új törvény — felszabadulásunk óta a harmadik — a felsőfokú kép­zés három évtizedes fejlődésének eredményeiből és azokból a felada­tokból indul ki, amelyeket a szocia­lista építés támaszt és igényel. Ennek a szellemében hozott határozatot pár­tunk XV. kongresszusa a felsőfokú oktatás reformjával kapcsolatban. A Szövetségi Gyűlés által nemrégiben elfogadott törvényben minden meg­marad, ami a gyakorlatban bevált, de megváltoztatják azokat a fejeze­teket, amelyek sem napjainknak, sem a holnapnak nem felelnek meg. A felsőoktatási intézmények kom­munista nevelésének rendszerében jelentős szerepe van az iskolán kívüli nevelöhatásnak: A társadalmi-politi­kai és szakmai gyakorlatoknak, a hallgatók kutatómunkájának, munka­kezdeményezésének, testnevelési és sporttevékenységének, valamint a kol­légiumokban folyó nevelőmunkánaji. Az elért kedvező eredményeknél a diákok még többet tehetnének az önművelődésükért. .A Szövetségi Gyűlés által előter­jesztett határozatok megértésre ta­láltak. Közös összefogással mindent meg kell tenni megvalósításukért. Matej Lúöan szövetségi miniszter­elnök-helyettes, a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 15. együttes ülésén fel­szólalt és hasonlóképpen vázolta a felsőoktatási rendszer lényegét. Az új törvényjavaslat jobb feltéte­leket teremt a párt vezető szerepé­nek elmélyítésére a felsőoktatási 'in­tézményekben. Egyidejűleg megerősíti az ország legfelsőbb törvényhozó és végrehajtó szerveinek hatáskörét. A Szövetségi Gyűlés által hozott tör­vény értelmében létesülhetnek vagy megszűnhetnek felsőoktatási intézmé­nyek: a Szövetségi Kormány rende­leté nyomán új karok létesíthetők, illetve az eddigiek megszűntethetek. A felsőoktatási intézmények Irányí­tásában az új törvényjavaslat a de­mokratikus centralizmus elvéből in­dul ki; ennek értelmében nő az ok­tatási miniszterek és minisztériumok felelőssége és joga. Pontosabban meg­határozzák a rektorok és dékánok jogait, kötelességeit, felelősségét. Egyszóval nő a felsőoktatási intéz­mények szerepe és feladata. A felső­­oktatási intézmények tisztségviselőit öt évre nevezik ki. A rektorokat ezentúl is a köztársasági elnök, a rektorhelyetteseket és dékánokat nz oktatásügyi miniszter, a dékánhelyet­teseket pedig a felsőoktatási intéz­mény rektora nevezi ki. Az eddigiekhez képest lényeges változások történnek — az új tör­vény értelmében — az intézmények oktató-nevelő munkájában, a tan­anyag tartalmában, felépítésében és az oktatási módszerekben. A tanul­­mánvi időt és a választható szakok rendszerét a Szövetségi Kormány ha­tározza meg. Ennek a törvénynek az érvényesítése a gyakorlatban rend­kívül jelentős, hiszen lehetővé teszi az egyes szakok tervezését a társa­dalom szükségleteivel összhangban, és megakadályozza ezek ösztönös létesítését az egyes karok vagy tan­székek kénye-kedve szerint. Az új törvényjavaslat felöleli a cí­mek és rangok odaítélésének kérdé­sét is. Az eddigi törvény ezt a prob­lematikát nem minden esetben ol­dotta meg következetesen, sőt gya­kori volt az ellentmondás is. Az új törvény a címek odaítélésében egysé­gesen jár el. Valamennyi karon — az orvosi és az állatorvosi karokat kivéve — a felsőoktatási tanulmány egységesen államvizsgával végződik; pedig a diplomamunka megvédésével és szóbeli vizsgával. Az orvosi és az állatorvosi karon kőtelező lesz a szigorlat. A műszaki, a közgazdaság­­tudományi és a mezőgazdasági főis­kolák ezentúl is mérnöki címet ado­mányoznak a végzősnek. Az egyete­meken a szigorlat után a végzősök doktori címet kapnak. A szigorlatok feltételeit a kormány fogja megszab­ni, s a végzősöknek lehetőségük lesz szigorlatra jelentkezni mindjárt az államvizsga után, esetleg később. Az új törvényjavaslat pontosabban körülhatárolja a felsőoktatási intéz­mények munkatársainak csoportosí­tását. Egyöntetűen bevezetik a tanár megjelölését. Lehetővé teszi azt is, hogy a felsőoktatási intézményekben kiváló gyakorlati szakemberek és kutatók felsőoktatási oktatókként működhessenek. Az oktatók továbbra is megszerezhetik a docens, a tudo­mányok kandidátusa vagy a tudomá­nyok doktora címet. A továbbiakban Matej Lúčan meg­állapította: a párt Központi Bizott­ságának nemrég lezajlott 15. ülése hangsúlyozta, az egyik legfontosabb feladatunk, hogy fokozzuk a haté­konyságot, igényesebben dolgozzunk, rugalmasabban alkalmazzuk a tudo­mányos-műszaki haladás vívmányait, növeljük a munkatermelékenységet és gazdaságosságot. Ezeknek az igé­nyes feladatoknak a teljesítése nem kis mértékben függ att£l, hogy a felsőoktatási intézmények szakmailag és ideológiailag jól képzett egyéne­ket nevelnek-e. Az új felsőoktatási törvényjavaslat értelmében az eddiginél nagyobb gon­dot kell fordítani a tankönyvek minő­ségére s ezek szerkesztésébe be kell vonni a főiskolai tanárokat. Az új törvényjavaslat felöleli az oktatók és hallgatók jogait, kötelességeit. Fog­lalkozik az önművelő és a tudomá­nyos munka jobb szervezésével és előírja az együttműködés elmélyítését a tudományos intézetekkel. Megválto­zik a tanévkezdés ideje és már szep­temberben megnyílnak az egyetemek, főiskolák kapui. Az új törvényjavas­lat ez év szeptember elsején lép élet­be. ■— tt— Látogatóban A bacsfai (Вай) szociális otthon tavaly októberétől kapcsolatot tart fenn a csallóközcsütörtöki (Štvrtok na Ostrove) Zója Pionírcsapat tagjai­val. Az idős emberek iránti tisztelet hónapjában a csütörtöki pajtások üd­vözlő levelet küldtek a járás vala­mennyi szociális otthonába. A bacs­­faiak nevében Széllé Lajos igazgató válaszolt, s látogatásra hívta a ta­nulókat az intézetbe. A komáromi (Komárno) Magyar Tannyelvű Gimnázium diákjai az egyik szovjet hős sírjánál Párkányban (Štúrovo). Baloldalt Jancsó Sándor, a klub vezetője. Foto: Kolozsi Újra a Duna-menti Tavaszon A szenei (Senec) Általános Iskola inulói újra szorgalmasan készülnek Duna-menti Tavaszra. Tavaly in­ultak először, a „Táncos csizma“ cí­­ü színművel. Sikeresen túljutottak járási és kerületi versenyeken, az országoson is ők vitték el a álmát: a gyermekzsüri őket találta legjobbnak, s nekik nyilvánította a bzsaszínű elefánt díjat, a felnőtt­­süri díjával, a kristályvázával egye­­imben. A színművet Csuka Gyuláné ionírvezetonő tanította be, aki az lén 2 csoporttal foglalkozik. Az —4. évfolyamok tanulói Sípos Jenő „Farkas és az őzikék“ című szm­­íűvét, a nagyobbak pedig a „Kati és i ördögök“ címűt tanulják. Az ifjú színjátszók között sok a tehetséges szereplő. A kicsik közül kitűnik Tóth Nóri a róka és Csuka Attila a farkas szerepében. A nagyobbaknal Polák Ildikó szintén jól alakítja Kati szerepét, Bíró Zoli pedig a tutyimutyi királyét. Április 8-án volt az országos se­lejtező verseny. A szereplők n^yon izgultak, végül a fiatal színjátszók nagy örömére — mindkét csoport továbbjutott az országos versenybe. Az Ifjú színjátszóknak sok sikert kívánunk, s reméljük, jó eredményt érnek majd el az idei Duna-menti Tavaszon is. CSUKA JÜLIA, Senec A csapat léhány tagja még októ­berben meglátogatta az idős, ma­gányos embereket. Kultúrműsorral és virágokkal köszöntötték őket, majd a pajtások legnagyobb meglepetésére a lakók is hasonló müsorösszeállítás­­sal válaszoltak. Pár héttel később Széllé elvtárs járt a pionírok között, akiknek bőrből készült kancsót és makramé-kézimunkát ajándékozott, a gondozottak nevében. A második ta­lálkozóra április elején került sor. A Zója pionírcsapatot képviselő ta­nulók virággal és hímzett kancsóval köszöntötték az igazgató elvtársat 60. születésnapja alkalmából, majd körülnéztek az intézetben. A látoga­tás végén rövid kultúrműsorral bú­csúztak, s ígéretet tettek, hogy ha­marosan ismét ellátogatnak a Bacsfán élő öregek közé. KERTÉSZ LÍDIA Szavalóverseny A közelmúltban az udvardi (Dvory nad Žitavou) Mezőgazdasági Szaktan­intézet SZISZ és a CSSZBSZ szerve­zete közösen József Attila szavaló­versenyt szervezett. Az első díjat Villám Katalin szerezte meg, aki egy Radnóti verset adott elő, mély átér­­zéssel. Ezenkívül a legjobb vers­mondók könyvjutalomban részesül­tek. .—PJP— BUGA LÁSZLÓ: Tavaszi pdok és iraik Ha már a Sándor, a József és a Benedek ilyen csúfosan meghazud tolták a róluk elterjedt jó híreket, legalább az ember embcrelje meg magát és iparkodjék jóvátenni mind­azt, amit az elkésett és elveszített ideje után kapkodó tavasz elmulasz­tott vagy elhibázott. Azon már régen túl van mindenki, hogy bizakodjék a simogató tavasz­ban. Egy emberöltő ideje rövid és még az alatt is észlelhető az eszten­dő átmeneteinek a szeszélyes egy­másba olvadása. Talán a heves nap­folt tevékenység, vagy ki tudja, mi az oka annak, hogy az ősz gyümölcs­­érlelő napjai szinte máról holnapra behunyják szemüket, s nyakunkba zú­dítják a telet. Gyakran a hivatalos tavasz bevonulása után is fehérek a háztetők — mint az idén — s át­menet nélkül szinte észre sem vesz­­szük, hogy nyakig benne vagyunk a nyárban: átmenet nélkül! Sajnos, az ember szervezete még kellő iparkodás és önfegyelmezés mellett sem tudja napok alatt átállí­tani magát. Ne csodálkozzék hát senki azon, ha észreveszi, hogy nehe­zebben bírja az iramot, hamarabb fárad, könnyebben megbetegszik, csepeg az orra, vagy nótás hangja repedtfazék szavává válik. Senki se csodálkozzék ezen, mert természetes. A tél alatt kevesebb levegőt, keve­sebb napot kapott, kevesebbet moz­gott és ereje, ellenállóképessége ért­hetően silányodott. Nem mese az, amit a C-vitamin­­igény növekedéséről és a táplálékok C-vitamin tartalmának csökkentéséről beszélnek. A C-vitaminnak a gyul­ladás-gátlás az egyik leghasznosabb tulajdonsága. Az ellenállóképesség és az erő gyengülésének a szomorú kö­vetkezménye az, hogy még szép át­meneti időjárás esetén is súlyosbod­nak a légzőszervi panaszok. Az idült légcső- és tüdühurutos, sőt a gyó­gyuló gümőkóros betegek javulása is lassul. Az emésztőszervi betegségben síny­lődök számára sem kedvező évszak a tavasz. Ilyenkor a fekélybetegsé­gek fellángolása gyakori. Az ismét­lődő frontok hatására az érzékeny­ség és a görcskészség növekedhet, tehát helyénvaló az a figyelmeztetés, hogy az elrendelt diéta megtartása, a kímélő étrend, a vitamindús táp­lálkozás, a szabad levegő és napfény hasznosítása, az erőmegtartás, a ja­vulás és a gyógyulás pótolhatatlan pillére. A lakásba szorított élet kinyújfóz­­tatása, a tél felgyülemlett szennye­ződésének eltávolítása, kitakarítása a tavasz legfontosabb tennivalója. A szellőztetés — a rendszeres és fo­lyamatos szellőztetés — az első lé­pése a tavaszi nagytakarításnak, mellyel nem is kell megvárni a fű­tés végleges megszűnését, mert hi­szen nem a falak lehűtéséről, hanem a lakó és mellékhelyiségek levegő­jének tökéletes cseréjéről van szó. A rendszeresen gondozott lakások falai és bútorai állandóan — télen és nyáron is — tartsák meg a 20 C- fokot. A hőmérséklet tehát marad, de a por — ami mindenütt egyformán szi­tál — már nem! Nemcsak a tárgyak gondos portalanítása, hanem a le­mosható épületrészek, ajtók, ablakok, csempék — enyhe fertőtlenítő oldat­tal — való lemosára külön fejezete a tavaszi nagytakarításnak, éppen úgy, ahogyan a függönyök, térítők, szőnyegek, bútorhuzatok és bútorok mosása és tisztítása is. Külön hangsúlyozott a szekrények takarítása elöl-hótul, kívül belül: a bentlevő ruhák szellőztetésével fo­lyamatosan. A képek háta mögött, a könyvespolcok zugaiban és a bútorok repedéseiben telel át a légy, ami a tavasz ébredésekor előbújik és meg kezdi szaporodását. Egyetlen áttelelt légypár a nyár alatt az utódok utó­daival félmillióra szaporodhat, tehát aki egyetlen tavaszi legyet elpusztít, többszázezer legyet üt agyon egy csa­pásra, annyi kellemtlenségtől szaba­dítja meg otthonát. Ezért sorolható a légyirtás az otthonok tavaszi ten­nivalóinak a iegfontosabbjai közé. Tavaszi panaszok, tavaszi örömök... mert a tavasz még, ha késik, még ha rövid is, szép és várva-várt. Az ember végre napot, levegőt, hosz­­szebb szabadon tartózkodási lehető séget kap. Az egészséges ember szer­vezete várja és beletemetkezik a ta vaszba. Nincs az a bepudvásodott öreg, akit nem simogat fel a tavaszi napsugár — főleg, ha van, és miért ne lenne? Ilyenkor viszont már ügyelni kell arra, hogy ne siessük el a tavaszi újjáéledés lehetőségeit és előnyeit. A könnyelmű öltözködés, a gondatlan étrend, a fegyelmezetlen magatartás ürömmé változtathatja a tavasz örömét, amit minden körül­mények között érdemes várni és meg tartani. 1ERESZTREJTVÉJIY VÍZSZINTES: 1. Az idézet első ré­sze. 9. A hangér­zet erősségének mértékegysége. 10. Dorgál. 11. Igavo­nó. 12. Etna része. 15. Tova. 15. Év­szak. 18. Időszámí­tásunk előtt. 19. Verskellék. 21. Špi­ón. 23. Folyó a Du­nántúlon. 24. Gyü­­ge. 25. Véredénye. 26. Magyar Opti­kai Művek. 28. Jó­kai személyneve. 30. A technikai at­moszféra rövidíté­se. 32. A varjú hangja. 34. Régi fegyver. 35. Tor­­bággyal összevont község. 36. A-veréb is az. 37. Varró­eszköz névelővel. 38. Névelő. 40. A másik oldalon. 42. Indok. 43. Béke több szláv nyelv­ben. 45. Földünk kétharmadát teszi ki. 47. Férje. 48. Attól az Időtől fogva. 49. Becézett nagyszülő. 51. Hirtelen ötlet egy színdarabban. 53. Ékezettel egyfajta szín. 55. Hamis. 57. Nagyobb edény. 59. Juttat. 60. Tenger angolul. 62. Hajtőgép. 63.... culpa. 64. Gléda. 65. Kopasz. FÜGGŐLEGES: 1. Helyesen. 2. Vegy­­jele Sn. 3. Régebbi megszólítás. 4. Idegen tagadás. 5. Nem mozog. 6. Vonat része. 7. Irány. 8. Verdesi. Э. Az idézet 2. része. 14. Igen olaszul. 16. Az idézet harmadik része. 17. Folyadék. 19. Düledező épület. 20. Római háromezer. 21. Hová szlovákul. 22. Kanalaz. 27. Állati lak. 29. Mese­film. 31. Számnév. 32. Hóhér szlo­vákul. 33. Angolna németül. 34. Titok­ban van! 39. Kínai hosszmérték. 41. Római százegy. 43. Az atom központi része. 44. Szóvégződés. 45. Fehér bot­tal jár. 46. Panaszszó. 50,. A növények kapaszkodására szolgál. 52. Rang­jelző. 54. Mutatószó. 56. Ipari nö­vény. 57v Csillagkép. 58. Építészeti stílus. 59. Levegő görögül. 61. Ha ugyan szlovákul. 63, Időmeghatáro­zás. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 9. és 16. számú sorok meg­fejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 16. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Jobb a tüzet megelőzni, mint oltani. Sorsolással könyvet nyertek: Bru­­ger György, Eberhard (Malinovo), Kalmár János, Dióspatony (Orechová Potóíi), Badonics Mihály, Kassa (Ko­šice).

Next

/
Thumbnails
Contents