Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-03 / 18. szám

1980. május 3. SZABAD FÖLDMŰVES Képzett emberek a tehenészetben Balogh Zoltán, a perényi (Perln) szövetkezet fiatal főállattenyésztöje ezeket mondotta: — Jó eredményeket értünk el a szarvasmarha-tenyésztésben, vannak azonban gondjaink is. Több helyen tartjuk a teheneket. Nem mindenütt legjobbak a tartás feltételei. A tele­peket persze nem hanyagoljuk el. A korszerű istálló azonban nem a fó tényezője a színvonalas termelésnek. Fontos a munkaidó betartása, az ete­tés és a fejés pontossága. Ez önma­gában persze még nem biztosítja az állattenyésztés eredményességét. A hozzáértés is fontos, meg aztán az állatokat szeretni kell... 1. Korán reggel a hatos számú istálló ablakaiból fény szűrődött ki. Bent a tehenek sorakoztak. Gondozóik bősé­gesen ellátták őket. Ismerkedni a te­henekkel könnyű. Fejük fölött a tábla mindenről tájékoztat. — Nincs minden a táblán — mond­ta Anna Baranová, az állatok gondo­zója. — Az sincs rajta például, hogy milyen egy-egy állat természete. Is­merem őket, huszonnyolc éve dolgo­zom a tehenészetben. A tehenek is megismernek már a hangomról. Az idegennek némelyikük nem adja le a tejet. Katarína Špegárová a legfiatalabb brigádtag a tehenészetben. Hét éve dolgozik ezen a szakaszon. Még nem töltötte be a harmincadik életévét, de úgy foglalkozik az állatokkal, mintha értené „szavukat“. A fiatal­­asszonynak négy gyermeke van. Na­ponta nyolc órát tölt el az istálló­ban. Hajnali négy óra tájban érkezik, s déli tizenkettőig dolgozik. A dél­utáni műszak este nyolcig tart. Negy­venhárom tehenet gondoz és fej. A fejést géppel végzi. — Géppel sem könnyű — magya­rázta Mária Deferovičová brigádveze­tő. Kilencféle műveletet kell egymás után végezni. Nem mindegy, hogyan „indítják“ a fejést. A tőgymosástól a fejés befejezéséig szükséges a pontos­ság. így tanítottak a szakközépisko­lában. 2. !— A helyzet ma sokkal jobb, mint évekkel ezelőtt — jegyezte meg Kiss- Kendi Ferenc, a szövetkezet elnöke. A múlt években sok gondot okozott a tehenészet. Problematikus volt az új technológia bevezetése. Néhány évvel ezelőtt alig kétezerötszáz liter volt a fejési átlag. Most meg három­ezer. Egy liter tej termeléséhez ko­rábban harmincöt deka erőtakarmány kellett, most meg harminc deka kell. A fogyasztás egy dekával kevesebb az előirányzott normánál, és ha min­den jól megy, fokozatosan huszonöt dekára csökkentjük a szükségletet. Mindez annak köszönhető, hogy a dolgozók jól megtanulták a szakmát. Minden elismerést megérdemel az állattenyésztési részleg fiatal veze­tője, Balogh Zoltán, aki forradalmo­­sította itt a termelést. 3. Eszembe jutott a kis irodában a Balogh Zoltán főállattenyésztővel folytatott beszélgetés. A naprakész grafikon, a pontos táblák ipari üzem benyomását keltették bennem. — Ogy kell szervezni itt is, mint az iparban. Naponta meghatározzuk a feladatokat. Azt is, hogy ki mikor megy szabadságra. Mert olyan feszes a munkarend, hogy minden percnek helye van. A telepen egy-egy asszony kilenc napot dolgozik, s utána kap egy szabadnapot. A hatos számú is­tállóban 173 tehenet tartunk. Gondo­zásukért és fejésükért kilenc asszony felelős. Két műszakban dolgoznak. Egy műszakban négyen vannak! A kilencedik a „beugró“, aki a szabad­napos helyett dolgozik. Nagy pontos­ságot követel a termelés, a tej minő­sége. Persze minden szervezés csak akkor ér yalamit, ha elegendő szak­avatott ember van hozzá. Munkaerő itt van, bőven. 4. Soltész Júliával a tejházban talál­koztam. Ö is huszonnyolc éve dolgo­zik a tehenek között. Tagja a szocia­lista brigádnak és ő is a mezőgazda­ság kiváló dolgozója, akár csak Anna Baranová. — Fegyelem és rend uralkodik itt — mondja —, nem is mennék más­hová. A prémiumokkal együtt 41 ezer koronát keresek évente. A csa­ládom persze már unja, de nekem az istálló a mindenem. De jut idő min­denre a ház körüli s. Az istállóban szakszerűen helyezték fel a fejőcsészéket, s úgy tűnik, hogy valamit még súgtak is az állatnak. — Ez itt a kedvenc. Ha egy tehén jól tejel, az nagy dolog! Nézem a fülszámát: 05871, „Rozi“ névre hallgat. A múlt évben 7199 liter tejjel hálálta meg a jó bánás­módot. Most négyéves, s ha minden jól megy, akkor még négy éve van. Az alapadagot minden tehén meg­kapja. A termelékenyebbeknek persze egy kis ráadás is jár. Ez így ésszerű. A „protekciót“ tejjel viszonozzák. Ez a brigád tavaly 3208 literes fe­jési átlagot ért el. Soltészné, Bara­nová, Borovská, Oceáková, Trembec­­ká, Gupková és Špegárová a napi tej­termelési tervet harminc százalékkal túlteljesítik. Januárban negyvenezer literrel teljesítették túl a tejeladás tervét. Ha minden jól megy, az idén el akarják érni a 3600 literes átlagot. 5. A főállattenyésztő magyarázta, hogy a tej az istállóból a feldolgozó üze­mig zárt rendszerben jut el. Üvegcsö­veken kerül a hűtőbe, s onnan pe­dig a nagy szállítótartályíba. — Volt idő — mondta Margita Ba­ranová —, amikor 25 literes kannák­ba töltöttük a tejet, s úgy vitték a feldolgozó üzembe. Iszonyúan nehéz munka volt, s korántsem ilyen tiszta, mint most. 8. A szövetkezet hat istállójában ösz­­szesen 950 tehenet tartanak. Arra tö­rekednek, hogy jó takarmányozással, korszerű technológiával, gondos tar­tással és keresztezéssel kiemelkedő eredményt érjenek el. Tudják, hogy csak képzett emberekkel, az állatot kedvelő gondozókkal, fejőkkel jutnak el a sikerig. Illés Bertalan Új fűfajtákat a vetésforgóba! Az intenzív termeléssel összefüggő kérdések gyakran bonyolultak, anyagi-műszaki, szervezési és irányítási szempontból nagyon igényesek. Sokszor hallani, hogy a gabonaprogram sikerre vitele a tömegtakarmányok kö­vetkezetesebb termesztésének a függvénye. Tény azon­ban, hogy a termelés színvonala nem kielégítő, s a be­gyűjtött takarmány minősége sem kifogástalan. A mező­­gazdasági üzemekben emitt a kelleténél több erőtakar­mányt használnak, ami helytelen. A kiút egyértelmű. A korábbinál jobb minőségű tö­megtakarmányokat kell termelni. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szemes termények helyett csupán szálas takarmányokat etessünk. Efféle megoldás az extenzív viszonyokra jellemző, s a fennálló problémákat csak részben oldhatná meg. Mezőgazdaságunk mai termelési színvonala mellett a szálas takarmányok nagyobb arányú hasznosítása a ha­tékonyság növelését célozza. Előnyben kell részesítenünk tehát a nagy hozamot nyújtó fűfajok termesztését. Öntözéses viszonyaink kö­zött például az új tetraploid angolperjék jó eredmény­nyel termeszthetők. Ezeket főnövényként, esetleg alá­vetés formájában vagy tavaszi keverékekkel együtt vet­hetjük. A tetraploid angolperje nagy hozamot nyújt és bel­­tartalmi értéke is kedvező. Nagyon jó a szerves és szervetlen nitrogéntartalma, cukortartalma, s előnye mellett szól még az is, hogy lassan fásodik, ízanyaga optimális és ellenáll a betegségekkel szemben. Az egy­nyári angolperje — a Jítral — nem évelő, azonban gyorsan növő füfajta. Jól reagál a nitrogéntrágyára, s az öntözővízre, öntözéses viszonyok között hektár­hozama — három, négy kaszálásból — eléri a 100 ton­na zöldtömeget. Jól előkészített talajba korán tavasszal vethető. Hektáronként tiszta kultúrába számítva 40 kiló mag szükséges. A kaszálásokat követően hektáronként 80 kiló nitrogénnel segíthetjük elő a fű gyors növeke­dését. A nitrogén bizonyos hányadát hígtrágya formá­jában is kijuttathatjuk a talajra. A gazosodás ellen az Aniten, Dikotex, Keropur stb. szereket használhatjuk. A Jitralt keverékben takarmánybabbal is vethetjük (220 kg bab + 25 kg Jitral) esetleg takarmányrepcével (10 kg repce + 10 kg Jitral). Jól hasznosítható a zab­bal kevert Jitral-szenázs (180 kg zab + 25 kg Jitral). A zab kalászolásakor kell a növényt betakarni, s ezt követően a perje még további két-három kaszálást biz­tosíthat. A fedőnövény begyűjtése után és a kaszálásokat kö­vetően 80—100 kg nitrogént juttatunk a talajra hektá­ronként. A sokvirágú Loiita perjét szintén tavasszal kell vetni tavaszi gabonával, esetleg tiszta kultúrába. Trágya és agrotechnikai igénye azonos a Jitraléval. Az összes perjéink közül a legjobb minőségű — nitro­génanyaga, oldható cukortartalma, rosttartalma és íz­anyaga miatt — az Odra hibridperje. Ezt ősszel kell vetni.Ez a fajta tavasszal eléggé lassan fejlődik, s veté­sének évében nem hány címert. Jó termésátlagot nyújt öntözéses viszonyokban a tetraploid-perjével és a lucer­nával. Évente hektáronként 120—150 kiló nitrogén­trágyát igényel. Az említett takarmánynövények elterjesztése módot nyújthat arra, hogy öntözéses viszonyaink között zöld­takarmányból nagy hozamot érjünk el. Michal Santa mérnök TÖBBET A HÜVELYESEKBŐL A hüvelyesek a közellátásban jelen­tős szerepet töltenek be. Erre való tekintettel elbeszélgettem Ján Kocúr elvtárssal, a terebesi (Trebišov) já­rási mezőgazdasági igazgatóság veze­tőjével. — Annyit elmondhatok, hogy me­zőgazdasági üzemeink a hüvelyesek termesztését eléggé elhanyagolják, ezért behozatalra szorulunk. Míg például 1936-ban egy lakosra számít­va 3,6 kiló hüvelyest termeltek itt, addig 1979-ben csupán 0,9 kilót. — Fölösleges bizonyítgatni, hogy a korszerű állattenyésztés a lóbab, a szója és a borsó termesztésének fellendítése nélkül már elképzelhe­tetlen. — A mezőgazdasági üzemekben mégis nehezen értik meg a hüvelye­sek termesztésének népgazdasági je­lentőségét. Ezt az elégtelen hektár­hozam is igazolja. Még mindig a harminc év előtti színvonalon van­nak. Lóbabból a legjobb hektárhoza­mot a vojőícei szövetkezet érte el. Nem kevesebb mint 2,2 tonnát taka­rított be hektáronként. A kisgéresi (Malý Horeš) szövetkezetben 2,05, a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bod­rogom) Állami Gazdaságban pedig 1,98 tonnát gyűjtöttek be hektáron­ként. Borsóból a legjobb hozamot a pólyáni (Poľany) szövetkezetesek ér­ték el. Ezek 1,96 tonnás hektárho; zammal dicsekedhetnek. Ez azonban legfeljebb közepes termés. Az étke­zési bab termesztésében a leleszi (Leles) szövetkezet 0,75 tonnás átlag­hozamával nem lehetünk elégedettek — mondotta Juhász Pál, a jmi főag­­ronómusa. Amint látjuk a hüvelyesek termesz­tésében a járás mezőgazdasága le­maradt. A jmi igazgatója első helyen említette a technológiai fegyelem be­tartását. A közelmúltban járási érte­kezleten elemezték a hüvelyesek ter­mesztésének a helyzetét. Elismerték, hogy ezek termesztésére nagyobb figyelmet kell szelteni. Ezért konkrét tervet dolgoztak ki. Ebben az évben 3324 hektáron kell hüvelyeseket ter­melni és járási méretben 5360 tonna termést kell elérni. Lóbabból el kell érni a 2,5; a borsóból a 2; étkezési babból az 1,3; lencséből az 1,2; szó­jából pedig az 1,5 tonnás hektárho­zamot. I. B. JÚ EREDMÉNYEK A XV. pártkongresszus óta a ko­máromi (Komárno) járás szarvasmar­ha-tenyésztése évről évre jobb ered­ményt ér el. Olegra Kálmán mérnök­től, a jmi zootechnikusától megtud­tam, hogy a mezőgazdasági üzemek­ben a szarvasmarha-tenyésztés szaka­szán az 1979-es évben is kiváló sike­rek születtek. A hús forgalmazását 100 százalékra teljesítették. Vögómar-Az öntözéses gazdálkodás fejlesztése a hetedik ötéves tervidőszakban A CSKP KB 13. plenáris ülése a mezőgazdaság és élelmiszeripar fej­lesztése érdekében úgy határozott, hogy hazánkban a hetedik ötéves tervidőszakban legalább 160 ezer hek­tárral kell növelni az öntözéses gaz­dálkodást. Ebből 120 ezer hektáron Szlovákiában új öntözőhálózat létesül, éspedig 88 ezer hektáron a nyugat­szlovákiai, 17 ezer hektáron a kö­zép-szlovákiai, 15 ezer hektáron pe­dig a kelet-szlovákiai kerületben. A feladat nagyságát mi sem érzé­kelteti jobban, mint az, hogy összér­tékben ez körülbelül 3,5 milliárd ko­rona beruházást jelent, s a hetedik ötéves tervidőszak tervezett összme­­zőgazdasági beruházásának 15 száza­lékát teszi ki. A nagy feladat sikeres teljesítése több részletfeladat sikeres megoldá­sától függ. Mindenekelőtt az energe­tikai bázis megteremtésétől, a távol­sági villanyvezetékek és transzformá­torok felépítésétől. Továbbá megfelelő gépi berendezés, mindenekelőtt a nagy teljesítményű szivattyúk gyártá­sától és a szerelő munkák fejlettsé­gétől. Szükséges, hogy szárazság esetén elég öntözővíz álljon rendel­kezésre. Az eddigi felmérések szerint a ter­vezett öntözőtelepek villamosenergia­ellátására hivatott magasfeszültségű távolsági villanyvezetékek, transzfor­mátorok és áramelosztók nem elégsé­gesek. Megállapították, hogy az ener­getikai szervek, illetve szervezetek a hetedik ötéves tervidőszakban felépí­tik, illetve kibővítik a nagymegyeri (Galovo), a komáromi (Komárno), a piešťanyi, a michalovcei és a király­­helmeci (Kráľovský Chlmec) áram­elosztót. A mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca költségén (részben más beru­házókkal közösen) felépítik a Cáryi, a nagykaposi (Veľké Kapušany) és a galántai elosztót. A Kelet-Szlovákiában tervezett 10 ezer 300 hektáros öntözőtelep zavar­mentes működése teljes mértékben új 110/22 kW feszültségű elosztók építé­sét teszi szükségessé Michalovcén, Sobrancén és Slovenské Nové Meston. A tervezett öntözőtelepek sikeres fel­építése érdekében a MÉM felajánlot­ta, hogy hajlandó ezen elosztók rész­beni finanszírozására. A tárcaközi tárgyalások jelenlegi állása szerint 103 ezer 100 hektáron az öntözőtelepek energetikai ellátása biztosítva van. Eddig nem sikerült megegyezni a galántai elosztó körze­tében levő 6600 és a Kelet-szlovákiai­­síkságon létesülő 10 ezer 300 hektár öntözőhálózat energetikai ellátásáról. A szivattyútelepeket teljes mérték­ben hazai gyártmányú — Sigma — berendezésekkel szerelik fel. Sikerült biztosítani az öntözővizet is. Az SZSZK Erdő- és Vízgazdálko­dási Minisztériumának gondozásában levő folyók és nagy tárolók vizével 90 ezer hektár öntözése válik lehető­vé. A fennmaradt 30 ezer hektár te­rület öntözésére a vizet a mezőgaz­dasági szervezetek gondozásában le­vő partok és kis vízgyűjtők, kavics­gödrök és kntak szolgáltatják. Köztudott, hogy az öntözéses gaz­dálkodás növeli a munkaigényessé­­get. Ezért a mezőgazdasági üzemek dolgozóit elsősorban az érdekli, mi­lyen öntözőberendezésekkel dolgoz­hatnak. Azoknak a berendezéseknek nagy a munkaigényessége, amelyeket az átázott talajon nehéz kézben, vál­lon hordozgatni, illetve az egyik helyről a másikra átszerelni. Ugyan­akkor a talajon gördülő berendezé­sek munkaigényessége lényegesen ki­sebb. Ezért az új öntözőtelepeken korszerű berendezések hasznosításá­val számolhatunk. Elsősorban a kor­szerű nagy teljesítményű PZT—90, PZT—75 és PZT—67 turbinával mű­ködő sávos öntöző berendezések ke­rülnek az új telepekre. Ilyen beren­dezéseket szerelnek fel az új telepek 65 százalékán. Továbbá még nagyobb teljesítményű, nagy hatósugarú be­rendezés a szovjet gyártmányú Fre­gatt és a trnavai GTA Družba típusú esőztető berendezése. Ilyen berende­zések kerülnek a terület 25 százalé­kára. A terep adottságai nem teszik lehetővé mindenütt ilyen berendezé­sek használatát. A tervezett terület egytizedén ezért csak hagyományos, hordozható öntözőberendezésekkel dolgozhatnak. Természetes, hogy ilyen nagymérvű beruházás sikeres üzembehelyezése sok anyag felhasználásával jár. A tárcaközi tárgyalások azt mutatják, hogy 120 ezer hektárra elegendő anyag áll rendelkezésre. Elegendő a mérnök- és kivitelező kapacitás is. A rövid tájékoztató tömör áttekin­tést ad arról, hogy az öntözőtelepek építésének előkészítése jó úton halad. Az energetikai hálózat kifejlesztése érdekében még további tárgyalásokra kerül sor. Meggyőződésem, hogy az utolsó akadályt is sikerül áthidalni. A mezőgazdasági dolgozókat első­sorban az érdekli, hogy melyik üze­mek területén épülnek a központilag tervezett öntözőtelepek. Egy rövid cikkel nem lehet részletes tájékozta­tást adni. Csak nagy vonalakban le­het felvázolni, hogy hová épülnek új öntözőtelepek. A hetedik ötéves terv­időszakban új öntözőtelepeket a bra­­tislavai (11 ezer 500 ha); a galántai (14 ezer 700 ha); a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda; 10 ezer 600 ha); a komáromi (14 ezer 200 ha); a lévai (Levice; 7900 ha); az érsekújvári (Nové Zámky; 4900 ha); a losonci (Lučenec; 2100 ha); a rimaszombati (Rimavská Sobota; 5900 ha); a nagy­kürtösi (Veľký Krtíš; 2000 ha); a mi­chalovcei (6300 ha) és a terebesi (Trebišov; 2600 ha) járásban építe­nek. Kónya József mérnök, a MÉM dolgozója Küzdjünk a betegségek ellen! Háziállataink sikeres tenyésztésé­nek előfeltétele a helyes takarmányo­zás, az egészségvédelem és a beteg­ségek megelőzése. KellS szaktudás és gyakorlati intézkedések betartásá­val elejét vehetjük a betegségeknek. Sajnos, gyakran előfordul, hogy az alapvető higiéniai eljárásoknak sem teszünk eleget. Előfordulnak olyan betegségek, a­­melyek házilag gyógyíthatók. Ezek egyike a bendőrenyheség, amely a nehezen emészthető takarmányok túl­zott etetése következtében lép fel. E betegség esetén a bendő működése lanyhul, esetleg teljesen megszűnik. Emésztési zavarok jelentkezhetnek, ha hirtelen más takarmányt vagy friss gabonát adunk állatainknak. Ha hából 13 vagonnal adtak többet a közellátásnak.. Szép eredményeket értek el a tej­termelésben is. Tejből 2 millió 393 ezer literrel adtak el többet, mint tervezték. A tejeladásban ezúttal is a búcsi (Búč) és a nemesócsai (Ze­mianska Olča) szövetkezet jeleske­dett. Tehenenként négyezer literen felüli átlagot értek el. Az egy tehén­re jutó évi hasznosság járási méret­ben 3460 literen felüli volt. Kolozsi Ernő tehát etetés után állatainknál nyug­talanságot észlelünk, tegyük meg a mindenki által ismert óvintézkedést. Hasonló betegség a bélsárrekedés is. Az állat elveszti étvágyát. A ben­dő tartalma kemény, az ürülék szá­raz. ötven gramm keserűsó oldattal, valamint a végbélen történő szappa­nosvíz beöntéssel megvédhetjük az állatot. Gyakran előfordul a nyelőcső du­gulása is. A túl mohón fogyasztott takarmánytól a nyelőcsőben nagyobb darab eledel megakad, és az állat hirtelen abbahagyja az evést, üresen rág. Nyakát nyújtogatja, nyáladzik. A fennakadt takarmányt gyakran ki­tapogathatjuk. A nyelőcső teljes el­dugulásakor az állat felfúvódik. Ügy védekezzünk ellene, hogy a dugulást okozó eleséget alulról a szájüregbe nyomjuk és onnan kivesszük. A fentieken kívül akad még sok más betegség is. Ha időben észre­vesszük, akkor sikeresen védekezhe­tünk ellenük. Az állatok ápolásánál tartsuk be az alábbiakat: A beteg egyedek gon­dozásához erre a célra szolgáló mun­karuhát viseljünk. Az evést vagy a cigarettázást munka közben szünetel­tessük. Azt is tudnunk kell, hogy né­mely betegség az emberre is veszé­lyes. Ezért munka előtt és után ke­zünket mossuk meg és fertőtlenítsük. K. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents