Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-03 / 18. szám

1980. május 3. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Hazánk, a többi kis országokhoz hasuniúan csak úgy tarthat lépést a gyorsütemű fejlődéssel, csak akkor küzdheti le a tőkés országok komoly gazdasági válságának rá is nehezedő súlyát, ha gazdaságpolitikáját a szo­cialista országokkal való együttműködésre, a kölcsönös segítségnyújtásra építi. Ezért a KGST országok közös fejlesztési programjának megvalósítá­sa valamennyi tagország számára létfontosságú kérdés. Természetesen igen fontosak a kétoldalú kapcsolatok is. Szocialista társadalmunk építésé­ben, gazdaságunk fejlesztésében a kezdettől fogva döntő jelentőségű szerepet töltött be a Szovjetunió hat­hatós segítsége és a két ország kö­zött kibontakozott, népgazdaságunk valamennyi területét érintő szoros baráti együttműködés. A napokban, azaz április 23-án an­nak a nagy horderejű államközi együttműködési szerződés aláírásának 25. évfordulóját ünnepeltük, amely­ben a Szovjetunió segítségnyújtásra kötelezte magát hazánk atomkutatá­sának és atomenergiájának fejleszté­sében. A neves évforduló alkalmából előbb Prágában, ezt követően Bratislavában, a Csehszlovák Szovjet Barátság Házá­ban a gyümölcsöző együttműködés sikerét és távlatát szemléltető kiállí­tás megnyitására került sor a Cseh­szlovák Atomenergetikai Bizottság és a Szovjetunió Atomenergetikai Álla­mi Bizottsága indítványozására. Mind a szakemberek, mind a nagyközönség számára érdekes és tanulságos kiál­lítást április 17-től május 11-ig te­kinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás mondanivalója öt téma­körre oszlik meg. A bevezető rész a legfontosabb dokumentumokat, az együttműködésről szóló szerződéseket szemlélteti s végigvezeti a látogató­kat a negyedszázados közös munka egyes szakaszain. A második témakör mind a szovjet­uniói, mind a hazai atomfizikai ku­tatásban elért eredményeiről ad tájé­koztatást. Képet nyújt arról is, hogy a közeljövőben milyen irányba halad majd a kutatói munka, a fiatal káde­rek főiskolai szakképzése s kutató­intézeteink tevékenysége. Terjedelemben és tartalomban leg­gazdagabb a harmadik témakör. Számtalan fénykép, táblázat, grafi­kon, modell és szöveg hűen tükrözi az atomfizika és atomenergia fejlesz­tésében elért eddigi eredményeket. Nem hagyja figyelmen kívül kohásza­tunk és gépiparunk előrehaladását sem az atomenergia fejlesztése, vala­mint a KGST országok közötti együtt­működés szempontjából. A további témakörök áttekintést nyújtanak az életkörnyezet védelmé­ről a rádioaktív sugárzással szemben, valamint a rádioizotópok, a rádioak­tív vegyületek, az ionizáló sugárzás alkalmazási lehetőségeiről népgazda­ságunk egyes ágazataiban. A kiállítás időtartama alatt több szakelőadást szerveznek mind a szak­emberek, mind a laikusok, de főleg a fiatalok számára. A jubileum alkalmából rendezett kiállítás megfelelő alkalom arra, hogy legalább tömören foglaljuk össze mit hozott népgazdaságunk számára a nagyarányú szovjet segítségnyújtás és a kölcsönös együttműködés — a ki­állítás megnyitása előtt megtartott sajtóértekezlet nyomán, amelyen Ján Neumann mérnök, a Csehszlovák Atomenergetikai Bizottság elnöke, va­lamint Andrej Petroszjanc, a Szovjet­unió Atomenergetikai Állami Bizott­ságának elnöke tájékoztatták az új­ságírókat. Huszonöt évvel ezelőtt hazánkban még „gyermekcipőben“ járt a mag­fizikai és atomenergetikai kutatás. Az együttműködési megállapodás jelen­tős fordulatot jelentett számunkra. A Szovjetunió messzemenő segítségével kiépítettük kutatóbázisunkat s meg­alapoztuk a főiskolai oktatást. Ma a gyümölcsöző együttműködésnek, az önzetlen segítségnyújtásnak számta­lan sikerével dicsekedhetünk. Hogy csak egy példát említsek, a nagyará­nyú közös összefogás eredménye a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű fel­építése. A V—1 és — 440 megawatt teljesítményű atomerőmű — már ont­ja a villanyenergiát, a V—2-es építé­se pedig folyamatban van. Kohászatunk és gépiparunk is sike­resen elsajátította az atomreaktorok és turbinák összeállításához szüksé­ges részegységek gyártását, melyek nemcsak saját szükségletünket fedik, hanem ezeket a Szovjetunióba és a többi KGST országba is szállítjuk. A fejlődésben tovább kell halad­nunk. Ebben pedig óriási segítséget jelentenek számunkra a szovjet ta­pasztalatok, kutatási eredmények és tervdokumentációk a világviszonylat­ban legkorszerűbb atomerőművek, vagyis a gyorsneutonokkal működő reaktorok fejlesztésében — mint pél­dául a voronyezsi WER—1000 atom­reaktor, amelynek próbaüzemelése fo­lyamatban van. Szovjet segítséggel kutatóintézeteink és iparunk egyaránt készül az új generációjú atomreakto­rok és turbinák gyártására, valamint üzembehelyezésére. Az utóbbi években megtettük az el­ső lépéseket a kis szériába készített szabályzóberendezések, valamint az izotópok és a radioaktív sugárzás al­kalmazására megfelelő gépek és be­rendezések gyártására, melyeknek igen széleskörű hasznosítási lehetősé­geit tárják fel a kutatók, főleg az orvostudomány, az állatgyógyászat, a mezőgazdaság területén, de az ipar egyes ágazataiban is. A magfizika és az atomenergia fej­lesztésében szinte kimeríthetetlen távlatok rejlenek. A természet hatal­mas erejű eszközt adott az emberiség kezébe. Ha ezt nem a megsemmisítés­re, hanem békés célokra használja fel, akkor a jövőben számtalan prob­léma oldható meg. Ma még például a kezdetén vagyunk az atomerőművek üzemelése során felszabadult hőener­gia kihasználásában. Pedig a szovjet és NDK-beli tapasztalatok mutatják, hogy ezzel városokat, üvegházakat lehet fűteni, a talaj .hőmérsékletét szabályozni, halastavakat melegíteni stb. Örvendetes tényként nyugtázható, hogy idejében felismertük az atom­energia fejlesztésének jelentőségét. Akkor, amikor világviszonylatban a hagyományos energiahordozók kifo­gyóban vannak s az energiaválság egyre veszélyesebb méreteket ölt, ag­godalom nélkül tekinthetünk a jövő­be, mert bármilyen ellenérvekkel is jönnek elő a tőkés országok képvise­lői az atomerőművek ellen, a jövő századok energiaforrása az atom lesz. Klamarcsik Mária mérnök Mezőgazdasági gépek seregszemléje Április 21-től április'26-ig Budapesten megtartották az Agromasexpo 1980 nemzetközi kiállítást, amelyen az érdeklődők megismerkedhettek a mezőgazdasági gép­ipar legújabb termékeivel. A kiállításon hazánk gépipara is szép számban képvi­seltette magát. A Motokov kiállító részlegén több figye­lemre méltó gépújdonsággal ismerkedhetett meg a me­zőgazdasági nagyközönség. így például a Prostéjovi Agrostroj első ízben mutatta be az SPS 35-ös önjáró kaszálógép, valamint a LČCH 2 komlófésülő gépsor leg­újabb változatát. Az újdonságok között szerepelt a Pro­­stéjoví Agrostroj komáromi testvérüzemében gyártott 6 SAD 75 típusú hatsoros burgonyaültető gép és a TZ 4K 14 jelű kistraktor — a talaj előkészítéséhez és a növényápoláshoz szükséges — valamennyi kellékével együtt. A jiőínl Agrostroj újdonságaként az NUCS univerzális önjáró hordozóvázat mutatta be, amelyre tizenkétsoros cukorrépavetőgép, valamint cukorrépa egyelésére és sor­közi művelésére alkalmas berendezés szerelhető fel. A bemutatott gépujdonság, tavaly a Brnoi nemzetközi mezőgazdasági gépkiállításon, az idén pedig a lipcsei kiállításon aranyérmet nyert. Ezenkívül a jičíni gépgyár a 60RCS önjáró cukor­répa-fejezőgépet, a MF 70-es motormeghajtású kaszáló­gépet is bemutatta. A pelhfimovi Agrostroj a ŽTR 330-as rotációs kaszáló­géppel képviseltette magát Budapesten. A humpoleci gépgyár pedig az UNHZ 750-es univerzális, hidraulikus emelőgépet hozta a kiállításra. További újdonságként szerepelt az elisőkerék meghajtású Zetor 6045-ös trak­tor is, amely az I. unifikált traktoroknak negyedik vál­tozatát képviselte. A brnoi és a martini traktorgyárak a traktorok II. unifikált változatával — így például a Zetor Crystal 12045 és 16045 típusaival . jelentek meg az Agromasexpo kiállításon. *— ik— Tervfeiadatukat teljesítenék A MILEX nagymegyeri üzeme a du­­naszerdahelyi (Dunajská Streda) já­rás gazdaságainak kilencven százalé­kából vásárolja és dolgozza fel a tejet. Emellett az üzem létfontosságú szerepet tölt be a járás tej- és tej­termékekkel való ellátásában. Fontos feladatának tudatában végzi munkáját a tejüzem valamennyi dol­gozója. Minden igyekezetüket az elő­irányzott tervfeladatok folyamatos teljesítésére, a tej szállításának ru­galmas megoldására és a munkakö­rülmények szüntelen javítására össz­pontosítják. A fokozott igyekezet indokolt, mert a járás tejtermelése meghaladja a háromszázezer litert naponta. A fel­vásárolt mennyiségnek egy részét fo­gyasztási tejként szállítják az üzle­tekbe. A hátramaradt tejből pedig va­jat, túrót, tejfölt, joghurtot, tejport, stb. készítenek. Összesen negyven­négy féle tejtermékkel látják el a piacot. Ebben az esztendőben az eddiginél még hatékonyabban irányító és szer­vező munka szükséges az üzem veze­tői részéről a megnövekedett felada­tok maradéktalan teljesítése érdeké ben. Ugyanis az üzem ellátó körzete a somorjaival (Šamorín) bővült. Az üzem múlt évi eredményeiről és az idei feladatairól bővebbb tájé­koztatást nyújtott Šnirc Viliam mérnök — az üzem közgazdásza. El­mondotta, hogy a járás mezőgazdasá­gi üzemeiben a tejtermelés jelentősen fokozódott, s ennek köszönve a tej­üzem tervfeladatát nemcsak, hogy teljesítette, hanem túl is szárnyalta. A tej felvásárlási tervét úgyszólván százhat százalékra teljesítették, s ösz­­szesen 96 millió 616 ezer liter tejet dolgoztak fel. Vajból 3225 tonnát gyártottak a a tervezett 3180 tonna helyett. Feladatukat a tejföl, túró és a joghurt gyártásában is túlteljesítet­ték. Ezzel szemben a szárítógépek elavultsága miatt a tejporból jóval kevesebbet gyártottak, s tervüket csu­pán 46,7 százalékra teljesítették. A tíz évvel ezelőtt felépített üzem kapacitása és gépi berendezése ma már nem felel meg a nagyüzemi ter­melés követelményeinek, sem a roha­mosan megnövekedett tejtermelésnek. Az óriási mennyiségben felvásárolt tejet három műszakban is csak nehe­zen tudják feldolgozni. Az-áldatlan helyzet orvoslása érde­kében már kidolgozták az üzem kor­szerűsítésének és kibővítésének ter­vét. 1982-ben megkezdik az új tejpor­készítő részleg építését — kétszáz­­millió korona beruházással. A kor­szerű üzemrészlegben a porított tej mellett évente hatezer tonna gyer­mektápot is gyártanak majd. A tejpor gyártásában a múlt évi ki­esést más termékek előállításával pó­tolta a tejüzem. Így sikerült árufor­galmazás! tervét is túlteljesíteni, ami az előző év valóságához viszonyítva hétmillió korona nyereségtöbbletet jelentett. Említést érdemel, hogy az utóbbi években a tejüzem vezetősége meg­különböztetett figyelmet fordított a szocialista versenymozgalom széles­körű kibontakoztatására. Ma az üzem dolgozóinak hetvenöt százaléka szo­cialista brigádtag. Múlt évben az üzem kilenc szocia­lista brigádjának tagjai értékes fel­ajánlásokat tettek. Így például vállal­ták, hogy a nyerstermelési tervüket ötszázezer koronával túlteljesítik, de a valóságban a nyerstermelést 1 mil­lió 952 ezer koronával növelték. Ezen túlmenően jelentős mennyiségű vil­lanyenergiát, fűtő- és üzemanyagot takarítottak meg. Az elmúlt esztendőben tanúsított helytállásért, a nehézségek sikeres leküzdéséért a Milex vezérigazgató­sága vörös vándorzászlaját adomá­nyozta az üzem dolgozóinak. Snírc elvtárs hangsúlyozta, hogy az idén még igényesebb feladatok előtt állnak az üzem dolgozói, mint tavaly. A végrehajtási tervük 91 mil­lió 100 ezer liter tej felvásárlását és feldolgozását irányozta elő. Az új fel­adatok teljesítéséhez nagy lendülettel fogott hozzá az üzem valamennyi dol­gozója. Minden jel arra utal, hogy az idei igényes tervfeladatukat is ered­ményesen teljesítik. Krascsenics Géza тарМогипк esszerin Az életszínvonal emelkedésével gyökeresen megváltozott életmódunk. Am a pozitív változások mellett, ká­ros hatásokat is tapasztalhatunk. Dgy mint a többi fejlett országban, ha­zánkban is — az úgynevezett civili­zációs betegségek — a lakosság egy­re szélesebb körében terjednek, an­nak ellenére, hogy magas színvonalú egészségügyünk mindent elkövet le­küzdésükre. Egészségünket gyakran elhanyagol­juk. Figyelmünket inkább az anyagi javak halmozására irányítjuk. Dúská­lunk az ételekben. Mennyire igaz ez, erről magunk is meggyőződhetünk családunkban és baráti körökben. A túlzásba vitt kalóriafogyasztás, a heieys táplálkozási szokásoknak az elhanyagolása veszélyeztetheti egész­ségünket. Örvendetes tény ugyan, hogy a hiányos táplálkozásból eredő betegségek már a múlté, viszont a másik véglet, a túltáplálkozás, ugyan­csak káros. Hogy valóban sok ételt fogyasztunk, erre statisztikai adatok szolgálhatnak bizonyítékul. Sajnos az elhízott emberek számát illetően vi­lágviszonylatban az elsők között va­gyunk. Az egy lakosra jutó évi nyolc­vannégy kilogrammos húsfogyasztás­ban is vezetünk, ami nem kis mérték­ben járul hozzá a túltápláltságból eredő betegségek elhatalmasodásához. Hogy miből mennyit szabad fo­gyasztani? E kérdésre hozzávetőleges választ adhat a sokak által ismert kalóriatáblázat. A táblázat szerint az egy-két éves gyermekek napi kalória­­szükséglete 1200, az öt éveseké 1600, a tizenhárom-tizenöt éveseké 2800, a tizennégy-tizennyolc éveseké és a fizi­kai dolgozóké 3350, az ülőfoglalkozá­­súaké pedig csupán 2800 kalóriát tesz ki. Ha túllépjük a normákat, ha szinte naponta „kirúgunk a hámból“ nagyonis érvényesek lehetnek az intő szavak, hogy „fogaddal ásod meg sí­rodat“. Sokat tehetünk saját, jól felfogott érdekünkben azáltal, hogy változta­tunk a fogyasztott ételek összetételén s étrendünkbe kevesebb zsírt, tészta­félét, édességet, de annál több fehér­jetartalmú élelmiszert — tejet, tojást, húst, — zöldséget és gyümölcsöt ik­tatunk. Így megakadályozhatjuk test­súlyunk fölösleges gyarapodását. Ha ahhoz a bölcs mondáshoz tartjuk magunkat, hogy „nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk“, akkor talán sikerül az egy főre jutó több mint 3200 kalória­fogyasztásunkat az optimális szintre, azaz átlagban a 2500—2800 kalóriára csökkenteni. Félreértés ne essék, az orvosok nem azért javasolják a mérsékletes étkezést, mert élelmiszerből netán hiányt szenvednénk, csakis egészsé­günk érdekében teszik. A szakemberek az elhízás fő okozó­jának tartják a nagy mennyiségben fogyasztott szénhidrátos élelmiszere­ket — zsírokat, tésztaféléket, édessé­geket. Étlapunkról viszont hiányolják a főzelékeket, a hüvelyeseket, a zöld­séget, a gyümölcsöt. Sokan azzal ér­velhetnek, hogy a hagyományos, éte­lekből olcsóbban gazdálkodhatunk. Tény, egy kiló liszt olcsóbb, mint egy kiló főzeléknek való. De ha a liszt árához hozzászámítjuk a túltáplált­­sággal járó betegség gyógykezelésé­nek költségeit, a kiesett munkanapok értékét, akkor hatványozottan meg­növekednek a kiadások. Ez pedig te­temes összeg, ha figyelembe vesszük, hogy ötmillió kórosan elhízott ember közül egymillió súlyos betegségben szenved — főleg szív- és koronáris betegségekre, vérkeringési zavarokra, magas vérnyomásra, cukorbajra stb. Szocialista társadalmunk legna­gyobb értéknek tekinti az embert. Ennek megfelelően irányítja egész­ségügyi politikáját is, egyre nagyobb gondot fordít a betegség megelőzé­sére, az anyák és gyermekek, az idős polgárok egészségügyi ellátására, a szív- és érrendszeri, a daganatos és vírusos betegségek elleni harc fej­lesztésére, a gyógyításra. Ellenben magunknak is többet kell törődnünk szervezetünkkel. Egészségünk megőrzése érdekében sokat tehetnek „asztalunk megterítői“ — anyáink és asszonyaink. Táplálko­zásunkat kedvezően befolyásolhatjuk, ha gyermekeinknek több főzeléket, halféléket, húst, tojást, túrót, tejet, zöldséget, és gyümölcsöt adnak, vagy­is a heti étrendet úgy állítják össze, hogy az minél több vitamint tartal­mazzon. Kanizsa István Az ipari paradicsom betakarítása a Hronfrukt termelőegységeiben az idén már nem kézi erővel — amint ez a mólt évben készült felvételen is lát­ható — hanem paradicsomkombájn segítségével történik. (A szerző felv.) Erősödő vállalat Habár a lévai (Levice) közös mező­­gazdasági vállalat csupán néhány éve alakult, ennek ellenére elmondható róla, hogy már ezidáig is alaposan fellendítette a járás zöldségtermesz­tését. A paradicsom, a hagyma és az uborka ipari jellegű termesztésében elért eddigi jó eredmények tovább ösztönzik a vállalat vezetőségét az „erősítésre“. A magyar gyártmányú paradicsombetakarító gépsor, ame­lyen már a múlt évben dolgoztak a kissallói (Tekovské Lužianky) szövet­kezetben, újabbakkal egészült ki. Zselizen (Želiezovce), Sárón (Šrovce) egy szovjet gyártmányú gépsort vet­nek be a termelésbe. Az utóbbit elő­ször itt próbálják ki Csehszlovákiá­ban. A szakemberek elmondták, a berendezés a legmagasabb technikai szinten van. Az idén további gépújdonságokkal bővül a Hronfrukt húszmillió korona értékű gépparkja: zöldbabszedő gépet vásároltak, ami remélhetőleg problé­mamentessé teszi az értékes zöldség betakarítását. A tervben szerepel egy káposztabetakarító gépsor beszerzése is, amelyre főleg a munkaerőhiánnyal küzdő kertészetekben van nagy szük­ség. Persze a vállalat gépesítője nem vár karbatett kézzel, csupán a gép­ipar csodatevésére. Csehországban például megvásároltak egy újítási ja­vaslatot, ami a gyökérzöldségek ki­szántását segíti elő. Egy cukorrépa kiszedőgépet alakítanak át *— kisebb beavatkozásokkal gyökérzőldség­­betakarító géppé. A sikerek, jó eredmények mellett problémái, gondjai is vannak a vál­lalatnak. A fűszerpaprika termeszté­sének gépesítése megoldott, de hiány­zik a megfelelő mennyiségű és minő­ségű vetőmag. Habár a SEMEX mun­kája némileg javult a magellátás vi­szonylatában, még most is jelentős mennyiségű gyenge minőségű magot kap a vállalat. Kora tavasszal a pa­lántázásnál nagy kiesést jelentett az, hogy az említett vállalat nem végezte el időben a vetőmagvak szárítását. Habár termelési gondok a Hron­frukt vállalatnál is akadnak bőven, ennek ellenére elmondható, hogy aránylag jól kezdték a tavaszi mun­kálatokat a vállalat hatáskörébe tar­tozó termelőegységek. A minél több zöldséget jelszó jegyében, bízzunk abban, hogy a Hronfrukt vállalat az idei évet is sikeresen zárja.--kalila—i

Next

/
Thumbnails
Contents