Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-03 / 18. szám
0®0§ази tennivalók A GYÜMÖLCSÖSBEN A fagyosszentek idején általában hidegebbre fordul az időjárás. A hirtelen lehűlés vagy a talajmenti fagy kárt tehet a gyümölcskezdeményekben. Ha a hőmérséklet 0 C- fokra csökken, a kertben permetezéssel, locsolással, a nagyüzemi gyümölcsösben füstöléssel védhetjük meg a termést. Sziromhullás után az alma- és körtefákat a poloskaszagú darazsak kártételétől kell óvni. Hogy elejét vegyük az apró gyümölcsök hullásának, a Metation 0,2—0,3 %-os vagy a Bi 58 ЕС 0,12 %-os oldatát hasznosítjuk. A permetlébe gomba betegségek ellen 0,1 % Fundazolt és 0,25 % Dithane M-45 készítményt keverünk. A szilvafákat közvetlenül sziromhullás után ugyanilyen kombinált permetlével kezeljük. Főleg a korai érésű cseresznyét és megygyet időben kell kezelni, hogy megelőzzük a cseresznyelégy kártételét. Kezelés: Anthio vagy Lebaicid 0,12 %-os oldatával. Ha időben permetezünk, jó hatást nyújt a Soldep 0,3 %-os oldata is. A permetlébe gombabetegségek elleni szert (0,25% Dithane vagy Orthophaltan) is tanácsos keverni. Ideje megkezdeni az őszibarack legveszélyesebb kártevője, a keleti gyümölcsmoly elleni permetezést. S hogy egyúttal a levéltetveket és a takácsatkákat is elpusztítsuk, kombinált permetlét használjunk. A kombinált permedéhez 0,3 % Metationt vagy 0,12 % Bi 58-at tegyünk a rovarok ellen és 0,3% Orthocidot + 0,3—0,5 % Thiovitot vagy Sulikol К-t a gombabetegségek ellen. Most a kajszit és a mandulát is lepermetezhetjük ezzel a permedével, de a kéntartalmú szert kihagyhatjuk. Májusban rajzik a szilvamoly; kártételét a Métádon vagy a Soldep 0,3 %-os oldatával mérsékelhetjük. Ha a permedébe 0,4 % Perozint is teszünk, akkor egyúttal a ievéllyukacsosodás és a polisztigmás levélfoltosság ellen is védekezünk. Ne feledkezzünk meg az almamoly elleni védekezésről! Kombinált permetlevet készítsünk (0,3% Dithane M-45 + 0,12% Bi 58 + 0,15% Karathane vagy 0,5 % Sulikol K), hogy egy kezeléssel óvjuk a fákat a lisztharmattől, a varasodástól, a takácsatkáktól és a molyoktól. A körtét és a birset, sőt az őszibarackot is bepermetezhetjük ezzel a szerkombinációval. A ribiszke és a köszméte is igényli a vegyszeres növényvédelmet. Bogyófejlődés idején a levélfoltosság és a lisztharmat lombpusztító hatását kell megelőzni (0,3% Orthocid + 0,3—0,4 Thiovit vagy Sulikol K), ám ha levéltetveket, levéldarázslárvákat vagy rajzó üvegszárnyú ribiszkepilléket észlelünk, akkor az oldatba 0.12 % Bi 58-at is kell tenni. Előfordul, hogy a gyümölcsfa egész lombja vagy csupán egy vázága sárgulni kezd. Ennek leggyakrabban vashiány az oka. A jelenség Kloroffer vagy vasgálic adagolása, illetve ismételt lombtrágyázás után általában megszűnik. Néha a fa tövében vagy az ágak alatt ürülékkel kevert, fűrészporszerű anyagot találunk. Ez arra utal, hogy a törzsben vagy valamelyik ágban farágá hernyó telepedett meg. A hernyó járatát tömjük be benzines vattával, vagy hegyes, illetve kampós dróttal pusztítsuk el a kártevőt. Rendszeresen kísérjük figyelemmel a fák koronájának alakulását. A vízhajtásokat távolítsuk el vagy kurtítsuk be, a tősarjakat kapával bontsuk ki és tőből vágjuk le. Ne feledjük: a fákat nemcsak a gyökereken keresztül lehet táplálni, hanem a lombozaton keresztül is (lombtrágyázás). Hogy hogyan, arról majd a szőlővel foglalkozó részben szólunk bővebben. Alaposan készüljünk fel a cseresznyeszüretre. Készítsük elő a létrát, hogy könnyebb legyen a dolgunk. Ha mégis felmászunk a fára, húzzunk tornacipőt, hogy elkerüljük az ágak roncsolását. Kocsánnyal együtt szedjük a cseresznyét, de a gyümölcsöt tartó termőrészeket ne tördeljük le, mert jövőre nem lesz mit szüretelni. Lehet, hogy gondot okoz, de minden gyümölcsöt szedjünk le, mert a fán maradók kedvező életfeltételt biztosítanak a kártevőknek és terjesztik a betegségeket. A SZÜLŐBEN A tavaszi fagyok kártétele ellen ugyanúgy védekezünk, mint a gyümölcsösben. Ideje befejezni a hiányzó karók és huzalok pótlását, illetve a támberendezés javítását. Az új telepítésű szőlőben a hónap vége felé, amikor már kellően felmelegedett a talaj, a talajmunkák során eltávolíthatjuk я földkupacokat (csirkék). A másodéves tőkékhez még akkor is tegyünk karót, ha kordonműveléshez telepítettünk, mert a karóhoz erősített hajtásokból szép egyenes törzset nevelhetünk. Ha a hajtások már jól kifejlődtek és rajtuk jól láthatók a fürtképződmények, a fagyveszélyes idő elmúltával elvégezzük a hajtásválogatást. A lombozatot feleslegesen sűrítő, meddő hajtásokat távolítsuk el, hogy a tőkék szebb, fejlettebb fürtöket neveljenek. Gondos válogatással sok metszési hibát kijavíthatunk. A kordon- vagy lugasművelésű szőlőnél gyakran túl sűrűn mutatkoznak a hajtások a karokon vagy a szálvesszőkön. Az ilyen hajtásokat 15—20 cm tá volságra kell kiritkítani. Ugyancsak eltávolítjuk a tőkenyakból előtörő vadhajtásokat, illetve a törzsből fakadó hajtásokat is, mert feleslegesen elvonják a tápanyagot a tőkétől. Rendszeressé tesszük a talajművelést, sarabolást. A kordonművelésű szőlőben lófogattal vagy kistraktorral, sűrű sorokban kézi sarabolóval vagy villagereblyével porhanyítjuk a talajt. Ne várjuk meg, amíg megerősödnek a gyomok, gyakran saraboljunk, mert így a talaj nedvességtartalmát is megőrizzük. A szakszerű lombtrágyázás a fiatal és a már termő szőlő hajtásfejlődésére is kedvezően hat. Többféle lombtrágya ismeretes (Vuxal, Vegaflor, Mikramid), ezek bármelyikét 0,4—0,5 %-os oldat formájában hasznosíthatjuk. Az úgynevezett lombtrágyák előnye, hogy a három fő tápanyagon kívül a növények egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen nyomelemeket is tartalmazzák. Ha-i tásukra a lombozat megerősödik, jobban ellenáll a gomba-* betegségeknek és a tápanyagellátás zavarai következtében flellépő hiánybetegségeknek. További előnyük, hogy a növényvédelem során használatos permetléhez keverve kijuttathatók. Hegyvidéki szőlőkben, ahol a szőlőorbánc gyakrabban előfordul, valamint azokon a he-* lyeken, ahol tavaly erős lisztharmat-fertőzést észleltek, haladéktalanul meg kell kezdeni a vegyszeres kezelést. Orbáné ellen az Orthocid 0,2—0,3 %os vagy a Dithane M-45 ugyanilyen töménységű oldatát hasznosíthatjuk, lisztharmat ellen pedig a Thiovit, a Pol-sulkol vagy a Sulikol К 0,3—0,5 %-os, illetve a Karathane 0,15 %-os oldata hatásos. Májusban rendszeresen figyeljük a hőmérséklet és a lehullott csapadék mennyiségének alakulását, s szükség szerint azonnal kezdjük meg a peronoszpőra elleni permetezést. Bordóilét ne használjunk) Helyette tökéletesen megfelel a Kuprikol, a Neroxon vagy a Perozin, de még ezektől is jobb hatás érhető el a Dithane M-45, az Orthocid vagy az Orthophaltan segítségével. (Kuprikol 50 és Neroxon 0,5—0,7 %, Perozin 0,4 %, Dithane, Orthocid és Orthophaltan 0,2—0,3 %.) A lisztharmat elleni szereket kombinálhatjuk a peronoszpőra elleni készítményekkel. Figyeljük a szőlőmoly első nemzedékének rajzását, s ha megjelennek a lepkék, a lisztharmat és a peronoszpőra elleni kombinált permetléhez adjunk 0,2—0,3 % Metationt vagy Soldepet, illetve 0,1 % Bi 58-at. A zöldoltás legmegfelelőbb ideje május közepétől június közepéig tart. Meleg, szélmentes időben kell munkához látni. Igényes, nagy pontosságot kívánó munka, csak az fogjon hozzá, aki biztos a dolgában. A pincében is akad tennivaló: elvégezzük a savas borok savtompítását és a lágyabbak házasítását. A savtompítás szükséges mértékét mintákon tanácsos megállapítani. Literes palackokban mintát készítünk s ezekbe 0,5—1, 0—1, 5—2,00 gramm szénsavas meszet tegzünk, majd jól megrázzuk a bort a palackokban. Három vagy négy nap múlva megkóstoljuk a palackok tartalmát, s amelyik bor a legkellemesebb ízűnek bizonyul, annak alapján adagoljuk a hordóba a szénsavas meszet. Varga József A ZÖLDSÉGESKERTBEN Végéhez közeledik a palántanevelési időszak. A melegágyban, üvegházban már csak paprika, paradicsom, uborka és zeller van, ezek is hamarosan kiültetésre kerülnek. A oalánták edzését nem szabad elhanyagolni; az üvegház ajtaját, ablakait meleg, szélcsendes időben még éjszakára is hagyjuk nyitva. Melegágyas palántaneveléskor kezdetben Л feltámogatva hagyjuk az abla- M kokat, egy héttel kiültetés Gazdag évet Ígérnek a virágbaborult almafák. tennivalók előtt pedig véglegesen leszedjük az ablakokat. Az edzésnek akkor is van jelentősége, ha szabadföldbe szánjuk a palántát, meg akkor is, ha fólia alá kerül. Persze, az edzést mindig a célnak megfelelően végezzük. Különösen akkor kell nagy körültekintéssel eljárni, ha fólia alatt neveljük a szabadföldbe szánt palántát (ez nem éppen ésszerű és csak ritkán fordul elő). Ha módunkban áll, akkor szélcsendes időben ültessük ki a palántákat, mert ha azonnal megfújja őket a szél, egy időre megakad a fejlődésük. A fólia alá ültetést jól tűrik a palánták. Ha van fóliasátrunk, nem kell ragaszkodnunk a tápkockás palántákhoz, hiszen a tűzdelt, földlabdás paprika mindenkor felér egy közepes minőségű, tápkockás palántával. Ha valamilyen eiőveteményt termeltünk a fólia alatt, akkor ne mulasszuk el a növényi maradványok és a gyomok el takarítását, a talaj koinposzttal, kombinált műtrágyával való trágyázását és porhanyítását. Ezt a munkát kultivá torral, vibrátoros boronával, rosszabb esetben rotavátorral végezhetjük el. Az utóbbit csak hantos, száraz talajon javasoljuk alkalmazni, mert nagyon rontja a talaj morzsalékos szerkezetét. A fóliasátrakban és a nagyobb üvegházakban leggyakrabban úgy ültetnek, hogy előbb traktoros töltögetőekévei vagy speciális sorhúzóval meghúzzák a sorokat, vizet locsolnak bele és elültetik a palántát. Kisebb hajtatóberendezésben kapával kell meghúzni a sorokat (a tápkocka nagyságának megfelelő mélységben). A paprika nagyon elterebélyesedik és szedéskor aránylag nagy a taposási kár. Ezért javasoljuk, hogy 80x40x40 cm-es kötésben ültessék a palántát, vagyis két ikersor (szűkebb) után legyen egy nagyobb sorköz, amiben könnyebb járni. A kettesével tűzdelt palántákat a sorban egymástól ugyancsak 40 cm-re ültethetjük. Néhányan már április végén beültették a sátrakat, nekik most már az ápolási munkákról kell gondoskodniuk. A gyakori kapálás előnyös, mert rendszeresen levegőztetjük a talajt s az könnyebben felmelegszik. Kapáláskor azonban ügyeljünk arra, hogy a tápkockákat ne mozgassuk ki a helyükből. Az első terméskötésig keveset locsoljunk, hogy szinte kérje a paprika a vizet, és főleg ne fejtrágyázzunk. A kertbe paprikát, paradicso mot, uborkát ültethetünk, de a kései fagyok előtti kiültetés nagy kockázattal jár. A szabadban nem nő olyan nagyra a paprika, ezért megmaradhatunk a 60 cm-es sor-, illetve 40 cmes tőtávolságnál. Viszont ajánlatos fóliás talajtakarást végezni, hogy melegebb legyen a palánták földje. Gyomos talajon 0,04 mm-es fekete, gyommentes talajon ugyanilyen vastag fehér vagy színes, általában 70 cm széles fóliát tanácsos lefektetni. A fóliába lyukat vágunk, kiemeljük' a földet és elültetjük a földlabdás palántát, a lyukat pedig komposzttal szórjuk be. A dinnyénél és az uborkánál feltétlenül Lubickolómedence A csillogó, tiszta vízfelület éppúgy hozzátartozik a kerthez, mint a jól kiválasztott növények, s az ápolt gyep. Nem a külföldi magazinokban látható, luxuskivitelű úszómedencékre gondolunk, csupán egy pancsolómedencére, ahol a kicsik vidáman lubickolhatnak, s ahol a felnőttek is meg-megmárthatják magukat. A legegyszerűbb, ha kiásunk egy fél méter mély, és körülbelül 1JÜX2 méteres gödröt, majd kibéleljük megfelelő méretű, egy darabból álló, vastag fóliával. A medence sarkainál és széleinél a fóliát rögzítsük sima szélű kövekkel vagy téglákkal. A kiásás után alaposan ellenőrizzük, hogy a gödör alfán és a falában ne legyen éles, hegyes kődarab, mert az a vízzel telt feszülő fóliát kilyukaszthatja. A medence szélénél rakjunk földet a fóliára, majd a földrétegre tegyünk lépegetőköveket, esetleg deszkákat. A kisgyerekeknek megkönnyíthetjük a vízbelépést, ha néhány lapos kőből lépcsőt építünk a medencébe. De nagyon vigyázzunk, úgy helyezzük el, hogy biztonságos legyen, ne billenhessen le. (Hetényi I., Kertészet és Szőlészet, 1980. 8.) alkalmazni kell ezt a módszert, és a paradicsomnak Is jót tesz. Nem árt tudni, hogy a fe kete fólia előbb maga melegszik fel és továbbadja a hőt a talajnak. Ezért a fekete fóliát úgy kell lefektetni, hogy szorosan simuljon a talajhoz, mert a légréteg szigetel. Fehér fólia esetében a talaj melegszik fel és a fólia tartja vissza a kisugárzó hőt. Vagyis, a világos fólia lényegében melegebbnek bizonyul. A kertészkedők sok értékes zöldséget termelnek és értékesítenek, szorgalmas munkájukkal jelentősen hozzájárulnak a közellátás javulásához. Felvételünkön Vizsgyák Irén nyugdíjas szövetkezeti tag, az SZKSZ páti helyi szervezetének tagja látható; tavaly tízezer korona értékű zöldséget értékesített. Fotó: —bor Akik kísérletet tettek a pap-* rika, fűszerpaprika, paradicsom helyrevetésével, most várhatják a kelést. Öntözéssel, tüskéshengerrel történő hengere-* zéssel, később a sorközök kapálgatásával segíthetik a növényzet kelését. Az egyedszámbeállítás a hónap végén esedékes. Javasoljuk, inkább a viszonylag nagy növénysűrűséget válasszák a kisérletezők. A hónap elején elvetjük á babot, de vethetünk még salátát, borsót, céklát, spárgatököt, csemegekukoricát stb. is. A lekerülő borsó vagy korai káposztaféle után másodnövényként eltenni való uborkát, sárgarépát, petrezselymet vethetünk. Tördeljük ki a vöröshagyma magszárait, halványítás céljából kötözzük össze a karfiol leveleit. Május végén megkezdhetjük a korai kel és káposzta szedését. Értékesíteni á 40-dekás káposztát és a 35—40- dekás kelt lehet. A káposztalégy bizonyos években sok kárt okoz, ezért kb. egy héttel betakarítás előtt ajánlatos elvégezni a vegyszeres kezelést (Dimecron 50 0,1 %), Soldep 0,2 %, még akkor is, ha ültetéskor használtunk fertőtlenítő szert. Május végén megkezdjük á kései kel, káposzta, vöröskáposzta, karfiol, bimbóskel stb. szabadföldi palántaágyba vetését. BELUCZ JÄNOS mérnök, a tudományok kandidátusa Karósbabot is vessünk! A karósbabnak a bokorbabbal szemben nagy előnye, hogy hosszabb ideig és többet terem, ráadásul a hüvelyei nem sározódnak be és a betegségek is ritkábban károsítják. Persze a karósbab igényesebb is! Ha egy mód van rá, akkor nedvesebb vagy öntözhető helyre vessük. Sovány talajon mélyásás előtt áranként 30 —35 kiló istállótrágyát kell elteríteni, 25—40 dkg szuperfoszfátot és 12—14 dkg kálisót kell adagolni. A babot áprilisban vagy májusban vetjük. Aki másodnövényként termeli, június végéig vethet babot, de előbb jól áztassa be vagy csíráztassa ki a magot, és kelés után ne hanyagolja el a locsolást. A támasztékot vagy támvezetéket vetés előtt ajánjatos elkészíteni. A két és fél vagy háromméteres karókat nyeregtetőszerűen vagy gúla alakban célszerű elhelyezni. A karók közötti távolság 70—80 cm legyen, s egy-egy karó tövéhez három fészek babot vetünk (fészkenként három szemet). A vetés mélysége középkötött talajon 3—4, laza talajon 5—6 cm legyen. Aki igazán gazdag termest szeretne, az virágzás előtt, közben és után 25—30 mmnek megfelelő vízadaggal locsolja meg a növényzetet. A másodvetésü bab több csapadékot igényel, kéthetenként kell locsolni. Száraz időjárás esetén naponta ajánlatos frissítő öntözést végezni. (Sf)
