Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-12 / 2. szám
1980. Január 12. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 Napirenden az állattenyésztés fejlesztése A terebesi (Trebišov) Járásban bíráló szellemben elemezték az állattenyésztés helyzetét, örvendetes, hogy a gazdaságokban Javult a hús- és tejtermelés. A fejlődés nem véletlen, hiszen e téren vannak a legnagyobb tartalékok. A mezőgazdasági üzemekben a legtöbb gond a takarmányozással van, főleg az abrakfelhasználással. Az abraktakarmány nem elegendő. Többször akadozik a szállítás, a keverőüzemek kapacitása elégtelen. A gazdaságokban a szükségesnél több abrakot etetnek az állattenyésztés minden ágában. Akadnak élenjáró gazdaságok és közepesek, azonban olyanok is, amelyek lemaradnak. Felmerült a kérdés: miért találkozunk aránytalanságokkal, hiszen a gazdaságok szinte azonos természeti feltételek között gazdálkodnak. Bátran állíthatjuk, hogy az okok szubjektív jellegűek, s ez idézi elő a helytelen takarmánygazdálkodást A gondokon már az is lényegesen változtatna, ha a mezőgazdasági üzemek a normában megszabott abrakkal termelnék a tejet, a húst és a tojást. A Járás irányító szervei megállapították: a 28—30 éve épített gazdasági épületek már kezdetben is korszerűtlenek voltak. Így az új épületekben, a korszerűsített istállókban a termelés kielégítő. Évente tíz-tizenkét százalékos a termelékenység növekedése. Ez is mutatja, hogy a korszerűsítéssel új lehetőség nyílik a termelés és a termelékenység gyorsabb növekedéséhez. Sok gondot okoz a drága épületek megfelelő állománnyal való benépesítése. Több helyen kishozamú teheneket tartanak. A különböző fajták és a keresztezésekből származó egyedek nagyobb termelésre képesek, a járásban azonban még messze vannak attól, hogy a fajtákban rejlő adottságot optimálisan kihasználják. A hardicsai (Zemplínske Hradište) szövetkezet tehenészetében a hagyományos fajták napi fejési átlaga az 1979-es év elejétől 9,40, ugyanakkor a Cefovcei szövetkezetben csak 8,93 liter volt. A szakemberek előtt ismeretes, hogy a szarvasmarhatartás költségeinek hetven százaléka a takarmányra Jut. Sajnos, még a nagy legelőkkel rendelkező Ung-vidéki szövetkezetekben sem termelik meg mindenütt a szükséges mennyiségű takarmányt, és gyakran rossz minőségű a betakarított széna. Kevés gazdaságban gondoskodnak a rétek- és a legelők kihasználásáról. A betakarítás során a tömegtakarmányok tápértékének jelentős hányada megy veszendőbe, s a hiányzó tápértékét abrakkal kell pótolni. A szakosított telepeken nagy tömegben tartott állatok egészségvédelme nem kis feladat elé állítja a gazdaságokat. Kevés helyen mondhatják még e! azt, amit például Bodrogszerdahelyen (Streda nad Bodrogom), hogy állományuk egészséges. Fontos, hogy mindenütt állatorvost, megfelelő inszeminátorokat alkalmazzanak. A hatékonyabb állattenyésztés egyik követelménye a jobb szakemberellátás. A nagyüzemi állattartásban bizonyos szakosítást végeznek az állattenyésztésben dolgozók között. így lettek takarmányosok, fejők és egyéb szakmunkások. A járásban az állattenyésztés alsó- és középfokú szakembereit Nagykaposon (Veľké Kapuíany), Leleszen (Leles), Perbenyékben (Pribenik) és Terebesen készítik fel, azonban az oktatói intézményekből figyelmet a rendszeres ellenőrzés szükségességére, hiszen a takarmányok- és az összetevők ára növekszik. Azt is megállapították, hogy gondos munkával, az új szabályozók életbelépése után is jövedelmező lehet a tejtermelés. Többen szóltak a munkafegyelem szigorításának fontosságáról, valamint az érdekeltség és a hatékonyság öszszefüggéseiről. Felvetették, hogy az állattenyésztési dolgozóknak gyakrabban, évente többször kellene tapasztalatcserét szervezni. Sokhelyütt panaszolják, hogy az állattenyésztési ágazatban hol erre, hol arra fizetnek rá. Arról azonban nem szóltak, hogy a minimális jövedelemnek vagy a ráfizetésnek a helytelen gazdálkodás az oka. Eredményes módszernek bizonyult az állattenyésztési üzemágban dolgozó párttagokkal és pártonkívüliekkel együtt a szóbeli és a szemléltetés eszközeivel való rendszeres tájékoztatás ,a főbb tervmutatókról, az állatlétszám alakulásáról, a tejtlozam átlagáról, a hízóóllatok súlygyarapodá-Az OnUzőgazdálkoilási Kutatóintézet két Évtizede A tudomAnyos-müszaki ismeretek terjesztője A korszerű állattartó-telepek egyre nagyobb szerepet játszanak az állattenyésztés fejlesztésével. Illetve az állatgondozók munkakörülményeinek javításával kapcsolatos elképzeléseink megvalósításában. Fotó: —bor kikerülő fiatalok közül csak kevesen dolgoznak az állattenyésztésben. A szakmunkásképzésben lényeges javulás történhetne, ha a szomszédos gazdaságok összefognának, és munka melletti oktatással közösen gyarapítanák a szakemberek számát. így jutott szakemberekhez többek között a nagykaposi szövetkezet, ahol a szövetkezeti munkaiskola keretében húszon öt női munkaerő szerzett állattenyésztői szakképzettségét. Sok szó esett a költségek alakulásáról s a takarékosságról is. Ennek alapja a már említett saját termésű, jó minsőégü takarmány, a gondos és hozzáértő irányítás, ellenőrzés, és a megfelelő technológia betartása. Nagy vita alakult ki az önköltségszámltás kapcsán. Megemlítették, hogy azokban a gazdaságokban, melyekben a takarmányt a legjobb gépesítéssel termelik, ott a tej- vagy a hústermelés mégis költséges. Fölösleges hangsúlyozni, hogy a legolcsóbb a saját termelésű takarmány. Más szóval, vásárolt takarmányra nem szabad állattenyésztést alapozni. jelentős költségcsökkentő tényező ugyanakkor a hozamok növelése. Ha például egy tehéntől 2800 vagy 3000 liter tejet fejnek évente, (ha takarmányt többet adnak neki), az általános termelési költség nem emelkedik, tehát az egy literre Jutó költség csökken. Többen felhívták a 41 Megfelelnek a követelményeknek A felsöszeli (Horné Slabiny) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz vezetősége az üzemi pártszervezettel együttműködve politikai-szervezési tervet dolgozott ki, amelyben meghatározták a tüzelőanyag és egyéb energiahordozók gazdaságos hasznosításának feltételeit. A pártszervezet vezetősége bizottságot alakított Ondrusko Istvánnal, a szövetkezet energetikusával az élen, amely gondoskodik a feladatok teljesítéséről. A munkahelyeken terveket dolgoztak ki, felelőssé tették az egyes vezetőket, akik a tervek megvalósítását ellenőrzik. Külön gondoskodnak az energiát fogyasztó munkaszakaszok értékeléséről, pontos nyilvántartást vezetnek a villanyáram fogyasztásáról, s havonta megszabják a fogyasztás határértékét és a megtakarítás terjedelmét. A szövetkezet energetikusa bármikor megállapíthatja a villanyáram fogyasztását az egyes gazdasági részlegeken. Pár pillanatba került, amíg megállapította, hogy például 1979. november végéig 133 ezer kW villanyáramot takarítottak meg. Bizonyos részlegeken többet fogyasztottak, mint 1978-ban, ez azonban törvényszerű, mivel az öntözőkapacitést jobban kihasználták mint korábban s Körtvélyesen pedig új gazdasági épületeket helyeztek üzembe. Mit tesznek a takarékos hasznosítás érdekében? Elsősorban nagyobb teljesítményű — 800—1200-literes vízmelegítőket helyeztek üzembe — s a jövőben a napenergia hasznosításával is számolnak, a tél folyamán pedig szigorúan ellenőrzik a villamosenergia fogyasztását. KRAJCSOVICS FERDINAND sáról stb. Az eredmények megalapozásához kétségkívül hozzájárult az, hogy több esetben napirendre tűzték az ésszerű takarmányozással, a program szigorú betartásával összefüggő tennivalókat, a munkafegyelem megszilárdításának, a politikai és szakmai ismeretgyarapításnak a kérdéseit. Az elvszerű vizsgálatok a hardicsai, abarai (Oborin), parchovanyi, vajáni (Vojany) szövetkezetekben mindenkor aa dolgozók magatartásbeli formálását segítették. Az említett szövetkezetekben az állattenyésztési eredmények jóval a járási szint fölött vannak, hiszen a tejtermelésben háromezer liternél tartanak, a marhahizlaldákban a napi súlygyarapodás eléri az egy kilót, és a sertések napi súlygyarapodása meghaladja az 59 dekát. Befejezésül elmondhatjuk, hogy a nehézségekkel nem egyszerű megküzdeni. A CSKP KB 14. ülésének határozatait nem lehet úgy megvalósítani, hogy csnpán az emberek öntudatára támaszkodunk. Döntő, hogy a járás valamennyi mezőgazdasági üzemében meggyorsítsák az istállók korszerűsítését, a megkezdett objektumok tervezett időben való átadását, de gyökeresen változtatni kell az állatgondozók munkafeltételein is. Akad még tennivaló az állatállomány minőségi javítása, az ésszerű takarmányozás, a rendszeres ellenőrzés, a munkafegyelem további megszilárdítása terén, s nem utolsó sorban az állattenyésztésben dolgozók szakmai, politikai ismeretgyarapításában és a szocialista öntudat fokozása tekintetében is. ILLÉS BERTALAN A múlt évben, 1979-ben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját az országos hatáskörrel rendelkező Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet Bratislavában. Az évforduló alkalmából megvonhatjuk eddigi tevékenységének, fejlődésének mérlegét, s egyben szemügyre vehetjük további munkájának lehetőségeit. Az Öntözőgazdálkódási Kutatóintézet keletkezésre és fejlődésére az egyre égetőbb gyakorlati kérdések megoldása ütötte rá bélyegét, mivel az intézet létrejöttének időpontja egybeesik az öntözőgazdálkodás nagyobb arányú kiépítésének és fejlesztésének időpontjával. Mindenekelőtt az öntözés lehetőségeinek kihasználását elősegítő szervezési és üzemelési kérdések követelték meg a szakmai irányítást, mivel e téren nem rendelkeztünk gyakorlati ismeretekkel. így az intézet a mezőgazdasági üzemek öntözőgazdasági rendszereinek megtervezésében és üzemeltetésük terveinek létrehozásában tette meg az első lépéseket. Kidolgozta az e tevékenységhez szükséges teljesítmény-normákat és javaslatot tett az öntözési üzemeltetés dolgozóinak jutalmazására. Megszabta az egyes öntözött növények agrotechnikai követelményeit és végrehajtotta az öntözést végző dolgozók oktatását a kiválasztott mezőgazdasági üzemekben. Széleskörű gyakorlati és elméleti kiképzés során évente kétszáz-háromszáz szakembert biztosított az öntözéses gazdálkodás számára. Emellett az intézet szakemberei komoly segítséget nyújtottak mezőgazdasági üzemeinknek az öntözéses gazdálkodás megszervezésében, az üzemeltetésben, a tervezésben, a tudományos-kutató munka gyakorlati bevezetésében. Az intézet két évtizedes fennállása alatt szervezési összetételét, kutatói irányzatét tekintve jelentős minőségi változáson ment keresztül. Országos hatáskörű intézményként valósítja meg a kutatómunka fejlesztését az öntözőgazdálkodás terén. Alkotó, kutatói tevékenységével oldja meg az öntözőgazdálkodás agrotechnikai jellegű problémáit, az új öntözési berendezések és technológia fejlesztését, valamint kipróbálását, az öntözési módszerek és folyamatok ellenőrzését a mezei növények, a gyümölcsöskertek, a szőlő és egyéb kultúrnövények termesztési feltételei között. Az intézet dolgozói további figyelmüket az egyes növények vízigényének kérdéseire, a növények tápanyagellátására, és az e témakörbe tartozó egyéb kérdések megoldására összpontosították. E kutatóintézet dolgozói az elmúlt két évtized során jelentős mértékben segítették elő az öntözési ágazat elméleti ismeretanyagának bővítését. Jelenleg az Öntözőgazdálkódási Kutatóintézet 276 dolgozójával — közülük 87 tudományos munkatárs — az öntözőgazdálkodás központját képezi hazánkban. Irányt szab az öntözőgazdálkodás további fejlődésének, s egyben országos méretű szervezője az e témakörbe tartozó rendezvényeknek. Eddig elért eredményeivel elősegíti az öntözés hatékonyságának és gazdasági eredményességének állandó növelését, mivel az öntözés szocialista mezőgazdaságunknak egyik fontos ha tékonyság-növelő intézkedése. Oj utakat keres a növények biológiai értékének feltárására, a talaj vízháztartásának szabályozásával a nagyobb eredmények elérésére. Hazánkban az öntözőgazdálkódási kutatás minden esetben a gyakorlat szükségleteiből indul ki. Ezt az intézet dolgozói az elmúlt húsz esztendő során sohasem tévesztették szem elől Részt vettek az olyan tervek kidolgo zásában, mint amilyenek a Kelet-szlo vákiai-alföld, a Csallóköz és más táj egységek termővé tételét elősegítő tervek kidolgozásában. Az Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet tudományos tanácsa eddig 396 kutatási feladat megoldásáról szóló jelentést hagyott jóvá. Kidolgozták az öntözési rezsimek új módszereit, az öntözéses növénytermesztés céljaira alkalmas technológiát, új öntözőtechnikát fejlesztettek ki — elsősorban a sávos öntözőberendezéseket, felüfvizsgálták az öntözés gazdasági hatékonyságát, meghatározták az öntözés leghelyesebb megszervezését. Egyes kiválasztott mezőgazdasági üzemekben öntözik a gabonaféléket, a kukoricát, a répát, az évelő takarmánynövényeket, de ugyanígy a gyümölcsösöket, szőlőkerteket, zöldséget és a komlót. Igyekeznek bevezetni újabb, hatékonyabb öntözőtechnikát. A kutatások és a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása során felhasználják a más tudományágakban elért legújabb ismereteket, mint például a talajnedvesség mérését lézersugárral, a talaj hőkezelését, az öntözőtechnika automatikus irányítását stb. Az öntözés alkalmazásakor az egyik legfontosabb feladat az öntözés időpontjának és a felhasználásra kerülő vízmennyiségnek helyes meghatározása. E kérdésben rengeteg Informatív adat figyelembe vétele szükséges a talaj összetételére, a termesztett növényre, a meteorológiai és más tényezőkre vonatkozóan. Csupán a tényezők alapján lehet ugyanis meghatározni az öntözőrezsimet. Az öntözéses gazdálkodási rendszer alkalmazásával a gabonafélék hektárhozamait tíz-tizenöt, a takarmánynövényekét huszonöt-harminc, a cukorrépáét harminc-harmincöt, a köztesnövényekét ötven-száz, a szemeskukorica hektárhozamát pedig húsz-huszonöt százalékkal növelhetjük. Az intézet jelentősége és munkájának fontossága tovább növekszik, mivel hazánk jelenlegi háromszázezer hektárnyi öntözött mezőgazdasági területét 1990-ig hatszázezer hektárra, kétezerig pedig kilencszázezer hektárra növeljük. Az Öntözőgazdálkódási Kutatóintézet széleskörű tevékenységét jelenleg három irányba fejleszti: # A szakmai gyakorlatnak nyújtott szolgáltatásokon belül, beleértve a propagációs és tanácsadói tevékenységet. 9 A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása terén. 9 A mezőgazdasági üzemeket bevonja a kutatási eredmények gyakorlati felülvizsgálásába, és az egyes feladatok gyakorlati megoldásába. A kutatóintézet védnöki tevékenysége során kilenc járási mezőgazdasági igazgatóságot és tizennyolc mezőgazdasági üzemet patronál. A tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati terjesztésében az intézet négy komplex racionalizáló brigád fölött vállalt védnökséget és további három komplex racionalizáló brigádban a kutatóintézet tizenkét dolgozója vesz aktívan részt. FOJTlK STEFAN mérnök A mezőgazdasági üzemek szakemberei tapasztalatszerzés céljából gyakran ellátogatnak a kutatóintézetbe. (A szerző felvétele)
