Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-12 / 2. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. Január 12. lehetőségek és feladatok a cukorrépa-termesztésben A cukorrépa az egyik legigényesebb növényünk. A megfelelő tőszám biztosítása, a tápanyagpótlás és a növényvédelem évente újabb és újabb problémákat vet fel. A növény további jellemzője az, hogy a termesztésében alkalmazott technológia alig hasznosítható az egyéb növényeknél. Aki tehát az elmondottak figyelembe vételével új. megoldást, gazdaságosabb, hasznosabb eljárást tud felvonultatni, az nagy lépést tesz a cukorrépa-termesztés fejlesztése terén. A somorjai (Samorín) Kék Duna Efsz-ben tavaly 220 hektáron termeltek cukorrépát. A hektáronkénti 34,3 tonnás hozam szerénynek mondható, bár a kieső termést némileg pótolta a magasabb cukortartalom. Ez a tény arra késztette a szövetkezet növénytermesztéssel foglalkozó szakembereit, hogy a jövőre gondolva, felülvizsgálják az eddig alkalmazott technológiai eljárásokat, és keressék azokat a lehetőségeket, amelyek hasznosítása a mennyiség mellett, a minőség emeléséhez, és a cukortartalom növeléséhez vezetnek. Ezt a célt szolgálta az a beszélgetésünk is, amelyet Fehér Károly alelnökkel, Knežovič Ján mérnök növénytermesztési ágazatvezetővel és Csáder Tibor agronómussal folytattunk. TERÜLETKIVÄLASZTÄS Ismert tény, hogy a cukorrépa csak az igényeinek legmegfelelőbb talajban hoz gazdag termést. A talaj és a parcella kiválasztása során fontos, hogy az üzem vetésszerkezetében előirányzott répa-vetésterület évekkel előre legyen meghatározva. Ma már ismert az is, hogy az eredményes cukorrépatermesztés megkívánja a speciális vetésforgó rendszerének a kidolgozását, a növények sorrendjének és egymásutánjának a tervezését még akkor is, ha már nem ragaszkodunk a régi, klasszikus értelemben vett vetésforgórendszerek beállításához. A Kék Duna Efsz-ben éppen a cukorrépának legjobban megfelelő táblák kiválasztása okozta az egyik problémát. A technikai hátárrendezés következtében — a gépek gazdaságosabb és ésszerűbb hasznosítása érdekében a parcellákat harminc-kétszáznyolcvan hektárosra tömbösítették — a cukorrépa több helyen gyenge minőségű homok- és kavicstalajba került. A talajvizsgálatokra épülő tápanyagutánpótlás kidolgozása és széleskörű alkalmazása ebben a gazdaságban is bizonyságot nyert, s beiga zolódott az is, hogy a tápanyag menynyiségén és minőségén kívül döntő tényező a talaj is. Idén a parcellák kiválasztására nagyobb figyelmet fordítanak. TÖSZÄM ÉS TÖELOSZTÄS A cukorrépát kalászosok utáni vetésváltásban termesztették. A vetést jól előkészített aprómorzsás, de nem poros talajon végezték. Korszerű vetőgépeikkel — Saxonia-A-697-es és a cukorrépa vetéséhez speciális adapterrel ellátott Monoairral — biztosították a 6—7,5 centiméteres magtávolságot, valamint a hektáronkénti háromszáz-háromszázhetvenöt ezres magállományt. A csírázóképességet rontották, a kelést pedig késleltették a gyenge és rossz vízgazdálkodású talajok. A laza, és kis humusztartalmú talajok felszíne kiszáradt és cserepesedett. Ezért a vetést követően nem végeztek olyan agrotechnikai beavatkozást, amely a talajfelszínt tovább tömörítette volna. A magágykészítés minőségi színvonalának fokozása és a kielégítő tőállomány kialakítása érdekében az idén maximálisan kihasználják a korszerű vetőgépek adta lehetőségeket. A vetőgépek segítségével a mag fölött ormot képeznek ki, s így a talajcserepesedést szükség esetén hengerezéssel törik meg. NÖVÉNYÁPOLÁS A növényápolás keretében fontos feladat hárul a hatékony és hosszabb ideig ható vegyszerkombinációk alkalmazására. A vegyszerek érvényesülésének alapfeltételét a kiváló minőségű talajmunka, és a répaállomány egyenlő fejlődése képezi. A kelés utáni vegyszerezésnél nagy problémát okozhat az elhúzódó, vontatott kelés, mivel a vegyszerek hatékony menynyisége a répaegyedeket elpusztíthatja. Ilyen probléma adódott a Kék Duna Efsz-ben- is. A Burex speciál alkalmazása után — bár a technológiai követelményeket betartották — áprilisban szokatlanul nagy mennyiségű csapadék hullott, s a vegyszer a kívántnál mélyebben a talajba íszapolódott. Az így keletkezett negatív hatást tovább fokozta a csapadékot követő nagy meleg. A kettős kedvezőtlen ráhatás következtében a hektáronként tervezett 90—100 ezres tőszám harminc százaléka kipusztult. Az egyelés idejének és minőségének a végrehajtása — pontosabban az emberi tényezőknek — jelentős szerepe lehet még a mai viszonyok között is. Annál is inkább, mert a közvetlen gyomirtó hatáson kívül, számíthatunk a közvetett kedvező jellegű hatásokra is: a talaj és a gyökérzet levegőztetése, a porhanyósítás elősegítése stb. Sajnos, az egyelés minősége is több kívánnivalót hagyott maga után ebben a gazdaságban. A KÉSŐI GYOMOK KÁROS HATÁSA Az efsz szakembereinek tapasztalatai szerint a nagyüzemi termelés során használt gyomirtószerek, általában a vegetációs idő közepéig megfelelő gyomirtó hatást eredményeznek, rövid hatástartalmuk miatt viszont tavaly is gondot okozott a késői elgyomosodás. A késői gyomnövények nehezítették a gépi betakarítást, sőt komoly veszteséget okoztak a cukorgyári átvételnél is. A vegyszerek hatását az idén részleges — vetés előtti, vetés vagy kapálás utáni — adagolással növelik. Ugyanakkor ügyelnek arra is, hogy a talajfelszín ne porosodjon. A lehulló csapadék következtében a poros talajfelszín iszapolódhat, s a porszemeken megtapadt gyomirtó szert a szél tovább szállíthatja. * BETAKARÍTÁS A cukorrépa-termelés komplex folyamat. Tehát nem az egyik, vagy másik tényezőnek, hanem annak a folyamatnak van döntő jelentősége, amelylyel cukrot termelünk. Az efsz-ben ezért nemcsak a cukorrépa-termelés kérdéseivel, hanem a betakarítás folyamatával is foglalkoznak. Tudatosították, hogy a minőségi betakarítás első láncszemét az optimális számú és elosztású tőállomány képezi. Az egyenlőtlen elosztású tőállomány például döntő szerepet játszhat abban, hogy a nagy, vagy túlságosan apró répát a gépek nem tudják megfelelően lefejezni, így romlik az átvett répa minősége, tárolhatósága és cukorhozamának az aránya, de veszteség mutatkozhat a közvetlen termésmennyiségben is. Nem elégedettek a betakarítógépek munkájával sem. A betakarítás minőségének javítása érdekében módosítják a КС-6-os gépek tisztítóberendezését. XXX összegezve megállapíthatjuk, hogy a felvetett lehetőségek és feladatok csak egy részét képezik a sikeres cukorrépa-termesztés korszerű agrotechnikájának. A szubjektív tényezők kiküszöbölése ezen a téren is nagy tartalékot jelent. Helyi lehetőségekre méretezett kísérletező, majd kiterjesztett ésszerű munkával nagyot léphetünk előre. Csiba T,ászló A cukorrépa hozamszintjének magasságát sok minden befolyásolja. Ezek egyike a tiszta, gyommentes növénykultúra, feltéve, ha megvan a kellő, hektáronkénti növényegyed-sűrűség. Ha nem áll rendelkezésre elegendő gyomirtó vegyszer, a mechanikai gyomirtás kerüljön előtérbe. A gyommentesség jobb tápanyaghasznosítással jár, ugyanakkor a termésbetakarítást is könnyíti. (Fotó: —nk—] Megérkezett a tojásszállítmánv «• rány: a keltetőgép. Fotó: —nk— Hogyan védjük meg a maglucernát? A hagyományos lucernamagtermő területeken a fokozódó tápanyagutánpótlás miatt a maglucerna megdőlése egyre gyakoribb, a jó magtermés pedig rendszerint elmarad. A lucernamagtermő területeken talajvizsgálaton alapuló, a maglucerna igényének megfelelő tápanyagutánpótlás látszik szükségesnek, mely megfelelő szintű és összetételű mikroelem tartalmú lombtrágyával egészíthető ki. MILYEN LEHET A KARTÉTEL? A védekezést úgy kell végezni, hogy a beporzó méhek a lehető legkevésbé károsodjanak. A lucerna virágait alkatuknál fogva zömmel a vadméhek nyitják fel és porozzák be. A vadméhek közül számos faj a lucerna talajában fészkel és már virágzás előtt jelentős számban jelen van, ezért a zöldbimbóskorí védekezést is ajánlatos a virágzás idejére előírt időben, naplemente előtt egy órával megkezdeni, és este 23 óráig befejezni. Az időjárási tényezők hatására helyenként erős lucerna-bimbógubacsszúnyog, lucerna- és mezei poloskafertőzés alakult ki a maglucernákban. Közepes fertőzést okoz a levéltetű, lucernamagdarázs, lucernamagormányos. A jelentősebb magkártevők életmódja kötött a lucerna generatív fejlődéséhez, így a lucerna-bimbógubacsszúnyog csak a bimbókat, a magormányos és a magdarázs pedig a magvakat károsítja. A kártevők az életmódjukhoz szükséges fejlettségi állapotban levő lucernát keresik fel. A lucerna generatív fejlődése során a magkártevők fajonkénti összetétele változik. Népességük hetenként is jelentős eltérést mutat. Védekezésre ezért zöldbimbós korban, virágzás idején és zöldcsigás korban van lehetőség, mivel a kártevők életmódjuknál fogva ezekben a stádiumokban pusztíthatók hatékonyan. Ha a zöldbimbós kor előtt, vagy zöldbimbós korban a poloskák száma eléri a 10—14-et, fennáll a kártétel veszélyhelyzete. A kezelést a zöldbimbós kor kezdetén kell végezni, amely optimális időpont a bimbógubacsszúnyog ellen is. A zöldbimbóskori védekezés céljára széles hatásspektrumú, elsősorban mély- vagy szisztemikus hatású rovarölőszer kiválasztása szükséges, mely hatását a növényen keresztül fejti ki a bimbókban levő lárvákra, szívó és rágó kártevőkre. A védekezés után 10—14 nappal a lucerna virágzása idején a kártevők száma — környezetből történő bevándorlás, lucernatáblák közötti egyedsűrűség kiegyenlítődés hatására — ismét megnőhet. Ha 10 hálőcsapás átlagában 5 lucernamagormányos, vagy 10 lucernamagdarázs található, a védekezés ismét indokolt. A virágzás idején alkalmazandó Xmbb mint három évvel ezelőtt " alakult meg a komáromi (Komárno) járásban a zöldségtermesztők kooperációs társulása, hogy megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtson a körzet mezőgazdasági vállalatainak. Nagy szükség volt erre, hiszen hazánk legnagyobb zöldségtermesztő járásáról van szó. Azt senki nem vonhatja kétségbe, hogy zöldségre egész évben szüksége van hazánk valamennyi dolgozójának. Az sem közömbös, hogy milyen színvonalon termeljük a jó minőségű zöldséget. Ezért van a zöldségtermesztőknek szükségük a színvonalas szolgáltatásokra. A napokban Ögyallán (Hurbanovo) ellátogattam a szóbanforgó társulás Igazgatóságára, ahol Ján Kováé főagronómustól és Ladislav Duríéek főgépesítő mérnöktől arról érdeklődtem, hogyan valósítják meg a szolgáltatásokat. Elsőként az agronómus tájékoztatott. Elmondta, hogy kiváló minőségű zöldség termelését tűzték ki. E cél egyik legfontosabb kelléke a jó minőségű, bőven termő magfajta beszerzése. A társulás 1979-ben négy vagon jó minőségű vetőmagot biztosított a tagüzemek részére. segíti a mezőgazdasági üzemeket. Nem rendelkezünk nagy autókkal, hanem csak 3,5 tonnásokkal. Ezekre azonban kevés zöldséget rakhatunk fel. Évente beadjuk igénylésünket nagyobb rakterületű teherautókra, kamionokra, hűtőberendezéssel ellátott szállítóeszközökre, Zöldségtermesztés kooperációban A járás zöldségtermesztésében fontos szerepe van a fóliasátras termesztésnek. A mezőgazdasági üzemek 108 hektáron termesztenek primőr zöldséget fóliasátrak alatt. Mivel a műszaki berendezések a főgépesítő hatáskörébe tartoznak, erről Ďurííek mérnökkel beszéltem, aki a lehetetlen állapot okát így ecsetelte: „Társulásunk a zöldségszállításban hat teherautóval sajnos kérésünk nem talált meghallgatásra. A sajnálatos állapot sok kárt okozott a termelőknek, járásunk mezőgazdaságának, s merem állítani, népgazdaságunknak is. A kért gépek segítségével képesek lennénk ellátni a cseh országrészeket is friss, jó minőségű zöldséggel, főleg primőr áruval.“ A továbbiakban elmondotta, hogy a hiányosságok ellenére a társulás többféle szolgáltatást nyújt a zöldségtermesztő gazdaságoknak. Tavasszal segít a magvak elvetésében. Három speciális vetőgéppel rendelkeznek, amelyekkel a múlt évben 720 hektáron vetették el a zöldséget. Jó szolgáltatásnak bizonyult a paradicsomtermesztés teljes gépesítése. Erre a célra két magyar gyártmányú gépsort szereztek be. Az egyik a hetényi (Chotín), a másik pedig a marcelházi (Marcelová) szövetkezetben dolgozik. A gépsorok a talajelőkészítéstől fogva a lékészítésig minden műveletet elvégeznek. A szolgáltatásokon kívül a társulás egy melléküzemágat is létesített. Ennek a fűszerpaprika, a vöröshagyma és a konzervuborka gépi betakarításában, továbbá a zöldborsó kicsépelésében van jelentősége, a zöldségtermelő üzemek hasznára. Kolozsi Ernő permetezés optimális idejének meghatározásánál a lucerna fenológiáját kell figyelembe venni. A 6—8 napos (1,5—2 fordulatú) zöldcsigákba a lucernadarázs és a lucernamagormányos megkezdi a tojásrakást. A kezelést — ha szükséges — ebben az időpontban kell elvégezni. A virágzás idején csak kivételesen indokolt esetben szabad védekezni a méhekre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett. A lucerna elvirágzása után a kártevők felmérését Ismét el kell végezni. Ebben az időszakban jelentősebb kárt okozhatnak a poloskák, a lucernamagormányos, a lucernamagdarázs, egyes években pedig a somkőró-bagolylepke is. A KÚROKOZÖK ELSZAPORODÄSA Az 1979. évi időjárás június végén, július elején kedvező volt a lucerna kórokozói számára. Az aránylag rövid idő alatt lehullott jelentős mennyiségű csapadék elősegítette a peronoszpóra, rozsda és az antraknózis elterjedését. A lucerna leggyakoribb betegsége, a levélragya az egész tenyészidőben károsított. Ez utóbbi betegségnél megfigyelhető, hogy a fertőzött növények száma gyorsan nőtt, elérte a 96—100 százalékot —, de az egyes növények fertőzöttségének erőssége csak kis mértékben nőtt, a károsítás csak az alsó leveleken jelentős. A felsoroltakon kívül számítani lehet a lisztharmat fellépésével is, ha a csapadékos periódust szárazabb, meleg követi. A VÉDEKEZÉS MÓDJA A magtermesztés területén a betegségek következtében a terméskiesés elérheti a 25—30 százalékot is. A nagyüzemi kísérletek eredményei szerint még takarmánytermesztés esetén is gazdaságos egy permetezés., de maglucernában három védekezés is indokolt. A tapasztalatok szerint a megfelelő időszakban elvégzett permetezésekkel 7—18 százalékkal csökkenthető a levélbetegségek által okozott kár. Itt kell megemlíteni a levéitetvek elleni védekezés jelentőségét is. így nagymértékben gátoljuk a lucerna-mozaikvírus elterjedését, mivel csökken a vektortevékenység . Ezt alátámasztja az a gyakorlati megfigyelés is, hogy a táblák szélén a lucernamozaikvírus fertőzés erősebb, hamarabb bontakozik ki, éppen a levéltetvek rajzásával párhuzamosan. A magnak szánt lucernásokban végzett vizsgálatok tapasztalatai szerint az első fungicides védekezést 8—10 centiméteres fejlettségi állapotban kell végezni Chinoin-Fundazol 50 WP + Dithane M—45 (0,8+ 1,5 kg/ha) kombinációval, melyet célszerű összekapcsolni egy inszekticides permetezéssel. A második kezelést zöldbimbós állapotban kell elvégezni az említett készítményekkel vagy a Úhinoin—Fundazol 50 WP + Orthocid 50 WP (1 + 2 kg/ha) kombinációval, szintén rovarölőszerrel egy menetben. Az utolsó védekezést zöldcsigás korban célszerű végezni, a kombinációk valamelyikével. A terméskötődés elősegítésére virágzás idején felhasználható a Nevirol 20 WP készítmény, hektáronként 0, 3 kg mennyiségben. A kezelés 20— 30 százalékkal is növelheti a magtermést, a vizsgálati eredmények szerint. A lucernákban az arankafertőzést feltétlenül meg kell szüntetni. Az arankafoltot és egyméteres körzetét áztatásszerűen kell lepermetezni a Regióne 0,5 százalékos, vagy az Aretit 2—3 százalékos oldatával. A permetléhez célszerű nedvesítőszert is adni. A lucernamag betakarítását megkönnyíthetjük az aratás előtt 4—6 nappal végzett (Regióne 4,3 1/ha) defoliálással. A kezelés a növény zöld részét elszárítja, ezáltal növelhető a betakarítógép teljesítménye, és csökken a betakarítási veszteség. (M. M.)
