Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-12 / 2. szám
1980. január 12. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Fogyasszunk több zöldséget és gyümölcsöt, de hogyan!? (и.) Jelenleg a kajszi- és őszibarackfákkal kapcsolatban aggasztó a helyzet, mert ezek termése képezi a konzervipar legjelentősebb nyersanyagát. A gyümölcsfák nagy része az utóbbi években kiöregedett, mert nem fordítottunk kellő figyelmet rendszeres és folyamatos felújításukra. A felmérések eredményei alapján — ahogy azt Ján Gajdoš elvtárs, az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának alelnöke is megjegyezte — a gyümölcsfák felújításához hatvanezer őszibarackfa-, harmincnégyezer cseresznyefa-, harmincháromezer meggyfa-, huszonkétezer almafacsemetére stb. volna szükségl A mezőgazdasági üzemekben a zöldség- és gyümölcstermelés alacsony színvonalú szervezését lényegében az idézi elő, hogy azt az általános növénytermesztési szférába sorolják be, és nem veszik figyelembe a termelés szakosításának alapfelételeit. Ellenben ott, ahol a termelés szakosított keretek között történik, már sokkal jobbak az eredmények. így van ez például a Dolné Vestenice-i, a vásárúti (Trhové Mýto), a gajaryi, a kotešovái stb. földművesszövetkezetben. Meg kell jegyezni azonban azt is, hogy sok helyütt a mezőgazdasági üzemekben hiányoznak a zöldség- és gyümölcstermelési szakemberek, speciális agronómusok. A zöldség- és gyümölcstermelés helyzetének mielőbbi javítása szempontjából elengedhetetlen feltétel, hogy a szakosított mezőgazdasági nagyüzemeket előnyösen lássák el komplex gépesítési eszközökkel, gépsorokkal. Erre azért is szükség volna, mert például a mezőgazdasági üzemekben úgyszólván teljes mértékben hiányoznak a zöldségfélék sorközi művelésére, betakarítására és osztályozására használatos gépek, gépsorok. Ezért nem véletlen, hogy a zöldségtermelési agrotechnika egyes fázisait, így például az ültetést, a növényápolást és a betakarítást az esetek többségében kézi erővel végzik. Ez egyrészt növeli az élő munka szükségletét és csökkenti a munkatermelékenységet, másrészt azzal jár, hogy a munkálatokat nem tudják minden esetben agrotechnikai határidőn belül elvégezni. Részleges javulás csak az ipari paradicsom termelésében tapasztalható... Az elmúlt években néhány zöldségféle (például a vöröshagyma, a zöldborsó, a zöldbab, a gyökérzöldségek) esetében ugyan részben megoldódott a nagyüzemi termelési módszer, de csakis a külföldről behozott gépek jóvoltából. Ezzel szemben nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma nem tette lehetővé a feldolgozóipar kapacitásának fokozását. Ebből kifolyólag a mezőgazdasági üzemekben levő betakarítási technikát számtalan esetben csak 60— 70 százalékra tudták kihasználni! A zöldségtermeléshez szükséges gépellátottságot a MÉM nagy részben külföldi behozatallal igyekszik megoldani. A múlt évben például több mint IS millió korona értékben importáltunk gépeket és eszközöket a szocialista, közel két és félmillió korona értékben pedig a tőkés országokból. Hazai termelésből ugyanakkor csupán tíz BS—1-es csomagolóberendezés legyártására és leszállítására kötöttek szerződést... A gyümölcstermeléshez szükséges gépek ellátásában még kedvezőtlenebb a helyzet, mert hazánkban semmiféle gépet vagy eszközt nem gyártunk. Lényegében csak a sorok közötti terület talajművelése tekinthető megoldottnak. A további munkaműveleteknél a gépesítés aránya eléggé alacsony. A helyzetet még az is súlyosbítja, hogy az előrejelzések szerint rövid időn belül nem várható javulás! A felülvizsgálás eredményei azt is megmutatták, hogy feltételeink között a mezőgazdasági üzemek dolgozói és vezetői úgyszólván teljesen megfeledkeznek a gyümölcsfák öntözéséről. Nedvesség hiányában ugyanis a gyümölcsfák a tenyészidő folyamán anynyira legyöngülhetnek, hogy a téli időszakban kifagynak. Továbbra sem megoldott a kései tavaszi fagyok elleni védelem. A pénzeszközök hiánya következtében a termelők kevesebb növényvédő- és gyomirtószerhez jutottak, ami nemcsak a zöldség- és gyümölcsfélék minőségében, hanem menynyiségében is megmutatkozott. Az SZSZK kormányának 84/77-es számú rendelete értelmében a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok feladatul kapták, hogy a zöldség- és gyümölcstermelés szempontjából legjelentősebb járásokban tegyék lehetővé a közös mezőgazdasági vállalatok kialakításához szükséges szervezési és anyagi feltételeket. Az SZSZK-ban az eddigiek során nyolc közös mezőgazdasági vállalat és két kooperációs csoportosulás alakult meg. Az ellenőrzések során bebizonyosodott, hogy néhány jmi nem teljesítette az említett rendeletből eredő feladatokat. Fogyatékosságként emelhető ki az is, hogy az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma vonakodik a közös mezőgazdasági vállatokba és kooperációs csoportosulásokba történő „belépéstől“. Az irányelvek alapján a közös mezőgazdasági vállalatoknak fő küldetésük a zöldség- és gyümölcstermelés biztosítása, az anyagi-műszaki bázis fejlesztése, szakosított szolgáltatások végzése stb. A felülvizsgálás eredményei azonban megmutatták, hogy a közös mezőgazdasági vállalatokban nem egységes az irányítási és szervezési forma, s az esetek többségében, például a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) AGROFRIGOR, a prievidzai POENOPRODUKTA és a lévai (Levice) HRONFRUCT vállalatban, valamint a marcelházaí (Marcelová) kooperációs csoportosulásban a vezető dolgozók kezdeményezőkészsége, leleményessége dominál... Pozitív szemszögből csak a kelet-szlovákiai kerületi kooperációs csoportosulás emelhető ki, mert ott a zöldség- és gyümölcs termelését és értékesítését a jóváhagyott fejlesztési tervezet értelmében végzik. Az állami terv értelmében az SZSZK-ban 1878-ban háromszázezer tonna zöldséget és százezer tonna gyümölcsöt kellett volna felvásárolni.. A valóságban a kereskedelmi vállalatok azonban csak 257 ezer tonna zöldséget és közel 65 ezer tonna gyümölcsöt vásároltak fel! A kései tavaszi fagyok és a nagyarányú szárazság következtében főleg a melegkedvelő zöldségfélék, a gyümölcsfélék közűi pedig a kajszi- és az őszibarack-, valamint a cseresznye-, a meggy- a szilva- és a diófák károsodtak a legjobban. A zöldség- és gyümölcskereskedelmi vállalatok trösztje a friss zöldségfélék felvásárlási tervét 97,4; a mérsékelt égövben termelhető gyümölcsfélék felvásárlási tervét pedig csak 47,8 százalékra teljesítették. Például a gyümölcsfélék felvásárlási tervének a ZELENINA öt vállalata közül csak a žilinaiban (!) tettek eleget. Ugyanakkor a hajtatott zöldségfélék felvásárlási tervét csak 66 százalékra teljesítették. A termelők főleg a salátauborka, a karalábé, a paradicsom és a paprika esetében maradtak el a tervezett mennyiségtől... A múlt év január elsejével a zöldségfélék készlete közel 26 ezer, a burgonyáé pedig több mint negyvenezer tonna volt. Ugyanakkor az alma tervezett készletének csak egyharmadát teljesítették. Az ellenőrzések során megállapították, hogy a melegebb tavaszi időjárás beálltával romlott a tárolt áruféleségek minősége. Ez lényegében annak a következménye volt, hogy a zöldségfélék és a burgonya 60 százalékát nem megfelelő raktárakban tárolták! A termékek további 20 százalékát olyan helyen tárolták, ahol nem tudtak eleget tenni a szellőztetés követelményeinek! A felülvizsgálás eredményei megmutatták, hogy az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma, valamint a zöldség- és gyümölcskereskedelmi vállalatok trösztje által kiadott intézkedéseket az esetek többségében nem vették figyelembe. Ennek következtében a beavatott személyek nem tartották be a tárolási technológiát, nem vezették a készletek egészségi állapotáról szóló jelentést, a legtöbb tárolóhelyiségben hiányoztak a hő- és nedvességmérők vagy valótlan eredményeket mutattak, és még így sorolhatnánk tovább... (Folytatjuk) Sikerek és gondok A minőség üzeme A hatodik ötéves tervidőszak a CSKP XV. kongresszusa határozatai népgazdaságunk valamennyi ágazatában a termelés fokozása mellett a minőség javítását tűzték ki célul. A Jobb minőségre való törekvés kiváltképpen az élelmiszeriparban fontos követelmény, mert a fogyasztók bevásárláskor szinte naponta „minőségellenőrzést“ végeznek. A Milex nagymegyeri (Calovo) üzeme már megalakulása óta (1964-től) fokozott igyekezetét fejtett ki, hogy a fogyasztóhoz csakis kiváló minőségű termék kerüljön. Az üzem ma már sokféle termékkel látja el a kereskedelmi hálózatot. A fogyasztási tej mellett vajat, túrót, kétféle tejfölt, joghurtot, kefirt és tejport gyártanak. Az üzem vezetősége mindent elkövetett a lehető legjobb eredmények elérése érdekében. Hiszen a mai magas termelési szintet csakis a sokéves szívós munkával, a szakismeretek bővítésével és a haladó szovjet tapasztalatok alkalmazásával érték el. A nagymegyeri tejüzem ebben az ötéves tervidőszakban háromszor nyerte el a vállalat vörös vándorzászlaját. Nem véletlenül. Hiszen az eredmények évről-évre jobbak, s a minőség is lényegesen javult. Míg 1978-ban az első osztályú termékek részaránya 80,9 százalék volt, addig 1979 első felében már 85,5 százalékra emelkedett, ami más iparágakkal, vagy üzemekkel összehasonlítva kimagasló eredmény. Miben rejlik sikerük titka? — érdeklődtünk az üzem vezetőségétől. A sikereket elsősorban a saratovi. rendszer bevezetésével létrejött minőségi munkának köszönhetjük. Az üzem 1976-ban feladatul kapta a szocialista versenymozgalom magasabb formáinak érvényesítését. Megtárgyalta a helyzetet, úgy döntöttek, hogy a szaratovi rendszert vezetik be, mert ebben látták a biztosítékát a hatodik ötéves terv igényes feladatainak teljesítéséhez. Mivel a szaratovi rendszer az önellenőrzésen alapuló minőségi munkában rejlik, első lépésként meghatározták minden dolgozó konkrét feladatkörét. Minőségosztályozó rendszert dolgoztak ki valamennyi termékre vonatkozóan, és minden egyes dolgozónál az előforduló hiányosságok nyilvántartását is bevezették. Ezen adatok alapján a szaratovi rendszert irányító üzemi bizottság havonta értékeli az egyes részlegek munkáját. Az egyének munkáját pontozásos rendszerrel értékelik, amely az ellenőrzés, az üzemi laboratórium és az állami minőségellenőrző intézet eredményeit foglalja össze. A prémiumokat az elért eredmények szerint osztják szét. A dolgozók tehát anyagilag érdekeltek a termékek minőségében és mennyiségében egyaránt. Természetesen a legjobb rendszer sem lehetne eredményes az öntudatos, jól szakképzett és dolgozni akaró emberek nélkül. A nagymegyeri tejüzemben ez megvan. Az irányítást magas színvonalon végző vezetők mellett az öntudatos törzsgárdájuk aktívan bekapcsolódott a szocialista versenybe. Az üzem kilenc szocialista brigádjában a dolgozók zöme — pontosan kétszáztízen — versenyez. Közülük tizenkilenc dolgozó a megtisztelő cím ezüst fokozatát, hetvenöt dolgozó pedig a bronzfokozatot nyerte el. A szocialista brigád tiszteletbeli címért ötvennégy dolgozó versenyez. Ez tette lehetővé, hogy a mindennapi munka nesézségeit leküzdve a nyári idényben naponta háromszázhúszezer liter tejet dolgoztak fel. Gyakorlatilag ezáltal túl is lépték üzemük termelési kapacitásét. A szocialista népgazdaság érdekeit követve feladataikat a lehető legmagasabb szinten teljesítették. Szalay Péter Korszerű gépsoron csomagolják a porciózott húst. A bratislava-raöai Húsipari Vállalat kapuján szinte tízpercenként áthalad egy-egy megrakott tehergépkocsi, amcly vágóállatot szállít a vágóhídra, vagy már a kész terméket juttatja el a kereskedelmi hálózatba. Nem csoda, hogy az óriási épülettömb előtt ilyen nagy a forgalom. Hiszen a legkorszerűbb gépi technológiával felszerelt vágóhídon egy műszakba!) száznyolcvan-kétszáz szarvasmarhát és ezerháromszáz-ezerötszáz sertést vágnak. De gyakran még ennél is többet. Az üzem tágas csarnokaiban a lehetető legkorszerűbb gépesítéssel az elmúlt esztendőben negyvenkétezer tonna húst dolgoztak fel. Ebből harminckétezer tonna csontozott hús, közel tízezer tonna húskészítmény és húsüzem is egyre nagyobb mennyiség« ben látja el a piacot csomagolt hús« készítménnyel. De igyekszik a fogyasztóhoz csomagolt, szeletelt vagy darabos húst is juttatni. így p> Iául tavaly naponta háromezer kilogramm csomagolt húst készítettek és szállítottak harminc üzletbe. A korszerű csomagoló gépsorokon jóval nagyobb mennyiségű húsárut lehetne készíteni, vallják az üzem vezetői, de ez megrendeléshez kötött. Sajnos, a kereskedelmi hálózat a hűtőpultok hiánya vagy egyéb okok miatt nem igényli a csomagolt húsárut olyan mennyiségben, amint ezt a vásárlók megkövetelik. A vásárlók részéről jogos követelmény a jó minőségű faggyú és zsírmentes hús vagy az ízletes húskészít-Az üzemben több mint hatvan húskészítményt gyártanak. Egy kis ízelítő a gazdag választékból. kétezer tonna húskonzerv kerül a fogyasztóhoz. Hússal és a legkülönbözőbb hústermékkel Bratislavát, valamint a Bratislava-ťfdéke, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) s részben a galántai járást látják el. De exportra is szállítanak, főleg pástétomokat és húskonzerveket a tőkés és a szocialista országokba egyaránt. A múlt évi exportfeladatukat túlteljesítették. Említést érdemel, hogy az üzem a sertések nyolcvan százalékát és a vágómarhák húsz százalékát húsban vásárolja fel. Az új felvásárlási módszer bevezetése a vágóállatok — főleg a sertések — jobb minőségét eredményezte. A másik oldalon viszont jelentős megterhelést jelent a vágóhídi dolgozók számára. A ma már minden tekintetben igényes vásárló közönség megköveteli a húsáru korszerű, higiénikus forgalmazását. Ezért az utóbbi években a Ügyes, gyakorolt kézre van szükség a kolbász- és a szalámitöltő berendezéseknél. Foto: (bara) mény. Ezen igények kielégítése gyakran nehézségekbe ütközik. A mezőgazdasági üzemek sokszor gyengébb minőségű árut is szállítanak, s mivel húsban nem bővelkedünk, az összes nyersanyagot, még a gyengébb minőségűt is fel kell dolgozni. Főleg a vágóhídra kerülő teheneknél nagy a faggyútartalom. Azonban meg kell jegyezni, hogy a húsüzem a kereskedelemtől a faggyút visszavásárolja. Ha mégis faggyúval vastagon átnőtt marhahús kerül a pultokra, ez már as üzletvezetők felelőtlensége. A húsüzem vezetői elmondották, hogy fokozott figyelmet fordítanak az inovációs program megvalósítására. Ennek keretében igyekeznek összehangolni a fogyasztó követelményeit a rendelkezésükre álló nyersanyag tehető leghatékonyabb hasznosításával. Az inovációt a nehézségek ellenére sikeresen teljesítették. Csak az elmúlt esztendőben kilenc hústermékkel gazdagították a választékot. Az új termékek forgalomba hozatalát gyakran a csomagolóanyagok vagy a címkék hiánya hátráltatja. Az utóbbi időben egyre nagyobb teret kap a piackutatás is. E célból több saját üzletet nyitottak. Az inovációs programjukban a húsboltok csontozott és bontott hússal való ellátása is szerepel. Ez a hentesboltok dolgozói számára jelentős tehermentesítést jelentene, sőt még munkaerőmegtakarítást is. Megdöbbentő tény, hogy a kereskedelem a bontott-darabos hús iránt nem tanúsít nagy érdeklődést, holott ez a megoldás mind a kereskedelmi dolgozók — persze nem az ügyeskedőkét — mind a vásárlók érdekét szolgálná. Az üzemben az összes vágóhídi hulladékot is igyekeznek maradéktalanul hasznosítani. Az elmúlt esztendőben több mint száznegyven tonna vérlisztet szállítottak a mezőgazdasági üzemekbe, a többi hulladékból csairtlisztét készítettek. Ezzel szemben jelentős gondot okoz a sörte és a szara értékesítése. — klam—i
